Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

Cscilakszíek a kihíváshoz Árammérőgyár: fölözzék az exportot - Vízmű: bekötnek öt kutat - Áruház: növelik a forgalmat Fontos feladatuknak tekintik a hazai, vagy szocialista piaco­kon beszerezhető anyagok fel­kutatását, felhasználását a tő­késországokból importált anya­gok helyett. Erősítik a raktározási, szál­lítási fegyelmet, csökkentik az ebből adódó veszteségeket, se- lejtet. Február 4-i termelési tanács­kozásukon csatlakoztak a cse­peli szocialista brigádok ver­senyfelhívásához, a Duna- menti Regionális Vízmű gö­döllői üzemének dolgozói. Ki­emelten foglalkoztak a kistarcsai kórház ivóvíz­ellátásának megoldásával. Ehhez öt új kutat kötnek be a csömöri gerincvezetékbe, ezer méter cső lefektetésével. Az elvégzendő munkák határ­idejének megtartására a szo­cialista brigádok vállalták, hogy kommunista műszakokat szerveznek és más társadalmi munkát is végeznek. A kutak bekötésén kívül igen fontos feladatuk a Csö­mör és Kistarcsa közötti nyo­móvezeték megépítése. A szo­I cialista brigádok a vállalások | teljesítésére, a kistarcsai kór- I ház jövő évi üzembehelyezé­sére együttműködési szerződést kötnek egymással. Megtette vállalását a Nagy Októberi Szocialista Forrada- j lom 80. évfordulója tiszteleté­re a Gödöllő és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet áruházának j hét szocialista brigádja. A 130 j tagú kollektíva a szövetkezeti ! tagság és a lakosság mind jobb | és színvonalasabb ellátását tartja legfőbb feladatának. Kapcsolatot létesítenek a vidé­ki nagykereskedelmi vállala­tokkal, ily módon kívánják szűkíteni a hiánycikkek körét. öt százalékkal akarják növelni a rögzített árú ru­házati cikkek forgalmát. A vevőközönség kiszolgálásá­nak színvonalát emelik, a vá­sárlókkal olyan udvariasan és előzékenyen bánnak, hogy pa­naszkönyvi bejegyzést a dolgo­zók magatartása miatt ne te­gyenek. Patronálják Gödöllő egyik óvodáját, társadalmi munkában takarítják a helyi­ségeket. Az épület előtti terü- 1 letet parkosítják, csinosítják. Közművelődésünkről (2.) Á bizonyító tények MÉG KÖZELEBB férkőzve 'a közművelődés egy-egy rész­területéhez, vizsgáljuk meg a különböző ágazatok tevékeny­ségét. Sajnos, személyi változások miatt, az együttműködési rend­szer legfejlettebb járási fokát képviselő bagi „modell” ered­ményeinek feldolgozására és elterjesztésére mindeddig nem kerülhetett sor. Az új műve- löd esi ház-igazgató személye szavatolni látszik, hogy a kí­sérlet nem hullik hamvába, csupán némi késedelmet szen­ved közkinccsé létele. A bagi mintához hasonlóan csaknem valamennyi község­ben működnek ' a 'művelődési házakban szakkörök, amelyek­nek nagy többségét pedagógu­sok irányítják. A pedagógusokhoz érve, né­hány mondat erejéig térjünk ismét általánosabb síkra. A járási hivatal közművelődési tevékenységét tárgyaló párt­végrehajtóbizottsági ülésen sokan felszólaltak. A véle­ménynyilvánítási kedvet, az eszmefuttatások tartalmából ítélve, nem a jelenlevő me­gyei pártbizottsági titkár, Ba­rinkat Oszkárné csiholta elő. Nem a szóért szóltak, monda­nivalójuk volt. Nos, a hozzá­szólók mindegyike hangoz­tatta a községben élő, dolgozó értelmiségiek szerepét és fe­lelősségét. Ha igaz, hogy a művelődés munkásainak tá- gabb szemhatárban kell mű­ködtetniük tudásukat és te­hetségüket, legalább annyira igaz, hogy a tanárnak, orvos­nak, agrármérnöknek, óvónő­nek is rá kell tennie szellemi bélyegét a falu közösségének kulturális portréjára. A BAGI MINTÁNÁL hagy­tuk abba, amihez hasonló, más községekben is honos. A már említett közös szakkörö­kön kívül nem számít rend­kívülinek a rendhagyónak mondott tanóra a könyvtárban múzeumban. Nem ritkaság ilyesmi Isasze.gen, Nagytar- csán, Valkón, Aszódon, Szá­dén. Az effajta órák elterjedé­sét ösztönözte az aszódi példa, a Petőfi-múzeum módszerta­ni füzete, amely időközben pálya dijat is nyert. Szokás mondogatni: a mű­veltség állapotát, színvonalát mérni nehéz. Az olvasásra hatványozottan igaz ez. A színház-, mozilátogatókról statisztikák készülnek, ugyan­így a tévé- és a rádióelőfize­tők számáról. És, ha ezek ar­ról végül is nem tájékoztat­nak, milyen hatása volt a lá­tott. hallott műnek a lélekre, valaminő támpontot adnak. Számon tartják a kiadott könyvek mennyiségét is, egy- egy mű kelendőségét, avagy polcon maradása sejtethet va­lamit. Á'm ki ellenőrizheti, a megvásárolt könyvet elolvas­sák-e. és hányán. Továbbá: azt olvassék-e ki belőle, ami benne van, ami leginkább jel­lemző rá. Az olvasási szoká­sokról nem is szólva. Van, aki rezzenetlen csendben élvezi a betűt, van, aki használt könyvhöz hozzá sem nyúl, könyvtárba be se teszi a lá­bát. Óvatosan fogadjuk hát a következő szomorkás helyzet- jelentést: Valamelyes fejlődést jelez az olvasók számának csöppnyi emelkedése: 1974- ben még csak 9 ezer 922 a be­iratkozott könyvtártagok szá­ma, tavaly 10 501. Ez a szám jóval nagyobb lehetne, ha né­mely könyvtár nem marad­na el kirívóan a járási átlag­tól — így a járási hivatal je­lentése. Pécelre, Dányra, Kis- tarcsára, Domonyra mutatnak az ujjak. Kevés a munkásol­vasó (1632), a kölcsönzött kö­tetek száma is csökkent 337 ezerről, 302 ezerre. És még nem értünk a panaszok végé­re. A könyvtárak felét mos­tani körülményeik, nagyságuk egyszerűen kizárja a jelentő­sebb fejlődésből. Könyvvel va­ló ellátottságuk is gyenge: az egy lakosra jutó kötetszám 1,7. Ritkán szerveznek elő­adásokat, író-olvasó találko­zót, helytörténeti gyűjtőmun­kát. A komor színeket vala­melyest vidítják a járási-vá­rosi könyvtár színvonalas ak­ciói, programjai, Ifjúmunkás­olvasótábor, mezőgazdasági könyvhónap, költészetnapi műsorok. A járási művelődési osztály kezdeményezte megyei vizs­gálat szerint — a változások elleniére — iskolai könyvtá­raink nem felelnek meg a mai követelményeknek, nem szolgálják kellően az iskola oktató-nevelő munlcáját. Alap­vető kézikönyvek, tantárgyi bibliográfiák, kötelező olvas­mányok is hiányoznak. JÁRÁSUNKBAN a közmű­velődés fejlődésének letéte­ményesei a művelődési házak. A munka fellendülésének té­nyeit is itt érzékelhetjük leg­inkább. Intézményeinkben 1976-ban harminchat tanfo­lyam, hatvankét szakkör, het­venkilenc művészeti csoport és hatvan klub működött. Eme közösségek száma összesen kétszázharminchét; értékét akkor ítélhetjük meg reálisan, ha tudjuk, 1974-ben összesen százötvenhat ilyen kollektí­vát tartottak számon. Műve­lődési házaink egyre tudato­sabban, differenciáltabban, ennek következtében vonzób­ban és hatékonyabban szol­gálják a közművelődést. A korszerűsítési törekvéseket jelzik az új típusú klubok, kö­rök: kismamák klubja, műve- lődéspropaganda-szakkörök, a háztáji állattartást, növény- termesztést, egészségnevelést szolgáló körök. A népművé­szet. minden ágára pezsdítően ható Galga menti találkozók óta új szakköregyüttesek is alakultak. Említsük meg ezek közül a legjelentősebbeket: a Pártnapok időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről GÖDÖLLŐ VAROS Február 17-én, 16 óra: Gödöllői Gépgyár, ebédlő, előadó: Siska András, a gépgyár igazgatója. Február 24-én, 14.30 óra: Ganz Műszer Művek Árammérő Gyára, előadó: Balogh László, a Pest me­gyei pártbizottság titkára. Február 28-án, 15 óra: Gödöllői HISZÖV, Vegyesipari Szövetkezet, Építőipari Szövetkezet, a városi pártbizottság nagyterme, előadó: Köteles Imréné, a HISZÖV elnöke. Március 4-én 15 óra: pedagógus pártszervezetek, gödöllői városi pártbizottság nagyterme, előadó: Benedek János, a városi tanács elnöke. Március 10-én, 16 óra: Gödöllő körzeti pártszervek, a városi párt- bizottság nagyterme, előadó: Plutzer Miklós, a városi pártbi­zottság első titkára. Március 14-én, 15 óra: Közép­Magyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat, ebédlő, előadó: Há­mori György, a városi pártbizott­ság titkára. Március 17-én, 15.30 órakor: Hu­mán Oltóanyagtermelő és Kutató- intézet, Labor. Törzsállattenyész­tési Intézet. Gyógyáruértékesítő Vállalat, ebédlő, előadó: Dienes Károly, a Törzsállattenyésztő In­tézet igazgatója. GÖDÖLLŐI JÁRÁS Február 15-én, 15 óra: Aszódi Ktsz, ebédlő, előadó: Pesti István, ktsz-elnök. Február 18-án, 16 óra: Csömör, községi párthelyiség, előadó: Fogd Mihály. művelődésiház-igazgató. Február 24-én 16 óra: Bag, Pe­tőfi Tsz, tanya, előadó: Dolányi Sándor, a tsz pártvezetőségének titkára; 14 óra: Bag, Mezőgép Vál­lalat, ebédlő, előadó: Mahó Péter tmk-vezető; 15 óra: Gödöllői Já­rási Rendőrkapitányság, ebédlő, előadó: Pintér Gáborné alosztály- vezető. Február 25-én, 15 óra: Iklad, Galgaparti Tsz, ebédlő, előadó: Klagyivik Pál csoportvezető. Február 23-án, 18 óra: Galgahé- víz községi pártszervezet, tanács­terem, előadó: Barna Józsefné ta­nácselnök; 18 óra: Szada községi pártszervezet, tanácsterem, _ elő­adó: Nádaski László tanácselnök. Március 1-én, 17 óra: Hévíz­gycrk, községi pártszervezet, mű­velődési ház, előadó: dr. Szécsi László, a Petőfi Tsz állatorvosa; 11 óra: Kistarcsa, községi párt­ház, előadó: Kovács Istvánné, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának osztályvezető­je; 15 órakor: Kistarcsa, Viliért, ebédlő, előadó: Ullmann Nándor telepvezető; 17 óra: Pécel, községi pártház, előadó: Duka Gyula, Afész-igazgatósági elnök; 17 óra: Valkó; községi pártház, előadó: Furulyús János tsz-elnök; 17 óra: Vácszentlászló, községi pártház, előadó: dr. Csighy Tiborné nagy­községi tanácselnök. Március 2-án 14 óra: Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyára, ebédlő, előadó: Puskás Bá­lint technikus. Március 4-én, 18 óra: Veresegy­ház, községi párthelyiség, előadó: dr. Cseri László tsz-jogtanácsos; 14.15 óra : Iklad, Ipari Műszergyár, ebédlő, előadó: dr. Kövesi Tibor, a Pest megyéi Oktatási Igazgató­ság tanszékvezetője: 15 óra: Kere­pes, Egyesült Szilasmenti Tsz. ebédlő, előadó: Kovács László, a tsz párttitkára; 16 óra: Nagytar- csa, községi pártszervezet, tanács­terem, előadó: Mészárosné Nyéki- Ilona tanácselnök; 17 óra: Túra, községi pártház. előadó: Könczöl Ferenc tsz-elnökhelyettes. Március 9-én, 15 óra: Aszódi Költségvetési Üzem, művelődési ház, előadó: Szilágyi Pál raktáros; 15 óra: Erdő- és Vadgazdaság, iro­da, előadó: Csányi Sándor terü­letvezető. Március 10-én, 18 óra: Bag, köz­ségi alapszervezet, tanácsterem, előadó: Kovács László tsz-elnök; 17 óra: Verseg, községi művelő­dési ház, előadó: Kiss László, a ísz-pártvezetőség titkára; 15 óra: Rákosvölgye Tsz, edzőtéri pártház, előadó: dr. Czerván Márton tsz- elnök. Március 11-én, 14 óra: Erdőker­tesi Téglagyár, pártház, előadó: Pásztor István üzemvezető; 17 óra: Isaszeg, községi pártház, előadó: Nagy Ferenc AFÉSZ-csoportvezető. Március 12-én, 12 óra: Dány, Magvető Tsz, irodaház, előadó: Kö­römi Sándor beruházási előadó. Március 14-én, 17 óra: Zsámbok, községi pártház, előadó: dr. Cseri László tsz-jogtanácsos, 16.34) óra: Gödöllői Járási Hivatal, ebédlő, előadó: Mayer János osztályveze­tő. Március 15-én, 16.30 óra: ATE Tangazdaság, központ, előadó: Bo- ross András, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatója. Március 16-án, 14 óra: Sütőipari Vállalat, Kistarcsa, ebédlő, előadó: Tóth Zoltán főkönyvelő. Március 17-én, 15 óra: Aszód, GAVIT, művelődési ház, előadó: Gál Géza, a GAVIT elnöke. Március 22-én, 17 óra: Erdőker­tes, községi párthelyiség, előadó, | Fuferenda Pál tanácselnök. Március 25-én, 17 óra: Mogyoród, községi párthelyiség, előadó: Mol­nár András, az Arany János Tsz párttitkára. Tanácstagi beszámolón Emlékek és jelen Sokadmagammal baktattam a hólétől csatakos, csúszós sötét utcában. A Mátyás király utcai általános iskolába tar­tottunk, a 12-es és a 22-es ta­nácstagi körzet beszámolójára. S bár a közlekedés csöppet sem ideális körülményei nem éppen andalítóan hatottak, mégis elrévedő hangulat tele­pedett rám. Megelevenedtek emlékképeim. Hajdan ez a vi­dék, az Öreghegy, egészen más képet mutatott. Egy részén, az agyagbányában homokot, agyagot termeltek ki, különö­díszitőművészeti szakkört Isa- szegen, a hatvantagú Muhary- együltest Bagón, a kerepest népi együttest, a szadai és csö­möri asszonykórust, az aszó­di tánckart. A művelődési intézmények munkamegosztási rendjének kialakulása révén egy-egy mű­velődési ház járási méretű fel­adatok ellátására is vállal­kozhat. A megyei tanács mű­velődési osztályának hatha­tós segítségével hozták létre a hévízgyörki hangstúdiót; Csömörön hamarosan működ­ni kezd a fotólaboratórium. Folyamatban van Veresegy­házon az audiovizuális mű­hely létrehozása. MŰVELŐDÉSI HÁZAINK szerepe a közösségi, közéleti tevékenység, magatartás for­málására is erőteljesen ható rendezvények szervezésében is igen jelentős. 1974-ben 577, tavaly 1013 rendezvény szín­helye volt művelődési ház. Befejezésül ejtsünk néhány szót a községi tanácsok és in­tézmények közművelődési te­vékenységéről. Amint említet­tük, a 'művelődési intézmé­nyek közös fenntartása ez év tavaszára szerződésekben rög­zítetten is teljes lesz. Ne fe­lejtsük azonban, hogy jó né­hány gazdasági egység ezt megelőzően is jelentős anyagi támogatást nyújtott intézmé­nyeinknek. A községi taná­csok testületi ülésein rendsze­resen foglalkoznak a közmű­velődés irányításával. Hatá­rozatokban, intézkedési ter­vekben rögzítik a közvetlen és a középtávú feladatokat. Ke­vés kivétellel összeállították az ötéves közművelődési ter­vüket az állami, társadalmi és tömegszervezetek, gazdasági egységek és közművelődési in­tézmények együttműködésére. Legkiemelkedőbb példáit Aszó­don, Dányban, Szudán és Versegen találhatjuk. Sorra alakulnak a községi közmű­velődési bizottságok. Határo­zott intézkedések történtek a működési feltételek javításá­ra, az igényesebb káderpoliti­kára, a művelődés munkásai élet- és munkakörülményei­nek javítására. Kör pá, (Vége) sen sokat a kertvárosi építke­zések idején. A terület a köz­birtokosság tulajdona volt; Az agyagbánya buckáin, gödreiben cigány családok kunyhói állottak. Ezekben élt Kozák József üstfoltozó, Rácz Mihály állathajcsár, Rácz Zsi­ga kefekötő, Radics József fa­vágó, és mások. Ök és a kör­nyék többi lakója életének könnyebbé, szebbé tételéért határozta el a város tizenhá­rom évvel ezelőtt, hogy kultu­rált körülményeket teremt. Dr. Gyetvai József, a 23-as körzet tanácstagja, a talajku- tató és -javító vállalat dolgo­zójának közbenjárására meg­jelentek a gépek, betemették az agyagos gödröket, elegyen­gették a dombokat. S aztán egyre többen igényeltek telket, sorra húzták fel nz új házakat. Ma teljes utcasorok állnak itt, szépen gondozott kertek­kel, s időközben felépült egy 16 emeletes társasház is. Beve­zették a villanyt, bekötötték a vizet, a közelben iskola, orvo­si rendelő, buszmegálló épült. A volt koronauradalmi prés­házban ipari üzem nyújt munkalehetőséget. ★ Nem csodálni való tehát, hogy a tanácstagi beszámoló­kon, miként a legutóbbin is, az orvosi rendelőből kell széket áthozni; annyian vannak. A Zrínyi utcából kifelé, az Arany János utcáig, a Dregonya és a Mátyás király utcában, vala­mint a présházhoz vezető út által határolt környéken élők érdeklődnek a fejlesztés lehe­tőségeiről, kiváncsiak rá, mit és mikor építenek, hogyan vál­tozik az utcák arculata a jövő­ben, mit orvosoltak a pana­szokból, s ha nem sikerült ja­vítani a helyzeten, miért nem. A beszámoló először az egész városban folyó munkák­ról adott számot, majd a kör­zet gondjairól esett szó. Egy évvel korábban panaszkodtak a Dregonya utcai buszmegál­lóra. Azóta a megálló melletti vizes árkot befedték, az utcát aszfaltszőnyeggel borították. A kenyérre is gyakran panasz­kodtak, most azt kérték, hogy kapjanak többet a gödöllői ke­nyérgyár termékeiből. A Ber­csényi utca felső szakaszán balesetveszélyes a közlekedés, a város ue remi boltokban nem lehet tűt, cérnát, cipőfűzőt, gombot kapni. Ketten is fel­ajánlották munkájukat, s ha a tanács elkészíti a tervrajzo­kat és anyagot ad, fedett várót építenek a buszmegállóknál. A kérdésekre ezúttal első kézből érkeztek a válaszok Gá- nyi Zoltán, a városi tanács el­nökhelyettese is megjelent a tanácstagi beszámolón. Ö mondta el, hogy pillanatnyilag még több utcában nincs köz- világítás, most szerelik ugyanis az elektromos hálózatot. A Mátyás király utca felső sza­kaszának, a présházhoz vezető útnak megépítése azért várat magára, mert a Dunai Regio­nális Vízmű hálózatának ge­rincvezetékét nagyobb átmérő­jű csövekre cserélik. Az utat fel kell bontani, s hogy ne pa­zaroljuk feleslegesen a pén­zünket, várni kell a vízmun­kák befejezéséig. Szó esett még a járdaépítésről, a főközleke­dési út gyalogátkelőhelyéről, s a környék ügyes-bajos dolgai­ról. S végezetül megválasztották az átszervezett lakóbizottság tagjait. Elnök: Mukk Lajos, ta­gok: Burányi János, Nagy Ist­ván, Parádi Lajos, és Takács György. ★ A beszámoló jó hangulatban telt el, hazafelé menet dr. Konta Imrének, a körzet orvo- sának szavai jártak az eszem­ben. Ő 1958-ban költözött ide. A régvolt állapotokat a maiak­kal szembesítve — ahogy mindnyájunkat — őt is öröm tölti el. Csak végig kell nézni a gyerekeken: hogyan öltöztetik őket, milyen tiszták, egészsé- * gesek. S ha a járdák, utak ma | még nem is olyanok, mint | amilyennek szeretnénk, biza­kodók vagyunk; olyan embe­rek élnek itt, akik egy kis se­gítséggel maguk is sokat tet­tek, tesznek környékükért. Csiba József Falugyűlések Hétfőn, 14-én a következő községekben tartanak falu­gyűlést: Ikladon, 18, órakor a klubkönyvtárban; Galgahéví- zen, 17 órakor a művelődési házban; Kartalon, 18 órakor a művelődési házban; Kistar- csán, 17 órakor a Hazai Fésűs­fonó kistarcsai gyárának kul­túrtermében; Túrán, 18 órakor a művelődési házban; Vác- szentlászlón, 18 órakor a mű­velődési házban. Orosz faépítészet A régi orosz faépítészet em­lékei címmel nyílik fotókiállí­tás a Ganz Műszer Művek Gö­döllői Árammérőgyárának elő­csarnokában hétfőn, 14-én 14 órakor. Galgamácsán, ma: Az orvos válaszol Az orvos válaszol címmel tart előadást dr. Mészöly Jenő, körzeti orvos, vasárnap, 13-án este hét órakor Galgamácsán a művelődési ház klubjában. Újabb gödöllői gazdasági egységek csatlakoztak a cse­peli felhíváshoz. Az Árammérőgyár kollektí­vája jubileumi versenyvállalá­sának legfontosabb pontjai a termelés növelését, az export fokozását tartalmazzák. A ta­valyihoz képest 19 százalékkal nő a termlési érték és eléri a 490 milliót. Több mint 5 mil­lió dollár értékben szállítanak a tőkésországokba, a szocialis­ta államokba irányuló kivite­lük egymillió rubel összegű lesz. Gyártmányfejlesztési ter­vükben szerepel az új G jelű fogyasztásmérő-család speciá­lis típusainak kifejlesztése. Az év végéig előkészítik a KO-tí- pusú kapcsolóórák nullszéria- és sorozatgyártását úgy, hogy 1978 januárjától már kielégít­hessék a belföldi igényeket. A gyártásfejlesztőknek töreked­niük kell, hogy az említett fo­gyasztásmérők és kapcsolóórák gyártási felételeit minél hama­rabb megteremtsék. A G-mé- rőcsaládhoz szükséges szerszá­mokat megtervezik, legyártják, hogy jövőre a 0-sorozatot elké­szíthessék és megkezdhes­sék a szériagyártást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom