Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
1977. FEBRUAR 10., CSÜTÖRTÖK "xrßüiämiß □j Az önzetlen munka megbecsüléséről Számos városunkban, községünkben módot találnak arra, hogy megfelelő erkölcsi elismerésben részesítsék azokat, akik élenjárnak a társadalmi munkában. Sajnos Budakeszin nem ez a helyzet. Ismeretes, hogy Budakeszi agglomerációban fekvő nagy- község, ahová kék busz jár a fővárosból. Könnyein mondhatná bárki, hogy ilyen körülmények között az emberek nem kötődnek igazán lakóhelyükhöz, ide csak aludni járnak haza. De nem egészen így áll a dolog Több olyan lakossal beszélgettem az elmúlt időszakban, akik már korábban is sokat tettek Budakesziért: ha kellett' járdát építettek, s ha a helyzet úgy kívánta, parkot is. Sokan viszont éppen azért kedvetlened tek el, mert soha még egyetlen köszönő szót sem kaptak részvételükért. Rosszul esik ez annak is, aki szervezi, s hasonlóképpen gondolkodik az is, aki a munkát elvégezte. Félreértés ne essék: itt egyszerű erkölcsi megbecsülést hiányol az ember, adott esetben csak any- nyit: köszönjük. Biztos, hogy máskor is számítani lehetne az illetőire. Padányi Lajos Budakeszi Kérés Monori-erdőről A monori-erdei lakosok nevében fordulok önökhöz. Korábban ígéretet kaptunk arra, hogy igyekeznek megoldani problémánkat. Sajnos, mind a mai napig nem történt semmi. Miről is van szó? Nincs gázcseretelep. Ez azt jelenti, hogy munka után, bizony meglehetősen fáradtan kell kilométereket utaznunk a szomszédos községekbe gázpalackért. Nem hinném, hogy lehetetlent kérünk, amikor ismét szóvá tesz- szük: az illetékesek segítsenek problémáink megoldásában. Mózsa Zoltán Manari-erdő Buszos bosszúság Január 30-án este a 17 óra 45 perces fóti buszra szálltam fel. Jegyet viszont nem váltottam, mert egyszerűen nem tudtak adni. Mint kiderült, nem ez az első ilyen eset. Vajon az ellenőr menet közben mit szól az ilyen indok hallatán? Elfogadja-e az utas érvét? Másik észrevételem is az autóbusszal kapcsolatos. Másnap Dunakeszin szálltam fel egy Budapest—Fót—Rákospalota feíSratú buszra: a járművön tudtam meg hogy Vácra megy. Utána jött egy hasonló feliratú, az Pest felé közlekedett. Talán nem kérek lehetetlent, amikor azt mondom: az irányitótáblát gondosabban kellene még a végállomáson elhelyezni. Solymosi László Dunakeszi Hiányzik a nyúltáp Kartalon a Galgavidéke ÁFÉSZ 1001-es számú baromfi- és terményfelvásárló boltjának bejárati kapuján jól olvasható kifüggesztett táblán: uborkára és borsóra lehet szerződni. Az ügyfelek sűrűn benyitottak, így hát jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy népszerű a helybeliek körében ez az akció. két harmadik helyezést értek következett: a másodikosok és A községben egyébként az utóbbi időben sokan bekapcsolódtak a nyúltenyésztésbe is. Már most is jelentkeztek újabb tenyésztők, s számuk tavasszal várhatóan tovább emelkedik. Sajnos, azonban a nyúltáp már legalább másfél hónapja hiánycikk, csakúgy, mint a sertéstáp. Nagyon jó lenne, ha az illetékesek rövid időn belül orvosolnák ezt a problémát A háztáji tenyésztési terv ugyanis ilyen körülmények között csökkenni fog Kartalon. A gyors segítség nagyon sokat jelentene. Lengyel Imréné *>* z™»* Kartal Híradás a földhivatalból A nagykátai járási földhivatal vezetőjétől, dr. Miklós Juliannától megtudtuk: hat- százötvenegy hektár a meg- műveletlen terület, amelyen belül háromszáznyolcvanegy hektár a szántó és kétszázhatvanhat hektár a szőlő. A parlag felszámolása érdekében egységes ingatlannyilvántartást készítenek. Talán érdemes közelebbről is megnéznünk, kik azok, akik e munkával foglalkoznak? Az elmúlt évben megalakult a kilenctagú, Körösi Csorna Sándor szocialista címért küzdő brigád. Vezetője Mészáros Istvánná. A javarészt fiatalokból álló kollektíva tagjai elhatározták, hogy mindent elkövetnek a kiváló földhivatal cím elnyeréséért. Még nem tudni, sikerül-e a tervük, de az alapok mindenképpen jók: szakmai munkaversenyben 1970 óta két első, két második és el. Kaposi István Nagykáta Neves emberek síremlékeinek megóvása A váci középvárosi temető sorsa eldőlt: évei meg vannak számlálva. A környező épületek körülzárták, és a tervezett autóút is arra tart majd. Sokan áttelepítették hozzátartozóik hamvait a megmaradó, alsóvárosi sárkertbe. Vannak azonban olyan sírok, amelyeknek jövője bizonytalan. Itt nyugszik például Andor Károly, a Lenn, a falu- végén zeneszerzője, Gáli József, a hazai ipariskolai oktatás egyik kezdeményezője, Länderer Lajos, a legendás hírű tizenkét pont és a Nemzeti dal nyomdásza, vagy Wolko- ber János, Deákvár megálmodója. Éppen azért azt javaslom, hogy a helyi múzeum vegye számba a neves emberek síremlékeit, s a tanács segítse elő azt, hogy valamennyien az új új állami temetőben kapjanak méltó, végső helyet. Torma Miklós Vác Műsoros est Bagón Jól sikerült összejövetelt rendezett az elmúlt napokban a bági általános iskola szülői munkaközössége. A Dózsa György Művelődési Központ nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők: a szereplőkkel együtt félezren voltak. Kovács Dezső, a helyi általános iskola igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd a diákok másfél órás műsora a nyolcadikosok kamarakórusa után Aszódi Judit, Bratko- vics Magdolna és Kocsis Ildikó szavalatai nagy sikert arattak. Katona Erzsébet zongorán játszott, Galambos Csaba citerázott, Lőrincz Rita pedig énekelt. Az általános iskola citerazénekara, valamint tánccsoportja egyaránt nagy tapsot kapott. A könyvbarát szakkör tagjai egy meseoratóriumot adtak elő, végezetül pedig a KISZ-fiatalok tánc- csoportja lépett színpadra. Iszlai Albert Bag Nyugdíjas ezermester Ha valaki meglátogatja Budaörsön a Kossuth Lajos utcai lakásában Kisgyörgy Zoltánt, minden valószínűség szerint sokáig időz a helyszínen. Az ok egyszerű: a Műbútorasztalos Ktsz egykori karbantartója szabad idejében fából állatfigurákat készít. A nyersanyagot megfelelő pácolással színezi barnára, feketére attól függően, hogy az állat színe megkívánja. De vajon hogyan kezdődött a ritka kedvtelése? Jó néhány évvel ezelőtt megfigyelte, amint az egyik szobrász éppen medvét formált. Akkor úgy érezte, hogy ő is tudna fából állatokat készíteni. S azóta is egyfolytában hódol kedvenc hobbijának. A budaörsi Jókai Művelődési Házban 1973-ban egy nép- művészeti kiállítást rendeztek, ahol neves művészek is szerepeltek alkotásaikkal. A hivatásos szobrászokból álló zsűri tagjai Kisgyörgy Zoltán tizennégy állatfigurájából tizenegyet találtak bemutatásra alkalmasnak. A fa iránti szeretető! édesapjától örökölte, aki asztalos- mester volt, s gyakran járt vadászni a háromszéki hegyekbe, erdőkbe. Hacsak tehette, apjával tartott. Ma pedig úgy érzi, hogy nem tudná már elképzelni az életét kedvenc állatfigurái nélkül. Lénárt József Budaörs Furcsa szórakozás A tököli Fő utcán, ahol az 51-es számú országút is keresztülhalad Szigetcsép és Szigetújfalu irányába, felháborító eset történt a közelmúltban. A Fő út egyes számú házától egészen a 90-es számig felelőtlen emberek légpuskával kilőtték az utcai lámpákat. Mivel minden második oszlopon volt égő, negyvenet semmisítettek meg. Ügy hallottam egyes helyi lakosoktól, hogy négyen voltak, s a késő éjszakai órákban tették tönkre a lámpákat. Elítélendő cselekményükért remélhetőleg felelni fognak, s a hatóságok végére járnak az ügynek. Nagyon szeretnénk, ha nem maradnának ismeretlenül. Bundies Péter Tököl Hagyom ányok és utcanevek Városainkban, falvainkban sokasodnak az új épületek, házsorok. Az utcák elnevezésénél pedig jó lehetőség kínálkozik arra, hogy méltóképpen ápoljuk történelmi hagyományainkat. Egy-egy terület nyelvi, művelődési s művészi emlékei megannyi szállal kötődne^ a vidékhez, s úgy érzem, ezek feltárása szép feladat. Amikor egy-egy új utca nevet kap, ne sajnáljuk táblán megörökíteni a névadó életét, múltját Meg kell őriznünk sajátos szavainkat is: ilyen például a bazsalikom, a muskátli, a h araszt, a keszeg és a varsa, csakhogy néhányat említsek közülük. Kővári Józseí Mende Szerkesztői üzenetek F. F., Kistarcsa: Problémája jogi vonatkozású, s rövidesen levélben válaszolunk kérdésére. özv. W. I.-né, Tököl: örömmel olvastuk sorait. Ha nem is simán, de azért végül is rendeződött az ügy. Persze, az egészben az lett volna a legszebb, ha mindehhez nem kell a mi segítségünk ... S. F.-né, Albertirsa: Az említett levél több országon át érkezett, jó néhány postahivatal dolgozóinak kezén ment át. Annak megállapítása, hogy végül is ki áztatta le a bélyeget, s ki a bűnös az elmosódott sorokért, szerintünk nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megállapítani. Bosszúságát megértjük. Z. \A., Pilisszentlászló: Szívesen vennénk, ha a jövőben is szorgalmas tudósítónk maradna. Falugyűlés után Tápiószecsőn Évtizedekkel mérhető fejlődés Szóvá tettük, intézkedtek Nagykátai segítség Gyömrőnek Már megkerült 1100 előfizető Gyömrőn Január 20-i számunkban Előfizetésből kirekesztve? címmel arról írtunk, hogy a gyömrői postahivatalban hiányzik két hírlapkézbesítő, s körzetükben az előfizetési díjakat nem szedték bé, a lapokat nincs, aki kézbesítse. Ilyen körülmények között pedig elvesztettek 1500 előfizetőt. Most örömmel számolhatunk be a legújabb fejleményekről, Kaposi István nagykátai tudósítónk tájékoztatása szerint a Budapest-vidéki Postaigazgatóság az írás nyomán rugalmasan megoldotta — s remélhetőleg nem átmenetileg — a gyömrői kézbesítési gondokat. A nagykátai postahivatal vezetőjétől. Tatár Bélától kértek két kézbesítőt Gyömrőre, hogy az áldatlan helyzetnek véget vessenek. Már javában dolgoznak Gyömrőn: a szomszéd járásbeli nagyközségben pár nap alatt 1100 előfizetőt sikerült visszaszerezniük, s mindent elkövetnek azért, hogy a korábban elvesztett 400-at is visszaszerezzék. Azért is elismerésre méltó a nagykátaiak segítsége, mert a saját portájukon nem állnak a legjobban létszám tekintetében: szinte állandóan hárman-négyen beteg- szabadságon vannak, s az ő munkájukat is a szolgálatban lévőknek kell elvégezniük. Ezt a nehézséget azonban szívesen áthidalják, hiszen valamennyien jól tudják: Gyömrőnek most nagyon jól jött a segítség. Az elmúlt napokban pezsgő hangulatú, jól sikerült falugyűlésre került sor Tápiószecsőn. A művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermébe több mint háromszázan jöttek el, hogy meghallgassák a hatezer lakosú nagykátai já- ráabeli nagyközség vezetőinek számadását, egyebek közt az elmúlt év feladatainak teljesítéséről, az 1980-ig előttünk álló tervekről, s ugyanakkor elmondják véleményüket, észrevételeiket. Sokan kaptak szót Az eseményről Ofella Sándor, a helyi Damjanich Művelődési Ház igazgatója számolt be szerkesztőségünkbe küldött levelében. Egyebek közt a következőket írta: Tápiószecsőn a helyi tanács és a népfrontbizottság jól együttműködve munkálkodik a nagyközség fejlődéséért. Nálunk már a korábbi években megrendezett falugyűlések is betöltötték szerepüket: a szocialista demokrácia igazi fórumaivá váltak. így történt ez legutóbb is, amikor délután öt órától este kilencig mozgalmas volt az élet a művelődési házunkban. Az elhangzott észrevételeket, javaslatokat nagyközségünk vezetői ugyanúgy hasznosítani fogják, mint az elmúlt időszakban, hiszen a falugyűlés résztvevői közül -sokan kértek szót, s őszintén közölték véleményüket. Azt hiszem, teljes mértékben érthető, hogy ezekben a hetekben, az ivóvíztársulat ügye foglalkoztatja az embereket. Akad még nyitott kérdés: mindenekelőtt az, hogy jónéhányan sürgetik már az utólagos tereprendezés megkezdését. Szerintem jó lenne ha a Pest megyei Hírlap is bővebben foglalkozna ezzel a témával, hiszen a falu lakóinak döntő többsége bejáró dolgozó, akik naponta vonatra szállnak és a fővárosban keresik kenyerüket. Amikor néhány évvel ezelőtt az amúgy is rossz vizet adó ásott kutak egymás után elapadtak Tápiószecsőn, a nagyközség vezetői gyors döntést hoztak: tovább nem lehet halogatni a dolgot s meg kell alakítani rövid időn belül az ivóvíztársulatot. Azután 1974- ben minden előzetes várakozást felülmúlva egyetlen hét alatt a falu lakóinak 63 százaléka jelentette be csatlakozási igényét. Ez nagymértékben megkönnyítette a helyzetet, hiszen a tervek korábban már elkészültek, s három kutat fúrtak, ahonnan elegendő vizet kaptak. A kivitelezést a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vállalta. S mi a helyzet ezekben a napokban? Török Sándor, a nagyközségi tanács elnöke így tájékoztatott: ' — Tudtuk, ha majd megkezdődik a csőhálózat lefektetése és feltúrják az utcákat lesz gondunk bőségesén. De az az igazság, hogy már hosz- szú évek óta vártuk valamennyien ezt a bosszúságot. Talán nem kell különösebben hangsúlyoznom, mit jelent számunkra a korábbi ásoti kutak helyett, az egészséges, vezetékes ivóvíz. A tanácselnök, valamint Cseri József a helyi általános iskola igazgatója, a vízműtársulat intézőbizottságának tagja a továbbiakban elmondta:a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói a csőhálózatot — egy-két keresztutca kivételével — köz- ségszerte lefektették. A beruházás teljes összege 25 millió forint, amelynek hatvan százalékát a lakosság hozzájárulásként fizeti meg, míg a fennmaradó részt állami támogatásból fedezik. A munka jól halad, s az előzetes tervek szerint ez év utolsó napjaira befejezik a kivitelezést. A vezetékrendszer hosz- sza eléri a huszonhét kilométert. Elkészült már korábban az a négyszázezer literes hidroglóbus is, amelynek nagyságára jellemző, hogy a főváros minden lakójának jutna belőle egy pohár víz. Rendbehozzák az utcákat A vízműépítés azonban gondokkal is járt. A falugyűlésen többen is szóvá tették: a csőhálózat lefektetése során különböző gépekkel feltúrták az utcákat, s a lakók számára egyáltalán nem közömbös, mikor hozzák rendbe a most még inkább csatatérhez hasonlítható körzeteket. S. mivel ez a kérdés most is élénken foglalkoztatja a községbelieket — levélírónk is erre célzott amikor nyitott kérdésről beszélt — mi is erre kértünk választ a nagyközségi tanács elnökétől. A válasz mindenki számára megnyugtatóan hangzott: — Ez sem okozhat gondot. Amint jobb lesz az idő, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal közösen, folyamatosan rendbehozzuk a feltúrt utcákat. Igyekszünk a kivitelező vállalattal együtt gyorsan intézkedni. Feltétlenül megkönnyíti a dolgunkat az, hogy a mi vidékünk homokos talajú. így könnyebb a föld mozgatása. Konyhától az óvodáig S mit hoz az idei esztendő Tápiószecsőn? Az előzetes tervek szerint még ebben az évben felújítják a nagyközségi bekötőút csaknem két kilométernyi szakaszát — kétmillió forintos beruházással. Régi gond szűnik majd meg •• központi konyha építésével is: az 1963-ban tető alá került házban — kihasználva már minden bővítési és korszerűsítési lehetőséget — most ötszáz embernek főznek. Az óvoda és az iskolai napközi mellett az öregek napköziotthonának lakói is innen kapják az éleimet. Mivel nem felel meg a korszerű követelményeknek, további bővítésre pedig nincs mód, a Járási Építőipari Szövetkezet kiviteiezéséoen több mint kétmillió forintos beruházással új, ezer adagos konyha építésébe kezdenem; az előzetes tárgyalások szerint a jövő év vegén átadják rendeltetésének. Tápiószecsőn is fontos kérdés az óvodai helyek száma. Ez a téma is szóba került a falugyűlésen. Sokatmondó számadat: amíg tíz esztendővel ezelőtt két csoportban ötven gyerekről gondoskodtak, addig ma már nyolc kis közösségben kétszáz apróságról. Ez azt jelenti, hogy a rászorultakat — tehát, ahol mindkét szülő dolgozik és nincs olyan nagyszülő, aki elláthatna napközben a gyereket — most már csaknem teljes egészében el tudjuk helyezni. Sokat javított a helyzeten a tavaly januárra elkészült új, hetvenöt személyes Intézmény. De mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik egyáltalán nem járhatnak óvodába? Az ötéveseknek az iskolába menetei előtt egyéves előkészítőt indítottak, ahol hetente két alkalommal pedagógusok készítik fel őket a szeptemberi tanévkezdésre. Jelenleg ebben a formában huszonhárom gyerekkel foglalkoznak rendszeresen. Tápiószecsőn járva, emberekkel beszélgetve több helyen is hallottuk az alábbi véleményt: — Az elmúlt tíz esztendőben többet fejlődött ez a település, mint korábban bármikor! A jól sikerült falugyűlés is mindenképpen ezt bizonyította. Falus Gábor
