Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

■ » 1977. JANUÁR 26., SZERDA Tavaszi felkészülés A Magyar Honvédelmi Szö­vetség budaörsi repülőterén a sportrepülőgépeket már a ta­vaszi idényre készítik fel. Át­vizsgálják, műszakilag ellen­őrzik. A munkálatokat előre­láthatóan február közepéig befejezik. NAGYVALLALAT SZÜLETETT Új gyártmányok az ISG-ben Jóformán észre sem vettük és új nagyvállalat született a megyében: az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár. Gyárainak száma a tavaly nyáron hozzácsatolt mag- lódi egységgel együtt ötre emelkedett. Profilja meg egyenesen sugall­ta az A-kategóriás besorolást: a budaörsi törzsgyárban és Mátészalkán ipari szemelvénye­ket, Törökbálinton porkohásza­ti és keményfémtermékeket, Maglódon járműalkatrészeket, Gyöngyösön pedig kompresszo­rokat és szürkeöntvényeket ké­szít. S hogy mennyit? A kérdésre Naszvadi János fejlesztési csoportvezetőtől, az üzemi pártbizottság gazdaság­NYOLCVAN EVVEL EZELŐTT Adalékok a dömsödi csendőrsortűz krónikájához Szeretnék beszámolni egy olyan eseményről, amely nyolcvan évvel ezelőtt tör­tént. Az emlékek ma már tör­ténelemnek tekinthetők. Fel­idézésüket pedig azért tartom fontosnak, mert nem szabad felejtenünk. A kapitalizmus kezdeti idő­szakában Magyarországon az egyre nagyobb létszámú ipari munkásság az 1890-es évek közepére szövetkezett á sze- gényparasztsógigal és ennek első példáját éppen 1889-ben Dömsöd adta: az itt élő Mé­száros Péter földmunkás a fa­luban már népgyűlésre hív­ta a Szociáldemokrata Párt képviselőit, akikkel a későb­biekben is. tartotta a kapcso­latot. Halász Jenő, a dabasi járás főszolgabírója jelentette an­nak idején; „Szocialista moz­galom nem észlelhető egy községben sem. De Örkény­ben, Tatárszentgyörgyön van­nak szocialisták, szervezked­nek, de teljesen titokban”. Ez a titkos szervezkedés 1897-ben annyira megerősö­dött, hogy a bíróválasztás al­kalmával a Szociáldemokrata Párt saját képviselőjét is fel akarta vétetni a jelöltek kö­zé, de Halász. Jenő ezt meg­akadályozta. Ezért a dömsödi községháza előtt összegyűlt tömeg behatolt a tanácskozá­si terembe, a megrémült fő­szolgabíró az ablakon át me­nekült. Csendőrsortűz dördült, aminek következtében hár­man meghaltak, heten pedig megsebesültek. Mindez 1897. januárjában történt, immár nyolcvan esz­tendeje. A halottak és a se­besültek nevét ma sem tud­juk. A kutatás eddig ered­ménytelen maradt, de úgy ér­zem, a dabasi úttörők számá­ra szép teladat lenne felde­rítésük. S annak ellenére, hogy a szervezkedést erőszakkal aka­dályozták, a mozgalom a da­basi járásban is egyre jobban erősödött, hippai Lajos, a da­basi Táncsics Mihály gimná­zium pedagógusa — e kor­szak kutatója — elmondta: a Szociáldemokrata Párt, annak' érdekében, hogy az agrár- mozgalomban vezető szerepét el ne veszítse, 1897 januárjá­ban összehívta a mezőgazda- sági munkások kongresszusát, amelyen a dabasi járás kül­dötteként megjelent az újhar- tyáni • Jeszenszky Antal, az ócsai Barát István és a felső- dabasi Ivanics Imre. S mivel ezen a kongresszuson mind­össze 15 földmunkás volt je­len — beleértve a már emlí­tett három küldöttet is — az ellenzék Várkonyi István ve­zetésével 1897 februárjában Cegléden tartotta meg a sze­gényparasztok és mezőgazda- sági munkások kongresszusát. Ezen 53 község 105 küldötte vett részt. Fábián Miklós politikai bizottságának vezető­jétől kapok választ:-r- Az 1977-es készletterme­lési tervünk egymilliárd 446 millió forint, a nyereségter­vünk — a csökkentett terme­lési adókulccsal számítva — mintegy 140 millió forint. — Az export? — Félmillió híján 200 mil­lió forint értékű. Elsősorban a szocialista országokba — Csehszlovákiába, Len­gyelországba, az NDK-ba és a Szovjetunióba — szál­lítunk ipari szerelvényeket és szürkeöntvényt, a kapitalista országokba pe­dig 15,3 millió forintos érték­ben, főként az NSZK-ba. — Az idei új gyártmányok? — Az iparágban a két évnél nem idősebb termékek új gyártmánynak számítanak, eszerint nálunk ilyenek a gömbcsapok, amelyeknek li- cencét a svédektől vettük, de továbbfejlesztettük, aztán a gumiék-zárású tolózárak, az ammónia- és klórszelepek, az egyedi nagyberuházásokhoz készülő speciális szelepek, és mint a Maglóddal kapott „ho­zomány” — újnak számít ná­lunk a járműalkatrész-gyártás; ez az eddigiekhez képest volu­menében és választékában is növekszik az idén. Tavaly autóbusztengelyeket és tarto­zékokat gyártottunk, az idén bekapcsolódunk a Zsiguli- és a Polski Fiat programba, vasporkohászati alkatrészeket és újabb lengéscsillapító alkat­részeket' fogunk előállítani. — Néhány szót a fejlesztési tervekről!-fff.és gyártmány­fejlesztést a keményfémgyár- tásban tervezünk, kisebb mér­tékben épület-, nagyobbrészt gépi beruházással, és osztrák licencvásárlással. Erről a szer­ződést tavaly szeptemberben írtuk alá, s az egész fejlesztési akció az idén fejeződik be. A célja a kményfémgyártmányok minőségének — azaz élettarta­mának — 30—40 százalékos ja­vítása, s ezzel tókés import pótlása. — Végül még az idén is ad munkát a Maglódi Járműgyár beépí­tése a nagyvállalatba. Ez éppen egybeesik azzal a ténnyel, hogy a győri Vagon- és Gépgyár szombathelyi gyár­egységével fennálló kooperá­ciós kapcsolatunk megszűnt, s az eddig onnan kapott alkat­részeket most már Maglódon kell gyártanunk. Emiatt pro­filtisztítást hajtottunk végre és 100 maglódi dolgozót betanítot­tunk a szükséges ismeretekre. Ny. fi. Túlteljesítés a termelékenység növelésével Lakásépítési kölcsönt ad dolgozóinak a szigetszentmiklósi közös vállalat kásáik, p helyi húsüzem építé-. sénél és szerelési munkálatai­nál, s Meglehetősen hosszú nevet | kapott hét évvel ezelőtti ala- kutasakor a Pest megyei I-es számú Szolgáltató-Karbantar­tó és Gyártó Közös Vállalat Szigetszert tmikl ősön. Tevé­kenységének teljes egésze tük­röződik a címből. Pest megyé­ben, de az ország más terü­letein is vállalnak építőipari, elektrotechnikai, asztalosipa­ri, illetve szolgáltatási tevé­kenységet, termelési értékük mintegy 70 millió forint évente. A legutóbbi igazgatói ta­nácsülésen a vállalat vezetői és az alapító tsz-ek képvise­lői elégedetten állapították meg, hogy tavaly a tervezett 68 millió forint termelési érték helyett mintegy 71 milliót tel­jesítettek, mégpedig úgy, hogy az előző évi 391 munkás he­lyett mindössze 333-mal érték el ezt az eredményt. Múlt évi feladataik sorából kiemelkedik saját szolgáltató­házuk építése, mintegy 8 mil­lió forint értékben, amelyet az idén április 4-re adnak át ren­deltetésének. Ott voltak mur.­elismerésre méltóan dol­goztak különböző épületek belső faburkolatának ké­szítésénél is. Igazgatói tanácsülésükön döntöttek a képződött nyere­ség elosztásáról. A különböző alapok nagyságrendjének meg­határozásakor gndoltak a dol­gozók növekvő lakásépítési tá­mogatására is. Az eddigi 100 ezer forint nagyságrendű ka­matmentes kölcsönösszeget to­vábbi 100 ezer forinttal meg­emelték. Ebből az összegből ötéves törlesztésre — elsősor­ban szociális meggondolások alapján — kamatmentes kölcsönt ad­nak az arra érdemesek­nek/ A közös vállalat idei bruttó termelési értéke 69 millió fo­rint lesz, tovább növekszik a szolgáltatás aránya, főként az új objektum üzembe helyezé­se után. B. L. Sok-e a jelentés? Pontos munka - kövesei adminisztráció A hatályos megyei tanácsi és végrehajtó bizottsági hatá­rozatok végrehajtásáról éven­te jelentést adnak a Pest me­gyéhez tartozó községek ta­nácsai. Minden év végén a megyei tanács elnökének uta­sítása szerint a vb-elnökök és vb-titkárok felülvizsgál­ják — időszerűség szempont­jából — a határozatokat. Az írásos jelentés elkészítése nem kis feladatot ró a taná­Leleményes szakácsőseink Jégverem, sózás, szárítás A TÁPLÁLÉK tartósításá­nak ősi tudománya a barlang­lakó emberig nyúlik vissza. A szilvalekvár elkészítésének módja napjainkig alig válto­zott valamit. Amikor a mai háziasszony befőttet rak el té­lire — disznóöléskor a húst lesózza, felfüstöli, pácolja — az almát hűvös kamrába he­lyezi — a sárgarépát, a petre­zselyem,gyökeret homokba dugja, lényegében azt teszi, amit sok ezer éves háziasz- szonyőse tett. őseinket az élelmiszerek tartósítására a szükség kény­szerítette. Felismerték, hogy egy-egy elemi csapást, a ter­mészet mostohaságait, az idő­járás szeszélyeit, s a háborús­kodásokat koplalás, éhínség követi. Ennek elkerülésére gyűjtögető, vadászó, halászó útjaikon szerzett zsákmányuk bizonyos részét félretették. De nem sokra mentek vele: az eltevésre szánt táplálék előbb- utóbb megromlott. Hosszú idő telt el, amíg a létért való küz­delemben, örökös munkában, éberségben, megfigyelésben rájöttek arra: ehető állapot­ban csak tartósított táplálék marad meg rövidebb-hosszabb ideig. Ennek felfedezése a fejlődés fontos állomását je­lenti, mivel a táplálék kon­zerválása az ember kezdeti győzelmét jeleníti a természet fölött! A TÖBB EZER ÉVES kínai szertartási könyv már említi, a jégvermeket — a legősibb kínai társadalom tehát ismer­te a hűtéses konzerválást. — Az egyiptomiak, 3000 évvel ezelőtt, sózással tartósították a halat, s a természetes hűtés, valamint a párolás hőelvonó hatásával is tisztában voltak. A régi görögök — történet­íróink szerint — a fügét szá­rították, préselték, a gyümöl­csöket mézben tartósították, az uborkát savanyították, és sós vízben tették el. — A ró­mai szakácsok is használták a jégvermeket élelmiszerek tá­rolására. Néhány ránk maradt receptjük: mézoe vagy sűrí­tett mustba rakták a gránát­almát, körtét, diót, fügét. A birsalmát száránál fogva, fel­függesztve aszalták. Ök is pré­selték a fügét, s az uborkát savanyították. — A középkor, a koraújkor háziasszonyainak, fejedelmi, főúri szakácsainak élelmiszertartósító módszerei­ről kevés feljegyzés maradit az utókorra. A XIX. SZAZAD elején Appert francia szakács, heví­téssel, légmentesen elzárt üve­gekben húskonzervet készített a haditengerészet számára. 1809-ben kiadott könyvében a találmányt részletesen leírja. Vele egy időben, de tőle füg­getlenül, Karazin orosz kuta­tó is felfedezte az élelmisze­rek hőkezeléssel való konzer­válását. Világhírű tudósok: Pasteur, Scheele, Koch stb. munkásságukkal a modem konzerválási eljárás tudomá­nyos feltételeit tisztázták. A technika érdeme: megvalósí­totta a dobozgyártó és doboz­záró gépeket, s ettől kezdve nagy mennyiségben és olcsóbb áron készíthették a dobozos konzervekeit. Az első világháború alatt gvártottak először konzervet nálunk, nagyipari méretekben, s a termelés a két vl’ágháborü közt tovább növekedett. HÁZIASSZONYAINK köré­ben még ma is elterjedt az eltevés. A házi konzerválás gazdasági előnye: felhasznál­ja s így megakadályozza a ) gyümölcs, zöldség és főzelék­félék elkallódását olyan tá­voli kertekben, ahová a felvá­sárlók jelenleg nem jutnak el. Kétségtelen: előbb-utóbb rá­jönnek háziasszonyaink, hogy házi „konzerv”-jeiknél a mo­dernül felszerelt gyár terméke sokkal tökéletesebb. S az sem közömbös, hogy a gyári kon- zerveket a lakosság bármelyik évszakban megveheti a bol­tokban! Bállá Sándor esi dolgozókra, mivel nagy mennyiségű anyag összegyűj­tését, feldolgozását kell elvé­gezniük. A megyei tanácsnak tájé­kozódás tekintetében fontos a községi információ, hiszen ab­ból derül ki, hogy hol szük­séges a határozatokon módo­sítani, netán egyeseket hatá­lyon kívül helyezni. A tájé­kozódás fontosságára, a je­lentésre való támaszkodásra jó példa az azonos tárgyban hozott vb-határozatok egysé­ges szerkezetbe foglalt szőve- ge. Például az egészségügyi hálózat 'káderhelyzetéről, a járóbeteg-el'látásról és a kór­házaik működésének tapaszta­latairól szóló három rendelet helyett léptették érvénybe a 19/1974. számú határozatot. Szellő Józsefet, a szentend­rei járási hivatal társadalmi elnökhelyettesét kértük meg, összegezze a községi tanácsok véleményét a mennyiségre te­temes írásos munkáról. ‘ — A szentendrei járásban 13 községnek kell jelentést ké­szítenie. Tapasztalatból mon­dom, ahol napirenden tartják a megyei tanácsi és vb-hatá- rozatokat, sőt tesznek is a megvalósításukért, ott köny- nyen összeáll a válaszok tö­mege. Mondanom sem kell, a megvalósult határozat a kő- ’ vetkező év végén már nem írásbeli téma. Tehát éppen a pontos munka nyomán lesz kevesebb az adminisztráció! Egyébként az ügyrendi bi­zottságoknak is fontos felada­ta a végrehajtás segítése és ellenőrzése. Járásunkra 40 vb- és 8 tanácsi határozat vo­natkozik. A községek fő tö­rekvése az egységes szerke­zetbe foglalás. Ebben a buda­kalászi tanács jár az élen. U. Gy. Tengerparti üdülések Jugoszláviában a ÜDÜLÉS DUBROVNIK-MLINIBEN 10 nap, júniustól szeptemberig. Utazás autóbusszal. Részvételi díj: 4190 Ft ÜDÜLÉS OPATIJÁBAN 10 nap, júliustól szeptemberig. Utazás vonattal és autóbusszal. Részvételi díj: kb. 2790-3680 Ft ÜDÜLÉS ROVINJBAN 11 nap, júniustól szeptemberig. Utazás vonattal és autóbusszal. Részvételi díj: kb. 2780-2990 Ft mipesi toótmist-tál ÜDÜLÉS MAKARSZKÁN 10 nap, júliusban, augusztusban és szeptemberben. Utazás autóbusszal. Részvételi díj: kb. 3190 Ft ÜDÜLÉS TIVATBAN 10, illetve 11 nap, júliusban és augusztusban. Utazás repülőgéppel és autóbusszal. Részvételi díj: kb. 4890-5290 Ft ÜDÜLÉS ULCINJBAN 10, illetve 11 nap, augusztusban és szeptemberben. Utazás repülőgéppel, és autóbusszal. Részvételi díj: kb. 5190-5480 Ft Jelentkezni lehet Budapesten a Budapest Tourist irodákban: V., Roosevelt tér 5. Tel.: 186-167, - VI., ßajcsy-Zsilinszky út 55. Tel.: 314-545. - Vili., Baross tér 3. Tel.: 336-934. IV.. Árpád út 75. Te!.: 492-332. - XII., M®gyar Jakobinusok tere (a Déli pu-nál). Tel.: 154-296., vidéken pedig a megyei és a városi idegenforgalmi hivataloknál található Budapest Tourist képviselőknél. 0 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom