Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

A / 1977. JANUÁR 5., SZERDA %gfaap Az ismeretterjesztés tárlatai A Pest megyei pedagógusok az oktatásban hasznosítják a kiállítások adta lehetőségeket Nemes vonalvezetés az építészet ráckevei alkotásain Három szegfű Hantjukat fekete nap­jukon elborították a koszo­rúk, most mégis sürgősen három szegfűt viszünk Ceglédre, Ocsára, Sziget­szent miklósra, az emléke­zés virágait. Radványi Nagy József a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium megbecsült igazgatója volt. Amit leg- * inkább tiszteltünk benne; szigorúsága. Csakhogy ez a szigor önmagával szemben vált szorossá, ezért mások­kal szemben hiteles lett, jó szándéknak érezték. Ala­possága a példa erejével hatott, amikor közénk lé­pett, a komolyság, a méltó­ság csöndjét éreztük. Erős élet eszményét hordozta tettekkel, ezért hagyott nyomot az utókorra. Túrós Teréziát én csak mosolyogni láttam, és min­dig vidámnak, derűsnek, nagyon fiatalnak hetven­éves korában is. Ezt a mo­solyt hintette a világra fá­radhatatlan kedvességgel, melynek gyökere a jóság földjében « rejtőzött. Ez a mosoly évtizedekig a gye­rekek körében áramlott, vezető óvónőként járta a falvakat. Átváltozott e mo­soly, s utolsó korszakában liferatúránk Öcsán élő köl­tőjét, Lajos bácsit gondoz­ta fürge és érett szeretettel. Bujkált benne valami bá­jos huncutság, amit hozzá­tett remek süteményeihez, így a vendégség felejthe­tetlen maradt. Kincse József Sziget- szentmiklóson élt nyolcvan esztendeig. Rajongott Kos- suithért, tanítók tanítója­ként tartottuk számon. Megszégyenítően sokat vál­lalt; élete maradéktalan szolgálat. Gyermekkorában a híres Bíró Lajos nép­rajztudós történeteit hall­gatta, Óceániából hozott tárgyait nézegette, később a Történelmi Emlékbizott­ság tagja lett Nem voltak iskolái, csak meggyőződése, eszméi, komoly irodalmi tájékozottsága. Döntő része lett a szigetszenitmiklósi honismereti kör megalaku­lásában, a helytörténeti gyűjtemény létrehozásá­ban. De sok levelet, apró cikket írt a Pest megyei Hírlapban is. Az óévben mentek el úgy, hogy itthagyták ma­gukat. Ezért gondolunk rá­juk az új év kezdetén, hogy áitvehessük tőlük az emberség tiszta tüzének lobogó fáklyáját. L. M. Könyvek a termelés szolgálatában dés a jövőt illetően Is, hiszen r Január végéig láthatja a közönség a Nemzeti Múzeum összeállítását a Karácsonyi ajándékozás sok változatot feltáró népszokásairól, tárgy- leleteiről és egy esztendeig azt a nagyszabású bemutatót, mely hosszú kutatómunka eredményeként vonultatja fel 'Afrika állatvilágát. Különösen ez utóbbi alkalmas arra, hogy múzeumi biológiaóra kereté­ben Pest megye iskolásai is megismerkedhessenek e pom­pás gyűjteménnyel. Ugyan­csak az épületben, a Széche­nyi Könyvtár rendezésében te­kinthetjük meg azt a karika- túraanyagot, mely csaknem száz év képi humorát össze­gezi Görbe tükör címen. Nagymarosi gyűjtemény is T A karácsonyi ajándékozás if eltár ja a régi pogány és ke­resztény hagyományok folyto­nosságát, továbbá azt, hogy a szilveszteri, újévi szokások mást-mást jelentettek hajdan a szegényeknek, gazdagoknak. Ma egyet jelent; az egymás iránti figyelmet, a szeretet ajándékosztó bőségét. Ez és az Afrika-kiállítás is a Nemzeti Múzeum anyaga mellett tárgyakat kölcsönöz a Néprajzi Múzeumból. A láto­gatók az előtérben diafilmen figyelhetik Széchenyi Zsig- mond felvételeit vadászatai­ról. Maga az összeállítás Szé­chenyi, Szunyoghy János és a később Nagymaroson letele­pedett Kittenberger Kálmán pompás gyűjteményét tartal­mazza, lepkék, góliátbogarak, orrszárvúfej, oroszlánbőrök és elefántagyarak láthatók. Ge­párd, hiéna, majom, antilop is található a diorámikus el­rendezésben, mely hívja az ilyen romantikára vágyó ifjú­ságot. Számukra ez egyszerre jelent ismeretszerzést és iz­galmat Ki kell használnunk ezt az igényt A látogatók: az agglomeráció diákjai ’ Elég bepillantani a Nemzeti Múzeum vendégkönyvébe, hogy érzékeljük megyénk is­koláinak múzeumlátogatását a tanév első felében. Megnyug­tatóak az adatok, de ezen túl más eredményekre, hiányokra és teendőkre is felhívják fi­gyelmünket. Több mint két­ezer diák nézte meg e tárlato­kat és ezeresztendős történel­münket tárgyakkal kísérő ál­landó kiállítást Ez a régebbi felméréseket is figyelembe vé­ve, emelkedő szám, jelentős növekedés. Megyénk 45 községéből, vá­rosából érkeztek a látogató- csoportok, régebben jóval ke­vesebben. Kiemelkedő Százha­lombatta, Főt, Ráckeve, Gö­döllő, Galgamácsa részvétele. A számok árulkodóak. Tak­sony az első! 250 taksonyi is­kolás járt itt 11 nevelővel, akik közül Török István nevét tudtam elolvasni. Vannak más összefüggések is. Nyáron a Nagy Isitván Csoport festő­tagjai beszélgettek Gomba község lakosságával. Szóba került a tárlatlátogatások fontossága. A szavakat tett követte, gombai aláírásokat láthatunk a vendégkönyvben. Örvendetes, hogy az érkezők főleg az agglomerációs gyűrű diákjai, összehasonlítva a fő­város peremkerületeinek ada­taival: Pest megye Újpesttel, Kőbányával, Kispesttel, Cse­pellel határos községeinek ál­talános iskolái jóval nagyobb intenzitással keresik fel gyűj­teményeinket, s ez nevelőik áldozatkész munkáját dicséri. Az természetes, hogv a távo­labbi helységek ritkábban ha­tározzák el magukat utazásra, ezért külön örvendetes, hogv tápiószelei, naaykátai, túrái, szokolyai, Örkényi csoportok­ról is számot adhatunk. Gaz­dagodás, szellemi gyarapodás rejtőzik a számok mögött, lel­kes nevelők névtelen áldozat- készsége, akik tanítványaik helyes pályaválasztását is elő­segítik e nem kötelező fog­lalkozásokkal. Az elmosódott aláírások köpött Nemoda Ist­ván, Gacs* l Rozália, Nagy Gyuláné. Zalán Kata. Jakab Sándorné. Surányi Magda ne­ve olvasható — több mint száz pedagógustársuk a név­telenséget választotta. A Csepel Autógyár esti is­kolásait Juhász Antal, a du- navarsányi II. sz. iskola ta­nulóit szinte teljes létszámban a halhatatlan költő névroko­na, Petőfi Sándorné vitte e gondolatébresztő kirándulá­sokra. Szentendrei és zebegényi példa Vannak proglémák. Kevés a gimnazista. Mindössze az érdi, a budaörsi gimnázium, a nagykőrösi szakközépiskola és a váci ipari szakmunkásképző gondolt arra, hogy a Nemzeti Múzeum is segítheti oktató­nevelő munkájukat. Ez a moz­dulatlanság nem egészséges, a mobilitást sürgősen fokozni kell. Cegléd itt is, másutt is ritkán szerepel az adattárban, melyet a távolság magyaráz. Ott azonban a város kulturá­lis életét indokolt lenne orszá­gos ügyet is vállaló karakier- rel bővíteni olyan lendülettel, ahogy az Szentendrén és Ze- begényben sikerült. Százados műemlékek Érdekes kiállítás nyílt Bu­dapesten, a Tanács körút 6. szám alatt, mely bemutatja századunk műemlékeit a fő­városban. Az igazság az, hogy Pest megye milliós lakossága sok­szor jár Budapesten, de csak kevesen nézik külön a háza­kat, s a legtöbben nem is gon­dolnak arra, hogy a század- forduló fejlődése hány válto­zatot teremtett az eklektika, szecesszió és a korszerűség jegyében. E tárlat ezt a sok­rétűséget és a helyes építé­szeti elvekre való törekvést mutatja be. A törekvést, mely rokon Európa többi nagyváro­sával, hiszen eredmény, ku­darc itt is, ott is fellelhető. Az igazság továbbá ugyanis az, hogy az építőművészet Bartókjai, Picassói hazánk­ban most készülődnek, a töb­bi előzmény volt. A látott fo­tók nyomán egyeztetjük, és szemléletünkben egy helyre csoportosítjuk Lechner Ödön szecessziós megoldásait, Lajta Béla funkcióra összpontosító A fővárosi színházak no­vemberi, decemberi bemutató sorozatai után a január — az új bemutatókat illetően — eseménytelenebbnek ígérke­zik, noha a színházak termé­szetesen számos figyelemre­méltó darabot tartanak műso­ron. E hónap két legjelentő­sebb eseménye a Nemzeti Színházhoz fűződik. A Nemzeti — művelődési házban Új feladatra vállalkozik a Nemzeti Színház: társulata kilép falai közül és rendszeres előadásokat tart Buda legna­gyobb művelődési központjá­ban, a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házban. E célból átalakították, korszerűsítették az itteni nagytermet, amely most 590 személyre alkalmas színházterem. Hetente kétszer megy fel majd itt a függöny, minden pénteken és szomba­ton, s összesen az idei évad­ra 37 előadást terveznek. Ezek az előadások részben helyet­tesítik a Nemzeti kamaraszín­házának, a felújításra váró Katona József Színháznak az előadásait is. de — mint az igazgatóság hangsúlyozta saj­tótájékoztatójukon — az együttműködés nem emiatt lőtt létre, hanem a munkás­művelődést segítő régebbi el­gondolás megvalósításaként. Az első bemutatóra január 8-án. szombaton este kerül sor a Fővárosi Művelődési Ház­ban. amikoris Móricz Zsig­mondi Nem élhetek muzsika­szó nélkül című vígjátékát szabatosságát, Kos Károly, Hajós Alfréd, Kozma Lajos, Zielinszky Szilárd egyéni hangvételét, s tárgyilagosan azt állapíthatjuk meg, hogy ezek az elgondolások tisztes­ségesek voltak ugyan, de nem közelítették meg Csontváry, Bartók, Ady minőségét. Ez építőművészetünk hiánya. Amit létrehozott a századfor­dulón, az színes, jó, de nem rendkívüli teljesítmény. Nyil­vánvaló, hogy a felzárkózás, képzőművészetünk festészet­ben, szobrászatban már elért európai magaslatához, most kezdődik építészetünkben. Ez az új hullám az, mely váro­sainkat izgalmasan alakítja Salgótarjánban, Debrecenben, Szombathelyen. Pécsett, Szent­endrén, Szekszárdon és Buda­pesten. A fővárosi tanács épí­tészeti kiállításának egyik epizódja Sebestyén Artur Gel- lért szállója, mely Budapest városképének egyik hídhoz, hegyhez, folyóhoz csatolt jele. Ez miniket, Pest megyeieket azért érdekel különösebben, mert Sebestyén Artúr Rácke­vén házat, hídvámot és isko­lahomlokzatot szerkesztett mértéktartó arányokkal, ne­mes ízléssel. A kor problémái a vásznakon Péterfy Gizella festőművész kiállítása janáur 8-ig látható Budapesten a Dürer-teremr ben. Gulácsy hatása szembe­tűnő e költőien ellágyult ké­pek meghökkentő hatásokkal érvelő felületein. A biblikus feldolgozások csupán ürügyet szolgáltatnak ahhoz, hogy a kor problémáit érzékeltesse, a személyiség zavarait a Bűn­beesés és Káin története kap­csán. Ha a téma meghaladott is, annál különösebb a forma izgatott hevessége. A hatás nem külsődleges, hanem ér­zelmeinkre hat, tükröt tart elénk; ilyenek vagyunk vagy ilyenek lehetünk, vigyázzunk emberségünk megmaradt tar­talékaira. Péterfy Gizella festményeinek ez az erkölcsi tartalma és vallomása. Hogy merre haladunk mi, emberek, s ő, mint festő; erre választ csak a holnap adhat. Losonci Miklós adják elő. Vadász Ilona ren­dezésében. A főszerepet ven­dégként Oszter Sándor alakít­ja, a női főszerepet, Pólikát pedig Moór Mariann. Fellép­nek még Gobbi Hilda, Pártos Erzsi, Pápai Erzsi, Agárdi Gá­bor és mások. Lakásbonyodalmak A Nemzeti Színház másik eseménye a holnaputáni, pén­tek esti bemutató lesz: Ör­kény István komédiáját ad­ják elő Kulcskeresők címmel. A darabot az elmúlt szezon­ban játszotta nagy sikerrel, eredeti bemutatóként a szol­noki Szigligeti Színház. Most Major Tamás rendezésében Budapesten először kerül szín­re. A cselekmény alapbonyo­dalma abból indul ki, hogy egy új lakásba költöző család elveszti a kulcsát, s emiatt nem tudnak elmenni hazulról. Kívülről be tudnak hozzájuk jutni, de az újonnan érkezők mind a lakásban rekednek. Ez a helyzet több mint pusz­tán mulattató szituáció, a tör­ténet során mindinkább jel­képes értelmet is nyer: arra utal a szerző, hoav miként a komédia szereplői nem ta­lálják a kulcsot saját lakásuk­hoz. ugyanúgv nincs kulcsuk a saját életükhöz sem. A szolnoki előadás egyik kriti­kusa írta róla: Örkény nagy kérdésekről kíván beszélni, de a jelentős dolgokat a jelenték­telenségek összefüggéseiben fedezi föl.” Az örkény-darab főbb sze­retjeiben Avar Istvánt, Törő- csik Marit, Egri Katalint, öze Békévé oldja az emlékezés... A szentendrei szerb könyvtárról is Ez a címként szereplő Jó­zsef Attila-mondat lehetne mintegy az eszmei mondani­valója annak a tanulmánynak, melyet a Szabadkán megjele­nő Üzenet című folyóiratban olvashattunk. A szerző neve lapunkból ismert: Dániel György. írását, melynek az Egy égbolt alatt címet adta, esszészerű tanulmánynak ne­vezi. Hasznos az ilyen írás, mely mintegy összefoglalását adja a magyarországi szerbség településtörténetének, nagy se­gítség a helytörténészek szá­mára. Részletesen foglalkozik a művelődéstörténeti vonatkozá­sokkal, ezen belül Budapesl szerepével a hazai szerb kul­túrában. E kérdések kapcsán megemlékezik egy érdekes alapítványról, amely Bállá Athanasios (1744—1819) cári udvari tanácsod nevéhez fűző­dik. Délszláv diákok sárospata­ki tanulmányait kívánta előse­gíteni. A szerző annyit kiderí­tett, hogy Bállá Athanasios egy albániai városban született és külföldi egyetemeken tanult, de anyanyelvére, nemzetiségé­re nem talált adatot. Hadd egé­szítsük itt ki: Bállá Athanasios testvére Bállá Adám egri gö­rög kereskedő volt. A rendel­kezésre álló adatok szerint anyanyelvűk makedoramán, nemzetiségük görög. Dániel György írása befe­jező részében a szentendrei szerb könyvtárral foglalkozik részletesebben, melyet a nemrég elhunyt Huzsvik György kezeit. Bár a tanul­mány szakirodalmat nem kö­zöl, a könyvtár esetében ki­vételt tesz, és öt magyar és hárolm szerb nyelvű munkát említ. Meg kell hogy jegyez­zük, a magyar nyelvűek kőit vannak olyanok, melyek a könyvtárra vonatkozólag alig tartalmaznak érdemleges ada­tot, noha a hazai szerbség ku­tatói számára alapvető mun­kák. A szerző adatával ellentét­ben, Vujicsics Dusán — Vuji- csics Tihamér zeneszerző édes­apja — nem tud arról, hogy József Attilát segítette volna diákkorában, nem is ismerte. Lajost, Máthé Erzsit, Szacs- vay Lászlót láthatja a közön­ség. Ugyancsak egy lakás körüli bonyodalom nyújtja az alap­helyzetet a Vidám Színpad e hónap végi, január 28-i Köl- csönlakás című bemutatójá­hoz is. Az eddig két társadal­mi drámával jelentkezett Benosik Imre most vígjátéki forgatagba helyezi az ugyan­csak társadalmi síkon mozgó mondanivalóját. A pesti édes élet örömeit élvezi egy köl- csönlakásban ugyanabban az időben két pár, akik egymás­ról mit sem tudnak, hiszen férjről, feleségről, illetve sze­retőikről van szó mindkét ol­dalon. A mulatságos helyzetek mögött ennek az életformának a veszélyeit Is felvillantja az író — szórakoztatóan, de fi­gyelmeztetően Is. Az előadást Kalmár Tibor rendezi, a főbb szereoeket Kabos íjászlő, Gyurkovics Zsuzsa, Tordai Teri, Kása András, Kazal László, Lórán Lenke és Csákányi László játssza. Mesejátékok A legkisebbeknek szolgál kedves szórakozással az Álla­mi Bábszínház és az Állami Déryné Színház űj műsora. A bábszínház január 9-én mu­tatja be Vrbán Gyula: A két kicsi pingvin című mesejáté­két. amelyben Ping és Pong, a két pingvin gyerek elcsava­rognak hazájukból, s miköz­ben végigsodródnak a fél vilá­gon, veszélyes kalandokba ke­verednek. Végül természete­sen hűséges barátok segítik A gazdasági hatékonyság nö­velésének is a jobb munka a legfontosabb tényezője. Az egyre többre képes technika működtetéséhez a mezőgazda­ságban is mind fokozottabb szükség van az ember szakis, mereteire. szorgalmára, fegyel­mére. Nagy tartalék rejlik a vezetés, az irányítás színvona­lának emelésében.... — Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra mondotta ezt a mezőgazda- sági szövetkezetek III. kong­resszusán. A hozzászólók beszámolói, de az egész mezőgazdasági ter­melés, az eddig elért sikerek és eredmények azt bizonyítják: ahol magasabb színvonalon áll a tagság szakismerete, ahol jobb, körültekintőbb a vezetés, ott gazdagabb termést takarí­tanak be, s jobban élnék az emberek. És ez lényeges kér­haza őket. Az előadást Balogh Géza rendezi, s Koffler Gi­zella, Kazinczi Ildikó, Vadnai Tünde, Halmy Izolda öntenek életet a főbb szerepek megtes­tesítőibe. A Pest megyében is fellé­pő Déryné Színház január 21-én mutatja be először Tor- don Ákos mesejátékát, Skatu- lyácska királykisasszony cím­mel. A történet Dobozország királyáról szól, akinek már tizenegy fia volt, csak éppen a rég áhított királykisasszony- ka nem akart megszületni. A mégis világrajött királykis­asszony életéről, sorsáról, vi­szontagságairól és boldogsá­gának elnyeréséről szól e cso­dálatos történet, melyet Var­sányi Anikó rendez. A darab­hoz Orosz István szerzett ze­nét. a főbb szerepekben Holl János, Antal László, Illyés Mária, Németh Hajnal, Komlós Róbert lép fel. Gorkij, Mesterházi és Rejtő Az új bemutatóikkal egy időben folynak az előkészüle­tek a fővárosi színházak újabb műsoraira is. Közülük különösen nagy várakozás előzi meg a Thália Színház vállalkozását. Mesterházi La­josnak kötetben nagy sikert aratott A Prométheusz-rejtély című művét alkalmazzák színpadra. — A Madách Szín­ház Gorkij régen játszott drámátát, a Vássza Zselezno- vát viszi színre, valamint Shakespeare Lóvátett lovagok című vígjátékét. A Fővárosi Ónerett Színházban Rejtő Je­nő Az ellonott futárját dra­matizálta Miklós Tibor. Az Állami Déryné Színház Ko­dály Székelyfonó és Donizetti Rita című kisoperáit mutatja be, valamint egy úiabb mese­játékot. Benedek András da­rabját. Filrefranc, a varázsló címmel. —sz— a termelőszövetkezetek a falu életének kialakításában, a fej­lődésben is jelentős szerepet töltenek be. A termelőszövet­kezetek jó vagy rossz munká­jától függ, s eredményességén múlik, hogyan változik meg a falusi lakosság élete. Ezért kapott nagyobb hang­súlyt a kongresszuson is a szakértelem kérdése. A tudás, a könyv ma valóban termelő­eszköz. Nézzük meg milyen új könyvekkel segíti a Mezőgaz­dasági Kiadó a termelőszövet­kezetek előtt álló feladatok megvalósítását, a termelés nö­velését, az együttműködési formák kialakítását, az újabb társulási lehetőségek megte­remtését és természetesen azt is, hogy a termelőszövetkeze­tekben a jövőben a háztáji még szorosabb szerves egysé­get alkosson a közössel. A téli könyvpiacon számos új könyv jelent meg. Ezek kö­zül az egyik legfontosabb dr. Láng Géza munkája a szántó­földi növénytermesztésről, amely engedélyezett tankönyv is, s így lehetővé teszi, hogy az egyetemekről, főiskolákról ki­kerülő fiatal mezőgazdasági szakemberek felvértezve in­duljanak a gyakorlati életbe. A növénytermelés fejlődése a szocialista nagyüzemiekben rendkívül meggyorsult. Űj faj­tákat állítottak elő a nemesi- tők, új gébeket állítottak mun­kába. hatékonyabb műtrágyá­kat és vegyszereket alkalmaz­nak. Tért hódított az iparsze­rt! termelés, s ehhez új bioló­giai ismeretekre és új szerve­zési eljárásokra van szükség. Ehhez ad sok segítséget ez a könyv. A másik nagy jelentőségű mű Horn Artúr Állattenyész­tés című munkájának második kötete. Az első könyv az álta­lános állattenyésztésről, a gaz­dasági állatok takarmányozá­sáról szólt, ez a kötet a szarvasmarha-tenyésztés, a juhtenyésztés és a lótenyész­tés kérdéseit tárgyalja. Sző esett arról, hogy a IV. ötéves tervben elmaradtunk a dohánytermelésben. Ezt az V. ötéves tervidőszakban kell majd pótolnia mezőgazdasá­gunknak. Ehhez nyújt segítsé­get a dr. Borsos János szer­kesztésében megjelent könyv, amely a dohány nagyüzemi termesztését ismerteti szemlél­tető módon, rajzokkal és ösz- szehasonlító táblázatokkal. A mezőgazdasági termelés irányításának technikájáról szól B. V. Szmirnov könyve, amely szintén sok segítséget nyújthat szakembereinknek. És végezetül még egy figye­lemre igényt tartó munka, amelv a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok r>énz és hitelgazdálkodásáról szól. je­lentős. mert segíti az V. ötéves terv céljainak mesva’-W+ását és a mezőgazdasági üzemek megszilárdulását. I. S. Dr. Sasvári László Színházi előzetes Az új esztendő első bemutatói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom