Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-23 / 19. szám
4 sMtitm 1977. JANUAR 23., VASÄRNAP Képzőművészeti vetélkedősorozat Lezajlottak a középiskolás képzőművészeti vetélkedő középdöntői. A Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett. Szegeden és Szombathelyen megtartott versenyeken 93 középiskolás csapat tagjai adtak számot esztétikai, művészettörténeti ismereteikről. Középdöntőként a három-három legjobb csapat jutott tovább az országos döntőbe, amelyet Budapesten a tavaszi szünetben redeznek meg. NAGYÜZEM A STÚDIÓKBAN Új magyar filmek készülnek Nagyüzem van a hazai filmstúdiókban: javában készülnek a tavaly elkezdett produkciók és jónéhány új film előkészületei, próbafelvételei is zajlanak. A legfiatalabb filmstúdióban, a Dialógban dolgozik Makk Károly, aki Bacsó Péter és Örkény István forgatókönyvének felhasználásával viszi filmre Hunyady Sándor: A vöröslámpás ház című kisregényét. A színes film operatőre TV-FIGYELO Ez volt a divat? Nyakáig fürtös műsorvezetőnk elbúcsúzott az ő kedves nézőitől. Miután hat estén át igyekezett elvonaglani, hogy az emberiség eszmélése óta mikor mi volt a divat, belemerevedett neoszecessziós vonalgörcseibe. Ne sajnáljuk! Nem volt jó műsorvezető. Igaz, nem is lehetett, hiszen oly rémisztő ütemben, ahogyan ő kényszerült kort korra, stílust stílusra halmozni, sem szórakoztatni, sem ismeretet terjeszteni, sem pedig a régebben születettek nosztalgiát kielégíteni nem lehet ... Tél. Kedvesen nosztalgikus műsort láthattunk csütörtökön este Tél címmel. Vers és muzsika keveredett benne, jó arányban, s a rendező, Fazekas Lajos teremtette látvány sem volt zavaró: valahogy ilyen csendes alázattal kell szolgálni az efféle szó- illetve hangköz-/ pontú összeállításokat. Egy szomorú szenzációt is tartogatott ez a havas-jeges képsor. A nemrég elhunyt La- tinovits Zoltán is mondott verset benne. Mondta; kézbefogott fekete mappájába bele-bele- pillantva értelmezte az Ady- sorokat. Aligha tud — őrizzük meg a jelen időt — mostanában más így Adyt mondani. Ennyire belülről, ennyire önmagát adva; ilyen tragikus zengéssel, s — talán nem csak a bekövetkezett tragédia miatt érezzük így —, ilyen fenségesen búcsúzva... Művészeti Magazin, csendes unalommal követték egymást a Művészi Magazin idei első adásának képei. Nagy- nagy szünetekkel váltott újabb témákra Kopeczky Lajos műsorvezető, s ugyanígy a kimért méltóság jellemezte a szinte mozdulatlannak tűnő felvételeket. Az egész adás — miképp e magazin néhány újabb jelentkezés— azt a tévhitet sugallja, hogy a képzőművészetről csak ilyen fennebb stílben lehet értekezni. Dicsérve, méltatva; semmi alkalmat nem adva az esetleges tiltakozásnak Elismerés elismerést követett például akkor is, amikor a Magyar Nemzeti Galéria új, várbeli épületéről esett szó. Pedig hát — tanú rá minden szorgalmas újságolvasó — több lap is szóvá tette, hogy a Galéria oly drágán berendezett termei nem a legjobb kiállító- helyiségek. Kevés a szűk ablakon beáramló természetes fény; rossz háttér a sötét faburkolat stb., stb. Bizony jó lett volna, ha ezek a méltánylandó ellenhangokat is továbbították volna a mikrofonok. Festetlen arcok. Ha másra nem, hát arra feltétlenül jó volt Natalia Ginzburg két írásának tv-változata, hogy ismét megbizonyosodjunk: remek színészeink vannak. Remek színésznőink, pontosabban, hisz mind a két játékot színésznő — az elsőt Almási Éva, a másodikat Schütz Ila — tette nemcsak szórakoztatóvá, de a nézők részvétét kiváltó élménnyé. Mindketten any- nyira privátok voltak, annyira nem játszottak, hogy a szó legszorosabb értelmében testközelinek érezhettük mind a két drámát. Nem — mint any- nyiszor — a pódiumok magasából elhangzó dramaturgiailag megszerkesztett példabeszédnek. Akácz László Tóth János, főszereplői Makay Margit, Psota Irén, Cserhalmi György és az olasz Carla Románéin. Míg Makk Károly számára már csak egy forgatási nap van hátra, a Riasztólövés című új Bacsó Péter filmnek zaj-zörej felvételei folynak. A napjainkban játszódó történetet Zsombolyai János fényképezi. A főhősöket Kútvölgyi Erzsébet, Andorai Péter és Simon Ágoston kelti életre. Budapesti külső felvételen dolgoznak az Ök Ivetten című produkció készítői. A Mészáros Márta által rendezett alkotásban Marina Vladyt és Monori Lilit láthatják majd a nézők. A próbafelvételeknél tart Fábri Zoltán filmje, amely Balázs József: Magyarok című regénye nyomán kerül a mozikba. Az operatőr Illés György, a szereplők között találjuk Koncz Gábort, Solti Bertalant, Papp Évát, Apor Noémit, most indulnak meg Zsombolyai János új filmjének előkészítő munkálatai is. A Tartályvonat Pest felöl felvételeit nyárra tervezik. A Hunnia filanstúdióban a keverésnél tart a Zalka Máté életéről készített Fedőneve: Lukács című magyar—szovjet kooprudukció stábja, Manosz Zaharwsz a rendező, a címszerepre Kozák Andrást szerződtette, míg a fiatal Zalkát Vlagyimir Vihrov alakítja. Ugyancsak keverésnél tart Zolnai Pál Szélmalom című filmje. Sírna Sándornak a második világháború éveiben játszódó filmje, a Boldog évek eddig az időjárás miatt állt. Mivel a várva várt hó megérkezett, budapesti külső felvételekkel befejezhetik a munkát. A főszereplő a marosvásárhelyi magyar színész Lohinszky Lorand. Gal- góczi Erzsébet Közös bűn című forgatókönyvéből Mihályfi Imre rendez filmet, ök most Helvéciában Köncsög tanyán dolgoznak. Az Objektív filmstúdió Ékezet című produkcióján az utolsó simításokat végzik. Kardos Ferenc filmje a mai pedagógusok helyzetéről szól és az oktatási reform kérdésében foglal állást. Április elején kezdi meg Sára Sándor Nyolcvanhárom huszár című filmjének forgatását, amelyet várhatóan jövőre fejez be. Egyik iskola után MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK a másik — Baj van —, mondom a bemutatkozásnál Légrádi Sándornak, az Agrokor Szövetkezeti Közös Vállalat alapszerve- zeti párttitkárának —, elfelejtettem mondani a telefonban, hogy valami papírt hozzon magával a vállalat tavalyi eredményeiről és az idei tervekről. Sovány arcában szertefutnak a barázdák, amikor nevet: — No hisz jól is néznék én ki, ha csak papírból tudnám! — Gondolja, hogy a párttit- kámaik mindent fejben kell tartania? — Ha annak nem Is, az üzemgazdásznak feltétlen! Most már azt is tudom legalább, hogy üzemgazdász. Amit a nagy cégek nem vállalnak — Mi lehet az az Agrokor? Megpróbálkozom a szófejtéssel: mezőgazdasági korrózióvédelem? Vagy... — Eltalálta. Nem fedi ugyan pontosan a válalat profiliát, de a nevünk csakugyan ezt jelenti. — Akkor hát mi a profiljuk? — Ipari szolgáltatás és korrózióvédelem a MÉM tárcához tartozó üzemekben. Részletesebben: hűtéstechnológiai szereléssel, hőszigeteléssel, a kettőt kiegészítő építő-szolgáltatással, kazánszereléssel, és csatom a tiszt írással foglalkozunk. vagyis csupa olyan dologgal, amire nagyvállalatok nem szívesen vállalkoznának. Többnyire húsipari és hűtőipari üzemek rekonstrukciós vagy bővítési munkáiban működünk közre alvállalkozóként. A mi embereink tisztítják például a százhalombattai DKV olajtartályait, kazánjait is. Évek óta részt veszünk a Budapesti Húsipari Vállalat rekonstrukciójában, mi végezzük a technológiai csőszerelést a PENOMAH ceglédi gyárában, mi csináltuk a napi 32 ezer darabos kapacitású zalaegerszegi Baromfifeldolgozó Üzemet, ott vannak a munkásaink a pécsi Baromfiipari Vállalat új üzemének szerelésénél, a gyulai húskombinát, szerelési munkáin, sőt, most már külföldön is. Azám, mindkét Németországban dolgozik az Agrokor! Az NDK-ban tavaly kezdték — s az idén fejezik be — az IFA Teherautógyár alkatrészraktárának korrózióvédelmi, hűtéstechnológiai és kazánszerelési munkáit, mint az Intranszmas alvállalkozója. Mintegy tízmillió forintos feladat ez. Ugyancsak tavaly építették fel Hamburg mellett az első, minta biogáztartályt, s erre az évre további hat tartály építésére kaptak megrendelést az NSZK- tóL — Ez nagyon érdekes munka, nem sok ilyen lehet még Európában. Az a lényege, hogy a szennyvízülepítő-telepeken keletkezett biogázok felfogására tartályokat építenek, s ez a gáz adja a környező üzemek fűtőenergiáját. — Ismeri már a vállalat tavalyi teljesítményét? — Előzetes számítások alapján. Az árbevételi tervünket 70 miLlió forint, helyett 86 millióra teljesítettük. Ebből körülbelül 12—13 millió lesz a nyereség, aminek felét az alapító tsz-ek kapják. — Melyek azok? — Az ürömi Magyar—Bolgár Barátság, és a solymár— pilisvörösvári Pilisvölgye Termelőszövetkezet. Ezek most, az év elején egyesültek, viszont belép második tagnak a toki Egyetértés Tsz. — Hány ember produkálta azt a 86 milliót? — Ez a legszebb a dologban, hogy még négyszáz sem! Az átlagos állományi létszámunk tavaly 384 volt. Dolgozóink 80 százaléka szakmunkás, csőszerelő, kazánszerelő, festő-má- zoló, kőműves, hőszigetelő, csak a csatornatisztítók betanított munkások. A kijevi napok — Ügy tudom, ön partizán volt a második világháborúban. Hogyan lett azzá? — Hadd feleljek kérdéssel a kérdésre: hová vezethetett volna különben egy tizenegy gyermekes vasúti váltóőr fiának az útja? Aki már tízéves korától nagygazdák kukoricáját kapálta nyaranta, meg summás arató szülei után szedte a markot?! Az is nagy szó volt, hogy — nyolcadik gyerek Német nemzetiségiek élete megyénkben Társadalmunk egyenrangú tagjaiként _ A hazánkban élő négy | nemzetiség közül Pest me- = gye hatvan településén há- ! rom telepedett meg: a né- | met, a szlovák és a délszláv. = Közülük a legnagyobb léit lekszámú a német, a megye | nemzetiségi lakosságának i mintegy hatvan százaléka. § Nem véletlen tehát, hogy a | Magyarországi Németek = Demokratikus Szövetségé- i nek főtitkára, Réger Antal § éppen Pest megye egyik | országgyűlési képviselője. = Vele beszélgettünk a me- | gyénkben élő német nem- ! zetiség életéről, a megye | társadalmában elfoglalt 1 helyéről, szerepéről, az i anyanyelv gyakorlásának és | a kulturális hagyományok | ápolásának a lehetőségéről. A cél: közös — Pártunk nemzetiségi politikája minden, nemzetiségek által lakott területen érvényesült és érvényesül. Ennek eredménye, hogy a magyarországi németajkú lakosság társadalmunk egyenrangú tagjaként vesz részt a szocializmus építésében. A korábbi évekhez viszonyítva aktívabb a közéletben, bátrabban élnek az alkotmány biztosította jogokkal. Ugyanakkor jó barátságban élnek magyar és más nemzetiségű honfitársaikkal, együtt dolgoznak, együtt is irányítják közös sorsukat. Mindebből következik szövetségünk fő célkitűzése: szocialista elkötelezettség, pártunk politikájának közvetítése, megértetése a németajkú lakossággal, mozgósításuk a fejlett szocializmus építésére. Mivel a cél közös, az út is, amely a célhoz vezet. Így összegezte a közelmúltban országos választmányunk az elmúlt év tapasztalatait, s határozta meg az idei év legfontosabb feladatait. Mindaz, amit a főtitkár megfogalmazott, jól tükröződik megyénk német nemzetiségi lakosságának életében, tevékenységében. Képviselőik révén aktívan részt kérnek és vállalnak a megye közéletében. Megyei és helyi tanácstagként, létemre — elmehettem Miskolcra kereskedő tanulónak. Innen vittek előbb tényleges katonánaík, majd a szovjet frontra. Rövidesen fogságba estem, aztán jött egyik iskola a másiik után: antifasiszta iskola, pártiskola, partizánkiképzés Kijev mellett, s ’43 októberétől már kisebb bevetésekben is részt vettem Úszta Gyula elvtársékkal. Negyvenöt februárjában az egész partizánzászlóaljat hazahozták, mi láttuk el Debreceniben az őrséget a kormány mellett. Aztán részt vettem az új magyar demokratikus hadsereg szervezésében, s az I. magyar hadosztállyal a németek elleni fegyveres harcban. Századosként szerelt le, 1951-ben. Ütja ettől kezdve a mezőgazdaság felé vezetett. Előbb a Magtermeltető Vállalatnál volt termelési felügyelő, aztán a budai járási tanács fel- vásárlási csoportjának főelőadója, majd a mezőgazdasági osztályon lett üzemgazdász. — Persze nem a hat elemivel, hanem időközben oklevelet. szereztem a zsámbéki Mezőgazdasági Akadémián, majd a felsőfokú technikum mező-. valamint a társadalmi és tömegszervezetek tagjaiként fejtenek ki hasznos tevékenységet. Az anyanyelv ápolása Az anyanyelvi oktatás a nemzetiségi lét egyik legfontosabb biztosítéka. Érthető tehát, ha fejlesztése a fő feladatok közé tartozik. Jelenleg már tizenhat óvodában folyik anyanyelvi oktatás. Ezek az óvodák láncszemet alkotnak a szülői ház anyanyelvű környezete és az iskolai nyelvoktatás között. Közülük nem egy, így például a budaörsi és a pilisvörösvári, más megyék számára is továbbképzési és tapasztalatcsere-központtá fejlődött. A cél az, hogy mindenütt, ahol az általános német anyanyelvi oktatás van, ott az óvodában is vezesék be azt. Ami az általános iskolai anyanyelvi oktatást illeti, ma már a megye huszonkét iskolájában tanítják a német nyelvet. Ennek sikerét és eredményességét mi sem bizonyítja jobban: nem egy településen a magyar szülők is szeretnék, ha gyermekük már az általános iskolában németül tanulna. A legeredményesebb munka a pi- lisvörösvári iskolában folyik. Az anyanyelv megismerése és élővé tétele mellet itt a pedagógusok az anyanyelv köznapi használatát szorgalmazzák elsősorban. Az anyanyelv ápolásának másik fontos bázisa az óvoda és az iskola mellett a nyelvművelő olvasótábor lehet. A német anyanyelvű diákok részére eddig Dunabogdányban teremtettek ilyen ■ lehetőséget. Helyes lenne a jövőben ezt más településekre is kiterjeszteni. A kultúra követei A német nemzetiségi közművelődésben szintén jelentős előbbrelépés történt az elmúlt esztendőben. Nemcsak a kul- túrcsoportok száma, hanem produkciók színvonala is emelkedett. Az emlékek ápolásán gazdasági üzemgazdász szakán államvizsgáztam. Egy darabig a tinnyei Új élet Tsz-ben voltam üzemgazdász, majd — 1971. november 10-én beléptem az Agroker-hoz. — S mikor lett alapszerve- zeti párttitkár? . — Másnap, november 11-én. Azóta beválasztottak az ürömi községi pártbizottságba is. — Mennyit utazik naponta Budakesziről — Ürömig? — Reggel egy órát — sokszor kell átszállói —, este, ha nem akad egy személygépkocsi, ami behozzon, másfelet. A néphatalom védelmében Légrádi Sándor, a budai járási Sziklai Sándor munkás- őregység alapító tagja. Végigjárta a parancsnoki létra csaknem minden fokát: volt szakasz-, majd századparancsnok, a zászlóalj hadműveleti törzsének munkatársa. Ha egyszerre tűzné ki a partizán, a pártmunkás és a miunkásőr kitüntetéseit, megtelne velük a zakója eleje. — A keze nem olyan, mint aki csak a ceruzát forgatja — mondom, amint hátrasimítja sűrű fehér haját. — Van egy 200 négyszögöles kertem a budakeszi ház körül, s benne olyan szőlőlugas, ami megkívánja a gondozást Aztán a házat is most kezdtük átalakítani. Most akarom felújítani a tetőt, kicserélni az ereszcsatornát, és felszerelni egy fürdőszobát. Persze amit lehet, „csináld magad” alapon. Már csak azért is, nehogy elhízzam. Megint szétfutnak a barázdák az arcán, nem is csoda: öltönyből tán a kamaszméret is bő lenne neki. Nyíri Éva I kívül fontos feladatuk a még élő hagyományok, szokások gyűjtése, feltárása, tudományos feldolgozása. Az elmúlt év kiemelkedő kulturális eseménye volt a Reicht brüderlich die Hand német nemzetiségi tehetségkuta- tó-vetélkedő. Három kategóriában több mint kétezer résztvevő indult, vett részt a helyi, körzeti és megyei vetélkedőkön, illetve a két országos döntőn. A Pest megyei együttesek kiemelkedően szerepeltek a hagyományápolásnak ebben a fogalommá vált mozgalmában. A fúvószenekarok kategóriájában a törökbálinti együttes végzett az első helyen. Népdalkategóriában a solymári ifjúsági vegyeskórits a Kulturális Minisztérium kü- löndíját kapta. Az anyanyelv kategóriában pedig a pilisvörösvári gyermekcsoport nyerte el Pest megye különdíját. A tavalyi év másik jelentős kulturális eseménye a Sopronban megrendezett IV. német nemzetiségi néptáncfesztivál volt. A hat résztvevő csoportból kettő, a pilisvörösvári és a szigetszentmártoni képviselte Pest megyét. S hogy nem rosz- szul, azt mi sem bizonyítja jobban: a fesztivál első díját a pilisvörösvári együttes nyerte el. De másutt is helyt álltak a megye német nemzetiségi együttesei. A Keszthelyen rendezett országos nemzetiségi fesztiválon a solymári kórus miniszteri elismerő oklevelet kapót. A szigetújfalui csoport, a Schulze-Delitzsch férfikórus meghívására utazott az NDK- ba. A szigetszentmártoniak Balinkán, Móron és Pusztavá- món, a pilisvörösváriak Nagymaroson, Ikladon és Nagybörzsönyben vendégszerepeitek. És az idei tevekben is sok szép program kapott helyet. Vas megyében szerepelnek áprilisban a pilisvörösváriak. Pest megye a hajósi gyermek- és felnőtt táncegyüttest fogadja. A szigetújfaluiak Somogy megyében vendégszerepeinek. És a megye legjobb együttesei ott lesznek az augusztuban Szentendrén sorra kerülő XV. országos nemzetiségi fesztiválon is. Tovább folytatódnak a megyében az író—olvasó találkozók, amelyek szervezésében, rendezésében elsősorban Duna- bogdány és Pilisvörösvár jeleskedett. És ismételten sor kerül a dunabogdányi német nyelvművelő olvasótábor megrendezésére is. Mindez bizonyít: a megyénkben élő német nemzetiség a magáénak érzi ezt a hazát, amely otthont, munkát, a művelődés lehetőségét egyaránt biztosítja számára. Prukner Pál Bemutatók a Dérynében Négy új darabot mutat be 1977 nyaráig az Állami Déryné Színház. Február 25-én Kodály Székelyfonó című énekes játéka és Donizetti vígoperája, a Rita egy műsorban kerül a közönség elé, Kertész László rendezésében. Márciusiban Lakatos Menyhért Akik élni akarnak című színpadi művének ősbemutatója szerepel a színház programjában. A rendező Szalai Vilmos. Áprilisban újabb zenés darabbal bővül az együttes repertoárja. Jókai Mór A debreceni luruatikus című elbeszélésből Ambrózi Ágostom, és Nemes Zoltán írt színdarabot, Telihőid címmel. Zenéjét Daróczi Bárdos Tamás komponálta, rendező Csongrádi Mariann. Ugyancsak Csongrádi Mariann viszi színpadra az 1976—77-es évad utolsó premierdarabját, Braginszkij és Rjazanov Munkatársak című vígjátékát.
