Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

ÁCSÁTÓL TÚRÁIG Népművészeti műsort gyűjt a hévízgyörki magnósklub A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM 25. SZÁM 1977. JANUÄR 30., VASÄRNAP Új la ka rí f ógépek Lépést tartani a növekedéssel A városgazdálkodási vállalói munkájáról Minden városban, községben Pódium Dal nélkül Cseh Tamás estje Cseh Tamás és az Ad Libi­tum együttes szerepel a Pó­dium-sorozat következő elő­adásán. A Dal nélkül című műsorban Cseh Tamás Bere- ményi Géza verseire szerzett saját dalait adja elő január 31-én, hétfőn, este nyolc óra­kor a gödöllői művelődési ház­ban. Ez a műsor hosszú ideje megy nagy sikerrel a 25. Szín­ház színpadán. A kórusok VI. országos mi­nősítésén népdalkategóriában kiválóan értékelt hévízgyörki asszonykórus 1970-ben alakult. — Kezdetben csak alkalmi közös éneklésekre jöttünk ösz- sze — mondja dr. Balázs Jó­zsef né, a kórus vezetője. — Az asszonyok örömmel énekel­tek a baráti találkozókon, a téli farsangolás idején, a disz­nótorok, lakodalmak alkalmá­val. A jelenleg tizenkét tagú kórus tagjait igazán a terme­lőszövetkezeti közös munka hozta össze. Az 1970-ben épült művelődési ház megnyitó ün­nepségén léptünk először szín­padra és mutatkoztunk be a község dolgozóinak. — Nagy sikerünk volt — folytatja a megkezdett beszél­getést Bankó Gáborné, az együttes alapító tagja, aki az­óta is az egyik legszorgalma­sabb énekes, a régi dalok leg­főbb tudója, gyűjtője. „Valósá­gos élő nótafa!” — mondják társai, akik most együtt tart­ják évadzáró összejövetelüket. — Az a szokásunk — tájé­koztat Gergely Tiborné —, Csak háromszori kopogtatás után nyílik meg a hévízgyör­ki November 21. művelődési ház stúdiójának ajtaja. Ez az egyezményes jel szolgál arra, hogy a tagok beléphessenek a magnókkal, keverékkel, le­mezjátszókkal és mikrofonok­kal teli szobába. Varga Mi­hály, a klub vezetője beszél munkájukról: hogy farsang idején közösen ünnepeljük valamennyiünk névnapját. Igaz, hogy lassan január vége lesz, mi mégis most köszöntjük a köztünk le­vő Erzsébeteket, ők öten van­nak, és most ünnepeljük Pan­nit, Jucit, Máriát is. Az asztalok roskadoznak az édes és sós sütemények alatt. — Minden asszony azt a süteményt süti és hozza el er­re az alkalomra, aminek elké­szítésében a legnagyobb mes­ter — mutat a megterített asz­talokra Gábor Antalné. — Van itt rétes, meggyespite, krémes- tekercs, piskóta, sajtosrúd, de nem hiányzik a jellegzetes hé­vízgyörki farsangi sütemény, annyi tányéron, amennyien va­gyunk. Férfiak gyülekeznek. Asz- szonykórus évadzáró összejö­vetelén férfiak? — Ne csodálkozzon! Hogy énekelhessünk, ahhoz nemcsak a férjek engedélye kell, de a segítségük is az otthoni, meg a háztáji munkában — világo­sít fel Kovács Miklósné —, mert bizony a heti próbák és — Galgamenti barangolás címmel állítottunk össze negy- venporces műsort. Ácsától Tú­ráig mutatjuk be a Galga menti népművészetet, s a helytörténeti emlékeket. Min­den Galga mellett épült köz­ség" helyi művészeti csoportja beszél önmagáról. A mácsaia- kat a Dudás Juli által veze­tett lakodalmas gyermekcso­port, a domonyiakat a Napsu­gár irodalmi együttes, az aszó­diakat énekkaruk, a bagiakat a Muharay népi együttes, a hévízgyörkieket az ásszonykó- rus képviseli. Felcsendül a galgahévíziek citerazenekará- nak játéka, s a túrái Szaszkó Józsi bácsi citeraszólója is. A műsort a járás ifjúsági klub­jainak készítettük, de felhasz­nálhatják az általános iskolák is, kömyezetismereti, vagy irodalmi órájukon. Az anya­got kívánságra átmásoljuk ka­zettára vagy szalagra. A szakkör jelenlegi felszere­lésével szinte mindent el tud készíteni, bár a klubtagok vé­leménye szerint egy-két dolog még hiányzik. — Ha a gödöllői járási hi­vatal művelődésügyi osztálya és a bagi nagyközségi közös tanács továbbVa is megadja a támogatást, stúdiónk a járás közművelődési intézményeinek stúdiójává válhat — mondja Lukes János klubtag. Ami a további terveiket ille­ti: a technikai eszközök soka­sága új „szolgáltatásokat” is lehetővé tesz. — Az esküvőknek, a kétszáz házas lakodalmaknak a műve­lődési házban való megrende­zését ajánljuk. Ezt a szalagot meg kellene hallgatni, mert csak úgy az igazi! Van rajta minden: disznósivalkodás, tehénbőgés, kakaskukorékolás; edénytörés, üvegcsörömpölés, örömanya jajgatása, örömapa szitkozódása és természetesen felhangzik a nászinduló is. — Jelenleg a rádió ifjúsági osztálya által meghirdetett Fonotéka pályázatra készü­lünk. A versenyfeladat olyan háromperces reklámszöveg el­készítése — zaj- és zenei ef­fektusokkal aláfestve —, ami a művelődési ház valame­lyik rendezvényét propagálja. Az asztalon kigyullad a zöld fény, jelzi, hogy a felvétel hamarosan folytatódik. a rendszeres szereplések — szinte az egész országban jár­tunk már — sok időt elvesz­nek tőlünk, és ezt az idővesz­teséget nem engedhetnénk meg magunkak, ha a férjek nem segítenének. Ma este megpró­báljuk őket kárpótolni, no és egy kis közös nótázásba be­vonni. A szándék megvalósítása nem sokáig várat magára. Gá­bor Antal kezdi a nótát: Viszi a víz a hévízgyörki rétet... Ének közben érkezik meg Béres Ferenc Liszt-díjas nép­dalénekes, nem véletlenül. Ma is ő az asszonyok vendége. Könnyű megtalálni a közös hangot. A népdal összeköt, tá­volról jött emberek válnak ál­tala barátokká. S ha az ének egy-egy pillanatra megszakad, Béres Ferenc prózában vall önmagáról, arról az útról, amelyen a falusi kovács fia elindult, hogy itthon és kül­földön egyaránt követe és szó­szólója legyen a magyar nép­dalnak. De beszélnek az asszonyok is. Dobronai Jánosné a mar­adódnak olyan feladatok, ami­ket külön erre a célra alapí­tott szervezetnék kell ellátnia. Ilyenek a tanácsi költségvetési üzemek, s ilyenek a városgaz­dálkodási vállalatok is. Első pillantásra úgy tetszik, hogy ezek a feladatok könnyen kö­rülhatárolhatok, profiljuk egy­szerűen kijelölhető. A gazda­ságos működés követelményei azonban megcáfolják e hiedel­met A szükségletek és gazda­ságos kielégítésük nem esnek egybe. Így a legtöbb ilyen vál­lalkozás a közvetlen szolgálta­tó tevékenységen túl más teendőket is ellát. Így van ez a gödöllői város­gazdálkodási vállalat esetében is. Szűcs Gábor, aki három éve áll a vállalat élén, ezek­ről, az összefüggésekről beszél: Sokféle szolgáltatás — Vállalatunkat a városi Ijanács alapította, s legfonto­sabb feladatunk ma is a kom­munális szolgáltatások teljesí­tése. A tipikusan ilyen mun­kák árbevételünk 35—40 szá­zalékát teszik ki. A fennmara­dó rész mély- és magasépítés­ből, illetve a szakipari tevé­kenységből származik., Tulaj­donképpen ezek is az előb­biekhez kapcsolódnak, hiszen túlnyomórészt a városnak épí­tünk utat, járdát, vagy épüle­tet. A szakipari egység kar­bantartó részlegének munkája gitsziigeti, bajai, Bazsik Fe- rencné a kalocsai, Szovics Já­nosné a budapesti szereplések egy-egy emlékezetes epizódját eleveníti fel. Szóba kerülnek a rádió- és tévészereplések. Sikerekről és köszönetekről be­szélnek, amelyek közül a leg­emlékezetesebb a fővárosi szociális otthon idős emberei­nek hálás tekintete, gyengéd kézfogása volt. Az emlékek mellett szó esik a tervekről is. A jelenlevő fér­fiak nagyon fogadkoznak, hogy megszervezik a férfikórust, de Kustra János javaslata tetszik a legjobban: legyen vegyeskó­rus, énekeljenek együtt a fér­jek és feleségek! Béres Ferenc mindjárt ki is próbáítatja a közös éneklést. A siker nem marad el. Lehet, hogy ez az összejövetel lesz a hévízgyörki vegyeskórus alakulásának dá­tuma? A gazdag népdalanyag meg­őrzése, terjesztése végett jó lenne, ha a Hanglemezgyártó Vállalat segítségével lemezen is fennmaradhatnának a hé­vízgyörki asszonyok dalai — tervezgetnek tovább a késő éj­szakában is együtt éneklők. Lehet, hogy a hévízgyörkiek ezzel is hozzájárulnak a Ko­dály megálmodta Éneklő Ma­gyarország megvalósításához? Jó lenne. F. M. is a javításokat, az állagmeg­őrzést szolgálja. A legfontosabb kommunális szolgáltatásokat felsorolni- sem könnyű. Az út tisztít ításkor és a karbantartáskor eltüntetett kátyúk, a padkajavítások, a parkok gondozása, a nyilvá­nos illemhelyek tisztántartá­sa éppenúgy ide tartozik, mint az ingatlankezelés, az alsópar­ki lakótelep fűtőművének üzemeltetése vagy az ingatlan­közvetítés. Ez az utóbbi külön­álló szolgáltatás. A hetente három alkalommal ügyfeleket fogadó iroda zömében kötött áras becsléssel foglalkozik. A korábbiakhoz képest ez azt jelenti, hogy az épület tényle­ges értékétől függetlenül ugyanakkora összeget kell be­fizetni. Ezenkívül állami lakó­házat ad el, közületi ingatla­nokat szervez be, szakvéle­ményt ad a vállalat. A kommunális munkákat a szó szoros értelmében az ut­cán, vagy lakásokiban végzik, szem előtt. A szolgáltatóipart általában érő bírálatok alól a városgazdálkodásiak sem men­tek. A közelmúlt kiadós hava­zásai után gyakran hallottuk: nem tisztították le a járdákat. — Nem bizony. Csakhogy ez többnyire nem is a mi felada­tunk — mondja Szűcs Gábor —, hanem az ingatlanok tulaj­donosaié. kezelőié. Hozzánk a közhasználatú járdák és a ko- csiutak tartoznak. Ezekre pe­dig nem volt panasz. Termé­szetesen csak a szilárd bur­kolatú helyeken tudjuk elta­karítani a havat, s nincs más­ként a szeméttel sem. Megrendelni kötelező A házi szemét eltakarítását a város mind több utcájára ki­terjesztik. Az eddigi gyakor­lat azonban a vállalatnak előnytelen volt. Ahhoz, hogy gazdaságosan és alaposan dol­gozhassanak, az szükséges, hogy valamennyi ház kérje a szolgáltatást Különben előáll a fura helyzet;" aki nem fizet, az áthordja a kukába a sze­metet vagy egyszerűen ki önti az utcára A tanács új rende­leté értelmében mostantól a kijelölt utcák valamennyi ház- felügyelője köteles feladni megrendelését. Egészségügyi szempontból is . éppen ideje volt intézkedni erről. A két új, pormentes, nagy teljesítményű IFA és a szintén újonnan vá­sárolt két Skoda szemétgyűjtő gépkocsi elegendő e célra. A vállalat gondjai egyrészt általánosak — munkaerő, kor­szerű műszaki-technikai esz­közök hiánya — másrészt spe­ciálisak. Ilyen sajátos problé­mák adódnak a mélyépítés te­rületén is. Ha a megrendelések továbbra is elmaradnak, sür­gősen piac után kell nézniük, i Elhelyezési gondokkal is küszködnek. Jelenlegi helyük­re 1960-ban kerültek — ideig- 1 lenesen. A mintegy három­száznyolcvan dolgozó körül­ményei mostoháik. A központi telephely kicsi, sürgős volna új műhelyeket, raktárakat, szociális helyiségeket építeni. Ezt eddig a környék rendezési tervének hiánya, illetve folya­matos elkészülte elodázta. Ar­ra is vigyázni kellett, hogy ne kerüljenek a. város szélére — a nagy ügyfélforgalom miatt, ókár így, akár úgy, hamaro­san dűlőre kell vinni a dolgot. A megyei tanács tizenhárom­millió forintos támogatásán kívül maguk is hozzájárulná­nak két-három millióval és nem kevés társadalmi mun­kával. Tavalyi terveiket teljesítet­ték. Hét állami lakóházat újí­tottak fel, bár a hiányokat még pótolniuk kell. Átadták júniusban az Illés utcai isko­lát, amely első nagyobb ma­gasépítési munkájuk volt. Há­rom kilométernyi új járdát készítettek. megépítették a Tavasz és a Városmajor utcát, s a Klapka utcai buszfordulót. Több kilométer aszfaltszőnyeg, a Szabadság téri ötvenhat la­kás festése, mázolása, mélv- építőik és szakipari dolgozóik munkája. Házi tervező és előkészítő részlegük kisebb utak, járdák felújítási munkáit tervezi Abból jobbat, ami van A Városgazdálkodási Válla­lat munkáját, miként a szol­gáltatókét általában, divat szidni. S bár némelv szokás okafogyatkozván sem múlik- kialakulása valóságos ténye­ken alapul. Lelkes László, a vállalat fő mérnöke így csoportosítja ész­revételeit.: — A hatékony szervezésnek három alapfeltétele van. A munkaerő-, az anyag- és az eszközellátás. Hogyan fest ná­lunk a helyzet? A szakmák legjobbjait telepített cégek, szakvállalatok szippantják el, jobb lehetőséget kínálnak pénzben, szociális juttatások­ban egyaránt. Bizonyos mun­kára pedig egyáltalán nincs jelentkező. Az anyagellátás hagyján, a korszerű gépek hiánya a legnagyobb gond. A fejlettebb technológia nem­csak több pénzt, jobb munka­morált is termel. A gépbe­szerzéshez pénz kell, a több pénzhez pedig gép kellene. Hogy mégse üljünk tétlenül a kör közepén, lépnünk kell: a rendelkezésre álló fejlesztési keretben gondolkodunk. így fogyhat a kritika, így tartha­tunk lépést a város fejlődésé­vel. G. Z. Köszönetét mondok András fiam nevében is mindazoknak, akik fe­lejthetetlen drága feleségem el­hunyta alkalmával a temetésen való megjelenésükkel, illetve sze­mélyesen vagy írásban fejezték ki együttérzésüket. Dr. Barabás An­dor, Gödöllő, Petőfi S. u. 3 Gyógyír az egész országnak A Gyógy áruértékesítő Vállalat gödöllői telepéről — az ország legnagyobb gyógyszcrraktárából látják el a megyei központokat, a kórházakat. A szűk raktárak miatt már az új, 2 ezer négyzetméter alapterületű épület készül, ennek főbb elemeit összeszerel­ték. Ifj. Fekete József felvételei Fik­A népdal összeköt Vegyeskar Hévízgyörkön ? t \ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom