Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

1977. JANUAR IX., KEDD %mdtm 7 Megismerik a korszerű módszereket Gazdag program a megyei agrárklubokban Bővült a javítóhálózat Megkezdte munkájút a Gelka Pest megyei irányítóközpontja Elkészült a Magyar Agrár, tudományi Egyesület Pest me­gyei szervezetének idei prog­ramja. A megye nagyüzemi gazdaságainak szakemberei — mezőgazdász, kertész, erdész és gépészmérnökök, állator­vosok és üzemgazdászok — célkitűzéseiket így foglalták össze: a népgazdaság érde­keihez igazodva kell előmoz­dítani a mezőgazdaság vala­mennyi ágazatának, kivált a, zöldségtermelésnek, a gyü­mölcstermelésnek és a háztá­ji gazdálkodásnak a fejleszté­sét. Mint Tunyogi András, a megyei agráregyesület szer­vezőtitkára elmondotta, az idén száznál is tö|>b rendez­vény kínál fórumot az állami és közös gazdaságok szakem-, hereinek a véleménycserére, a szakmai tapasztalatok átadá­sára, az új és korszerű terme­lési módszerek megismerésé­re. A szakosztályok és a he­lyi csoportok — agrárklubok — részt vállalnak a megyei fejlesztési tervek kimunkálá­sában, segítséget nyújtanak egy-egy gazdaság fejlesztésé­hez is. Munkaszervezéstől a legelőgazdálkodásig Az agrárgazdasági szakosz. iály — a megyei tanács és a itsz-szövetségek közreműkö­désével — az év első negye­dében rendezi meg azt az an_ kétot, amelynek témája a me­zőgazdaság 1976. évi eredmé­nyeinek értékelése, az ötéves terv további feladatainak föl­mérése, s a teendők megvita­tása. Többször tanácskoznak az év során az üzemgazdasá­gi munka szerepéről, a terme­lés hatékonyságának fokozá­sáról is. A ciroktermelés helyzeté­ről rendez tanácskozást Öcsán a növénytermesztési szakosz­tály, Gödöllőn a termésbecs­lés korszerű módszereiről esik majd szó rendezvényükön, a pilisi tsz-ben pedig az. új, tnágy hozamú burgonyafájták- kai ismerkednek. A kertészek- szakosztálya előtt a soroksári Vörös Októ­ber Tsz-ben vizsgázik a nyá­ron a zöldibabtermelésd rend­szer. A bogyósgyümölcs-ter- melés rendszerével a berne- cebaráti termelőszövetkezet málnásában és ribizkéskert- jeiben ismerkednek, a csont­héjas gyümölcsök gépi beta­karítását Dánszentmiklóson tekintik meg. A növényvédelmi szakosz­tály a kemizálás különböző kérdéseiről a növényvéde­lem legújabb módszereiről rendez több előadást, filmve­títést. A megye mezőgazdasági gépészmérnökei a háztáji gaz­dálkodás gépesítését az új tí­pusú öntözőberendezések al­kalmazásának kérdéseit, a zöldségtermesztés gépesítésé­nek műszaki és biológiai kér­déseit — az utóbbit közösen a kertészekkel — vették fel szakosztályuk programiába. Az új nagy tejhozamú szarvasmarhafajták — így az amerikai Holstein-Friz — te­nyésztésének, tartásának kér­déseiről szervez egész napos ■tanácskozást Apajpusztán, a Kiskunsági Állami Gazdaság­ban az állattenyésztők szak­osztálya. Dunavarsányban, a Petőfi /' Termelőszövetkezetben a takarmányozás új módsze­reiről, a juhászát fejlesztési lehetőségeiről pedig több Fe­jér megyei gazdaságban tájé­kozódnak. A' broilercsárke ket­reces tartásának eredményei­ről a nagykátai Kossuth Ter­melőszövetkezetben győződ­hetnek meg a szakemberek. Számos eszmecserét hirde­tett meg az állatorvosok szakosztálya, a rét-, legelő­gazdálkodási, továbbá a ta­lajtani szakosztály. Bemutatók, találkozók — Figyelmet érdemelnek az egyesület helyi csoportjainak kollektív fejtörést kezdemé­nyező tanácskozásai, üzemi be­mutatói — említi Tunyogi András. A ceglédiek például a cu­korrépa és a lucerna termesz­téséről, a dabasiak a terme­lési adatgyűjtésről és feldol­gozásról, valamint az agrár­ipari kombinátok életrehívá- sának lehetőségeiről folytat­nak eszmecserét. A monoriak a vecsési Ferihegy Tsz és a MEZŐGÉP Vállalat monori üzemének munkájával ismer­kednek, megvitatják összejö­veteleiken a szarvasmarha- tenyésztés és a gyepgazdálko­dás tennivalóit. Igen érde­kesnek ígérkezik a nagykőrö­si helyi csoport munkája: a nagyüzemi szőlőtermesztés feladatait, a gépesített zöld­borsótermesztés kérdéséit, a paradicsomtermesztés és fel­dolgozás összehangolását s az étkezési paprika gépi betaka­rításának témáját tűzik napi­rendre az esztendő során. A tudományos kutatás és a gyakorlati gazdálkodás idő­szerű kérdései, a gondok, a teendők iránt — érthetően! — nagy érdeklődést mutatnak a jövő szakemberei. Az egyete­mi ifjúsági csoportok Gödöl­lőn és Zsámbékon — számos szakmai találkozón bőví tik az iskolai tanulmányok megala­pozta ismeretek körét. A gö­döllőiek és a zsámbékiak mel­lett — a MAE Pest megyei szervezetének keretében — if­júsági csoportot alakítottak, illetve alakítanak az idén a budapesti Kertészeti Egyetem és az Állatorvosi Egyetem hallgatói. Továbbképzések Az agráregyesület tíz, több­napos tanfolyamot is rendez az idén a termelőszövetkezeti vezetők s a különböző mező- gazdasági ágazatok szakem­bereinek továbbképzéséré. A terv,szerint húsz tanulmány­útra' készülnek, hogy a me­gy érikbeli szakemberek köz­vetlenül gyűjthessenek ta­pasztalatot az öntözés, a ta­lajerőgazdálkodás, a gépesí­tés újdonságairól, tanulmá­nyozhassák az üzemszervezés és munkaerő-gazdálkodás, a számviteli és üzemgazdasági munka eredményét. Iparunk fejlődését, élet­színvonalunk emelkedését jel­zi, hogy otthoni teendőink könnyítését, szabad időnk hasznos eltöltését egyre több gép szolgálja. Csak akkor döb­benünk rá, hogy mennyire mindennapjainkhoz tartoznak ezek a tárgyak, amikor egyi- kük-másikuk elromlik. Elekt- ; 3 omos háztartási gépeink gyor­sabb, színvonalasabb javításá­ra az elmúlt években rendre- sorra alakultak meg a GELKA Vállalat megyei irányító szer­vezetei ás 1976. júniusában megszületett a döntés a Pest megyei irányító szervezet lét­rehozására is. Önálló szervizek Hogy nekünk, a megye lako­sainak konkrétan. mit jelent ez, arról Piszter Istvántól, az irányító szervezet vezetőjétől kértünk felvilágosítást. — A változtatást azzal jelle­mezhetném legjobban, hogy az elmúlt hat hónap alatt öt önálló szervizzel gyarapo­dott hálózatunk, Százhalom­battán, Kiskunlacházán, Szent­endrén, Monoron és Dabason. Még a tervidőszakban felépül­nek visegrádi és érdi önálló javítóegységeink is. —■ Folyamatosan bővítjük fi ókszerviz-hálózatunkat Abanyban és Pilisen, nyitásra készen állnak az új fiókok. 1980-ig Gyomrán, Albertirsán, Ráckevén, Dunaharasztin, Gyálon, Aszódon és Tökölön tervezzük még fiókszervizek megnyitását. A döntés óta el­telt rövid idő alatt elértük, hogy úgyszólván a legkisebb községben is megbízottainknál, vagy az iparcikk boltokban le­het bejelenteni a hibás készü­léket. Ide műszerészeink — a község nagyságától függően — hetente kétszer-háromszor lá­togatnak el és vagy a helyszí­nen végzik el a javítást, vagy beszállíttatják a készüléket. Helyi szerelőkkel — Hogyan oldják meg, hogy hálózatuk ilyen gyors ütemű fejlesztéséhez elegendő és megfelelő képzettségű szakem­ber álljon rendelkezésükre? — Jelenleg száztíz műsze­rész dolgozik nálunk és ez a létszám a megnövekedett fel­adatok ellátásához valóban nem lesz elegendő. A szak­munkásgárda bővítését oly módon oldjuk meg, hogy egy­részt a megyében lakó, ám máshol dolgozó műszerésze­ket, másrészt a szakmunkás- képző iskolákban tanuló Pest megyeieket, próbáljuk meg­nyerni magunknak. Dolgo­zóink munkakörülményeinek javítására és a munka gyorsí­tására a gépkocsivásárlásokat kedvezményekkel és hitelek­kel támogatjuk. Majdnem mindegyik szerelőnknek saját gépkocsija van. — Olyan területen dolgoz­nak, ahol a rohamos technikai fejlődés szinte évente- új ter­mékekkel lepi meg a fogyasz­tókat. Milyen feladatokat ró ez a készülékek javításával foglalkozókra ? — Több mint ezerféle készü­léket tartunk karban és ehhez mintegy 40 ezer féle alkatrész állandó készen tartása szüksé­ges. Ügyelni kell például arra, hogy a már „kifutott” készülé­kekhez is, amíg működőképe­sek, legyen raktáron alkatréáz. Tehát a megyében működő különböző készülékek mennyi­ségének és típusának pontos ismerete szükséges ahhoz, hogy alkatrészhiány miatt ne legyenek javíthatatlanok. Ez­zel párhuzamosan szakembe­reinket is folyamatosan to­vábbképezzük. Egy-egy új gép megjelenésével azonos időben a vállalat elkészíti a javítási dokumentációt, beszerezzük a i szükséges alkatrészeket és műszereket. A gépek többségét .— Ehhez a szolgáltatási ág­hoz különben olyan anyagellá­tás és műszerpark kell, ami­nek anyagi alapját egy kisebb szövetkezet, ivagy egy kisipa­ros nagyon nehezen teremthe­ti meg. Erre utal az is, hogy a megyében működő elektromos háztartási gépek 80 százalékát mi javítjuk. Vegyük például a színestelevízió-szervizün­A GAZDASÁGTÖRTÉNÉ­SZEK már régen felderítet­ték, hogy az ország egyik ke­reskedelmi útvonala Erdélyből kiindulva Debrecen—Tokaj— Miskolc—Eger—Gyöngyös— Vác városokon vezetett ke­resztül. Miskolcról lehetett menni Lengyelország felé, Vácról pedig mehetett a ke­reskedő Komáromba, vagy Pestre, vagy Szentendrére. Ezen az útvonalon jártak a XVIII. században a görög ke­reskedők is. Az eleinte csak török árukkal kereskedő gö­rögök a század folyamán már a belföldi áruforgalmat is kézben tartották, sőt a Len­gyelországba irányuló borkivi­telt is. Mível eredeti törökor­szági kapcsolataik azzal jár­tak, hogy a tőkét kivitték az országból, 1770 táján a Habs­burgok számtalan rendelke­zéssel igyekeztek meggátolni ezt. Egy olyan korban, amikor a házasság fokmérője Is a va­gyoni helyzet volt, e rendel­kezések erősen hatottak a gö­rögök családi életére is. Míg kezdetben a kereskedők csa­ládja otthon maradt az óhazá­ban, a kényszerítő rendelke­zések folytán a XVIII. század második felében vagy Ma­gyarországra hozták feleségü­ket, gyermekeiket vagy itt kezdtek a családalapításhoz. És a barokk kor kellős köze­pén hogyan nősülhetett egy miskolci görög? Feleségül vet­te üzlettársa leányát, vagy to-: két — amire egyébként na­gyon büszke vagyok —, egy- egy ilyen munkahely kialakí­tásához 1,2 millió forint érté­kű műszerpark szükséges. A megyében két helyen, Cegléden és Gödöllőn foglalkozunk ezek­nek a készülékeknek a javítá­sával.' — Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az átállás során? — Legnagyobb feladatunk és problémánk most — á szer­vezet kiépítésén túl — az em­berekkel tudatni azt, hogy lé­tezünk. Eddig az agglomerá­ciós körzetben, mondjuk Ve- csésen, vagy Gyálon, ha vala­kinek elromlott, valamilyen háztartási készüléke, Buda­pesten jelentette be. Most a budapesti központ tovább kül­di a bejelentést az illetékes helyi, javítóegységünknek. De míg ez megtörténik, addig is megy az idő és így a javí­tás 1—2 napot késik. Már em­lítettem, hogy majd mindegyik nagyobb községben van fiók­szervizünk és minden község­ben címfelvevőnk. Egyszerűsí- teáé a munkánkat és gyorsíta­ná az átfutási időt, ha min­denki saját lakhelyén jelente­né be a hibás gépet. vább akarta szélesíteni kap­csolatait, és más városban né­zett menyasszony után. Ezt tükrözik a miskolci ortodox hitközség házassági anyaköny­vének bejegyzései 1728 és 1818 között. (Jelenleg ez a rész áU rendelkezésünkre, amelyet a miskolci Hermán Ottó Mú­zeum megbízásából dr. Baán István fordított magyarra új­görögből.) A görög kereskedő általá­ban görög lányt vett felesé­gül, ha nem talált Miskolcon, akkor elsősorban Egerbe ment, de azután következtek a messzebbi városok, így a Pest megye területén fekvők. Persze vőlegények is mentek Miskolcra leánynézőbe! Nagy számban van képviselve Pest és Buda. Váccal kapcsolatosan csak egy bejegyzést találunk, de Szentendrével összefüggőt már többet Olyan is előfor­dul, hogy a menyasszony szentendrei református ma­gyar lány volt A MESSZE NYÜLÓ kap­csolatokra mutat az a bejegy­zés, ahol a vőlegény pesti, a tanú pedig bécsi illetőségű. Általában egy tanú szerepel, a hazánkban szokásos kettő helyett, és találunk még tanú­ként bejegyezve nőket is, ami bizony ebben a korban ritka­ság. A görögöknél előfordult hogy az üzletet valamilyen oknál fogva a nő vezette, ilyenkor a iérfidkéval egyenlő jogai voltak. Érdekes bejegy­Mi a tárnoki sötétség oka? Falugyűlésre készül a tanács ötven tanácstagja van Tár­nok nagyközségnek, egymás után csaknem valamennyi ele­get tett december közepétől mostanáig annak a kötelessé­gének, hogy körzete választói előtt beszámoljon a község dolgairól. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a tanácstagi beszámolók iránt 25 választónál kevesebb egyiken sem' jelent meg, általában többen voltak a ta­nácstag mondanivalójára kí­váncsiak. Természetesen nem­csak meghallgatták a beszá­molót. hanem közérdekű be­jelentések, panaszok, a köz- ségfejlesztésre, főleg a körzet­re vonatkozó kívánságok is bőven elhangzottak. — Februárban. falugyűlés lesz — közli velünk Rozsnyai Mihály tanácselnök — és azon minden egyes kívánságra néz­ve elmondom, van-e lehetőség megvalósítására, sőt azt is, mit tett máris némelyik érdekében a tanács. — Minden, egyes beszámoló- gyűlésen, nem egyen több föl­szólaló is felhozta a közvilá­gítás súlyos hiányosságait. — Kétség bélén, hogy (egyelőre kevés községünkben a lámpa­hely, de nem azért borul nap- szálltától virradatig sötétség Tárnokra. A meglevő lámpák közül sok nem gyullad ki. A hibát azonnal bejelentjük, de az Észak-Dunántúli Áram­szolgáltató Vállalat csak nagysokára cseréli ki a ke­vés használat után kialvó égőket, vagy javítja meg a hibáit. A csere vagy javítás után ezek a hagyományos lámpák újra kialszanak. — Tavaly decemberben har­mincnégy új lámpahellyel nö­veltük a közvilágítást, ezek egyelőre még világítanak. Tavaly abban a reményben, hogy a hagyományos égőknél tartósabbak, tizennyolc hi­ganygőzlámpát rendeltünk az áramszolgáltató vállalatnál, de nem szálífcotta le. Elmond ják még, hogy a múlt év folyamán további tizen­nyolc higanygőzlámpát is ren­delt a tanács, de ezt a válla­lat még vissza sem igazolta eddig. Sz. E. zések azok is, amikor poznanl, varsói vagy krakkói lakos az egyik fél. Figyelemre méltó a név­anyag is. A miskolci görög is­kola tanítója 1789-ben Aposz- tolovikisz János, de 1801-bert Apostolovics János név szere­pel. Ez példa arra, hogy a ne­veket olykor szerbes alakban használták. Sok az Ólai és az Olaiszi nevű. Ez valószínűleg a vlach szónak a ma­gyarítása. A magyarországi görögök többsége ugyanis ma­cedóniai román, azaz macedo- román volt anyanyelvét te­kintve. Görögül magukat vlach (vlachi) névvel illették. A szó azonban pásztort is je­lent. A Magyarországra sza­kadtak ősei többségükben pásztorok voltak a Balkánon. Innen a magyarázata annak, hogy miért került ki közülük aránylag sok állatkereskedő és tímár iparos. (Szentendrén is a legismertebb céh a tímá­roké.) Az 1700-as évek elején az egyik pesti görög nemzeti­ségű sertéskereskedő neve: Pusztai Miklós. A családnév onnan származhat, hogy pusz­tákat béreltek —- például a Hajdúságban —', ahol az álta­luk forgalmazott állatokat tartották. A VAGYONT HELYZETET tekintő házasságkötés azonban nem mindig mehetett simán, mert bizony találunk olyan bejegyzést, hogy a házasságkö­tés „császári parancsra” tör­tént, da találunk olyat is, hogy a törvénye; feleségűi” vett „asszony ittas volt” az es­küvőkor. Dr. Sasvári László A. Z. 1 ■ 9 Herkulesfürdői emlék Sándor Pál új filmje. „Tanulj meg, fiacskám, komédiázni! Olts lányruhát és menekülj!” Főszereplők: Garas Dezső, Dayka Margit, Szabó Sándor, Carla Romanelli, Patkós Irma ... és a fiú, akit Galambos Saroltának hívtak. A filmet játssza: január 13—16: Cegléd, Szabadság 17-19: Nagykőrös, Arany János és Toldi 20-23: Monor Hámor Szilvia Rendelés: februártól Gyálon elkészült az új, négymunkahelyes orvosi rendelő. A csaknem hat és fél millió forintos intézményt a Búzaka­lász Termelőszövetkezet brigádja építette. Jelenleg az utolsó simításokon dolgoznak, hogy február első hetében megkez­dődhessen a rendelés. Nagy Iván felvétele Leénynézőben Vácott, Szentendrén Görögök Pest megyei kapcsolatai »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom