Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

Felavatták az új Kossuth-adót Solton Ezerkétszáz kilométeres körzetben hallgatható a Magyar Rádió Egy hónapi kísérleti üzeme­lés után szerdán hivatalosan is megszólalt az új solti Kos- suth-adó. Az avatást megelő­zően sajtótájékoztatón mutat­ták be az újságíróknak az or­szág földrajzi középpontjában felépített rádióállomást, amely esztétikusán illeszkedik az al­földi tájba. A 81 hektár terü­let közepén ível a magasba a vasbeton talapzaté, 303,6 mé­ter magas, háromszögletű acél antennatorony. Az ettől távo­labb kialakított, többszintes technikai és üzemi kiszolgáló épületeket boltíves folyosók kötik össze. Berendezési egy­ségeinek folyamatos működé­sét automatika biztosítja, az adó speciális földelése pedig vihar esetén is lehetővé teszi a műsor sugárzását. Az új, 2000 kilowattos középhullámú rádióállomás vételkörzete lé­nyegesen nagyobb, mint az elődjéé, az eddigi mérések sze­rint 1200 kilométeres körzet­ben hallgatható a Kossuth- rádió hangja. A sajtótájékoztató után ke-| és postaügyi miniszterhelyet- rült sor az ünnepélyes ava- tes köszöntötte a fél évszáza- tásra. Horn Dezső közlekedés- 1 dós magyar rádiózás jelentős T echnológi a S zázhalombattán, a Du­nai Kőolajipari Válla­latnál apió, de nem lényegtelen eleme a tech­nológiai berendezéseknek az az érzékelő műszer, amelynek Ionamik a neve. Rendeltetése a tűz elleni védelem, pontosabban a le­vegő gyors felmelegedésé­nek, az esetleges füstnek az észlelése, jelzése, riadó elrendelése. Az eszközt a Műszeripari Kutató Inté­zetben fejlesztették ki. ha­zai viszonylatban ez a leg­korszerűbb, amit az is iga­zol hogy a most próba­üzemben dolgozó solti nagyadóban szintén ezeket szerelték fel. Az Ignamik csekély része annak a bo­nyolult technológiai háló­zatnak, amelyet a százha­lombattai finomítóban lát­hatunk, ám csekélysége ellenére nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, hiánya esetén megbomlana a sor, odaveszne a kezdő és végpontot, azaz a zártságot tartalmazó rendszer. Szándékosan választottunk apró példát, mert hiszen említhettük volna azokat a technológiákat, amelyek ki­dolgozása segítségével szű­keb bre vonhatták a kenő­olajpárlatok forráshatárát, nekiláthattak a szagmentes paraffin előállításának s így tovább. A nagy súlyú technológiai tényezők je­lentőségét ma már aligha vitatja bárki is, a kisebb­nek, mellékesnek látszó mozzanatok azonban sűrűn kívül kerülnek a figyelem sugarából, s persze, koránt­sem csak Százhalombattán. A vállalat pártbizottsága joggal ítéli cselekvési prog­ramjában lényeges elem­nek a technológiai fegye­lem további szigorítását, il­letve az előírások megtar­tásának kérlelhetetlen el­lenőrzését Ez ugyanis fel­tétele annak, hogy — sok más mellett — növelhessék az ún. fehéráruk, azaz az értékesebb termékek ará­nyát, de feltétele annak is, hogy a szigorúbb zárt technológiai rendszerben minél kevesebb zavart, fennakadást okozzon az emberi mulasztás. V annak ugyanis, akik­nek újra meg újra meg kell magyarázni: a technológia nem tűri az igy is jó lesz gondolkodás­módot. Keserves árat fizetett és fizet a vállalat — s termé­szetesen a népgazdaság is — azért mert meglehető­sen könnyedén határozták meg a solymári tégla- és cserépgyár technológiai esz­közeinek kiválasztását. E berendezések egy része minden próbálkozás, átala­kítás ellenére sem felel meg az eredetileg tervezett célnak, magyarán: nem le­het cserepet gyártani azok­kal. Illetve lehet de hasz­nálhatatlan, repedt csere­peket, mert már így kerül­nek ki a présből. Elvben a technológia rendben volt A gyakorlatban azonban olyan külföldi berendezé­sekre alapozták azt, ami­lyeneket a szállító olasz cég másutt nem, csak itt próbált ki. Kudarccal. Hol történt a hiba? In­dokoltnak véljük azt a fel- tételezést, hogy fölnagyít- va ment végbe az. ami szinte napról napra lezaj­lik az üzemek többségében. Mert lezajlik, tanú erre az ún. osztályos áruk. azaz a másod- és harmadosztályú termékek ma sas aránya, a selejt tekintélyes mennyi­sége, az energia- és anyag­pazarlás. E veszteségek fő forrásainak egyike a tech­nológia megsértése, felüle- tességből vagy fegyelmezet­lenségből történő áthágása, az a felfogás, amely azt sugallja, hogy majd a kö­vetkező lépésnél, a követ­kező műveleti szakaszban korrigálni lehet azt, ami most nem éppen az előírá­soknak megfelelően sike­rűit. L ényegében ez történt a solymári tégla- és cserépgyár technoló­giai tervezésekor is, alap nélkül hittek abban, hogy minden részmozzanat Il­leszkedik majd, menet köz­ben összerázódik. A. tech­nológia azonban nem sze­rencsejáték, ahol vagy ki­húzzák az általunk megje­lölt számokat vagy nem. A technológia az egész terme­lés alapvető kerete, s e ke­ret megbontása, legyen bár csekély méretű is, magát az egész alapot, a terme­lést veszélyezteti. Annak belátása, hogy egyetlen apró hiba kétsé­gessé teheti a végered­ményt, ma még kevesek tulajdonsága. Különböző vizsgálódások egyöntetűen azt bizonyították, hogy az új technika és technológia kihasználása sűrűn azért marad el a várakozástól, mert nem áll rendelkezésre a megfelelően képzett, s képzettségét a fegyelemmel ötvöző munkaerő. Napjainkban, amikor a termékek minősége, meg­bízhatósága egyre fonto­sabb szerephez jut, gyors iramban növekszik a tech­nológiák betartásának je­lentősége. Mivel egyre bo­nyolultabbak a gyártási el­járások, a résztechnológiák súlya is nagyobb, azaz mindinkább értő végrehaj­tókat követel. Űj, de eav- re határozottab formát öltő igény ez. s kielégíteni csak akkor lehet, ha a munka­helyeken már a tervezés, az előkészítés szakaszában, majd azt követően a vég­rehajtáskor. a fő helvet nem általában foglalja el a technológia, hanem szoro­san kötődve minden rész- mozzanathoz. Mészáros Ottó eseményének résztvevőit. Az ünnepségen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Tömpe István, az Ál­lami Rádió és Televízió Bi­zottság elnöke, részt vettek az avatáson a hazai és a külföldi tervező és kivitelező vállala­tok képviselői, Bács-Kiskun megye párt- és tanács vezetői. Ott volt V. A. Samsin, a Szovjetunió postaügyi minisz­terének első helyettese, I. I. Kabin, a Szovjetunió híradás­technika-ipari miniszterhe­lyettese, valamint a Szovjet­unió és a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövetsé­gének képviselője. Az ünnepségen Havasi Fe­renc miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. Méltatta azt a példás nemzetközi együtt­működést,. amelynek eredmé­nyeként 2,5 év alatt megvaló­sult az európai mércével mérve Is jelentős és korszerű létesít­mény: az új Kossuth-adó. A 750 millió forintos beruházás, amely határidőre elkészült, létrehozásában jelentős részt vállaltak a szovjet tervezők és kivitelezők. Több mint húsz hazai vállalattal együttmű­ködve, KISZ-védnökséggel, ki- lencvenmillió forintos megta­karítással épült fel az adóállo­más. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 40. SZÁM Ára 80 fillér 1977. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Brüsszel Szovjet-EGK A. A. Iskov, a Szovjetunió halgazdasági minisztere szer­dán Brüsszelben tárgyalásokat kezdett Owen brit állammi­niszterrel a Szovjetunió és az Európai Gazdasági Közösség tagállamai közötti halászati megállapodásról. Jelenleg Nagy-Britannia tölti be a Kö­zös Piac miniszteri tanácsának elnöki tisztét. A tárgyalások­ra azt követően került sor, hogy az EGK január elsejétől létrehozta úgynevezett közös tengeri gazdasági övezetét, 200 tengeri mérföldes övezetben külön megállapodásokhoz, megegyezésekhez köti más or­szágok számára a halászat folytatását. A Közös Piac ideiglenes kvótákat állapított meg egyes országok halászha­jói számára, külön engedélyt kíván kibocsátani a hajóknak. Mint ismeretes, más államok hasonló intézkedéseit köve­tően a Szovjetunió is bejelen­tette, hogy tengeri gazdasági övezetét 200 mérföldre terjesz­ti ki. Szovjet részről azóta már kölcsönös halászati egyez­ményt kötöttek Norvégiával, Kanadával és az Egyesült Ál­lamokkal. Edward Gierek és Henryk Jablonski fogadta a magyar külügyminisztert Púja Frigyes hazaérkezett Lengyelországból — Látogatásáról közös közleményt hoztak nyilvánosságra Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere szerdán, lengyelországi látogatásának utolsó napján Varsó nevezetességeivel is­merkedett, majd látogatást tett Edward Giereknél, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB el­ső titkáránál. Szívélyes, bará­ti hangulatú beszélgetésük során a kétoldalú együttmű­ködés továbbfejlesztésének kérdéseivel és a nemzetközi helyzet időszerű problémái­val foglalkoztak. Ezt követően Henryk Jab­lonski, a Lengyel Államta­nács elnöke fogadta a ma­gyar külügyminisztert. A ta­lálkozón jelen volt Németi Jó­zsef varsói magyar nagykö­vet is. Szerdán déliben a lengyel külügyminisztérium épületé­ben sor került a plenáris tár­gyalások utolsó ülésére. A lá­togatásról és a tárgyalásokról közös közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon ismerte­tünk. Szerdán visszaérkezett Bu­dapestre Púja Frigyes kül­ügyminiszter, aki Emil Woj- taszek lengyel külügyminisz­ter meghívására hivatalos, ba­ráti látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban. Denke Valéria a főváros XXIL kerületében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke szerdán a főváros XXII. kerületében tett látogatást. Részt vett a Iá-, togatáson Király Andrásáé, a budapesti pártbizottság tit­kára. Több konyhakész áru a dunakeszi hűtőházból A Magyar Hűtőipar dunake­szi Gyára tavaly a kedvezőt­len árukínálat ellenére is ki­magasló eredményt ért el: 61 millió forint tiszta nyereség­gel zártáik az évet. Most, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisz­teletére meghirdetett jubileumi munkaverseny­ben vállalták, hogy megis­métlik ezt a rekordot, sőt, igyekeznek túlszárnyalni. Nem kis dologról van szó, Jobb szervezéssel minden helyet kihasználnak ugyanis a korábbi években alig 20 vagon volt a napi for­galmuk, tavaly viszont elérte a 60-at. Gyümölcsfélékből a tervezettnél jóval kevesebb volt a felvásárlásuk, s ennek következtében az árbevételük is. A hiányt saját gyártással — elsősorban tésztafélék, kon­zervipari termékek készítésé­vel — és bértárolással pótol­ták. Éjjel-nappal dolgoznak a szivattyúk Közös erővel küzdenek Pest megyében a belvíz ellen Csütörtökön délután 6500 hektáron állt a belvíz a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság ráckevei szakaszmérnöksé­ge területén. Ebből mintegy 650 hektár búza és rozs, 2 ezer hektár mélyszántású terület. 3500 hektár, rét, legelő, de eb­ben benne van a lucerna is. Bár a szakaszmérnökség nem öleli fel Pest megye egész te­rületét, ezt némi módosítással megyei adatnak is tekinthet­jük. hiszen a belvíz által ve­szélyeztetett alacsony fekvésű rész 95 százaléka az ő felügye­letük alá tartozik. Bohák Imrétől, a szakasz­mérnökség vezetőjétől kaptuk az információt, aki azt is el­mondta, hogy a dabasi Duna- völgyi Vízgazdálkodási Társu­lással, a községi tanácsokkal és a mezőgazdasági üzemek­kel karöltve mindent megtesz­nek azért, hogy minél előbb megszabadítsák a községeket és a termőföldeket a felgyü­lemlett víztől. Két műszakban, éjjel-nappal dolgoznak a szi­vattyúk és szivattyútelepek február 10 óta, s ha nem hul­lik újabb csapadék, a jövő hét végére befejezik a munkát és megszüntetik az első fokú bel­vízvédelmi készültséget. Sor­rendben a dabasi, ráckevei és a monori járás adja most a legnagyobb munkát a vízügyi szakembereknek. Több község­ben, köztük Monoron, Üllőn, Vecsésen, Kiskunlacházán egyes lakóházak kertjeiben is felgyűlt a talajvíz. Legfon­tosabb feladatuknak tartják, hogy mindenekelőtt ezeken a családokon segítsenek a víz azonnali elvezetésével. Repü­lőgépről figyelik a területet, s ha kell azonnal beavatkoznak. A nagy teljesítményű szivaty- tyúk mellett jó szolgálatot tesznek a mezőgazdasági üze­mek öntözőszivattyúi. Monoron a segítségnyújtás szép példájával találkoztunk. Fekete Sándor, a nagyközségi önkéntes tűzoltótestület pa­rancsnoka a fiával és Nagy János tűzoltóparancsnok-he­lyettessel 3 hete szinte megál­lás nélkül üzemelteti a 800 liter/perc teljesítményű kis- motorf ecs kendőt. A Czuczor utcánál 112 ezer köbméter vi­zet szivattyúztak a házak kö­zül a csatornába a parancsnok feljegyzései szerint, a Babits utcában pedig ahol most dol­goznak eddig 2 ezer 500 köb­métert emeltek át. Szinte fel­mérhetetlen segítséget jelent ez a nagyközségnek, hiszen a felgyülemlett víz elárasztással fenyegette a közelben épült több szintes lakóházat, a Ba­lassa Bálint utcában készülő egószségházat és több, szintén nem túl idős épületet. A munka megfeszített erő­vel folyik tovább, s Bohák Im­re szerint — nem lesz újabb eső — a hónap végére nem lesz Pest megyében említésre méltó belvizes terület T. A. L. Szivattyúzzák a vizet Monor kenderesaljai területén. Percenként 800 litert vezetnek el az elárasztott területről. A gépet Fekete Sándor kezeli. Balmágyi Péter felvétele Az idén 528 vagon gyümölcs felvásárlását tervezd k, de to­vább kívánják fejleszteni együttműködésüket a helybe­li konzervgyárral, s továbbra is vállalnak bértárolást. Az első fél évben 40 vagon szil­vás gombócot gyártanak, ami mintegy háromszorosa a ko­rábbi évek 12 hónapi termelé­sének. Ezen kívül grízes ga­luskát, derelyét, palacsintát és többféle rétestésztát is forga­lomba hoznak. Erre elsősor­ban azért van szükség, mert tavaly kevés bogyós gyümölcs termett, s a korábbi években tárolás­ra használt hely felszaba­dult. Jó üzem- és munkaszervezés­sel minden négyzetmétert igyekeznek kihasználni. A konzervgyári együttmű­ködés keretében már tavaly is jó eredményt értek el a szil­va,, őszibarack és a zöldség­félék tartósításában. Ezt a kooperációt az idén még to­vábbfejlesztik, s elkezdik a kísérleteket a paradicsommal. Űj termékként 15 kilós cso­magolásban hozzák forgalom­ba a zöldségféléket, 2 dara­bonként polietilén tasakba cso­magolva az étkezési csöves kukoricát. Előzetes felméréseik szerint a háziasszonyók körében a hek, vagy más néven tengeri csuka számíthat a legnagyobb sikerre. Ez 1 kilós csomago­lásban, szálka nélkül, tisztí­tott, konyhakész állapotban kerül majd az üzletekbe. Sza­bó József igazgató ezektől az új termékektől várja, hogy megfelelő munkaszervezéssel kedvezőtlen mezőgazda­sági évben is megteremtik a vállalat tervezett nye­reségét. A 24 szocialista brigád írás­ban kapta meg a vállalat fel­ajánlását, s március 1-ig ké­szítik el ennek alapján a sa­ját, közösségekre, sőt, szinte személyekre bontott vállalá­saikat. Március 9-én munkás­gyűlést tartanak a gyárban, melyen összegezik a feladato­kat és vállalásokat, s hozzá­szólásaikban a dolgozók is ki- feithetik véleményüket. A vál­lalások teljesítésében élenjáró közösségek jutalmazására 500 ezer forintot szán a gyár ve­zetősége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom