Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
1977. JANUÁR 30., VASÁRNAP \MH,w 3 A próbatétel esztendejének számadása Közgyűlés az abonyi Új Világ Termelőszövetkezetben Tervek és lehetőségek (20.) Politikai felelősséggel, közös munkával Kétszer sem kellett mondani, hogy tessék e&vtársak, lehet hozzászólni, máris akadt vállalkozó, megnyitni a 'sort: deres fejű, zömök férfi, Molnár László traktoros. — Köszönjük az írásos tájékoztatót, nagyon jó, hogy még a közgyűlés előtt kézhez kaptuk a vezetőség beszámolóját, volt ideje mindenkinek áttanulmányozni. Ha csak hallaná az ember, előfordulhatná, hogy éppen arra nem figyel, ami fontos ... Való igaz. Olvasmányként sem sorolható a könnyed műfajhoz az abonyi Űj Világ Tsz tavalyi gazdálkodását értékelő, az idei feladatokat összegező beszámolója. Az időjárás ellenére Márpedig a közgyűlés feladata éppen hogy ez. Mit tartalmaz az Űj Világ krónikájának az 1976-os eszendőt felölelő fejezete? Kitűnik belőle, hogy a korábbi ötéves terv igazán sikeres befejezése után nagy igyekezettel készültek az újra, tudván, hogy az új közgazdasági szabályozó rendszer szigorítja a gazdálkodás föltételeit, a terv startjának évében nagyobb feladatot kell megoldaniuk. mint annak előtte. Meglehetősen jó hírnevet vívtak ki addigra a zöldségtermesztésben. Ám egy sikeres gazdaságtól többet várnak. A várakozásnak megfelelően terveztek: több zöldséget, a j nagytáblák mellett háztájiból i is. Jobb évet vártak, mint amilyen lett. „Sajnos az időjárás nem kényeztetett el bennünket. A korai ültetásű paradicsomunk kifagyott, újra kellett palántáim. Erre évtizedek óta nem tapasztalt aszály következett, a nedves csapadékos ősz pedig nehezítette a betakarítást, mert a gépeket sok esetben lehetetten volt alkalmazni” — így az írásos 1 beszámoló. Az időjárásról aztán több szó nem esett az egész közgyűlésein, minek az időt érteimet- lem panaszkodéssal fecsérelni. A lényeg, mint Mészáros Gyula tsz-elnök szóbeli kiegészítésében megjegyezte: a tagság kemény munkával igyekezett pótolni, amit a természet megvont a szántóföldi növényektől. Miután a paradicsomról a közgyűlésen a szokásosnál több szó esett, említessék meg, hogy a területét tekintve nem túlságosan nagy — 1600 hektáros gazdaság a legnagyobb paradicsomtermesztő az országban. 300 hektár termését takarítottál be — kombájnnal. A tsz az idén önálló közös vállalattá alakuló Soroksári Paradicsomtermesztő Rendszer tagja. S ami ennél is fontosabb, mint dr. Konrád Zoltán, a Nagykőrösi Konzervgyár termeltetési főosztályvezetője említette hozzászólásában, az abonyi földeken az országos átlag másfélszerese termett, 300 mázsa paradicsom hektáronként. Emellett igen jól fizetett a búza és az őszi árpa is, 45,9, illetve 43,6 mázsás hozammal. Példás munkamegosztás Az Űj Világ gazdái a mezőgazdaság egyik legnehezebb ágazatában mutatnak föl esztendőről esztendőre számottevő eredményeket. A termelőszövetkezetet — amelynek határában összesen 600 hektárt birtokol a zöldség — mindenünnen fölkeresik a szövetkezetek, állami gazdaságok kertészeti szakemberei. Több országos tanácskozásnak és bemutatónak voltak vendéglátó gazdái. Dicséretükre válik, hogy ha kicsiny méretben is foglalkoznak állattenyésztéssel — mindenre nem futhatja az erőből! —, a, mezőgazdaság nehéziparaként számontartott szarvasmarha-tartásban is kimagasló eredményt mutathatnak föl: 107 tehenük feiési át- !aga tavaly 3 ezer 356 liter volt. Itt kell megjegyezni, hogy Abony másik két termelőszövetkezete, a Ságvári és a József Attila nevét a legjobb tejtermelő gazdaságok között tegvzik. A három termelősz"- vetkezet között — miként e közgyűlésen az egyik vendég, Szél Ferenc, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkára rámutatott — példás munkamegosztás alakult ki. Míg az Új Világ a zöldség gazdája, a szomszéd termelő- szövetkezet a cukorrépa s a napraforgó termesztésére vállalkozott, amint elhangzott a népgazdaság kívánalmait tolmácsoló minisztériumi felhívás nyomán. Az Űj Világ Tsz idei terve a termelési érték 10 százalékos emelését tűzi célul. S az idén először a zárszámadó köz gyűlés egyben a terv megtárgyalásának, jóváhagyásának fóruma termelőszövetkezeteinkben, így érthető, hogy a hozzászólók többnyire a tennivalókról beszéltek. Fekete Antal, a ceglédi járási párt- bizottság titkára mondta: — így van ez jól, előbb elkészült a terv, több idő jut a megvalósításra. Csatlakozás a felhíváshoz Ha már a hozzászólásoknál tartunk, kanyarodjunk vissza a legelsőhöz, hiszen Molnár László traktoros olyan javaslatot tett, amit később a közgyűlés is jóváhagyott: — Csatlakozzunk a Csepel Vas- és Fémművek fölhívásához, vegyünk részt mi is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben. Amikor Vörös Csepel megmozdult, példát mutatott n szocialista hatalom kivívásakor, kövessük a munkások példáját most is, dolgozzunk hatékonyabban, szervezettebben, hogy több jusson az ország asztalára, a mi asztalunkra. (A közgyűlés résztvevői táviratban értesítették a csepelieket elhatározásukról.) A pasztellsárga falú, hosszú ebédlőteremben a fehér abrosszal takart, piros s fehér szegfűvel díszített asztalok mellett háromszáznál is többen ültek, tagok, alkalmazottak, nyugdíjasok. Ünneplős gyülekezet, kevésbé ünnepélyes hangulat. Még ha túlzásnak tűnik is: családias légkör uralkodott ezen a zárszámadó-terv- tárgyaló közgyűlésen, hivatalos szónoklat sehol, de feszé- lyezettség se. Beszélgetnek inkább, mintsem felszólalnának. Testes idősebb férfi beszél, ülőhely nem lévén, az ajtót takaró vörös függöny mellett álldogálva. Szabó József, 8 kertészet vezetője. Mint mondja, az eredményes zöldségtermesztés nem kizárólag a szövetkezeti gazdák érdeme, ehhez partner kell, olyan, mint a Nagykőrösi Konzervgyár. Barna kord kabátos, vastag nyakú, nyírt bajuszú öreg támasztja két tenyerét az asztal- I ra — Szűcs István nyugdíjas, I hallom — egyetlen mondat a f ölszólalása: — Amikor 1948- ban téeszcsét csináltunk, később termelőszövetkezetet, kimondtuk, itt mindenkinek meg kell élnie, még a dédunokáinknak is, és nem is akárhogyan, de hogy ennyire sikerül a közös gazdálkodás, arról nem is álmodtunk. Az unokák generációja Pe- tőfi-szakállas ifjú ember, Fehér Endre szerelő által jut szóhoz: — Egyre többen vagyunk fiatalok, akiknek ez az első munkahelye, itt dolgoztunk a nyári szünidőben, s talán éppen ezért ide jöttünk, amikor elvégeztük az iskolát. A korszerű mezőgazdasági technikához, a nagy teljesítményű új gépek üzemeltetéséhez olyan szakmai ismeretek kellenek, amit csak az iskolában megtanulni nem lehet. Mi még nem értünk mindenhez, de a tapasztalt idősebb kollégák ezt nem éreztetik egyikünkkel sem, ellenben annyi segítséget kapunk a munkához, hogy egyszer majd — remélem — tanítómestereinknél is többet tudunk, magasabb színvonalat tartunk természetesnek. Bordó fejkendős, fekete pu- lóveres asszony pattan fel a terem túlsó felén, özvegy Habara Pálné 73 esztendős nyugdíjas: — Mi meg köszönjük a fiataloknak. hogy karácsonykor nem feledkeztek meg rólunk, pénzt kaptunk, meg egy kis jó ajándékot A Újabb négy esztendeje Mészáros Gyula, a szelíd szavú, enyhén őző kiejtésű tsz- elnök zárszavában megjegyzi: — Mindig is igyekeztünk gondoskodni azokról, akik ennek a gazdaságnak az alapjait megvetették, a nyugdíjasokról. mert tudjuk, hogy szükségük van rá, és mert tehetjük, mert akarjuk. A gazdaság tavaly több mint 900 ezer forintot fordított szociális célokra, nyugdíjkiegészítésre, üdültetésre közétkeztetésre, könyvtár és a művelődési ház támogatására. Hatszor annyit, mint négy esztendeje, amikor a jelenlegi vezetőséget tisztébe helyezte a tagság. A termelési érték ez idő alatt 35 millióról 49 millió forintra, a tiszta vagyon 34 millióról 83 millióra nőtt. A gazdaság árbevétele 637 ezer forint volt. Ezek a számok talán bizonyítják, hogy az iméntielkben a közgyűlés képeit fölvillantva, nem lakkoztuk idillikusát!.. bá a helyzetet a valóságosnál. Így láthatta ezt a tagság is, amikor a szombati zárszámadáson a szövetkezet vezetőségét — titkos szavazással — újabb négy évre megválasztotta. A. Z. Nagy érdeklődés kíséri a Pest megyei Hírlap hasábjain megjelenő hozzászólásokat a munkaerő-gazdálkodás kérdéseihez, feladataihoz. A vita természetesen szélesebben folyik. A téma napirendre kerül a vállalati párt- és gazdasági vezető szervek értekezletein, sokat beszélnek róla a munkahelyeken, a munka- brigádokban is. Ismereteink és tapasztalataink szerint a dolgozók nagy része igényli az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást. A törzsgárda, a becsületes dolgozóik támogatják azt a vezetést, amely velük együtt határozottan törekszik a szervezett, fegyelmezett, hatékony munkára, biztosítja a folyamatos munkavégzés feltételeit és intézkedéseiben, magatartásával egyaránt megbecsüli a jól dolgozókat. Az üzemi pártszervezetek és szakszervezetek az utóbbi időben rendszeresebben foglalkoznak a vállalati munkaerő- gazdálkodás politikai kérdéseivel, jó az összhang a gazdasági és társadalmi szervek között. A gazdasági feladatok növekedésével jelentkezik a politikai munka javításának igénye is, mivel a munka észszerű hasznosítása alapvető feltétele minden gazdasági cél elérésének és ezen keresztül az életkörülmények javulásának is. Meddig fogunk vitatkozni a munkaerő-gazdálkodásról? Valószínű mindaddig, amíg a jelentősebb kérdésöket meg nem oldjuk. És az nem rövid idő kérdése. De a vita már most sem pótolhatja a tetteket. Az sem mindegy, hogy miről vitatkozunk a különböző időszakokban. Egyszerűsíti a kérdést az a nézet — pedig gyakran megjelenik —, hogy a termelés növeléséhez vagy sok pénz, vagy pótlólagos munkaerő szükséges. Talán elég arra utalni, hogy ebből a logikából kimaradt a hatékonyság, amely pedig a legalapvetőbb gazdaság- politikai kategóriává kell, hogy váljon. Természetesein fejlesztések kellenek. De a fizetési mérleg javítása azt követeli, hogy a beruházásokat csak bizonyos korlátok között növelhetjük. Azt pedig most már végképp tudomásul kell vennünk a következményeivel együtt hogy a gazdasági növekedés exten- zív forrásai kimerültek, a termelés csak a munka termelékenységének gyors növelésével emelkedhet. A Pest megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy ez lehetséges. Hiszen az ipari üzemeink már 1975-ben és 1976ban is változatlan létszámmal növelték a termelést az országos átlagnál lényegesen nagyobb ütemben. A mezőgazdaságban pedig az átszervezés óta a termelékenység a négyszeresére nőtt. Ezt a folyamatot kell közös munkával erősíteni. De bizonyos fokig át is kell csoportosítani az erőket a népgazdasági igényeknek megfelelően: a korszerű ipari termékek, a tejtermelés és zöldségtermelés, valamint a szolgáltatásoknak teremtve gyors növekedési lehetőséget. Az előbbiekből következik: mindannyiunk érdeke (a társadalmi célok közvetítik ezt az érdeket), hogy javuljon a területi munkaerő-gazdálkodás. A vitában is emlegetett tanácsi rendelkezéseket azonban nem szabad azonnal és egyedül ható varázsszernek tekinteni. Ahol munkaerő-növelési lehetőséget adnak, ott is a vállalatnak kell a dolgozókat biztosítani. A korlátozás, illetve csökkenés viszont az üzem feladataival, perspektívájával függ össze, tehát sokoldalú egyeztetést igényel. Sokkal egyszerűbb megmondani, hova szükséges új munkaerő, mint azt. hogy honnan kell elvenni. Márpedig gazdálkodásról csak olyan mértékben beszélhetünk, amennyire mindkét kérdést megválaszolva befolyásolni tudjuk a folyamatokat. Hangsúlyozták többen is, amit én is megerősíthetek, hogy a legalapvetőbb feladat a meglevő munkaerő célszerűbb hasznosítása a munkahelyeken. ^lunkasrőgazdálkodásunk egészében még nem áll kellő színvonalon. A javulás azonban elkezdődött. Reálisabbá vált a munkaerő tervezése. Sok intézkedést hoztak az egyes vállalati szervek, bizonyos kérdésekben még tovább vizsgálódnak. Az elmúlt évben némileg csökkent a fluktuáció és a túlórák száma. Az új technika és technológia meghonosításával nem tart lépést a régi gépek ki- selejtezése, ezért a nagy termelékenységű berendezések többműszakos üzemeltetéséh«z nincs elegendő munkaerő. Egyik legnagyobb gond, hogy a helyzet nagyon differenciált. A megyei nagy- és középvállalatok jó része már a termelésben és a gazdálkodásban is érzékelhető eredményeket ért el. (Megjegyzem, a hozzászóló gazdasági vezetők éppen ebből a körből kerültek ki és nagyon sok tapasztalatot tettek a lapban közkinccsá.) Ugyaniakkor a kisebb gyáregységek és tsz-mellélküzemek egy része még mindig a munkaerő növelésének az útján szeretne járni. Ezért kell o szemlélet és a vezetői magatartás formálásával még sokat és intenzíven foglalkozni, A pártszervezeteknek a gazdaságpolitikai cselekvési programokban és a politikai munkájuk során azokat a tennivalókat igyekeztek konkrét feladatok formájában megfogalmazni, amelyek az adott gazdasági egység terme lési feladatainak az optimális végrehajtásához a legfontosabbak, legsürgetőbbek. Az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága, megszabva a megye munkaerőgazdálkodásához kapcsolódó politikai feladatokat az ötödik ötéves terv időszakára, néhány kérdésre különösen ráirányította a figyelmet: — Így az üzem- és munka- szervezés javítására, amely a munkafegyelem szilárdításával együtt a legnagyobb tartalékunk. — A dolgozók szakmai képzését, társadalmi aktivitásának növelését az üzemi demokrácia fejlesztését állandó feladatnak tekintjük. — Ügy ítéli meg a végrehajtó bizottság, hogy a kiemelt népgazdasági feladatokat ellátó vállalatoknak fokozniuk kell a szociálpolitikai intézkedéseiket. Egyben felkérte a tanácsokat, hogy kiemelten segítsék ezen vállalatok kezdeményezéseit a munkáslaikás- építésben, a gyermekintézmények fejlesztésében, a szolgáltatásban. — Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ifjú nemzedék pályairányításával. beiskolázásával törekedjünk a munkás- osztály utánpótlását megfelelően biztosítani. A vállalatoknak még gondosabban kell föglalkozniok a szakmunkás- képzéssel. az ifjú szakemberek beilleszkedésével. Azt a véleményünket tükrözik feltehetően az elmondottak, hogy a munkaerőgazdálkodás nem önmagáért való. Célja a gazdasági feladatok — most konkrétan az V. ötéves tervből fakadó népgazdaságii elvárások ió végrehajtása. A feszültségek előreláthatólag nem oldhatók fel teljesen ebben az időszakban, de a megye ötéves terve szervezett és odaadó munkával teljesíthető. BALOGH LÄSZLÖ, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Fiatalos hevülettel — felelősségtudattal Megkezdődtek az ágazati ifjúsági parlamentek — Pest megye küldöttei aktívan képviselik megbízóikat Országszerte nagy érdeklődés kíséri az ifjúsági parlamentek munkáját. E tanácskozásokon az életbe kilépő, a munkával, a hétköznapi tennivalókkal ismerkedő fiatalok eredményeiről, gondjairól esik szó. A véleménynyilvánítások, a felszólalások gyakran nem mentesek az ifjúi hevülettől, a szavak indítéka azonban legtöbb esetben az őszinteség és a tenniakarás. Tegnap befejeződött a felsőoktatási intézmények diákjainak eszmecseréje, s megkezdődtek a kohó- és gépipar, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a középiskolák ágazati parlamentjei. Segítik a pályaválasztást A Kertészeti Egyetemen — 150 küldött részvételével — tanácskoztak a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok. Jelen volt dr. Szlameniczky István, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese, Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára és Lugosi Gábor, az Áliami Ifjúsági Bi- • zottság titkárhelyettese. A plenáris ülésen dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter foglalkozott a fiatalok munkahelyi beilleszkedésével, s szólt az ifjúság megfelelőbb anyagi és erkölcsi elismeréséről. A parlamenten felszólalt Murányi Róza, az Óbuda Termelőszövetkezet küldötte. Beszámolt a Pest megyei fiatalok versenymozgalmairól, az Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás eddig sikereiről. A két napig tartó tanácskozás szekcióüléseinek munkájában részt vesz Baranyi István, a farmo- si Tápiómente, Szigel Gyulá- né, a dunavarsányi Petőfi, Malata Mária, a hernádi Március 15. termelőszövetkezet és Bognár József, a kőröstetétle- ni Tejfeldolgozó Vállalat küldötte. Fegyelmezett helytállással A kohó- és gépipari ágazat ifjúsági parlamentjét a vasasszakszervezet székházában — 278 küldött jelenlétében — rendezték meg. Az elnökségben foglalt helyet dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Herczeg Károly, s SZOT főtitkárhelyettese. Gácst Miklós kohó- és gépipari államtitkár, Sugár György, a vasasszakszervezet titkára és Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. Gácsi Miklós részletesen foglalkozott referátumában a KOM területén dolgozó fiatalok tanulásával és továbbképzésével. Elmondta: az elmúlt oktatási évben a 30 éven aluliak több mint tíz százaléka — csaknem 26 ezer fiatal — vett részt az állami oktatás különböző formáiban. Az egyetemeken és a főiskolákon több mint három és fél ezren tanultak. A vitában felszólalt dr. Maróthy László, Kiemelten hangsúlyozta: népgazdaságunk jelenlegi helyeztében rendkívül fontos a kohó- és gépiparban dolgozó fiatalok helytállása pontos és fegyelmezett munkája a hétköznapi termelésben. Hőnigné Zádor Éva, az ik- ladi Ipari Műszergyár közművelődési előadója arról beszélt, hogy a vállalatoknak érezniük kell. mennvire fon- I tos a dolgozók műveltségének és szakismeretének gazdagítása. A tanácskozáson 17 fiatal képviselte Pest megyét. Lakások - határidőre Az építésügy területén dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjén Sárosi János, az ÉVM miniszterhelyettese tartott vitaindítót. Megállapította, hogy a vállalatok vezetői sokra tartják a fiatal szakemberek munkáját, bevonják őket ' a vezetésbe. I A 250 küldött ezután szekcióüléseken folytatta a munkát. Bejelentették: csatlakoznak a Nagv Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított, szocialista munkaversenyhez, s mindent megtesznek azért, hogy az idei lakásépítési tervet december 15 és 20 között teljesíthessék. Ábrahám Ferenc váci közgazdász a kezdő szakemberek gyakran alacsony bérezését tette szóvá. Polgár Mihály, a PÁÉV csonortvezetője. Kovács Albert, az üzem vezetője pedig az általános iskolát el nem végzetteket, buzdította tanulásra. A várossal ismerkedtek Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában plenáris üléssel kezdődött a három napig tartó VI. országos diák- parlament. A 300 ezer magyar középiskolás küldötteként 300-an voltak jelen. A parlamenten részt vett dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese, dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes. dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára és Ligeti László, a SZOT alelnöke. Dr. Hanga Mária beszámolt arról, hogy valamennyi iskola- tíousnál alapelvnek tekintik a diákok felkészítését az ön- és továbbképzés módjainak elsajátítására. A parlament első napi ülése után a diákküldöttek — közöttük Cselédes Ilona, a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola, Godány Belázs. a nagykőrösi szakmunkásképző. Maka Irén. a péceli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola és Winkler Erika, a m on őri József Attila gimnázium tanulója — Pécs tör- ' «malmi nevezet ességeivel és k-TPiráijs értékeivel ismerkedtek.
