Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

1977. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK Téli biológiai intenzitás A tihanyi Biológiai Kutató Intézet hidrobiológiái osztá­lyán rendszeresen figyelemmel kísérik a téli Balaton életkö­rülményeit. Hogyan élnek a jég alatt a baktériumok és az ezekkel táplálkozó egyéb apró lebegő állatok? — Többek között erre is megbízható választ keres­nek. A tó vize a jég alatt kris­tálytiszta, leülepedik. Mindez a korábbi évszakokhoz ké­pest — a víz alacsony hőmér­sékletén kívül is — eltérő kö­rülményeket teremt az élővi­lágnak. A kutatók megállapításai szerint a Balaton egyik sajá­tossága: féli biológiai intenzi­tása. Ez a kedvező helyzet a baktériumokat fogyasztó álla­tok életét előnyösen befolyá­solja. Ezek az apró állatok ta­vasszal már szinte terített asz­talt kínálnak a halivadékok­nak. Többek között ez a ma­gyarázata annak, hogy a Bala­ton halállományo viszonylag megfelelően fejlődik. Többszintes otthonok, közművesítés, ABC áruház KÖZSÉGFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK POMÁZON Felkerestük Baross Istvánt, a pomázi községi tanács elnökét, hogy tájékoztasson bennünket az idén megvalósítandó tervek­ről, lehetőségekről, községfej­lesztési elképzelésekről. — Az 1976-os évben kiala­kított fejlesztési program vég­rehajtásában eredményeink igen jelentősek — kezdte Bo- ross István. Kiemelt feladatként kezel­tük a lakosság közvetlen ellátását szolgáló intéz­ményhálózat bővítését. Gondolok itt elsősorban az ége­tően fontos lakásépítési prog­ramra. Tavaly 180 lakás épült községünkben. A vízellátást biztosítja a 36 kilométer hosz- szú vízhálózat. A víz bekötése az új lakásokba jelenleg is tart. A lakosság aktivitását di­cséri a társadalmi munkában elkészült több mint három ki­lométeres járda. nyitott szép, új klubkönyvtár is. A bölcsőde bővült, az idén tízzel több kisgyereket fogad­hat. A bővítés folyamata nem tekinthető befejezettnek, hi­szen Pomáz lélekszáma az el­múlt évben csaknem nyolc­százzal emelkedett. — Térjünk át az idei ter­vekre. Mi a legfontosabb fel­tétele a 1977-es fejlesztési fel­adatok teljesítésének? — Terveink megvalósítása érdekében a korábiaknál nagyobb gonddal ügyelünk a tervszerű előkészítésre, kivitelezői kapacitásaink megteremtésére, s a még fokozottabb takaré­kosságra. Még jobban szeret­nénk támogatni a községben tapasztalható urbanizációs tö­rekvéseket. Éppen ezért meg­gyorsítjuk a munikáscsaládok lakásépítkezéseit, a több szln- , tes lakótelepek kialakítását. Boross István elégedettségét j Remélem, gyorsabb ütemben igazolja a Beniczky utcában I folyik majd a közművesítés is. Kísért a múlt árnyéka? Üres az öregek napközi otthona Dabason j.'tein ju uieguregeuni — szók- í ták mondani. Az ember, aki I egész életén keresztül dolgo- | zott, tett valamit, gyereket ne­velt, a maga területén alko- j tott, egyszer nyugdíjas lesz, öreg — esetleg beteg. Van, aki könnyebben, van, aki nehe­zebben veszi ezt tudomásul. Meg kell tanulniuk nyugdíjas­ként élni! Nemcsak vegetálni, hanem értelmesen élni. A sze­udvarán az idős emberek nyu­galomban, kényelemben pi­henhetnének. Az otthonnak je­lenleg öt lakója — azaz nap­közben itt tartózkodó —, tagja van; egy házaspár és három idős asszony. A tanács évente 92 ezer forinttal járul a nap­közi fenntartásához. Az igen jól felszerelt épület valójában kihasználatlan ma­radt. A két fiatal gondozónő, rencseseDDeKet csalad veszi körül. Mások magukra marad­nak. A gyerekek dolgoznak, élik a saját életüket. A szü­lővel talán keveset törődnek. Az öregember otthon tartózko­dik, egyedül, nincs, vagy csak ritkán —, aki rányitná az aj­tót, megkérdezné, hogy érzi magát, mire van szüksége. Államunk gondoskodik azok­ról, akik idős korukra egye­dül maradnak. Könnyíteni sze­retne ezeknek az embereknek az életén. Csak öten A megye különböző közsé­geiben már évek óta működik öregek napközi otthona. Daba- son például a múlt év augusz­tusában adtak át egy 20 sze­mélyes ilyen intézményt. A község centrumában alakítot­tak át egy épületet. Nagyon szép a környezet. Zárt, belső Karlik Andrásné és Glóz And- rásné mindössze öt idős em­berrel foglalkozik. A többiek nem mernek idejönni. Nem engedték a gyerekek Voltak, akik boldogan, fia­talos hévvel keresték a társa­ságot, szerettek itt lenni, s az­tán egyik napról a másikra el­maradtak. A gondozónők nem sajnálták az időt, felkeresték őket otthonukban. Mint kide­rült, nem engedték a gyere­kek, hogy „menhelyre” járjon az anyuka, illetve az apuka. A régi rendszerből maradt még, hogy ha meghallják az emberek az otthon szót, akkor rossz szájízzel szegényházak­ra, vagy esetleg „Róbert bácsi” ingyenkonyhájára gondolnak. Talán az is eszükbe jut, hogy az öregek, á kedves gondozó­nőre végrendelkeznek, akik lá­nyuk helyett lányuk, többet A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz a megye területén levő munkahelyeire építőipari technikusokat, asztalos, villanyszerelő, kőműves, ács-állványozó, vasbetonkészítő, szobafestő-mázoló, csőhálózatszerelő szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat. A vállalat központjába gyakorlattal rendelkező, mérlegképes könyvelőket és épitőipari időelemzőt. A 8. osztályt elvégzett fiúk jelentkezését várjuk szakmunkástanulónak: villanyszerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, ács-állványozó, központifűtés-szerelő, kőműves, épületasztalos, üvegező, vasbetonkészítő, tetőfedő-szigetelő, műkőkészítő, bádogos, építőgép-szerelő, szobafestő-mázoló (tapétázó), víz. és gázvezetékszerelő szakmákra. Szállásról, illetve kollégiumi elhelyezésről szükség esetén gondoskodunk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban a vállalat központjában. Cím: 1751 Budapest XXL, Kiss János altb. u. 19—21. (Megközelíthető: a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). foglalkozik velük, mint a sa­játjuk. Az óriási ellenállás­nak, amit szüleik kárára ta­núsítanak, feltétlen oka van. Arra nem gondolnak, hogy a közösség, a beszélgetés, a va­lahova tartozás milyen fontos érzés, még hetvenen túl is. Rossz egyedül Az öregek napközi otthonába járók így nyilatkoznak: — Bár télen nagyon csúszós az út, mégis eljövök, mert itt jól érzem magam. — A házi koszthoz hasonlít az ebéd. A főzéssel nincs gond, itt térítés nélkül kapunk fi­nom ételeket. Szeretek itt len­ni. — Egyedül nagyon rossz a lakásban tartózkodni. A nap­köziben mindenki kedves, s jó a társaság. Sokat beszélgetünk a múltról, a közös ismerősök­ről, azokról is, akik már nem élnek, és a világról, amiben élünk. Gondolatokat cserélünk. Tessék elhinni, mióta ezt az otthont átadták nekünk, azóta nem vagyunk társtalanok, ma­gányosak. A gondozónők elmondták: bár kilenc órakor nyit a nap­közi, van úgy, hogy fél órával előbb már ott toporognak az öregek, botjaikra támaszkod­va. Szórakozásnak ott a tele­vízió, a napilapok és a folyó­iratok. Mint egy családi Rádióból szólt a zene, ami­kor beléptem. A szoba nagyon barátságos, meleg, öten ülték körül az asztalt. Egyik idős néni kézimunkát horgolt, amit a társalgó díszítésére szán. Egyáltalán nem keltette inté­zet hatását a napközi. Olyan volt, mintha egy családot lep­tünk volna meg váratlanul. Kár, hogy ilyen kevesen kere­sik fel azt a helyet, ahol hú­szán lelhetnének öreg koruk­ban nyugalomra, baráti közös­ségre. Krasznai Éva Jubilál a művcszíelcp Az idén lesz 75 éve, hogy Szolnokon a Tisza és Zagyva torkolatánál megnyitották az alföldi festészet egyik felleg­várát, a művésztelepet. A szolnoki vár helyén felépült műtermekbe 1902-ben költöz­tek be az első alkotók, közöt­tük a képzőművészeti élet olyan kiemelekdő nagyságai, mint Bihari Sándor, Fényes Adolf, Zombori Lajos és kor­társai. A jubileumi készülődés ide­jén megújult a művésztelep. Az állandóan Szolnokon élő festőművészek, szobrászok mel­lett a nyáron vendégként fo­gadnak más alkotóikat is. A jubileum alkalmából ősszel a művésztelep történetét, alkotói­nak munkásságát bemutató ki­állítás nyílik a szolnoki galériá­ban, amelyre meghívják azo­kat a művészeket is, akik va­laha Szolnokon dolgoztak, és valamilyen kapcsolat fűzte, vagy fűzi őket a nagyhírű mű­vésztelephez. — Mik a konkrét feladatok a lakásépítkezésben? — Ez évben száztizenhét pa­neles lakás készül el. A jól bevált társasházak építését to­vább szervezzük. Az év első felében hat-nyolc csoporttal mintegy ötven több szintes ház kivitelezését kell előkészíte­nünk. — Hogyan fejlesztik tovább a közműellátást? — Idén — folytatja Boross István — 3,5 kilométeres sza­kaszon bővítjük a vízhálózatot. Ez gyakorlatilag csaknem hat­száz lakás bekötését teszi lehe­tővé. A tervidőszak végéig 6,7 kilométernyi bővítést terve­zünk. A község alsó részében húzódó gerinccsatorna az év végéig elkészül. A községi szennyvízcsator­na-hálózat is legalább 3,5 kilométerrel hosszabb lesz. A kereskedelmi szolgáltatások — a rendelkezésre álló megle­hetősen szűk keretek követ­keztében — korlátozottabbak lesznek. Mindenesetre megem­lítjük a Vörösmarty lakótelep területén felépítendő kis ABC- áruházat, mint új bevásárló­helyet. Vendéglőt és élelmi­szerboltot avathatunk a kö­zeljövőben a Huszár utcánál és a Tiszolczy telepen. A községfejlesztési tervben feladatként szerepel az ifjú­sági ház építésének meggyor­sítása. Az új iskola építését is elkezdik a második félévben. Pósa Zoltán Hűtőtáskák — külföldre A TEXELEKTRO Ipari Szövetkezet ebben az évben 69 ezer darab hűtőtáskát készít. Jelentős az export megrendelé­sük, az áruk 30 százalékát szállítják a környező szocialista or­szágokba- Most román exportra ötezer darabot csomagol a Petőfi szocialista brigád. Nagy Iván felvetele Szcenográfia 77 — triennáié A Miskolci Nemzeti Színház j a televízióban megvalósult kezdeményezésére, több más díszlet- és jelmezterveket, ma­intézménnyel közösen, az idén keiteket, színpad- és jelmez­második alkalommal rendezik 1 fotókat mutatják be, amelyeket meg a szcenikai triennálét Miskolcon. A három évenként megrendezésre kerülő tárlatra a mai magyar szcenikai művé­szet legfrissebb törekvéseit tükröző alkotásokat küldhet­nek be a résztvevők. A kiállí­táson azokat a három évnél nem régebbi, színházban vagy a zsűri véleménye alapján választanak ki. A májusban megrendezésre kerülő második miskolci dísz­let- és jelmezterv triennáléra a tv-n kívül az ország vala­mennyi színházához elküldték már a meghívókat. P ici Péter dafke volt. Vagy ezt az óind kifejezést sárközi népnyelvvel helyet­tesítve: jusztis lelkületű mandró. Mi­vel az újságíró-iskolán azt oktatták, hogy egy újságíró jegyzeteljen, ne magnóz­zon, mert az utóbbi esetben elvész a szószá­tyár szövegben — tüstént ellenállhatatlan in­gert érzett, hogy a vállalattól kiigényeljen egy riportermagnót. Az első írás, amelynél fel akarta használni, afféle divatos felmérés volt ezúttal arról, ho­gyan fogja fel társadalmunk a termelékeny­ség égető kérdését. Igenám, de mielőtt hozzá­fogott volna az anyaggyűjtéshez, váratlanul megbízást kapott egy hetilaptól, hogy készí­tene nekik egy riportot („tudod, olyan felmé­résszerű kitekintést”) a házasság mai felfogá­sáról, irodalmian, nevek lehetnek kezdőbetű­sek. — No, akkor két legyet ütök egy csapásra! — gondolta hősünk. — Ugyanazokat megnyi­latkoztatom mindkét tárgykörről, és az egyik anyagot leadom saját lapomnak, a másikat a hetilapnak, kezdőbetűkkel. Így is tőn. Íme, a lejátszott magnófelvételek: Fikarc Viktor szakszervezeti aktíva: — A házasságról énnékem az a vélemé­nyem, hogy egy társadalmi alapkő, amire épí­teni lehet, mint a kősziklára, a szocializmus építése közben, mit sem engedve az ellenség mindenfelőli behatolási kísérleteinek. Jóma­gam jóban-rosszban hűségesen élek együtt immár 32 éve a feleségemmel, soha a legki­sebb zavar sincs köztünk, még ha idegesen hozzámvág egy-egy brosúrát, akkor is csak annyit mondok: nono, pintyőkém! — A termelékenység viszont meglátásom szerint egy társadalmi alapkövetelmény, amelynek ha eleget teszünk, mintegy kősziklát alkotunk, amelyre épül a népjólét. Az ellenség • azt mondja, hogy termelj ma kevesebbet, mint tegnap, de mi erre azt mondjuk, hogy termelj ma többet, mint holnap, illetve tegnap, és ez ' így van jól, ez sikereink alapköve! Babona Béla szociológus: — A közönség nem figyel fel olyan érdekes vonatkozásokra, mint a dimenzionális szóró­dási index, holott ez napnál világosabb a há­zasság kérdésében. Hogy vegyünk egy példát, X. és Y., akik közül az egyik férfi, a másik viszont nő, sikeresnek mondható házassági kötelékben élnek, míg Z. és V.. akik közül ugyancsak egyik nőnemű, másik a férfiak sorába tartozik, nem élnek sikeresnek mond­ható házassági kötelékben. Meglepő, ugye? Van-e erre egyáltalán magyarázat? Van, de egyszerűen szólva, sztohasztikus! Vagyis kellő számú kérdőívet bocsájtottunk ki, amelyben variative igennel és nemmel lehetett válaszol­ni arra a kérdésre, hogy „Az ön házassági köteléke sikeresnek mondható-e, avagy nem?” Az erre adott válaszokat azután megszámlál­tuk, s egymással összehasonlítottuk. A leg­utóbbi korszerű, tudományos, mai álláspont szerint hazánkban az arány mintegy 53,6—64,4 lenne, ha a kérdést nem vontuk volna össze, és így tudnánk, hogy ki mire válaszolt igen­nel és mire nemmel. — Érdekes vizsgálatot folytattunk a kérdő­ívvel a termelékenység vonatkozásában. Esze­rint a közönség 62,3 százaléka szerint növe­kedett, 25 százaléka szerint növekedni fog, 8 százaléka szerint stagnál, 56,6 százaléka sze­rint nincs róla tudomása. A szóródás itt abból származik, hogy többen két választ is adtak, így hát a tudomány mai álláspontja bizonyos dimenzionális szóródási indexet tételez, ami jól egyezik a Statisztikai Hivatal bizonyos megállapításaival. Botor Benő iskolaigazgató: — Az ifjúság fantáziája élénk. így mintegy játékosan kell őket beavatnunk a házasság GOMBO PÁL: Házasság, termelékenység PICI PÉTER KALANDJAJ Q témakörébe. Osztályfőnöki órán játszatunk ve­lük papást-mamást, aztán megbeszéljük en­nek erkölcsi vonatkozásait. Sajnos, otthon nem mindig ugyanezen elvek érvényesülését tapasztalják. — A gyermeki lélekbe a termelékenység eszméjét mint morális követelményt véssük be, például megszámoljuk, ki mennyi A-be- tűt ír le tíz perc alatt, a legtermékenyebbek akár 168-at is! Sajnos, üzemi látogatások so­rán nem mindig ezt tapasztalják a serdülő lelkek. Csavaró Bernát kereskedelmi főosztály­vezető: — Kétségtelenül van igazság abban az állí­tásban, hogy itt-ott olykor a házasság hiány­cikk gyanánt kerül a köztudatba, holott a feltételek megteremtésében nagy erőfeszítések történnek, így körülbelül azonos számú nő, illetve férfi kerül forgalomba. Talán mégis jobban oda kellene figyelnünk arra, hogy itt- ott a terítés nem egyenletes, közelebbről szól­va hol ez, hol az az alkatrésze a házasságnak itt van, amikor ott kellene lennie, és fordítva, ott van, itt nincs. Ezen talán az ipar szabvá­nyosítással segíthetne. A magunk részéről ígérhetjük, hogy jobb szervezéssel a közönség panaszait már a folyó tervév második negye­dében teljesítjük. — A termelékenység kérdése sokkal inkább vetődik fel ipari oldalról, ami nem jelenti azt, hogy a magunk eszközeivel ne segíthet­nénk elő a magunk eszközeinek érvényesülé­sét, külön: sen a választék jobb terítésével, a szokásos udvariasság továbfejlesztésével, az önkiszolgálás és a pénztáraknál fokozott sor- banállás nagyobb súlypontiságát bizonyos fo­kig terv szerint valóssá téve. Szobor Vilma manöken: — Oh, a szerelem, a szerelem! Oppardon, a házasság! Abban nekünk olyan nagy ré­szünk van, hál’ istennek! Én nagyon is a pártján vagyok, főként, amikor orvosok és mérnökök szoktak elvenni. Persze, nekünk, akiknek kell adniuk magukra, mindig jól jön a tartási díj. Szerintem tehát a házasság nagyonis korszerű jelenség. — Azt a nevet, hogy Termelékenység, én már nagyon sokat hallottam, szeretném is már megismerni. ... Az anyag persze használhatatlan volt. Péter jól legorombította saját magát, majd elővette jegyzetfüzetét, és elkezdte elölről összeszedni a két írás anyagát, miközben jócskán faggatta embereit, vitatkozott velük, a lényeg felé terelte őket, és ellentmondásai­val kizökkentette szabványszövegükből. Leg­közelebb azután előadta élményeit és lefor­gatta magnóját egy rádiós kollégájának, majd megkérdezte: — Mondd, ti ezt hogy csináljátok? — Egyszerűen ’— válaszolta az —, minden félórányi szövegből vágunk ki egy percnyi használhatót. Így sikerül a tárgynál maradni — nekünk. — És ha nincs egy percnyi használható szö­veg sem? — Ó, ez gyakran előfordul. Ilyenkor elne­vezzük az egészet vitának. Ez nagyon demok­ratikus, nem?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom