Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
t Zavartalan a megyékn a tüzelőellátás Segített a Volán — Folyamatos as utánpótlás Jókora, hóval borított szénhegyek magasodnak a Budapest környéki TÜZÉP Pest megyei telepein. Bőségesen van szén, brikett, koksz, tűzifa. Mint emlékezetes, néhány héttel ezelőtt gondot okozott a folyamatos utánpótlás, mégpedig elsősorban az összetorlódott szállítási feladatok miatt. Mint annak idején lapunkban beszámoltunk róla, a Központi Szállítási Tanács határozata értelmében a Volán Tröszt vezetői utasították vállalataikat, üzemegységeiket, tehermentesítsék a vasutat, fuvarozzanak helyette egyebek között szenet is. A megye területén fuvarozó 1. számú Volán Vállalat tehergépkocsijai a szénre várók segítségére siettek. A csepeli szabadkikötőből háromezer tonnányi szenet szállítottak szét az ÁFÉSZ-ek és a Budapest környéki TÜZÉP telepeire. Gondolat E lismerve a különböző termelési tényezők, így az anyagellátás, a gépek, berendezések műszaki színvonala, a munkaerő képzettségi foka stb. jelentőségét, a leglényegesebb elemnek mégis az új gondolatot, a megszokottat kritikusan vizsgáló friss elképzeléseket tarthatjuk. Azt a* egészséges kétkedést tehát, vajon nem lehetne jobban csinálni azt, amit tesznek. Persze, azonnal leírjuk: nem minden új gondolat életképes, ám ennek eldöntéséhez mérlegelni kell a gondolat értékét, megvalósíthatóságát. E mérlegelésnek természetesen van kialakult mechanizmusa — fogalmazhatunk .úgy is, hogy rendje —, dé nagy hiba, ha a gondolatnál fontosabbnak tűnik a szolgálati út, melyet meg kell tennie. Következetes gyártás- és gyártmányfejlesztői munkát folytat az Egyesült » V illamosgépgyár ceglédi •' villamos kisgépgyára, ami » lemérhető mind a termelési, mind az értékesítési eredményeken. A hatékonyság, azon belül a termelékenység növelése nem engedélyez hosszabb pihenőt. Az új technikát és technológiát megelőzően elsősorban friss elképzelésekre van szükségük, s ezek egyike az a gondolat, hogy növeljék a célgépek, célszerszámok szerepét a termelésben. Megtehették volna, hogy szolgálati útra terelik a javaslat sorsát, menjen, mendegéljen csak ott, egyszer célhoz ér. A ceglédi gyár közössége azonban nem szereti az alibimódszereket, s ezért a célgépek ügye, mint fejlesztési irány, rövid idő alatt zöld utat kapott. Holott követhették volna az általános szokást, „szabályos" ügyintézési renddel, értekezletek és előterjesztések sorával, papírokkal, melyek semmit nem lendítenek az ügyön. Ök a gondolat becsületét nem a formával, hanem tartalma mérlegre helyezésével, a gyors, s mégis alapos dön- té««“l adták meg. M-adhatnánk, ez a természetes. Valóban annak kellene lennie, de a ceglédi gyárban kialakult gyakorlatot sajnos. nem nevezhetjük általánosnak. Itt ugyanis a vezetők a legfőbb patrónu- sai — s persze, sűrűn elindítói J- az új gondolatoknak. s attól sem tartózkodnak, hogy a végrehajtásban tevékeny szerepet vállaljanak, például részesei legvenek a célgépek konstruktőri munkájának. Nem fedezni akarják magukat, hanem eredményeket kívánnak elérni, s ezért tartják" sokra azokat a munkatársaikat, akik nem tudnak hosszú ideig békességben élni a megszokottal. Másfajta, de azonos értelmű esettel élőhozakodva: a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál puszta, s vékonyka . gondolat volt. hogy anyagaiknak nemcsak a hagyományos, hanem valami új módon is hírt, ismertséget kellene szerezni. E gondolat az elindítója annak a szerződésre1', rne- ivet a vállalat a Magvar Dírafirfélettel kötött. Az intézet az új. korszerű anyagok felhasználásával hetven női, férfi- és gyer- mekruha-modellt tervezett meg. s az országszerte tartott divatbemutatók — összesen körülbelül 250-et rendeztek — igazolták: jó gondolat volt gyár és tervezők ilyesfajta együttműködése. Ahogy Cegléden, úgy a Lenfonónál is beterelhették volna a friss ' ötletet az ügyintézés merev karámjába, s ki tudja, mikor szabadul ónban, hajújra meg újra körbejáratják. Kár lenne ugyanis tagadni, hogy általában, a legtöbb helyen ez történik. Őrölni kezdenek a fogaskerekek, az egyik osztály véleményez, a másik kifogásol, a harmadik vétót emel, mert az új gondolat fölborítja kényelmes munkarendjüket, azaz mindenkid dolgozik az új gondolattal, csak éppen az ügy nem jut előre. S okfajta lehetősége van a termelés hatékonyabbá tételének, de meggyőződésünk szerint az í élen a kezdeményezőkészség, az új gondolat, a megszokottat jobbal helyettesítő elképzelés áll. Érdekes módon azonban — de ugyanakkor nem véletlenül — erre jut a legkisebb figyelem. Amit az magyaráz, pontosabban világít meg, s ezért az előbbi közbevetett megjegyzés, hogy az új teerfdő o megszokottól eltérőt kíván. Márpedig kényelmesebb, egyszerűbb hétről hétre a begyakorlott tempót követni, mint lépést váltani, új ritmust megszokni, terheket hordani úgy, hogy a ci- pekedés értelme még kétséges. Mivel a vállalatok tevékenysége ■— de nemcsak a vállalatoké! — még ma is jórészt az átlagosságra. a középszerre alapozódik, mivel a Vállalatnak különösebb érdekeltsége még ma sincsen lehetőségeinek teljes mértékű kamatoztatásában, az új gondolat pusztán zavarkeltő- nek tűnik.. A zavar látszata elijeszti u gondolkodni resteket, a kockázat veszéllyé nagyítása pedig azoknak kínál menedéket, akik mindenben csak az akadályokat, csak a nehézségeket látják, ügyet sem vetve az akadá- lycíkkal szembeállítható eredményekre, a nehézségeket ellensúlyozó haszonra. Az új gondolat mindig kritika, s ezért akadnak, akik személyük, beosztásuk elleni támadásként fogják fel. s így kezelik azt Ilyen és hasonló okok magyarázzák azt a lassúságot, amelyet a vállalati szervezet tanúsít a friss javaslatok értékelésénél. elbírálásánál. Az objektív szükségszerűség, az új gondolat érvényesülését lelassítják, sőt, olykor megakadályozzák a szubjektív tényezők, s ez a kisebb és a nagyobb közösségnek egyaránt kárt okoz. Elkerülhetetlen tehát hogy az eddigieknél alaposabban vizsgálják, kérjék számon a politikai testületek. a felügyeleti szervek a vállalati vezetés felelősségét az új gondolatok sorsának alakulásáért. Az irányítók felelőssége sokféle. Közülük azonban ez az első, mivel az új gondolatok sorsával a jövőről döntenek. Mészáros Ottó A segítségnek meglett? az eredménye. Már december közepén javult az ellátás: a sülysápi ÁFÉSZ-telepen például bőven akadt rakodni- valója a korszerű gépnek is. Mint Mátyás Endre, a telep vezetője elmondta, a sülysáplak és a környéken lakók tüzelője megvan, már csak egészen kis, 4—5 mázsás ki- i egészítő tételeket vásárolnak. \ Most, az új esztendő első napjaiban Érden, Szigetszent- miklóson és Kiskunlacházán jártunk, hogy meggyőződhessünk róla, valóban javult-e az ellátás? Hradeczky Béla, az érdi 2326-os TÜZÉP-telep vezetője szerint már három hete nem okoz fejfájást számára a szénhiány. Korábban sem volt egyetlen órára sem üres a telep, de német brikettből és lengyel szénből hetekig nem tudta kielégíteni az igényeket. Most naponta érkezik pótlás, a német brikett még így is nagyon kapós, néhány órán belül elfogy, de lengyel szénből minden igényt ki tud elégíteni. Szigetszentmiklóson a 2321- es telep ellátása kifogástalan. Az igények fölötti mennyiségben Van bereratei kocka és darabos szenük, lengyel szén és koksz, a német brikett épp ott jártunkkor fogyott el. (A múlt évben egyébként 52 millió forint értékű tüzelőt adtak el, előző/ esztendőben pedig 48 millió forint volt a bevételük) Németh Zoltán, a TÜZÉP kiskunlacházi telepének vezetője mondta: van, aki. reggel eljön, körülnéz, kapni-e német brikettet, ha nincs, elmennek. Naponta 25—30 vevőjük van, s fából, szénből 30—40 ezer forint értékűt adnak el. Ottjártunkkor a készlet: mintegy 1500 mázsányi lengyel szén, 500 mázsányi koksz, 800 mázsányi komlói szén, 250 mázsányi dorogi brikett, körülbelül 800 mázsányi berentei szén, 1600 mázsányi fa, s következő napra várták német brikettet. Ügy tűnik, nem volt hiábavaló a fáradozás az ellátás megjavításáért, s eredményes volt a Volán segítsége is. Cz. V. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ,4, szám Ára 80 filter 1971. JANUÄR 6., CSÜTÖRTÖK Milliárdok a vasút fejlesztésére Pályakorszerűsítések, korszerű biztonsági berendezések Pest megyében A. MÁV Vezérigazgatóság 1977. évi terve a személyforgalom további csökkenésével — a tavalyi 333,5 millió helyett 331 millió utassal — viszont valamivel több, 131—132 millió tonna áru elszállítástá- val számol. A személyforgalom mérséklődése nem jelenti egyben a feladatok csökkenését, hiszen a nemzetközi forgalom változatlanul növekszik, s a belföldi utasoknak is nagyobb kényelmet, gyorsabb, kulturáltabb körülményeket teremtenek. Javítják a menetrend- szerűséget, különféle intézkedésekkel gyorsítják a forgalmat és sűrítik a járatokat is. Gazdasági életünk szállítási igényességéből következően az árufuvarozásban is döntően a nemzetközi fogalom növekszik, az import és a tranzit 1,5—1,6 százalékkal, az export 3,2 százalékkal. Az idén összesen 7,1 milliárd forint jut a vasút fejlesztésére, ebből 3,7 milliárd forint a hálózatra, 2,3 milliárd a járművek korszerűsítésére, az állomány gyarapítására. Az összeget mindenekelőtt a folyamatban levő, gyorsan megvalósuló, s, jól előkészített beruházásokhoz koncentrálják. Alapvető feladat a hálózat korszerűsítése, amelynek során 330 kilométer vasúti pályát hoznak rendbe, tesznek „gyorsabbá”, teherbíróbbá. Folytatják például Bicske- alsó—Szárliget között a BudaSZÉN A MAGYAR IPARIAK Eredményesen delg A két és fél milliomodik tonna Haldex-szenet várja Lengyelországból a magyar ipar. A Haldex lengyel—magyar közös vállalat sziléziai üzemeiben ugyanis megkezdték az ötven milliomodik tonna bányameddő feldolgozását. E nagy tömegű anyagból nyerik ki az ötmilliomodik tonna kőszenet, amelynek fele — 2,5 millió tonna — a magyar ipart illeti meg. Az olcsó, ki- 'tűnő minőségű fekete kőszenet ipari tüzelőberendezésekben, brikettgyárakban és a háztartásokban használják fel. Az 1959-ben alapított Haldex lengyelországi meddőfeldolgozó üzemeiben évenként már 500 000—600 000 tonna feketeszenet termelnek. pest—Hegyeshalom vonal, a SZajol—Debrecen, a Hatvan—, Miskolc—Mezözombor, a Go- disa—Szentlömnc, a Szeged— Hómezővásárnely, a Szombathely—Celldömölk közötti vasútvonal korszerűsítését. A Cegléd—Abony fővonalon 21 kilométer hosszon folytatják a pályakorszerűsítést. A Budapest—Hatvan vonalon 17 kilométeren, a Kőbánya— Kispest—Lajosmizse vonalon 3 kilométeren, Vác—Aszód között szintén 3 kilométer hosszon korszerűsítik a vágányokat. Tápiószele és Tápió- györgye között második vágányt építenek, a két - vasútállomáson is kicserélik a síneket, az aljat, így nagyobb tengelynyomást bír majd el a pálya. ■ A hálózatfejlesztéshez tartozik 154 kilométerei) vonali, valamint 15 állomási biztosító berendezés felszerelése és 78 önműködő vasúti sorompó létesítése. Biztosítóberendezést szerelnek fel egyebek között Kelenföld és Bicske, Hatvan és Üjszász, Cegléd és Szeged között.. Űj biztosítóberendezést kap Budaörs is. A tervek szerint * Pest megye területén hét vasúti átjáróban létesítenek önműködő sorompót, azokon a kereszteződéseken, amelyeken sűrű autóbuszforgalom halad át. Kelenföld és Tárnok között mechanikus fényjelzés biztosítóberendezést építenek ki, amely segít a mozdonyvezetőnek is. A közlekedés biztonságát maximálisan szolgálja, mivel a berendezés -áramköre a vonat haladási sebességét képes befolyásolni. Ha kell, meg is állítja. Százhalombattán a DKV állomásán is befejezik az idén a biztosítóberendezések szerelését. Nagy erővel, csehszlovák szakemberek közreműködésével folytatják a Budapest— Kelebia közötti vasútvonal villamosítását. Kiemelt feladat a záhonyi körzet és a Budapest—Kelenföld pályaudvar fejlesztése. Jelentős összeget fordítanak még a debreceni, az egri, a gyékényesi állomás és a Budapest Déli pályaudvar beruházására. Pest megyében a fővonalakon a villamosítás utómunkálatai vannak hátra, például Budapest—Szob, Rákos—Üjszász között, de ezek már nem zavarják az idén a vasúti forgalmat. A megye vasúti pályáin korszerű gépekkel, gépláncokkal végzik a karbantartási munkálatokat, óvják a felépítmény műszaki állapotát. A járműpark fejlesztésére jutó 2,3 milliárd forintból 55 villamos- és Diesel-mozdonyt állítanak munkába, s ezzel a korszerű vontatás arányát 91,9 százalékra növelik. A személyforgalomra mindössze 90 személy- és büfékocsit tudnak beszerezni, a teherszállítást viszont 1650 vagon üzembe helyezésével javítják, s annak ellenére, hogy több mint 2500 kocsit kiselejteznek, bővítik a raksúlykapacitást. A vasút fejlesztésére fordítható összegből tetemes rész jut a dolgozók munkakörülményeinek javítására, a nehéz fizikai munka gépesítésére. Munkavédelmi célokra mintegy 2 milliárd forintot használnak fel, több mint 400 millió forint jut szociálpolitikai célok megvalósítására és mintegy 10Ó millió forinttal támogatják a dolgozók lakás- építkezéseit. Cegléden összesen 18 millió forintért építenek öltözőket-mosdókat. üzemi konyhát. A beruházás az idén kezdődik, ez évi költségterve 6 millió forint HÚSZÉVES A MUNKÁSŐRSÉG Ünnepélyes egységgyűlések Automatizált bánya A következő hetekben ünnepélyes évzáró-évnyitó gyűléseket tartanak a munkásőrség egységeinél. Pest megyében az elsőt holnap, Abony- ban rendezik. Á testületi élet A Kavicsbánya Vállalat ócsai bányájában novemberben kezdődött meg a munka. A mintegy 100 millió forintos beruházással felépült és gépesített bányából évente 400 ezer kööbméter kavicsot termelnek ki — méghozzá a ma legkorszerűbbnek számító körülmények között. A teljesen automatizált bányában egy műszakban ugyanis mindössze 4 ember dolgozik. Az ócsai üzemegységben kitermelt kavicsot elsősorban két körzetbe: Kecskemét és Budapest házgyárainak ellátására szállítják. A bánya ma még csak a feltöltődés időszakában van. Elsődleges feladata ezekben a napokban az, hogy annyi kavicsot sikerüljön időre kitermelnie, amely biztosítja a kecskeméti házgyár téli alapanyag-szükségletét. Bozsán Péter felvétele egyik legjelentősebb eseményévé vált fórumok bensőséges hangulatát fokozza, ünnepélyességét emeli, hogy húsz esztendeje alakult meg a munkásőrség. Visszatekintenek a két évtized alatt megtett útra — személyes élmények segítségével is, hiszen az egységgyűléseken részt vevők 10 százaléka a testület megszületésétől kezdve viseli az acélkék egyenruhát. Az évforduló jegyében kerül sor a legjobbaknak kijáró elismerések, kitüntetések átadására is. KÖZÉLET Kertész József, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízólevelét Aristides Pereirának, a Zöldfoki-szi- getek Köztársaság- elnökének. Nguyen Van Dao, a magyar— vietnami gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság vietnami tagozatának elnökhelyettese, külkereskedelmi miniszterhelyettes szerdán Budapestre érkezett. Látogatásának célja a kormányközi bizottság 6. ülésszakának előkészítése és az Í977. évi magyar—vietnami árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyv megtárgyalása.
