Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

Evek múlva is ilyen less? Kenyér, az új gyárból Ritkán tévedek, de akkor aztán jó nagyot — tartja a régi sláger. Mindez akikor jutott eszembe, amikor azi latolgattam: érdemes lenne szót ejteni a gödöllői ke­nyérről. Igen, arról a gödöllői kenyérről, amelyet néhány hete az asztalunkra tesz városunk új kenyérgyára. Egy évvel ezelőtt magam is sokat bosszankodtam a kenyér miatt (amit természetesen még nem a kenyérgyár sü­tött). Emlékszem, estefelé hazatértem a munkából, s uzsonnakor tudtam meg, hogy tanácstagi beszámolóra kell még aznap menni. A kenyér, amit az uzsonnához ettem „minden” volt, csak éppen olyan nem, amilyen a nagy könyvben elő van írva. Nosza — gondoltam — nekem már fel sem kell szólalnom a gyűlésen, viszek egy darab kenyeret, ott felmutatom, sőt megkóstolta­tom a tanácstaggal, meg a tanácsi kiküldöttel — mond­ván: tessék intézkedni! Tervemet, részben, végre is hajtottam, mert ami­kor táskámból előhúztam a becsomagolt karéj kenye­ret, s a kiküldött meghallotta a papírzörgést, meglát­ta a kenyeret, már intett is, hogy köszöni szépen ő nem kér belőle, ismeri a problémát, ellenben azt a vá­laszt adhatja: a helyzeten, vagyis a kenyér minőségén városunkban majd csak az segít, ha elkészül az új ke­nyérgyár. S az ígéretből most, egy év múlva valóság lett, nem is akármilyen! A csendben átadott gödöllői ke­nyérgyár hetek óta olyan kenyeret ad a lakosságnak, amelyről a legteljesebb megelégedés hangján lehet szólni. Gondolom, ezt mondhatom el évek múltán is, s akkor a kedvelt sláger bevezető mondata még mindig nem lesz időszerű a mi kenyerünk dicséretéről. (kaposi) Megyei út törőzenekarok találkozója Fúvósegyüttesek bemutatója Gödöllőn Fúvós- és vegyes zenekarok bemutatója lesz február 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában. Közremű­ködik az erdőkertesi általános iskola furulyaegyüttese; a nagykőrösi Állami Zeneiskola úttörő vegyes zenekara és ifjú­sági fúvószenekara; a fóti gyermekváros Qrff-zenekara és ifjúsági fúvószenekara; a gödöllői Állami Zeneiskola if­júsági fúvószenekara; az érdi Budai Járási Körzeti Zeneis­kola érdligeti ifjúsági fúvós­zenekara, a tápiógyörgyei Ál­lami Zeneiskola úttörő fúvós­zenekara, az abonyi Bihari Já­nos Állami Zeneiskola úttörő fúvószenekara, a váci Állami Zeneiskola úttörő fúvószene­kara és a Pest megyei Műve­lődési Központ szentendrei út­törőzenekara. Zárszámadó közgyűlések Ma délelőtt 9 órakor tartja zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését a hévízgyörki Pe­tőfi Termelőszövetkezet a bogi művelődési házban. Az ikladi Galgaparti termelőszövetkezet 9.30 órakor a domonyi műve­lődési házban, a vérségi Barát­ság Termelőszövetkezet dél­előtt 10 órakor a művelődési házban. IV. ÉVFOLYAM 36. SZÁM 1977. FEBRUÁR 12., SZOMBAT Széles társadalmi bázist A szocialista várospolitika támogatására Beszámoló a népfront tavalyi tevékenységéről Idestova másfél hónap telt el az óév búcsúztatása óta. A ta­valyi munkák eredményeinek, hiányosságainak elemzésével, értékelésével azonban nem ér­tünk még a sor végére. Igaz, ha a gyűlések, értekezletek napi­rendjéről lassan el is fogynak a visszatekintő beszámolók, idei munkánk menetét ezután is megelőző állapotainkhoz mérjük. Az emberi munka ele­mi velejárója az összevetés, a célok és megvalósításuk állan­dó összehasonlítása. A szoká­sos év eleji összefoglalókban sűrítetten végzik ezt el a szer­vek, intézmények, gazdasági egységek. A Hazafias Népfront gödöl­lői városi bizottságának el­nökségi ülésén a tagokon kí­vül megjelent Benedek János, a városi tanács elnöke is. Az elnökségi ülés napirendjén a tavalyi munkáról szóló beszá­molón kívül az időközi tanácstagválasztá­sokkal összefüggő kérdések és a szocialista lakóközbs- ségi mozgalomban szerve­zett társadalmi munkák el­múlt évi eredményei sze­repeltek. A népfront társadalmi éle­tünk teljességét átfogó műkö­Közművelődésünkről (1.) A szendergéstől a szemnyitásig TALÁLÓAN FOGALMA­ZOTT a járási hivatal elnöke, amikor a párt-végrehajtóbi­zottságának számot adva vég­zett munkájukról a közműve­lődés ügyének közüggyé válá­séról beszélt. Vétére is a köz művelése — más szóval, más feltételekkel — a felszabadulás s még inkább a fordulat éve óta szívügye a párt 'és állami vezetésnek, amióta kulturális forradalomról beszélünk. Jó két éve a kultúráiorradalom menetében minőségi változás következett bej Olyan szakasz­ba jutott a nép művelődésének forradalma, amely lehetővé és szükségessé tette a párt ismert határozatának megszületését. Áttérhettünk a népművelésről a közművelődésre, ami csak akkor lehet életképes progräm, ha az ügy közüggyé válik, ha nem csupán a kultúrával hiva­tásosan foglalkozó szakembe- j rek szűk csoportja munkálko- ! dik a fejek pallérozásán, ha- ; nem mindenki, aki ehhez akár \ szellemi, akár anyagi eszkö­zökkel rendelkezik. tülzás-e Állítani, hogy J a közművelődés ügye a köz ügyévé vált? Maximalista szemüvegén keresztül nézve bizonyára igen. Példákért nem kellene a járás határait átlép­ni. Ámde józanul vizsgálva, a tegnapi állapotokhoz hasonlít­va mai helyzetünket, okkal érthetünk egyet a hivatal el­nökével. Községeink művelő­dési intézményeit 1974 óta a gazdasági egységek — értsd, szövetkezetek, üzemek — év­ről évre növekvő értékben tá­mogatják. Nem okvetlenül anyagi erejük gyarapodása miatt, sokkal inkább a szem­lélet változtatásának mértéké- j ben. Tágul a szemhatár, s j örvendetes, hogy nemcsak prakticista szempontokat kö­vetve nyúlnak zsebükbe gazda­sági vezetőink, — bár ebből, az okból sem feleslegesen cse­lekednének — hanem a kul­túráért önmagáért „áldoznak”. A KÖZÖS FENNTARTÁS általánossá, járási méretűvé válásával 1977-től kezdődően egymillió-kétszázezer forint támogatásra számíthatnak fal- vaink közművelődési intéz­ményei a gazdaságok részéről. Ezekben a hetekben folyik a konkrét programok kialakítá­sa, az ajánlások, felhasználási tervek megvitatása. Április vé­gén a közművelődési tanács és a helyi közművelődési bizott­ságok egyeztetése után szerző­désekben is rögzítik a kötele­zettségeket, illetve kinek-kinek j a jogait és a feladatokat. Növekedett a tanácsi költ­ségvetésből származó támoga­tás összege is. A párthatározat megjelenésének évében műve­lődési házak, könyvtárak mű­ködtetéséhez valamivel több mint 3 millió forintot adtak, tavaly 4,7 milliót, az idén, a gazdaságok hozzájárulását is beleszámítva, megközelítőleg 6 millió forinttal gazdálkodhat­nak. Áttérve az anyagiakról az eszmeiekre (mellőzve a szoká­sos álszemérmes mentegetőd- zést, hogy tudniillik a kultúra is pénzbe kerül), mivel gaz­dálkodhatunk? Első monda­tunk még visszanyúlik az anyagiakhoz: a több pénz nagyobb hatókörű, és szélesebb skálájú közművelődési mun­kát tett lehetővé. E munka legfőbb, hangsúlyozandó jel­lemzője a feladatok új szelle­mű, tágabb társadalmi látókö­rű értelmezése. A közművelő­dés munkásai mind tisztábban látják, hogy nemcsak az in­tézményeken belül folyó tevé­kenységért felelősek, hanem egész környezetük életviteléért, tudati állapotáért. Felismerik, hogy amit például az alkoho­lizmus ellen, a családi házak építésének javítására, ízléses berendezésére tesznek — része a közművelődésnek. Végső so­ron arról van szó, hogy az em­bert sokágú képességeinek és lehetőségeinek egységeként lássák, sosem tévesztve szem elől, hogy nem szakítható szét munkaerőre és szórakozó lény­re, politizáló és kikapcsolódó, társadalmi munkát végző és barkácsoló stb., stb. emberre. Társadalmi és természeti tel­jességében kell szemlélni, min­dig úgy közelítve a „művelés­hez”, hogy mindegyik énje kapcsolatban, kölcsönhatásban van. Talán kissé fennkölt soraink után nézzük a gyakorlat me­zejét: milyen kézzelfogható té­nyek igazolják, vagy cáfolják őket. Előremozdulásunk je­lentős tényeként rögzíthetjük: járásunk sok olyan településén is figyelemre méltó munka kezd kibontakozni, ahol koráb­ban tartós szendergésnek le­hettünk tanúi, a kulturális életnek jelei is alig mutatkoz­tak, az itteni intézmények mű­ködésének hatásáról nemigen beszélhettünk. Ilyen volt Aszód, Galgamácsa, Vácegres, Szada, Kerepes, Kistarcsa. Ki­vált az úgynevezett agglomerá­ciós övezethez hatrozó közsé­gek szemnyitása örvendetes. Cáfolják ama hiedelmeket, mely szerint a közművelődési törekvések Budapest árnyéká­ban hajótörést szenvednek. NEM HASONLÍTHATÓ ösz- sze a korábbi látlelettel Csö­mör, Hévizgyörk, Isaszeg, Verseg újabban bontakozó kul­turális arculata, illetve, ha ha­sonlítunk, a Színvonal emel­kedését állapíthatjuk meg. Ezek a települések nagyot lép­tek a járás műveltségi rang­listáján. A fejlődést azonban nem csupán a kiugró, ko­rábbi teljesítmények alapján szembetűnő eredmények jel­zik. Néhány községet, Val- kót, Mogyoródot, Erdőker­test, Vácszenttászlót, Vác- kisújfalut nem számítva, já­rásunk valamennyi, hagyomá­nyosan jól működő . intézmé­nyében előrelépés tapasztal­ható. Kör Pál (Folytatjuk) dósénak alapvető része a köz­jogi tevékenység. A népfront­mozgalom Gödöllőn tavaly erő­sítette kapcsolatait a városi ta­náccsal, új együttműködési megállapodást kötöttek. A fon­tosabb témákat, mint a nő- és ifjúságpolitikai határozat, a ci­gánylakosság helyzete, közös üléseken tárgyalták meg. A HNF városi elnökségének tag­jai, a körzeti bizottságok elnö­kei és titkárai meghívottként részt vettek a városi tanács ülésein. Minden tanácstag mellett működik népfrontaktí­va, akik a pártkörzet megbí­zottjával és a lakóbizottságok­kal közösen segítik a tanács­tag munkáját, szervezik a tár­sadalmi munkát. A városi bi­zottság segíti a megyei tanács­jogok járási csoportját is. 1976-ban egy tanácstagi kör­zetben az időközi választás le­bonyolításában segédkeztek és közreműködtek a közérdekű bejelentések és panaszokról szóló törvénytervezet vitájá­ban. A rétegpolitikai feladatok közül nagy fontosságú a nő- és az ifjúságpolitikai határozat minél jobb végrehajtása. A HNF városi bizottsága mellett működő nőbizottságot tavaly októberben átalakították, azóta saját munkaterv alapján mű­ködik. Az elnökség a tanács végrehajtó bizottsá­gával közösen dolgozott ki intézkfedési tervet, amely­ben a nők helyzetével, gondjaival kapcsolatos teendőket fogalmazták új­ra. A KISZ városi bizottságával kötött együttműködési megál­lapodás pedig a gyermék- és ifjúságvédelem hatékonyságát kívánja növelni. A nőbizott­sággal, a Vöröskeresizttel és az üzemek szocialista brigádjai­val közösen kísérik figyelem­mel az öregek napközi ottho­nában élő idős emberek sorsát. , A gazdaságpolitikai tévé- I kenység során az V. ötéves terv megismertetését tart^ták elsősorban szem előtt. A vá­rosban nagy a kertes, családi házak, hétvégi üdülőtelkek száma, ezért a háztáji zöldség­es gyümölcstermesztés elősegí­téséért az agrártudományi egyetemen működő kertbará­tok körének működését októ­berben a városi művelődési házba tették át. A környezetvédelmi tenni­valókkal a környezet- és ter­mészetvédelmi bizottság fog­lalkozik. Tavalyi céljuk az volt, hogy a bizottságot társadal­mi aktívahálózattal egészítsék ki, hozzákezdtek a környezet- védelmi társadalmi őrség meg­szervezéséhez. Októberben környezetvédelmi hetet ren­deztek és társadalmi munka­akciókat szerveztek. Gödöllőn került sor tavaly a hagyományos békehónap megnyitó ünnepségre. Az üzemekben, intézményekben, csoportgyűléseken, röpgyűlése- ken, KISZ-taggyűléseken em­lékeztek meg a győzelem nap­járól, a békemozgalom célki­tűzéseiről, és csatlakoztak a Béke-világtanács új stockhol­mi felhívásához, egyetértésüket táviratban fejezték ki az Or­szágos Béketanácsnak. Különösen fontos feladatnak tekintik a magyar—szovjet ba­rátság ápolását, s ennek elmé­lyítéséért sokat tesznek az ak­tivisták is. A művelődéspolitikai célok megvalósításához is sokrétűen járulnak hozzá. A HNF VI. kongresszusának dokumentu­mait vitafórumokon ismertet­ték. Szeptemberben a szülői munkaközösségek működésé­vel foglalkoztak, megkezdő­dött a szülők akadémiájának rendezvénysorozata. Közre­működtek a városi művelődési házban tevékenykedő klubok mun­kájában, s a kertbarátok körén kívül a kismamák klubjának megszervezését is kezdeményezték. Az olvasó népért mozgalom fellendítéséért augusztusban városi-járási olvasótábort ren­deztek a munkásfiataloknak. Ez a tábor eredményezte, hogy a fiatalok a járási-városi könyvtárban könyvbarátklu- bot alakítottak. A beszámoló különböző pontjaival kapcsolatban visz- sza-visszatérő téma a szocia­lista lakóközöségi mozgalom, a társadalmi munka. A tavalyi új szervezeti és tartalmi in­tézkedések hatása kézzelfogha­tóan megmutatkozik. Az erről szóló jelentést a következő na­pokban tárgyalja a tanács végrehajtó bizottsága. A beszámoló hűen tükrözi a népfrontmozgalom fejlődését. Az aktivisták arra töreked­nek, hogy javítsák a munka tartalmát, színvonalát, szélesít­sék kapcsolataikat a város la­kosságával, üzemeivel, intéz­ményeivel, erősítsék együtt­működésüket a tanáccsal és a pártbizottsággal. DÖNTŐK Ki a legjobb szakmunkástanuló Évről évre nagy eseménye a szakmunkásképző intézetek, szakközépiskolák hallgatói­nak a szakma kiváló tanulója cím elnyerésért folyó verseny. Ezen a héten két napon át ve­télkedtek Gödöllőn a MüM. 202-es számú Szakmunkáskép­ző Intézetében. Kilenc Pest megyei iskola küldte el legjobb harmadéves szobafestő- és má­zolótanulóit. A 17 fiatal a Pe­tőfi téri iskola négy tantermét tapétázta ki, majd elméleti, írásbeli vizsga következett. Kö­rösfői László tanár, a zsűri el­nöke elmondotta, a követelmé­nyek igen nagyok voltak, de a tanulók nagyszerűen helytáll­tak. Az első helyezett részt vehet az országos döntőn. A versenyt Szénási János, gödöl­i lói tanuló nyerte, második a ceglédi Krizsai János, harma­dik a pilisvörösvári Laskai Ká­roly. Ugyancsak városunkban rendezték meg a matematikai és fizikai megyei döntőt. A legjobb megyei matematikus címet Tuska József, a MüM. 201-es számú dunakeszi tanin­tézetének tanulója mondhatja magáénak, második Varga Sándor lett, aki az érdi 220-as számú intézet hallgatója. A fi­zikusok versenyét Győrfi Ger­gely, a 208-as számú sziget­szentmiklósi tanintézet tanuló­ja nyerte, a második helyen Bihari István, az érdi iskola tanulója végzett. Cs. J. Szombati jegyzet Közösen Lassan az egyesítések, a területi, szervezeti összevo­nások elhúzódó korszaká­nak végéhez közeledünk. Az, hogy e korszak valami­kor elkezdődött, nem volt véletlen. Az ésszerű gaz­dálkodás, a hatékony irá­nyítás, a takarékosság és az egész állami, gazdasági mechanizmus jobb műkö­dése iránti igény volt a kiváltó ok. Például a ter­melőszövetkezetekben. A korszerű termelési eljárá­sok, a rendszerben való gazdálkodás, a művelésre fogható termőföldek egye­sítése éppúgy megkívánta a nagyobb gazdaságok ki­alakítását, mint a szakem­berek, a gépek, eszközök teljesebb kihasználása vagy az átfogóbb tervezés igé­nye. A közigazgatási rend­szerben is történtek válto­zások. A közös tanácsok, megszervezése sem tetszés szerint történt. Az előzetes pizsgálatok során rengeteg szempontot vettek figye­lembe. Tekintettel voltak a területi összetartozásra, a községek lakóinak közös gondjaira; hol dolgoznak a társuló falvak munkásai, parasztjai. Fontos feladat volt úgy meghatározni a közös tanácsok székhelyét, hogy az tükrözze a közsé­gek tényleges jelentőségét, s ne legyenek torzulások. A jogszabályok részletesen meghatározzák a közös igazgatás alá kerültek vi­szonyait, az egyenlő fej­lesztés biztosítékait. Igaz, a rendelkezések még nem jelentik azt, hogy a gyakorlatban éppen úgy megvalósulnak az elvek, mint ahogy meghatározták őket. A szabályokat ér vényre juttatni pontosan annak a községi közéletnek kell, amelyik aggódó figye­lemmel őrködik — ha őr­ködik — lakóhelye sorsán. S ha éppen a szabályok akadályozzák a valóság változásából fakadó változ- tatandók megvalósítását, hát a szabályt kell kritika alá vonni. Ma még azonban ott tar­tunk, hogy a szabilyadta lehetőségekkel sem élünk úgy, ahogy lehetne. A tanácsi összevonások hozzák magukkal, hogy a társközségekben működő művelődési intézmények vezetése is egyöntetűbbé válik. S bár éppen a kul­turális, közművelődési te­vékenység az, amelyben a legszínesebb, legváltozato sabb ügyködésre leéli töre­kedni, a céltudatos elvi irányítás és a gazdasági összpontosítás ennek nem mond ellent. Nem mond ellent akkor, ha jól csinál­ják. Miért értekeztünk ilyen sokáig anélkül, hogy konk­rét példával illusztrálnánk mondandónkat? A válasz egyszerű. Olyan problémá­kat feszegetünk, amelyek nek az általános tanulsága a lényeges. De, hogy mégse beszél­jünk a levegőbe, jöjjön az apropót adó eset! Bag és Hévizgyörk már jó ideje közös tanáccsal rendelke­zik, de a két község műve­lődési házában a munka összehangolására csak most került sor. S hogy nem ment zökkenőmentesen a dolog, annak több oka van. A kétségtelenül meglevő személyi ellentétek is szol­gálhatnák némi magyará­zatul. Nos, nem a többségé, mert akik igazán érintet­tek, a lakosság nem lehet személyes ellentétben a la­kossággal. A patriotizmus pedig, ami legtöbbünkben él, többnyire akkor tiltako­zik valamely közösségün­ket ért sérelem miatt, ha a sérelmet a bőrén érezte vagy ha — nem minden hátsó szándék nélkül — ál­sérelmeket, vagy várható sérelmeket tálalnak fala­tozásra minditj kapható honfiétvágya elé. A két község művelődési házának már közös igazga­tója van. S hogy közös, jó érzés is légiién a két falu­ban — az józan megfonto lást kíván. Szerencsére csak néhány embernél — a \öbbiekben megvan, meg­volt. Gáti Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom