Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
Vecsés, Ferihegy Tsz Kétezres juhászat A járás legnagyobb juhászaiéval rendelkezik a vecsési Ferihegy Tsz. A jelenlegi ezer jószágos állományt a tervidőszak végéig, 1980-ig, kétezerre emelik. Időközben sor kerül az épületek korszerűsítésére, felújítására is. A nap kulturális programja MOZIK Gomba: Holtbiztos tipp. Gyömrő: Bizalmi állásban. Maglód: A kék katona. Men- de: A csárdáskirálynő. Manor: A rendőrnő. Éjszakai előadáson: Betyárok. Pilis: Az ötödik pecsét. Sülysáp: Felejthetetlen dal. Üllő: Uzsicei köztársaság, I—II. Vecsés: Egykoronás románc. Éjszakai előadáson: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrő, 13.30 órától: baletttanfolyam. Maglódon, 14-től: az irodalmi szakkör foglalkozása (a 2. számú általános iskolában). Mendén, 14-től 17-ig a gyermek, 18-tól 21-ig az ifjúsági klub összejövetele. Eesercn, 18 órakor: TIT-előadás, Permanens tanulás címmel. Overall — exportra A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat monori üzemében naponta 140 női overall készül ej a szalagokon. A termék túlnyomó része exportra készül. Lupszki Rozália (balra) szegőgépen dolgozik, Fekete Sándorné (joboldalt) V—801- es típusú lyukkötőgépet kezel. Ifj. Fekete József felvételei Segítettek a rászorulóinak Jól dolgoztak a Vöröskereszt-szervezet aktívái Jól sikerült, eredményes váradónapot szervezett a hét elején Bényén a helyi Vöröskereszt-szervezet. — Ide vártuk a szomszéd községbeli kávaiakat is. Már évek óta hagyomány, hogy közösen adunk vért — mondta Cselovszky Ferencné, a ezerve• • Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: I László, Vecsésen: dr. Fekete dr. Nagy Márta (Káva, ta- ' Károly tart ügyeletet vasárnácsháza), Gyömrőn és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet, dr. Lengyel Gáspár (Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 407.), Maglódon és Ecseren: dr. Pépes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Czinder Bálint (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, liriban és Mendén: dr. Sass János (Úri), Üllőn: dr. Balázs nap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Dudás Jenő, Nyáregyháza, Petőfi Sándor u. 12. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reggel 8-tól 16-ig (13-tól 15-ig ebédszünet) Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Ülést tartott a járási könyvbarát bizottság Tájékoztatás — rendeletekről, kedvezményekről zet titkára. — Ez alkalommal tőlük talán valamivel kevesebben jöttek el, mint szoktak, de a rendszeres donorok most sem maradtak távol. Természetesen sokan voltak olyanok is, akik először adtak vért, különösen az idősebb korosztályból. Minden «jelentkező alapos orvosi vizsgálat után kapott csak engedélyt arra, hogy belépjen az iskola egyik műtővé átalakított tantermébe, ahol alkatától, kondíciójától függően, 300—400 milliliter vért vettek tőle. — A jelentkezőknek elenyésző százaléka volt csak alkalmatlan a véradásra — mondta dr. Kalász László, a vérbegyűjtő csoport vezetője. — Összesen három embert kellett visszautasítanunk, mert meg volt fázva, illetve vírusos torokgyulladásban szenvedett. A két községből egyébként, mintegy hetvenen, csaknem 27 liter vért adtak. Tapasztalataink szerint, a települések léiekszá- mához viszonyítva, nagyon jó az arány. A donorok részvétele elsősorban a helyi Vöröskereszt szervezet tagjainak jó szervező munkáját dicséri. MONOMIim XIX. ÉVFOLYAM 36. SZÁM 1977. FEBRUAR 12., SZOMBAT Hogy a tervek valóra váljanak... Óvoda, iskola, felüljáró épül Falugyűlés Vecsésen — Sohasem voltam még falugyűlésen, gondoltam megnézem, milyen lehet— mondta egy alig húszéves, szőke fiatalasszony a vecsési művelődési ház előcsarnokában, miközben majd elsodorta mellőlem a gyűlésről kifelé igyekvők áradata. — Pestről költöztünk ide — tette hozzá magyarázólag. — Őszintén szólva, csak egy, fél órácskára ugrottam be körülnézni, hallgatózni. Aztán itt ragadtam. — És mi volt az, ami külö— Különben nem maradtam volna. Most két óra alatt többet megtudtam a község életéről, az emberekről, mirit amióta itt élek. Pedig már egy éve vagyok vecsési. — És mi volt az, ami különösen tetszett? — A tervek, a társadalmi munka. Annyi millió forint, meg annyi szám hangzott el a beszámolóban, hogy szinte kavargóit tőle a fejem, de egyet pontosan megjegyeztem: több mint kétmillió forint társadalmi munka ... Ezen nagyon meglepődtem. Hát' még azon, hogy majdnem hárommilliót terveznek a mostani évre. Nyolc tanterem — szeptemberre Amikor Agócs István, a népfrontbizottság elnöke megnyitotta a falugyűlést és átadta a szót Viola Bertalan tanácselnökhelyettesnek. fokozatosán elcsendesedett a méhkasként zúgó terem. A múlt év eredményeiről és az idei tervemről szóló beszámolót csendben figyelték az emberek. Elénkehoek lefcteü az arcok, elismerő moraj zúgott végig a termen, amikor a tanácselnök-helyettes az iaei beruházásokat kezdte sorolni: — Még ebben az évben szeretnénk átadni a 175 kisgyermeket befogadó óvodát, a lakótelepi ABC-áruházat, a Kun Béla téri nyolc tantermes iskolát és a vasiúti gyalogos-felüljárót. Az iskola tornatermét és egyéb helyiségeit pedig 1978 őszén adjuk át. — Egyébként is nagy feladatok elé állítják a tanácsot ezek a beruházások. Hát még így együtt — mondta felszólalásában dr. Erdős Ervin, a község alig egy hónapja megbízott, új tanácselnöke. — A nagy tervek nagy gondot jelentenek és nagy erőfeszítéseket követelnek. Ha azt mondjuk, vízellátás, óvodaépítés, járdakövezés, csatornázás, rögtön arra gondol néhány ember, „ez a tanács kötelessége”, meg arra, hogy „azért van a tanács, hogy ezeket megoldja!” Csakhogy hiába van a tanácsnak annyi millió forintja, aimennyá az építkezéshez, járdaépítéshez, csatornázáshoz kell, ha nincs kivitelező, akinek . kifizesse. Ha nincsenek építők, betonozók, csatornázók. Tehát, hogy valóra váljanak a terveink, hogy ne a tanács „zsebében lapuljon” a beruházások pénze, így kell gondolkodni: „A tanács gondja, valamennyi vecsési lakos gondja!” A közös gondot pedig közösen kell megoldani. A feledés homályából (2.) A tanácselnök szavait hatalmas taps követte. Társadalmi munkában festik — Szeretném a' falugyűlés előtt bejelenteni — kért szót Varga Ferenc, a Ferroelektci- ka Szövetkezet párttitkára —, hogy szövetkezetünk dolgozói társadalmi munkában vállalják az épülő óvoda belső festési munkáinak elvégzését. Erre a bejelentésre ismét taps csattant. — Sok község irigyelheti a vecsésiek társadalmi munkásait — szólalt fel az elnöki asztal mellett ülő Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára —, és irigyelhetik azt az optimizmust, amellyel a vecsési vezetők nekivágtak ennek a hatalmas tervnek. Nagyon nehéz helyzetben vannak a Pest környéki községek, mert lakóik a fővárosba járnak dolgozni, és igényeik a főváros szolgáltatásaihoz igazodnak. Természetes kívánság a betonjárda, a neonvilágítás, a korszerű üzlethálózat, a kul- - turális és szociális ellátottság. Vecsés igyekszik kielégíteni az igényeket. Ez valóban nem kis feladat. Az agglomerációs övezetben levő községek egyre több nénzt kannak a fejlesztésekre, építkezésekre, csakhogy a pénz mindig csak annak -sok, aki adta. Aki kanja, annak a sok is kevés. Ezt a keveset toldotta meg Vecsés lakoseáo'a a ieiee-t^ összegű társadalmi munkával. Panaszok, ötletek, javaslatok — A községnek kevés a be- tonjáruája, es anol van jarda, ott nem takarítják, tehát mintha nem is lenne — monűMonoron, a járási könyvtárban ülést tartott a járási könyvbarát bizottság. Pásztor Antal, a járási könyvtár igazgatója, elsőként a februári mezőgazdasági könyvhónap járási rendezvényeit ismertette. Elmondotta egyebek között, hogy a könyvtárakban előadásokat, kiállításokat rendeznek.. Sajnálattal állapította meg, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek még mindig keveset tesznek az ismeretterjesztés további javítása érdekében. Egy jellemző példa: a mező- gazdasági könyvhónap alkalmából egyetlen előadást sem tartanak a közös gazdaságokban. A közelmúltban sikerrel zárult a falusi fiatalok hete rendezvénysorozata, amelyet a KISZ monori járási bizottsága szervezett. Egyebek között szellemi vetélkedőt tartottak az ifjúsági klubok részvételével, s megrendezték a fiatal agrárszakemberek fórumát is. Hangsúlyozta Pásztor Antal, hogy a tsz-ekben a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a felvilágosító munkára s még több szakmai előadást kell tartani. A változtatásra már a közeli hónapokban megvan a lehetőség, m^rt több közös gazdaság tervbe Vette, hogy függetlenített népművelőt állít munkába. Elsőként a sülysápi Tápióvölgye és a vecsési Ferihegy tsz alkalmaz népművelőt. Szó volt a tanácskozáson arról is, hogy a járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya, a falusi téli esték keretében, 25 előadást tart a járás községeiben. Előadóknak ismert szakembereket kértek fel. Az előadások célja, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok tulajdonosait tájékoztassák a különféle rendeletekről, kedvezményekről. A könyvbarát bizottság elhatározta, hogy a jövőben a tömegszervezetekikel még szorosabb kapcsolatot alakít ki, mely a munka színvonalának javulását eredményezheti. ' (8T-Í.) Tűzoltók — új egyenruhában Az önkéntes tűzoltóegyesület tíz tagja kapott Üllőn új egyenruhát. A ruháik értéke 22 ezer forint. Téli spartaklád A járási testnevelési és sportfelügyelőség, valamint a KISZ monori járási bizottsága február 13-án, holnap a járási székhelyen rendezi meg a falusi dolgozók XXVI. téli spar- takiádját, asztalitenisz- és sakk sportágakban. A versenyt az Ady Endre úti iskolában bonyolítják le, délelőtt fél 9-től. Nevezni a versenyek megkezdése előtt lehet, a helyszínen. Azok indulhatnak a különböző versenyszámokban? akik tavaly december 31-ig a 15. életévüket betöltötték, s nem igazolt versenyzők. Ökölvívás Üonor-Balassagyarmat Érdekes esemény színhelye lesz holnap, vasárnap, 12 órakor a monori járási művelődési ház: a helyi ökölvivócsa- pat a balassagyarmatiakat fogadja, hogy barátságos, bemutató mérkőzést vívjon velük. Zsengellér Fazekas Sándor, a mindentudó Madarassy László épp szü- l rét táján látogatott el Monor- ra. Megcsodálta a strázsahegyi pinceszeren a fennálló (magas) borházakat, amelyekbe — a rossz nyelvek szerint — télen, a hóban jól kitaposott ösvények vezettek, jelezve, hogy az ottani bor megér egy kis téli sétát. No, de akkor még csak október eleje volt, javában- tartott a szüret. Esténként, pipaszó és borocska mellett éjfélig is elüldögéltek a szüretelők — köztük Madarassy, a néprajz- kutató — a lassan hamvadó tábortűznél, a fényes csillagok alatt. S ki más lehetett volna a „szóvivő”, mint Zsengellér Fazekas Sándor, a mindentudó? És ki hallgatta volna őt figyelmesebben, mint Madarassy? Pipaszó, borocska, mesék Zsengellér Fazekas azzal dicsekedett, hogy ő „nem közönséges halandó. Ősei, a Fazekas-ok, a Burjány-okkal meg a Bukros-okkal még Árpád apánkkal vonultak be az országba. (A Zsengellér név még az anyjától maradt rá, hogy a sok hasonló között el lehessen igazodni.)” Valaki egy darab fát hajított a parázsra, a kipattanó sziporkák egy pillanatra megvilágították a beszélő arcát. — Az ősök — folytatta Zsengellér Fazekas — a közeli Gyömrőn telepedtek meg, hogy ott aztán örökre leverik sátorkarójukat. De nem bírtak a lovaikkal, mert azok mindig abba a nagy turjányba (bozótos, nádas, ingoványos hely) csatangoltak, amelyik a mai Monor helyén feküdt. Az ősök I úgy határoztak, hogy oda telepszenek, ahova a lovaik járnak. Így ülték meg a mai (1920-as évek). Monort a Fazekasok, Burjányok, Bokrosok.” A mindentudó nagyot nyújtózott: — Tudják-e, hol tanyázik az esőfelhő? Választ sem várva_ felelt a kérdésre: — Fenn a Holdon tanyázik, ezért az eső mindig a Holdról jön. A felhő azonban csak akkor tud lecsúszni a Holdról, ha az fogyóban van, vagyis amikor lefelé áll a szarva. Ezért van, hogy leginkább holdfogytán (holdfogyatkozáskor) indul meg az esőzés. — Van aztán hideg eső és meleg eső. A kettő mindig birkózik egymással, hol az egyik győz, hol a másik. Mikor birkóznak, az ég zörög, villámlík és jég esik. A hideg esőből lesz a hideg villám, a meleg esőből meleg villám lesz. A hideg villám tör, a meleg villám éget. A villám tüzet csak tejjel lehetne eloltani, ha volna kéznél annyi tej. Az öngyilkos güzü Hirtelen halk neszezás hallatszott a szőlőtőkék közül. Mintha valami állat surrant volna el arrafelé. — A güzü — mondta rögtön Zsengellér Fazekas — az nagyon okos állat. A güzünek esztendőn át kilenc kis hegyet kell összehordania, amit ele- séggel telerak. Ha a güzü ezt nem tudja idejében teljesíteni, bánatában a legelső kóróra felköti magát. A saját, szememmel láttam, amint a güzü addig rángatta magát egy kétágú kórón, amíg meg nem fulladt. Madarassy a parázs pisla fényénél jegyezgetett egy-két szót a noteszába. Hogy Zsengellér Fazekas elhallgatott, kérdőn nézett rá. — No, még egyet hadd mesélek el, aztán ideje eltenni magunkat holnapra — mondta a mindentudó. Madarassy fázósan húzta összébb magán a kabátot. Hűvös szél kezdett fújdogálni, de a noteszt egy pillanatra sem tette le a kezéből. Az örök életű bogár — A szőlőnek sokféle ellensége van — kezdte Zsengellér Fazekas. — Legnagyobb a cserebogár, mert az soha meg nem hal, a cserebogár örök életű. Négy-öt esztendőnként előbújik a föld alól és lerágja a fák leveleit. Mikor már eleget evett, visszabújik a föld alá. A hátsó felét megnöveszti, megfehéríti, lesz belőle pata. A pata négy-öt évig a földben marad, és a szőlő gyökereit rágja. Mikor elúnja odalenn, elhányja a hátsófelit, kinöveszti a szárnyait, kijön a levegőre, oszt lesz belőle megint cserebogár... Madarassy noteszában betelt az utolsó lap is. A mindentudó szavait csak találomra jegyezhette fel, hiszen a tábortűz parazsa régen kialudt már. Másnap Madarassy a következőket írta a notesz borítólapjára : „A búcsúzásnál Mindentudó Zsengellér Fazekas Sándor szemében különös, hamiskás mosoly bújkált. Ez a mosoly pedig mintha azt mondta volna: »No, most ugyancsak lóvá tettem ezt a pesti profesz- szort/«” Vörös István (Vége) ta az egy íit asszony hozzászólásában. — Ha már olyan sokba kerül egy-egy jaroa, miért nem lenet azonnal 'jó minőség Den elkészíteni? — kérdezte Csőszt Sándor, és példaként említette a Költői Anna utca burkolatát. — Ha kevés a pénzünk, óvjuk meg értékeinket — állt fel hangosan egy idős ember is. — Fékezzük meg a parkok, padok, lámpák, moziülések rongálóit. Egy fiatalasszony azt javasolta, vonják be a község gondjainak megszüntetésébe a lakótelepieket, hogy ne érezzék magukat annyira kívülállóknak. Ha ismernék ezeket a terveket és a község lakóinak áldozatkész felajánlásait, biztosan nem maradnának tétlenek. A lakótelepen szinte kivétel nélkül fiatalok laknak. Záporoztak a kérdések, javaslatok,' felajánlások. A jegyzőkönyvvezető ceruzája futva rótta a sorokat, jegyezve a felszólalók megjegyzéseit. Az észrevételek, iavaslat- és panasztevők mind-mind választ kapnak a későbbiekben. ★ A falugyűlésnek már régen vége volt, de az emberek még mindig csoportokba verődve beszélgettek, vitatkoztak a hallosakról. — öreg faluevűlés-'átoeató vagyok — mondta mellém- szegődve Vevczel György tanácstag —, de a maihoz hasonló ló hangulatot még sohasem érezfon-i. Wanatka Gabriella Úttörőhameyál Az üllői általános iskola úttörői holnap, február 13-án tartják hagyományos farsangi karneváljukat a művelődési házban.
