Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
19T7. JANUÁR 8., SZÖMBAT XXMtm Bővül a magyar-vietnami árucsere-forgalom Pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a magyar—vietnami 1977. évi árucsere-forgalmi és -fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv szerint Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között az árucsereforgalom az elmúlt évihez képest az idén jelentősen növekszik. A magyar szállítások túlnyomó része gépekből és berendezésekből, műszerekből, gyógyszerekből és gyógyászati alapanyagokból, valamint különböző fogyasztási cikkekből áll. Vietnamból fogyasztási cikkeket, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeket vásárolunk. A tárgyalások a barátság és a testvéri együttműködés légkörében folytak. A megállapodást Tordai Jenő és Nguyen Van Dao külkereskedelmi miniszterhelyettesek Írták alá.. Az MSZBT elnöksége az idei tervekről Pénteken Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének vezetésével ülést tartott a társaság ügyvezető elnöksége. Az ülésen megvitatták az 1977. évi munkatervet és a társaság munkájának néhány időszerű kérdését. Tervek és lehetőségek (5.) Agyárkapuban nem sorakoznak szakképzett munkások Sajátos, vállalati szempontból kívánok hozzászólni a Pest megyei Hírlap december 24-i 6zámában megjelent Honnan vegyük ami nincs? című cikkhez. A cikk — egy televíziós műsor kapcsán (Tervek és lehetőségek, december 23.) — munkaerőgondjainkat vázolja létszám, szakképzettség, munkahelyi lehetőségek és más (termelékenység, munkafegyelem) szempontok szerint. Mindezt teszi népgazdasági, ágazati szinten: körvonalazva a következő időszakban a munkaerőre vonatkozóan várható mennyiségi és minőségi változásokat. A cikk írója a televiziómű- sorban elhangzott két véleményt kiragadva általánosít, elmarasztalva a vállalati munkaerő-gazdálkodásban kellően át nem gondolt, helytelen módszerek alkalmazását, valamint a tervszerűen irányított munkaerő-átcsoportosítás mobilizálásának hiányát. Ügymond a munkaerögazdálkodással és -politikával foglalkozó irányító szervek kénytelenek alvállalatok helyett gondolkodni, és esetenként cselekedni. Ügy vélem vállalatunknál, a Mechanikai Müveknél jelentkező új feladatok végrehajtására, valamint a munkaerőhiány felszámolására tett és teendő int- tézkedéseinket, ha nem is lehet általánosítani (profilváltás, termékszerkezet átalakítása stb.) arra alkalmasak, hogy teljesebb kép táruljon fel a vállalati munkaerő-gazdálkodásról, mint amit erről a cikk írója alkotott. Előrelátó intézkedésekkel A cikk — szerintem — nem emelte ki eléggé a két különböző gazdálkodási (népgazdasági és vállalati) szint sajátos érdekéből fakadó feladatokat. Vállalati hatáskörbe utalni, ágazati, népgazdasági munkaerőgondok megoldását, és figyelmen kívül hagyni a ténylegesen jelentkező vállalati lehetőségeket, nem segíti eléggé a helyes módszerek kialakítását, a problémák közérthetőbb feltárását. A vállalatok feladata, hogy adott szabályozó kereteken belül saját elképzelésüket, a nép- gazdasági igényeknek megfelelően valósítsák meg. Azt, hogy erre az ösztönzés mennyire közvetlenül valósul meg azt, a mindenkori feladat jelentősége, sürgőssége kell, hogy ösztönözze. A helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás, a sajátos igények kielégítése, fogalmazódjon meg már a követelésekben is. A Mechanikai Művek új vállalati feladatai változást hoztak a munkaerj- és a vállalati gazdálkodásban. Az eddig követett és alkalmazott módszerek megváltoznak. Nemcsak a jelenlegi, a megnif- vekedett feladatok magolásával kell foglalkozni, nanem a következő ötéves időszakban is megalapozva, előre atóan kell végrehajtani a létszámbővítő, szervezési és más intézkedéseket. Maga a profilváltás és a termékszerkezet átalakítása nemcsak minőségi, hanem mennyiségi feladat is, jelentős terme- lésiérték-felfutással. Mérlegelve és ismerve országunk nyersanyaghelyzetét, és -ellátottságát, mi úgy értelmezzük a feladatokat, hogy a munkaigényesebb termelésre célszerűbb irányítani a termékszerkezet átalakítását. Ennek megvalósítása egyfelől az említett objektív adottság miatt szükséges, de a munkaerő sem kevésbé adott meghatározó tényező (a létszámot és a szak- képzettséget tekintve). Kellő számú és képzettségű munkaerő, korszerűbb technika, technológia kialakítása kevesebb akadályba ütközik, mint egy nyersanyag-orientált gazdaság kialakítása. A termelés területi elosztása Vállalatunk munkaerőhelyzetét nagymértékben befolyásolják. a környezet munkaerő-lehetőségei. A IV. ötéves terv időszakában egyik vidéki telephelyünk növekedésétől — Abony — eltekintve, jelentősen nem változott a létszám. Az V. ötéves terv idején hasonló helyzet várható. A létszámbővítésre az igény és a lehetőség is megvan. A két vidéki telephelyen, Marcaliban és Abonyban a szükséges létszám már adott, ezért a lehetőség szerinti fejlesztést kell kombinálnunk szervezési, telepítési feladatokkal. A termelés területi elosztását ßzinte meghatározza a munkaerőhelyzet. Éppen ezért a vállalati átlagnál munkaigényesebb telefongyártást az abonyi gyáregységünkbe telepítettük. A festékszóró berendezések előállítása magas szakképzettséget kíván, de kevésbé munkaigényes. Gyártásuk bevezetésekor további termék-átcsoportosításokat hajtunk végre a telephelyek között, ezért a központi telephelyen a termelés létszámszükséglete növelés nélkül megoldható. A tervezett munkaerő-szükségletet elsősorban a munkába lépő fiatalokkal, valamint a női munkaerő-tartalék bevonásával oldjuk meg. A többlet létszámigény nagy része női munkaerő, melyet a vidéki munkaerő-tartalék figyelembevételével a-z illetékes tanácsokkal egyeztetve terveztünk. Létszámprobléma tehát várhatóan nem akadályozza majd a termelést. Szükséges azonban két másik befolyásoló tényezőt figyelembe venni. Egyik a rendelkezésre álló géppark korszerűsége, a másak a dolgozók szakképzettsége, illetve az erre irányuló szükséglet. Vállalatunk nagy teljesítményű gépeit és berendezéseit jelenleg is három műszakban üzemeltetjük Tervezett termelési feladataink teljesítésének feltétele gépparkunk korszerűsítése, ennek érdekében növeljük a gépek automatizál tsági fokát és célszerűségét. Beruházási terveinket e célok figyelembevételével alakítottuk ki. A vállalat fejlődéséhez szükséges létszámot már e korszerűsítési követelmények alapján terveztük, számolva a műszaki fejlesztésből eredő munkaidő-megtakarításokkal, valamint a munka- és üziemszervezés várható eredményeivel, s a profilváltással együtt jelentkező kedvező létszámkihasználással is. Javul a műszakiak aránya Nagyobb és lassabban megoldható gondinak látszik a szükséges szakembergárda biztosítása. Ilyen tekintetben fizikád és nem fizikai dolgozóknál terveztünk változtatást. Fizikai dolgozóknál a létszámbővítésen túl a szakmunkások arányának növelését, nem fizikai dolgozóknál — némi létszámcsökkentés mellett — az összetétel jelentős módosítását várják (a:z adminisztratív munkakörben dolgozók rovására a műszakiak arányát kívánjuk növelni). Mindezen túl a műszakiak jelentős fiatalítását és létszámuk bővítését hajtottuk végre. friss diplomások és műszakiak felvételével. Ezit a minőségi, illetve számbeli változást nem csupán a termelés felfutása indokolta. A néhány év múlva nyugdíjba vonulók utánpótlására is szántuk. A fizikai állományú dolgozóink képzettségi szintjét is emelni kívánjuk. A gyárkapunál jelentkezők felvételével ugyanis nem lehetne elérni az új feladatok megoldásához szükséges szakképzettségi szintet. Terveinkben a végrehajtandó feladatok között szerepel a szakmunkásképzés, a továbbképzés, a betanított munkások részére szakmásító tanfolyamok indítása, a vezetők képzettségének fejlesztése. Vállalatunknál az* oktatás személyi is tárgyi feltételei megvannak. Az előadók a vállalat, illetve külső intézmények felsőfokú képzettségű szakembereiből kerülnek ki., A téma terjedelme miatt csak egyes részkérdésekkel és gyakorlatuk mozzanataival foglalkoztam, amelyek alkalmasak lehetnek újabb gondolatok ébresztésére az előbbiekben megfogalmazott gondok megoldásáról folytatandó vitához. Dr. Sátor János a Mechanikai Művek vezérigazgatója A legkisebb szervezeti egységekben Újabb lehetőségek, követelmények a pártcsoportmunka fejlesztésére Napjainkban a pártélethen sok szó esik a párt munkastílusának fejlesztéséről. A Pest megyében szerzett tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy fokozódott a pártmunka politikád, mozgalmi jellege. A munkastílus kifejezésre jut abban is, hogy a párton belüli és kívüli kapcsolatok — a meggyőzés, az érvelés, a személyes példamutatás és a közvetlen emberi kontaktus alapján — tovább erősödnek. A tömegek közötti eleven politikai munka, az elhangzott vélemények, javaslatok hasznosítása, a munkáskollektívák tapasztalatainak felhasználása növelte a tömegek bizalmát a párt iránt. A pölitikai, mozgalmi jelleg erősödését igazolja az a felelősség, amedy a pártszervezeteknél tapasztalható a párthatározatok végrehajtásában, A kommunisták példamutatása a társadalmi, közéleti tevékenységben, a termelő munkában mindannyi jele, hogy a párt politikáját értik és készek végrehajtani. Meghatározó szerep A párt munkastílusának fejlődésében jelenleg is, d-e a jövőt illetően még inkább nagy szerepet töltenek be a pártcsoportok, melyek a párt- szervezetek szervezetileg legkisebb egységei, s éppen e sa- tosságukbód adódóan a legalkalmasabbak arra, hogy az üzem, munkahely mikrokol- lektívájáhan meghatározó szerepet töltsenek be a párt politikájának terjesztésében, a párt tömegkapcsolatainak megtestesítésében. Az MSZMP Szervezeti Szabályzatának 29. pontja tartalmazza: „Az alapszervezetekben — létszámtól függően —■ pártcsoportokat kell létrehozni. A pártcsoportok rendszeresen értékelik tagjaik magatartását, a pártmegbízatások teljesítését. A pártcsoportök munkáját a csoportülésen megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják.” Közel négyezer pártcsoport működik Pest megye alapszer- vezeteiben. Döntő többségükben eleget tesznek tartalmi munkájukat illetően is.a Szervezeti Szabályzat meghatározott követelményeinek. A feladatokhoz alkalmazkodva Az elmúlt években, főleg a XI. pártkongresszust követően, a megyében működő pártalapszervezetek vezetőségei konkrét intézkedéseket tettek a pártcsoportmunka fejlesztésére. Az alapszerveze- tek vezetőségei nagyobb igényességgel választották ki azokat a párttagokat, akik felkészültségük és munkahelyi magatartásuk alapján a legalkalUj gázvezetéket kap Nagykőrös Korszerűsítik Nagykőrös gázvezeték-hálózatai. A Tiszatáj Tsz szerelői, a város egész területén dolgoznak. A kép a Tömöri utcában készült Bozsán Péter felvétele | masabbak arra, hogy a párt- | tagságnak megválasztásukat | javasolják. Több helyen — a közvetlenül irányító pártszerv segítségével, útmutatásai alapján — az alapszervezeti vezetőségek eredményesen oldják meg a pártcsoportbizalmiak képzését, továbbképzését. Ahol az irányító pártszervek érdemben segítik a pártcsoportok munkáját, ott a pártcsoport-megbeszélé- saken kötetlen, nyílt eszmecsere útján vitatják meg munkájúik problémáit, foglalkoznak a pártmegbízatások értékelésével, a termelőmunkában tanúsított helytállással, a dolgozók hangulatával A pártcsopor- ’ toknak nagy szerepük van a párt politikájának megértetésében, a párttagok nevelésében, mozgósításában a gazdasági, napi feladatokra. A Diósdi Csapágygyár pártvezetősége például — nágyon helyesen — a pártcsoportibizalmi-megbe- széléseket rendszeresen a politikai tájékoztatás, az információ és az agitáció fórumaiként is kezeli. Gyakorlat nálunk, hogy egy-egy párttag kérésére is összeül a pártcsoport valamilyen helyi probléma tisztázására, megtárgyalására. Jó gyakorlat több helyen, hogy az irányító pártszervek a kádertartalékok kiválasztásánál is meghallgatják a pártcsoport véleményét. A pártcsoportmunka rangjának érdemi emelését érhetjük el, ha az alapszervezetek vezetőségeinek tagjai meghatározott időközökben részt vesznek a pártcsoportok ülésein. Arra ösztönöznek a jó példák, hogy több helyen fel kell oldani a pártcsoportok működésében még tapasztalható merevségfe- ket, és a rugalmas, a feladatokhoz gyorsan alkalmazkodó pártctöpprt-tevékenységet kell megteremteni ...minden 'alapsz ervezetiben. A vezetőségek munkáját teszi eredményesebbé, ha a feladatok napi operatív megoldásában nagyobb szerepet biztosítanak a pártcsopor- tokmak. Ma még nem mindenütt használják ki eléggé a pártcsoportokban rejlő lehetőségeket a közösségi nevelés, a magatartás formálására. Pedig a pártcsoportbizalmiak állnak a legközvetlenebb kapcsolatban dolgozótársaikkal. Ezért őket és a pártcsoportokat kell mindenekelőtt alkalmassá tenni a politikai hangulat formálására, az agitációs munkában való hatékony részvételre, mozgósításra a napi feladatokhoz. Erre csak akkor képesek, ha megfelelő rendszeres politikai felkészítést és tájékoztatást kapnak. Ezt segíti elő, ha az alapszervezetek vezetőségei, a pártcsoportbizalmiak tematikus továbbképzésben részesülnek. Összehangoltan a szakszervezetekkel Vannak az élet által szinte felkínált események, amelyek megoldása speciálisan a párt- csoportokra hárul. Ilyen például napjainkban a szakszervezeti bizalmiak megnövéke- dett jogkörének elfogadtatása, megértetése a párttagsággal és a pártonkívüliekkel. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy sok száz párttag éppen a szakszervezetben, vagy szak- szervezeti bizalmiként végzi pártmunkáját. Másrészt a p ártala pszerv eze teknek működési területükön teljes felelősségük van abban, hogy az üzemi demokrácia fejlődésé- vei összhangban a szakszervezetek eredményesen gyakorolják az őket megillető jogokat. A szakszervezeti bizalmiak és a pártcsoportbizalmiak közös együttműködését és feladataik összehangolását nem szükséges jogszabályokba foglalni. A pártalapszervezet vezetőségeinek, a szakszervezetek műhelybizottsárainak éppen a pártirányí+ás elvei, a töf megs zervezieteK onaiiiosaganotK. tiszteletben tartása útján kell az elvszerű és minden tekintetben pártszerű együttműködést megteremteniük. Adott esetekben, kitüntetés, jutalom, bér-emelési javaslatoknál a szakszervezeti bizalmi jogkör gyakorlásának a pártszerű együttműködés keretei között kell találkoznia a pártcsoport- bizalmi, vagy ha fiatalokról van szó, akkor a KISZ képviselőjének a véleményével is, természetesen a helyi gazdasági vezető egyetértésével. Az egymásért érzett felelősség egy-egy pártcsoport- és szakszervezeti bizalmi munkájának fontos tényezője. Ennek a tudatnak az elmélyülése, hogy a közösségért, a közösségben kifejtett munka az igazi alapja az egyén fejlődésének, boldogulásénak. Ezért is szükséges, hogy az alapszerve- zetekben, a pártcsoporitokban az eddiginél is nagyobb türelemmel, megértéssel foglalkozzanak a párttagok egyéni gondjai vak Ésszerű összevonások, nagyobb hatékonyság Az irányító pártbizottságok — a párt Központi Bizottsága határozatának értelmében — megfelelő előkészítő munka alapján foglalkoznak a kislét- számú pártalapszervezetek összevonásával. A pártszervezetek szervezeti erősítése, egységének fejlesztése ezt indokolttá teszi. A megyében működő pártalapszervezetek 12 százaléka 10 fővel kevesebb párttaggal működik. Ugyanakkor jelentős számban vannak a 20—25 fős pártalapszervezetek. melyek ésszerű összevonással. a kisflétszámú alap- szervezetek beolvasztásával pegyven-atyíftV erős párt- átapSfer’WBStáltké'' válhatnak. A nagyobb létszámú pártalapszervezetek létrejöttével tovább nő a pártcsoportök szer repe. A 40—50 főt foglalkoztató' pártalapszervezetek vezetőségei ugyanis a nagyobb létszámból adódóan főleg a pártcsoportbizalmiak útján tudnak tartani érdemi kapcsolatot az egyes párttagokkal. A párt- megbízatások ellenőrzése is főleg ezáltal valósul meg. Természetesen a jövőben is — a Szervezett Szabályzattal élve — minden olyan termelőhelyen, ahol legalább három párttag van, létre kell hozná a pártalapszervezetet. A kis- létszámú alapszervezetek számának csökkentése, illetve összevonása főként a nem termelő jellegű területi és községi alapszervezetek megerősítését szolgálja. Az üzemeken belül is érdemes azonban áttekinteni mindezt, az esetleges ésszerű összevonás kezdeményezésére. A nagyobb létszámú alapszervezetek létrehozása együtt jár az alapszervezeti vezetőségek létszámának kiegészítésével, növelésével és ennek megfelelően a pártcsoportok újjászervezésével. Politizáló légkör Az alapszervezetek vezetőségeinek feladatkörébe tartozik, hogy rendszeresen értékeljék, minősítsék a pártcsoportok munkáját, s hasznosítsák a pártcsoportoktól érkező javaslatokat, észrevételeket, jelzéseket A munka ilyen továbbfejlesztése hozzájárul a pártélet mozgalmi jellegének erősítéséhez, a folyamatos politizáló légkör kialakításához. Most, amikor megyénkben is megkezdődtek a beszámoló taggyűlések, a pártcsoportok is áttekintik az 1977-es évben előttük álló feladataikat. A gazdasági élet fejlesztése, a pártpolitilcai munka számos új lehetőséget kínál a pártcsoportok tevékenységének gazdagításához, tartalmasságához. A pártalapszervezetek vezetőségein a sor, hogy az új nagy feladatok eredményes megoldásában az őket megillető helyet foglalják el a párt legkisebb szervezeti egységei, a pártcsoportok. ARATÓ ANDRÁS
