Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-26 / 21. szám
1977. JANUAR 26., SZERDA v/Í»iíot> Heti jogi tanácsok • Az illetékekről. Több szó esett már az illetékekről, és amint tapasztaltuk, olvasóink főleg az öröklési illetékek mértékében bizonytalanok. De érdeklődnek a szövetkezeti lakás és egyéb hagyaték illetékmentességéről is. T. K. nagykőrösi olvasónk kérdésére közöljük: illeték- mentes a szövetkezeti lakás öröklése — ha ilyen minőségben van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba — az első tulajdonos után. Első tulajdonosnak minősül az is, aki újraelosztás, újraértékesítés során szerzi meg a lakás tulajdonjogát. P. Z. gödöllői olvasónk körkérdésére szintén kedvező a válaszunk, már ami kérdésének első részét illeti. Ugyanis az illetékmentesség a lakás- fenntartó szövetkezet részére értékesített, nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre, helyiségekre is kiterjed. Nem terjed ki viszont a szövetkezeti lakástulajdonosnak vagy más személynek értékesített önálló ingatlanként nyilvántartott garázsra (gépkocsitárolóra) és egyéb, ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. Ezek szerint P. Z. levélírónk szövetkezeti lakásának megszerzése nem esik illeték alá, viszont illetékköteles a hozzátartozó garázs és a műhely, és így nem követtek el vele szemben törvénysértést. Á. M. váci, olvasónknak még részben sem tudunk kedvező választ adni, mert az illeték- mentesség csak a lakóház közös célt szolgáló részeire, helyiségeire terjed ki, de nem terjed ki a külön tulajdonban álló, önálló ingatlanként nyilvántartott garázsokra, és egyéb, ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott, nem lakás céljára^ szolgáló helyiségekre, mint amilyen olvasónké. 0 Az öröklési, illetve az ajándékozási illeték összege. Az öröklési és ajándékozási illetékre vonatkozó szabályokat általában azért jó ismerni, mert elkerülhetők a későbbi viták. Öröklés és ajándékozás esetén tulajdonképpen ingyenes vagyonszerzésről van szó. Sokszor ingyenes vagyonszerzésnek gondolnak egyesek valamit, holott nem ingyenes a vagyonszerzés, mert jogi szempontból visszterhesnek minősül. Az utóbbival kapcsolatban is félreértő értelmezésekkel találkozhatunk olvasóink körében. Ellenértéknek gáltatást, amelyet a szerző fél az átruházónak az ingatlan megszerzése fejében teljesít. Ha az átruházott ingatlant adósság terheli, és ezt a vevő magára vállalja, az adósságot is a vételárhoz kell számítani. A vevő által magára vállalt takarékpénztári (takarékszövetkezeti) és vállalati építési kölcsönt, illetve vételárhátralékot, valamint az átvállaló részére nyújtható szociálpolitikai kedvezmény összegét azonban az illeték alapjából le kell vonni. És mi a helyzet a haszonélvezettel terhelt ingatlan-tulajdonjog megszerzésénél? Ebben a témakörben is sokan fordultak már hozzánk. A haszonélvezettel terhelt ingatlannál' a haszonélvezeti jog értékét, ideértve az egyidejűleg alapított haszonélvezeti jog értékét is, az illeték alapjából levonni nem szabad. Nézzük tehát a fő kérdésünket, miután B. M. gödöllői és R. F. budaörsi lakosunknak a fentiekben megadtuk a választ. Az öröklési vagy ajándékozási illeték összegét az egy- egy örökösnek, illetőleg megajándékozottnak jutott örökség (ajándék) értéke alapulvé(visszteherértéknek) kell te- j telével a következő táblázatba kinteni a vételárat, továbbá | foglalt kulcsok alkalmazásával ezen belül minden ellenszol- I kell kiszámítani: Csoport bX5 § .5? § 7 S ü? 1 ~ s *» CZ | I 3 a £ ja 'tí | = 1 2cfa s 2nh S j- fa > 3® Ä’«o •g S§ fi'«® ?|S •fi 'rt 2 Vfl g o T-4 h£s O « 2 HfaS ® - s H fa M Hfal az illetékkulcs %-ban I. Az örökhagyó, illetőleg ajándékozó gyermeke, szülője és házastársa, valamint háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő a vérszerinti szülővel azonos elbírálás alá esik.) II. Az örökhagyó, illetőleg az ajándékozó egyéb egyenesági rokona terhére III. Az örökhagyó, ill. ajándékozó oldalági rokona, továbbá gyermekének házastársa terhére IV. Minden más örökös, ill. megajándékozott terhére 5 8 12 18 25 35 45 8 12 18 25 35 45 55 15 20 25 35 45 55 65 20 30 40 50 60 70 80 Nem lenne teljes az ismertetésünk,, ha a táblázattal kapcsolatban nem hívnánk fel a figyelmet arra a fontos és az állampolgárok érdekét szolgáló rendelkezésre, ameiy kimondja, hogy az öröklési és ajándékozási illeték alól mentes az I. csoportba tartozó ingatlan öröklése, ha ennek forgalmi értéke a 20 ezer forintot nem haladja meg. Ugyancsak mentes az öröklési illeték alól az egy örökösnek jutó olyan ingó hagyaték, amelynek forgalmi értéke a 100 ezer forintot nem haladja meg. Itt megjegyezzük, hogy a 100 ezer forintos mennyiségű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az ingatlanörökség (hagyomány) teljes értéke a 20 ezer forintot nem haladja meg, az ez után járó öröklési illetéknek a felét meg kell fizetni, ha az örökhagyónak az I. csoportba nem tartozó, 14. életévét be nem töltött leszármazója, vagy pedig az örökhagyónak I. csoportba tartozó olyan felmenő rokona az örököse, akinek életkora a 65. évet meghaladja. Annak az örökösnek pedig, aki a hagyatékot haszonélvezettel örökli — feltéve, hogy a haszonélvező 60 évesnél fiatalabb —, értékhatár megállapításánál'az 1 a2 egyébként járó öröklési ille- örökhagyó ruházatát és a sze- ! ték 30 százalékát, ha pedig 60 mélyes használatra szolgáló, • éves vagy ennél idősebb, az szokásos mértékű, illetőleg ' egyébként járó öröklési illeVALASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár I Több olvasónk fordult szerkesztőségünkhöz azzal a kéréssel, hogy a cikkeinkben szereplő egy némelyik közgazdasági fogalmat magyarázzunk meg részletesébben is. Elsősorban a Tervek és lehetőségek című sorozatunk keltette fel ezt az igényt. Helyt adva olvasóink kérésének, az elkövetkezendő hetekben e helyen Forgács Katalin közgazdász magyaráz meg néhány, manapság gyakran használt fogalmat, kifejezést. KÖZÖS BERUHÁZÁS Közös beruházásnak minősülnek mindazok a — termelő és bem termelő — létesítmények, amelyeket kettő, vagy több vállalat (esetleg ország) közösen hoz létre. A közös beruházás eredményéből a létrehozók általában a befektetés arányában, pénzben, vagy a beruházás termékében részesednek. A KGST-országok eddigi gyakorlatában más tartalma van a közös beruházásoknak, azok nem hoznak létre közös tulajdont. Az ilyen beruházásoknál a résztvevők beruházási javak szállításával járulnak hozzá az új kapacitások felépítéséhez, s hozzájárulásukat az új létesítmény termékeivel fizetik vissza. A KGST-országok közös beruházásai közül kiemelkedően fontosak azok, amelyeket a nyersanyagok kitermelésére és szállításának megoldására hoznak létre a partnerországok. A legjelentősebb — közös beruházással létesülő — objektumok a következők: az Orenburg s a Szovjetunió nyugati határai közötti gázvezeték 40 százalékát kell fizetni. Ezt az illetéket pedig a haszon- élvezet fennállása, legfeljebb azonban az esedékességtől — kiskorú örökös esetében ennek nagykorúvá válásától — számított két év alatt adó pótlék- mentesen lehet befizetni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság új irányelvéből Mi tekinthető enyhítő, illetve súlyosbító körülménynek az ítélet meghozatalakor? A súlyosbító és az enyhítő körülmények értékeléséről a Legfelsőbb Bíróságnak a napokban hozott irányelve a büntetéskiszabási gyakorlat egységessé tételét szolgálja, így hathatósan előmozdítja azt g jogpolitikai előírást és mindinkább érvényesülő törekvést, hogy meg kell szüntetni az ellentmondásos, formális és szubjektív jogalkalmazást. Ilyen fogyatékosságok a bű- nösségi — enyhítő és súlyosbító — körülmények értékelésénél olykor előfordultak. Az új irányelv most konkrét tartalommal tölti meg a Büntető Törvénykönyvnek azt a rendelkezését, miszerint a büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosbító és enyhítő körülményekhez. A bíróságnak az enyhítő és a súlyosbító körülményeket sohasem elvont általánosságban kell értékelnie, hanem mint reális társadalmi tényeket, illetve az elkövető személyi tudajdonságait. Tehát konkrét ügyben konkrét személlyel összefüggésben kell mérlegre tennie. Visszaesőként, próbaidő alatt Az alanyi jellegű bűnösségi körülmények között a büntetlen előélet általában enyhítő körülmény; kivétel ez alól, ha az elkövető fiatalkorú vagy e kort csupán néhány évvel meghaladott úgynevezett fiatal felnőtt. A legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek a javára a büntetlen előélet mint enyhítő körülmény csak kis súllyal jöhet figyelembe. A visszaeső bűnözők* büntetett előéletét súlyosbitóként kell értékelni, küiönös nyomatékkal akkor, ha az elkövető a kiszabadulása után viszonylag rövid idő múlva követ el újabb bűncselekményt, amely büntetésének hatástalanságát bizonyítja. Hasonlóképpen súlyosbító a 'más Jfl Tíz nap rendeleteihőf ték, amelyet előreláthatólag 1978 végére helyeznek üzembe. Ezt követően a Szovjetunió az építésben részt vevő országokba összesen évi 14 milliárd köbméterrel, Magyarországnak évi 2,8 milliárd köbméterrel — növeli földgázszállításait; a 750 kilovoltos Vinnyica és Al- bertirsa között kiépülő villamos távvezeték 1980-ban a Szovjetunióból Magyarországra 3,3 milliárd kilowattórával több villamosenergia szállítását teszi lehetővé; hat KGST- ország együttműködésében épül a Szovjetunió Irkutszk területi fakészletére és az An- garán létesülő vízierőműre alapozva az évi 500 000 tonna kapacitású uszty-illimszlki cellulózgyár. A gyár üzembe lépése után a Szovjetunió növeli az építésben részt vevő országok, így hazánk számára is a papíripar alapanyagainak, a cellulóznak szállítását; a szovjetunióbeli Kijombajev- ben közös vállalkozásban felépülő azbesztdúsító kombinát révén építőanyagiparunk egyik fontos alapanyagát biztosítja a Szovjetunió. Egyes tüzelőanyagok kereskedelmi eladási árainak módosításáról szóló 5/1974. (VIII. 24.) ÁH. számú rendelkezés kiegészítéséről a Magyar Közlöny 95. számában jelent meg az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 8/1976. (XII. 15.) ÁH. számú rendelkezése. Egyes árképzési előírások alkalmazásáról is ugyanitt jelent meg a 9/1976. (XII. 15.) ÁH. számú rendelkezés. A rendőrhatósági figyelmeztetésről a belügyminiszter által kiadott 8/1976. (XII. 17.) BM rendeletét a Magyar Közlöny 96. száma tartalmazza. A vízgazdálkodási társulatok személyzeti munkájáról ugyanitt jelent meg a 4/1976. (XII. 17.) OVH. számú rendelkezés. A belkereskedelmi reklámszaktanfolyamról a Belkereskedelmi Minisztérium közleményét az érdekeltek a Kereskedelmi Értesítő 34. számában találják. A találmányi és újítási díjaknak az árban való felszámításáról kiadott közleményt pedig a Kohó- és Gépipari Közlöny 50. számából lehet megismerni. A másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 1/1976. (I. 31.) Mü.M. számú rendelet alkalmazásáról a lakás-, város.- és községgazdálkodás területén az ÉVM 44/1976. sz. közleménye intézkedik, amely az Építésügyi Értesítő 34. számában jelent meg. BELVÁROSI KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES — felsőfokú munkaügyi vizsgával rendelkező MUNKAÜGYI ELŐADÓT — ügyviteltechnikusi szakképzettséggel rendelkező GÉPKEZELŐ ADATRÖGZÍTŐT — érettségizett, gépírni tudó, passzív német vagy angol nyelvtudással rendelkező DOKUMENTÁCIÓS SZAKTISZTVISELÖT ÉS EXPEDIÁLÓT Jelentkezés: Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 16. I. em. Személyzeti Osztály. LICENCIA bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés próbaideje alatt történő bűnözés. Kiemelkedő munka Mivel szocialista társadalmunkban a munkához való viszonynak nagy jelentősége van; a huzamosabb időn keresztül átlagon felül végzett munka enyhítő körülmény lehet, viszont egymagában még nem az a kifogás alá nem eső munkavégzés. A kifogásolható munkavégzés nem súlyosbító körülmény. Enyhítőként kell értékelni továbbá az egyéb társadalmi érdemeket, a társadalmi tevékenységben való rendszeres részvételt. Mivel egyre nagyobb számban követnek el bűncselekményeket alkoholos állapotban, az új irányelv szerint a korábbinál fokozottabban kell súlyosbító körülményként figyelembe venni az italozást, különösen az alkoholfogyasztás által motivált bűnelkövetéskor. Ha a bűncselekménynek csak a kísérletéig jutott el az elkövető, ez általában enyhítő körülmény, nyomatéka azonban — a konkrét ügy tárgyi és személyi körülményeitől függően — erőteljesen változhat. Mint enyhítő körülmény súlyát nagymértékben csökkent- heti — esetleg el is enyészti —. ha a kísérleti cselekmény következményeinek súlya megközelíti a végrehajtani szándékolt bűncselekmény eredményét, például ha a sértett egész életére nyomorékká vált. Enyhítő körülmény az önfeljelentés: nyomatékosan az, ha ennek folytán vált lehetővé az elkövető és esetleg társai cselekményének vagy .személyének a földerítése. Hasonló értékelés alá esik az elkövetőnek a cselekmény utáni öngyilkossági kísérlete. A tagadás, illetve a bűnösség el nem ismerése az eljárás során, nem lehet súlyosító körülmény. Ezzel szemben a teljes és földerítő jellegű beismerés — még a bűnösség részbeni elismerése mellett is — enyhítő körülmény. i Beismerés A tárgyi jellegű bűnösségi körülmények közül különösen súlyos a bűncselekmények gátlástalan, garázda elkövetése. A bűncselekmény eszközei kapcsán általában indokolt súlyosbítóként értékelni az erőszakos cselekményeknél a föl-s fegyverkezve, főleg késsel való elkövetést. Nyomatékosan súlyosbító körülménynek számít, ha a bűncselekményt védtelen, idős, beteg ember, terhes nő, gyermek, oltalomra szoruló sértett ellen követik el. A sértett megbocsátása közvádas bűncselekményeknél általában nem enyhítő körülmény. Fokozottan súlyosbító körülmény, ha az elkövető, fosztogató cselekményével a társadalmi tulajdont károsította, hasonlóképpen, ha a bűncselekmény korrupciós jellegű. Az időmúlás általában enyhítő körülmény, de csak ha a bűncselekmény óta hosszabb idő telt el. Milliós üzérkedés — fonallal Rajikai Istvánná, született Maczke Julianna, öt évvel ezelőtt a Pest megyei Szolgáltató Közös Vállalkozáshoz kí-rült, amelynek kötőrészlege is volt. A TEMAFORG Textilhasznosító Vállalatnál, mely fonalat hoz forgalomba, részben a nagykereskedelemben, továbbfeldolgozó közületeknek, részben, kijelölt boltokban — a közületek megbízottjának az árut termlői áron számlázva adják ki. Az illető nyilatkozatot adott: a fonalat továbbfel- dolgozás céljából vásárolja. Ilyen esetben a forgalmi adót az előállított termék eladásakor kellett leróni. Rajkainé, munkakörét kihasználva, látszólag munkaadója, valójában azonban önmaga számára a TEMAFORG-tól nagykereskedelmi áron, forgalmiadó-men- tesen rendszeresen vásárolt. Munkaadója erről mit sem tudott, mert saját pénzéből fizetett és a számlát természetesen a vállalatnál nem adta át. Az asszonynak jó ismerőse volt Koszta Tibor, a Rákosmenti ÁFÉSZ 37. számú boltjának vezetője. Koszta az asz- szony által megszerzett árut az általa vezetett textilboltban — ugyancsak munkáltatójának tudta nélkül — árusította. Ily módon jelentős haszonra tettek szert, mert a termelői áron megszerzett fonalat több mint százszázalékos haszonnal értékesítették. Rajkainé összesen 630 ezer forintért vásárolt. Ha ezt a nagy értékű fonalmennyiséget a TEMAFORG a boltjaiban kiskereskedelmi áron hozza forgalomba, 1 millió 566 ezer forint bevételt ér el. A két érték közötti különbözet, mint kár, 936 ezer forint. Amikor a két üzérkedő manipulációját leleplezték, a visz- szaélésekkel szerzett áruk pótlására a fogyasztói forgalomban gyorsan 980 kilogramm fonalat vásároltak, amelyet azonban a nyomozó hatóság lefoglalt. Mindkettőjüket bűn- szövetségben és különösen nagy értékű áruval, folytatólagosan elkövetett csalás és üzletszerű üzérkedés bűntettében mondták ki bűnösnek és szabadságvsztésre, valamint vagyonelkobzásra ítélték őket. Ilyen előzmények után a főügyészség, valamint a TEMAFORG az okozott kár megífi-" zéteseért pert indított ellenük. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely mindkettőjüket egyetemlegesen a 936 ezer forint megfizetésére kötelezte. Védekezésükkel szemben, amellyel a náluk lefoglalt 980 kilogramm fonalat kárpótlásul felajánlották, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az volt, hogy a TEMAFORG nem kötelezhető olyan áruk átvételére, amely nem tőlük származik. A két üzérkedő a fogyasztói áron eladott áruért kártérítéssel tartozik, mert nem volt joguk termelői áron vásárolni. A szándékos bűntett elkövetésével a TEMAFORG Vállalatnak jogellenesen kárt okoztak, bűnösségüket a Legfelsőbb Bíróság jogerősen megállapította, ezért kártérítéssel tartoznak. Tekintve, hogy a kárt közösen idézték elő, azért felelősségük egyetemleges. Rajkainé azzal, hogy mint magánszemély, bűncselekmény útján, a kiskereskedelmi üzlethálózaton keresztül történő értékesítés köréből jelentős fonalmennyiséget elvont, nyilvánvalóan kárt okozott és bűntársával együtt nagy összegű anyagi előnyhöz jutott. Tehát alaptalanul kérik a kártérítési összeg leszállítását, mert ez azt eredményezné, hogy az elítélt üzérkedők a bűncselekmény útján elkövetett vagyoni előny egy részét megtarthatnák. — Az a kérelmük is megafa- pozatlan — hangzik tovább az ítélet indoklása —, hogy a kártérítési kötelezettségük kielégítésére az a fonalmennyiség szolgáljon, amit bűncselekményük leleplezése után vásároltak és amit később bírói rendelkezésre zár alá vettek. A Polgári Törvénykönyv értelmében a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, a kárt megtéríteni. Az eredeti állapot helyreállítására ezúttal nincs' mód, hiszen a bűncselekménynyel szerzett fonalat értékesítették. A leleplezésük után vásárolt fonalnak az a jelentősége, hogy vagyoni értékel képvisel és. a TEMAFORG kártérítési igénye kielégítésér« biztosítékul szolgál.
