Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
Evek múlva is ilyen less? Kenyér, az új gyárból Ritkán tévedek, de akkor aztán jó nagyot — tartja a régi sláger. Mindez akikor jutott eszembe, amikor azi latolgattam: érdemes lenne szót ejteni a gödöllői kenyérről. Igen, arról a gödöllői kenyérről, amelyet néhány hete az asztalunkra tesz városunk új kenyérgyára. Egy évvel ezelőtt magam is sokat bosszankodtam a kenyér miatt (amit természetesen még nem a kenyérgyár sütött). Emlékszem, estefelé hazatértem a munkából, s uzsonnakor tudtam meg, hogy tanácstagi beszámolóra kell még aznap menni. A kenyér, amit az uzsonnához ettem „minden” volt, csak éppen olyan nem, amilyen a nagy könyvben elő van írva. Nosza — gondoltam — nekem már fel sem kell szólalnom a gyűlésen, viszek egy darab kenyeret, ott felmutatom, sőt megkóstoltatom a tanácstaggal, meg a tanácsi kiküldöttel — mondván: tessék intézkedni! Tervemet, részben, végre is hajtottam, mert amikor táskámból előhúztam a becsomagolt karéj kenyeret, s a kiküldött meghallotta a papírzörgést, meglátta a kenyeret, már intett is, hogy köszöni szépen ő nem kér belőle, ismeri a problémát, ellenben azt a választ adhatja: a helyzeten, vagyis a kenyér minőségén városunkban majd csak az segít, ha elkészül az új kenyérgyár. S az ígéretből most, egy év múlva valóság lett, nem is akármilyen! A csendben átadott gödöllői kenyérgyár hetek óta olyan kenyeret ad a lakosságnak, amelyről a legteljesebb megelégedés hangján lehet szólni. Gondolom, ezt mondhatom el évek múltán is, s akkor a kedvelt sláger bevezető mondata még mindig nem lesz időszerű a mi kenyerünk dicséretéről. (kaposi) Megyei út törőzenekarok találkozója Fúvósegyüttesek bemutatója Gödöllőn Fúvós- és vegyes zenekarok bemutatója lesz február 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában. Közreműködik az erdőkertesi általános iskola furulyaegyüttese; a nagykőrösi Állami Zeneiskola úttörő vegyes zenekara és ifjúsági fúvószenekara; a fóti gyermekváros Qrff-zenekara és ifjúsági fúvószenekara; a gödöllői Állami Zeneiskola ifjúsági fúvószenekara; az érdi Budai Járási Körzeti Zeneiskola érdligeti ifjúsági fúvószenekara, a tápiógyörgyei Állami Zeneiskola úttörő fúvószenekara, az abonyi Bihari János Állami Zeneiskola úttörő fúvószenekara, a váci Állami Zeneiskola úttörő fúvószenekara és a Pest megyei Művelődési Központ szentendrei úttörőzenekara. Zárszámadó közgyűlések Ma délelőtt 9 órakor tartja zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését a hévízgyörki Petőfi Termelőszövetkezet a bogi művelődési házban. Az ikladi Galgaparti termelőszövetkezet 9.30 órakor a domonyi művelődési házban, a vérségi Barátság Termelőszövetkezet délelőtt 10 órakor a művelődési házban. IV. ÉVFOLYAM 36. SZÁM 1977. FEBRUÁR 12., SZOMBAT Széles társadalmi bázist A szocialista várospolitika támogatására Beszámoló a népfront tavalyi tevékenységéről Idestova másfél hónap telt el az óév búcsúztatása óta. A tavalyi munkák eredményeinek, hiányosságainak elemzésével, értékelésével azonban nem értünk még a sor végére. Igaz, ha a gyűlések, értekezletek napirendjéről lassan el is fogynak a visszatekintő beszámolók, idei munkánk menetét ezután is megelőző állapotainkhoz mérjük. Az emberi munka elemi velejárója az összevetés, a célok és megvalósításuk állandó összehasonlítása. A szokásos év eleji összefoglalókban sűrítetten végzik ezt el a szervek, intézmények, gazdasági egységek. A Hazafias Népfront gödöllői városi bizottságának elnökségi ülésén a tagokon kívül megjelent Benedek János, a városi tanács elnöke is. Az elnökségi ülés napirendjén a tavalyi munkáról szóló beszámolón kívül az időközi tanácstagválasztásokkal összefüggő kérdések és a szocialista lakóközbs- ségi mozgalomban szervezett társadalmi munkák elmúlt évi eredményei szerepeltek. A népfront társadalmi életünk teljességét átfogó műköKözművelődésünkről (1.) A szendergéstől a szemnyitásig TALÁLÓAN FOGALMAZOTT a járási hivatal elnöke, amikor a párt-végrehajtóbizottságának számot adva végzett munkájukról a közművelődés ügyének közüggyé váláséról beszélt. Vétére is a köz művelése — más szóval, más feltételekkel — a felszabadulás s még inkább a fordulat éve óta szívügye a párt 'és állami vezetésnek, amióta kulturális forradalomról beszélünk. Jó két éve a kultúráiorradalom menetében minőségi változás következett bej Olyan szakaszba jutott a nép művelődésének forradalma, amely lehetővé és szükségessé tette a párt ismert határozatának megszületését. Áttérhettünk a népművelésről a közművelődésre, ami csak akkor lehet életképes progräm, ha az ügy közüggyé válik, ha nem csupán a kultúrával hivatásosan foglalkozó szakembe- j rek szűk csoportja munkálko- ! dik a fejek pallérozásán, ha- ; nem mindenki, aki ehhez akár \ szellemi, akár anyagi eszközökkel rendelkezik. tülzás-e Állítani, hogy J a közművelődés ügye a köz ügyévé vált? Maximalista szemüvegén keresztül nézve bizonyára igen. Példákért nem kellene a járás határait átlépni. Ámde józanul vizsgálva, a tegnapi állapotokhoz hasonlítva mai helyzetünket, okkal érthetünk egyet a hivatal elnökével. Községeink művelődési intézményeit 1974 óta a gazdasági egységek — értsd, szövetkezetek, üzemek — évről évre növekvő értékben támogatják. Nem okvetlenül anyagi erejük gyarapodása miatt, sokkal inkább a szemlélet változtatásának mértéké- j ben. Tágul a szemhatár, s j örvendetes, hogy nemcsak prakticista szempontokat követve nyúlnak zsebükbe gazdasági vezetőink, — bár ebből, az okból sem feleslegesen cselekednének — hanem a kultúráért önmagáért „áldoznak”. A KÖZÖS FENNTARTÁS általánossá, járási méretűvé válásával 1977-től kezdődően egymillió-kétszázezer forint támogatásra számíthatnak fal- vaink közművelődési intézményei a gazdaságok részéről. Ezekben a hetekben folyik a konkrét programok kialakítása, az ajánlások, felhasználási tervek megvitatása. Április végén a közművelődési tanács és a helyi közművelődési bizottságok egyeztetése után szerződésekben is rögzítik a kötelezettségeket, illetve kinek-kinek j a jogait és a feladatokat. Növekedett a tanácsi költségvetésből származó támogatás összege is. A párthatározat megjelenésének évében művelődési házak, könyvtárak működtetéséhez valamivel több mint 3 millió forintot adtak, tavaly 4,7 milliót, az idén, a gazdaságok hozzájárulását is beleszámítva, megközelítőleg 6 millió forinttal gazdálkodhatnak. Áttérve az anyagiakról az eszmeiekre (mellőzve a szokásos álszemérmes mentegetőd- zést, hogy tudniillik a kultúra is pénzbe kerül), mivel gazdálkodhatunk? Első mondatunk még visszanyúlik az anyagiakhoz: a több pénz nagyobb hatókörű, és szélesebb skálájú közművelődési munkát tett lehetővé. E munka legfőbb, hangsúlyozandó jellemzője a feladatok új szellemű, tágabb társadalmi látókörű értelmezése. A közművelődés munkásai mind tisztábban látják, hogy nemcsak az intézményeken belül folyó tevékenységért felelősek, hanem egész környezetük életviteléért, tudati állapotáért. Felismerik, hogy amit például az alkoholizmus ellen, a családi házak építésének javítására, ízléses berendezésére tesznek — része a közművelődésnek. Végső soron arról van szó, hogy az embert sokágú képességeinek és lehetőségeinek egységeként lássák, sosem tévesztve szem elől, hogy nem szakítható szét munkaerőre és szórakozó lényre, politizáló és kikapcsolódó, társadalmi munkát végző és barkácsoló stb., stb. emberre. Társadalmi és természeti teljességében kell szemlélni, mindig úgy közelítve a „műveléshez”, hogy mindegyik énje kapcsolatban, kölcsönhatásban van. Talán kissé fennkölt soraink után nézzük a gyakorlat mezejét: milyen kézzelfogható tények igazolják, vagy cáfolják őket. Előremozdulásunk jelentős tényeként rögzíthetjük: járásunk sok olyan településén is figyelemre méltó munka kezd kibontakozni, ahol korábban tartós szendergésnek lehettünk tanúi, a kulturális életnek jelei is alig mutatkoztak, az itteni intézmények működésének hatásáról nemigen beszélhettünk. Ilyen volt Aszód, Galgamácsa, Vácegres, Szada, Kerepes, Kistarcsa. Kivált az úgynevezett agglomerációs övezethez hatrozó községek szemnyitása örvendetes. Cáfolják ama hiedelmeket, mely szerint a közművelődési törekvések Budapest árnyékában hajótörést szenvednek. NEM HASONLÍTHATÓ ösz- sze a korábbi látlelettel Csömör, Hévizgyörk, Isaszeg, Verseg újabban bontakozó kulturális arculata, illetve, ha hasonlítunk, a Színvonal emelkedését állapíthatjuk meg. Ezek a települések nagyot léptek a járás műveltségi ranglistáján. A fejlődést azonban nem csupán a kiugró, korábbi teljesítmények alapján szembetűnő eredmények jelzik. Néhány községet, Val- kót, Mogyoródot, Erdőkertest, Vácszenttászlót, Vác- kisújfalut nem számítva, járásunk valamennyi, hagyományosan jól működő . intézményében előrelépés tapasztalható. Kör Pál (Folytatjuk) dósénak alapvető része a közjogi tevékenység. A népfrontmozgalom Gödöllőn tavaly erősítette kapcsolatait a városi tanáccsal, új együttműködési megállapodást kötöttek. A fontosabb témákat, mint a nő- és ifjúságpolitikai határozat, a cigánylakosság helyzete, közös üléseken tárgyalták meg. A HNF városi elnökségének tagjai, a körzeti bizottságok elnökei és titkárai meghívottként részt vettek a városi tanács ülésein. Minden tanácstag mellett működik népfrontaktíva, akik a pártkörzet megbízottjával és a lakóbizottságokkal közösen segítik a tanácstag munkáját, szervezik a társadalmi munkát. A városi bizottság segíti a megyei tanácsjogok járási csoportját is. 1976-ban egy tanácstagi körzetben az időközi választás lebonyolításában segédkeztek és közreműködtek a közérdekű bejelentések és panaszokról szóló törvénytervezet vitájában. A rétegpolitikai feladatok közül nagy fontosságú a nő- és az ifjúságpolitikai határozat minél jobb végrehajtása. A HNF városi bizottsága mellett működő nőbizottságot tavaly októberben átalakították, azóta saját munkaterv alapján működik. Az elnökség a tanács végrehajtó bizottságával közösen dolgozott ki intézkfedési tervet, amelyben a nők helyzetével, gondjaival kapcsolatos teendőket fogalmazták újra. A KISZ városi bizottságával kötött együttműködési megállapodás pedig a gyermék- és ifjúságvédelem hatékonyságát kívánja növelni. A nőbizottsággal, a Vöröskeresizttel és az üzemek szocialista brigádjaival közösen kísérik figyelemmel az öregek napközi otthonában élő idős emberek sorsát. , A gazdaságpolitikai tévé- I kenység során az V. ötéves terv megismertetését tart^ták elsősorban szem előtt. A városban nagy a kertes, családi házak, hétvégi üdülőtelkek száma, ezért a háztáji zöldséges gyümölcstermesztés elősegítéséért az agrártudományi egyetemen működő kertbarátok körének működését októberben a városi művelődési házba tették át. A környezetvédelmi tennivalókkal a környezet- és természetvédelmi bizottság foglalkozik. Tavalyi céljuk az volt, hogy a bizottságot társadalmi aktívahálózattal egészítsék ki, hozzákezdtek a környezet- védelmi társadalmi őrség megszervezéséhez. Októberben környezetvédelmi hetet rendeztek és társadalmi munkaakciókat szerveztek. Gödöllőn került sor tavaly a hagyományos békehónap megnyitó ünnepségre. Az üzemekben, intézményekben, csoportgyűléseken, röpgyűlése- ken, KISZ-taggyűléseken emlékeztek meg a győzelem napjáról, a békemozgalom célkitűzéseiről, és csatlakoztak a Béke-világtanács új stockholmi felhívásához, egyetértésüket táviratban fejezték ki az Országos Béketanácsnak. Különösen fontos feladatnak tekintik a magyar—szovjet barátság ápolását, s ennek elmélyítéséért sokat tesznek az aktivisták is. A művelődéspolitikai célok megvalósításához is sokrétűen járulnak hozzá. A HNF VI. kongresszusának dokumentumait vitafórumokon ismertették. Szeptemberben a szülői munkaközösségek működésével foglalkoztak, megkezdődött a szülők akadémiájának rendezvénysorozata. Közreműködtek a városi művelődési házban tevékenykedő klubok munkájában, s a kertbarátok körén kívül a kismamák klubjának megszervezését is kezdeményezték. Az olvasó népért mozgalom fellendítéséért augusztusban városi-járási olvasótábort rendeztek a munkásfiataloknak. Ez a tábor eredményezte, hogy a fiatalok a járási-városi könyvtárban könyvbarátklu- bot alakítottak. A beszámoló különböző pontjaival kapcsolatban visz- sza-visszatérő téma a szocialista lakóközöségi mozgalom, a társadalmi munka. A tavalyi új szervezeti és tartalmi intézkedések hatása kézzelfoghatóan megmutatkozik. Az erről szóló jelentést a következő napokban tárgyalja a tanács végrehajtó bizottsága. A beszámoló hűen tükrözi a népfrontmozgalom fejlődését. Az aktivisták arra törekednek, hogy javítsák a munka tartalmát, színvonalát, szélesítsék kapcsolataikat a város lakosságával, üzemeivel, intézményeivel, erősítsék együttműködésüket a tanáccsal és a pártbizottsággal. DÖNTŐK Ki a legjobb szakmunkástanuló Évről évre nagy eseménye a szakmunkásképző intézetek, szakközépiskolák hallgatóinak a szakma kiváló tanulója cím elnyerésért folyó verseny. Ezen a héten két napon át vetélkedtek Gödöllőn a MüM. 202-es számú Szakmunkásképző Intézetében. Kilenc Pest megyei iskola küldte el legjobb harmadéves szobafestő- és mázolótanulóit. A 17 fiatal a Petőfi téri iskola négy tantermét tapétázta ki, majd elméleti, írásbeli vizsga következett. Körösfői László tanár, a zsűri elnöke elmondotta, a követelmények igen nagyok voltak, de a tanulók nagyszerűen helytálltak. Az első helyezett részt vehet az országos döntőn. A versenyt Szénási János, gödöli lói tanuló nyerte, második a ceglédi Krizsai János, harmadik a pilisvörösvári Laskai Károly. Ugyancsak városunkban rendezték meg a matematikai és fizikai megyei döntőt. A legjobb megyei matematikus címet Tuska József, a MüM. 201-es számú dunakeszi tanintézetének tanulója mondhatja magáénak, második Varga Sándor lett, aki az érdi 220-as számú intézet hallgatója. A fizikusok versenyét Győrfi Gergely, a 208-as számú szigetszentmiklósi tanintézet tanulója nyerte, a második helyen Bihari István, az érdi iskola tanulója végzett. Cs. J. Szombati jegyzet Közösen Lassan az egyesítések, a területi, szervezeti összevonások elhúzódó korszakának végéhez közeledünk. Az, hogy e korszak valamikor elkezdődött, nem volt véletlen. Az ésszerű gazdálkodás, a hatékony irányítás, a takarékosság és az egész állami, gazdasági mechanizmus jobb működése iránti igény volt a kiváltó ok. Például a termelőszövetkezetekben. A korszerű termelési eljárások, a rendszerben való gazdálkodás, a művelésre fogható termőföldek egyesítése éppúgy megkívánta a nagyobb gazdaságok kialakítását, mint a szakemberek, a gépek, eszközök teljesebb kihasználása vagy az átfogóbb tervezés igénye. A közigazgatási rendszerben is történtek változások. A közös tanácsok, megszervezése sem tetszés szerint történt. Az előzetes pizsgálatok során rengeteg szempontot vettek figyelembe. Tekintettel voltak a területi összetartozásra, a községek lakóinak közös gondjaira; hol dolgoznak a társuló falvak munkásai, parasztjai. Fontos feladat volt úgy meghatározni a közös tanácsok székhelyét, hogy az tükrözze a községek tényleges jelentőségét, s ne legyenek torzulások. A jogszabályok részletesen meghatározzák a közös igazgatás alá kerültek viszonyait, az egyenlő fejlesztés biztosítékait. Igaz, a rendelkezések még nem jelentik azt, hogy a gyakorlatban éppen úgy megvalósulnak az elvek, mint ahogy meghatározták őket. A szabályokat ér vényre juttatni pontosan annak a községi közéletnek kell, amelyik aggódó figyelemmel őrködik — ha őrködik — lakóhelye sorsán. S ha éppen a szabályok akadályozzák a valóság változásából fakadó változ- tatandók megvalósítását, hát a szabályt kell kritika alá vonni. Ma még azonban ott tartunk, hogy a szabilyadta lehetőségekkel sem élünk úgy, ahogy lehetne. A tanácsi összevonások hozzák magukkal, hogy a társközségekben működő művelődési intézmények vezetése is egyöntetűbbé válik. S bár éppen a kulturális, közművelődési tevékenység az, amelyben a legszínesebb, legváltozato sabb ügyködésre leéli törekedni, a céltudatos elvi irányítás és a gazdasági összpontosítás ennek nem mond ellent. Nem mond ellent akkor, ha jól csinálják. Miért értekeztünk ilyen sokáig anélkül, hogy konkrét példával illusztrálnánk mondandónkat? A válasz egyszerű. Olyan problémákat feszegetünk, amelyek nek az általános tanulsága a lényeges. De, hogy mégse beszéljünk a levegőbe, jöjjön az apropót adó eset! Bag és Hévizgyörk már jó ideje közös tanáccsal rendelkezik, de a két község művelődési házában a munka összehangolására csak most került sor. S hogy nem ment zökkenőmentesen a dolog, annak több oka van. A kétségtelenül meglevő személyi ellentétek is szolgálhatnák némi magyarázatul. Nos, nem a többségé, mert akik igazán érintettek, a lakosság nem lehet személyes ellentétben a lakossággal. A patriotizmus pedig, ami legtöbbünkben él, többnyire akkor tiltakozik valamely közösségünket ért sérelem miatt, ha a sérelmet a bőrén érezte vagy ha — nem minden hátsó szándék nélkül — álsérelmeket, vagy várható sérelmeket tálalnak falatozásra minditj kapható honfiétvágya elé. A két község művelődési házának már közös igazgatója van. S hogy közös, jó érzés is légiién a két faluban — az józan megfonto lást kíván. Szerencsére csak néhány embernél — a \öbbiekben megvan, megvolt. Gáti Zoltán
