Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hím A CEGLÉDI J APÁS ÉS CEGLE i OS R ÉSZÉRE. XXI. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 1977. JANUÁR 28., PÉNTEK A PEVD1 gyáregységében Új partnerek, új feladatok A január a számadások és a felkészülés hónapja. Évről év­re sor karül arra, hogy ilyen­kor az újságíró felkeresi a PEVDI ceglédi konfekció- gyáregységének vezetőjét, Kó­dos Lászlót: szóljon eredmé­nyeikről, terveikről. Kopogtatnak az iroda ajta­ján, jól öltözött, középkorú, kopaszodó úr köszön be, na- . gyón udvarias. — Jó napot kívánok, bo­csánat, könnten sie mir bitte sagen, wie kann ich in kurzer Zeit Monor erreichen? Ich möchte... — Ja, sie können mit ein Wagen bitte, — mondja a gyár­egység vezetője, s magyarázza: az ember a bérmunkák miatt megtanul németül. Tavaly az év háromnegyedében egy nyu­gatnémet cég számára végez­tünk bérmunkát, divatos szok­nyákat varrtunk. A negyedik negyedévre a megrendelőkhöz újabbak csatlakoztak. Az év során a termelési idő jelentős ré­szét a konfekció gyár­egységnél a bérmunka foglalta le és 36 millió fo­rint tőkés árbevételt ho­zott. A mérleg még nincsen készen a központunknál, de valószínű, hogy sikerült teljesíteni ta­valy a 65 millió forintra elő­irányzott árbevételi tervet. A bérmunkához a megrendelőtől kaptuk az anyagot, szinte az utolsó cérnáig. Viszont kocká­zatos egy megrendelőre építe­ni, hiszen igényei mellett a lehetőségei is változhatnak. Így történt, hogy a többi, nyugati megrendelővel is kapcsolatba léptünk. Természetesen az új partnerek új feladatokat is ad­tak. Amíg az első csak szok­nyákat kért, azokat is vasalat- lanul vitte, az újabbak vasalt holmit vesznek át, s a szok­nyán kívül varratnak ruhát, overált, vászon nadrág-kabát együttest, szövet poncsót. A konfekció-gyáregység _ egy-egy részlegénél vasalóműheiyt keltett, s keli kialakítani. A fizetség mellett a divatis­meret, piackutatás és áruis­meret szempontjából is jó az új partner, viszont az új ter­mékre átállás befolyásolhatja az éves tervet, különösen ak­Első év a katedrán Hivatása: pedagógus A táblán sűrű sorokat ró a kréta. Az apró termetű tanár­nőnek ágaskodnia kell, hogy elérje a tábla felső részét. Az osztályban hailk drruzsolás. Alitisz Ágnes a ceglédi Áp­rilis 4. Közgazdasági Szakkö­zépiskola fiatal tanárnője. — Hogyan került ebbe az iskolába? — Pesten érettségiztem, majd elvégezvén a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemet, Ceglédre kerül­tem, a férjemmel együtt. Elő­ször a két negyedik osztály­ban helyettesítettem, politikai gazdaságtant tanítva. A kö­vetkező tanévtől már teljes óraszámban fogok tanítani. — Milyen volt a katedra mögül viszontlátni az iskolát? •— Bevallom, az első nap féltem. Furcsa volt, hogy most már nekem kell továbbad­nom néhány évvel fiatalabb diákoknak, amit tanultam. A tanártársak sokat segítettek. Sági Ferencné igazgatóhe­lyettes, aki szintén tanít po­litikai gazdaságtant, szakmai tanácsokkal látott el. A diá­kokkal hamar megbarátkoz­tam. Igyekszem megérteni őket. Még' nagyon elevenen él bennem az az idő, amikor én is a középiskola padjában ül­tem. Tudom, milyen rossz volt, amikor a tanár nem ér­tett meg, vagy az osztályzás­nál kivételt tett a diákok kö­zött. Megpróbáltam ezeket el­kerülni. — Mostanában sok szó esik a ,,foglalkozás” vagy „hiva­tás” szavak értelmezéséről. Mi erről a véleménye? — Gyerekkorom óta tanár akartam lenni. Mindent elkö­vettem, hogy ez az álmom valóra váljon. Nagyon szere­tem ezt a pályát. Örömömet lelem a munkámban. Ez az én hivatásom. Ha csak mu­szájból és nem szeretetből csi­nálnám mindezt, akkor fog­lalkozás lennie számomra a tanári pálya. Ady Endre sza­vait mottóul használva sze­retném, ha pályám végén el­mondhatnám: „Ifjú szívekben élek, s mindig tovább”, — hát ennyit erről. Sáránszky Klára Milyen szőlőtermés várható? Egyed és Vince napja a paraszti folklórban A népi időjóslásnak nagy hagyományai vannak a Kár­pát-medencében. A megfigye­lések többnyire helytállóak, sőt találóak, ezért használha­tók a termés előrejelzésére. A meteorológusok’ már nem ál­lítják, hogy alaptalanok len­nének ezeuc a népi hagyomá­nyok, ilyen kiemelkedő na­pok: Egyed (szeptember 1.) és Vince (január 22.) napja. - Mivel a Gyümölcstermesz­tési Kutató Állomáson Ceglé­den 1952 óta végeznek pontos észleléseket, könnyen el­lenőrizhetők az elmúlt ne­gyedszázad kiemelt napjainak időjárási adatai, s ezt könnyen összevethetjük a tényleges terméssel. Azt tartja a néphit, ha Egyed napján dörög az ég, bő szőlőtermés várható, nos nem volt hiány égiháborúból 1976. (szeptember 1-én. És milyen volt 1977. január 22-e'? Nagy­jából olyan melyről azt tartja a hagyomány, hogy jó termés várható, vagyis nem hiába dolgoznak a szőlősgazdák. Spanyolországból származik a Vince-hagyomány. A pécsi gazdák ekkor kezdenek (csa­padékos időt remélve) pincé­ről pincére járni, ekkor szed­nek szőlővesszőt is. Január végére ugyanis a szőlő átesik a mélynyugalmon, s így a me­leg szobában hajtatott vessző fakadásá-ból volt mihez mér­ni a reményt, tudták, milyen termés várható. Ha csorog Vince, megtelik a pince, ám a Dunántúlon inkább így mond­ják: Ha fénylik Vince, meg­telik a pince. 1955, 1960, 1970 és 1974 re­kordtermést adott, Vince napján mind a négy alkalom­mal olvadás volt, vagy esett az eső. Az Egyed-napi menny­dörgés sem maradt el három esetben, a megelőző évben. Negyedszázad tükrében — úgy tűnik — megalapozott az Egyed, illetve Vince-napi nép­hit. Ezek után várjuk, ho­gyan válik be 1977-ben, lesz_e bőséges termés? Reméljük, hogy nem vezetjük félre a szőlősgazdákat. Burányi Dezső kor, ha mindez a változás az utolsó hónapokban megy vég­be. Ezt a PEVDI ceglédi kon­fekció-gyáregységénél is ta­pasztalhatták. Különösebb fennakadást nem okozott, vi­szont az új begyakorlására késztette a varrodai dolgozó­kat. Főként betanított mun­kásaik vannak, akiknek min­den új fogást meg kellett ta­nulniuk. Mindez nehezítette az évet. A bérmunkán kívül belföldre a nagykereske­delmi vállalatoknak szállí­tottak, szoknyákat, panta- lókat, műszőrme kabáto­kat. Ezekkel a vásárlók főként az Aranypók szaküzeletekben és a Skála áruházban találkoz­hattak. Az itt dolgozók számára a múlt év 4.2 százalékos bérfej­lesztést hozott. Azért nem ér­ték el a tervezett 6 százaléko­sat, 'mert kevesebb volt a túl­óra és több a betegség miat­ti munkaikiesiés, mint 1975-ben. Megérezték azt is, hogy a ceglédi, az abonyi, a nagyká- tai, a monori és a dabasi rész­legekből összesen száznegyve­nen vannak gyermekgondozási szabadságon. A létszámot — a jövő munkásgárdáját nevel­ve — olyan általános isko­lát végzett fiatal lányokkal pótolták, akiknek ez az első munkahelyük. A gyáregység­nél ebben az évben 13 szak­munkástanuló végez, s a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzése után is várhatóan itt maradinak. A január a PEVDI ceglédi konfekció-gyáregységénél a bérmunkákkal telik el. Az első negyedévben 120 ezer ruhada­rabot varrnak. Az egész évi kapacitásukat még nem kötöt­ték le teljesen. A vállalat vezetősége er­re az évre az árbevételi tervet 60 millió forintban állapította meg. Éolyik a bérmunkaügyben is a tárgyalás. A munkások fize­tését -tekintve a bérfejlesztést továbbra is 6 százalékosra ter­vezték. Bizonyára sokat jelent majd a ruházati iparnál vár­ható bérfejlesztés, és a má­sodik 'műszak vállalására ösz­tönző bérfejlesztés. E. K. Megörökítik a múltat Kocséri téli esték Száz hársfa emlékeztet Már csak két tiszteletdíjas igazgatóval működő művelődé­si otthon van a ceglédi já­rásban, az egyik a csemői, a másik a kocséri. A többi he­lyen már kedvezőbben alakul­tak a személyi és a tárgyi fel­tételek. Á teljességhez azonban hozzátartozik, hogy a kocséri tanács is jelentős összeget köl­tött az intézmény felújítására, rendbehozására. A kétszáz­húsz személyt befogadó te­rem -azonban az átlagosnál nagyobb igénybevételnek van kitéve, hiszen tornaterem hiá­nyában ott tartják az őszi, téli testnevelési órákat. Horváth Jánosné tanárnő pedagógusi munkája mellett látja el az igazgatói, közmű­velői feladatokat. A körülmé­nyek részben a lehetőségeket is meghatározzák. Az említett tereimhez egy klubszoba és egy öltöző csatlakozik. Színházi előadások is vannak, ám ezek általában ráfizetésesek, és még a táncestek bevételéből sem lehet ellensúlyozni a ki­esést, mivel alig hatvanan jönnek el a zenés estekre. Nagy múltja van a bélyeg­szakkörnek, jól működik a népművészeti szakkör, mely­nek tagjai már Kalocsára is tettek kirándulást. A citera- kör gyerekei sok rendezvényen kaptak tapsot, évek óta meg­állják a helyüket. Az ifjúsági klub átfogja az egész községet, több mint negyven tagot szám­lál. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulattal megkötöt­ték a szerződést az idei elő­adásokra. A két termelőszövet­kezetben és benn a községben ifjúsági akadémia működik, helybeli előadókkal. Elsősor­ban pedagógusok tartanak elő­adásokat a szülők akadémiája keretében. A művelődési otthon a kö­zelmúltban tízezer forintot ka­pott a tanácstól a fotószakkör felállításához szükséges eszkö­zök beszerzésére. Szeretnék 'mielőbb megnyerni a község­beli fényképezőket a közös -célnak,;ugyanis az idén ünnep­li fennállásának századik évfordulóját a település, és a jubileum alkalmából rende­zendő kiállításhoz az ő közre­működésükre is szükség lesz. Megfelelő fotódokumentumok­kal kívánják kiegészíteni a bemutatandó anyagot. A népművészeti szakkör fia­taljai kiterjedt gyűjtőmunkát végeztek. Házról-házra járva összeszedték a padlásokról, pincékből és kamrákból azokat a régi eszközöket, amelyek egy kis néprajzi kiállítás magvait alkothatják^ Szándékuk sze­rint ezeket is megmutatják majd az érdeklődőknek a nyá­ron. Az új, emeletes épület­y Tisztítják a bort 'Urí * ' ben szemelték ki az úttörő­éi áz iskolamúzeum helyét. Eredeti ötletnek tűnik ez is. A századik évforduló méltó megünneplésére részletes, min­denre kiterjedő intézkedési terv készült. A Hazafias Népfront községi bizottsága mellett mű­ködő kulturális bizottság is ki­veszi a részét a munkából An­tal Domokosné tanárnő veze­tésével. Ö irányítja a ko­cséri monográfia összeállítá­sát, amelyet saját pénzén nyom­tat ki a tanács. Az összefogás szép példája lesz a település központjának további fásítása, parkosítása. Az évforduló jegyében száz hársfa elültetését tervezik, és márványtáblás emléket emel­nek. Augusztus 12-én ünnepi tanácsülést tartanak, emlék­bélyegzőt használ a postahiva­tal. A kocsériak sokféle öt­lettel, szines rendezvénnyel igyekeznek emlékezetessé ten­ni a községgé nyilvánítás szá­zadik évét. (t.) Exportra szállítják a bort a HUNGAROVIN ceglédi pincé­szetéből. Tavaly a megrendelőknek 160 ezer hektoliter italt adtak el. A képen: üzemben a szűrőberendezés. Apáti-Tútli Sándor (elvétele Kik kaphatnak kedvezményi ? Termelésre ösztönző adópolitika Bérbe adják a parlagot A járási hivatal pénzűin osztályán annak a január elsejével életbe lépett rende­letnek a lényegéről kaptunk tájékoztatást, amely a háztá­ji és a kisegítő gazdaságok használóinak jövedelemadó­jával foglalkozik. Most már hivatalosan is el­terjedt hazánkban az új te- rületszámítáái mértékegység, a katasztrális holdról áttér­tek a hektárban való számí­tásra, és ez az adózásban is érvényesül. Függetlenül attól, hogy tsz-tag vagy egyéb fog­lalkozású az illető, egy ka­tasztrális holdig, illetve az annak megfelelő 6 ezer négy­zetméterig egyforma adótétel­lel adózik. Az adó összege az 1976. évi adó összegéhez ké­pest nem változik. A megálla­pított adóról március 31-ig minden adózó értesítést kap a helyi tanácstól. A rendelet új vonása, hogy kedvezményt is tartalmaz. Ha valaki a tanácstól parlag­területet vesz bérbe, öt évi adómentességet élvez.- Aki földterületén zöldségféléket termeszt, és azok értékesíté­sére állami vagy szövetkezeti felvásárlóval szerződést köt, arra a területre és arra az időtartamra mentesül az adó­fizetés alól. Az is változást jelent, hogy a mezőgazdasági termelési te­vékenységből származó, az átlagosnál lényegesen maga­sabb bevétel után fizetendő külön jövedelemadó. Ennek összegét azonban csökkenti a szarvasmarha-tenyésztésből és tejértékesítésből származó jö­vedelem. A helyi tanácsokhoz csak akkor kell adóbevallást adni, ha az 1976. évi bruttó jövedelem meghaladta a 150 ezer forintot. Ez után egy­százalékos adókulcsot alkal­maznak. A kormány ezzel a rendelettel a mezőgazdasági lakosság termelési kedvét kí­vánja növelni, és a helyi ta­nácsok hivatottak ennek az adópolitikának a végrehajtá­sára. MOZIMŰSOR Szabadság filmszínház, Ceg­léd. Szombaton délután: Óz, a csodák csodája (felújított ame­rikai film). Este: A szemtanú (angol film). Szombat éjszaka: Saint Tropezbe költözünk. Va­sárnap délelőtt: A három kö­vér. A kamaramoziban szom­baton és vasárnap: Gioconda, mosoly nélkül. A mesemozi­ban: A hét holló. Abony, szombaton és vasár­nap: Harc Rómáért, I—II. (ro­mán—nyugatnémet film). Szombaton éjszaka: Kamasz­korom legszebb nyara. Vasár­nap délelőtt: Furcsa zálog­tárgy. Albertirsa, vasárnap és hétfőn: Legenda a nyúlpapri- kásról (magyar film). Ccgléd- bercel, vasárnap: Halál az éle­tért (szovjet történelmi ka­landfilm). Jászkarajenő, szom­baton és vasárnap: Pénzt vagy életet! (amerikai kalandfilm). Törtei, szombaton és vasárnap: Gyorsított eljárás (olasz film). TEKE itthon kezdenek Felkészülés, kilenctagú keretekkel Ebben az évben is a tekézők kezdik el leghamarabb a baj­nokságot. A szokásosnál ko­rábban, január 30-án kerül sor az első fordulóra. Mindkét ceglédi együttes ezért fokozot­tabb tempóban látott a felké­szüléshez. Az nb ii-es köz­gép SE-bgn edzőváltozás tör­tént, Bujdosó Mihály helyett Molnár Károly tölti be a szak­vezetői tisztet, az NB Ill-ban szereplő Bem SE játékosainak foglalkozását továbbra is Szűcs László vezeti. — Hogyan sikerült felkészü­lésük, s mit várnak a bajnok­ságtól? — Mindkettőjüktől er­re kértünk választ. Molnár Károly: — Az elmúlt év végén nem tartottunk szünetet, megren­deztük szakosztályunk életében először a házi bajnokságot, s erre az időszakra esett az Épí­tők országos bajnoksága is, ahol a 19 csapat között — a másodiktól három fával elma­radva, a harmadik helyen vé­geztünk. Elődömtől, Bujdosó Mihálytól kész csapatot kap­tam, sőt, erősítenünk is sike­rült, a Bem SE-ből Hlagyvi- kot igazoltuk le. Tervünk az volt, hogy megszerezzük a 4— 6. hely egyikét. Keretünk: Hlagyvik, Király, Nyíri, Raf- fay, Sárik, Tornyosi, Varga, Zsámbéki. Ha szükség lesz rá, még én is játszom. Valameny- nyi játékos belátta, hogy egy­re nagyobbak a követelmé­nyek, több munkára, még több edzésre van szükség, s ennek megfelelően is dolgozik. — Január 4. óta másodna­ponként találkozunk, az elő­készületi versenyeken elért eredmények már biztatóak. Külön öröm, hogy Tornyosi Lajos tagja lett a magyar fel­nőtt válogatott keretnek, s sze­retnénk. ha ottani helyét NB Il-es játékos létére is meg tud­ná tartam. Ez pedig már jó­részt a nálunk végzett mun­kájától függ. A jövőben ott­honunkban a fa helyet mű­anyag bábukra játszunk, mely- lyel általában kevesebb fát üt­nek a csapatok. Ma már csak­nem mindenhol ezt a bábut használják. A pályák többsé­ge automatizált, a mienk pe­dig nem. Vasárnap az újonc Hódmezővásárhelyt fogadjuk, ellenük biztos * győzelmet vá­rok. Szűcs László: — Az első edzésen mindössze negyvenet gurítottunk, majd ezt a számot húszasával 120-ra emeltük. Általában 410 fát üt­nek most játékosaim, ez még a hátralevő edzőmérkőzések segítségével biztosan emelked­ni fog. Dobogón szeretnénk végezni, s ebben segíthet ben­nünket a jó sorsolás is. Nyolc­szor játszottunk itthon. Ide­genben is pályára léptünk, szerényebb képességű együtte­sek ellen, ahol esélyünk lehet a pontszerzésre. Az I. csapat ke­retét kilenc játékos adja, akik között már nem szerepel a le­szerelő Tarsoly és Éppel. Hor­váth és Nagy személyében ke­rettagokat adunk az ifjúsági válogatottba. Első bajnoki ta­lálkozónkat itthon játsszuk a KISTEXT ellen. A kezdő hatos a következőkből kerül ki: Czi- ra> Horváth, Kató, Murányi, Nagy, Úcsai, Pintér, Rimaszé- csi, Tarjányi S. U. L. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom