Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

\ yHMtU) 1977. JANUAR 8., SZOMBAT JUJ POLITIKAI KÖNYVEK Gazdaság és társadalom A társadalmi fejlődés sajá­tosságainak és törvényszerűsé­geinek ismerete elengedhetet­len feltétele az alkotó mar­xista—leninista gondolkodás­nak — állapította meg a párt Központi Bizottságának 1976. október 26-i ülé$e. Valóban, a fejlett szocializmus kérdé­seinek tanulmányozása növeli á __ társadalmi tudatosságot, erősíti, gazdagítja a szocialista közgondolkodást. Ebben segí­tenek azok a Kossuth-köny- vek, amelyeket a napokban jelentetett meg a kiadó. Lenin: A szocializmus építéséről A szerkesztő Leninnek azo­kat a munkáit gyűjtötte egy­be, amelyek konkrétan a szo­cializmus építéséről szólnak. Lenin gondolatait elsősor­ban A szovjethatalom soron levő feladatai című munkájá­ban fejtette ki. Hangoztatta, hogy a szocialista forradalom gyökerében különbözik a pol­gári forradalmaktól: fő fel­adat az új állami és a társa­dalmi-gazdasági rendszer ki­építése. Lenin azonban nem­csak elméleti kérdésekkel foglalkozott, hanem konkrét gazdasági feladatokkal is, közben olyan általános meg­állapításokra jutott, amelyek ma is időszerűek. A lenini út­mutatások mindenekelőtt a munkatermelékenység emelé­sére, a nagyipar anyagi alap­jainak létrehozására, a gazda­sági emelőknek a gazdaság fejlesztésére való felhasználá­sára, az áru-pénz viszonyok helyzetére, a kereskedelem fejlesztésére vonatkoznak. Igen sokat foglalkozott a tudomá­nyos tervezés és a termelés- szervezés kérdéseivel is. „Meg kell végre tanulnunk — írta több mint ötven évvel ezelőtt — megbecsülni a tudományt, elutasítani a dilettánsok és bürokraták „kommunista” gőgjét, meg kell végre tanul­nunk rendszeresen dolgozni, saját tapasztalataink, saját gya­korlatunk felhasználásával.” Erre hív fel pártunk Köz­ponti Bizottságának 1976. de­cember elsejei határozata is, amely hangsúlyozza, hogy a gazdasági célok megvalósítha­tók, Íja rendszeresen, körül­tekintően dolgozunk, ha fél­használjuk tapasztalatainkat, ha a vállalati tervek össz­hangban lesznek a népgazda­sági tervvel. Nők, gazdaság, társadalom A kötet tanulmányok gyűj­teménye. Témaköre nagyon széles. Azokra igyekszik vá­laszt adni, amelyek napjaink­ban a nőket foglalkoztatják: hogyan élnek, miként lehetne gondjaikon segíteni, miiyen helyet foglalnak el a társada­lomban, a gazdaságban. A könyvben a többi között dr. Szabady Egon időszerű népesedési kérdésekről, dr. Kiinger András társadalmunk gazdasági szerkezetéről, s az ország munkaerőforrásáról, Ferge Zsuzsa a nemek közötti egyenlőség társadalmi-gazda-' sági alapjáról, Tüü Lászlóné az iparban foglalkoztatott nők­ről, Orlion Zsuzsa a mezőgaz­daságban dolgozó nők élet- és munkakörülményeiről ír. S mint ahogyan a könyv előszavában Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke megállapítja: a tanulmányok változatos metszetekben mutatják be a magyar nők helyzetét, lehető­ségüket és korlátáikat. A szer­zők mindvégig igyekeztek ob- jektívek maradni, bár egyik- másik tanulmányon néha ér­ződik a kidolgozatlanság, az esetlegesség is, valamint a nem egységes szemlélet. A szerzők mondanivalójukat mindenütt adatokkal, tábláza­tokkal támasztják alá. A szocializmus és a nemzetele Nem valami elméletieskedés- ről- van szó ebben a könyvben, hanem nagyon Is gyakorlati tennivalókról. Egy, Moszkvá­ban megrendezett tudomá­nyos konferencia anyagát gyűjtötték könyvalakba. Olyan időszerű kérdésekről van szó, mint a gazdasági integráció, a szocialista orszá­gok egységének erősítése, a dolgozók internacionalista ne­velésének időszerűsége, s ter­mészetesen a nemzeti kérdés marxi—lenini alapon történő megoldása. Ennek legjobb példája a Szovjetunió, amely­ben sok nemzetiség él. A szer­zők példáikat olyan szovjet- unióbeli nemzetiségek sokol­dalú fejlődéséről vették, amelyek a cári Oroszország­ban még az anyanyelvűket sem használták. A könyv mondanivalójá­nak lényege egy mondatban: az internacionalizmus jelen­leg minden területen áthatja a szocialista országok népei­nek életét, mind kölcsönös kapcsolataikban, mind anyagi, politikai és szellemi téren. A gyűjtemény öt részből álL Az első részben a nemze­tekről és a nemzetek közötti kapcsolatokról van szó, a má­sodikban a szocialista nemze­tek kialakulásának és fejlődé­sének kérdéseiről olvasha­tunk, míg a harmadik rész­be azok az anyagok kerültek, amelyek a szocialista viszo­nyokat tárgyalják; ehhez csat­lakozik a ríegyedik, ötödik rész, amelyek a szocialista országok együttműködésének és közeledésének, illetve az internacionalista nevelésnek a problémáit világítják meg. Gazdaságpolitikai kisszótár Népes szerzői gárda vállal­kozott arra, hogy e kisszótárt összeállítsa. Sikerrel. Tíz év­vel ezelőtt volt ugyan már eb­ben hasonló jellegű összeállí­tás, de az segédanyagként szolgált a propagandistáknak. A mostani sem lexikon, de más, mint a korábbi. Üj te­matikát készítettek a szer­kesztők, s mintegy ezer szó­cikket állítottak össze, ezáltal szinte átfogják az egész ma­gyar gazdaságpolitikát. Emellett természetesen a közgazdasági alapfogalmakról is szóltak, igen sokféle formá­ban tájékoztatnak a gazdaság- politikai kérdésekről. Gall Sándor Hangverseny és találkozó Tekintettel a nagy érdeklő- déste, előre láthatóan márciu­sig tart nyitva Budapesten a Néprajzi Múzeumban (a volt Nemzeti Galéria) az Egy nép megmenti kultúráját címmel, a chilei menekültek személyes tárgyainak kiállítása. Ma délután három órakor a kiállítás helyiségeiben szoli­daritási hangversenyt rendez nek. * Viktor Jara együttese, valamint Carlos Miro, zeneku­tató és gitárművész chilei nép­dalokat és mozgalmi dalokat mutat be a műsorban. Az elő­adás után latin-amerikai fiata­lokkal és chilei menekültekkel találkozhatnak az ériek odók. Diákok tehetségkutató pályázata Száz pályamű érkezett eddig a diákírók és diákköltők idei országos találkozójával kap­csolatban kiírt pályázatra Sár­várra. A középkori lantos krónikás. Tinódi Sebestyén vá­rosa. illetve annak róla elne­vezett gimnáziuma április 14— 16 között negyedszer fogadja a legjobban író középiskolásokat és szakmunkástanulókat. A kétévenként sorra kerülő te­hetségkutató pályázatot és az azt követő találkozót ezúttal is a KISZ Központi Bizottsága rendezi a sárváriakkal közö­sen az országos diáknapok ke­retében. Az eddigi találkozókon si­kert elért fiatalok közül néhá- nyan már bekapcsolódtak iro­dalmi életünkbe. Írásaink rendszeresen megjelennek. Az ország valamennyi kö­zépiskolájából és szakmunkás- képzőjéből várják még egy hónapig a fiatalok írásait a sárvári Tinódi gimnáziumban. Vers, novella, riport és kriti­ka műfajb&n (műfajonként legfeljebb 5 írással lehet pá­lyázni) küldhetnek pályamun­kákat. Az írásokat írók, kritikusok bírálják el, s a legjobb szer­zők vehetnek részt a tavaszi országos diákíró- és diákköltő­találkozón a nyugat-magyar­országi kisvárosban. A szintézis megteremtése - vitákkal Egy tantárgy gondjai Pest megyében Öt éve középiskolai tan­tárgy a világnézetünk alapjai, s ha a bevezetése előtti kísér­leti időszakot figyelembe vesszük, akkor is mindössze nyolc évre tekint vissza az ok­tatása. Ennek tulajdoníthat­juk, hogy tanítása körül sok még a vita. Kialakult hagyo­mány alig van, ezért talán te­matikailag és módszertanilag is sok a tisztázatlan kérdés. A tapasztalatok összegezésére most különösen nagy szükség van, hiszen már dolgoznak az új tanterven és valószínűleg új tankönyv is készül. Csiszolódó nézetek Fenyő János, a ráckevei Ady Endre gimnázium tanára négy éve tanítja a világnéze­tünk alapjait. Véleményét, ta­pasztalatait sok szempontból általánosíthatjuk. — A világnézeti nevelés nem szűkíthető le a középis­kolák negyedik osztályára, vagy egyetlen tantárgyra. A fizika, a kémia, a biológia, a matematika, a történelem ta­nulása során a fiatalokban ki­alakul a materialista szemlé­let. A mi tantárgyunknak a szintézist kell megteremtenie; a materialista szemléletet a marxista világnézet síkjára osztani, így a természettudo­mányi és a társadalomtudo­mányi ismeretek megszerzése után — időben — közvetlenül juthatnának el a világnézeti vonatkozások megállapításáig. — Véleményéből nyilván­való, hogy a világnézetünk alapjait klasszikus értelemben is tantárgynak tekinti. — Egyértelműen. Rendsze­resen feleltetek és érdemje­gyeket adok. — Előfordulhat, hogy egy- egy eminens tanuló ideológiai kötődés, valóságos világnézeti elkötelezettség nélkül kitűnő osztályzatot kap világnéze­tünk alapjaiból? — Megtörténhet, bár ennek értékelése nehéz. Az ideoló­giai vetületek körét, az érzel­mi ráhangolás módszerét a pedagógusnak kell megtalál nia. Ez időnként megköveteli, hogy a tantervet rugalmasan kezeljük. Évente tíz-tizenöt fórumóra áll rendelkezésünk­re, amikor a tanulók által fel­vetett kérdésekre, aktuális po­litikai problémákra adunk vá­laszt A fórumok kitűnő lehe. tőséget nyújtanak a nézetek vitában történő csiszolásához. Az álláspontot indokolva kell emelni. A jelenlegi világ­nézeti oktatási még kísérleti stádiumnak tartom. A tantérv és a tankönyv elég sok kevésbé fontos részlettel foglalkozik, ugyanakkor alig van lehetőség a politikai gazdaságtani fo­galmak tisztázására, illetve a dialektilta törvényeinek meg­ismerésére. (Mindkét téma a marxizmus szorosan vett alap­jaihoz tartozik!) Nagyobb te­ret kellene biztosítani a lenini forradalomelmélet és a szocia­lista építés törvényszerűségei­nek feldolgozására. — A tanítási óraszám ele­gendő? , — Igen. Talán az anyagon belüli irányokon lehetne vál­toztatni. ' Érdemes lenne azon is gondolkozni, hogy nem kel- lene-e a tananyagot és az órák számát három évre fel­Beszélgetésünk napján — hagyományos értelemben — nagyszerű világnézetünk alap­jai órát tartott Fenyő József. Nem egyszerűen ismereteket közölt, hanem a tanulók rész­kérdésekre adott válaszaiból építette fel az elsajátítandó anyagot. Eközben mindig utalt az összefüggésekre és a következtetések levonásával foglalta össze a témát A pél­da erejével is szolgált az óra: általában mindig ugyanaz a két-három tanuló jelentkezett — ők egyébként is jó tanulók —, s ha a pedagógus más diá­kot szólított fel, többnyire csak félig helyes, vagy rossz választ kapott. Az óra témája — a tan­tervhez képest némi késéssel — az alap és a felépítmény viszonya volt. Már akkor érezni lehetett hogy ez a bo­Kinek-kinek ízlése szerint Tallózás a rádióelőzetesben veséiteknek gyönyörűségeire és vigyen el benneteket az ördög, ha megtagadtok, minekutána meghallgattatokI Istenek, Megváltók, Prófé­ták. '(15-én 9 óra, Kossuth­adó.) A sorozat folytatásaként ezúttal Buddháról hallunk. A megvilágosult prófétáról Gyárfás Endre írt hangjáté­kot, amely távoli, titkzatos vi­lágba^ vezet, ugyanakkor élő vallástörténeti ismeretanyag­gal is szolgál. Az átalakuló Ázsiáról szóló hírekben ma is gyakran találkozhatunk a buddhizmus hatására bekö­vetkező eseményekkel. (Feb­ruárban Kung-Fu-ce-ről, a kínai vallásalapító filozófus­ról sugároz hangjátékot a rá­dió.) Mozgófénykép. (17-én, 18.45, Kossuth-adó.) Solymosi Ottó műsorában írók és költők val­lomásait hallhatjuk a magyar film kezdetének időszakéról. A mozgófénykép hőskorát idéző kritikában művelődés- történeti, irodalmi, színház- történeti érdekességek mellett fény derül a mozi szó, vagy elnevezés eredetére is. A mű­sorban Heltai, Ady, Babits, Karinthy és Krúdy versei, írásai hangzanak el többek között. Űj műsor indult 1977 elejé­től a rádióban. A címe mindig egy hónapnév és ez nagyjá­ból a tartalmát is meghatá­rozza, bár nem egyszerűen a hónap krónikása akar lenni. Színes történetek, érdekes em­berekkel készített beszélgeté­sek, kultúrtörténeti megemlé­kezések alkotják a kaleidosz­kóp jellegű műsort. Az új so­rozat a Petőfi-adón jelentke­zik, havonta egyszer, délután 14 órakor. ★ A teljesség igénye nélkül, tallóztunk a műsortájékozta- tóban. S a kiemelések mindig szubjektivek, de azért bízunk abban, hogy ki-ki saját ízlésé­nek megfelelően hasznos és érdekes műsorokat talál a programban. Kr. Gy. I nyolult összefüggésrendszer aligha lesz érthető a dialek­tikus kölcsönhatások ismerete nélkül Hasonló helyzet ala­kult ki a szépségeszmény változásával kapcsolatban. A miértre és a hogyanra a tanár­nak kellett megadnia a vá­lásét. Érdekessége miatt kell megemlíteni a forradalmiság fogalmának tisztázatlanságát. Nem sokkal jutottak túl a ro­mantikus elképzelésen, inkább csak a kiváló dolgozó kategó­riáját határozták'' meg: az át­lagosnál többet és jobban dol­gozni. S ami egyértelműen kedvező tapasztalat: Fenyó József nem tért ki a vitatko­zó kedvű diákok elől, felnőt­teknek tekintve hallgatóit, ő maga is indokolta álláspont­ját és ezt megkövetelte a ta­nulóktól is. A téves vélemé­nyeket közvetve csiszolgatta. Indokolt módosítások — Az oktatás egyik fontos tényezője a pedagógus egyéni­sége — kezdte a beszélgetést dr. Mikulási Béla, az ócsai gimnázium tanára, aki egyben a világnézetünk alapjai tan­tárgy megyei szakfelügyelője is. •»— Ez a megállapítás foko­zottan igaz a világnézeti ala­pok tanításánál, itt szinte meghatározó a tanár szemé­lyisége, hiszen nem mondha­tunk le arról, hogy az oktatás mellett fejlesszük az ideoló­giai elkötelezettséget is. — Előfordult-e már a tan­tárgy történetében, hogy va­laki világnézetünk alapjaiból megbukott? — Pest megyében nem. Az országban is mindössze egy bukásról tudok. — Az új tantervben meg­változik-e a tantárgy temati­kája? — Igen, bár még a végle­ges módosításokról nincs dön­tés. Mindenképpen várható azonban, hogy a világnéze­tünk alapjai tantárgy megkö­zelítően egyharmad részét a történelemoktatásba építik be. De nem csökken a világnézeti órák száma, ezzel több idő marad az átfogó marxista vi­lágnézet kialakítására, a kö- vetkezetetések levonására — Nem volna-e célszerű, ha a fizikát, matematikát, bioló­giát, földrajzot, történelmet oktató pedagógusok egy-egy jelenség, vagy törvény tanítá­sa közben kitérnének a világ­nézeti vonatkozásokra is? — Ez a távlati cél. Az új tankönyvek egy részében már lesz hivatkozás a világnézeti következtetésekre is. Ez a kérdés azonban egy sor bo­nyolult problémát vet fel, a tananyagok zsúfoltságától a pedagógusképzésig. Marxista diákkörök? A tanítás után két negyedi­kes lánnyal kezdtünk beszél­getni, aztán néhány perc múl­va már csaknem húszán ül­tünk a szaktanteremben. A fiatalok válaszai eléggé egyér­telműek. Többnyire nehéznek tartják a világnézetünk alap­jai tantárgyat, főleg az anyag első részét, amelyben az évek­kel ezelőtt tanult természet- tudományos törvényekből most kell megfogalmazni a következtetéseket. Nem soli lehetőségük van saját vita­készségük felmérésére, az órák keretében erre korláto­zottak a* lehetőségek. A KISZ-alapszervezetekben fo­lyó politikai képzés tematiká­ja sem kapcsolódik ehhez a tantárgyhoz. Az ifjúsági vita­körök programjának módosí­tása nehéz lenne azért is, mert az alapszervezetekben nemcsak negyedikesek van­nak A marxista diákkörök létrehozása valószínűleg segí­tene ezen a problémán. S hogy miért érezzük na­gyon fontosnak az önálló vé­leménynyilvánítást, a vita­készség fejlesztését? A világ­nézetünk alapjainak oktatása — semmiképpen sem elhanyo- golható. de — csak egy része a világnézeti nevelésnek. A megszerzett tudás alkalmazá­sának képessége elengedhetet­len eszköze a cselekvésnek. K riszt György Petőfi-adó.) Egy nagy írónem­zedék portrésorozatét hallgat­hatjuk végig, önmagáért be­szél, ha csupán néhányat so­rolunk is fel az arcképek kö­zül: Puskin, Gogol, Tolsztoj Csehov, Turgenyev, Belinsz- kij és Cserntsevszkij. A szer­kesztőket az a gondolat vezet­te a sorozat összeállításánál hogy minél inkább megismer­jük valamely más nép irodal­mát, annál jobban és mélyeb­ben értjük meg a magunkéi is. Ezzel a sorozattal párhuza­mosan és gondolatilag is ösz- szecsengve kerülnek adásba a Modem írók portréi. Január­ban hallhatjuk a Saul Bel- low-t, az 1976-os irodaim^ No- bel-díjas amerikai; valamint a Ch. F. Ramuz svájci és Pat­rick White ausztráliai írót be­mutató műsorokat. A magyarországi nemzetisé­gek néprajza. (26-án, 19.15, Kossuth-adó.) A nálunk éle szlovák, délszláv, román és német nyelvi szigetek erede­tét, szokásait, dalait, balla­dáit, meséit mutatja be egy- egy önálló adásban a rádió. Első alkalommal dr. Manga János összeállításában a ma­gyarországi szlovákok népraj­zából kaphatunk ízelítőt. Minthogy a műsor a magyar anyanyelvű hallgatóknak ké­szült, eredeti nyelven csak az illusztrációk hangzanak el. _____________________SZÍNHÁZ Pa jzán históriák. (II—III. rész, 14-én és 19-én a 3. mű­sorban) Balzac, a nagy realis­ta, bővérű humorral ábrázolja a XIX. század eleji francia társadalmat. Hősei; a pénz, a hatalom és a szenvedély meg­szállottjai. A műsor hangula­tát kitűnően jellemzi az elő- hangból vett idézet: Élvezzé­tek hát ez igéket vígan, sze­relmes feleim, testeteknek és rádióváltozat rendezője a kö­vetkezőket írta: Reneszánsz valóság ez a javából! A fel­szarvazott férj, a korrupt pap, az aljas kerítő, a furfangos szerelmes ifjú és a szent bib­lia segítségével meggyőzött erényes asszonyka — jobbnál jobb szerep a (na úgy tetszik) kész rádiójátékban. Megtar- va a teljes eredeti szöveget — helyszínváltozásokat eszkö­zöltem ... Ily módon a szín­pad néhány négyzetméterére zsúfolt cselekményt a rádió színpadán széthúztam, sokszor Firenze város egész területére. Tragédia magyar nyelven (27-én, 19.15). Az Sophocles Electrájából nagyobb részben fordíttatott, és- az keresztény erkölcsöknek jobbításokra pél­dául szépen, játéknak módja szerint rendeltetett pesti Bornemisza deák által. Borne­misza Péter nem egyszerűen lefordította az Elektrát, ha­nem korának magyar viszo­nyaira alkalmazta, s időszerű­ségét napjainkig nem vesztet­te el. (A világszínház sorozat februárban folytatódik Balas­si Bálint: Szép magyar komé­dia és Christopher Marlowe: Doctor Faustus című drámá­jával.) IRODALOM Könyvpárbaj. Döntő: 12-én, 19.15, Kossuth-adó. A 16 szak- szervezeti csapat egyéves ve­télkedősorozatának záróműso­rán a négy döntőbe jutott mé­ri össze tudását. A rádió ered­ményes vállalkozása volt, hogy szocialista brigádok ad­hattak példát arról: miként lehet szívvel és értelemmel be­fogadni a magyar irodalom értékeit a kora századoktól napjainkig. Arcképek az orosz iroda-4 lomból. (Minden kedden 12.33, A Magyar Rádió irodalmi főosztályának előzetes műsor­terve gazdag programot ígér e hónapra. A tájékoztatóból ér­demes feljegyezni néhány adás címét és időpontját, amelyek különösen hasznos Időtöltést, kellemes szórako­zást ígérnek a hallgatóknak. _______________SZÓRAKOZÁS A pincér éjszakája (január 10.). Mándy Iván minihangjá- téka a Zsebrádiószínház soro­zatában kerül bemutatásra. A történet hőse egy öregedő pincér, aki a hivatásának megszállottja. Egyik munka utáni éjjel az ágya szélén ül­ve töpreng az elmúlt nap, sőt egész életének gondjain, mi­közben megfeledkezik a mel­lette fekvő feleségéről, s vele együtt mindarról, amit ma­gánélet címszó alatt ismerünk. Világszínház. A drámairo­dalom két és fél ezer éves tör­ténetének legszebb alkotásait bemutató sorozat a harmadik ciklusához érkezett. Január­ban még három kitűnő feldol­gozást hallhatunk a kora­reneszánsz időszakából, a Kossuth-adó hullámhosszán. Dundo Maroje (13-án, 19 15.) Marin Drzic vígjátékát Csuka Zoltán fordította magyarra. A dráma szereplői: Dundo Ma­roje, a gazdag kereskedő, akit könnyelmű fia az orránál fog­va vezet; a kettőjüknél fur­fangosabb szolgák; haszonle­ső fogadóstik és vérbő öröm­lányok. A mű irodalmi értékét a nagyszerűen megformált jellemek adják. Ez a hangjá­ték még 1958-ban készült, pa­rádés szereposztása ma már történeti dokumentum: Szabó Ernő, Apáthi Imre, Rozsos István. Bikády György és Vö­rösmarti Bili hangját hallhat­juk. Mandragóra (21-én, 19.15). Machiavelli klasszikussá vált vígjátékáról László Endre, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom