Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

1977. JANUÁR 30., VASÁRNAP \MH,w 3 A próbatétel esztendejének számadása Közgyűlés az abonyi Új Világ Termelőszövetkezetben Tervek és lehetőségek (20.) Politikai felelősséggel, közös munkával Kétszer sem kellett monda­ni, hogy tessék e&vtársak, le­het hozzászólni, máris akadt vállalkozó, megnyitni a 'sort: deres fejű, zömök férfi, Mol­nár László traktoros. — Köszönjük az írásos tá­jékoztatót, nagyon jó, hogy még a közgyűlés előtt kézhez kaptuk a vezetőség beszámoló­ját, volt ideje mindenkinek áttanulmányozni. Ha csak hal­laná az ember, előfordulhat­ná, hogy éppen arra nem fi­gyel, ami fontos ... Való igaz. Olvasmányként sem sorolható a könnyed mű­fajhoz az abonyi Űj Világ Tsz tavalyi gazdálkodását értéke­lő, az idei feladatokat össze­gező beszámolója. Az időjárás ellenére Márpedig a közgyűlés fel­adata éppen hogy ez. Mit tartalmaz az Űj Világ króniká­jának az 1976-os eszendőt fel­ölelő fejezete? Kitűnik belőle, hogy a ko­rábbi ötéves terv igazán sike­res befejezése után nagy igye­kezettel készültek az újra, tud­ván, hogy az új közgazdasá­gi szabályozó rendszer szigo­rítja a gazdálkodás föltételeit, a terv startjának évében na­gyobb feladatot kell megolda­niuk. mint annak előtte. Meglehetősen jó hírnevet vívtak ki addigra a zöldség­termesztésben. Ám egy sike­res gazdaságtól többet várnak. A várakozásnak megfelelően terveztek: több zöldséget, a j nagytáblák mellett háztájiból i is. Jobb évet vártak, mint ami­lyen lett. „Sajnos az időjárás nem ké­nyeztetett el bennünket. A ko­rai ültetásű paradicsomunk ki­fagyott, újra kellett palán­táim. Erre évtizedek óta nem tapasztalt aszály követke­zett, a nedves csapadékos ősz pedig nehezítette a betakarí­tást, mert a gépeket sok eset­ben lehetetten volt alkalmaz­ni” — így az írásos 1 beszá­moló. Az időjárásról aztán több szó nem esett az egész közgyű­lésein, minek az időt érteimet- lem panaszkodéssal fecsérelni. A lényeg, mint Mészáros Gyu­la tsz-elnök szóbeli kiegészíté­sében megjegyezte: a tagság kemény munkával igyekezett pótolni, amit a természet meg­vont a szántóföldi növényektől. Miután a paradicsomról a közgyűlésen a szokásosnál több szó esett, említessék meg, hogy a területét tekintve nem túlságosan nagy — 1600 hektá­ros gazdaság a legnagyobb pa­radicsomtermesztő az ország­ban. 300 hektár termését taka­rítottál be — kombájnnal. A tsz az idén önálló közös válla­lattá alakuló Soroksári Paradi­csomtermesztő Rendszer tagja. S ami ennél is fontosabb, mint dr. Konrád Zoltán, a Nagykőrösi Konzervgyár ter­meltetési főosztályvezetője em­lítette hozzászólásában, az abonyi földeken az országos átlag másfélszerese termett, 300 mázsa paradicsom hektá­ronként. Emellett igen jól fi­zetett a búza és az őszi árpa is, 45,9, illetve 43,6 mázsás ho­zammal. Példás munkamegosztás Az Űj Világ gazdái a me­zőgazdaság egyik legnehezebb ágazatában mutatnak föl esz­tendőről esztendőre számotte­vő eredményeket. A termelő­szövetkezetet — amelynek ha­tárában összesen 600 hektárt birtokol a zöldség — minde­nünnen fölkeresik a szövetke­zetek, állami gazdaságok ker­tészeti szakemberei. Több or­szágos tanácskozásnak és be­mutatónak voltak vendéglátó gazdái. Dicséretükre válik, hogy ha kicsiny méretben is foglalkoznak állattenyésztéssel — mindenre nem futhatja az erőből! —, a, mezőgazdaság nehéziparaként számontartott szarvasmarha-tartásban is ki­magasló eredményt mutathat­nak föl: 107 tehenük feiési át- !aga tavaly 3 ezer 356 liter volt. Itt kell megjegyezni, hogy Abony másik két termelőszö­vetkezete, a Ságvári és a Jó­zsef Attila nevét a legjobb tej­termelő gazdaságok között tegvzik. A három termelősz"- vetkezet között — miként e közgyűlésen az egyik vendég, Szél Ferenc, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának titkára rámutatott — példás munkamegosztás alakult ki. Míg az Új Világ a zöldség gazdája, a szomszéd termelő- szövetkezet a cukorrépa s a napraforgó termesztésére vál­lalkozott, amint elhangzott a népgazdaság kívánalmait tol­mácsoló minisztériumi felhí­vás nyomán. Az Űj Világ Tsz idei terve a termelési érték 10 százalé­kos emelését tűzi célul. S az idén először a zárszámadó köz gyűlés egyben a terv megtár­gyalásának, jóváhagyásának fóruma termelőszövetkeze­teinkben, így érthető, hogy a hozzászólók többnyire a ten­nivalókról beszéltek. Fekete Antal, a ceglédi járási párt- bizottság titkára mondta: — így van ez jól, előbb elkészült a terv, több idő jut a megva­lósításra. Csatlakozás a felhíváshoz Ha már a hozzászólásoknál tartunk, kanyarodjunk vissza a legelsőhöz, hiszen Molnár László traktoros olyan javas­latot tett, amit később a köz­gyűlés is jóváhagyott: — Csatlakozzunk a Csepel Vas- és Fémművek fölhívásá­hoz, vegyünk részt mi is a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisz­teletére indított munkaver­senyben. Amikor Vörös Csepel megmozdult, példát mutatott n szocialista hatalom kivívása­kor, kövessük a munkások pél­dáját most is, dolgozzunk ha­tékonyabban, szervezettebben, hogy több jusson az ország asztalára, a mi asztalunkra. (A közgyűlés résztvevői táv­iratban értesítették a csepelie­ket elhatározásukról.) A pasztellsárga falú, hosszú ebédlőteremben a fehér ab­rosszal takart, piros s fehér szegfűvel díszített asztalok mellett háromszáznál is többen ültek, tagok, alkalmazottak, nyugdíjasok. Ünneplős gyüle­kezet, kevésbé ünnepélyes han­gulat. Még ha túlzásnak tűnik is: családias légkör uralko­dott ezen a zárszámadó-terv- tárgyaló közgyűlésen, hivata­los szónoklat sehol, de feszé- lyezettség se. Beszélgetnek in­kább, mintsem felszólalnának. Testes idősebb férfi beszél, ülőhely nem lévén, az ajtót takaró vörös függöny mellett álldogálva. Szabó József, 8 kertészet vezetője. Mint mond­ja, az eredményes zöldségter­mesztés nem kizárólag a szö­vetkezeti gazdák érdeme, eh­hez partner kell, olyan, mint a Nagykőrösi Konzervgyár. Barna kord kabátos, vastag nyakú, nyírt bajuszú öreg tá­masztja két tenyerét az asztal- I ra — Szűcs István nyugdíjas, I hallom — egyetlen mondat a f ölszólalása: — Amikor 1948- ban téeszcsét csináltunk, ké­sőbb termelőszövetkezetet, ki­mondtuk, itt mindenkinek meg kell élnie, még a dédunoká­inknak is, és nem is akárho­gyan, de hogy ennyire sikerül a közös gazdálkodás, arról nem is álmodtunk. Az unokák generációja Pe- tőfi-szakállas ifjú ember, Fe­hér Endre szerelő által jut szóhoz: — Egyre többen va­gyunk fiatalok, akiknek ez az első munkahelye, itt dolgoz­tunk a nyári szünidőben, s ta­lán éppen ezért ide jöttünk, amikor elvégeztük az iskolát. A korszerű mezőgazdasági technikához, a nagy teljesít­ményű új gépek üzemeltetésé­hez olyan szakmai ismeretek kellenek, amit csak az iskolá­ban megtanulni nem lehet. Mi még nem értünk mindenhez, de a tapasztalt idősebb kollé­gák ezt nem éreztetik egyi­künkkel sem, ellenben annyi segítséget kapunk a munká­hoz, hogy egyszer majd — re­mélem — tanítómestereinknél is többet tudunk, magasabb színvonalat tartunk természe­tesnek. Bordó fejkendős, fekete pu- lóveres asszony pattan fel a terem túlsó felén, özvegy Ha­bara Pálné 73 esztendős nyug­díjas: — Mi meg köszönjük a fia­taloknak. hogy karácsonykor nem feledkeztek meg rólunk, pénzt kaptunk, meg egy kis jó ajándékot A Újabb négy esztendeje Mészáros Gyula, a szelíd szavú, enyhén őző kiejtésű tsz- elnök zárszavában megjegyzi: — Mindig is igyekeztünk gon­doskodni azokról, akik ennek a gazdaságnak az alapjait megvetették, a nyugdíjasok­ról. mert tudjuk, hogy szüksé­gük van rá, és mert tehetjük, mert akarjuk. A gazdaság tavaly több mint 900 ezer forintot fordított szo­ciális célokra, nyugdíjkiegé­szítésre, üdültetésre közétkez­tetésre, könyvtár és a művelő­dési ház támogatására. Hatszor annyit, mint négy esztendeje, amikor a jelenlegi vezetőséget tisztébe helyezte a tagság. A termelési érték ez idő alatt 35 millióról 49 millió forintra, a tiszta vagyon 34 millióról 83 millióra nőtt. A gazdaság ár­bevétele 637 ezer forint volt. Ezek a számok talán bizo­nyítják, hogy az iméntielkben a közgyűlés képeit fölvillant­va, nem lakkoztuk idillikusát!.. bá a helyzetet a valóságosnál. Így láthatta ezt a tagság is, amikor a szombati zárszám­adáson a szövetkezet vezetősé­gét — titkos szavazással — újabb négy évre megválasztot­ta. A. Z. Nagy érdeklődés kíséri a Pest megyei Hírlap hasábjain megjelenő hozzászólásokat a munkaerő-gazdálkodás kérdé­seihez, feladataihoz. A vita természetesen szélesebben fo­lyik. A téma napirendre ke­rül a vállalati párt- és gaz­dasági vezető szervek értekez­letein, sokat beszélnek róla a munkahelyeken, a munka- brigádokban is. Ismereteink és tapasztalataink szerint a dolgozók nagy része igényli az ésszerűbb munkaerő-gazdál­kodást. A törzsgárda, a be­csületes dolgozóik támogatják azt a vezetést, amely velük együtt határozottan törekszik a szervezett, fegyelmezett, ha­tékony munkára, biztosítja a folyamatos munkavégzés fel­tételeit és intézkedéseiben, magatartásával egyaránt meg­becsüli a jól dolgozókat. Az üzemi pártszervezetek és szakszervezetek az utóbbi idő­ben rendszeresebben foglal­koznak a vállalati munkaerő- gazdálkodás politikai kérdé­seivel, jó az összhang a gaz­dasági és társadalmi szervek között. A gazdasági feladatok növekedésével jelentkezik a politikai munka javításának igénye is, mivel a munka ész­szerű hasznosítása alapvető feltétele minden gazdasági cél elérésének és ezen keresztül az életkörülmények javulásának is. Meddig fogunk vitatkozni a munkaerő-gazdálkodásról? Va­lószínű mindaddig, amíg a jelentősebb kérdésöket meg nem oldjuk. És az nem rövid idő kérdése. De a vita már most sem pótolhatja a tette­ket. Az sem mindegy, hogy miről vitatkozunk a különbö­ző időszakokban. Egyszerűsíti a kérdést az a nézet — pedig gyakran meg­jelenik —, hogy a termelés nö­veléséhez vagy sok pénz, vagy pótlólagos munkaerő szüksé­ges. Talán elég arra utalni, hogy ebből a logikából kima­radt a hatékonyság, amely pe­dig a legalapvetőbb gazdaság- politikai kategóriává kell, hogy váljon. Természetesein fejlesztések kellenek. De a fizetési mérleg javítása azt követeli, hogy a beruházásokat csak bizonyos korlátok között növelhetjük. Azt pedig most már végképp tudomásul kell vennünk a kö­vetkezményeivel együtt hogy a gazdasági növekedés exten- zív forrásai kimerültek, a termelés csak a munka terme­lékenységének gyors növelésé­vel emelkedhet. A Pest megyei tapasztala­tok azt mutatják, hogy ez le­hetséges. Hiszen az ipari üze­meink már 1975-ben és 1976­ban is változatlan létszám­mal növelték a termelést az országos átlagnál lényegesen nagyobb ütemben. A mezőgaz­daságban pedig az átszervezés óta a termelékenység a négy­szeresére nőtt. Ezt a folyama­tot kell közös munkával erő­síteni. De bizonyos fokig át is kell csoportosítani az erő­ket a népgazdasági igényeknek megfelelően: a korszerű ipari termékek, a tejtermelés és zöldségtermelés, valamint a szolgáltatásoknak teremtve gyors növekedési lehetőséget. Az előbbiekből következik: mindannyiunk érdeke (a tár­sadalmi célok közvetítik ezt az érdeket), hogy javuljon a te­rületi munkaerő-gazdálkodás. A vitában is emlegetett taná­csi rendelkezéseket azonban nem szabad azonnal és egye­dül ható varázsszernek tekin­teni. Ahol munkaerő-növelési lehetőséget adnak, ott is a vál­lalatnak kell a dolgozókat biz­tosítani. A korlátozás, illetve csökkenés viszont az üzem fel­adataival, perspektívájával függ össze, tehát sokoldalú egyeztetést igényel. Sokkal egyszerűbb megmondani, ho­va szükséges új munkaerő, mint azt. hogy honnan kell el­venni. Márpedig gazdálkodás­ról csak olyan mértékben be­szélhetünk, amennyire mind­két kérdést megválaszolva be­folyásolni tudjuk a folyama­tokat. Hangsúlyozták többen is, amit én is megerősíthetek, hogy a legalapvetőbb feladat a meglevő munkaerő célsze­rűbb hasznosítása a munkahe­lyeken. ^lunkasrőgazdálkodásunk egészében még nem áll kellő színvonalon. A javulás azon­ban elkezdődött. Reálisabbá vált a munkaerő tervezése. Sok intézkedést hoztak az egyes vállalati szervek, bizonyos kér­désekben még tovább vizsgá­lódnak. Az elmúlt évben némi­leg csökkent a fluktuáció és a túlórák száma. Az új technika és techno­lógia meghonosításával nem tart lépést a régi gépek ki- selejtezése, ezért a nagy terme­lékenységű berendezések többműszakos üzemeltetéséh«z nincs elegendő munkaerő. Egyik legnagyobb gond, hogy a helyzet nagyon differenciált. A megyei nagy- és középvál­lalatok jó része már a terme­lésben és a gazdálkodásban is érzékelhető eredményeket ért el. (Megjegyzem, a hozzászó­ló gazdasági vezetők éppen ebből a körből kerültek ki és nagyon sok tapasztalatot tet­tek a lapban közkinccsá.) Ugyaniakkor a kisebb gyáregy­ségek és tsz-mellélküzemek egy része még mindig a mun­kaerő növelésének az útján szeretne járni. Ezért kell o szemlélet és a vezetői maga­tartás formálásával még sokat és intenzíven foglalkozni, A pártszervezeteknek a gazdaságpolitikai cselekvé­si programokban és a po­litikai munkájuk során azokat a tennivalókat igyekeztek konkrét feladatok formájában megfogalmazni, amelyek az adott gazdasági egység terme ­lési feladatainak az optimális végrehajtásához a legfontosab­bak, legsürgetőbbek. Az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága, meg­szabva a megye munkaerő­gazdálkodásához kapcsolódó politikai feladatokat az ötö­dik ötéves terv időszakára, néhány kérdésre különösen rá­irányította a figyelmet: — Így az üzem- és munka- szervezés javítására, amely a munkafegyelem szilárdításá­val együtt a legnagyobb tar­talékunk. — A dolgozók szakmai kép­zését, társadalmi aktivitásának növelését az üzemi demokrá­cia fejlesztését állandó fel­adatnak tekintjük. — Ügy ítéli meg a végrehaj­tó bizottság, hogy a kiemelt népgazdasági feladatokat el­látó vállalatoknak fokozniuk kell a szociálpolitikai intézke­déseiket. Egyben felkérte a tanácsokat, hogy kiemelten se­gítsék ezen vállalatok kezde­ményezéseit a munkáslaikás- építésben, a gyermekintézmé­nyek fejlesztésében, a szol­gáltatásban. — Nagyon fontosnak tart­juk, hogy az ifjú nemzedék pályairányításával. beiskolá­zásával törekedjünk a munkás- osztály utánpótlását megfele­lően biztosítani. A vállalatok­nak még gondosabban kell föglalkozniok a szakmunkás- képzéssel. az ifjú szakemberek beilleszkedésével. Azt a véleményünket tükrözik feltehetően az elmon­dottak, hogy a munkaerő­gazdálkodás nem önmagáért való. Célja a gazdasági felada­tok — most konkrétan az V. ötéves tervből fakadó népgaz­daságii elvárások ió végrehaj­tása. A feszültségek előrelátható­lag nem oldhatók fel teljesen ebben az időszakban, de a me­gye ötéves terve szervezett és odaadó munkával teljesíthe­tő. BALOGH LÄSZLÖ, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Fiatalos hevülettel — felelősségtudattal Megkezdődtek az ágazati ifjúsági parlamentek — Pest megye küldöttei aktívan képviselik megbízóikat Országszerte nagy érdeklő­dés kíséri az ifjúsági parla­mentek munkáját. E tanács­kozásokon az életbe kilépő, a munkával, a hétköznapi ten­nivalókkal ismerkedő fiatalok eredményeiről, gondjairól esik szó. A véleménynyilvánítások, a felszólalások gyakran nem mentesek az ifjúi hevülettől, a szavak indítéka azonban legtöbb esetben az őszinteség és a tenniakarás. Tegnap be­fejeződött a felsőoktatási in­tézmények diákjainak eszme­cseréje, s megkezdődtek a ko­hó- és gépipar, a mezőgazda­ság, az építőipar, valamint a középiskolák ágazati parla­mentjei. Segítik a pályaválasztást A Kertészeti Egyetemen — 150 küldött részvételével — tanácskoztak a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok. Jelen volt dr. Szlameniczky István, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese, Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára és Lugosi Gábor, az Áliami Ifjúsági Bi- • zottság titkárhelyettese. A plenáris ülésen dr. Ro­many Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fog­lalkozott a fiatalok munkahe­lyi beilleszkedésével, s szólt az ifjúság megfelelőbb anya­gi és erkölcsi elismeréséről. A parlamenten felszólalt Murányi Róza, az Óbuda Ter­melőszövetkezet küldötte. Be­számolt a Pest megyei fiata­lok versenymozgalmairól, az Alkotó ifjúság pályázat és ki­állítás eddig sikereiről. A két napig tartó tanácskozás szek­cióüléseinek munkájában részt vesz Baranyi István, a farmo- si Tápiómente, Szigel Gyulá- né, a dunavarsányi Petőfi, Malata Mária, a hernádi Már­cius 15. termelőszövetkezet és Bognár József, a kőröstetétle- ni Tejfeldolgozó Vállalat kül­dötte. Fegyelmezett helytállással A kohó- és gépipari ágazat ifjúsági parlamentjét a vasas­szakszervezet székházában — 278 küldött jelenlétében — rendezték meg. Az elnökség­ben foglalt helyet dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Herczeg Károly, s SZOT főtitkárhelyettese. Gácst Miklós kohó- és gépipari ál­lamtitkár, Sugár György, a vasasszakszervezet titkára és Nádor György, az Állami Ifjú­sági Bizottság titkára. Gácsi Miklós részletesen foglalkozott referátumában a KOM területén dolgozó fiata­lok tanulásával és továbbkép­zésével. Elmondta: az elmúlt oktatási évben a 30 éven alu­liak több mint tíz százaléka — csaknem 26 ezer fiatal — vett részt az állami oktatás külön­böző formáiban. Az egyete­meken és a főiskolákon több mint három és fél ezren ta­nultak. A vitában felszólalt dr. Ma­róthy László, Kiemelten hang­súlyozta: népgazdaságunk je­lenlegi helyeztében rendkívül fontos a kohó- és gépiparban dolgozó fiatalok helytállása pontos és fegyelmezett mun­kája a hétköznapi termelés­ben. Hőnigné Zádor Éva, az ik- ladi Ipari Műszergyár közmű­velődési előadója arról be­szélt, hogy a vállalatoknak érezniük kell. mennvire fon- I tos a dolgozók műveltségének és szakismeretének gazdagítá­sa. A tanácskozáson 17 fiatal képviselte Pest megyét. Lakások - határidőre Az építésügy területén dol­gozó fiatalok ifjúsági parla­mentjén Sárosi János, az ÉVM miniszterhelyettese tartott vi­taindítót. Megállapította, hogy a vállalatok vezetői sokra tartják a fiatal szakemberek munkáját, bevonják őket ' a vezetésbe. I A 250 küldött ezután szek­cióüléseken folytatta a mun­kát. Bejelentették: csatlakoz­nak a Nagv Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére indított, szo­cialista munkaversenyhez, s mindent megtesznek azért, hogy az idei lakásépítési ter­vet december 15 és 20 között teljesíthessék. Ábrahám Ferenc váci köz­gazdász a kezdő szakemberek gyakran alacsony bérezését tette szóvá. Polgár Mihály, a PÁÉV csonortvezetője. Kovács Albert, az üzem vezetője pe­dig az általános iskolát el nem végzetteket, buzdította tanulásra. A várossal ismerkedtek Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában plenáris üléssel kezdődött a három na­pig tartó VI. országos diák- parlament. A 300 ezer magyar középiskolás küldötteként 300-an voltak jelen. A parla­menten részt vett dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­helyettese, dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes. Nagy Imre munkaügyi minisz­terhelyettes. dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára és Ligeti László, a SZOT alelnöke. Dr. Hanga Mária beszámolt arról, hogy valamennyi iskola- tíousnál alapelvnek tekintik a diákok felkészítését az ön- és továbbképzés módjainak elsa­játítására. A parlament első napi ülé­se után a diákküldöttek — közöttük Cselédes Ilona, a ceglédi Április 4. Közgazdasá­gi Szakközépiskola, Godány Belázs. a nagykőrösi szakmun­kásképző. Maka Irén. a péceli Mezőgazdasági Szakmunkás­képző Iskola és Winkler Erika, a m on őri József Attila gim­názium tanulója — Pécs tör- ' «malmi nevezet ességeivel és k-TPiráijs értékeivel ismer­kedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom