Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-18 / 41. szám
1977. FEBRUAR 18., PÉNTEK Dmitríj Usztyinov: A szovjet fegyveres erők felkészültsége az egyetemes béke megszilárdítását szolgálja j.A jelen viszonyok között a szocialista államok védelmi szövetségének további erősítése olyan elengedhetetlen intézkedés, amelyet a NATO agresszív tömb vele szemben megnyilvánuló ellenséges irányzata tesz szükségessé.” — mutat rá Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a Kommu- nyiszt című folyóiratban a szovjet fegyveres erők fejlődésével foglalkozó cikkében. Számos tőkésországban továbbra is aktívan tevékenykednek az agresszív erők, az enyhülés és a leszerelés ellenzői, akik a nemzetközi problémák megoldásában nem akarnak lemondani a katonai kalandok politikájáról — írja a honvédelmi miniszter. — Jóllehet ezek az erők ma visz- szaszorultak, nem váltak ártalmatlanná. Nem hárult el egy új világháború kirobbanásának veszélye sem. Ezért hazánk védelmi képességének szüntelen erősítése, a szovjet fegyveres erők harci felkészültségének fokozása is objektív szükségszerűség marad, a kommunizmus sikeres építésének, a világbéke megőrzésének egyik legfontosabb feltétele. Új történelmi viszonyok A jelenlegi nemzetközi helyzetnek és a szovjet társadalom belső életének jellege nem kevés újdonságot hoz a szovjet fegyveres erők felépítésébe, kiképzésébe és feladataiba. Vonatkozik ez mindenekelőtt külső funkcióira. A szocialista közösség más országainak hadseregeivel együtt a szovjet fegy- veres erők megbízhatóan védelmezik népeik forradalmi vívmányait és harci erejükkel féken tartják az imperialista körök agresszív törekvéseit, akadályozzák a történelem kerekének visszafordítására irányuló kísérleteiket. Az új történelmi viszonyok között még erőteljesebben mutatkozik meg a Szovjetunió fegyveres erőinek igazi népi jellege, érdekeiknek a nép érdekeivel való azonossága — hangsúlyozza Usztyinov. A továbbiakban rámutatott: A reakciós imperialista körök igyekeznek torz beállításba helyezni védelmi intézkedéseinket. Az utóbbi időben az Egyesült Államok és más NA- TÖ-országok propagandaszervei zajos szovjetellenes kampányt bontakoztattak ki az állítólag fokozódó szovjet veszélyről. Különböző koholmányokat terjesztenek arról, hogy a Szovjetunió — úgymond — tevékenyen készül a nukleáris háború kirobbantására, hallatlan mértékben növeli fegyverzetét, valamifajta sötét céloktól vezérelve indokolatlanul nagy polgári védelmet teremt. A reális valóság bizonyítja minden ilyen koholmány teljes tarthatatlanságát és elfogultságát. A Szovjetunió természetesen tökéletesíti védelmét. De kénytelen ezt tenni, mert az imperialisták, a tőkésországok, különösen pedig a NATO agresszív tömbhöz tartozó országok feltartóztathatatlan fegyverkezési hajszája kész helyzet elé állítja. A katonai kiadások csökkentése Ellenségeink az állítólagos szovjet veszélyről terjesztett hazug kijelentéseikkel igyekeznek igazolni a világ közvéleménye és országuk népei előtt saját agresszív katonai készülődésük hallatlan méretű fokozását, a kapitalista államok gazdaságának erősödő milita- rizálását, politikai, gazdasági, tudományos és szellemi életük alárendelését az imperializmus mohó katonai gépezete szükségleteinek. Az Egyesült Államokban 1977-ben rekordösszeget, 113 milliárd dollárt akarnak költeni katonai célokra, 1978-ra pedig 123 milltiárdot vettek tervbe ugyanilyen cé- 'okra. Az NSZK-ban — csupán a Bundeswehmek új fegyver- fajtákkal való ellátására — a katonai kiadások 1971-hez viszonyítva 80 százalékkal Emelkedtek. Más NATO-országokban is szüntelenül növelik a katonai költségvetéseket. Ugyanakkor a Szovjetunió nemcsak, hogy nem növeli, hanem csökkenti is a katonai kiadásokat. Így az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvény, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának V. ülésszaka fogadott el, a védelmi célokat szolgáló kiadásokat 17,2 milliárd rubelben állapította meg, vagyis a költségvetési összKiadások 7,2 százalékát fordítják ilyen célokra, míg 1976-ban ezek a kiadások 17,4 milliárd rubelt tettek ki, a költségvetés 7,8 százalékát, 1974-ben pedig 17,6 milliárd rubelt, a költségvetés 9,1 százalékát. Közismert a Szovjetunió békepolitikája — mutat rá a honvédelmi miniszter. — A Szovjetunió mindenkor ellenezte a fegyverkezési hajszát, sohasem törekedett arra, hogy a fegyveres erőket illetően megszerezze a fölényt azzal a céllal, hogy első csapást .mérjen, ahogyan azt az imperialista propaganda igyekszik beállítani. Országunk mindenkor a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének 'következetes bajnoka volt és az is marad. Azokkal a légből “kapott állításokkal szemben, amelyek szerint a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más országai szinte naponta növelik fegyveres erőiket, és létszámuk emelkedik, a valóságban egészen másképp áll a helyzet. Sem a Szovjetunió, sem a Varsói Szerződés más tagállamai az utóbbi évek során nem növelték fegyveres erőiket, személyi állományuk változatlan. Ezzel szemben az imperialista NATO-országok hadseregük minőségi tökéletesítésével egyidejűleg növelik a fegyverzet mennyiségét, új katonai alakulatokat hoznak létre, feszültséget teremtve a nemzetközi kapcsolatokban. Ez kényszeríti a szovjet államot arra, hogy lankadatlan gondot fordítson védelmi potenciáljának olyan színvonalon tartására, amely elegendő ahhoz, hogy senki se kockáztassa népünk békés életének megzavarását. A fegyverkezési hajsza ellen A Szovjetunió ismételten sík- raszállt és síkraszáll az olyan gyakorlati intézedésekért, amelyek a nemzetközi biztonság megerősítéséhez, a fegyverkezési hajsza korlátozásához, majd megszüntetéséhez vezetnek. Több mint elegendő példa van erre — írja Dmitrij Usztyinov, majd az alábbiakra emlékeztet: A Szovjetunió és a Varsói Szerződéshez tartozó szövetségesei egy sor olyan javaslatot terjesztettek elő, amelyek megnyitják az utat a középeurópai fegyveres erők es fegyverzet csökkentéséről szóló egyezmény eléréséhez. Az Egyesült Államok militarista köreiben még nem adtaik fel azt a reményt, hogy újabb és újabb tömegpusztító fegyverfajták létrehozásával katonai fölénybe kerüljenek a Szovjetunióval szemben. Az élet ismételten bebizonyította az ilyen számítások meddőségét, gyakorlati megvalósításuk pedig távolról sem szilárdította magának az Egyesült Államoknak a biztonságát. Annak, aki arra számít, hogy ilyen fegyverek segítségével katonai fölényre tesz \ szert a Szovjetunióval szemben, gondolnia kellene arra, hogy országunkban a gazdaság, a tudomány és a technika színvonala ma olyan magas, hogy képesek vagyunk a legrövidebb idő alatt létrehozni bármilyen olyan fegyverfajtát, amelyre a béke ellenségei akarják tenni a tétet. A Szovjetunió nem egy ízben kijelentette, hogy mi nem akarunk ilyen úton haladni. Épben ezért javasolta az Egyesült Államoknak, hogy kölcsönösségi alapon tartózkodjanak az új fegyverfajták és fegyverrendszerek kidolgozásától. A honvédelmi miniszter rámutat: A szovjet fegyveres erők harci felkészültségének magas színvonalon tartása megfelel nemcsak a mi államunk, hanem a szocialista országok egész közössége érdekeinek, objektíve szolgálja az egyetemes béke megszilárdításának ügyét. A Varsói Szerződés szerepe A Varsói Szerződés Szervezete tartalmát, céljait és feladatait tekintve alapvetően különbözik a múlt és a jelen bármelyik burzsoá koalíciójától. Mint valóban védelmi szövetség, megbízhatóan szolgálja a hozzátartozó államokat, a béke és a szocializmus érdekeit. Létrejötte a szocialista államok válasza a hat évvel korábban megalakított NATO agresszív tömb részéről előidézett veszélyre. A haladó emberiség nem egy ízben győződött meg arról, hogy menynyire helyes és szükséges volt a Varsói Szerződés megkötése, milyen fontos szerepet tölt be a Varsói Szerződés a béke megőrzésében és a népek biztonságának szavatolásában — állapítja meg Dmitrij Usztyinov, majd végezetül a következőket írja: Az imperialista észak-atlanti tömb baljós tevékenységét figyelem kíséri fennállásától kezdve. Valahányszor az emberiséget a háborús szakadék széléhez sodró bonyodalmak, konfliktusok és válságok támadnak a nemzetközi színtéren. mögöttük látni az imperializmus agresszív köreinek kezét. Ez követeli meg a szocialista államoktól az állandó éberséget és a felkészültséget arra, hogy visszaverjenek bármely agressziót. PORTUGÁLIA Antifasiszta kiáltvány Lisszabonban csütörtökön antifasiszta kiáltványt hoztak nyilvánosságra szocialista, kommunista és független baloldali személyiségek aláírásával. A kiáltványban felhívták a figyelmet annak veszélyére, ami abból fakad, hogy a katonai bíróságok cinkos magatartást tanúsítanak a fasiszta titkosrendőrség (PIDE) egykori felelőseinek perében, az államapparátusban pedig újra funkcióit adtaik a sa- lazari-caetanoi rezsim több hívének. Viktor Kulikov Varsóban Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka néhány napos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett. Érkezését követően Kulikov marsall látogatást tett Woj- ciech Jaruzelski hadseregtábornok, lengyel nemzetvédelmi miniszternél, a LEMP KB PB tagjánál. Viktor Kulikovot délután fogadta Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen, amelyen részt vett Wojciech Jaruzelski nemzet- yédelmi miniszter, a Varsói Szerződés tagországai hadseregeinek együttműködése elmélyítésének kérdéseivel foglalkoztak. Ugyancsak a délután folyamán fogadta Viktor Kulikov marsallt Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke. UGANDA Az összeesküvők autóbaleset áldozatai lettek Luwum anglikán érsek, Oboth-Ofumbi belügyminiszter és Wilson Oryema, a természeTrybuna Ludu: Ä szocializmus ellenségei A Trybuna Ludu csütörtökön A szocializmus ellenségei című írásában rámutat, hogy a hidegháborús kapitalista köröket nyugtalanítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország fejlődése, és békepolitikájuk növekvő vonzóereje, s ezt a szocialista országok ellen irányuló rágalomhadjárattal próbálják ellensúlyozni. Egy ideje Lengyelország is célpontjává vált e propagandának. E körök felforgató tevékenységükhöz az országon belül keresnek támogatást. kainak aláírásokkal, és azonnal elküldik ezeket külföldre’, a Szabad Európa Rádiójának, vagy a Párizsi Kultúrának, vagy más kommunistaellenes központoknak, amelyek külföldi hírszerző szolgálatok ügynökségei. Fő céljuk Lengyelország fejlődésének gyengítése és akadályozása, a Szovjetunióval való szövetségének, és a Varsói Szerződés Szervezetéhez való tartozásának aláásása, a párt vezető szerepének felszámolá- í sa és a lengyel társadalom Nemcsak hogy hazugságokat | egységének megtörése. Célterjiesztenek Lengyelország i juk ugyanaltkor az is, hogy belső helyzetéről, de cselekvési lehetőségeket is keresnek a Lengyelországon belül szocializmusellenes csoportocskák számára. E helyzetben aktív tevékenységbe kezdtek a szocializmussal szemben nyíltan ellenséges személyek, akik egyesek tájékozatlanságát kihasználva, Időről időre leveleket fabrialáássák a helsinki záróokmány sikeres megvalósítását. Csakhogy a szocializmusellenes kalandok szervezői nem érik el a várt eredményeket. Államunk erős, és a társadalom túlnyomó többsége a nehézségek ellenére is magáénak tekinti Lengyelország fejlődésének programját — írja a Trybuna Ludu. ti kincsek és vízgazdálkodás minisztere autóbaleset áldozata lett — jelentette be az Ugandái kormány szóvivője. Az ugandai rádió közlése szerint a három, Amin elnök ellen szőtt összeesküvés vádjával letartóztatott politikust a nemzetközi konferenciaközpontból — őrizetbe vételük színhelyéről — gépkocsin egy rendőrőrszobára akarták szállítani, hogy ott kihallgassák őket. Útközben a foglyok menekülési szándékkal megpróbálták ártalmatlanná termi kísérőiket. A gépkocsi a dulakodás közben összeütközött egy másik kocsival, lerepült az útról és felborult. A foglyok a helyszínen szörnyethaltak, őreiket válságos állapotban szállították kórházba. MIRKO KALEZICS, a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén elmondotta, hogy ju- goszlávellenes politikai provokáció színhelye volt az elmúlt napokban Belgrad együk legnagyobb szálíodája: a Hotel Slavia, ahol három turistaként érkezett nyugatnémet állampolgár politikai követelésekkel lépett fel és sajtóértekezletet tartott. Megvonták tőlük a tartózkodási engedélyt. Új politikai könyvek Chilétől Spanyolországig Életrajzok, visszaemlékezések Tietek. Jobban megértjük, hogy miként tudott Franco halála után olyan gyorsan kibontakozni a demokratikus és forradalmi erők széles frontja, s hogy a mai hivatalos spanyol vezetésnek számolnia kell a munkástömegek, véleményével, akaratával. Camacho tapasztalt, széles látókörű munkásvezető, határozottan kiáll a különböző politikai irányzatokat magában foglaló, egységes, erős szak- szervezeti mozgalom mellett. Könyvében erre is találunk utalást, s megismerhetjük belőle. hogy miként képzeli el a jövő soanyol társadalmát. A könyvet Várkonyi Tibor és Pintér Mariann fordította. Egy tiszt a kémközpontból Szigeti János kupyveuen a a mojjjar euiariiiaa nusittora. viuaJUja lei, s ezen a visszaérni eKezes méltán tartnat számot nagy eru&iüuuesre. A ko- tetoen arról az időszakról van szó, amikor a maegnaoorus esztenaoK járták, amikor a nyugatra menekült fasiszta elemek összejátszottak az el- ienseges Hírszerző szervekkel. Erről ír a szemtanú niteiesse- geveL Arról, hogy egy tisztességes, Nyugatra vetődött tiszt nem hajlandó hazája ellen kémkedni es felveszi a kapcsolatot a magyar szervekkel. Egy amerikai diplomata (volt hírszerző) mélységesei, reakciós magyar felesége — családi okokoól — ellenséges ügynökök listáját juttatja e. a magyar szervekhez. Perszt az alku nem egykönnyen jött létre. De létrejött és sikeresen szolgálta a magyar ügyet. Más történetek is kapcsolódnak, fűződnek egybe a könyv lapjain. Néhány fejezetcím: Az eltérített kincsesládák, Randevú Bécsben, A Hutter-féle lelet stb. Érdekes olvasmány, egy kis betekintést nyújt az egykori magyar hírszerzők életébe, munkájába. Epizódokat elevenít fel a szerző, aki maga is részese volt a nem csekély bátorságot igénylő vállalkozásnak a nemzetközi osztályharc e kiélezett szakaszában. A könyvet Palánkai Ervin szerkesztette, az ízléses borító Bogdán István munka ia. G. S. társorshoz képest. S mégis, amikor sor került a lázadásra, nem habozott, hogy hova álljon. 1-eírja, hogy az Admiralitás miként line^eut Hosszúért, a Desugok es a titkos rendőr- ugynukok révén nogyan szereke le a „íoKolarnposokai”, akiket aztan még sokáig zaklatott a rendőrség. Mindvégig leoiiincseLoen, remek . szoiu- zéssel, mesálokeawel rajzolja meg Őfelsége tengerészének helyzetét: apró, jó katonahumorral megírt epizódok teszik teljessé a kötetet. Végül elmondja a szerző azt is, hogyan került kapcsolatba a Vörös Segéllyel, majd miként lépett be a kommunista pártba, hogyan kellett búcsút vennie Hazájától, majd a Szovjetunióban miként talál magára, ahol még napjainkban is nyugdíjasként ék A kötetet fordította Vajda Győző, szerkesztője Szuhay- Havas Ervin, a borító és kötésterv Tasnádi László munkája. Beszélgetések a börtönben Marcelino Camacho, a spanyol miunkásszeivezetek vezetőjének a nevét mostanában tanulta meg az újságolvasó, rádióhallgató és tévénéző. Egyik kiemelkedő vezetője a Spanyol Kommunista Pártnak, aki évekig sínylődött Franco börtöneiben. Megírta börtönélményeit. A könyv még 1974- ben jelent meg Párizsban, spanyol nyelven, majd 1976 elején — kiszabadulása után — kibővítve franciául is napvilágot látott. A spanyol munkászerveze- tek múltjáról, jelenéről folytatott börtönbeszélgetésekből sok mindent megtudunk, jobban megértjük, hogy tulajdonképpen mi zajlik le most Spanyolországban, hogyan tudnak olyan nagy erőt képviselni a baloldali és a munkásszervede úgy akarta visszaadni az eseményeket, ahogyan azok megtörténtek. Ezért választotta a naplószerű formát. Azit akarta megmutatni, hogy miként semmisítették meg a chilei demokrácia mítoszát, s a mindennapok részévé tették a fasizmust, amelyet eddig a chilei nép csak. könyvből ismert. Egyéni szerencsétlenségének történetét mondja el, de tízezrek szenvedéseit írta meg Figyelmeztetni akart, hogy tiltakozzon a fasizmus ellen, s leleplezze a chilei diktatúrát; a valóságot testközelbe hozza. Hernán Valdésnak sikerült ezt a szándékát megvalósítani. A könyvet Csudari Csaba fordította, Hargitai György szerkesztette, a borító és kötésterv Szakos Zsuzsa munkája. Őfelsége tengerésze Len Wincott, a kötet szerzője érdekes emoer es szellemes író: az esemény, amelynek sok év előtt főszereplője volt, a magyar olvasó számára aligha ismeretes. Az angolok még emlékeznek rá: az 1931. évi invergordoni flottazendülés szent intézményt érintett, az atlanti brit hajóhadat. Ezt írja meg Len Wincott, persze közben saját magát, önéletrajzát, derűs humorral és csípős iróniával. Ezért jó könyv, kitűnő szórakoztató olvasmány írása. A könyvből megtudjuk, hogy a szerző leicesteri nyomornegyedben született, sok apró testvérével, agyondolgozott anyjával és iszákos apjával éhezett egy patkányfészekben. S amikor lehetővé vált számára, hogy bevonuljon a flottához, örömmel ment, mert ez emelkedést jelentett: bőséges táplálók, tengerentúli utazások, a fegyelem megnyugtató légköre — valóságos álomvilágöt jelentett a proleEgy írás hitelét növeli, ha hőse maga is részt vett az eseményekben, alakítója, formálója volt a történetnek, netán szenvedő alanya. Ilyen külpolitikai jellegű könyvekből válogattuk össze e heti recenziónk anyagát, valamennyi kötetét a Kossuth Könyvkiadó bocsátotta közre. Egy chilei fogoly naplója A napi- és hetilapok csak érzékelni tudják, hogy milyen szörnyűségeket követ el a chilei fasiszta diktatúra, miként veti börtönbe a legelemibb szabadságot követelőket, tiporja lábbal, fojtja vérbe az emberi jogokat. A valóság még a leírtaknál is szörnyűbb. Hernán Valdés angol író — akit a fasiszta junta a Santiago környéki Tejas Verdes-i katonai koncentrációs táborba hurcolt, megkínzott, s hónapokig a legembertelenebb körülmények között tartott —, meghurcolásénak, szenvedéseinek történetét írja le napló- szerűen, úgy, ahogyan vissza tudta idézni az eseményeket. Leírja, hogy miként vették a foglyokat kezelés alá, amelyek esetenként hetekig, hónapokig tartottak: erkölcsi, testi nyomást, erőszakot alkalmaztak, csakhogy kikény szentsek belőlük a nyilatkozatot, hogy egyetértenek a katonai vezetéssel. Persze, ez a próbálkozásuk mindig kudarcba fulladt, mert a bebörtönözöttek vállalták a legszörnyűbb szenvedéseket, mintsem behódoljanak a juntának. A könyv elolvasása után az olvasó jobban megérti, hogy milyen bestiális rendszert teremtett a Pinochet-junta Chilében, hogy miként működik az elnyomó gépezet, s menynyit szenvednek a koncentrációs táborok foglyai. A szerző kiszabadulása után vetette papírra visszaemlékezéseit, akkor, amikor már szabad volt,
