Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

1977. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Új klub Üj kezdeményezés látott napvilágot Pécelen, ahol a közelmúltban 22 TIT-tag klu­bot alakított. Tagjai többsé­gükben pedagógusok, de akad köztük néhány műszaki képe­sítésű ember is. A klub leg­főbb célja az, hogy összefogja és tömörítse a TIT előadóit és a szakkörök vezetőit. Összejö­veteleik legfőbb célja az, hogy megbeszéljék a soron követ­kező feladataikat, és megtár­gyalják, miként tudják a leg­jobban szolgálni az ismeret- terjesztésben reájuk háruló feladatokat. Ezzel segítik Pé­celen a közművelődési tör­vény valóra válását, ■ s értel­mes elfoglaltságot, sok isme­retet adó, hasznos szórakozást nyújtanak a pécelieknek. Padányi Lajos Budakeszi Élménybeszámoló Érdekes rendezvény színhe­lye volt a közelmúltban a ceg­lédi Dózsa-klub. Grúz Anikó, a város szülötte látogatott el ide, aki a Déryné Színház mű­vésze. Tartalmas és színes mű­sort állított össze. Érezhető volt törekvése; minél teljesebb képet akart nyújtani színészi hivatásáról, s igyekezett beve­zetni a jelenlevő fiatalokat a színészi munka műhelytitkai­ba. Műsorának mondanivalója talán úgy fogalmazható meg legpontosabban: e hivatásban az a legfontosabb feladat, hogy a publikum megértse, miként válik az írói mondandó igazi élménnyé. Maczelka Tibor Cegléd Dunakeszi mozaik A napokban a MÁV Du­nakeszi Járműjavító Üzemé­nek óvodája mellett jöttem el. Jóleső érzés volt figyelni a gyerekeket, amint a? udvaron játszottak, ahoí szinte min­den ' négyzetméterré jut egy- egy- játéklehetőség; mászó­ka, csúszda ... Ugyanakkor eszembe ötlött a Hunyadi ut­ca 66. alatt berendezett óvoda udvara. Az intézményt 1975 novemberében adták át, s így máir egy nyár is elmúlt azóta. Udvara kopár és kietlen. Pe­dig a szebb téli napokon egy- egy gyerek szívesen játszadoz­na olyan játékokkal, mint ami­lyeneket a Dunakeszi Jármű­javítónál megfigyelhettem. Közeleg a tavasz, jön a nyár. A helybeli üzemek összefogá­sával, tettrekészségével a nagy és tágas udvaron szép játszóteret lehetne kialakítani. ★ Szeretnék beszámolni a 201- ’s számú Gárdonyi Géza Szak­munkásképző Intézet Dunake­szin működő kollégiumáról is, ahol a környék egyik legkor­szerűbb konyhája működik. Napi 1200 adagot főznek itt, s a Dunakeszi Járműjavító nyugdíjasai is innen kapják kedvezményesen az ebédet. A korszerű ebédlőben egyszerre 140-en étkezhetnek. Szinte forgószínpadszerűen válto­gatják egymást a csoportok, hiszen itt étkeznek az általános és az ipari iskola tanulói és nevelői is. A menü is elég változatos, talán csak annyit említhetnénk meg, hogy a korszerű kony­ha dolgozóinak munkáját egy modern mosogató automata jól segítené. Solymosi László Dunakeszi A szociális otthon vendégei Bár elmúltak már az ünne­pek — a karácsony és az új­év, mégis megmaradt sok szép emlékünk. Így például 1976. december 21-én látogattak el legutóbb a nagykőrösi Ady Endre úti szociális otthonba a város egyik óvodájáríak apró vendégei. A kedves és vidám gyermekek hangja boldoggá tette az otthon lakóinak ezt az ünnep előtti napját. Nagyon jó érzés volt figyelni a gye­rekeket, akik, ha rövid időre is, családias hangulatot terem­tettek az egyedül élő emberek számára. Szeretnénk megkö­szönni az óvodavezető, az óvó­nő és nem utolsósorban a sok apró gyermek figyelmét és gondoskodását. Társaimmal együtt most is — hetek múl­tával — gyakran elevenítjük fel e találkozás epizódjait, ese­ményeit, amely ma már mind- annyiunknak maradandó em­lék. Kovács Antalné, Nagykőrös, Szociális Otthon Udvarias eladók A kartaliak jól ismerik azt az üzletet, amelyet Bereczki Zoltánná immár 10 esztendeje vezet. Itt dolgozik Rágyer An­talné is. Üzletükben ismeret­len a durva hang, pontosan és gyorsan szolgálják ki a vásár­lókat, kedvesek az idősebbek­hez és a fiatalokhoz. Üzle­tükben szinte minden kapha­tó; méteráru, kész- és varrat- lan ágynemű, lábbelik. Talán csak az egyre növekvő igény és kereslet okoz néha gondot. Kényelmesebbé tenné munká­jukat, és meggyorsítaná a ki­szolgálást, ha rendelkezhetné­nek egy másik helyiséggel. El kell azt mondani, hogy a Gal- gavidéke ÁFÉSZ-től már ígé­retet kaptak arra, hogy üzle­tük 1978-ra nagyobb helyisé­get kap. Növelné talán még az is a forgalmat, ha kialakít­hatnának egy készruharászle- get is. mert így a helybelieknek nem kellene egy-egy nadrá­gért, vagy szoknyáért Aszód­ra és Gödöllőre beutazniuk. Lengyel Imréné Kartal Nem kaptak sót A napokban több helybelivel beszélgettem, akik kérték, te­gyem szóvá panaszukat. Kiállítás az olvasóteremben A közelmúltban nyitották meg a Kossuth Lajos Katonai Főiskola közművelődési könyv­tárának olvasótermében Deim Pál festőművész kiállítását. A ‘árlatról Nyilas György, a bemutató egyik szervezője mondta: — Régóta terveztük, hogy a Szentendrén élő művészeket bemutatjuk a főiskola hallga­tóinak. E sorozatot most, Deim Pál tárlatával kezdtük el. A művész a katonai főiskola hallgatóinak és dolgozóinak ré­gi ismerőse, hiszen 1951—59 kö­zött a Műszaki Tiszti Iskolán dolgozott rajzolóként. A Kép­zőművészeti Főiskolát 1963­ban fejezte be, s azóta itt él és alkot Szentendrén. Több kiállításon tekinthették meg alkotásait az érdeklődők, így például 1974-bem Budapesten a Műcsarnokban, és ugyancsak ebben az évben nyert első dí­jat Pécsett a kisplasztikái biennálén, A katonai főiskolán rende­zett kiállítás megnyitása után a művész elbeszélgetett a ven­dégekkel. Sok kérdés hangzott el művészetéről, életútjáról. A kiállítást február 14-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Gcczi Sándor Szentendre Marton Andrásné a karácsony előtti napokban két kiló kony­hasót akart vásárolni a Cso- mádi úti 54-es boltban. Ám dacára annak, hogy éppen ak­kor érkezett szállítmány, nem kapott. A bolt vezetője az egé­szet egy másik vásárlónak adta el. Hasonló eset történt Szlivka Mihálynéval, aki a fokhagymavásárlásnál járt ugyanígy az ősszel. Nem ért­jük a kivételezés okát, és ezért számolunk be pana­szunkról. Irházi Mária Veresegyház Tengelytörés veszélyével... Az utóbbi időben többször is beszámolt a Pest megyei Hírlap a nagykátai járás út­építési és -karbantartási mun­kálatairól. Éppen a közelmúlt­ban olvashattunk a járási tervekről és feladatokról. Tá- p iószentmáftonban, amely a járás második legnagyobb köz­sége, sok szóvátennivaló akad. A kézségből észak felé kive­zető út mellett a következő táb­la látható: Nagykáta 7 kilomé­ter, földút. Azaz, ha valaki jobb úton akar a járási szék­helyre eljutni, akkor jobb, ha Tápióbicske felé indul. Ez az út azonban 15 kilométeres. A községből délkeleti irányba, Tápiószőllös felé vezető 9 ki­lométeres út egy része futó­homok, a másik fele pedig — esős időben — feneketlen sár. Kell szólnunk még az albert- irsai útról is, amely 14 kilo­méter hosszú, és tulajdonkép­peni déli irányban csatlakozik a 4-es fő közlekedési úthoz. Felszíne agyagos, ősztől tava­szig gyakorta járhatatlan. Itt terülnek el az Aranyszarvas Termelőszövetkezet földjei, de a téli időben leginkább csak lánctalpas járművel közleked­hetnek erre. Várallyai Béla Tápiószentmárton Hiány: átkapcsoló­kapcsoló Azért fordulok lapjukhoz panaszommal, mert önök ta­lán segíthetnek gondjaim meg­oldásában. Elkeseredett tv-tu- lajdonos vagyok. Négy évvel ezelőtt egy NDK import tele­víziót vásároltam. A készülék tavaly októberben meghibáso­dott. Értesítettem a ceglédi Gelka-szervizt. A munkatársak fel is kerestek, de minthogy a televíziót a helyszínen nem tudták megjavítani, beszállítot­ták a szervizbe. Azt is meg­ígérték, hogy hamarosan — megjavítva — visszahozzák. Hat tagú családommal azóta csak várunk, de mindhiába. Pilisen élünk, három kilomé­terre a központtól, legfőbb szórakozásunk a tv-nézés len­ne. Feltéve, ha volna tv-ké- szülékünk. Olvastam a Pest megyei Hírlapban a közelmúlt­ban. hogy bővítik a szerviz- hálózatot. Ennek tudatában utaztam el Ceglédre, hogy ér­deklődjek, mi történt a három hónappal azelőtt beszállított készülékkel. A következő vá­laszt kaptam: szerezzek egy VHF—VHF át kapcsoló-kap­csolót, s tv-met azonnal meg­javítják. Vagyis, ha nem leszek anyagbeszerző, akkor nem nézhetek tv-t családom­mal. Kérem segítsenek gond­jaim megoldásában. Lévai István Pilis A dabasi síremlék A nagyközségen áthaladók talán nem is tudják, hogy Da- bas egyik nevezetessége Kos­suth László sírja, aki itt élt élete utolsó éveiben. A nap­jainkban gondosan ápolt sír nem mutatott az évtizedek múlásában mindig ilyen szép képet. Majd 100 évvel ezelőtt 1379 szeptemberében már állt itt a kilenc láb magas emlékmű, amelyet Gerenday Antal mű­helyéből szállítottak ide. A szürke gránitból készült sír­emléket erős vasráccsal vet­ték körül. Hivatalosan 1880- ban országos ünnepség kereté­ben avatták fel, amelyen mintegy hatezer ember vett részt. Ez áll rajta: Kossuth La­jos édesatyjának Kossuth Lászlónak emlékére emelték tisztelői. Az akkori sirkőava- táson Halász Géza a Magyar Tudományos Akadémia levele­ző tagja mondott emlékbeszé­det, s elhelyezték az emlék­művön azt a porcelánkoszo­rút, amelyet Kossuth Lajos küldött Turinból. Az erre já­róknak érdemes itt néhány percre megállniuk, hiszen e dabasi síremlék Magyarország másfél száz évvel ezelőtti tör­ténelmére emlékezteti az ér­deklődőket. Fábián Miklós Dabas Zavartalanul működhet a könyvtár A budaörsiek megelégedés­sel vélték tudomásul, hogy be­zárták a Baross utcában Levő italboltot. Ennek nemcsak a környéken lakók örültek, akik gyakran elkerülték ezt az ut­carészt, hanem a nagyközség könyvtárának olvasói is. Már- csak azért is. mivel ugyanen­nek az épületnek a Marx Ká­roly utcai részén működik a könyvtár. Korábban ez a könyvtár, amelyben mindösz- sze néhány száz irodalmi mű­vet lelhettek az érdeklődők, egy 16 négyzetméternyi alap- területű helyiségből állott. A nagyközség párt- és tanácsi vezetői több ízben folytattak megbeszéléseket a bisztró üzemeltetőivel, és tárgyalá­saik eredményeként az egész épület immár a művelődni vágyók óhaját szolgálja. Ter­vezik — társadalmi összefo­gás segítségével — az épület korszerűsítését és felújítását. A helybeliek bíznak benne, hogy a majdan elkészülő könyvtár kielégítően segíti a tizenhat ezres nagyközség üzemei, és vállalatai dolgo­zóinak szórakozását, hasznos kulturálódási lehetőséget biz­tosítanak majd Többen azt is javasolják, hogy Budaörs és környéke múltjának emlékeit és dokumentumait is Össze­gyűjtő etnék egy arra alkal­mas helyiségben. Lénárt József Budaörs Válaszol az illetékes A Pest megyei Hírlap 1976 októberi számában, jelent meg a cikk: Vecsési lámpavita, meddig tart még a huzavona7 című cikk. A válaszlevelet 1977. január 18-án kaptuk kéz­hez. Az illetékes a következők­ről tájékoztatott: A panaszt kivizsgáltuk és közöljük, hogy a vecsési OTP-lakóteiep köz- világítását még a cikk megje­lenése napján — október 17-én — üzembe helyeztük, s azóta a közvilágítás probléma nélkül üzemel. Kaltenecker Lőrinc Budapesti Elektromos Művek Dél-Pesti Üzemigazgatóságának osztályvezetője Szerkesztői üzenetek L. F. péceli olvasónknak üzen­jük, hogy legyen türelemmel, ész­revétele ügyében megkeressük az illetékeseket, s tudatjuk önt a megoldás lehetőségeiről. K. 8. márlabesnyői levélírónk­nak türelmét kérjük, ügyében tu- dokozódunk az Állami Biztosító gödöllői kirendeltségén. V. M. aszódi olvasónk problémá­jára még visszatérünk. Gondjai­nak és észrevételének kivizsgálása kis időt vesz igénybe, minthogy levelében nem írta meg, hogy me­lyik lapszámban és melyik újság­ban jelent meg a kifogásolt hir­detés. Levelére a következő posta­bontásunkban visszatérünk. Tervek és lehetőségek (17.) Sokoldalúan megközelítve a témát Olvasóink hozzászólásai a munkaerő-gazdálkodásról indított cikksorozatunkhoz = Egy hónappal ezelőtt, december 23-án érdekes riporlműsort E látlia.iak a nézők a televízióban Tervek és lehetőségek címmel. = Az adás a napjainkban nagyon is aggasztóvá váló munkaerő- E hiánnyal foglalkozott. Azóta már 16 cikkben tért vissza a témára a Tervek és lehe- E tőségek címmel indított sorozatunk a lapban. Sok levelet ka- E pott Postabontás rovatunk is, ajni azt bizonyítja, hogy olva- E sóinkat valóban érdekli e téma. írásaik közül választottunk ki E néhányat, amelyek segítik e kérdés még sokoldalúbb vizsgá­ja latát. Jó munkahelyi közérzet Maczelka Tibor ceglédi ol­vasónk például arról ír le­velében, hogy a munkaerő- hiányból fakadó gondokon miként segíthet úrrá lenni a szocialista brigádok és kol­lektívák önmagukat formáló, a megváltozott körülmények között feladataikat jól felis­merő közösségek összetartó ereje. Az üzemi demokrácia gya­korlatának és a szocialista kö­zösségek életformájának ma­gas színvonalon kell megva­lósulnia ahhoz — írja —, hogy a szocialista brigádok­ban dolgozók felismerjék mekkora szükség van a soka­sodó feladatok, a változó kö­rülmények valóraváltásához és ellátásához műveltségük, ismereteik állandó fejlesztésé_ re és gyarapítására. A mű­veltség olyan erő, amely min­den közösség gazdagságát és közérzetét termékenyen ké­pes befolyásolni. Munkaerőgondjaink való­ban egyre inkább nyilvánva­lóvá válnak — folytatja a to­vábbiakban — s az ebből adó­dó változásokra fel kell ké­szülnünk. Problémáinkat csak úgy oldhatjuk meg, ha olyan munkaviszonyokait, munka- körülményeket teremtünk amelyben a műveltség, a tech­nikai színvonal, a korszerű vezetési stílus és nem utolsó­sorban a kollektívák felada­tukat valóban átérző ereje dialektikus egységet alkot.. Bögrecsárdák, zugkimérések Drozdik Imre 75 éves gyűli nyugdíjas. Tervek és lehető­ségek sorozatunknak arra a cikkére reagált, amelyet Föl­des György, a dabasi nyom­da igazgatója írt lapunkban. Írásában foglalkozott olyan termelést hátráltató tényezők hatásával, mint a gyár körü­li bögrecsárdák működése, vagy a munkásokat szállító helyi autóbuszjáratok indítá­sának hiánya... A Pest megyei Hírlapban 1977. január 7-én megjelent cikkének feltevései — utal Drozik Imre a dabasi nyom­da igazgatójának soraira — teljesen fedik a valóságot. Jó­magam is számtalan fórumot megkerestem, többek között a bögrecsárdák ügyében, de saj­nos eddig igencsak kevés eredménnyeL Ügy tűnik: az utóbbi időben nagyon elbur­jánzottak a bögrecsárdák — zug pálinka- és sörkimérések. Azt mondhatnák, hogy sok­helyütt az állami kereskede­lemmel is felveszik a ver­senyt. Ismeretes például, hogy a sörgyárak munkásainak blokkokat adnak ki, amiért sört kapnak az üzemben. Csatos üvegekben vihetik ma­gukkal. Gyakori, hogy élel­mes üzérek — néhány fo­rintért — felvásárolják tőlük a sört, motorkerékpárjukon vagy autójukon hazaszállít - ják, s búsás felárral adják tovább. Kis energiával, jogta­lanul és könnyedén nyolc- * íz ezer forintos munka nélkü­li haszonra tesznek így szert. Engedtessék meg egy má­sik gondolat is — folytatja. — Nem tudom, nem hang­zik-e túlzottan furcsán, ha azt írom egyes vasútvonalak reg­geli és délutános járatairól — mint például a hajnali Lajos- mizse—Budapest között közle­kedőről —, hogy igazi fekete vonatok. A zugkimérések oly­annyira elszaporodtak, hogy a vasúti kocsikban az ismert kártyajátékok mellett a pá- linkásüveg is megszokott. A gyárakba, az üzemekbe már igencsak kapatos állapotban jut el sok dolgozó. Sokuk fi­gyelmet, koncentrálást igény­lő gépeken dolgozik. Elég egy rossz mozdulat, s máris meg­történik a baleset, rosszabb esetben a reggeli pálinkázás halállal végződő figyelmetlen­séghez vezet. Csoda, ha az ita­lozás után gépeik mögé álló munkás sok selejtet gyárt? E gondok megoldása elen­gedhetetlen, sürgős — teszi hozzá végül. A mostaninál sokkal nagyobb mértékben kellene igénybe venni a rá­dió, a televízió, az újságolt segítségét. Időnként hallhat­tunk egy-egy zugkimérés be­zárásáról. A valósághoz azon­ban hozzátartozik, hogy e probléma megoldása sokka. nehezebb. A következetes in­tézkedés mindannyiunk érde­ke. Ismeretesek munkaerő­gondjaink. A helyzeten csak ront ha a sok — egyébként rendesen dolgozó — munkás az előbb említett okok miatt rosszul, vagy kevesebbet ter­mel ... Esztétikus csarnok Végül egyik fiatal tudósí­tónk a szigetszentmiklósi if). Váczi Károly leveléből idé­zünk, aki szintén sokunk ál­tal ismert gondokat és prob­lémákat tett szóvá. Érettségi előtt álló diák va­gyok — írja. — Néhány gon­dolattal szeretnék a munka­erőgondokról szóló vitához kapcsolódni. Eddigi tapaszta­lataimat a környezetemben élő munkásokat megismerve és meghallgatva szereztem. Évek óta néhány hónapot dol­gozom a nyári szünidőben. Azt tapasztalom, hoav fontos a szereoe a megfelelő mun­kakörülményeknek. a hétköz­napi termelőmunkában. Erre szeretnék esy példát hozni a Csere’ Autónvárból. Nemrég felépült az 5 ezer 400 négy­zetméteres Oerl ikon-csarnok. Belül különféle élénk színek­kel festették ki. Esztétikus, szén látványt nyűit. biztos, hogv iobb hangulatban dol­goznak a munkások itt mint egy sötét helyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom