Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
4 jß /) 1977. FEBRUÁR 19., SZOMBAT A költészet visszapillantó tükrében Törzsi énekek és indiai regék magyar nyelven Az embereket mindig vonzotta az ősi, a fávoli .és a rejtelmes, sőt, életünk furcsa ellentmondása: minél inkább modernizálódik környezetünk és munkánk, annál szívesebben kapcsolunk vissza elmúlt korszakokhoz vagy meghaladott színvonalú kultúrákhoz. Ezt az egészséges szellemi divatot újabb két könyv segíti kielégíteni, melyek nagyjából egyidejűleg jelentek meg: Baktay Ervinnek, India világszerte elismerten egyik legjelesebb kutatójának Indiai regék és mondák című gyűjteménye most jelent meg a Móra Ferenc Kiadónál 2. kiadásban, Tornai József jeles költőnk pedig Boldog látomások, A világ törzsi költészete című verses antológiával lepett meg bennünket, az Európa Könyvkiadó gondozásában. Boldog látomások Bar Baktay könyve jelent meg korábban (az első kiadás 1963-ban), mégis Tornai könyvét érdemes előbb kézbe venni, mert régibb világképet tár íel. A „régi” szó itt nem történelmi dátumot, hanem a fejlődésben való visszamaradást jelenti, hiszen éppenhogy Baktay indiai regéi a több ezer évesek, míg a törzsi énekeket az utóbbi évtizedeikben vagy évszázadokban jegyezték csák fel. A világ népeinek nagyobb része azonban nem haladt a fejlődéssel, nem tartott lépést az „élenjáró” kultúrákkal, hanem törzsi fokon rekedt meg. E népek költészetét tekinti át a szerző. Izgatott lelkesültséggel magyarázza Tornai a „primitív” népek korántsem olyan primitív, sőt nagyon is gazdag s bonyolult költészetét. Költőnk újra felfedezi önmagának a múltat, amely a jelenben él. Ámulva áll meg e halász-vadász és gyűjtögető, de legjobb esetben is csak pásztorkodó és földet túró kis népeit gazdag szellemi kincstára előtt és lelkesen emeli ki belőle a legszebb ékköveket. A vadászok, pásztorok, parasztok szűk világa csak látszólag volt beszűkült, valóságban: „eredendő, elsődleges fölismerésekben, válaszokban kerekítik ki világukat, mint istenek, teremtés, halál, születés, természeti erők és kultúrhéro- stok történetei” — írja Tornai. A szerzőt épp ezek a „végső kérdések” érdekelték, ezekre keresett költői válaszokat. És a választ nem a mi kultúránkban, hanem ezekben a régi, népi kultúrákban találta meg: célja világos és egyértelmű volt, megpróbált „visszatalálni a művészet és a közösség egységéhez”. Bárki ellenvethetné, hogy ezeket az egyszerűbb emberelőn tudomány és művészet vagy vallás. Ezek összefonódnak egymással, de egyesül a dal, a tánc, a játék és a szertartás is, mindez együttes közösségi előadásban jelentkezik. De nincs még versszak és rím sem, erős próbára teszi ez a műfordítót, mégis igazi költészet ez! „Minden törzsi kultúra elragadtatásban csúcsosodó kultúra” — mondja okosan Tornai. Igazán csak kevés és aprócska hibát találtam a kötetben: így a Kalevala nem rúnákból, hanem rúnákból áll! A forrásjegyzék pedig olyan nagyvonalú, hogy már-már alig azonosítható. Azt is jelezhette volna, hogy néhány dalát előbb már lefordították —, bár kétségtelen, hogy eddig az övé a legjobb! Ókori legendavilág Egészen más természetű gyűjtemény Baktayé, melyhez Harmatta János írt tudós elő- i szót. Az ókori India vallásos legendáit, történeti mondáit mutatja be a könyv, annyira a legrégibb, rétegeket, hogy pl. már a buddhizmussal és a hinduizmussal (a brahmanizmus megreformált vallási utódjával)) nem is foglalkozik. E legendák és mondák részben a két nagy indiai eposz (elbeszélő költemény): a 48 ezer soros Rámájana és a 200 ezer sornyi Mahábhárata legszebb, önálló történeteit tartalmazza, de Báktay ide vette a legfontosabb ókori legendákat és mondákat is. Akik csak kicsit is ismerik India irodalmát és folklórját, Baktay eljárását csak helyeselhetik: ő ugyanis a többféle forrásból merített és egymástól sok részletben eltérő mondákat egységes, kerekded történetekké írta át, hiszen könyvét az érettebb ifjúságnak szánta elsősorban. (Ez az eljárás tudományos műnél megengedhetetlen). Ezek a prózai történetek a törzsi költészetnél jóval magasabb fokot képviselnek, de természetesen itt is jelen vannak az istenek, a szellemek, sőt az óriások is és mellettük vagy inkább alattuk a papok, katonák, uralkodók, tehát az osztálytársadalmak figurái. Állandó a hatalmi harc, a hódítás, a ravaszkodás, de egyelőre még mesés és csodás keretek között: Visnu isten többször is leszáll a Földre segíteni, de nem feltétlenül ember alakban, hanem ölthet teknős, sőt vatta formát is. Máskor pedig törpe lesz, mint a mesékben. E kavargás mögött bonyolult és kifinomult, ugyanakkor az emberi cselekvést és gondolkodást gúzsba is kötő papi spekuláció húzódik meg, amely a világ rendjét mindig megvédi, örök körforgásnak hirdeti és ebből a „bűvös” vagy helyesebben átkos körből nincs ki- szabadulás: folytonos az újjászületés, a lélekvándorlás és mindenki előző tettei szerint foglalja el újra a helyét. E kényszerfilozófia mögött viszont az ázsiai társadalmak lassú és ellentmondásos fejlődése munkál, amely még napjainkban is annyi gondot okoz. E regék is pl. nem elfeledett és újra kiadott irodalmi emlékek. hanem ma is élő szellemi kincsek, legfeljebb a népi szó- lásbeliség inkább a vigasztaló boldogságot, szabadulást ígé-. rő alakokat, illetve történeteket válogatja ki. Baktay könyve ma már klasszikus érték, e második kiadása teljességgel indokolt. Enélkül nem ismerhetjük meg a mai Indiát sem, mert a múlt benne él a jelenben. Katona Imre docens Pest megyei tanítóképző főiskola nyílik Ősszel pedagógusképzés kezdődik Zsámbékon Kollégium, Óvodáinknak, általános és középiskoláinknak egyre égetőbb gondja a pedagógushiány. Átmeneti megoldásként 'mind több képesítés nélküli óvónőt, tanítót, tanárt alkalmaznak mindenütt. A képesítés nélküli tanerők felkészítéséről, továbbtanulásáról messzemenően gondoskodnak, mégis számolnunk kell annak a veszélyével, hogy munkába állás után pedagógiai kudarcok érik a különben jó szándékkal, bizonyos hivatástudattal pályára lépő fiatalokat. A lelkesedés ugyanis nem mindig feledteti a hiányos felkészültséget Az igazi megoldás az lenne, ha főiskoláink, egyetemeink megfelelő számban képeznének szakmailag biztos talajon álló pedagógusokat. hogy csökkenjen a képesítés nélkül tanítók aránya. Több a képesítés nélküli Pest megyében a tavaly szeptemberi felmérés adatai szerint az óvodákban 405 képesítés nélküli óvónő álí-t munkába, ezzel arányuk 24,6 százalékra nőtt. Az általános iskolákban 697 állást töltöttek be képesítés nélkül tanerők, arányuk itt 12,3 százalékra emelkedett. Az elmúlt hónapban tették közzé főiskolákon, egyetemeken a végzős hallgatók, pályakezdő pedagógusok részére kiírt állások pályázatait, köztük a Pest megyei munkahelyekét is. A pályázat útján betölthető állások számáról, a pedagógus-utánpótlás megyei lehetőségeiről beszélgettünk Farkas Lajosáéval, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetőjével és Vörös Géza személyzeti csoportvezetővel: Pest megyébe várják — A megyei igények alapján az Oktatási Minisztérium határozza meg a pályakezdőknek meghirdethető állások számát — mondja Vörös Géza. — A minisztérium nagyon reálisan mérlegelte Pest megye gondjait, sajátos helyzetét. Budapest mellett Pest megye az idén is a legtöbb állást meghirdetők közé tartozik. Hatvan felsőfokú képesíelhelyezés — rövit téssel rendelkező óvónői állást, százharminc tanítói, nyolcvan általános iskolai tanári, tíz gyógypedagógus, tizenkét zeneiskolai és negyvenöt középiskolai tanári állást hirdettünk meg a felsőfokú tanintézetekben. Elsősorban a Budapesttől távolabb lévő települések, a da- basi, a monori, a nagykátai, a váci és a gödöllői járás iskoláiba hívjuk a végzős hallgatókat. — A rendelkezések értelmében minden végzős hallgató három helyre pályázhat. A felsőfokú tanintézetek február 15. és 25. között, véleményezik, több jelentkező esetén rangsorolják, majd eljuttatják a pályázatokat a munkáltatókhoz, tehát az óvodákhoz, iskolákhoz. A munkáltató — több pályázó esetén — nem köteles elfogadni a főiskola, egyetem által megállapított rangsort, de döntéséről értesítenie kell a felsőfokú tanintézetet. Összesen százan — Ügy hallottuk, tanítóképző főiskolát kap Pest megye. — Valóban, a héten hozott oktatási miniszteri döntés alapján Pest megye is kapott ilyen lehetőséget — veszi át a szót Farkas Lajosné. —Azokon a helyeken, ahol a legnagyobb a tanítóhiány —mint Pest megyében is —. a tanítóképző főiskola kihelyezett nappali tagozatának létesítésére adott engedélyt a miniszter. Az idén szeptemberben nyitjuk az első évfolyamot Zsámbékon. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem zsámibéki tagozatán ősszel már nem indul elsős mezőgazdasági évfolyam. A helyet pedagógusjelöltek foglalják el, összesen százan. Minden jelentkezőnek természetesen kollégiumot is biztosítunk. A hirtelen kapott lehetőség bizonyos szervezési gondokkal is jár. A középiskolákból a felsőfokú tanintézetekbe február 25-én kell eljuttatni az érettségizők továbbtanulási lapjait, tehát gvakorlatilag már minden tanuló döntött, kitöltötte a lanot. de nem tudott a zsámbéki tagozatról. Ezért a középiskolai igazgal a határidő toknak rendkívüli értekezletet tartottunk, s az ő meg az osztályfőnökök segítségével' szeretnénk elérni, hogy azok a negyedikesek, akik eredetileg is tanítóképző főiskolára jelentkeztek, a zsámbéki tagozaton kezdjék el tanulmányaikat, Arra is kaptunk minisztériumi engedélyt, hogy felkeressünk budapesti középiskolákat, és az ott tanuló Pest megyei diákok figyelmét felhívjuk az ősszel nyíló tagozatra — mondotta befejezésül Farkas Lajosné. Iloszabb határidőt! Valóban, a hirtelen jött zsámbéki lehetőség nagyon értelmes, célszerű intézkedés. Véleményünk szerint a február 25-ig rendelkezésre álló egy hét kissé rövid határidő ahhoz, hogy 100 leendő pedagógust a sízó szoros értelmében összeverbúvájjanak Zsámbékra a megye iskoláiból. Néhány héttel meg kellene hosszabbítani a jelentkezési határidőt. S akkor tar Ián kapkodás nélkül, alaposabb osztályfőnöki, pedagógiai munkával, ráhatással nem lenne gond száz jövendő főiskolást átirányítani Zsámbékra. K. Gy. M. Magyar film ’76 Póntöiuan — a IX. Magyar JácaiüUim Szemle kereteuen — Magyar film ’76 címmel az elmúlt esztendő játéiuixmjeuoi tanácskoztak a leszek Kluo- ban. A találkozót, amelyen a szaima vezetői, aJkotói és kritikusok veitek reszt, Kény. Péter filmkritikus vitaindító előadása vezette be. Megállapította, hogy színesebb, sokrétűbb, kísetrletekDen is gazdagabb volt. az. elműt, év rikpteianiése az egy esztendővel korábbinál. Nemcsak a világ filmtermésében bekövetkezett pangással összevetve, de saját fejlődésünkkel mérve sem volt rossz filmgyártásunk elmúlt esztendeje. A vita, amelyben többen felszólaltak, a játékfilm szemléjén bemutatott filmek és az általános helyzet értékelésével foglalkozott Bemutatók a Madách és a Madách Kamara Színházban Shakespeare és Gorkij Tévhitek az irodaiam törté- _________ netben is makacsul tartják magukat. Valaki annak idején kijelentette: WiZ- liam Shakespeare mester korai (1594-ben vagy 1595-ben, tehát harmincéves kora táján) írt vígjátéka, a Love’s Labour’s Lost, a nálunk eddig Felsült szerelmesek címmel ismert komédia, a szerző gyenge müvei közé tartozik. A vélekedés azóta is elég általános. Legalábbis nálunk — hiszen ezt a Shakespeare-drámát magyar prózai színpadon még soha nem játszották (egy zenés változata ment pár éve Veszprémben, illetve a Operett Színházban). Hogy az elmarasztaló megállapításnak mi lehetett az alapja, azt viszonylag könnyű kideríteni: alighanem azért sorolták ezt a most Lóvá tett lovagok címmel a Madách Színházban magyarországi ősbemutatóként eljátszott vígjátékot a gyenge művek közé, mert az úgynevezett nagy Shakespeare-ko- médiáknál (Vizkereszt, Ahogy tetszik, Sok hűhó semmiért) valóban kevésbé érett, s szerkesztési, nyelvi, jellemábrázolási magaslataikat valóban nem éri el. De hát korábbi is náluk, s bizonyos vonatkozásokban szinte e kiemelkedő művek előjátékának tekinthető. H a tehát a Lóvá tett lovagok gyengébb műve Shakespeare- nek, ez — mint mondani szokták — csak a saját szintjén igaz. De talán még úgy sem. Hiszen ebben a fordulatos, szellemes és vidám történetben szinte minden ott van már, ami a későbbi nagy vígjátékokban majd kiteljesedik. Ott a mesélőkedv áradása, ott a remekül megkonstruált, minden hatást és fordulatot pompásan előkészítő, megin- dokló, a szituációkat mesterien felépítő és továbblendítő dramaturgiai készség, ott a jellemek rendszerének pontos megszerkesztése, az egyes jellemek — még a pár sor szöveget kapó szereplők esetében is — tökéletes plaszticitása, ott a humor, hol kecsesen köny- nyed, hol tenyeres-talpas vaskos humor, ott a kontrasztok merész és meglepő váltogatása, sírás és nevetés, rohanás és andalgás egyik percről, sőt egyik mondatról a másikra való felcserélésének, a néző abszolút kézbentartásának fölényesen biztos ismerete. A zseni még a műhelyfor_______ gácsokban is zseni, — a Lóvá tett lovagok pedig nem műhelyforgács. Épkézláb, teljes darab, legfeljebb eddig nem nagyon figyeltünk rá. Most azonban itt egy az eredetivel kongeniális fordítás, Mészöly Dezső munkája, és itt egy lendületes és vidám színházi előadás, azt igazolandó, hogy méltatlanul feledkeztünk meg eddig az ifjú navarrai királynak, udvaroncainak, valamint a szépséges francia királylánynak és udvarhölgyeinek történetéről. Szirtes Tamás rendezőé az érdem, hogy színre vitte ezt a művet, s ezt a nyelvi erejében, ötletességében, sziporkázásban csak a legmagasabb mércével mérhető fordítást. A rendezés talán legdicséretesebb tette az volt, hogy Szirtes hagyta játszani a színészeit, s nem talált ki valami „bukfencet” a darabhoz, hanem engedte érvényesülni Shakespearet. Az előadás így majdhogynem a rendezés hiányával tűnik ki, de ez a munka azért jelen van a hangvételben, a tempóbeül, a ritmus meghatározásában, vagy a záró jelenet vad, burleszksze- rű komédiázásából egy pillanat alatt komolyba váltó megoldásában, s a befejező szép dal lírai színeiben, A színészeké az?nba"a szfn__________ pad egészen, s ez a lehetőség több nagyon jó alakításban realizálódik. Első helyen talán a komikusi feladatokhoz ritkán jutó Huszti Péter álmata^on szószátyár, beijedősen hősi, ostobán eszes Don Armado lovagját kell említenünk. Kiderül: Husztinak nagyonis van komikusi vénája. Ugyanez áll a darab tulajdonképpeni főszereplőjére, Sztankay Istvánra, aki Biront, ezt a pergőnyelvű, életvidám fiatalembert alakítja. Igen jó Haumann Péter üresfejű, kel- lemkedő Boyet udvarmestere, Gyabronka József a Szent- ivánéji álom Puckját idéző Pille apródja, és Schütz Ila élesnyelvű, okos és szellemes Rosaline-je. Körmendy János egy tudálékos iskolamester szerepében újabb frenetikus kabinetalakítással rukkol ki, s a falusiaknak a Szentiván- éji álom Pyramus és Thisbe betétjére emlékeztető színielőadásában jeleskedik Gyenge Árpád és Dunai Tamás. Kalocsay Miklós és Sunyovsz- ky Szilvia király — királylány kettőse igen dekoratív, de nem eléggé életteli; a lovagok közül Paudits Béla és Cs. Németh Lajos, a hölgyek közül Bencze Ilona és Menszátor Magda, valamint Julka parasztlány szerepében Hűvösvölgyi Ildikó inkább csak kellemes színfoltként vannak jelen. Piros Sándor színes, szép- stílusos jelmezei jól érvényesülnek Makai Péter egyszerű, mégis dekoratív, némiképp a Shakespeare korabeli színpad konstrukcióját idéző díszletében. Takács István bentő kombinációs képességgel rendelkezik. Szuggesztív egyéniség. Es bennünk — legalább is tudat alatt — felmerül: milyen nagyszerű volna, ha kiváló képességeit jó ügy, a haladás szolgálatába , állítaná. Nagyjából erre a gondolatra építi Gorkij is Vássza Zselez- nova alakját. Azzal bővítve a kört, hogy ez a minden tekintetben „nagyasszony” egy pusztuló társadalmi osztályt reprezentál. Csakhogy ez a két dolog — kimondhatjuk irodalmi szentségtörés nélkül — nem találkozik szerencsésen Gorkij drámájában. Vássza ugyan valószínűleg kitűnő szervező lehet, hiszen több éve egyedül irányít egy hajózási vállalatot, sőt valószínűleg gátlástalan gyilkos is, de ezt bizton nem állíthatjuk, mert a darab során csak hallunk a gyanús halálesetekről. Vássza zsarnoki lénye viszont ott él a színpadon, ő azonban a konfliktusoknak csak egyik pólusa, aki rendelkezik a tervei megvalósításához szükséges minden hatalommal. A vele szemben állóknak minimális lehetőségük sincs, sőt erejük sem a harchoz. Eleve vesztesként bocsátkoznak hát ütközetbe. Ügy is mondhatnánk, egypólusú dráma, amely első perctől sugallja Vássza pusztulását. De a végzetét nem az ellenoldal, az igazság, a humanitás hordozza: Vássza belehal az embertelen hará- csolásba, a mindenki felett való uralkodni akarásba. De végrendeletével új, magához hasonszőrű zsarnokot állít családja élére. A dráma kiélezett, izgalmas .------------ jeleneteit Vássza és a forradalmár menye, Rachel között elhangzó nagyszerűen megírt dialógusoknak köszönhetjük. A teljesebb képhez tartozik, hogy a Vássza Zseleznova figurái kivétel nélkül hiteles alakjai a kapitalizálódó, félfeudális orosz társadalomnak. Gorkij remekbe szabott, karaktereket állít színpadra akiket ő szinte testközelből ismert Színházi életünkben a m*----------------- dách Kamaraszínház bemutatója minden értéke ellenére sen érezhetjük igazán kiemelked eseményének. Ebben bi zonnyal része van a kiss, tempótlan, kényelmesen hőn. pölygő előadásnak is. Lengy. György rendező nem elégg talált rá a jó ritmusra. Arány talanságokat érezhetünk a összjátékban: a Vássza testvérét alakító Márkus Lászl kitűnő, hús-vér figurát forrná meg könnyed bohémságáva atmoszférateremtő erejévt uralja az előadást, csaknem hangsúlyosabbá válik, mint z címszereplő. Psota Irén nem vállt eléggf energikus nagyasszonnyá. Nen ál 1 össze egységes karakterr; Vássza Zseleznova jelleme. Inkább több kitűnően megoldott részletből mozaikképe* alkot. Azt is mondhatnánk hogy Psota Irén szituációka játszik el, ezért nincs íve a figurának. Almási Éva, ak' Ráchel szerepében energikus és tudatos forradalmárt találóan alakított. Káldi Nórának nehéz feladat jutott r megtört és alázkodó titkárnr megformálásával, de sikerre' oldotta meg. Az átlagos telje sítménvt nyújtó társulatbö’ kiemelkedik még Basilides Zoltán és Szalai Edit alakítása. Kriszt György Vássza Zseleznova Az igazán nagy egyéniségek .-------------------- vagy együttmű ködésre, vagy lázadásra késztetik az embert, de semmiképpen sem tudunk közömbösek maradni irántuk. S a drámairodalom hatalmas formátumú negatív hősei különleges pszichikai reagálásra épülnek: a néző nem a hős pusztulását, hanem a megtisztulását kívánja. Hogy miért? Mert például Shakespeare III. Richárdja kitűnő hadvezér, zseniális szervező, megdob| két es szegényesebb költésze- I tűket is igazán könnyű átte- i kinteni és megérteni. Szó ! sincs róla. Egészen másik világ | ez a mi számunkra: nem élünk j benne és saját fejünk szerint akarunk rendet teremteni, hol- j ott itt még „logika előtti” a gondolkodás, mivel nincs küLóvú tett lovagok
