Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
1977. FEBRUÁR 12., SZOMBAT ’xMdan Minimotorok. Az ELZETT Gyár szigetbecsei írószer- üzemében készítik a gyermekjátékokba való kismotorokat. Képünkön a Martos Flóra szocialista brigád. Nagy Iván felvétele Megkezdődött a külkereskedelmi ifjúsági parlament Pénteken a Magyar Kereskedelmi Kamara székházéban megkezdődött a külkereskedelmi ifjúsági parlament. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter az ágazat feladatairól és a terv megvalósításában a fiatalokra háruló tennivalókról beszélt. Dr. Maros Mária, a külkereskedelmi ifjúsági bizottság elnöke az ágazatnak az elmúlt két és fél évben végzett ifjúságpolitikai munkájáról számolt be, majd megkezdődött a vita. Az ifjúsági parlament ma folytatja munkáját. Listák a munkaközvetítőnek Kit keres a gyár, a tsz? Tapasztalatok Cegléden, Gödöllőn, a ceglédi és a ráckevei járásban Egy hónap leforgása alatt természetesen nem lehet eldönteni, csökkent-e a vándormadarak száma, amióta a legszigorúbban alkalmazzák a kötelező munkaközvetítést. A kezdeti eredményeknek néztünk utána két járási hivatalban és két városi tanácsnál. Nem a tél a vándoridény Vincze Nándor, a ráckevei járási hivatal munkaügyi főelőadója: — Az év első hónapjában 12 olyan munkakereső jelentkezett, akik — mert munkakönyvükben kilépett vagy munkaviszonya megszűnt jelzés található, illetve mert egy esztendő alatt több mint kétszer változtattak munkahelyet — csdk munkaközvetítés útján helyezkedhetnek el újból. Tavaly ilyen bejegyzéssel havonta negyvenen-hatvanan fordultak hozzánk. Marton. Mihálysié. a ceglédi járási hivatal miunkaügyi főelőadója: — Közvetítésre kötelezett munkaerő még tíz sem kérte nálam elhelyezését, tavaly januárban viszont huszonöt. Tálas Jánosné, a ceglédi városi tanács munkaügyi csoportvezetője: — Negyvenkilencen jöttek, ami lényegtelen csökkenést mutat a tavalyi helyzethez képest, de mégis csak kevesebben voltak. Pólyák Pál, a gödöllői városi tanács munkaügyi főelőadója: — A tömeges munkásvándorlás idénye nem a tél. Mindenesetre az idén januárban sokkal, de sokkal kevesebben jöttek munkaközvetítésre kötelezettek, vagyis vándormadarak, mint a múlt esztendőben. Forgalmistát felvesznek Kétségtelen tehát, hogy a rendelet megtette a hatását. Az, hogy nem változtathatják munkahelyüket kényük-ke'd- vük szerint, minden bizonnyal sokakat visszatart a vándorlástól. Számarányuk azonban feltehetően mégis nagyobb, mint ahányan munka- közvetítést kérnek, hiszen azokhoz a vállalatokhoz, ahol a legindokoltabb a munkaerő- felvétel, s éppen ezért az A kategóriába soroltak, valamint más üzemek A kategóriába sorolt munkahelyeire közvetítés nélkül is felvehető a dolgozó. Példa erre: a ráckevei járási hivatal senkit sem közvetített a szigethalmi Pestvidéki Gépgyárba, de a gyár januárban huszonkét fizikai dolgozót vett fel. Ugyanakkor az öt nyugalomba vonulóval együtt negyvenhat dolgozója lénett ki. Az év első negyedére bejelentett munkaerőigénye pedig 170 személy, ebből száz a hiánv7ó szakmunkás. Gödöllőn kél- Volán-vállala*. az 1-es és a 20-as tartozik A kategóriába. Az előbbi öt. a másik, amely az autőbuszfor- nalmát bonyolítja le, hús’* gépkocsivezetőt keres, akiknél' "kfirvyofff'&rrietvT?í?k. Tiv°t egyet, sem tudott a városi tanács munkaügyi csoportja a vállalathoz irányítani. Több vállalatnál találhatók A kategóriás munkahelyek, különösen sok a hat építőipari vállalatnál. Egyikük, a Közép- magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 150 embert keres ilyen munkahelyekre. Cegléden, az A kategóriába tartozó munkáltatók közül a MÁV-állomás 48 kalauzt, 12— 12 kocsirendezőt és váltókezelőt, valamint tíz érettségizett forgalmista gyakornokot kíván alkalmazni. A városi tanács egyet sem tudott ezekre a munkahelyekre irányítani. A Húsivari Vállalat negyven fizikai dolgozót keres, köztük tizenöt férfi és tíz nő segédmunkást. Ide sikerült néhány munkavállalót kiközvetíteni. Egyéb igények Nem. minden jelentkező vál- ldlja azonban a közvetített' munkahelyet. Cegléden öt építőipari vállalat van, termelő munkaköreik A kategóriába soroltak. Összesen öt kőművesre lenne szükségük, de munkaközvetítéssel csak egy jelentkezett. Az is olyan, aki gyakran változtatja munkahelyét, és most sem volt hajlandó elfogadni a felajánlottat. Ugyancsak ceglédi adat: a B kategóriás vállalatok, amelyeknek öt év alatt esztendőnként egy, illetve két százalékkal kell csökkenteniük dolgozóik létszámát, de — e megszorítással — a megüresedett munkahelyeket betölthetik, szerény munkaerőigénnyel jelentkeznek. Csak példaképpen: a Május 1. Ruhagyár tizenöt betanított varrónőt, a hordógyár nyolc férfi és két nő betanított munkást keres, a téglagyár pedig három szakmunkást és hat segédmunkást alkalmazna. A ceglédi járási hivatalnál az A kategóriába sorolt albert- irsa—vinnyicai szovjet—magyar távvezeték építéséhez száz munkást, főleg segédmunkást keresnek. Hosszú igénylistával jelentkezett a törteli Dózsa Tsz. Mezőgazdasági és azzal közvetlenül összefüggő munkakörbe 47 dolgozót keres. Négy traktorvezetőt például, két sertésgondozót meg egy legalább ötéves gyakorlattal rendelkező juhászt. A megye egyik nagy gyümölcstermelő gazdasága, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz 136 munkaerőt igényel, ebből azonban 110-et idénymupkára. Néhány kertészen kívül keres három gépjármű-villanyszerelőt, négy mezőgazdasági gépkezelőt. ami érthető, hiszen évről évre növekvő gépparkjához több szakember kell. Hogyan alakul a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz 110 főt kitevő munkaerőigényének kielégítése? A tsz új állattenyésztési ágazat bevezetésére készül a húsprogram keretében. Tizennégyezer tenyésznyulat és évente 80 ezer hízónyulat akar tartani. Ehhez kell hatvan ember, de a munkaügyi előadó egyet sem tudott oda irányítani. A tsz-eknél, sok ipari és más vállalathoz hasonlóan az egyéb kategóriába soroltak, vagyis alkalmazotti munkaerőlétszámuk — nem tagjaik száma! — nem lehet magasabb, mint amennyi 1976 második negyedévében volt. Azt viszont sem a tsz, sem az ipari vállalatok és más foglalkoztatók igénybejelentésénél nem vizsgálják a munkaügyisek, hogy figyelembe vették-e azt a rendelkezésit, amikor megjelölték munkaerő-szükségletüket. A közeljövőben azonban mindenütt ellenőrzik, hogy megtartják-e a jogszabályt. Természetesen az új munkaügyi jogszabály nem akar gátat vetni a fejlesztésnek, ami általában új munkaerők, szakemberek alkalmazásával jár. Amennyiben a létszám- emelés elkerülhetetlenül szükséges, a megyei tanács elnöke adhat rá engedélyt. Amit Pest megyében néhány indokolt esetben már január végén meg is adott. Meggondoltan fejleszteni Szabad-e azonban nagy befektetéssel, létszámnövelés igényével fejleszteni? Az 1976 júliusában hozott minisztertanácsi határozat szerint fejlesztéshez, beruházáshoz állami támogatást és bankhitelt csak akkor lehet folyósítani, ha a helyi tanács igazolja, hogy az ehhez szükséges munkaerő helyben föllelhető. De föllelhető-e? Részben bizonyára, de többnyire csak a meglevő munkaerő belső áthelyezésével, átszervezésével, mert munkaerőtartalékból már úgyszólván sehol sem. Nyilvánvaló, hogy Pest megye többi városaiban és járásaiban is az említettekhez hasonló a munkaerőhelyzet. A hiány azonban nem lehet akadálya a fejlődésnek. A megoldást a foglalkoztatóknak az ésszerű munka- és üzemszervezésben kell keresni. Megyénk területén nem egy helyen már eddig is így jártak el. Szokoly Endre Cég léd bércéi, Egyetértés Tsz Nagyobb munka - rövidebb idő alatt Mit tehet a pártszervezet? A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek életében mindig kiemelkedő jelentőségű esemény az előző évi számvetés és a további tervek elkészítése. Az idén e kettőt egyszerre, egy közgyűlésen kell elvégezni, mégpedig a megszokottnál korábban, február 15-ig. Nagyobb munka — rövidebb idő alatt: így summázhatjuk a téeszek gazdasági és pártvezetésének feladatait. Lássuk, mivel járulhatnak hozzá a kommunisták a szakvezetés terheinek könnyítéséhez, a gondok és tennivalók megosztásához? Híradás a szövetkezetről A ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben immár hagyomány, hogy a zárszámadásra — évente egyszer — szövetkezeti híradót nyomtatnak, annyi példányban, amennyi résztvevőre számítanak a közgyűlésen. Ez a híradó az első dolog, amit megpillantok az alapszervezeti párttitkár, Máté Gyula asztalán. Ebből szemel- getjük a tavalyi gazdálkodás legjellemzőbb számadatait. Alföldi fekvéséhez képest szokatlanul kis gazdaság a ceglédberceli, összes területe 1885, szántója 1400 hektár. Dolgozóinak — beleértve tagokat és alkalmazottakat — átlagos létszáma tavaly 251 volt. Ám e szerény méretekhez jól megválasztotta profilját, s a község hagyományaira építve, elsősorban az állattenyésztést igyekezett fejleszteni. — Háromszáztizennyolc férőhelyes tehenészeti telepünkön tavalyelőtt kezdtük el a magyartarkák nemesítő ke- res-'+'-iését Holstein-Frízekkel, s Serién márciusban ellenek először az utódok. Hadd büszkélkedjem a tejtermelésünkkel: az 1976-ra tervezett 3600 literes átlagot 60 literrel túlteljesítettük. Csak összehasonlításul: a megyei átlag tavaly 3133 liter volt, először sikerült túlszárnyalni a bűvös 3000 literes határt! — A szarvasmarhán kívül sertéstenyésztéssel és -hizlalással foglalkozunk; a kocalétszám tavaly 130 volt, és leadtunk 1450 darab hízót. — Növénytermesztésünk a kenyérgabona megtermelése mellett elsősorban az állattenyésztést szolgálja; sajnos, a tavalyi, aszály nagy pusztítást vitt végbe szántóföldjeinken. Őszi búzából a tervezett 35 helyett csak 33 mázsát, borsóból pedig — ilyen rossz idő még nem járt a borsóra! — 25 helyett 16,3 mázsát takarítottunk be hektáronként. A vártnál jobban fizetett a kukorica — 47,2 mázsát hektáronként —, a silókukorica és a lucernamag: ebből rekord- termésünk lett, 224 mázsa hektáronként, 440 százalékra teljesítettük a tervet! Együtt a gazdasági és a pártvezetés A téesz elnöke, Giba László, csatlakozik hozzánk, épp jókor: legalább megtudakolhatom, milyen segítséget kér — és kap a gazdasági vezetés a pártszervezettől. De: kér-e egyáltalán? — Magam is pártmunkás voltam jó ideig, pártbizottság apparátusában. Ezt azért bocsátottam előre, mert így talán jobban elhiszi, hogy meg sem tudnék lenni az alapszervezet segítsége nélkül — mondja nyomatékosan az elnök. — Külön haszon, hogy amióta életbe léptek az új szabályozók, vagyis szigorúbbakká váltak a gazdálkodás feltételei, azóta a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kap az alapszervezeti vezetőség munkájában a gazdaságpolitikai agitáció, a termelés pártellenőrzése, hiszen a cselekvési program éppen ennek részleteit rögziti. A szövetkezet pártszervezete egyébként 27 tagú, három pártcsoportra oszlik, minden fontos munkaterületre jut egy: a kiegészítő üzembe, a traktoros- és gépműhelybe, és az állattenyésztésbe. Lássuk hát a pártszervezet gazdaságpolitikai tevékenységét. Hogyan kapcsolódott be például az idei üzemi tervek készítésébe? Már decemberben — Az alapszervezet vezetősége már decemberben elkészítette a zárszámadási intézkedési tervét, amelyet aztán a taggyűlés szentesített. Ebben leszögeztük, hogy — a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, most is kérjük a járási szervek — a Magyar Nemzeti Bank,' a tsz-szövetség, a járási pártbizottság, a járási hivatal — képviselőiből álló bizottságtól o mérleg felülvizsgálását. Pontos és megbízható kép kell a helyzetünkről ahhoz, hogy reálisan tudjunk tervezni a továbbiakra. Az intézkedési terv kitér a segítség módjára is, amit az alapszervezet vezetősége nyújthat — szükség esetén — a tsz ellenőrző bizottságának az év végi helyzet megítéléséhez. — Milyen a kapcsolat a pártszervezet és az ellenőrző bizottság között? — A lehető legszorosabb: elnöke, Szilágyi Lajos, egyben tagja az alapszervezet vezetőségének. — Kényes kérdés következik: rendelkeznek-e az alapszervezeti vezetőségi tagok megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy felülbírálhassák a mérleget, s az üzemi terveket? — ítélje meg: öttagú vezetőségünkből ketten szakmunkások — egyikük szerelő, másikuk beállító lakatos —, Szilágyi Lajos állattenyésztési brigádvezető, a negyedik személyzeti előadó — aki különösen a bizonylatolásban és a pénzügyekben jártas, hiszen pénztáros volt azelőtt —, magam pedig közgazdasági technikumot végeztem. De azt szokták mondani, a jó professzor nem attól nagy, hogy mindent tud, hanem attól, hogy tudja: milyen kérdésnek hol lehet utánanézni. Nos, mi rendszeresen igénybe vesszük a területi tsz-szövetség revizorait, s kétévenként a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának vizsgálatait, s eddig apróbb hibáktól eltekintve, mindenkor jónak ítélték a bizonylati fegyelmet. Egy fokkal feljebb a mércét Ami pedig az idei terveket illeti* a legfontosabb gazdasági feladatokat — beleértve a megyei és a járási pártbizottság által megfogalmazott követelményeket — a pártszervezet cselekvési programja tartalmazza. A cél: egy fokkal mindig magasabbra helyezi a mércét, akár a terméshozamokról, akár a szocialista brigádokkal szembeni elvárásokról van szó. — A szövetkezet ebben az ötéves tervben a gyümölcs- termesztésben kíván nagyot lépni. Eddig mindössze 38 hektár kajszibarackosunk volt, s 1980-ra 140 hektár gyümölcsössel fogunk rendelkezni. Ebből 25 hektár meggy az idén vár telepítésre — sorolja a párttitkár, de ezt már fejből. — A cselekvési program a gyümölcskertészet szakemberigényeinek kielégítésével is foglalkozik, ebben a gyümölcstermesztési rendszer gazdájától, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-től kértünk .— és kapunk — szakmai segítséget. Állást foglalt a pártszervezet cselekvési programja a szálas takarmányok betakarításának kérdésében is. Gép- beszerzést sürget, mert csakis gépekkel lehet — például — a szénát időben,, jó minőségben betakarítani. Aztán szó van a kombájnszérüről, amit saját erőből, mintegy félmilliós költséggel építenek az idén, s a saját fejlesztési alapjukból és állami támogatásból tervezett beruházásokról, a 206 férőhelyes borjúnevelőről, s a 6000 literes tejházról. A részletes tervek kidolgozása az üzemgazdászok, agrárszakemberek dolga. A párt- szervezet szerepe majd a végrehajtás ellenőrzésénél lesz nagy jelentőségű. — Az első félévi munkatervünkben öt beszámoltatást állítottunk be, mindig a legidőszerűbb feladatok elvégezéséről. Negyedévenként magunk is tájékoztatjuk a szocialista brigádvezetőket és a tömegszervezeteket, választott bizottságok vezetői a közös gazdaság helyzetéről. Hadd lássák, hogy hol tartunk, azok, akik velünk, kommunistákkal együtt a legtöbb felelősséget érzik és viselik a közösség boldogulásáért. Nyíri Éva Hitel az építőipari kapacitás fejlesztésére Elkészül a KGV ceglédi hőközpontja Az idén 3,8 milliárd forint értékű beruházás segíti az építőipar állóeszközeinek fejlesztését. Ennek túlnyomó része Közjogi bizottság a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége mellett Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának épületében megalakult a megyei népfront elnöksége mellett működő közjogi bizottság. Amint dr. Barta Miklós, a Pest megyei Tanács osztályvezetője, a bizottság elnöke előadásában elmondotta: a bizottság célja az államhatalmi, államigazgatási, a jogalkotói és jogalkalmazói szervek, valamint a társadalom közötti demokratikus kapcsolat fejlesztése és erősítése. E cél érdekében a bizottság a jogi élettel összefüggő kérdésekben fejt ki útmutató tevékenységet, ajánlásokat ad az aktuális feladatok megvalósításának módszereire és eszközeire. A közjogi bizottság részt vállal a népképviseleti és állami szervek megválasztásának munkájában, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok tevékenységének támogatásában. segíti a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködését, a lakóhelyi demokrácia további erősítését E célok érdekében szakelőadásokat, konzultációkat, vitafórumokat és ingyenes jogi tanácsadásokat szerveznek, részt vesznek az új jogszabályok ismertetésében, azok közérthető magyarázatában. Ugyanakkor olyan komplex előadásokat is terveznek, amelyek a közlekedés büntetőjogi, polgári jogi, családjogi és más, sokakat érdeklő és érintő kérdésekre adnak majd választ. Az új bizottság megválasztotta tisztségviselőit is. Dr. Barta Miklós elnök mellett dr. Horinka László, az abonyi nagyközségi népfrontbizottság titkára tölti be az alelnöki, Sziráki Péter, a ceglédi járási hivatal titkárságának vezetője pedig a titkári tisztet. Az alakuló ülés Bodor Zoltánnak, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága főmunkatársának a zárszavával fejeződött be. vállalati beruházás, amelynek majdnem a felét saját erőforrásaikból finanszírozzák, ennek kiegészítésére csaknem 790 millió forint állami támogatást, s a tavalyinál jóval több, mintegy egymilliárd forint beruházási hitelt kapnak. A hitelpolitikai irányelvek szerint az építőipari kapacitások fejlesztésére kedvezményes hitelt vehetnek igénybe. s mód nyílik arra, hogy 12 éves lejáratú hitelt is kapjanak. Az építési munkák előkészítésének, iparosításának fejlesztésére sok nagyvállalat létesít korszerű segédüzemekkel ellátott központi telepet. E program szerint az idén fejezik be például a Közúti Gép- ellátó Vállalat ceglédi hőközpontját is. Az idén 11 építőipari és szerelővállalatnál helyeznek üzembe — legalábbis részben — fejlesztési beruházást. ami már ebben az évben mintegy 2 milliárd forint értékű építési többletet tesz lehetővé. Ez évben mintegy 400 millió forintot költenek az induló beruházásokra.
