Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

X. Megkezdődött Púja Frigyes törökországi látogatása Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere hétfőn különrepülőgépen Ankarába érkezett. l'nsan Sabri Caglayangil külügymi­niszter meghívására tesz hi­vatalos látogátást Törökország­ban. A hivatalos program Ke- mal Atatürk mauzóleumának meglátogatásával kezdődött. Délután megkezdődtek a kül­ügyminiszteri tárgyalások. A miniszterek a késő estig tar­tó megbeszéléseken a kétol­dalú kapcsolatok hely­zetét és egyes időszerű nem­zetközi kérdéseket tekintettek át. Caglayangil külügyminisz­ter hétfőn este a külföldi ven­dégek palotájában díszvacsorát adott Púja Frigyes tiszteleté­re. A vacsorán a két külügy­miniszter pohárköszöntőt mon­dott. (A látogatásról kommentá­runk a 2. oldalon.) Zija telje« Nurijev Budapesten f Megkezdődtek a magyar—szovjet miniszterelnök-helyettesi megbeszélések A magyar kormány meghí­vására hétfőn Budapestre ér­kezett Zija NuHjevics Nurijev, a Szovjetunió rridnisztertaná- csának elnökhelyettese. A Ferihegyi repülőtéren Havasi Ferenc miniszterelnök- helyettes és dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter fogadta. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. A Parlamentben megkez­dődtek Havasi Ferenc és Zija Nurijev miniszterelnök-helyet­tes megbeszélései. A szovjet vendég — Havasi Ferenc tár­saságában — látogatást tett a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumban, ahol dr. Romany Pál miniszter fo­gadta. A baráti, szívélyes han­gú megbeszélésen részt vett V. J. Pavlov nagykövet is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r g .T U A. Apró Antal fogadta a mongol képviselőket A parlamenti delegációk tárgyalása A mongol parlamenti kül­döttség — amely C. Düger- szürennek, a Nagy Népi Hu- rál Elnöksége elnökhelyette­sének vezetésével hivatalos, Távolság baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszo­rúzást követően az Országház Gobelin-termében hivatalos tárgyalást folytatott az ország- gyűlés Péter János alelnök ve­zette küldöttsége és a mon­gol parlamenti delegáció. Ezt követően Apró Antal, az országgyűlés elnöke hivatalá­ban fogadta a nagy népi hu- rái küldöttségét, majd ebédet adott tiszteletére az Ország­ház Vadász-tenmáben. A ven­dégek . programjában részt vett B. Dügerszüren, a Mon­gol Népköztársaság budapesti nagykövete is. A mongol parlamenti kül­döttség az elmúlt hét végén Somogy megyében tett látoga­tást. A megyeszékhelyen talál­kozott a megye és Kaposvár vezetőivel. A találkozót kö­vetően megtekintették a ka­posvári lakásépítkezéseket, s ellátogattak a ruhagyárba. So­mogyi tartózkodásuk végén Siófokon jártak a mongol ven­dégek. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ^ § XXI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM Ára 80 fillér 1977. JANUAR 11., KEDD Kevesebb üresjárat A KGST-országok gazdaságosan használják ki a szállító tartályokat Az MHD váci gyáregysége a konténerprogramban A nemzetközi áruszállítás­ban mind jelentősebb a kon­téner szerepe. Gyakran gondot okoz azonban a megüresedett szállítótartályok visszajuttatá­sa a feladóhoz. — az üresjárat jelentősen növeli a költsége­ket. Ennek elkerülésére hatá­rozták el a KGST-országok bizonyos kategóriájú — vasúti szállításnál leginkább bevált húsztonnás — nagy konténe­rek közös használatát. Ez annyit jelent, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a tagországoknak nem kell a feladóhoz vissza­küldeniük a kiürült kon­ténert, hanem újabb áruval megrak­va egy harmadik KGST-or­szágba is tovább küldhetik a frissen töltött szállítótartályt. A KGST-országok együttes 20 tonnás konténerparkja mintegy 50—70 ezerre tehető. Magyarországon körülbelül ezer ilyen konténer van, ebből háromszázat a MÁV használ. Az elmúlt évben megközelí­tően 600 ezer tonna magyar árut szállítottak konténerben, s ez a mennyiség 1980-ra 1 800 000 tonnára növekszik. Ennek szállítását nemcsak a megkétszereződő hazai 20 ton­nás nagykonténer-állo­mánnyal bonyolítják le, ha­nem a többi tagország konté­nerei Is bekapcsolódnak a magyar áru szállításába. A zöldségtermesztés és az állattenyésztés a Új közös gazdaság a váci járásban: Dunamenii Mg'sz K éts zázhetve n k i 1 enc millió forint termelési értiák, ezer- nyoleszázhetven tag, közöttük feltűnően sok a fiatal. Rövi­den így jellemezhetnénk a Göd—Dunakeszi Egyesült Dunamenii és a Budapest IV. kerületi Blagojev Tsz egyesü­léséből alakult Dunamenti Tsz-t, mely tegnap tartotta ve­zetőségválasztó közgyűlését Budapesten az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában. A közigyűlésen részt vett Barát Endre, a váci járási pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő. Meg­vitatták az egyesült tsz új alapszabályát, s megválasztot­ták a tisztségviselőket. Az új tsz elnöke dr. Godla Ist­ván, a volt Blagojev Tsz el­nöke lett. Elnökhelyettesnek Albert Mihályt és Darvasi Pálnét választották. Miért volt szükség erre az egyesülésre? Az Egyesült Du- namenti Tsz több mint 2000 hektár te­rületen gazdálkodott, melynek 16 aranykorona a hektáronkénti értéke. Mező- gazdasági ágazatai közül a leg­jelentősebb a gabona- és a ku­korica-termesztés, szarvasmar­ha-tenyésztés, a zöldség- és virágkertészet. .A Blagojev Tsz mindössze 83 hektáron folytatott mezőgazdasági te­vékenységet Budapest IV. ke­rületében, Szódon és Sződlige- ten. Fő ágazata a pecsenye­csirke, valamint a primőr és szántóföldi zöldségtermesztés volt. Joggal mondhatjuk, hogy volt, ugyanis a tegnapi köz­gyűlésen visszamenőleg, ja­nuár 1-i dátummal mondták ki az egyesülést. Az ennek eredményeként létrejött na­gyobb anyagi erőforrás mó­dot ad arra, hogy gyorsabb ütemű fejlesztést, beruházást tervezzenek, s az ipari és szolgáltató üzemágak nyereségét az alaptevékenység fejlesz­tésére fordítsák. A növénytermesztésben el­sősorban a zöldség termőte­rületét és terméshozamait akarják növelni. Ennek ér­dekében kerül sor a szüksé­ges föld- és vízrendezésre, bő­vítik az öntözőtelepet, s fej­lesztik, korszerűsítik a feldol­gozó üzemet. A Blagojev Tsz már tavaly 25 ezer férőhely- lyel bővítette baromfitelepét, melyet az egyesült szövetkezet az ötéves terv végére WO ezer férőhelyesre fejleszt. Ezzel a jelenlegi 8 millió forint évi termelési értéket 85 millió­ra növelik. A juh- és szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésé­nek elősegítésére felújít­ják a többségében gyenge ré­teket és legelőket, s új tele­pítést is terveznek. Négyszáz férőhelyesre bővíti a gödi tsz jelenleg 318 férőhelyes tehe­nészetét, s a magyartarka ál­lományt Holstein-frízzel ke­resztezik. 1980-ra szeretnék elérni az egy tehénre jutó 3 800 li­teres évi tejtermelést. A négy évre tervezett be­ruházásokhoz az áliami támo­gatáson és beruházási hitelen kívül mintegy 100 millió fo­rint sajáit erőre van szükségük. Az előtervek alapján egyes ágazatok — szarvasmarha­tenyésztés, zöldségtermesztés, — termelési értékét már az idén 30 százalékkal kívánják növelni. T. A. L. Tervezés, kivitelezés — házilag ISIlg Fiatal mérnökök tervezték társadalmi munkában a PEMÜ zsámbéki gyáregységének új szárító berendezését, mely a meg­olvasztott alapanyagokat vízmentesíti. A berendezés kivitelezői szintén a gyárban dolgozó szakemberek. Bozsán Péter felvétele A megnövekvő forgalom azon­ban a nemzetközi konténer- pályaudvar-hálózat bővítését is kívánja. Jelenleg négy ilyen modern konténerpálya- udvar működik az országban, s 1980-ig további négy építé­sét tervezik Szegeden, Pé­csett, Szombathelyen és Szol­nok körzetében. A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci üzemei a korábbi években új termék előállításá­ra térek át: konténereket gyártanak. Tavaly mintegy kétezer acélkonténer készült el, ezekből angol megrendelés­re is szállítottak. Az MHD — a váci gyár­egység konténergyártó so­raival — aktívan kapcso­lódik a KGST közös kon­ténerprogramjához. Egyrészt: szakemberei részt vesznek a korszerű szállító- tartályok ügyeivel is foglalko­zó műszaki bizottságban, pél­dául a konténerek szabványo­sításában. Másrészt: foglalkoz­nak a szállítóeszközök kiala­kításával is. Az MHD vállalta, hogy 1980-ig — a nemzetközi mé- retrendszemek megfelelő — húszlábas nagy acélkonténer­ből teljes egészében kielégíti a hazai igényt, a következő években tehát nem szorulnak importra ezekből. A hatodik ötéves tervben kerülhet sor arra, hogy a KGST-tagorszá- gok is kapjanak a váci konté­nerekből. KÖZÉLET Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tegnap va­csorát adott a hazánkban tar­tózkodó Görög Demokratikus Centrum Unió küldöttsége tisz­teletére, amelyet Georgiosz Mavrosz elnök vezet. Dr. Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter hivatalos látogatásra tegnap Rómába érkezett. A miniszter a két ország közötti gazdasági, pénzügyi kapcsola­tokról folytat megbeszéléseket. M. L Kondakov akadémikus vezette azt a szovjet tudósdte- legációt, amely budapesti tar­tózkodása során aláírta a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a Szovjet Pedagógiai Tudo­mányok Akadémiája közötti együttműködési egyezményt. A küldöttség tegnap utazott el a magyar fővárosból. M. W. Monfils, á Belga Ke­reskedelmi Hivatal főigazgató­ja tegnap néhány napos láto­gatásra, delegáció élén, Buda­pestre érkezett. A vendégek a Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására érkeztek hazánk­ba. I ségre, $ nem késik a kor­rekcióval. Ez lenne általá­ban a kívánatos, ám saj­nos, ma még nem ez a jel­lemző. A konzervgyáriak­nak nem kellett biztatás ahhoz, hogy minden lehe­tőséget megragadjanak a nyersanyaghiány enyhíté­sére — s ezért például még szezon közben is sor­ra kötötték az áruátvételi pótmegállapodásokat a ter­melőszövetkezetekkel —, s akkor sem vártak központi intézkedésekre, határozatok­ra, amikor gyors átcsopor­tosításokkal biztosíthatták az ésszerű foglalkoztatást, az eszközök jó kihasználá­sát. Mert nem volt ritka eset, hogy tizenkét-huszon- négy óra alatt kellett átáll­ni a termelősorokon új, ad­dig nem készített áruk ki­bocsátására, a megszokot­tól eltérő nyersanyag fo­gadására, s igy tovább. Va­jon itt ugyanúgy hangzik a munka javításának kö­vetelménye, mint ott, ahol a rend elemi színvonala sincs. meg, ahol mindig késve cselekednek? T etemes a távolság az önálló, saját erejéből akcióképes közössé­gek, s azok között, ame­lyeket csak a forma s nem a cselekvés fog össze. E tá­volságot azonban, sajnála­tos módon, sem az erkölcsi, sem az anyagi elismerés nem tükrözi kellő mérték­ben, sőt, olykor a gyenge egyetlen lépését nagyobb ünneplés fogadja, mint a jó egyetlen, de mérföldes távú mozdulását. A ki­emelkedő, s az éppen csak megfelelő munka javadal­mazása — ezen pénzt épp­úgy értve, mint az erkölcsi megbecsülés jeleit — ko­ránt sincs olyan távol egy­mástól, mint a tevékenység értéke, haszna, s ez nagy baj! A jók, a szüntelenül tö­rekvők, az építőmunka akadályainak legyűrését személyes ügyükként értel­mezők nagy táborának pe­remén túl, a senki földjén népes csoportok vándorol­nak erre és arra, óvakodva, nehogy a táborba kerülje­nek, úgy vélve, akkor és azért okosak, mert járják a saját ösvényeiket. Lapá­lyon a halom is hegynek hiszi magát — hasonlóak között nem tűnik fel, ki miként mímeli vagy rázza le válláról a munkát. E hasonszőrűek csoportjainak szétugrasztása, a terheket csak nyögéssel s nem vál­lal viselők nyomatékos fi­gyelmeztetése ezer szálra bomló feladat, ám a szá­lak mindegyike a közösség kezében fut össze. Fogja szorosabbra a kéz e szálakat, húzza fesze­sebbre, s az sem baj, ha így némelyeknek kissé a húsába vág. Mert igaz, mindannyian dolgozhatunk jobban, javíthatunk mun­kánkon, ám nagyon itt az ideje, hogy akikre ráillik, azok megtanulják: ami másoknak nemes ösztöké­lés, az számukra — mivel a kevesebbnél is keveseb­bet kap tőlük a társadalom — most már parancs. Mészáros Ottó ___________________.________s mj incs .olyán emberi 1^1 foglalatosság, melyet ne lehetne jobban, tökéletesebben, a korábbi­nál tapasztaltabban, tehát célszerűbben csinálni. A sűrűn hallható kérdésre, ki javítson a munkáján, ezek szerint kézenfekvő a felelet: mindenki. Ráadá­sul napjainkban az igyeke­zetei külső és belső okok egyaránt serkentik, hiszen a külkereskedelmi forga­lom egyensúlyának javítá­sa, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása, seregnyi más, hasonló teendő ténylegesen jobb munkát követel mindenki­től. Mégis, óvakodjunk a gyors általánosítástól, könnyen tévútra terelhet. Jellemző eset ugyanis, hogy azoknak szól, azokhoz jut el elsőként a biztatás, akik már húzzák a szeke­ret — hol a kátyúból, hol a sima úton —, s akik nézik csak ezt, azok az ösztöké­lésre rá sem hederítenek. Körülbelül négyszázféle készterméket állít elő a Nagykőrösi Konzervgyár, s ezek sorában a közétkez­tetés, a vendéglátóipar ál­tal használt áruk éppúgy meglelhetők, mint a ház­tartást könnyítő ételízesí­tők, húskészítmények, dia­betikus cikkek. A négyszáz­féle termék sok ezer ton­nája 98,5—99 százalékban első osztályú minőségben kerül be a készáruraktár­ba, s ez az egyetlen adat mindent elmond arról, ho­gyan dolgozik a gyár ön­álló elszámolású üzemei­nek hálózata, miként ér­telmezi a közösség a több és a jobb szoros kapcsola­tát. H ozzájuk hasonlóan kollektívák sora, egyének nagy tábora, bizonyítja napról napra, hogy érzi s érti a társa­dalmi követelményeket, a tisztességes, teljes szívvel, tudással megoldott felada­tok egymásutánjának je­lentőségét. Jogos a feltéte­lezés: az ilyen közössege­ket, embereket különöseb­ben nem kell sarkallni, maguktól is kutatják a jobbat, az össztársadalmi és a helyi érdekekhez kö­zelebb állót. így teszik ezt a nagykőrösiek, amikor nemcsak új termékeket kí­sérleteznek ki s hoznak forgalomba, hanem — pél­dául' — arra is fölfigyel­nek, ha az egyik üzemben megnövekszik a cukorfel- használás. Mivel ekt a technológia nem indokolta, hanem a fegyelmezetlenség számlájára lehetett írni, a kedvező változást sem álta­lában szorgalmazták. Mű­szakok, munkacsoportok szerint vizsgálták, tárták a nyilvánosság elé — falitáb­lán! — miként alakult a cukorfelhasznólás, s bár az érintettek nem tapsikoltak az örömtől, rövidesen rend lett. Az apró eset azt bizo­nyítja, hogy még a na­gyon jól dolgozó közössé­gek egy-egy csoportjában is meglazulhat átmeneti­leg a fegyelem, ám az a döntő, hogy a kollektíva ^magától fölfigyel a jelen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom