Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-06 / 4. szám

ABONYI KRÓNIKA Hasznos órák Fiatalok a könyvtárban Tovább fejlődött a nagyközség Az olvasóteremnek mindig sok a látogatója. A tanulás­hoz a tanulmányi versenyekhez és vetélkedőkhöz felkészülök hasznos olvasmányokra találnak. Gyurákl Ferenc felvétele Sokat változott Abony képe az elmúlt évben, tovább fej­lődött a nagyközség az V. öt­éves terv első évében. A köz­pontban, a Kossuth téren új emeletes ház áll, földszintjén üvegfalú üzletsorral. Megépült 4 ezer méter járda, 1500 mé­terrel bővült a villanyhálózat és korszerűsítették a közvilá­gítást. Családi házat vagy szá­zat építettek. Fejlődtek és korszerűsödtek a mezőgazda- sági és az ipari üzemek, a közellátási fejleszteni; új bol­tok nyíltak. A gyermekintéz­ményekben több lett a férő­hely, az iskolákban javultak az oktatás tárgyi feltételei és jobb az orvosi ellátás is. Felvételünk a tavaly felújí­tott könyvtárban készült, amely nagy örömet szerzett az abonyi könyvbarátoknak. Az olvasókat 27 ezer kötet várja itt és a könyvek számos hasz­nos foglalkozás szerepel a könyvtár programjában. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAOAS ES CEGLÉD VÁROS P RE XXI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1977. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Segítő szándékú felmérés ügyrendi bizottságok munkája a községekben Több konkrét feladatot kell adni A népgazdaság és a lakosság számára egyaránt igen hasz­nos tevékenységet folytatnak a népi ellenőrök. Vizsgálataik szinte mindenre kiterjednek, foglalkoznak iparral, kereske­delemmel, mezőgazdasággal, élelmezés és oktatás kérdésé­vel aszerint, hogy milyen fel­adatok kerülnek sorra. Céljuk az, hogy segítsenek. A ceglé­di városi és járási Népi Ellen­őrzési Bizottság 1976-ban utol­só ülésén összefoglaló jelen­tést tett egy hosszabb ideig tartó vizsgálat eredményeiről. Arról készítettek felmérést, hogy a ceglédi járásban, illet­ve a járás hét településén: Abanyban, Albertirsán, Ceg- lédbercelen, Csemöben,. Dán- szentmiklóson, Jászkarajenőn és Törteién a községi tanácsok ügyrendi bizottsága hogyan működik, érvényt szereznek-e tevékenységük során a ta­nácstörvényben meghatározott irányelveknek? A segítő szán­dékú felmérés készítését a ceglédi járási hivatal felkéré­sére, a felsőbb hatóság jóvá­hagyásával végezték el. Céljuk ezzel főként az volt, hogy megállapítsák, milyen segítség kell, hogy az ügyrendi bizottságok mindjobban betöltsék fe­lelősségteljes szerepüket. Abonyban évente négy ülést tart a nagyközség ügyrendi bizottsága. Munkaterv szerint dolgoznak, nagy pontossággal és felelősséggel. Tavaly az el­tartási és életjáradéki szerző­désekkel kapcsolatban tettek javaslatot a tanács végrehajtó bizottságának. Jobbnak látták, ha az ügyek körültekintő meg­ismerésére az előadó ezután hosszabb időt kap. Foglalko­zott azelőtt az ügyrendi bizott­ság a gyámügyi kérdésekkel, a közműfejlesztési hozzájárulás ellenőrzésével, a műszaki cso­port munkájával, szociálpoliti­kai ügyek intézésébe nyertek betekintést. Vizsgálták a ta­nácstagok megválasztásának törvényességét és egy ízben javaslatot tettek a tanácstagi visszahívásra. Kiadásuk előtt véleményezik a tanácsi ren­deleteket, így például azt, amely a belvízelvezető árkok kiépítésével és tisztántartásá­val foglalkozott. Albertirsán az ügyrendi bizottságot a tanáestitkár patronálja, aki munkájuk­ról beszámol a tanács el­nökének. Tevékenységük eredményes, vizsgálatot folytattak a közér­dekű bejelentések és panaszok ügyében, figyelemmel kísér­ték a tanácstagválasztás, az or­szággyűlési képviselőválasz­tás idején. A tanácsi vezetés igényt tart munkájukra, ja­vaslataikra, s beszámolójukra is, melyre ebben az évben sor kerül. Ceglédbercelen nincsen kü­lön munkaterve a tanács ügy­rendi bizottságának, mert te­vékenységüket beépítették a működési szabályzatba. Itt nem teljesített ellenőrzési ^fel­adatot a bizottság. Csemőben munkatervet készítettek ugyan 1975—76-ra, de ebben vizsgála­tot nem írtak elő. Az ügyren­di bizottság évente egy ja­vaslatot tett, közvetlenül a tanács elnökének. Végzett munkájukról ebbeit az évben fognak tanácsülésen beszámol­ni. A népi ellenőrzés azt ja­vasolta, hogy a jövőben még jobban hangolják ösz- sze munkájukat. Az ügyrendi bizottság mun­kájáért Dánszentmiklóson a vb-titkár felelős a tanácsnál. Tavaly négy ülést és ugyan­ennyi ellenőrzést tartottak, emellett munkaterven kívüli feladatot is végeztek. A jövő­ben a gazdasági és tömegszer­vezetekkel kellene jobb kap­csolatot kiépíteniük — java­solta a népi ellenőrzés. Volna tennivaló a jászkarajenői ügyrendi bizottság számára is, amelyet 1973 tavaszán válasz­tottak, de sem előtte, sem az­óta különösebb előkészítő, ja­vaslattevő és más tevékenysé­get nem folytattak. Munkájuk fontosságára a jövőben job­ban oda kell figyelnie a közsé­gi tanácsnak és konkrét fel­adatokat kellene adnia. Hason­lóan több tevékenységre lenne lehetősége a törteliek ügyrendi Dizottságának, ahol nem hiány­zik a munkára a készség, csak aktívabbnak kellene lenniük, hiszen feladat mindig, minde­nütt van. A Népi Ellenőrzési Bizottság javasolta: a községi tanácsok évente legalább egy ízben ér­tekezzenek az ügyrendi bizott­ságok elnökével, ismertessék velük az időközben megválto­zott jogszabályokat, szabjanak ki konkrét feladatokat, számít­sanak munkájukra. Divatos, szép Zebra sapka, hosszú sál Sokan megállnak mostaná­ban a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet Rákóczi úti boltja kirakata előtt, sap­kamustrára. Mivel divatos té­li kötött holmit is készítenek, közszemlére kerültek a hosszú sálak, zebracsíkos hengersap­kák, a mókás bojtosak, sazok is, melyeknek divatja szinte örök. A ceglédiek elégedetten veszik tudomásul, hogy a há­ziipari szövetkezet gondol rá­juk, miközben exportfelada­tait is teljesíti. Délutánra elfogyott Kenyérlceresők Egy évvel ezelőtt, újév nap­ja után azon bosszankodtak a ceglédiek, hogy egyik nap dél­utánra elfogyott a boltokból a kenyér és a péksütemény, nem lehetett kapni, csak több­naposat, vagy azt sem. Ke­nyérért szaladgált a fél vá­ros, hoppon maradt, akinek nem jutott eszébe délelőtt be­szerezni. A sütőipar akkor az.t a választ adta, a panaszosok­tól elnézést kérve, hogy az ünnepeket követő napokban az átlagosnál kevesebb kenyér fogyott és a kereskedelmi egy­ségek ezért csak a szokásos szállítmányt kérték, ami ha­mar gazdára lelt. Különben is, sajnos, az ünnepre gyár­tott kenyérből sok mázsa visz- szamaradt, takarmányozásra kellett értékesíteni. Népgaz­dasági kár ez, takarékosabban kell élni. ígéretet tettek a sü­tőipari munkáskollektíva ne­vében, hogy vigyázná fognak, hasonló probléma ne fordul­jon elő. Nem is fordult, egészen ja­nuár 4-ig. De kedden délután megismétlődött a tavalyi eset, bosszúsan járták a boltokat a kenyeret kereső karavánok. A boltiak udvarias, mentegetőző szavából, bizonygatásából ám nem lesz vacsora. Általános vélemény volt, hogy az ígé­ret szép szó és úgy jó, ha megtartják. Nemcsak az ün­nepre, hanem az előző évi ta­pasztalatok alapján az utána következő napokra is fel kel­lett volna készülni, nem a vá­ros lakosságának, hanem in­kább a kenyéradóknak, gyár­tóknak és rendelőknek együt­tesen. A spartakiád második helye után Újjá éled a lövészet Csemöben ERDEI TORNAPÁLYÁT TERVEZNEK A járás legBzétszóirtabb tele­pülésének, Csemőnek nincs sportköre. Boda János, a köz­ségi tanács elnöke elmondot­ta. hogy a községbeli sportte­vékenység egyenetlen volt. At­tól függött, akadt-e olyan lel­kes társadalmi aktíva, szerve­ző sportbarát, aki fontosnak tartotta azt, hogy minél töb­ben rendszeresen sportoljanak. Volt olyan időszak, amikor a gazdaságok saját labdarúgó­csapatot alakítottak, pingpong- asztalt vásároltak, máskoraiig volt jele a sportéletnek. A sportkör megalakításának nem volt meg az anyagi félté­mind Kőrösre ’s Ketskemétre vévén, a Cselédeik által Czeg- lédi határban szántatván-vet- tetvén, kaszáltatván és gyüj- tetvén.” 1864-ben ezt a szerződést kö­tötték a béresek a ceglédi köz- alapítványi uradalommal: „Ja­nuár 1-től december utoljáig fejenként nyerendő 25 forint 20 krajczár készpénzt, ter- mesztményekben 24 ausztriai mérő kétszerest, 4 mérő árpát, 1 mérő Köles kását, 100 kéve Rozsét, 48 font sót, 48 font szalonnát (1 font = 54 dkg), egy hold uradalmi erővel megszántott kukoriczaföldet, egy marhát teleléssel és nya­ralással. Akár az Uradalmi Jármos ökrökben, akár pedig a’ reájok bízott gazdasági esz­közökben kár történik, ’s azok­ról bár mikor is számolni nem tudnának, az elveszett ökör vagy más féle eszközök érté­két egyenként ’s ha ez esz­közölhető nem lenne, egyik a’ másikért is jót állva fizetéseik­ből. vagy ennek elégtelensége esetében marháikból és bár hol található ingó és ingatlan javaikból minden perlekedés nélkül az Uradalomnak azon­nal megtéríteni tartoznak.” A béresgazdák; rendőrök, fegyelmezek, munkairányítók, kedvezményben részesítettek voltak. Ezek is cselédek vol­tak. de kiválasztottak, rang­sorban az isnánok után követ­keztek, lakásuk is az ispánnal egy födél alatt volt, javadal­mazásuk titkolt volt, nehogy elégedetlenséget szítson a töb­bi béres előtt. „A béresgazdák külön egyezzenek meg, bizalmi állásuk miatt” — írták 1726- ban. A KOMMENCIÓT egy em­berre méretezték, ez elég is lett volna, de a feleséges, gyer­mekes, igen gyakran sokgyer­mekes béres már nélkülözött különösen, ha az asszony rósz- szül gazdálkodott, ha hitel« vásárolt a fűszeresnél, ez eset­ben a negyedévenkénti kom- menció mérésekor a zsáko' nem ők, hanem a hitelezői tartották. Házat, földet, szőlő szerezni csak ritka kivétel bírt Ha kiöregedett, cselédsorbar élő gyermekei be sem fogad­hatták, mert maguknak sen volt lakásuk. Lakásaik az istál­lók voltak. A tehetetlen házs sosemvolt cseléd végső mene­déke a koldulás lett. Ha a ta­nács elismerte munkára valc alkalmatlanságát, fölvette e koldusok jegyzékére. Ez alka­lommal je’vényt tűztek a mel­lére. „Valóságos koldusoknak pléhből tsinált megismerteti jegy ragasztatik” — határozót! a ceglédi bíróság 1803-ban. A koldusok legtöbbje társtalanul, magányosan élt, nem számoll velük senki, a halál a csárdák és fogadók istállóiban, aklok szalmakazlaiban, elhagyott ma­lomházak padlásain, téli kuny­hókban, kukoricák ónokban országutak árkaiban érte őket. Hídvégi Lajos tele. A múltban a csemőiek el­sősorban lövészetben hallattak magukról, de később az az Is­kola keretei közé szűkült. Sze­rencsére most kedvező váltó., zás várható. A fiatalok egyre tevékenyebbek. A spartakiád 1976. évi jubileumi versenyein csoportjukban a második he­lyen végeztek. A csomói csa­pat gerincét a November 7, Tsz 11. számú üzemegysége ad­ta. Jelentős lépés, hogy — a termelőszövetkezet kezdemé­nyezésére — újjászerveződött a lövészklub. Ezt a későbbiek­ben községi méretűvé szélesí­tik. Huszár Sándor vb-titkár a sportélet fellendítésének lehe­tőségét a sportpálya építésiben látja. A közságrendezésl terv­ben kijelölték a helyét, és az új iskola mellé idővel tornate­rem és lőtér kerülhet. Ha ezek elkészülnek, létrehozható a soortegyesület. További terv a tömegsport céljait szolgáló er­dei tornapálya megvalósítása, melynek helyét már kiválasz­tották, és ha a terv elkészül, nem lesz- akadálya a megépí­tésének. U. L. Az úttörő-olimpiáról Egy ezüstöt egy bronzot hoztak ■ Kecskeméten rendezték meg a XII. téli úttörő-olimpia or­szágos döntőjét, melyen két abonyi gyerek szerepelt figye­lemre méltó eredménnyel. Mindketten a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola nö­vendékei. Az asztaliteniszezők verse­nyében Juhász Erika a II. kor­csoportban dobogóra került, bronzérmet szerzett. Ez volt a negyedik úttörő-olimpia, me­lyen szerepelt, az előzőkön mindig ötödik lett. Juhász Eri­ka tizenkét éves, tehát még kétszer szerepelhet az úttörő- olimpián, ha továbbra is : Tvekszik. Birkózásban Grósz Károly, a1. Abonyban megrendezett te­regeti verseny győztese ezüst­érmet kapott, az 53 kilogram­mosok kategóriájában. ben italt nem láttak. Elsőbb énekeltek: „Béres vagyok, bé­res, béresnek születtem, / Sej, itt az új esztendő, jön a sze­kér értem!" Aztán táncoltak. Férfitáncot, a városi emberek­nek ismeretlent, ősrit, valahon­nan az évszázadok mélyéből valót, sziláját, a hajdani kato­nák förgeteges táncát. De ezt is tiltották. „,Az új esztendei első napokban a’ Cselédek ál-' tál tartatni szokott tivornyá- zásokból eredni szokott bot- ránkoztatások elhárítása tekin­tetéből a’ bíróság által ezennel figyelmeztetnek a gazdák, hogy a’ fogadás alkalmával cselédeiknek harmadnapnál hosszabb tisztességes mulatsági időt ne engedjenek.” A cseléddel korlátlanul ren­delkezett a gazdája, olyan megbízatást is el kellett vé­geznie, ami életveszedelemmel járt. A török alatt Cegléd né­pe többször is megfutott a ga­rázda hordák fosztogatásai elől, legutóbb az egész város Kőrösre és Kecskemétre me­nekült. földjeiket azonban nem hagyták gondozatlanul, az éle­tüket és egészségüket féltő jobbágyok cselédeiket küldték haza dolgozni, mint azt a templompör egyik tanúja, a nyolcvannégy éves kecskeméti Csikay Pál vallotta: „Czegléd Városának elpusztulása azon időtájban vala, midőn a ke­resztyének kezébe esett Buda városa, a gazdák magukat A BÉRESEK DOLGA már az 1696-ik évi vármegyegyűlést is foglalkozta-ta, ekkor mond­ták ki, hogy a szerződés új évtől új évig tart, az év letel­tével a gazda, akár nemes, akár jobbágy, a cseléddel egy héten belül tartozik megegyez­ni. A hét elmúltával a községi tanács köteles a szolgálóktól az úri dézsmát és az adót be­hajtani, s azt a nemes birto­kosnak beszolgáltatni. El kel­lett szegődniük, mert ha nem: „a cselédekre nézve azon régi Tanátsi határozat újítatik meg, miszerént minden Cseléd ezen új esztendő első hetében el­szegődni tartozik, ’s elszegő- déstől számítandó három nap alatt helyre állani, különben mint csavargó fogván tekintet­ni. Ha vidéki származás, szü­letése helyére kísértetik, ha pe­dig helybeli, valahányszor kó­borláson találtatik, mindannyi­szor büntetés alá fog vonatni.” ÜJ ESZTENDŐ REGGELÉN már feketéllett a sűrű tömeg a Szentháromság-szobor tövé­ben. a gazdák mustrálhatták a cselédnek valókat, elég izmo­sak-e, megtapogatták az ajánl­kozók vállát, tán még a fogu­kat is megnézték, mint az el­adó jószágokét. Pi3c volt e tér. emberpiac. A fölfogadott béres első útja a kocsmába vezetett, egy-két meszely bor melett meghány- fák-vetették dolgaikat, s aztán ittak. Sokat. Egész esztendő­Béresek, cselédek Ha valamilyen várakozá­sunk nem teljesül, többnyire, a csalódás érzése gyülemlik fel az emberekben. Ilyet érez­hetnek hónapok óta azok az abonyiak, akik régen várják, hogy lakásukba bejusson a csőhálózaton át az ivóvíz. A nagyközségben lényegében be­fejeződött a vízműépítést 1976 végéig 92 kilométer hálózat épült meg, ebben az évben már mindössze két kilométer­nyi szakaszon kell a csöveket a földbe fektetni. A víztorony és a kutak évekkel ezelőtt el­készültek, és az előbbit már régen üzembe helyezték. A vízmű elkészült, de mi lehet az oka, hogy a lakásokba mégsem juthat be a víz? Az újság, a vízműtársulásról szól­va, többször beszámolt arról, hogy egyes kutak vizében gá- zosodást tapasztalnak, és emiatt a vizet nem lehet a hálózatba jutatni a víztorony közbeikatásával, a robbanás veszélye miatt. A kutakra olyan berendezéseket kellett szerelni, amelyek a feltörő vízből elvonják a gázt. Annak idején sokáig gondot okozott a vízműtársulatnak, hová for­duljanak, hol rendeljenek ilyen berendezéseket? Ezek gyártásával senki sem foglal­kozott az országban. Hosszas utánjárással sikerült kivitele­zőt találni, és a múlt évben elkészítették, Abonyba szállí­tották a berendezéseket. Fel­szerelésüket a Pest megyei Viz­es Csatf)anamű Vállalat vál­lalta, de még egyetlen beren­dezés sem működik. A késedelem okát megtudni felkerestük a helyi víztársula­tot, ahol válaszul egy „fel­jegyzést” kaptunk. A PVCSV beruházási osztályának vezető­je és helyettese ebben úgy nyi­latkozott, hogy a Bicskei úti és Ceglédi úti kút tervdokumen- - tációja elkészült, a munka fo­lyik, de teljes befejezése csak akkor várható, ha a kútakná- ba sikerül beszerelni az oda nélkülözhetetlen, robbanás­biztos villanymotort. Megren­delték, de nincs tudomásuk ar­ról, mikor szállítják. A konzervgyári kút gázta- lanító berendezése sem mű­ködhet, mert hiányzik hozzá a habsugárcső, amit viszont az ELZETT Művek Tűzoltóké­szülékek Gyára c'^k 1977 már­cius végén szállít. De ez a készülék sem ielent.i a telies­| séget, mert új, elektromos ká­i belhálózatot kell lefektetem és 1 a védterület kerítését is meg I kell építeni. Nem működtethe- | tő a strand kútja sem, ott leg­jobban a nyomásfokozó szi­vattyú hiányzik. Az említettek­hez hasonló okok miatt nem üzemeltethető a Gyarmati úti kút, sőt egyes berendezések érkezésének időpontja sem is­mert. A problémákat, valószínű, mindenki megérti. De azt már aligha, hogy ezeket miért nem lehetett előbb felmérni? Nem lehetett volna korábban in­tézkedni? Elvégre 16 ezer em­ber vízellátásáról van szó. Gy. F. A késedelem okai Mikorra javul a vízellátás? Hiányzik a habsugárcső és néhány más berendezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom