Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A kormány jóváhagyta a TOT és a SZŐ VOSZ alapszabályát A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának Havannában tartott 79. üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette és megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Bizottságát, hogy gon­doskodjon az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtásának megszervezéséről. A Minisztertanács jóváhagy­ta a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság VI. ülés­szakáról szóló jelentést, meg­erősítette az ülészakon aláírt jegyzőkönyvet és határozott a tennivalókról. A külügyminiszter beszámolt Charles Samba Cissokhónak, a Mali Köztársaság külügymi­niszterének január 26—28, va­lamint Milos Minicsnek, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszteré­nek január 31—február 2. kö­zött hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Miniszterta­nács a jelentéseket jóváhagyó­lag tudomásul vette. A nehézipari miniszter je­lentést tett a Paksi Atomerő­mű építésének helyzetéről. A kormány a jelentést elfogadta és határozatot hozott a léte­sítmény program szerinti meg- I valósítása érdekében szüksé­ges intézkedésekről. A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági szövet­kezetek III., valamint a fo­gyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusán elhangzott, kor­mányintézkedést igénylő ja­vaslatokat és meghatározta az ezekből adódó feladatokat. A kormány jóváhagyta a TOT, Valamint a SZÖVOSZ alapsza­bályát. A kormány úgy határozott, hogy a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat állami fel­ügyeletét — tekintettel a köz- művelődésben betöltött fontos szerepére — a jövőben a kul­turális miniszier lássa eL A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST «MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hiszünk a szolidaritás hatalmas erejében Nyíljanak meg Chile börtönei, állítsák helyre az emberi jogokat XXI. ÉVFOLYAM 35. SZÁM Ára 00 fillér 1977. FEBRUÁR 11., PÉNTEK Nem üz objektív okokra hivatkoznak Verscnyvállalásokkal teszik eredményesebbé a termelést - Munkásgyűlés a híradástechnikai anyagok váci gyárában Ünnepi nagygyűlés a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen A Szakszervezeti Világszövetség február 12-ét — a Chilei Dolgozók Egységközpontja megalakulása 24. év­fordulójának napját — a chilei dolgozók és a chilei nép iránti nemzetközi szolidaritás napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból került 6or tegnap a gödöllői szolidaritási nagygyűlésre. Hosszú évek óta nem sza­kadt annyi gond a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rára, mint tavaly. Nem telje­sítették 850 millió forintos termelési tervüket, 60 milliós gyártókapacitás maradt ki­használatlanul, emelkedett a selejt aránya s nem sikerült kielégíteni a hazai piac igé­nyeit sem. Erről tájékoztatta a gyár dolgozóit dr. Koncz Károly igazgató a tegnap dél­után tartott munkásgyűlésen. Hozzáfűzte azonban azt is, hogy az elmaradásért elsősor­ban nem a gyár munkásai hi­báztatható k. Kétségtelenül közrejátszot­tak ebben a kedvezőtlen gaz­dasági körülmények, a HAGY ugyanis alapanyagainak 80 százalékát szerzi be import­ból. S a gyár eredményei nemcsak ily módon függenek a tőkés gazdasági helyzettől, hiszen termékeik jelentős ré­szét is a nyugati országoknak adják eL Tavaly, az év elején úgy látszott, hogy nem lesz gond az értékesítéssel, de az előzetes megállapodásokat A beruházások hatékonysá­gának növelésében, az építési, szerelési határidők rövidítésé­ben, a költségek csökkentésé­ben nem lebecsülendő szerepe van a közreműködők anyagi érdekeltségének, ám ez az ösz­tönzési rendszer itt-ott bizony még finomításra szorul. így summázhatók azok a képvise­lői vélemények amelyek csü­törtökön hangzottak el az or­szággyűlés építési és közleke­dési bizottságának ülésén. A Gyarmati János elnökletével megtartott tanácskozáson a képviselők, a beruházók, a ter­vezők és a kivitelezők érde­keltségi rendszerét elemezték. Az ülésen részt vett Inokai Já­nos, az országgyűlés alelnöke, dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes, valamint Drecin Jó­zsef, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Dr. Trethon Ferenc pénzügy­miniszter-helyettes vitaindító­jában hangsúlyozta, hogy az érdekeltségi rendszer csak mérsékelten tud hatni a be­ruházási munka hatékonysá­gának fokozására, erősebbek a negatív irányban ható té­nyezők: a szűkös kivitelezési kapacitás, a szervezési gond, a nem kielégítő munkaerőhely­zet stb. Az érdekeltségi rend­szer — reálisan — csak akkor fejtheti ki igazi hatását ha je­lentősen csökken a piaci egyensúlyhiány. Feltétlenül in­dokolt tehát, hogy a beruházó, valamint a megvalósításban közreműködő vállalatok, szer­vek érdekeltségi rendszere összhangban legyen. A tájékoztatót követő vitá­ban Riss Jenő főként az egyéni érdekeltséggel foglalkozott. El­sokszor nem követték a meg­rendelések, visszaesett a tőké­sek termelése, kisebb lett a kereslet. Az egyébként drága alapanyagokat sem mindig si­került időben beszerezni, s előfordult, hogy a helyettesí­tésükre szolgáló hazai alap­anyagokat rosszul választot­ták meg. Több váratlan gép­hiba is rontotta az eredmé­nyeket. A gyár gazdasági és politikai vezetőinek vélemé­nye szerint azonban a belső szervezetlenség, nemegyszer a felelőtlenség ugyancsak közre­játszott az eredmények alaku­lásában. A műszaki és keres­kedelmi szakemberek nem figyeltek fel időben a gyorsan változó piaci igé­nyekre, lassú a gyártmányfejlesztés, s így nem csoda, hogy nem is mindegyik gyártmány ver­senyképes a tőkés piacon. Egyes termékeik számára nem találtak vevőt Más terméke­ket nem szállítottak időre sem a hazai, sem a külföldi meg­rendelőknek. Mindezért nem hibáztathatok a munkások, akik, ha mód nyílott rá, ki­mondotta például, hogy na­gyon sok vállalatnál kiválóan dolgozó embereknek mindösz- sze 5 százalékkal több pré­miumot tudnak adni azoknál, akik ép>p hogy dolgozgatnak valamicskét. Juratovics Aladár azt tette szóvá, hogy kevesen gyakorol­ják a fővállalkozói tevékeny­séget, pedig ha — például i szőkébb hazájában, Algyőn — a számtalan generálkivitelező és alvállalkozó munkáját ösz- szefognák. olajozottabban menne az igen fontos beruhá­zás. Ruisz József a többi között arról beszélt, hogy épp mos­tanában adtak hírt a lapok: itt összedűlt egy épülő torna­terem. amott egy új üzemcsar­nok. A rossz munka egyik oka feltétlenül az — mondotta —. hogy a szűk építési kapacitást meglovagolva, a nagy haszon reményében vállalatok, szö­vetkezetek erejüket meghaladó munkába vágnak. Unokái János az emberi moz­gatórugókat kereste hozzászó­lásában. mondván, hogy ren­del etekkel, szabályozásokkal nemigen tudunk az emberek hozzáállásán változtatni. Az anyagi ösztönzés hatékonyab­bá tételét szorgalmazta. A jutalmak, prémiumok ösz- szege egyébként több felszóla­lásban is szóba került, ezért fűzte hozzá Cser na Sándor: az összegek nagyságát alaposan meg kell fontolni, hiszen he­lyes jövedelempolitikánkkal ellenkezne a keresetek túl nagy elszakadása. Az elhangzottakra dr. Tret­hon Ferenc válaszolt, majd a bizottság jóváhagyta idei munkaitervót tettek magukért, vállalták a túlórákat. A szocialista brigá­dok csaknem négymillió fo­rint értékű anyagot takarítot­tak meg. A tavalyi elmaradást az idén kell pótolni. Terveik tíz százalékkal nagyobb termelé­si értéket irányoznak elő. A jobb eredmények feltétele az előrelátó tervezés, a munka gondosabb szervezése. A munkásgyűlésen felszólal­tak közül többen is hangsú­lyozták, hogy a brigádok szí­vükön viselik a gyár jövőjét, ezért is csatlakoztak a Csepel Vas- és Fémművek munka­verseny-mozgalmához, s szak- szervezetük, a vasasszakszer­vezet jubileumát is méltó módon akarják megünnepelni. Vállalásaikat azonban csak úgy tudják teljesíteni, ha a munkához mindig megfelelő mennyiségű és minőségű anyag, működőképes gépek és jó szerszámok állnak rendel­kezésükre. A szocialista brigádok számos vállalást tettek ezen a munkásgyűlésen is. Elhatározták, hogy javítják a belső szerszámellátást, az idő­szerű felújításokat és nagyja­vításokat határidő előtt vég­zik eL Réz Jánosáé a nyomta­tott áramköröket gyártó üzem szocialista brigádjai nevében bejelentette, hogy a Zsiguli- programhoz készülő nyomta­tott áramköröket az év vége helyett, már november 7-ig elkészítik. Az üzem feladatai — amint erre az igazgató utalt — azért is nehezebbek az idén, mert januárban elmaradtak a prog­ramtól. A műszaki gárda ala­posabb, szervezettebb munká­jával azonban — ezt ígérték a munkásgyűlés résztvevői — kiköszörülik a tavalyi csorbát. Cs. A. Az Agrártudományi Egye­tem aulájában a chilei és á magyar lobogók, valamint a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlói, a hangszórók­ból áradó pattogó latin-ame­rikai indulók, chilei dalok fo­gadták a vendégeket, akik Gödöllő vállalataitól, a város intézményeiből, az egyetemről érkeztek. A tegnap délutáni szolidaritási nagygyűlésen, amelyet a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rendezett. Dr. Pethő György az MSZMP Pest megyei végre­hajtó bizottságának tagja, az egyetem rektora, a gyűlés el­nöke köszöntötte a megjelen­teket, meleg szavakkal üdvö­zölte a hazánkban élő chilei emigránsok küldöttségét, s az elnökséget, amelynek soraiban helyet foglalt Elba Vergara, a Chilei Szolidaritási Bizottság főtitkára, Hugo Robles, a bi­zottság szervező titkára, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ fő­titkára, Rostás István, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, a Chilei Akcióbizott­ság elnöke. Fehér Béla, a gö­döllői járási és Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára, Benedek János, a gö­döllői városi tanács elnöke, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke és Vil­mos György, a Hazafias Nép­front gödöllői bizottságának titkára. Dr. Dobi Ferenc ünnepi be­szédében megemlékezett az egységes szakszervezeti köz­pont megalakításának körül­ményeiről s a létrehozása óta eltelt évek forradalmi küz­delmeiről. Elmondta, hogy a magyar szervezett dolgozók mindvégig őszinte érdeklő­déssel, együttérzéssel figyelték a messzi, dél-amerikai ország dolgozóinak harcát. S most, amikor a fasiszta junta terror­ját nyögik, a legkiválóbbak börtönökben, koncentrációs táborokban sínylődnek, vagy emigrációba kényszerültek, most sem feledkeznek el in­ternacionalista kötelességük­ről. Szolidaritásunk beleolvad a világ népeinek tiltakozó fo­lyamába. Lelkes taps köszöntötte a szólásra emelkedő Hugo Rob- lest, aki a chilei dolgozók há­láját. tolmácsolta azért a se­gítségért. amit a magyar dol­gozók nyújtanak a hazájuk felszabadításáért folytatott harcukhoz. Beszélt a szakszer­vezeti egységközpont húszéves munkájáról és keserű szavak­kal ecsetelte a fasiszta puccs következtében kialakult hely­zetet a dolgozók nyomorát, el­nyomatását a kegyetlen dik­Sarlós István az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kétna­pos látogatást tett Csongrád megyében. Szerdán délelőtt Szegeden, a megyei pártbizottság épületé­ben dr. Komócsin Mihály a megyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatta a megye po­litikai, .gazdasági és társadal­mi helyzetéről. Sarlós István ezután felkereste az MTA sze­gedi biológiai központját. A délutáni órákban a megyei pártbizottság oktatási igazga­Külföldön is elismerést kel­tett iparszerű termesztési rend­szereket dolgozott ki az Erdé­szeti Tudományos Intézet nyírfenyő és akácfa nevelésé­re, termelésére. Az új model­lek a magültetéstől a rönkki­termelésig. szigorú technológiát ír- / nak elő, a különböző munkafázisokra, s ennek nyomán azonos terü­letről, a hagyományosnál rö- videbb idő alatt mintegy 20— 30 százalékkal több értékes faanyag állítható elő. A technológia nemcsak a talajviszonyokat, a fajta meg­választását, az ültetési távol­ságot írja elő, de a fa iránti igényt is figyelembe veszi. Az ipar számára legértékesebb fumérrönk előállításához pél­Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter és Hans-Joachim Heusinger az NDK Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, igazságügy-miniszter csütörtö­kön Berlinben aláírta a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság között 1957-ben megkötött jogsegélyszerződés módosításá­ról és kiegészítéséről szóló I jegyzőkönyvet. tatúrát, amelyben természete­sen a szakszervezeteknek sin­csenek jogaik. Az a nemzet­közi szolidaritás, amelynek Luis Corvalán kiszabadulása is köszönhető, nem lankad, a Szovietunió és a többi szocia­lista ország dolgozói, a világ haladó erőivel együttesen küzd a végső győzelemért. A nagygyűlés résztvevői szolidaritási tá iratokat küld­tek az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez, és megfogalmazták azt a tiltako­zó levelet, amelyet elküldenek a chilei államtanács elnöké­hez. Ebben követelik az embe­ri, a demokratikus jogok hely­reállítását, az elhurcolt poli­tikai foglyok szabadon bocsá­tását. Szüntessék meg a há­rom éve tartó ostromállapotot, vonják vissza azt a rendeletet, amely korlátozza a sajtó- és gondolatszabadságot A nagygyűlés után magyar és chilei művészegyüttesek adtak nagy sikerű műsort. G. Z. tóságán rendezett áktívaérte- kezleten tartott előadást, majd részt ve:1 n Hazafias Népfront Csongrád megyei elnökségének ülésén. Sarlós István csütörtökön Csongrád városban a helyi párt, állami és társadalmi élet vezetőivel találkozott, majd a népfront városi elnökségének tagjaival folytatott megbeszé­lést. Felkereste ezután a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi központi üzemét, ahol a gyár termelési feladatairól, a dol­gozók életkörülményeiről tá­jékozódott. dául nemcsak jó talaj és bősé­ges víz, de a fa rendszeres nyesése, gondozása is szüksé­ges. A papírgyártáshoz nyers­anyagul szolgáló fa ezzel szem­ben nem igényli a nyesést, így olcsóbb a nevelése. A technoló­giákhoz az intézet munkatár­sai új fajtákat is nemesítettek, ezek között az egyik legfonto­sabb az egyenes törzsű, úgy­nevezett árbocakác. Ennek azért nagy a jelentősége, mert a hazai lehetőségekhez iga­zodva az ipar a drága import­fenyő helyett mindinkább a hazai tájakon bőven meglévő akác feldolgozására tér át. Egyebek mellett Pusztavacson alakítottak ki korszerű akác­feldolgozó faüzemet. Antonio Perez Herrero, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkárságának tagja csütörtökön fogadta Pozs- gay Imre kulturális minisztert, aki a magyar kulturális hétre érkezett delegációt vezeti. A találkozón a kubai—magyar kulturális együttműködés to­vábbi fejlesztésének kérdéseit vitatták meg. Almáskerti tavasz Metszik a fákat Szigetcsépen a Kertészeti Egyetem tan­gazdaságában. A 30 hektáros almáskertben a munka kéthar­mad részével már végeztek. Nagy Iván felvétele Az anyagi érdekeltség szerepe a beruházások hatékonyságának növelésében Öiést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Sarlós István látogatása Csongrád megyében Iparszert! termesztési technológia a fagazdaságoknak Pusztavacs az akácfeldolgozás központja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom