Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

A városi könyvtárak jobb hasznosításáért Egy jól szerkesztett központi nyilvántartás kellene Az MTESZ városi szerveze­tének megalakulása óta eltelt rövid időszak semmiképpen sem hozott az elemzéshez ele­gendő tapasztalatokat, Az or­szág harmadik városi MTESZ- szervezetétől a közvélemény is Inkább terveket vár, mint be­számolót. Több információt — Lehet, hogy így van. An­nál inkább örömünkre szolgál, hogy eredményes esztendőt tudhatunk magunk mögött, s Igen sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk össze — mondta dr. Gábor Gyula, az MTESZ helyi titkára, mikor felkeres­tük a jövő évi tervekről ér­deklődve. — Sajnálatos — folytatta — hogy szervezetünk tevékenysé­gével kapcsolatban téves el­képzelések terjedtek el. Sokan azt mondják ugyanis, hogy az MTESZ csupán tagegyesületei révén tevékenykedhet, s ered­ményei nem különbözhetnek ezek sikerétől. Ez a szemlé­let, ha érvényre jutna, éppen a lényegétől fosztaná meg szer­vezetünket. Nekünk ugyanis az a feladatunk, hogy a na­gyobb közösség erejére tá­maszkodva, többet tegyünk, mint amire egyetlen tudomá­nyos egyesület önmagában bár­mikor is képes lehet. — E központi, városi szintű szervező tevéknységgel kap­csolatban milyen tervek ké­szültek el eddig? — Tervekről korai még be­szélni. Feladatainkat azonban naigyon iól ismerjük. Ezekből kell majd a következő hetek­ben terveket készíteni. Ve­gyünk egy példát. Minden, köz­ponti szervnek alapvető fel­adata a jól szervezett informá­ciós szolgálat megteremtése. Ez igen nagy gond, hiszen nem­csak a szervezet életéről kell időben és helyesen tájékoztat­ni az érdekelteket, hanem szak­májuk legújabb eredményeiről is. Ez utóbbi jóval nehezebb a szervezeti tájékoztatásnál. Ne csak hetek miiltán — Miért van erre szükség, amikor a szakfolyóiratok lé­nyegében ellátják ezt a felada­tot? — Kétségtelen, viszont a fo­lyóiratokat és könyveket már a mi feladatunk eljuttatni a szakemberekhez. Nagykőrösön a városi könyvtárban és az üzemi könyvtárakban igen sok tudományos kiadvány, könyv és folyóirat található. Mégis az a helyzet, hogy aki az egyik könyvtárban keres valamilyen művet, s az ott nincs meg, ak­kor a könyvtárosok nem a há­rom házzal odébb levő intéz­ményt, hanem, mondjuk, a Széchenyi Könyvtárat vagy az Országos Műszaki Könyvtárat keresik meg. Nem csodálkoz­hatunk, hogy ezt a megoldást csak kevesen vállalják, hiszen a kért könyvhöz így esetleg csak hetek múlva juthat hozzá. — Mi lenne a megoldás? — Nyilvánvaló, hogy az or­szágos könyvtárak szolgáltatá­sairól nem mondhatunk le, ám az esetek nagy részében egy­szerűsíteni lehetne az ügyme­netét, ha volna egy nagykőrösi központi könyv- és folyóirat­nyilvántartás. Ennek megte­remtésében az MTESZ tagjai — saját érdekükben — igen eredményesen működhetnének közre. — Van ennek valami akadá­lya? — Elvileg nincs. Gyakorla­tilag azonban számos nehéz­séggel kellene ihegküzdenünk. Az első akadály, azti hiszem, az lesz, hogy könyvtárainkban a mindennapi forgalomhoz és a rendszeres könyvtári fel­adatok ellátásához sincs ele­gendő szakember. A központi katalógus elkészítése pedig nem egyszerűen technikai kér­dés. Egységesíteni ? Valóban nem az. A két leg­nagyobb könyvtárat, a városit és a konzervgyárit megtekint­ve, még a hozzá nem értők is azonnal megállapíthatják, hogy a könyvek nyilvántartási rend­szere nem teljesen azonos. A szakemberek azt is tudják, hogy e két rendszer feldolgo­zása egy közös nyilvántartás­Halak Nem tudom, lehet-e Nagykőrösön díszhalakat kapni. Haleleséget minden­esetre árusít a háztartási bolt, így arra kell gondol­nom, hogy nem egyedül hódolok az akvarisztika szenvedélyének. Mert ez is szenvedély, méghozzá a ne­mesebbek közül való, ám meglehetősen költséges. Nem tapasztalatból tudom ezt, hiszen jóformán egy fillért sem költöttem eddig narancsvörös lakótársaimra, de úgy mondják, hogy egy igazi akváriumra éppen úgy kell spórolni, mint autóra, vagy — legyünk szerényeb­bek — egy televízióra. De szükség van-e arra, hogy igazi, a nagykönyvben megírt követelményeket ki­elégítő díszhaltenyésztők le­gyünk? Nem! Ezek a halak sem azért kerültek hozzám, mert új xiphoporus helleri változatot akartam kite­nyészteni. Az egész úgy kezdődött, hogy egy ismerő­söm felajánlotta felesleges halait, mondván: nekem örömet okoztak, próbáld meg te is! Megpróbáltam. Az első nyolc halacskából azóta jó néhány elpusztult, a szapo­rulatból viszont legalább kétszer annyi maradt meg, nem kis gondot okozva, hogy hová is tegyem őket. Valahogy családtaggá vál­tak. Éppúgy kérik a vacso­rájukat, mint bármelyikünk, s elvárják, hogy foglalkoz­zunk velük. Szeretik, ha megkopogtatjuk az algákkal imitt-amott benőtt üvegfa­lat. örülnek, ha friss vizet töltünk a medencébe, s ha a szokásos szárított vízi­bolha helyett újfajta cse­megét szórunk etetőjükbe. S én is, mi is megszeret­tük őket. Ha hosszabb idő­re elmegyünk hazulról, még több napi éhezés után is jó kedvvel várnak vissza, s mi sem azt számolgatjuk, hogy vajon hány betonfal maradt üresen otthon, ha­nem hogy mi van a halak­kal? Mi elmehetünk — a halak maradnak. Örökös, megle­het, kicsit kényszeredett őrei a házi tűzhelynek, s titkos szövetségben a vípi- pálmákkal, fokföldi ibo­lyákkal, melyek szerényen állnak őrséget a vízmeden­ce körül, vidámságot vará­zsolnak a falak közé. S bár nem pótolják a természetet, mégis szüntelen eszünkbe juttatják. Emlékeztetnek: a betonfalon túl várnak a hó alatt megbújó, messzire nyúló rétek, s az álmukban is élettől hangos erdők. MŰSZAKI FEJLESZTÉSSEL Feleslegessé vált az import Rövid idő alatt megoldot­ták a lábatlani vékonypapír­gyárban több olyan különle­ges papír előállítását,, ame­lyekkel jelentős import vált feleslegessé. Kimunkálták a hazai famentes bibliapapír­gyártás technológiáját. Évi csaknem ezer tonna készül majd a gyárban. Megoldották a cigaretták szopókájának, a Öarafautánzatú alappapírnak hazai gyártását is. JEzzel ta­valy 150 tonna ilyen papír im­portját takarították meg. Hosz- szabb kísérletezés után nem­rég kezdték meg az úgyneve­zett null-carbon alappapír gyártását. Ez a papír felesle­gessé teszi a gépírásnál az in­digó használatát. További kísérleteket is foly­tatnak például a vajcsoma­goló papír előállítására. A szá­mítógépekhez szükséges olcsó másolópapírok előállításával is eredményesen próbálkoznak. ba szinte emberfeletti feladat. Ugyanakkor semmi értelme sem volna ezeket a könyvtári rendszereket megszüntetni, vagy átalakítani, hiszen vala­mennyit a gyakorlati kívánal­maknak és a könyvtári előírá­soknak megfelelően alakították ki. Hibát egyikben sem lehet találni. Az egységesítés MTESZ által felvetett gondolata való­színűleg nem ér annyit, hogy könyvtáraink mindegyikét át­szervezzük. — Erre valószínűleg nincs is mód — mondotta Szabó Sándor, a városi tanács mű velődésügyi osztályának veze­tője. — Az elképzelhető megol­dások egyikét viszont éppen az MTESZ információs szakembe­rei adták meg. Eszerint a je­lenlegi könyvtári rendszerek meghagyásával ki lehetne épí­teni a városi fénylyukkártyás nyilvántartást. Ennek megte­remtése nem kis feladat, de technikai feltételeit a városi könyvtár biztosítani tudja. Az MTESZ-re eszerint a rendszer elméleti megalapozásának fel­adata hárulnak. Tudomásom szerint az erről szóló tervta­nulmány készülőben van, a kérdés csupán az, hogy (a tu­dományos egyesületek meg tudják-e adni a társadalmi se­gítséget a városi könyvtárnak, amely a központi nyilvántartás megteremtéséhez szükséges. A fémlyutokártyás nyilvántartás kiépítéséhez ugyanis nem könyvtárosi tudásra, hanem speciális szakmai ismeretekre van szükség. Csupán a rend­szer működtetése lehet könyv­tárosi feladat. Az MTESZ in­formációs szakembereinek egyébként ugyanez az állás­pontja. Külföldi példa A gondolat, noha a tanács szakigazgatási szerve és az MTESZ között együttműködé­si megállapodások az idő rö­vidsége miatt nem születtek még, nem látszik megvalósít- hatatlannak. Ám az is igaz, hogy hazánkban a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége, vagyis az MTESZ városi szervezeteinek megalakítása épp annyira új gondolat, mint a városi köz­ponti könyvtári nyilvántartások megteremtése iránti igény. Mégsem vagyunk tapasztalatok híján, hiszen a Német Demok­ratikus Köztársaságban, leg­alábbis ami a szakkönyvtárak együttműködését illeti, igen jó eredményeket értek el, s ép­pen fémlyukkártyás nyilván­tartásokkal Nagykőrösnek nem kell szégyenkeznie amiatt, ha esetleg külföldi példák nyo­mán indul el, amikor országos jelentőségű akciókat kezdemé­nyez. Tulajdonképpen még az sem baj, ha az ötlet ötlet ma­rad — kívánjuk, hogy ne így legyen —, mert valószínűleg akdnak olyan városok, ahol a már meglevő adottságok miatt gyorsabb és látványosabb eredményeket érnek el a mi példánkból kiindulva és a mi hasznunkra. Ha nekünk nem sikerül első nekifutásra meg­valósítani az ötletet, majd ta­nulunk tőlük. Az első lépést azonban meg kell tenni valakinek. Farkas Péter A PEST/AEfrYEI HÍRLAP kDlö\ kiadAsa XXI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1977. JANUÄR 5., SZERDA Teljesítenék feladataikat Változatos, nagyigényű tennivalók a Gépjavító és Faipari Szövetkezet asztalosiizeme számára A nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet nemcsak az élelmiszeripari gépek gyár­tásával szerzett orszáigos nevet magának, hanem a faipari tevékenysége is kiemelkedő. — A múlt esztendőben mi­lyen nagyobb munkákat vég­zett a faipari részleg? — kér­deztük Szűcs Ferenc műszaki vezetőheiyettestől. — A 15 munkást foglalkoz­tató üzemnek P. Nagy Ambrus asztalosmester a vezetője — mondotta. — Kitűzött tervei­ket, mint minden esztendőben, 1976-ban is határidő előtt tel­jesítették. A legtöbb munkát a Bács megyei Építőipari Vál­lalatnak végezték. A vállalat lakóházépítéseihez többek kö­zött 400 konyhaasztalt és más berendezési tárgyat készí­tettek. Belső építészeti munkákra is kaptak megbízatást több kecs­keméti üzemtől. A szövetke­zeti központunk fejlesztéséhez szükséges asztalosmunkákat is elkészítették'. Egész évben sok feladatot ad a részlegnek a gépexportunkhoz szükséges csomagolóládák elkészítése is. — A faipari részleg kapaci­tása legnagyobb részben erre az évre is le van már kötve. Sok munkát vállaltunk a kecs­keméti Széchenyi városban épülő szolgáltatóház bérén de­KÖRNYEZETUNK VEDELMEERT Mivel hintsünk? Hajlamosak vagyunk arra* hogy tudományosnak csak a nagyon bonyolult, a kissé ért­hetetlen kérdéseket nevezzük. Nem kell diploma ahhoz, hogy beverjünk egy szöget a falba, vagy elilapátoljuk a havat a ház elől — szoktuk mondogat­ni. — Valóban nem. Am mégis felmerül a kérdés: vizsgálta-e valaki akárcsak egyszer is, tudományos alapossággal, hogy mivel célszerű a behavazott utakat, járdákat leszórni? Persze, tudjuk: a homok, a salak, de különösen a konyha­só (ennek alkalmazásában van némi tudományos megfontolás) kiválóan megfelelnek a célra, megmentik az embert a lapá­tolás gyötrelmeitől. Csupán azt nem vizsgáltuk, hogyan viselik el ezeket az anyagokat az uta­kat szegélyező virágágyak, fü­ves terek. A sós hó és hóié előbb-utóbb az útszélre kerül, s helyét a pusztuló növényzet jelzi. Nem nevezhető talajja­vító anyagnak a salak sem, bár kellemetlen hatásai nem olyan szembetűnőek. Talajtani szem­pontból a homok alkalmazása kifogásolható legkevésbé, noha kétségtelenül soványítja a ter­mőföldet, s száraz, szeles idő­ben kellemetlen porfelhővé vá­lik. ___ Környezetünk védelmét szem előtt tartva, egyetlen megol­dást javasolhatunk: a havat egész egyszerűen el kell lapá­tolni. Van ehhez a munkához a városban elegendő gép, em­ber? Sajnos, nincs. A járda- szegélyek, virágágyások hely­reállításához sincs. Mégis vál­lalnunk kell, hogy tönkretesz- szűk ezeket, amikor valamiféle szilárd anyagot hintünk a csúszós utakra, testi épségünk védelmében. Legfőbb érték az ember... Elgondolkoztató viszont az, hogy az ember képtelen szeny- nyezett környezetben élni. Természetesen azon a né­hány köbméter salakon, pár mázsa konyhasón nem sok mú­lik. Mégis, nem kellene egy pár kocsi homokra szert tenni? zéseinek elkészítésében, ahol gyógyszertárat és ipari műhe­lyeket létesítenek. Faipari rész­legünk készíti a dunapataji és a bodajki gyógyszertárnak bel­ső berendezését is. A részleg a Szolnoki utcai egykori villanymalom épületé­ben dolgozik. Az irányítómun­kát nagyban segíti a részleg alapító munkatársa: Csurgai Sándor nyugdíjas asztalosmes­ter. A dolgozók legtöbbje törzs- gárdatag. Ottjártunkkor Szívós Ambrus és Kupái Pál a szép gyógyszertári be­rendezéseken dolgoztak. Az előbbi 20, az utóbbi 17 éve dolgozik a Szövetkezetnél. Munkatársuk egy fiatal asz­talos, Szabó István, pár hó­napja került oda, jó munka­helyet keresve belépett a sző-' vetkezetbe. K. L. Áramszünet, a hálózat átépítése miatt A DÉMÁSZ nagykőrösi igazgatósága értesíti a fo­gyasztókat, hogy január 7-én reggel 7 órától délután 16 óráig és 8-án reggel 7 órától 13 .óráig hálózatátépítés miatt a Szollá utcában, 1—5 szá­mig, a Zalán utcán végig áramszünet lesz. ' SPORT Sakkvetélkedő A KlOSZ-székházban meg­rendezésre kerülő, III. osztá­lyúra minősítő, egyéni sakk­versenyen a Nagykőrösi KIQSZ /Sportkör versenyzői indulnak. A körmérkőzéses rendszerű viadalon a 12 részt­vevő eddig 30 játszmát ját­szott le. A verseny a feléhez közeledik. így áll a mezőny a 11. játéknap után: 1. Pallagi Tibor 6 mérkő­zésből 5 ponttal; 2. Nagy Sán­dor 6-ból 5; 3. Horváth Dezső 7-ből 5; 4. Forró Pál 6-ból 3; 5. Forró Ferenc 6-ból 2 és fél; 6. Bakó Mihály 3-ból 2; 7—8. Mogyoró László és Kis Sán­dor egyaránt 4-ből 2; 9. Pál zium 7; 2. Ceglédi Gimnázium 7; 3. Nagykőrösi Gimnázium 6; 4. Monori Gimnázium 6; 5. Ceglédi Mezőgazdasági Szak- középiskola 4 ponttal. Lányok; 1. Nagykőrösi Gim­názium 8; 2. Monori Gimná­zium 7; 3. Ceglédi Gimná­zium 6; 4. Nagykátai Gimná­zium 5; 5. Ceglédi Mezőgaz­dasági Szakközépiskola 4 ponttal. A körzeti bajnokság kétfor­dulós. A megyei döntőbe az erősebb ceglédi csoportból 3— 3, a váciból 1—1 csapat jut, ahol három alkalommal kör­Gyula ’ 5-ből 2; 10. 'Lencsés I mérkőzést játszanak, s az ot- László 7-ből 1 és fél; 11. Mé- 11301 eredmények döntik el a Gépszerelők lesznek A Volán 21-es vállalatának helyi műszaki telepén 110 ipa­ri tanulót foglalkoztatnak. Ké­pünkön: elsőéves gépszerelők a tanműhelyben. Bálint Lajos felvétele száros Tibor l_ből 0; 12. Ko­csis Károly 5-ből 0 ponttal. Továbbra is nagy küzde­lemre van kilátás az új évre is áthúzódó viadalon. ISMÉT TEREMKÉZILABDA TOLDI KUPA A Nagykőrösi Toldi Diák Sportkör kézilabda-szakosztá­lya és a Ceglédi Járási Test­nevelési és Sportfelügyelőség meghívott csapatokkal női és férfi teremkézilabda Tóldi megyei sorrendet. A váci cso­portban 5 fiú- és 4 lánycsapat játszik. KEZDENEK A LABDA­RUGÓK A Nagykőrösi Kinizsi fel­nőtt labdarúgó-csapata január 5-én kezdte a felkészülést — alapozással — az 1977-es év eseményeire, Kecskés III László edző vezetésével. JUBILEUMI KÖZGYŰLÉS FEBRUÁRBAN A Nagykőrösi Konzervgyár Kupa mérkő^éssorozatot ren- Kinizsi Sportkörének évi köz dez, körmérkőzéses rendszer­ben. A torna mérkőzéseit ja­nuár 23-tól minden vasárnap 9 órai kezdettel rendezik a Toldi-sportcsamokhan. HAVAS ÖRÖMÖK Az óesztendő utolsó napjai vastag hóréteget hoztak. Vá­rosunk gyermekei alaposan ki is használták a téli iskolai szünidő utolsó napjhit. Vidá- man, jókedvvel búcsúztatták az ó- és kezdték az új évet a téli sportokat kedvelő nagy­kőrösi fiatalok. A PEST MEGYEI SERDÜLŐ KOSÄRLABDA-BAJNOK- SÄG ÄLLASA AZ ŐSZI ELSŐ FORDULÓ UTÁN A ceglédi körzetben Fiúk: 1. Nagykátai Girnná- i kor. gyűlése az eredeti időpontnál később, előreláthatólag feb­ruár első hetében lesz. amikor jubileumi összejövetelt tart városunk legnagyobb sport- egyesülete.á S. Z. Mit látunk ma a moziban? Miért ölnek meg egy bírót? Színes, szinkronizált, olasz bűnügyi film. (16 éven felü­lieknek). Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÄNOMI ISKOLÁBAN Hosszú búcsú. Amerikai dm. Előadás kezdete: 6 óra-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom