Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

MOSZKVA Koszigin-Pak Szong Csői megbeszélések Moszkvában kedden folyta­tódtak Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök megbe­szélései Pák Szong Csollal, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagiával, a KNDK mi­niszterelnökével. A baráti, tárgyszerű légkör­ben lezajlott találkozón foly­tatták a szovjet—koreai együttműködés elmélyítésével kaoesolatos alaovető kérdések áttekintését. Megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek a két ország közötti gazdasági kao- esolatok továbbfejlesztésének. Fn1 irtatták a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzet­közi kérdésekről megkezdett eszmecserét is. SPANYOLORSZÁG A jobboldali terrorizmus elleni tiltakozásul — általános sztrájk Közös közlemény a kormány és az ellenzék tárgyalásairól A spanyol polgárháború óta először történt meg, hogy a kormány és az ellenzék képvi­selői közös dokumentumot je­lentettek meg. Hétfőn éjfélkor tették közzé Sutfrez miniszter- elnök és az ellenzék képvise­lőinek tárgyalásáról készített közleményt. A kilencek bizottsága balol­dali tömörülés képviseletében a demokratikus ellenzék hat képviselője terjesztette be, a választási törvényre vonatko­zó javaslatukat. A miniszterel­Futiiak B osszú esztendők óta igazgatja a jónevú . gyárat, tapasztalatát, hozzáértését az eredmé­nyek, az elismerésen tanu- sitján. ívíost mégis kedvet­len, keserű, s csan nenezen, a beszélgetés végén mond­ja ki a miértet, nagy sóhaj Közepette. Azért, mert úgy érzi, hogy gyára, iparága háttérbe szorult, „most má­sok jutnak’’. Neveket mond, valóban sokat sze­replő megyei üzemeket, mindig porondon levőket, an innen — mint ő véli — a bank könnyen ad hitelt, a minisztérium támogatást, a politikai szervek nagy súlyú erkölcsi segítséget. Meglehet, saját szemszögé­ből csupán gyára, iparága helyzetét nézve, igaza van emoerünknek. S mert nem egyedül tőle, hanem már másoktól is hallottam a panaszos kétkedést, vajon jó-e ez a futás, futtatás, érdemes a válasz után ku­tatni. Azt, hogy a magyar nép­gazdaság, s azon belül az ipar legnagyobb gondja a szerkezetátalakítás, külö­nösebben nem kell bizony­gatni. mert ma már a köz­ismert tények sorába tar­tozik. A szerkezetátalakítás jegyében a megye ipara másfél évtized alatt .új ar­culatot kapott, a termelési értéket tekintve a nehéz­ipar, azon belül a vegyipar és a gépipar, ötször, hét­szer olyan gyorsan fejlő­dött, mint a többi iparterü­let. Ez nemcsak azzal járt, hogy új üzemek sora kez­dett el termelni, hanem meglevő, nagy hagyomá­nyú gyárak beolvasztásá­val is más vállalatokba, azaz voltak a változások­nak szembetűnő formai je­gyei, s vannak ma is, ami­kor szintén nem ritkaság az összevonás. Elég itt a Maglódi Vasipari Vállalat gyáregységként működé­sére, a Ceglédi Cipőipari Vállalatnak a Pest megyei Műanyagipari Vállalathoz történt hozzácsatolására utalni, vagy arra, hogy a Csepel Autógyár szintén más cégek beolvasztásával teremtette meg az új ter­mékek tömeges előállításá­nak feltételeit. V annak, akik sajnálják az önállóság elveszté­sét, de a nosztalgia nem gazdasági tényező. Akkor, ha valóban a mun­ka társadalmi termelé­kenységét növeli az össze­vonás. mielőbb túl kell jutni rajta, még ha elhang­zik is a futtatás vádja. Ab­ban, hogy 1970-hez mérten, hat esztendő alatt a Csepel Autógyár négyszeresére növelte a vállalati ered­ményt — nem ugyanaz, de az érthetőség kedvéért ír­juk le úgy. hogy a nyeresé­get —, döntő része a futás­nak volt. A futásnak, ami­hez ^-et nvitott a szptnVtfv iparfejlesztés, a közútijár- mű-gvártás központi fej­lesztési programja, s ami­hez erőt adott a közösség megszilárdulása, a vezetés növekvő színvonala, hogy futtatni csak azokat lehet, ak'k kénesek futni... A következő, s szintén nem mellékes kérdés az. vaion sértett-e. sért-e bár­kit. bármit pvár az autó­gyár. akár más. hoz^á ha- «oniásm sopőflá üzem hiva­talos megítélése? A párt aI. kongresszusa a gépipar jövendő fejlesztését az át­lagosnál gyorsaoo léptékű­ként jelöne meg, s ennek megfelelően 191 i'-ben pél­dául tíz százalék a terme­lés tervezett bővítése. Ez sem szeszély, hanem szük­ség diktálta elhatározás, ivimd a Hazai, mind a kül­földi piacokon a korszerű gépipari termékek iránt tartós a kereslet növeke­dése, s ezek ún. kemény áruk, azaz bárhol, bármi­kor eladhatók. A megye gépipari vállalatainál a kedvezőtlen piaci viszo­nyok ellenére is folyamato­san gyarapodott áz árbevé­tel, így például a Ganz Műszer Művek Árammérő- gyára egyetlen korábbi esztendőben sem tudta olyan mértékben növelni dollár elszámolású export­ját, mint. a legutóbbi két évben. Vajon indokolatlan, érdemtelen „futtatás” volt — s most nagyon is ide kí­vánkozott az idézőjel —, hogy a gödöllői gyár az el­sők között kapott export­jogot? T arthatatlan helyzet te­remtődnék akkor, ha a népgazdaság — s kipróbáltuk már ezt is, ismert eredménnyel! — valamennyi vállalat számá­ra azonos fontosságot tu­lajdonítana. A szerepkör megkülönböztetése érthe­tően rangsorolás, s ez oly­kor nem zajlik le fájda­lommentesen. Napjainkban korántsem az a gond, hogy bizonyos vállalatok miért futnak, hanem az, mások miért topognak, várakoz­nak, miért nem tudnak gyorsaoo ritmusra átválta­ni?.1 Érdekes módon azon­ban a viták akörül zajla­nak, helyes-e az iparágak, vállalatoK egy részének öi- namiKUs fejlesztése — így a megyében például a hír­adás- és váKuumtechnikai üzemeké — s nem azon, mi moüon lenetne az ala­csony hatékonysággal dol­gozó termelési egységeknél javulást elérni. Irigység bújna mag a só­haj ok, az aggodalmak mö­gött, vagy valami más? Hajiunk arra, hogy az irigységnek ehhez semmi köze, sokkal inkább annak, hogy köt a megszokás, a régi gyakorlat emléke. Az akkor érvényesülő elvek valóban nem tettek kü­lönbséget vállalat és válla­lat között, mechanikusan osztották el a forrásokat, s ugyanígy értékelték az eredményeket. A gazdasági fejlettség bizonyos fokáig ez elviselhető, sőt, termé­szetes, ám később gátja a haladásnak. Szó sincs e gát leomlásáról, mert sok te­rületen még állnak darab­jai! Az iparfejlődés lassú­ságának egyik magiiarázata éppen az, hogy még min­dig csekély a különbség­tevés az iparágak, a válla­latok között, dédelgetés azok jussa is. akik nem szereztek és szereznek jo­got erre. Nem baj tehát, hogy vannak, akik futnak. A baj az a gondolkodás- mód, melv azt kutatja, miért tehetik ezt. s nem keresi annak módját, mi­ként eredhetnének ők a gvorsan előre jutók nyo­mába. Mészáros Ottó nőkkel folytatott megbeszélé­sen — a közlemény megállapí­tása szerint — a miniszterta­nács elnöke kijelentette, hogy kormánya tanulmányozza az amnesztia, valamint a politikai oártok tevékenységét szabályo­zó törvény kérdését. Ugyanak­kor mindkét tárgyalófél erőtel­jesen elítélte a szélsőséges politikát folytatókat, akik kü­lönböző erőszakos cselekede­tekkel próbálják megakadá­lyozni a spanyolországi demok­ratizálásért kifejtett erőfeszí­téseket. A Idoncloa palotából távoz­ván, a baloldali pártok képvi­selői újságíróknak elmondot­ták, hogy a kormánnyal foly­tatott további tárgyalások időpontja még bizonytalan, ez a miniszterelnök közel-keleti utazásától függ. A kormány és az ellenzék kapcsolatfelvételét ellenző szélsőjobboldali körök hétfőn a késő éjjeli órákban újabb terrortámadást követtek el bal­oldali érzelmű személyek ellen. A vasárnapi gyilkosság után, amelyet az amnesztia kivívá­sáért szervezett tüntetésen kö­vettek el, hétfőn ismeretien fegyveresek behatoltak az egyik madridi ügyvédi irodá­ba, és három jogászt megöltek, további hét ember is súlyosan megsérült, közülük többnek válságos az állapota. Az ügyvé- (F oly tatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST: MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 21. SZÁM Ára 80 fillér 1977. JANUÁR 26. SZERDA Az idén is jelentősen bővül v _ az elektromos hálózat Hazánkban a villamosener- gia-igény 1938 óta mintegy hússzorosára nőtt. Ma már nem számít luxusnak a tele­víziókészülék, a mosógép vagy hűtőgép, a villanyvilágításról nem is beszélve. Mindez nem­csak újabb és újabb erőművek építését követeli, hanem egyre nagyobb feladato­kat ró az áramszolgálta­tókra is. Pest megye jelentős részé­ben a villamos energia iránti igények kielégítése, az üzem­zavarok kijavítása a Budapesti Elektromos Művek feladata. A válalat szervezeti felépítését január elsejével megváltoztat­ták. területi üzemigazgatósá­gokat hoztak létre. A változá­sokra vonatkozó kérdéseinkre Katona Sándortól, a szervezé­si osztály vezetőjétől kértünk választ. — Miért vált szükségessé az ÚJ ÜZEMIGAZGATÓSÁGOK PEST MEGYEBEN átszervezés, és mit jelent ez a megye lakosainak? — Célunk az átszervezéssel az volt, hogy kapcsolatunk a fogyasztókkal közvetlenebbé váljon. Az igények kielégítését, a panaszok orvoslását eddig ugyanis elég bonyolult, bürok­ratikus rendszer lassította. Ezért az év elején öt üzemigaz­gatóságunk és 10 megyei kirendeltségünk kezdte meg működését. így a villamos energia szolgál­tatásával összefüggő kérdések és kérések többségét közvetle­nül új egységeinknél lehet el­intézni. — Várható-e, hogy a decent­ralizáció eredményeként rövi­dül az üzemzavarok elhárítá­sának ideje? — Régebben egy-egy beje­Könnyítik a háztartási munkát Segítenek a barkácsműhelyek Tovább fejlesztik szolgáltató ágazataikat Pest megye ipari szövetkezetei Pest megye ipari szövetke­zetei az eiKövetkező években is tervszerűen tovább fejlesz­tik lakossági szolgáltató rész­legeiket. Már az utóbbi évek fejlődése is nagyobb * volt, mint az ország más vidékein. Ennek oka, hogy néhány év­vel ezelőtt viszont Pest megye a szolgáltatások arányában el­maradt az országos átlagtól. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy például a gépkocsi- és motorkerékpár-javításból származó árbevétel 149 száza- i lékKal nőtt és ma már négy javító szerviz van Pest me­gyében. A nagykörösi 70 ezer, a szentendrei 60 ezer, a kis- kunlacházi 40 ezer, a legna­gyobb, a budaörsi pedig 90 ezer óra évi kapacitással. Az előző ötéves tervben ezek mellett további öt szövetkezet­nél .nyolc községben hoztak létre kis- és gyorsjavítá­sokra alkalmas szervize­ket. Javult a rádió-, tv- és háztar­tásigép-javítás színvonala is. A háztartási gépek javítása után járó árbevétel 326 száza­lékkal növekedett öt év alatt, az elektroakusztikai berende­zések javításának forgalma pedig duplájára növekett. Négy és félszeresére emelke­dett a mosó-vegytisztító szalo­nok forgalma 1975-re, s e for­galomnövekedéshez nagyban hozzájárult az is, hogy a meg­rendelők gyors és pontos mun­kát kaptak, megnőtt a bizal­muk a tisztítószalonok iránt. Az elmúlt ötéves tervben csupán két lakossági szolgál­tatási ágazatban következett be jelentősebb visszaesés, és ez a lakáskarbantartás, illetve a „lábbelijavítás. A mostani ötéves terv a ko­rábbi éveknél is nagyobb fel­adatokat állít az ipari szövet­kezetek elé Pest Xmegyében. Elsősorban a háztartási mun­kát könnyítő szolgáltatásaikat kívánják fejleszteni, javítja emellett a lakáskarbantartás színvonalát, korszerűsítve a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos javításaikat. Az 1980-ig várható fejlődés első­sorban tehát az alábbi terüle­teket érinti: a mosást és tisz­títást, a takarítással kiegészü­lő lakáskarbantartást, a ház­tartásigép- és gépjárműjaví­tást, és új vonásként jelent­keznek majd a barkácsműhe­lyek. 1975-höz képest Pest me­gye ipari szövetkezetei az ötö­dik ötéves terv végére a la­kossági szolgáltatások köré­ben 87 százalékos árbevétel­növekedést kívánnak elérni. Ez 1980-ra 150 millió fo­rint értékű munkát jelent­Ennek érdekében több megyei ipari szövetkezet is foglalko­zik meglevő telepeinek bővíté­sével, illetőleg újak építésé­nek gondolatával. Az ötödik ötéves terv során hét ipari szövetkezet összesen nyolc szolgáltatóház felépítését ter­vezi, többek közt Vácott, Do­báson, Cegléden, Monoron és Szentendrén. A Nagykőrösön, Cegléden, Isaszegen, Kiskun- lacházán és Nagykátán műkö­dő ipari szövetkezetek motor­kerékpár-szervizek felállítását tervezik. Bővíteni szándéko­zik gépkocsiszervizét a buda- örsei vegyesipari szövetkezet. A textiltisztítás színvonalá­nak további javítása érdeké­ben újabb beruházásokra vál­lalkozik az aszódi vegyesipari szövetkezet, ahol a már meg­levő központi mosóüzem mel­lett bővítik a felvevőhálóza­tot is. A kisiparosok csökkenő szá­mával együtt növekvő gond, hogy kevés a megyében a ci­pőjavítással foglalkozó mes­ter. A szakmában az átlagos életkor a felmérések szerint 55 év felett van, s a javító- részlegek száma is inkább csökkent az elmúlt években, semmint növekedett volna. A megye ipari szövetkezeteinek ötödik ötéves tervében három új cipőszalon fel­állítása kapott helyet. Az egyik Cegléden, a másik Vácott, a harmadik pedig Százhalombattán nyitja meg kapuit az elkövetkező évek­ben. Végezetül még egy adat: to­vább emelkedik az idén az ipari szövetkezetek lakáskar- d an tartásból származó árbevé­tele a megyében. E munkák ér­téke a tervek szerint az év végére eléri a 9 millió forin­tot. lentés alapján a központból küldtük ki a szerelőket és a műszerkocsikat. Nemsokára azonban az üzemigazgatóságok és a kirendeltségek is megfe­lelő technikai felszereléssel és szakembergárdával rendelkez­nek majd a hibák kijavításá- ra. —'Ahhoz azonban, hogy va­lóban gyorsan elháríthassuk a hibát, a fogyasztók segítsége is szükséges, azzal, hogy pana­szukat mindig a területileg ille­tékes egységnél jelentsék be. Nagyobb körzetet érintő vagy élet- és vagyonbiztonságot ve­szélyeztető zavarok bármikor bejelenthetők, éjjel-nappal ügyeletet tartunk. — Véleményük szerint mi­lyen a megye villamosenergia- ellátotts&ga, és mennyi pénzé­be, idejébe kerül valakinek, ha be akarja vezettetni lakásába az áramot? — Pest megyében gyakorla­tilag mindenhol van már ve­zeték, mindössze egyes külte­rületeken lehet gond. Az energia bevezetése és a fogyasztásmérő óra felszerelése egy-egy háztartásban, mintegy 1500 forintba kerül. A kérést legrosszabb esetben 30 napon belül tudjuk teljesíteni. A be­vezetéshez most már azonban általában építési engedély be­mutatását is kérjük. — Hol terveznek a közeljö­vőben hálózatbővítést, illetve korszerűsítést ? — A lakótelepi építkezések minden esetben megkövetelik a hálózat rekonstrukcióját. Így jelentős bővítésre volt szükség Dunakeszin, Vecsésen és Szent­endrén. Az idén Érden, Magló­don, Majosházán és Szigethal­mon tervezzük a hálózat na­gyobb mértékű bővítését. A karbantartás és felújítás különben állandó és folya­matos feladatunk, hiszen ami tegnap még elég volt egy területen, az holnap már nem tudja kielégíteni az ugrásszerűen növekvő igénye­ket. H. Sz. Burgonyaprizmák Gödöllőn A Pest megyei MÉK gödöllői telepén az idén mintegy 70— 80 vagon burgonyát tárolnak- Ez a telep látja el a gödöllői já­rás boltjait áruval. Szállítás előtt zsákokba szedik a burgonyát. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke India nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte F. A. Ahmed in­diai elnököt. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Indira Gandhi miniszterelnökinek küldött üdvözlő táviratot az évforduló alkalmából. Dr. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogad­ta Árgyeján Sándort, hazánk első, az Angolai Népi Köztár­saságba akkreditált rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Jan Fojtik, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára tegnap fogadta az MSZMP Központi Bizottságának pártm»nkás- küldöttségét, amely Grósz Károlynak, a Központi Bi­zottság osztályvezetőjének ve­zetésével tartózkodik Cseh­szlovákiában. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja tegnap Amszterdamba uta­zott, hogy megfigyelőként részt vegyen a Holland Mun­kapárt január 27—29. között sorra kerülő rendkívüli kong­resszusán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom