Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 24. szám
Á lengyel szejm vendége a magyar parlamenti küldöttség Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, &z országgyűlés elnökének vezetésével pénteken magyar parlamenti küldöttség érkezett Lengyelországba, hivatalos la^ogatasra a szejm meghívására. A delegáció programja Katowice városában kezdődött. A Lengyel Egyesült Munkáspárt vajdasági bizottságán tartott találkozón a küldöttség tagjai előtt ismertették a ka- towicei körzet szociális és gazdasági eredményeit, problémáit. A küldöttség ezután megtekintette az acélművet, majd látogatást tett Lenin-leányában és az autógyárban. A parlamenti küldöttség ka- towicei látogatását befejezve, este Varsóba érkezett. Ülést tartott az Elnöki Tanács Várossá nyilvánították Dunakeszit A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elrendelte Bonyhád, Dunakeszi, Marcali és Siklós nagyközségek várossá nyilvánítását; határozatot hozott községek egyesítéséről és községi közös tanácsok megalakításáról. A területszervezési intézkedések következtében — amelyet 1977. április 1-én kell végrehajtani — városaink száma 87-re emelkedik, és a jelenleg működő 1628 községi tanács száma 1472-re csökken. Az Elnöki Tanács a tanács- akadémia továbbfejlesztését határozta el és törvényerejű Iliitazott hazánkból a mali külügyminiszter Pénteken elutazott Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál dr. Stefan Jedry- chowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. Látogatásáról közös közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon közlünk. Miért nem gyártjuk? \ címben szereplő kér- dés — Miért nem gyártjuk? — gyakorta felbukkan. Az üzemben, amikor éveken át gyártott terméktől kell búcsúznia a munkásnak, vagy amikor a műszaki áruházban azzal fogadják a vevőt, hogy a keresett alkatrész importáru és pillanatnyilag nincs raktáron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is el — nyilvánvalóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tudniillik, hogy a szóban_ forgó alkatrészt, szerszámot, gépet' igenis tudnánk gyártani. Ebből következően elkerülhetnénk a külpiaci beszerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hiányt, vagy a gyártás leállításával járó következményeket, az új termék bevezetéséhez szükséges többletmunkát, vagy a más feladatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Kétségtelen, a gyártsuk tovább, vagy mi is gyártsuk javaslatok mellett fel lehet sorakoztatni érveket. Főként azt, hogy a gazdaságban felhalmozott szellemi és anyagi energia objektíve valóban lehetővé tenné sok, egyébként importált termék —1 alkatrész, gép, berendezés — gyártását. A lehetőség emlegetése kétségkívül hatásos érv, valójában azonban vajmi kevés alapot ad az eligazító válaszhoz. A gyártsuk vagy ne gyártsuk, illetve a mit gyártsunk kérdésre végül is csak sokoldalú vizsgálódás eredménye alaoján, a hatékonyság mércéjével mérve lehet megnyugtató,. cselekvés alapját szolgáló választ adni. Azt kell gyártanunk, amit a leggazdaságosabban, a legversenyképesebben tudunk produkálni. S ha a kérdést erről az oldalról közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a mindent gyártás — az egyre sokrétűbbé, differenciáltabbá váló hazai szükségletek hazai termelésből való teljes fedezésének szorgalmazása — sokkal inkább fé- kezője. mint lendítője a gazdaság fejlődésének. A mindent gyártás *’*■ egyenlő anyagi és szellemi energiánk, kapacitásunk szétforgácsolásá- val, fékezője a nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök kihasználásának. Az erők koncentrálása viszont — a gyártás, a fejlesztés tekintetében egyaránt — önmagában is a termelés gazdaságosabbá s ezzel párhuzamosan ver- se’v'dréoesebbé tételét szolgálja. A szocialista országok között kialakult, a KGST keretében fejlődő integráció egyik fő forrása a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásának. Az elfogadott szakosodási megállapodások lehetővé tették, hogy az egyes tagállamok a következő feltételek mellett gyártott termékeikből fokozzák, a kevésbé gazdaságosan előállítottakból pedig csökkentsék, megszüntessék a termelést. Az export fokozásával a kis belső piaccal rendelkező országok is nagy gyártási szériákat, s ezzel még gazdaságosabb termelést érhetnek el. A KGST tagországai között létrejött szakosítás és szakosodás pozitív eredményeit egész sor konkrét példa igazolja. A KGST gépipari bizottsága és a KGST-tagállamok évekkel ezelőtt ajánlásokat dolgoztak ki például a gördülőcsapágyak termelésére, exportjára, importjára. Ennek megvalósítása lehetővé tette, hogy a KGST-tag- államokban csökkent a gördülőcsapágyak gyártásában a párhuzamosság. A szakosodás alapján például hazánk egyes típusokból leállította, más, gazdaságosan gyártott típusokból pedig erőteljesen bővítette a termelést. Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai koncepció — a korábbi gyakorlat folytatásaként — a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erőforrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozottan szükség van tehát arra, hogy eszközeinket a leahatékonyabban használónk fel. Azokra a termelési ágakra, gyártmányokra kell koncentrálnunk anyagi és szellemi erőforrásainkat, amelyek a leggazdaságosabbak és elősegítik az exportképes termékek körének bővítését. Az említett elvek érvé- nvesítése óhatatlanul magával hozza, hogy egyes ágazatokban lassabban, másutt dinamikusabban no a termelés, s azt is. hogy több — mindenekelőtt a gazdaságtalan vagy kevésbé gazdaságos — termék gyártása megszűnik. Helyenként ez a váltás konfliktusokkal iár. gondokat, is okoz. Az új termék új munkafogásokat igényel, a rutin helyett koncentrál* figyelmet. Am sok-sok példa bizonyítja, hogy a többlet-ráfordítás megtérül. a kevesebbel többre jutunk. Karvalics László rendeletet hozott Államigazgatási Főiskola létesítéséről. A főiskola igazgatási szakembereket képez tanácsi és más államigazgatási munkakörök ellátására. A Nógrád megyei 5. számú választókerületben 1977. március 6-ra időközi országgyűlé si képviselői választást tűzött ki az Elnöki Tanács, miután a képviselői hely elhalálozás következtében megüresedett. Megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanács a belügyminiszternek az állampolgársági ügyek, valamint az igazságügyminiszternek a kegyelmi ügyek 1976. évi intézéséről szóló jelentését. Az Elnöki Tanács Fazekas László ezredest, Tót Tibor ezredest és Török Mihály ezredest vezérőrnaggyá kinevezte. Végül az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. Megnyílt a Holland Munkáspárt kongresszusa A választási program kérdéseit vitatja még a Holland Munkáspárt, a PVDA kongresszusa, amely csütörtökön délután nyílt meg Amszterdamban. A tanácskozáson megfigyelőként több szocialista és kommunista párt képviselői vannak jelen, az MSZMP képviseletében Orbán László, a Központi Bizottság tagja. A tanácskozás szombaton délután ér véget. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 24. SZÁM Ára 80 fillér 1977. JANUAR 29., SZOMBAT Korszerű technológia és üzemszervezés a földeken Fórum az agrárszakemberek tanácskozásán Kitüntető oklevelet kapott öt Pest megyei állami gazdaság Tegnap befejeződött Pest megye vezető mezőgazda- sági szakembereinek háromnapos tanácskozása, amelyen részt vettek a termelőszövetkezeti elnökök és állami gazdasági igazgatók, valamint a különböző mezőgazdasági intézmények, feldolgozó és felvásárló vállalatok képviselői. A hagyományos — korábban tsz-elnöki továbbképző tanfolyamnak nevezett — vitafórum színhelye a Kertészeti Egyetem volt. A tavalyi tapasztalatok összegezése s az idei tennivalók felmérése mellett a mező- gazdasági tervezőmunka, a pénzügyi, politikai, élelmiszer-gazdasági célkitűzések, az iparszerű termelési rendszerek alkalmazásának tapasztalatai s más, iparszerű kérdések kerültek a tanácskozás napirendjére. Az eszmecsere zárónapján, pénteken az előadásokat követő délutáni ankéton a megye mezőgazdasági vezetőinek körében megjelent és felszólalt Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára is. A hallgatóság mintegy háromszáz főnyire gyarapodott a záró napon. Ez alkalomra ugyanis meghívták a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok párttitkárait is. Tervszerűbb előkészítés A beruházásokról tárgyalt az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága A beruházások tervszerűségének, szervezettségének, fegyelmének javítására határozott központi intézkedésekre van szükség. Az új beruházások megkezdésének mindenáron való szorgalmazása helyett az előkészítés javításának, a tervszerűbb, szervezettebb megvalósításnak kell meghatározott szerepet kapnia — így összegezhetők azok a vélemények, amelyek pénteken hangzottak el az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülésén. A dr. Bognár József elnökletével megtartott tanácskozáson részt vett és felszólalt Inokai János, az országgyűlés alelnöke, dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Drecin József, az Országos Tervhivatal el nökhely ettese* Vitaalapul az Országos Tervhivatal, illetőleg a KNEB előterjesztése szolgált. Az előbbi a beruházási tevékenység megjavítása érdekében szükséges intézkedéseket körvonalazta, az utóbbi néhány jelentős beruházás tapasztalatait összegezte. A képviselők úgy vélekedtek, hogy a beruházások gazdaságosabb és gyorsabb megvalósítását számottevően segítené például a hatósági előírásokkal, engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos bürokrácia csökkentése. Csaknem minden képviselői hozzászólás visszatérő témája volt a felelősség. Többen vélekedtek úgy, hogy bátrabban kellene élni a felelősségrevonás lehetőségével, főként persze, ha nem marad névtelen a mulasztó, a hanyag, nemtörődöm. Többen szóvá tették, hogy általános jelenség: a kivitelezők válogatnak a munkák között. Nem egy esetben bírósági határozat kell ahhoz, hogy egy-egy kivitelező elvállalja azt a megbízást, ami alapító okiratából következően js feladata lenne. A vitában felszólalt dr. No- vák Béla (Pest megye 16. ráckevei választókörzet), Nics János, Sas Kálmán, dr. Kovács Gábor, dr. Szabó Kálmán, Ol- lári István, Szomszéd Gy. István, Kiss Jenő és Antal Imre országgyűlési képviselő. A terem légköre, hangulata hamarosan a tv-ből ismert Fórum-műsorokra emlékeztetett, csakhamar fölös kelléknek tűnt a drapériával takart asztal. A jelenlevő termelőszövetkezeti vezetők részint élőszóban mondták el tapasztalataikat, s tették föl kérdéseiket, részint írásban nyújtották be: mi az, amire választ várnak. Szín Béla, a pá- tyi közös gazdaság elnöke arról számolt be, hogy az egyesüléssel megerősödött termelőszövetkezetben igen ütőképes munkaszervezetét sikerült teremteniük, s a gazdálkodásra korántsem legalkalmasabb terepen, dombokon, völgyeken terpeszkedő földjeiken — a tavalyi rossz időjárás ellenére is — kimagasló termést. 43 mázsát adott a búza, 48 mázsát a kukorica, köszönhetően a korszerű technikának és az üzemszervezésnek. Losonczy Benjamin ta- hilótfalui szakszövetkezet elnöke a háztáji gazdaságok és a szántóföldi nagyüzem tevékenységének összehangolásáról beszélt. Termelőszövetkezeti tagok és bármely állampolgár jogos bosszúságra késztető visszásságokat említett felszólalásában Skultéty József, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke. Egyebek között el- mondtá, hogy a gazdaságtól 7 forintért felvásárolt paradicsompaprika ára mire a piacra kerül 17—18 forintra emelkedik, két és fél- háromszorosáért adják a szegfűt, mint amit a tsz kap érte. Vagy túl sok kézen jut el az áru a fogyasztóhoz, vagy a tisztes 10—15 százalékos haszonnál jóval több marad ezekben a kezekben. A szóban és írásban feltett kérdések a földrendezés, a bankhitelek, a vágóállat-felvásárlás, a táp- és takarmányellátás, a szakmunkásképzés, a kistermelők ellátása, a mezőgazdasági biztosítási ügyek, a munkaerőgondok témáit ölelték föl. Ezekre az illetékes intézmények és vállalatok meghívott igazgatói, vezető munkatársai válaszoltak. Lakatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese bejelentette, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 15 év fejlődése, eredményes munkája elismeréséül kitüntető oklevelet adományozott az Alagi Állami Tangazdaságnak, a Gödöllői Tangazdaságnak, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutatóintézet törökbálinti tangazdaságának, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságnak és a Monori Állami Gazdaságnak. Ezután a háromnapos tanácskozás tanulságait megvonva eredményes munkát kívánt a gazdaságok vezetőinek. A. Z. Huszár István látogatása Budapest I. kerületében Huszár István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken látogatást tett a főváros 1. kerületében. A vendégeket a kerületi pártbizottság székházában Ké- kedi György, az MSZMP kerületi bizottságának első titkára. valamint a kerület más vezetői fogadták. A program Primőr Cegléden — fólia alól Szedik a primőr paradicsomot a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet kertészetében. Négyezer négyzetméteres fóliasátor alatt termesztik. A szedés január első napjaiban kezdődött. A paradicsomot a Pest megyei MÉK értékesíti. Az előzetes számítások szerint mintegy 50 mázsát küldenek az üzletekbe. az Általános Épülettervező Vállalatnál tett látogatással folytatódott, majd megtekintette az ÁÉTV műtermét, s ezt követően felkereste az Országos Műemléki Felügyelőséget. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután a kerületi pártbizottságon aktívaértekezletet tartott, amelyen a kerületi tervezőirodák, beruházó vállalatok. párt- és tömegszervezetek vezetői, képviselői részére adott tájékoztatást időszerű gazdaságpolitikai kérdésekre. KÖZÉLET Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és az általa vezetett küldöttség, amely a KGST végrehajtó bizottságának 79. ülésszakán vett részt, tegnap elutazott Havannából. Ludovit Pezlar, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja tegnap fogadta Pozsonyban az MSZMP Központi Bizottságának pártmunkás-küldöttségét, amelyet Grósz Károly, a Központi Bizottság osztályvezetője vezet. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter a magyar küldöttség élén, amely a magyar—szovjet belkereskedelmi állandó munkacsoport moszkvai ülésszakán vett részt, tegnap hazaérkezett a magyar fővárosba. i
