Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

■ 1917. JANUAR 1., SZOMBAT 5 b'iiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiMiiiiiiutimiiiimiiifmiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiHiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiL' Terv volt — valóság lett | D<OícL A Magyar Gördülőesapágym^vek dióséi gyárában befejezéséhez közeledik az 1974 1 | tavaszán megkezdett nagyszabású rekonstrukció. Költségei az idén, a munkák lezárulta- = I val, elérik az 1,2 milliárd forintot. A rekonstrukció során mintegy félmiiliárd forint ér- = I tákü új gép áll munkába. Egyes üzemrészek megfiatalodnak, s felépül egy 5 ezer 509 I | négyzetméteres üzemcsarnok Is. Nagy teljesítményű ventillátoraival óránként akár öt- I | szőr is kicserélhető az üzemcsarnok levegője. Klímaberendezéseivel pedig a dolgozók és a 1 | technológia számára legmegfelelőbb üzemi hőfokot és páratartalmat lehet majd beállítani | Ümiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini ..........mii iiMiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimijiiiiiNiimimiimiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimmiiiiiiiiimiiiiiimiiü J ub ilál a gyermekgondozá­si segély, vagy ahogyan gyakran emlegetjük: a gyes. Ma van a tizedik évfordulója az intézménynek, amelyet méltán tartunk a magyar szo­ciálpolitika újításának. Sike­res újításának, mert az első tíz évben csaknem másfél mil­lióan éltek azzal a lehetőség­gel, hogy termelőmunkájukat, foglalkozásukat 3—3 évre az anyai hivatással cseréljék fel. Hogy főfoglalkozásban gyer­meket gondozzanak, nevelje­nek és erre az időre háttérbe szorítsák kereső foglálkozásu- kat. Nagy gond volt életre hív­ni ezt a három évi féligmed- dig fizetéses szabadságot. Ak­kor is, ha anyagilag nem biz­tosítja a teljes megélhetést, de garantálja a jogfolytonossá­got; nemcsak a munkahely fenntartásával, a szolgálati idő beszámítással, hanem a távol­iét idejére is biztosított bér­emeléssel. Ma már magától értetődő, hogy az anya, aki évekre otthon maradt egy vagy három gyermekével, visszatérve ugyanazt a bért kapja, mint társai, akik a munkahelyen töltötték ugyan­ezt az időt. 71./f agától értetődő, de vajon igazságos is? Feltétlenül. Hiszen az anya a legfontosabb társadalmi funkciót tölti be, amikor minden idejét, ener­giáját a gyermek egészségé­nek óvására, szellemének ki­bontakoztatására fordítja. És ne feledjük, ezért anya­gi áldozatot is hoz. A szociá­lis kedvezmény fejében — fog­lalkozástól függően — egy­Anyaság miatt távol két ezer forintról mond le ha­vonta. És lemond a részére is fontos közösségi életről, oly­kor saját szakmai, szellemi fejlődéséről is. Ez utóbbi veszély akkor fe­nyeget, ha a munkahely meg­szakítja a kapcsolatot az évek­re szabadságolt munkatárssal. Ám ez mind ritkábban for­dul elő. Sokkal inlcább jel­lemző, hogy meghívják a ren­dezvényekre, hogy megláto­gatják, hogy felkínálják neki a továbbtanulás lehetőségét és a nem túlságosan bőséges segélykeretből is jut a gyesen levőnek. A Pest megyei Müanyag- ipari Vállalatnál például a szocialista brigádok közre­működésével megszervezték a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kismamák fo­lyamatos továbbképzését, így, amint a három év leteltével visszatérnek, akár a legújabb gépek mellett is azonnal ké­pesek helytállni A találékonyságnak nem­csak e szociális érzés a moz­gatója, hanem a józan meg­fontolás is, hogy a távollevő munkatárs — amint lehet — az anyai ág mellett vállalja eredeti foglalkozását is. Se­gítenek neki a két hivatás egyeztetésében, gyermeke el­helyezésében, hogy a kínzó létszámhiányt ezáltal is eny­hítsék. Mert erre igen nagy szük­ség van. Különösen az úgy­nevezett női pályákon — ápo­lónők, bölcsődei gondozónők, kereskedelmi dolgozók köré­ben —, ahol a 8—10 százalé­kot is meghaladja a gyermek- gondozási szabadságon levők száma. Pest megye ipari vál­lalatainál hasonló a helyzet, még azoknál is, amelyek nem kifejezetten női munkahelyek. A váci Forte mintegy 800 nőt foglalkoztat. Ennek a létszám­nak körülbelül 20 százaiéiba van jelenleg gyermekgondo­zási szabadságon. A ceglédi cipőgyár nődol­gozói közül összesen hatvanan vannak otthon gyermekükkel. Jövőre húsz asszonyt várnak vissza, körültekintő szervezés­sel. A Pevdl dabasl konfek­cióüzemének stabil munkaerő- helyzetét is alátámasztja az az intézkedés, mely szerint a gyesről visszatérő asszonyo­kat eredeti munkahelyükön fogadják a szalagok. gondoljuk csak meg: 10 él 'Jr alatt másfél millióan vet téli igénybe a gyermekgondo­zási segélyt, de egyetlen esz­tendő viszonylatában is több mint negyedmillió asszony munkáját nélkülözzük a nép­gazdaság különböző területein. Nem mindegy tehát, hogyan biztosítják részükre a vissza­térés feltételeit, miként csök­kentik az átálláshoz szüksé­ges időt. L. M. üzeme a hetvenes évek elején megszűnik. De itt van nap­jainkban a Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vállalat fonalüzeme, a Fővárosi Gáz­készülékgyártó Vállalat tele­pe, az Épületasztalos és Fa­ipari Vállalat üzeme, a közel­múltban megnyílt a kavics­bánya, az Üj Barázda Tsz építő és karbantartó üzeme, amelynek termelési értéke 1974-ben már 7,5 millió forint volt. ★ Sétálunk tovább a tanácsel­nökkel a kultúrház felé, amely ma már Égressy Gábor Művelődési Ház nevet viseli. Házaik maradnak el mögöt­tünk a főúton, emlékeket idéző házalt. Az ott baloldalt a Gál doktor háza volt. Tu­lajdonosa a felszabadulás után jelentős személyisége volt a községnek. Az első vi­lágháború orosz hadifogságá­ból hazatért orvos lett Ócsán a kommunista párt elnöke. Nem úgy, mint a másik, a Szász doktor, aki 1944-ben el­menekült a felszabadítók elől, s képletesen szólva is az el­lenkező irányból jött vissza a faluba. Ott a postával szem­ben állt az ötvenes években egy kis féltetős épület Ez volt az Űj Barázda Tsz első irodája. Azóta már lebontot­ták, már csak egy fáig árvál­kodik az utcai fronton. Szom­szédságában modem ház épül. Mennyi változás, pedig alig tettünk meg pár száz lépést beszélgetés közben. Es itt megint egy régi emlék tolakszik elém. A művelődési i ház udvarán új épület áll. Könyvtár, klubszoba, iroda, szakköri hetyiségek vannak benne. A háború alatt itt volt a ieventeotthon, a helyén most ez az új ház áll. Ide jártunk leventébe. Emlékszem, 1844 ok­tóberében, a nyilas hatalomát­vétel után, amikor már Öcsa felé közeledett a front, a le­venteparancsnok abban a régi épületben beszélt hozzánk. Tu­lajdonképpen taktikai utasítá­sokat adott nekünk, gyerekek­nek, a haza leendő megmenlői- nek, hogyan tartóztassuk fel az orosz offenzívát... ★ Ez most a gimnázium. A Bolyait 1952-ben alapították. — Valamikor ez volt az ál­lami elemi iskola — szólok közbe. — Igen. És az az épület is a gimnáziumé — mutat a dombon levő, földszintes, hosszú házra a tanácselnök. — Háború után ez volt a kommunista párt székháza. Egyszer járt itt Münnich Fe­renc elvtárs is, amikor Buda­pest rendőrfőkapitánya volt. Abban a kis utcában lakott a két Tatai testvér. János és István. Emlékszem mindkettő­jükre. A monográfiában ol­vastam Tatai Jánosról, hogy tagja volt az illegális KMP- nek. Vajon él-e még? — Igen. Gyálon lakik. Nem­rég írt a tanácsnak levelet. — Itt laktak a pártházban Luzsákék is. A fiuk alezredes, járási rendőrkapitány. Istenem, milyen érdekes len- ne összeáll!tani azoknak a név­sorát, akik O’csán éltek, és most különböző helyeken veze­tő beosztásban dolgoznak. Tu­dom, van köztük orvos-ezredes, főmérnök, igazgató, rádióbe­mondó, tudományos kutató, karmester. Leültetni őket egy nagy fehér asztal mellé és meg­kérdezni tőlük, gyerekek, hogy vagytok, mit csináltok, mesél­jetek. Földhözragadt parasz­tok, munkások, kisemberek le­származottjai valamennyien. Mint ahogy a községben ma­radt, a felszabadulás óta ta­nult, főiskolát, egyetemet vég­zettek is azok. 1941-ből származó adatok szerint 52 érettségizett ember volt Öcsán. 1949-ben még nincs adat az egyetemet, főis­kolán végzettekről. 1960-ban nyolcvan, 1970-ben már száz­negyvenhét a számuk! Ter­mészetesen azoké, akik a köz­ségben dolgoznak. Többségük azt az utat jár­ta be, amelyet Nagy Zoli bá­csi, csak fiatalabb fejjel: munkáscsaládból az egyetem padjaiba. Említsem talán Fa­ragó Pál általános iskolai ta­nárt, aki ipari tanulóként kezdte, szakérettségit tett és pedagógus lett belőle? Vagy dr. Kocsis János körzeti or­vost, aki a tanács ösztöndíja­sa volt? De ide kívánkozik Barta István tanácselnök élet­útja is. Munkás, majd irodai segéderő a_. vasútnál, most pe­dig vegyipari szervező üzem­mérnöki diplomája van! 1973 óta ő a község felelős gazdája. És azt mondják róla, ió gazda. Régi házakat, utcákat, em­k * Gazdálkodó tanácsok írta: «lr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnök* BELPOLITIKAI ÉLETÜNK két fontos eseménye zajlott le a közelmúltban. Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés. Mindkét ülés napirendjén népgazdasági helyzetünk értékelése, jövő évi feladataink meghatározása volt. Ügy az értékelés, mint a kitűzött célok, széles körűen érintik a tanácsok munkáját, hiszen a tanácsi gazdaság szer­ves része a népgazdaságnak. A tanácsok tavalyi gazdál­kodása alapjában eredményes volt. A tanácsi beruházásban megépülő mintegy 25—26 ezer állami lakás, a gyógyító szol­gálatba belépő 3300 új kórházi ágy, a gyermekek fejlődését szolgáló újabb 4 ezer bölcsődei, 20 ezer óvodai hely, a több mint 620 általános iskolai tan­terem, az ellátást javító keres­kedelmi, szolgáltató és szociá­lis létesítmények, számotte­vően hozzájárulnak a lakosság életkörülményeinek javításá­hoz. Kedvezőnek ítélhetjük, hogy többségében — elsősor­ban a lakásépítésnél — a ter­vezettnek megfelelően alakul­tak a beruházási ráfordítások, ily módon sikerült megállítani vagy mérsékelni áz építési költségek emelkedését. A TERVEZETT BERUHA- ZASOK nem mindenütt való­sultak meg. Ennek oka, hogy a tanácsok egy része olyan célokat tűzött maga elé, ame­lyek teljesítéséhez nem vol­tak meg a feltételek. Helyen­ként még mindig él az a hely­telen szemlélet és gyakorlat, hogy elsősorban a pénzszerzés­re és nem a meglévő lehetősé­gek tervszerű megvalósítására fordítják a nagyobb gondot. A tanácsi intézményekben a nehezebb gazdálkodási kö­rülmények ellenére sem rom­lott az ellátás színvonala. Ked­vező az is, hogy hosszabb idő óta először sikerült elérni, hogy a tanácsi kezelésben lévő lakóházak, utak, hidak fel­újítása megközelítette a terve­zett szintet. Viszont nem volt kielégitő a tanácsi intézmé­lékeket kutattam Ócsán. Vé­gigmentem a falun, jártam az új lakótelepeken, figyeltem a változás jeleit. Sátortetős épü­letek, fürdőszobás lakások, aszfaltos utcák, televízióan­tennák erdeje, vasúti aluljá­ró, ABC-áruház — a fejlődés ezernyi bizonyítéka. És ebben a formálódó fizikai valóság­ban minden lépésnél ott volt az ’ ember. Az ismerőseim, akikkel beszéltem és az isme­retiének is. Ócsaiak. Beléjük ütköztem a szó nemes értelmé­ben, amikor munkájuk ered­ményét summáztam. Szép summa. Büszkék lehe­tünk rá. ★ Az ember ezer szállal kötő­dik a múlthoz, magával cipeli mindenhová. Én most egy újabb szálat viszek magam­mal haza, Pestre. Ennek a sé­tának az emlékét Ócsáról. • A vonat lassan kigördül az állomásról. Az elmaradó há­zak között egyre gyorsabban dübörögnek a kerekek. A Rá- kóczi-telep egy háza előtt kis­mama babakocsit tol. Valamit mond a babának. Nem figyel a vonatra. Észre sem veszi. Pedig ez a nap számára is húsz év múlva már megírt, újságokban, könyvekben, be­tűsorok közé szelidített törté­nelem lesz Csak néha elmegyünk mel­lette. És csak utólag vesszük észre. Kiss György Mihály nyék rekonstrukciójának üte­me, bár a lehetőségek ehhez is megvoltak. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG határozata, az országgyűlés által jóváhagyott jövő évi költségvetési törvény is a nép­gazdaság fejlődési ütemének meggyorsítását, a gazdasági egyensúly helyreállítását, s en­nek érdekében a központi és helyi erőforrások, lehetőségek jobb kihasználását, a hatéko­nyabb gazdálkodást jelölte ki célul. Ennek megfelelően kell a tanácsoknak is gazdálkod­niuk. A tanács össztevékenysé- gén belül növekvő szerepe van a gazdaságszervező munkának. A tanácsok gazdálkodási ten­nivalói a termelés elősegítésén túl, elsősorban a társadalmi fogyasztással kapcsolatosak. Ezért gazdasági feladatuk a terület, a település összehan­golt fejlesztése, a lakosság el­látásáról való gondoskodás, működési területükön a gazda­ságpolitikai feladatok eredmé­nyes koordinálása. A helyi tanácsok január- februárban tárgyalják meg az idei tervüket, költségvetésü­ket. Az országgyűlés a taná­csok részére ez évre 31 mil­liárd forintot fejlesztésre és 42 milliárd forintot fenntartá­si, ellátási célokra hagyott jó­vá. Most az a teendő, hogy az 1977. évi tervüket reálisan, az összes lehetőségeik figyelem- bevételével készítsék elő és terjesszék a tanácsülés elé. Megalapozottságának fontos követelménye a lakosság és a nem tanácsi szervezetek szé­les körű bevonása a tervkészí­tésbe. A rendelkezésre álló pénzeszközöket n legszüksége­sebb — a népgazdasági és a helyi érdekeket egyaránt szol­gáló — célokra kell fordítani. Ha a lehetőségek szűköseb­bek, mindig nagy jelentősége és szerepe van a rangsorolás­nak. Fontos az is, hogy a fel­adatokat mindenki, akit érint, világosan ismerje meg, értse meg a teendőket és munkál­kodjék annak következetes végrehajtásán. Ezért van nugy szerepe annak az eddig is jól bevált módszernek, hogy a helyi tanácsi tervekről a la­kosság kapjon tájékoztatást, vitalehetőséget a Hazafiás Népfront helyi szervei által szervezett falugyűléseken, ta­nácstagi beszámolókon és más közéleti fórumokon. A REÁLJÖVEDELEM és keresetek növekedésének mér­sékeltebb üteme fokozza a ta­nácsok felelősségét a lakosság életkörülményeit érintő célok következetes megvalósításá­ban. Éppen ezért — figyelem­be véve a központi célkitűzé­seket — úgy a tervezésben, mint a megvalósításban na­gyobb gondot, szervezettséget, figyelmet kell fordítani a terv­nek megfelelő város- és köz­ségfejlesztésre, a lakóházak, intézmények felújítására, kar­bantartására, a szolgáltatások színvonalának növelésére, a sokoldalú helyi ellátás javítá­sára, a fogyasztói árak foko­zottabb ellenőrzésére, a szociá­lis gondoskodásra. A tanácsi gazdálkodásban társadalompolitikai szempont­ból is kiemelkedő az ez évre tervezett 88 ezer új lakás és ezen belül a 31 ezer állami lakás megépítése és a kapcso­lódó közmű, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, s egyéb a lakosság szolgálatát hivatott létesítménynek a lakással egy­idejű beléptetése. Az országgyűlés ülésszakán is megfogalmazódott az a köz vetelmény, hogy nagyobb erő­feszítések szükségesek a terü­leti építőipari teljesítőképesség növeléséhez. Az építőipari ka­pacitás hiánya számos megyé­ben, településen gond. Éppen, ezért nélkülözhetetlen, hogy a tanács a reális beruházási igény és a meglévő építőipari kapacitás összevetésével vizs­gálja meg az építőipar teljesí­tőképességének fokozása érde­kében szükséges intézkedése­ket. Ezek sorába tartozik a ta­nácsi építőipari vállalatok, il­letve szükség esetén a mi­nisztériumi és a szövetkezeti építőipar tanácsi támogatása. A beruházások jó előkészítése, az építőipari kapacitással össz­hangba hozása fontos biztosi­ka annak, hogy a beruházási költségek ne növekedjenek, s a beruházások terv szerint megvalósulj anak. A TAKARÉKOSSÁGI in- TÉZKEDÉSEK következetes végrehajtásától nagyban függ­nek a tanácsi gazdálkodás eredményei. A korábbi taka­rékossági terveket ki kell egészíteni azokkal az idei ter­vek megvalósulását elősegítő intézkedésekkel, amelyek egy­ben a folyamatos takarékos­ságra ösztönöznek. Nagy je­lentősége van ebben annak, hogy minden tanács képezzen megfelelő tartalékot az előre nem látható feladatok teljesí­tésére, a váratlan kiesések el­lensúlyozására. A tanácsi költségvetés 1977. évi lehetőségei mérsékelteb­bek. Ez a helyzet méginkább indokolttá teszi, hogy a terüle­ten jelentkező, közös érdekű feladatok megoldására a taná­csok szélesebb körben szervez­zék az együttműködést, a kö­zös fejlesztések mellett keres­sék az együttes fenntartás­nak, a közös hasznosításnak a lehetőségét. A tanácsok egy­másközti együttműködéssel is segítsék elő a helyi feladatok jobb megoldását olyan közös költségvetési üzemek, iskolai kollégiumok, szociális ottho­nok és más intézmények léte­sítésével; amelyeket külön-kü- lön egy-egy tanács nem tudna megvalósítani, de gazdaságo­san kihasználni sem. A jól szervezett területi koordináció növeli a gazdasági hatékony­ságot. Ezzel ugyanis elkerül­hető a párhuzamosság a be­ruházásokban, intézmények fenntartásában, gazdaságo­sabban! lehet szervezni a la­kosság ellátását szolgáló te­vékenységet. TERVSZERŰBBEN, SZER- VEZETTEBBEN, fegyelmezet­tebben kell dolgozni minden területen, ahhoz, hogy a taná­csi szervek eredményesen lát­hassák el megnövekedett gaz­dasági feladataikat. A tanácsi testületek tevékenységében, a feladatok meghatározása mellett erősíteni kell a testü­letek beszámoltatási szerepét, saját határozataik végrehajtá­sának jobb szervezését és el­lenőrzését. Az eredményes gazdálkodá­si tevékenység fontos feltétele, hogy a tervek kialakításában és azok végrehajtásában a ve­zetés következetességének erő­sítése mellett — a társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, á lakosság bevonása révén — to­vább szélesedjék a szocialista demokratizmus. A tervek is­mertetése, mind több ember­nek a bevonása a végrehajtás­ba, az ellenőrzésbe amellett, hogy társadalmi kontrollt is jelent, elősegíti a tanácsok nyíltabb és egyben hatéko­nyabb gazdálkodási tevékeny­ségét, s ez a társadalmi, nép- gazdasági célok teljesítésének fontos záloga.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom