Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-09 / 7. szám
I ! I Érdemjegy nélküli iskola? Kísérlet a valósabb minősítésre Rz oktatáspolitikai határozat a megvalósulás útján Elmúltak az ünnepek, letelt a téli szünet, kinek jól, kinek rosszul kezdődött az új esztendő. melynek első napjaiban az iskolába járó gyermekes családoknál a félévi bizonyítvány került reflektorfénybe. Ebősök, ötödikesek Emlékszem, általános iskolás koromban — jó tíz évvel ezelőtt — január végén kaptuk meg az okmányt, vagyis a téli szünetben volt időnk egy-egy nagyobb hiányosság pótlására, hiszen januárban még volt mód jegyeink kozmetikájára. Ma erről tanulóink úgy vélekednek, hogy a téli szünet csak a játék és pihenés ideje, hisz a félévi jegyeken már úgy sem lehet szépíteni, év végéig pedig van elég idő a csorba kiköszörülésére» De nem is ez a lényeg, hanem a bizonyítvány, melynek végeredménye sok osztályzatból Bterekedett ki. Mind a tanév során kapott, mind a félévi és év végi jegyek közvetlenül és érzékenyen érintenek pedagógust, gyermeket, szülőt. Olyan problémáról van tehát szó, ami túlnőtt a tantestületeken, sőt a megoldást sürgetve magas fórumokra talált. E gond súlyát jól érzékelteti az a tény, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1972. júniusi ülé^n is helyet kapott, s bizonyos intézkedések formájában beléágyazódott a korszerűsítési törekvésekbe, illetve azok folyamatába. Az intézkedések bizonyos fokig enyhítettek a pedagógusok nehéz helyzetén, mert éppen a legkritikusabb időszakokban biztosítottak időt számukra, az osztályozási nehézségek alól feloldva őket. Ezért nem vittek haza érdemjegyeket hétfőn az elsősök és az ötödikesek, illetve a többi felső tagozatos az újonnan belépett tantárgyakból. Ilyenkor a szülők állást foglalnak, véleményt mondanak. Elismerik az érdemjegyek jogosságát, vagy saját igazságuk tudatában bírálják a pedagógust. A szülők tekintélyes része azt azonban már kevésbé tudja, hogy mennyire nehéz és felelősségteljes kötelesség az értesítő kitöltése. Ezekben, a napokban tehát sokak köz-' érzetét befolyásolja az öt számjegy, az ötféle osztályzat. Talán már nem sókéig. Több tantárgy: osztályzat nélkül 1972 ó^a folyik kísérletezés a tanulok teljesítményének korszerűbb érékelése céljából, amely az osztályzatközpontúság megszüntetésének lehetőségeit kutatja. (A kísérletezés az idén fejeződik be.) Mellőzik a számszerű osztályzatot ének-zenéből, rajzból, testnevelésből, gyakorlati foglalkozásból, A kísérleti iskolák nevelői az eredmény mérésére a tanév elején és végén szint- felméréseket végeznek, s a tanév során osztályozás nél-. küli a tanítás. Félévkor és év végén azok, akik az osztály átlagos teljesítményszintjén nem emelkedtek felül, megfelelt, a követelményeket átlagon felül teljesítők jól megfelelt minősítést kapnak. Testnevelésből a tanulókat teljesítette bejegyzéssel minősítik. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A gyermekek feszültségmentesen járnak iskolába, az órákon felszabadul tabb a légkör, a gátlások feloldódnak, nincs hajsza a jegyért, nem izgulnak felelés közben. Kitűnt az is, hogy ezekben az osztályokban jobban segítik egymást a tanulók, megtanulják egymás, münkáját értékelni, bírálni és megszűnt a mások rossz osztályzatán való káröröm. Javult a viszony az iskola és a szülők között is, otthon pedig nincs jegy miatti büntetés. Persze, itt is akadnak problémák. A jegy nélküli iskola megvalósulásáig azonban szükség van az osztályzatokra. Mit is fejeznek ki tulajdonképpen az érdemjegyek? A tantervi követelmények elsajátításnak mértékét, tehát a gyermek tárgyi tudását, a munkához való viszonyát, aktivitását., munkafegyelmét. A tárgyi tudást mérni Az osztályozás nélküli tanítás ma még kísérlet, az útkeresés folyik. A végső megoldásig még birkózniuk kell pedagógusoknak az öt bűvös számmal. Az osztályozásban is érvényesülhet bizonyos fokú szubjektivitás, mint minden emberi megnyilvánulásban, s e ponton lehetnek különbségek pedagógusaink között, de a cél egy: reális képet adni a tanulóról. Ez a nevelők személyiségén keresztül valósrú meg, mégpedig felelősséggel! Ma még érdemjegyekkel, később talán más formában. Beme Mihály Gyapjúhafású kelmék Sikeresen fejeződött be a pápai textilgyárban az a kísérlet, amelynek során kidolgozták a gyapjúhatású kelmék előállításának, gyártásának módszerét. Az újdonságból az idén már 200 ezer .négyzet- méternyit gyártanak, 1980*-ra pedig az évi termés meghaladja majd a 2 millió négyzetmétert. A poliészter- és - viszkózalapanyagú, tarkán szőtt kelme magában hordozza a gyapjú és a műanyag legjobb tulajdonságait. Lágy tapintású, nedvszívó, ugyanakkor köny- nyen mosható, vasalást nem igényel. Csíkos és kockás változatban gyártják majd, kiválóan alkalmas lt^z női szoknyák, ‘ nadrágok, felsőruhák, ingek készítésére. ! A helységnevek eredetéről * Gazelláktól tar kal hegyoldalak P ödöllőről szőlői korábbi írá- somban kifejtettem, hogy a város nevének jelentése „gazellák fiadzó és tenyészhelye”. Az ősiségben a völgy- és hegyoldalak a gazellagidáktól tar- kállottak, azaz gödöllőheüyek voltak. Szadáról szóló írásomban azt mutattam ki, hogy a régi magyar „szád, szada, szád, száda” szóalakok jelentése „völgy”. Abból, hogy Szada neve régen Iklód is volt, következik, hogy végeredményben a mai ísaszeg területén hajdan létezett Gödöllő pusztától felfelé a mai Erdőkertesig, Veresegyházig (volt Erdőváros) összefüggő völgy húzódik. Ezt a völgyet egykor Gödöllő szád, avasy Gödöllő száda néven emlegethették. En. nek a Gödöllő szádnak negyedik helysége (Isaszeget is ideszámítva) Veresegyház. \7 eresegyház hivatalos és népd helységnév is. A népi névhasználat azonban meglehetősen ingadozó: a helységet hol Veres, hol Veresegyház, hol pedig Veresegyháza névvel Illetik. Honnan eredhet ez a ritkán tapasztalható ingadozás? Véletlen vagy törvény- szerű ez a hármasság? Ha arra gondolunk, hogy az isasze- gi vagy a nyírségi Nyíregyháza egy-egy Árpád-kori Nyr, azaz Nyír nevű szeg neve lett azok elnéptelenedése után, amikor csak „egyházuk’, azaz templomuk maradt fenn, mér közelítünk kérdéseink megoldásához. Ha pedig a Kisdomb- egyház-féle helységneveket is figyelembe vesszük, amelyek esetében fennálló helység fennálló templomáról van szó, már a közvetlen megoldásnál vagyunk. A hagyomány azt a magyarázatot adja, hogy a jelenlegi templom helyén, tehát a falumag szélén egykor egy keletnyugat irányú templom állt, amely veres-, tehát vörös téglából épült. Emiatt nevezték volna a templomot, s arról a falut Veresegyháznak. A jelenleg is fennálló névtudományi álláspont szerint pedig a falun kívül álló veres színű templomról nevezték volna el a helységet Is. C zerintem mindkét vélemény tarthatatlan. A forrásokban is Wereseghaz és Weres- eghaza névvel találkozunk a hivatalos névnek és két népi névnek megfelelően. Ez egyértelműen arra mutat, hogv egy fenálló, illetve kihalt. Weres nevű szegről, vagy faluról van sző. Ez megegyezik a harmadik népi adattal, a Veres névvel, olvasata azonban szerintem „Üeres”. A Veres ejtés esetében az úgynevezett betű- ejtéssel van dolgunk. Az Üeres nem más, mint az Örs egyik Árpád-kori alakja. Szerintem meg a nomád időbeli ottani ősi szállást lakó nemzet- sál fejét nevezhették így, aki az őstörténet törvényszerűségei szerint azonos volt a nemzetség legidősebb tagjával. Ezzel a névvel találkoztunk a Werseg, Wersegd helységnév magyarázataként is. Ez is arra utal, hogy az ősiségben az Örs elterjedt név volt, nemcsak az egyik honfoglaló vezér neve volt. Megjegyzem még a hagyományos népi név- magyarázat a Verseg helységnevet pedig a „vereség” köznévből eredezteti, azt tartva, hogy a tatárok a helységben és annak határában szenvedtek először vereséget. Ez az eredeztetés sem több, de' nem is kevesebb egy szép történeti mondánál. Szadáról szóló írásomban már említettem a Szada és Veresegyház határában levő ősi Ivacs helységből, amelyet a nép és a veresi két része miatt Ivacsoknak nevez. Horváth Hajos szíves közlése szerint Veresegyház mai területén még két ősi helység volt: Kisgyöngyös és Szávatelek. Véleményem szerint Szávatelek a Cinterem nevű határrész Tagkönyvcsere után, beszámoíó taggyűlések előtt Sikeresen fejezték az évet a péceli pártszervezetek Pécel. Nagyközség. Tízezer lakos. Ennyi van a köztudatban. A péceliek szerint ennél többen lakják falujukat. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy kétszáz párttag él és dolgozik tíz alapszervezetben. Juhász János, a pártbizottság titkára kérés nélkül sorolja: két iskolai, négy ipari szövetkezeti, egy-egy kereskedelmi, tanácsi, területi alapszervezet alkotja azokat a kis közösségeket, ahol a péceli kommunisták tevékenykednek. Beszélgetésünk tárgyköre a tagkönyvcsere, a közelgő beszámoló taggyűlések, valamint a gazdaságpolitikai munka. Kedvsző légkör, élénk kritikai szellem — A múlt év kiemelkedő pártmunkája, a tagkönyvcsere nálunk is rendben megtörtént. A tervezett határidőre, a várt eredménnyel. Nagyon őszinte, nyílt eszmecserék voltak a tagság és a beszélgető csoportok — amelyekbe pártcsoportbizal- miakat is bevontak — között. Egyetlen szó, panasz nem hangzott el, hogy nem adtak volna időt, módot valakinek véleménye kifejtésére; mindenütt roelett volt, mivel e földrajzi név a „faluszéli temető” jelentésű latin „cintorinum” szóból ered. XT isgyöngyös lehetett, valamelyik patak vagy tó neve is jelentése alapján, a helységet pedig róla nevezték el. Meg kell jegyeznem: a két ősi helységgel kapcsolatban csak egy munkafeltevést fejtettem ki. Ez magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy végül egészen máshol bukkanunk rá- j *k. v Veresegyház magja az Alvég, Fövég, Laposköz, Malomköz, Tóvég, Vásártér. Hegyei: Álomhegy, Fölsőhegy, Kishegy, Margita-hegy, Margita- telő, öreghegy. Patakjai: Folyás-patak, Mézes-patak ' és Sződ-Rákos patak. Állóvizei: Álomhegy-tó, Kígyóstó, Sóstó. Határrészei: Bitang, Füzért, Harangdűlő, Hármaskút, Harsas, Göbösök, Páskom, Reve- teg, Táborhegy. A Táborhegyről megjegyzem, hogy ismereteim szerint sok falu határában volt olyan hely, ahol háborús időkben a seregek tábort verhettek. Esetünkben itt verhettek tábort például Endre, László és Levente hercegek Salamon király ellen vonuló hadai, Rákóczi kurucai, negyvennyolcas honvédek, tizenki- lences vöröskatonák. Itt Veresegyházon is van arra példa, ^hogy egy máshol híres hely neve is mennyire elterjedt, ez pedig az Eresztvény nevű határrész. Ilyen nevű határrész járásunkban is van még: Vácszentlászlón. D. J. elvtársias légkör uralkodott. A megbíráltak zöme elfogadta a kritikát, s' őrömmel mondhatom, azóta változtattak magatartásukon. Akik ellen az a ! kifogás merült föl, hogy nem látogatják a pártrendezvényeket, most már eljárnak. Termé- i szetesen a tagság sem fukarkodott a megjegyzésekkel, amelyek a vezetőségek munkáját minősítették. Szóvá tették például, hogy mind a párt-, mind a gazdasági vezetőség nem mindig kéri ki a párttagság véleményét, döntéseik előtt. Másutt meg éppen dicséretként hangzott el ennek a gyakorlatnak az ellenkezője. Mindenütt kérték, ilyen kötetlen beszélgetésre necsak kongresszusi és KB-határozat alapján kerüljön sor. Valamennyi pártszervezet ismételten teremtsen erre lehetőséget. Aktív párttagok szájából is elhárított, de főleg nyugdíjasoktól. • Amire idői kell szakítani — Engedjen meg egy kérdést. Bárhol megfordulok, ez refrénszerűen visszatérő óhaj. Nem tudom, hogyan vélekedjek róla, hiszen a párttagnak csoportértekezleteken, taggyűlésen is módja van kifejteni véleményét. Bírálat is van a kérés mögött, vagy nem? — Sajnos a sokat emlegetett rohanó tempótól mi sem függetleníthetjük magunkat. Pártmunkánk talán túlzottan is gazdaságcentrikus. Jobban mondva: hivatalos jellegű. A magam példájából indulok ki. Évtizedek óta pártmunkás vagyok, minden járási párt- és állami vezetőt jól ismerek. Sűrűn találkozom velük. Alig emlékszem azonban olyanra, amikor látszólag harmadrendű dolgokról váltunk szót: a családról, gyerekekről, egészségről, bánatokról, egyéni örömökről. Ezt hiányolják a párttagok is. Mi erősen megfogadtuk a beszélgetések után: mindig szakítunk időt személyes ügyekre. Nem elégszünk meg a rendezvényeken való hivatalos találkozásokkal. — Hányán léptek ki a péceli pártszervezetből ? — Egyetlen fiatalasszony. Sajnáljuk, mert nagyon tevékeny volt. Férjé, családja igen vallásos, s mivel náluk is laknak, nem tudott ellenállni az örökös „nyomásnak”. — Gondolom önök is meg-, kezdték a beszámoló taggyűlésekre való fölkészülést. — Még karácsony előtt megtartottuk az előkészítő titkári értekezletet, 1 alapszervd- zeteink — a tagság véleményének figyelembevételével — hozzáfogtak a beszámolók ösz- szeállításához. Minden alapszervezet területfelelőse a helyszínen ad segítséget. Folyamatban van á .vezetőségek éves tevékenységének minősítése is. — Tapasztalatai alavján milyennek ítéli a múlt évet? — Valamennyi alapszervezetünk teljesítette tagfelvételi tervét, az összetétel is elképzeléseink szerint alakult. Sok munkát adott a tagkönyvcsere előkészítései NagV súlyt helyeztünk a1 gazdaságpoli cikai agitációra. Arra törekedtünk, hogy az V. ötéves terv indító éve minél jobban sikerüljön. Azt gondolom, nem zártunk rossz esztendőt. A nagyközség fejlődéséért — A pártmunka, a politikai tevékenység végül is az üzemek, szövetkezetek eredményeiben válik mérhetővé. Milyenek az eredmények? — Pécelen valamennyi termelőegység túlteljesíti tavalyi előirányzatát, néhány kivétellel nyereségtervét is. Pontos számok még nincsenek. Sokat fejlődött községünk is. Tizenkét tanácsi lakást adtak át, befejeződött a gázprogram, bővült a vízhálózat, szilárd burkolatot kapott a Völgy utca. Elkészült az új piac, elárusító bódékkal, fedett csarnokkal. — A legfontosabb idei tervek? — Az év első felében újabb hat lakást fejeznek be, megkezdődik a Vásártéren a kétszer nyolc tantermes iskola építése, nagyobbítják az óvodát kikövezik a Kör utcát — ezzel régi vágya teljesül a lakosságnak. Továbbfejlesztik a villanyhálózatot. Piemé- nyünk van rá, hogy a nyolcvan lakásos lakótelep első házába az év végén beköltözhetnek. Az idén megkezdik az ezer négyzetméter’ alapterületű áruházát is. Juhász Jánossal a cselekvési program pártbizottsági vitája után beszélgettünk. A rövidesen elkészülő saját cselekvési programjukba lesz mit belevenni. IK—P tetótotárssilabi munka pénzügyi elszámolásáról Egyre több vállalati és szövetkezeti kollektíva vállal társadalmi munkát, ennek pénzügyi elszámolását 'most a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter együttes rendeletben szabályozta, — mint már jeleztük -—, ami a Magyar Közlöny 85. számában jelent meg. A rendelet szerint a társadalmi munka mentes az árbevétel-arányos termelési és forgalmi adó, valamint építési adófizetési kötelezettség alól. A munkaidőn kívül végzett munkáért járó bér felajánlása esetért azt levonás nem terheli (például nyúgdíjjárulék, honvédelmi hozzájárulás). A rendelethez kapcsolódó számviteli közlemény, és a végrehajtást elősegítő tájékoztató a Pénzügyi Közlöny 33. számában jelent meg. A MÍG A \ <ÉSZLE T T ART! Női pőmpsz cipők Női csizmák 292 Ft helyett 65 Ft-ért 585 Ft helyett 198 Ft-ért gödöllői ruházati haltjában: Gödöllő, Szabadság tér 7. és az Kaphatók a ^ r AaIIJL. ^ aszódi ruházati holtjában : Aszód, Kossuth Lajos u. 27. > 4 I (
