Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CE XXI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1977. JANUÁR 5., SZERDA Jubileumi versenyfelhívás Hétszeresére nőtt a forgalom Huszonöt éves u Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Január első munkanapján szerény megemlékezés zajlott le a Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat központjában. A vállalat aramygyűrűs öregeit hívták össze, szám szerint tizenöten jöttek el, akik az öt évvel ez­előtti jubileumi ünnepségen húsz évi törzsgárdatagságuk elismeréséül ebben az aján­dékban részesültek. Ök vala­mennyien a cég alapítói. 1952. január 2-án alakult meg a je­lenlegi vállalat előde. Akkor a város. Aböny, Albertira, Nagykőrös és Monor területén összesen 63 boltjuk volt, 248 kereskedővel. Azóta jelentős fejlődés ment végbe, ma már egészen Duna- harasztiig terjed bolthálóza­tuk. A társvállalatokkal együtt több mint 200 ezer lakos ellátásáról gondoskodnak nap mint nap. A jelenlegi bolti létszám 785 személy, az értékesítési forga­lom kis híján hétszeresére emelkedett, s ma már eléri az évi 700 millió forintot. Kezdetben alig 1,6 millió forintnyi vagyonuk volt A technikát jégszekrények, NA­TIONAL kasszák jelentették. 1958-ban vették az első elekt­romos hűtőszekrényt, ma már háromezer hektoliternyi hűtő­terük van, az egykori kilenc mákdarálót 224 elektromos őr­lő váltotta fel, a pénztárosok pontos, gyors munkáját 106 pénztárgép segíti. A vállalati vagyon 27 millió forintra emelkedett. Bővült az üzlet- hálózat, a közelmúltban készült el a minden igényt kielégítő gyáli ÁBC-áruház, mely­nek évi forgalma várha­tóan eléri a 30 millió fo­rintot. A 182 bolt alkalmazottai nagy igyekezettel látják el fel­adataikat. Fennállásuk óta többször is elnyerték a kiváló vállalat címet, négyszer okle­velet érdemeltek, egyszer ne­kik ítélték a minisztérium és a SZOT vándorzászlaját. A jő eredmények elérésében közre­játszott a megfelelő szakmai színvonal, a folyamatos tanu­lóképzés. 1958 óta, amikor Be kell fizetni a jövedelemadót KÉSEDELEM ESETÉN - BÍRSÁG Sok olyan kisiparos, illetve más tevékenységet folytató ember él Cegléden is, aki al­kalmazottat tart. Az alkalma­zottak után kivetett végleges, általános jövedelemadót a múlt évre is a városi tanács vb pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztálya állapítja meg. Az 1976. évre kifizetett mun­kabérekre vonatkozóan egy példányban adóbevallást Ítéli benyújtaniuk a tanácsháza emeleti 33-as számú szobájá­ba, 1977. január 15-ig. A szük­séges nyomtatványt is itt le­het beszerezni. Azoknak a munkáltatóknak is adóbevallást kell adniuk, akiknek a terhére az illeték­hivatal általános jövedelem- adó csoportja adóátalány ösz- szegben állapította meg a múlt évi általános jövedelem- adót. Késedelem esetén, vagy ha a kötelezett elmulasztja az adóbevallást, a jogszabályok szerint felemelt adó formájá­ban bírságot szabhatnak ki. NÉPDALOK, ÚTTÖRŐNŐTÁK Éneklő rajok SZÍVÜK.LELKÜK OTT VOLT A DALBAN A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskolából hozta a hírt úttörő-tudósítónk, a ha­todikos Giba László: December elején az iskola úttörőcsapatának hirdetőtáb­láján ^pponta váltakoznak a látványos, színes nevező la­pok, amelyek egy-egy raj je­lentkezését igazolták az Ének­lő rajok versenyéin. Egyéb­ként is szeretünk dalolni, de a versenyre készülődve a szo­kottnál is gyakrabban csen­dült fel az iskolában a nép­dal és az úttörődal. Nyolc raj jelent meg az Éneklő rajok versenyén, a Kossuth Művelődési Központ emeleti, termében. A szereplő­ket Béres Károly, a zeneisko­la igazgatója köszöntötte és elmondta; örül annak, hogy ezt a programot a csapatpar­lamenten javasoltuk és már meg is valósítjuk. A negyedi­kesek az egyik dalt dobbal, cintányérral, ' triangulummal és furulyával kísérték, nagy tapsot kapott az egyik ötödi­kes csoport a kígyózó vonulás közben előadott úttörődalért. A hatodik A. és B. osztályo­sok csárdáslépéssel élénkítet­ték műsorukat. Szerepelt ter­mészetesen az a hetedik osz­tály is, amely tavaly a me­gyei versenyt nyerte meg. A nyolcadikosok > nagyon szépen énekeltek, szívük-lelkük ben­ne volt a dalban. A zsűri döntését az iskolai fenyőün­nepen tudtuk meg: iskolánkból négy raj kórusa vehet majd részt a városi szintű verse­nyen. Szeretnénk most megköszön­ni tanárainknak, Kiss Kalmár Máriának, Palatínus Andorné- nak, Hacheleva Ludmillának és Szabó Sándornénak, hogy segítettek nekünk, megszeret­tették velünk a dalolást, meg­ismertük az éneklés örömét. Persze, nemcsak akkor dú­dolunk, ha versenyre készü­lünk, hanem játék közben, tízperces szünetben és mindig, ha csak tehetjük, hiszen a dal, a Vidámság hozzá tarto­zik az úttörőélethez! megkezdődött aiz utánpótlás nevelése a jelenlegi , keretek között, összesen 42-en nyertek képesítést. A vállalat nemcsak saját boltjait látja el fiatal szakemberekkel, a végzettek fele máshol helyezkedik el, így például Nagykátán és kör­nyékén. Nagykőrösön, ahol szívesen látott munkaerők az ÁFÉSZ-ek boltjaiban is. A felnőttek is részt vesznek a képzésben, ebben az évben 210-en. Látogatott a boltveze­tői tanfolyam, az eladókat öt­évenként továbbképezik, és erre nagy szükség van4 sok újat kell elsajátítaniuk, a töb­bi között megfelelő áruismere­tet, hiszen számtalan, eddig ismeretlen árufélével bővül a választék, főként a külföldről érkező szállítmányok révén. A pénztárosok külön tanfolyam­ra járnak. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gazdasági és társadal­mi vezetősége ezekben a na­pokban körlevéllel fordult va- lamenyi dolgozójához. Fennállásuk negyedszáza­da és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére versenyfelhí­vást bocsátanak ki, amely célul tűzi a vállalati tervek túlteljesítését és a költ­ségek csökkentését. Nagysza­bású jubileumi vetélkedőt in­dítanak, melynek keretében a többi között kirakatversenyt, vándorkiállítást kezdeményez­nek, végül szellemi versengé­sen mérik össze erejüket. A győztes jutalma: november hetedikét Leningrádban, az Auróra fedélzetén ünnepelhe­ti. Az évforduló tiszteletére társasutazást szerveznek a Szovjetunióba. T. T. Á fácánok még félhetnek Csemői vadászok Aki figyelmes szemmel járja a téli erdőt, olvashat a szik­rázó havat tarkító nyomokból. Könnyen megállapíthat ja, merre szaladt tapsifüles, milyen irányba mennek az őzek, hol som- polygott a zászlós farkú rókakoma? Megkerül a fülesbaglyok fészke. A sokféle apró jel nyomra vezeti a vadászt. Szép szertartás A téli vasárnapok csendjét puskaropogás bontja meg, vizslák vakkantanak, lázas iz­galommal feszítve a pórázt. Csatárláncba állnak a hajtők és puskások, majd adott jel­re megindul a menet. A fegy­verdörej utáni pillanatokban bukfencet vet a megsörétezett nyuszi, lehullik a toronykakas. Órákig tapossák a vadászok a fagyos, friss havat. Mire a fa­lu felől a csípős szelek szár­nyán megjön a déli harangszó, véget ér a vadászat, végső ke­gyeletként mutatós terítéket kerítenek az elejtett zsák­mányból, ott sorakoznak a szí­nes tollú fácánok, nyújtott lá­bú nyulak. A kívülálló számára ezek­ből a mozaikokból áll össze az idilli kép, a vadászok azon­ban másképp látják mindezt. Az érdeklődő előtt szívesen feltárják, amit a felszín elta­kar. Erről beszélgettünk Vinke Mihállyal, a Csemői Rákóczi Vadásztársaság titkárával. Védelem, menedék A vadaikat nemcsak lelövik, hálóval fogják, hanem terv­szerűen szaporítják, selejtezik, s amikor a hó lehullt, étetik. Kevesen tudnak a vadgazdál­kodás sokrétű teendőiről, pe­dig akik vadászati engedélyt kapnak, azoknak ilyen kötele­zettséget is vállalni kell. A vadak védelme egyre fonto­sabb, hiszen amióta végbement a mezőgazdaság átszervezése, kialakították a több száz hek­táros, összefüggő táblákat, amelyeken megjelentek a szé­les tárcsák, a gyors betakarí- tógépek, sok apróvad elpusz­tul. A növényvédelemben hasz­nált mérgek is tizedelik az állományt, s csökkentik a megmaradó egyedek termé­kenységét. Tagadhatatlan a mezőgazdaság érdekeinek el­sőbbsége, de valutát hoz a vad, éppen ezért célszerű össze­hangolni a gazdaságok és a .vadásztársaságok cselekedeteit. Olyan módon is lehetne segí­teni, hogy a művelés alatt nem álló területeket bokrosíta- nák, védelmet és menedéket adva a vadaknak. A termé­szeti kincsek megőrzése a cél, szigorú szabályok állítanak ti­MddosítoD rendelet alapján ( A ceglédi városi tanács pénzügyi osztálya . felhívja az ebet tartók figyelmét arra, hogy 1977-től — módosított rendelet alapján — az ebadót is együttesen kezelt adóként kell nyilvántartani. Az 1976- ban. kivetett adó a következő évekre is érvényes, de termé­szetesen figyelembe veszik a közben bejelentett helyesbíté­seket. Az eb tulajdonosa köteles az adóhatóságnál 15 na%)on belül bejelenteni, ha jószága a 3 hó­napos kort elérte, ha más ál­lattartótól került a tulajdoná­ba, ha a kutya elveszett, vagy elpusztult (ez esetben két ta­nú aláírása is szükséges). Be kell jelenteni továbbá, ha a tartás célja megváltozott, vagy ha az összeírásból az eb va­lamilyen okból kimaradt. A' szükséges nyomtatványt a városi tanács I. emelet 35. számú szobájában lehet be­szerezni. Kérik azokat, akik olyan ku­tyát tartanak, amely 1976-ban még nem szerepelt a nyilván­tartásban és védőoltást sem kapott, jelentsék be azt ja­nuár 31-ig a jelzett hivatali szobában, abban az esetben, ha a jószág márciusig eléri a háromhónapos korát. Szobrok, festmények, lalmakat, korlátokat. A baj ott a legnagyobb, ahol már kialakult a nagyüzemi szerke­zet. Csemőben ennél kedve­zőbb a helyzet, vannak ré­gi és új telepítésű erdők, sző­lők, mocsarak, lápok, vízállá­sos területek, de még ott is tapasztalható a vadak számá­nak csökkenése, ha kisebb •mértékben is. Vadvaluta A negyvenkilenc tagú társa­ság teljesítette évi vadkilövé­si tervét. Elejtettek 116 őzet, köztük harminchat bakot, a megfelelő ivararány fenntar­tása érdekében. Fácánból 1200, nyűiből 600 darabot zsákmá­nyoltak, egyharmadát a MA- VAD-nál értékesítették. Pár éve még csak 25 ezer forintot hozott a külföldi vendégvadá- szoik fogadása, 1976-ban már százezerét. A rendszeresen visszajáró nyugatnémetek arany-, ezüst- és bronz trófeás őzbakokat lőttek. A bevételre nagy szükség van, hiszen ebből fizetik a két hivatásos vadőrt, fenntartják a kényelemmel berendezett vadászházakat, művelteták a vadföldet, melyen az őzeknek, lucerna terem. Magasleseket építenek és tartanak karban, etetőket, Hatókat, sózóhelyeket gondoznak, ezekből vagy negy­ven van. Termelőszövetkezet­től, . tangazdaságtól, keverő­üzemtől vásárolnak vadelede- lekel, jól hasznosítva a másra nem használható hulladékokat, melléktermékeket. A havat hóekékkel kotorják el az etetőkhöz vezető csapá­sokról, vigyázni kell, mert ol­vadás után, ha ismét fagy, könnyen lesántulnak az őzek. Szalmát is szórnak az étkező­helyek környékére, ahol lepi­henhetnek az állatok. Szak­szerűen gondoskodnak róluk, óvják őket. 1977-ben a tervek szerint 2500 fácántojást keltetnek, s majd szabadjára engedik a csi­pogó csibéket. „Bfehálóznak” 150 nyulat, amelyeket vérfris­sítés céljából külföldre külde­nek. Most nem fogtak be egyet sem, mivel a húszezer holdas határ egyharmada minden év­ben kímélt terület, a többi­ről is csak háromévenként csípik fülön őket. Itt élnek, ott barcognak A vadászok öröme, hogy a pusztavacsi• erdőből látogató­ba meg-megj elemnek a dám­vadak. Közülük Budái István vadászmester ejtett el egy al­bínót. A dámok, sajnos hűtle­nek, itk szaporodnak, de bar- cogni visszatérnek, s oft kerül­nek puskavégre, ahonnan kosztra, kvártélyra jöttek. A szarka, szürke varjú, má­tyásmadár, a róka, a kóbor kutya és a macska kivételével a többi ragadozó védett. Az erdős részeken honos a héja, a karvaly, a gatyásölyv, elő­fordul a vörös vércse, tábo­rozik a fenyvesben tizenhét fülesbagoly, csoportokba ve­rődve. A csemői puskások közt jó a társulati szellem, példás a gazdálkodás. Szívesen részt vesznek a társadalmi munkák­ban. Közös erőfeszítésük gyü­mölcse a Körösi út mentén épített koronglövő lőtér, ame­lyen a B-enkó-emlékversenyt — egyénileg és csapatban — a csemőiek nyerték, Adott_ a rendszeres edzés lehetősége, szívesen látják a környékbeli vadásztársaságok tagjait _a csütörtök délutánonkénti edzé­seken. Az az elvük; jobb, ha mindenki ott csiszolja lövőtu- dományát, mintha elhibázott lövésekkel oktalanul sebesiti meg a vadakat. A nyulak már védelem alatt állnak, letett az elejtésükre engedélyezett nyolc vasárnap. A fácánok még félhetnek a süvöltő golyóbisoktól, napjaik február végéig meg vannak számlálva. Addig tart a va­dászszezon, amit Ígérkeznek valamennyien sportszerűen, kedvük szerint kihasználni. Tamasi Tamás Eredményes egészségügyi akciók Kongresszusi előkészületek a Vöröskereszt járási-városi szervezetében A ceglédi Kossuth Múzeumban még megtekinthető a három helybeli alkotó. Kallósné Pászkán Lilla festő, Kallós Elek szobrász és László Lázár grafikus tárlata. Apáti-Tüth Sándor felvétele'­Ülésen értékelte tavalyi munkáját a Vöröskereszt ceg­lédi járási szervezetének ve­zetősége. Horváth József né titkár beszámolójában el­mondta, hogy erősödött a szervezeti élet, színvonalasab­ban és hatékonyabban dolgoz­tak, végrehajtották a maga­sabb szintű feladatokat és munkájukhoz sok segítséget kaptak a lakosságtól. Sikerült tevékeny aktivistákat kiké­pezni, eredményesek voltak az egészségügyi akciók, me­lyek széles körben érdeklődő­vé tették a lakosságot. Hasz­nos a családvédelem, a polgá­ri védelem, a munkabizottsá­gok körültekintő igyekezete és tenniakarása. A vöröske­resztesek segítségével a terve­zettnél szebb eredményt ho­zott a véradó állomás is. A la­kosság az ismeretterjesztés következtében megérti ennek a fontosságát és a várt 500 li­ter helyett 608 liter vért ad­tak a gyógyítás szolgálatára. Mint a tanácskozáson el­hangzott, ebben az ■ évben szintén komoly tartalmat kap ,a vöröskeresztes munka, melynek jelszava ez lesz: együtt, a békéért! Fontos ten­nivaló lesz a mozgalom továb­bi kiszélesítése és a felkészü­lés az V. kongresszusra. (Takácsnc) Nyolcéves pályacsúcs Ritkán fordul elő Cegléden hogy yalamelyik sportolót meg­hívják a felnőtt válogatott ke­retbe. Ez történt most az NB II-es KÖZGÉP SE tekecsapa­tának játékosával, Tornyost Lajossal, aki elsősorban őszi bravúros eredményeivel szol­gált rá a bizalomra. így lett tagja a tekézők nemzetközi fel­adatokra készülő felnőtt válo­gatott keretének. Edzője. Bujdosó Mihály sze­rint —, aki nagyon örül játé­kosa sikerének —, ezzel egy példamutatóan szorgalmas és lelkiismeretes sportembernek biztosítottak lehetőséget a to­vábbi fejlődéshez, a meg jobb eredmények eléréséhez. Ebben a sportágban a ceg­lédi versenyző fiatalnak szá­mít, csupán 26 éves. Tornyost Lajos kérésünkre elmondta ed­digi pályafutásának történetét. — Mivel közel laktunk a Gázművek pályájához, már nyolcéves koromban „becsöp­pentem” a tekézők közé. Öt évig állító gyerekként ismered­tem a sportággal, megszeret­tem így tizenhárom éves ko­romban versenyző lehettem. Később Egerben és a Bem SE­ben játszottam, majd az NB I-es BKV Élőréhez kerültem. 1971-től 73-ig tagja voltam az ifjúsági válogatottnak. — Amikor megnősültem, és Ceglédre költöztem, két évet kihagytam. Ezután keresett fel hívó szavával a KÖZGÉP SE edzője, Bújdosó Mihály, aki­nek — rövid gondolkodás után — igent mondtam. — Most egy évi játék után jött a hír, hogy behívtak a vá­logatottba. Váratlanul ért, a két évi szünet után nem szá­mítottam ilyen elismerésre, Emellett az sem éppen szok­ványos. hogy alacsonyaob osz­tályból, az NB II-ből kerüljön be valaki. Az ok bizonyára az, hogy őszi átlagom mérkőzé­senként 450 fa. Ezentúl többet kell edzeni, visszaállni a régi megterhelésre, amiben még NB I-es játékosként volt ré­szem. — 1973-ban az ifjúsági EB-n Európa-bajnokságot nyertünk csapatban. Előtte, még 1968- ban országos ifjúsági első vol­tam, s ezt Cegléden értem el. Akkori 510 fás eredményem még ma is pályacsúcs. Ü. L. Tudnivaló az ebtartóknak „Kölyök kora" három hónap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom