Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-23 / 19. szám
Falusi fiatalok hete A KISZ gödöllői járási bizottsága elkészítette a falusi fiatalok betétiek járásbeli programját. A rendezvénysorozat célja, hogy a KISZ IX. kongresszusa határozatainak szellemében a falun élő, a mezőgazdasági és a kereskedelemben dolgozó fiatalok mozgalmi munkáját fellendítse. Az érdi Benta-völigye Mező- gazdasági Termelőszövetkezet központjában ' rendezik meg január 29-én a termelőszövetkezeti KISZ-titkárak Pest me. gyei tanácskozását. A járási rendezvények sorát tegnap nyitották meg a gödöllői művelődési házban. Túrán, a művelődési házban január 25-én, délután négy órakor tapasztalatcserét tartanak. Téma: a Mindenki iskolája akcióba való bekapcsolódás. Veres Péterre emlékeznek január 30-án a hévízgyörki művelődési házban. A Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyárának kultúrtermében lesznek a járási asztalitenisz és sakk téli kupa döntői, február 6-án, 9 órakor. Február 23-án délután fél háromkor kezdődik az Agrár- tudományi Egyetem klubjában a fiatal agrárértelmiségiek tanácskozása. A járás termelőszövetkezeteinek többségében január 23- ától február 10-ig tartják meg a nyitott kapuk napját. Az akciókat a termelőszövetkezetek. az ÁFÉSZ-ek, az iskolák vezetői, a KlSZ-szervezetek és az úttörőcsapatok képviselői rendezik. Erdőkertesen Járási énekegyüttesek szemléje Énekegyüttesek, hangszeresek, zenekarok járási bemutatóját tartják Erdőkertesen ma az útitörőszövetség járási elnökségének 1976—77. évi kulturális szemléjének keretében. Egyidejűleg megnyitják a gyermekraj z-kiállítást, melynek elbírálásában Ivánka László, a magyar rajzpedagógusok országos szövetségének főtitkára is részt vesz. A járási hivatal művelődési osztálya és az úttörőelnökség kulturális bizottsága a községekben dolgozó rajzpedagógusokat meghívta a bemutató utáni konzultációra, amelyen az iskolai rajzoktatás esztétikai és nevelési kérdéseiről tartanak eszmecserét. IIUSZ EVE SZOLGALATBAN Másképp nem lehetett Jóízű beszélgetéseken szokott előfordulni: egyszer csak valaki fölkapja a fejét, hunyorítva a messzibe réved — honnan is indultunk? — kérdezi. Tényleg, harapnak rá a többiek is, s pörgetik az eseményeket visszafelé, mígnem közösen, egymás szavába vágva eljutnak az első mondatokig, melyeknek látszólag semmi közük az utóbbi témához. Jobban belegondolva azonban mindegyre rá kell jönnünk, a nagyon távoleső dolgoknak is van közül egymáshoz, fölleljük bennük azokat az összefüggéseket, melyek ismeretében azt kell mondaniuk, nem is juthattunk volna máshová. Mi, ott, akkor nem. Bucherna Nándor életútja is ezerféleképpen alakulhatott volna. Tudva az eseményeket, törvényszerűnek kell tartanunk, ami vele történt, amit és ahogyan tett. Választásai önkéntesek voltak, de szorosan kötődtek helyzetéhez, környezetéhez, az őt körülvevő társakhoz. A társak, idősebbek és egyívásúak véleménye, cselekedetei, talán nem azon nyomban, de „beépültek” döntéseibe. Elhatározta, belép a kommunista pártba, 1945-ben, fiatalon, huszonnégy évesen. Vajon akikor is így dönt-e, ha apja nem szakszervezeti bizalmi, s nem küldi a kis Nándit olykor a Magdolna utcába tagsági bélyegekért. Akkor is ebbe a pártba kérte felvételét, ha apósa, önálló gödöllői kőműves létére nem kommunista párttag a felszabadulás előtt? Bucherna Nándor ennyit mond erről: — Ok, 19-es emberek ismertettek meg a mozgalommal. Látott mást is. Azt, hogyan bánnak a gödöllői gyűj tótáborba irányított zsidókkal. — Miért teszik ezt velük? Mert más valiásúak? S ha véletlenül én is ilyen vallásé volnék? Ugyanígy kérdezett 1956- ban, amikor az Üllői úton si- heder legényeit puskával hadonászva szaladgálnak föl, s alá; „Nándi bácsi eljött a szabadság!” Szabadság? A teherautókon véresre vert fiatal fiúk, s a felirat: így jár minden ávós. — S ha én lennék ilyen fiatal, mint ezek a kis- katonák, engem soroztak volna a karhatalomba? — Amikor megkérdezték november 4-e után, vállalom-e a fegyveres harcot, igent mondtam. Irtóztam a gyilkolástól, az emberirtástól — ezért. Hogy ilyesmi sose fordulhasson elő. Hogy sose lássak többet összesült, széncsomóvá égett embereket. Szerencséje volt Bucherna Nándornak. Húsz éve fegyverben van, de fegyverét egyszer sem kényszerült használni. Csak gyakorlásra. — Megszerettem az acélkék egyenruhát — mondja —, meg a fegyvert is. — Megszerette a fegyvert? Mit lehet azon szeretni? Ö, aki irtózik az erőszaktól ? — Ügy, mint ahogy a lakatos szereti szerszámait, s az esztergályos a gépét. Mint eszközt. Gyakorolom magam, hogy tudjam használni, ha Kinek és minek új faluja Váckisújfaín? Uaulus, sacerdos de Nova ... Egy 13. század végi pápai tizedjegyzék, decimárum a korabeli latinság szerinti Nova szóval azt az Üjfalut nevezi meg, amelynek nevét a későbbi források Wyfalu alakban írják. Később Kisújfalu- nak nevezik, mai hivatalos neve Váckisújfalu. A decimárum tartalmazza járásunk mai legkisebb népességű települése akkori papjának nevét is, magyarul: Pál pap. Kérdésünk: melyik helyiség népessége egy részének új települése lehetett Wyfalu, azaz Újfalu? A régiségben több helység volt a környéken, mint jelenleg. Ma már csak lakatlan puszta vagy határrész Ecs- kend, Megyer, Felsőmácsa, Kér, Thass, Szeg. Fljfalu a török hódoltság idején kihalt, utáha királyi rendelet és az akkori birtokosok szlovákokkal telepítették be. Vácegressel együtt máig megőrizte szlovák nemzetiségű jellegét, míg Aszód, Isaszeg, Domony, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Csömör már csak törzslakosságában szlovák. Üjfalu magja: Budin, Dolny konec, azaz Alvég, Dlhy ko- nec, azaz Hosszúvég, Horny konec, azaz Felvég. Határrészei: Bocóka, Borovicka, azaz Kiserdő, Cerina, azaz Cseres, Cernik, Dedinská luka, azaz Falu rétje, konopisna, azaz Kenderföld, Novina, azaz Űj- hegy, Proletárki, azaz Proletárok, Sibéria, azaz Szibéria, Stará hóra, azaz öreghegy, Zahrád, azaz Kertek alja, Pas- komi, azaz Páskomok, Osigiacke, azaz Öszeg, Fédvár, azaz Fődvár, köznyelven Földvár, Kiar, azaz Kér-puszta. A Vác előtagról több írásomban szóltam. Mások is rámutattak már, hogy ez az előtag onnan van, hogy a század- forduló tájáig az Alsó-váci járáshoz tartozott mai egész járásunk, tehát a régi járási székhely, a várossá nyilvánításának 900. évfordulóját a közelmúltban ünneplő Vác nevével azonos az előtag. A Vác városnév és előtag eredetével azonban eddig adós maradtam. Valkó földrajzi nevei című írásomban kimutattam, hogy ez a helységnév az ógörög Valentinosz, erős, egészséges középkori egyházi latin Valentinus alakjának többszörös rövidülése, majd továbbképzése útján alakult ki: Valentinosz — Valentinus — Valentin (ma szerzetesi és családnév, bár orosz hatásra keresztnévként is feléledt), Vá- lent (ma családnév) — Vál (Vajda János szülőfaluja) — Valkó (Pest megyén kívül Zemplénben és Kolozsban is van). A Valkó egyikféle továbbképzése: Valkony (családnév), Valkonya (dunáintűli falu). A Vál alaknak rövid ma^ gánhangzós Val alakja is kellett hogy legyen. A Val eredetileg becéző — kicsinyítő alakja a Vacs (ez Pusztavacs község szavának utótagja), míg a Vál ugyanilyen alakja i a Vác. Vác eredetileg világi j vagy egyházi elöljáró vagy ! birtokos lehetett. A névadó i Vácon kívül azonban mások- í nak is lehetett ilyen neve. i D. J. meg kell védenem magam, ha védeni 'kell a rendszert. Különben szükséges rossznak tartom. Jó volt, amikor annak idején bevonták a munkásőröktől a pisztolyt, amit addig magunkkal horditunk. Mindig arra törekedtem, hogy békésen oldjam meg a helyzetet. Nemrégiben egy kérdőíven azt tudakolták tőle is, meddig marad még fegyverben. Amíg egészséggel bírom — írta a négyzetbe. — Hátrányom sosem volt amiatt, hogy szolgálatba kellet mennem. Munkahelyemen is megkaptam a támogatást, helyettesítésemmel egy-két éve voltaik gondjaim, de most olyan kolléganő van mellettem, akivel jól megértjük egymást. Családom is megértő volt mindig. Feleségem sosem tett szemrehányást, ha akár éjjel mentem szolgálatba. A szolgálat nyugodt, tisztességes ellátásához nélkülözhetetlen a tudat: otthon minden rendben. Tudják ezt a vezetők is. Nem véletlenül adnak a munkás- ő" fel eséseknek — Bucherna Nindorné is megkent a — a Haza Szolgálatáért kitüntetést. Bucherna Nándor nemcsak az acé’kék egyenruhához és csa’ádjához hű: 1953 óta dolgozik az agrártudomány: egyetemen, 1961 ó+a a sokszorosító üzem vezetője. 56 éves, két felnőtt fia van. — Sorsommal elégedett vagyok, amit akartam, elértem. A PEST MEGYEI HÍRLAP különkiadása SSfetk é ,/'i-f «■ ,-v. • Z gSaB ; ■ -a ■■ IV. ÉVFOLYAM 19. SZÁM 1977. JANUAR 23., VASÄRNAP Kedvező változások eltárják és hasznosítják a tartalékokat Ahogy leereszkedtünk a dombon, ismerősöm oldalba bökött és jobbra mutatott: látod azt a magas tömböt, arról a cégről jót még nem írtunk. Maja megismered őket te is. Ez is kiment a fejemből, mint a többi információ nagyobbik hányada; új helyen ki tud annyi mindent megjegyezni. Valahol, valamely agyrekeszemben azonban elraktározódhatott; amint egyik község tanácsi embere panaszkodott a KKMV-re, rögvest eszembe jutottak ismerősöm szavai. Még néhányszor megtörtént ez, tudnüllik, hogy szidták a vállalatot. Néhány hete hallottam az első jó szót egy megrendelőtől: „az új vezetőség óta másképp mennek a dolgok”. Másképp: jobban. Helyszíni tapasztalataim, illetékes pártvezetők véleménye is ezt látszik igazolni. Elő- és holt munka Érdekelt, ha kedvezőek a változások, minek köszönhetők. Jelen írásnak nem feladata átfogó képet rajzolni a közmű- és mélyépítő vállalatról, ennél szerényebb a célja: azt szeretnénk szemügyre venni, hogyan használják ki az élő- és holtmunkát. Magyarán: az embereket és a gépeket. A vállala,t az egyéb kategóriába soroltatott, felvehet új építőipari munkásokat. Jelentkeznek-e? Nem jelentkeznek. A tavalyi átlaglétszámot tekintve 300 új dolgozó kellene, ha azt az 500 millió forint értékű munkát el akarnák véA tavaszra készülnek A Gödöllői Agrártudományi Egyetem parkfenntartó kertészetének üvegházaiban közel százféle cserepes és kiültetésre kerülő virágot gondoznak. Hadnagy Ferencné és Laukó Ferenc a cserepes virágok talaját lazítják. Tavasszal 3 ezer tő muskátlit ültetnek ki az egyetem előtti parkba. Megyes Lászlóné és Horváth Ferenc a vörösen pompázó kerti növény töveit vizsgálja. Ifj. Fekete József felvételei gezni, ami működési területü- Kön elvégzésre vár. A mércét ezért eleve alacsonyabbra tették: 416 milliót terveztek. A múlt évi teljesítményhez viszonyítva 65 milliós növekedés. Ennyi munkának úgy tudnak a végére jutni, ha termelékenységüket fokozzák, legalább 9 százalékkal. A növekmény kétharmadát így kívánják fedezni. Űj munkások alig jönnek. És a meglevők? Ragaszkodnak vállalatukhoz, vagy különösebb szívfájdalom nélkül veszik a kalapjukat? Az utóbbi áll közelebb az igazsághoz. Tavaly 70 százalék voLt a fluktuáció. És ez már eredménynek számít! Az előtte való évben száz dolgozó közül hetvennyolc cserélődött. Az egyik óriási tartalék tehát: megtartani a már valamilyen fokon gyakorlott, a munkához, társaikhoz, s a gépekhez szokott embereket. Hogyan, mi módon? Foglalkozni velük — vágja rá igazgató, párttitkár, munkaügyis. No jó. Ez esetben mit takar a sokszor hallott foglalkozás? Tiszta, a körülményekhez képest otthonos lakókocsit, mosdót, öltözőt, meleg ételt. Szállítóeszközöket, amelyeken aránylag kényelmesen juthatnak el a munkások munkahelyükre. A gazdatudatnál még nem tartanak. Ott már igen, hogy jobban tájékoztassák munkavállalóikat a vállalat dolgairól. Értekezleteken és tanácskozásokon, taggyűléseken és brigádmegbeszélésen; 1975 óta a rendszeresen megjelenő üzemi híradó révén is. A hátország A „foglalkozásnak” is lehet köze a munkaidő és a gépek jobb kihasználásához. Kell azonban más Is. Ellenőrzés és jobb tervezés, szervezés. Tavaly a vállalati vezetők sűrűn megjelentek a munkahelyeken. Reggel és délután. Sűrűn, ám mindig mégsem lehetnek ott. Számokkal nem mérhető és nem bizonyítható, de a vezetők meg vannak győződve róla: helyszíni szemléjüknek nagy a pszichológiai jelentősége. Ezzel a hátországgal az építésvezetők is határozottabban merik megkövetelni a munkafegyelmet. Mint sok minden, a következő újítás is, a múlt évhez fűződik: a munkások ebédideje hivatalosan fél óra. De -eggel izni is kell és szoktak. Arra nem is gondoltak, hogy megszüntessék a délelőtti leállásokat, azt viszont elérték, bogy a negyedórás pihenőt mindenki ledolgozza. Igaz, az ötletet nem fogadták egetverő ovációval. Nézzük ezek után, mit tettek és tesznek a szintén agyonhasznált jobb munka- szervezés címén a KKMV-nél. Egy következtetést már az eddigiek ismeretében levonhatunk: ahol nagyon laza a gyeplő^ ahol nagyon spontán történik minden, az irányítás, a munkák tervezése és szervezése, ott nem nehéz látványos ereomenyeíiet elérni. 1975-ről 1976-ra például 15 építésvezetőséget tizenkettőre csökkentettéit. A centralizáció 10 százalékos termelésfelfutást teit lehetővé. Nyilvánvaló, a további Összevonások nem hoznának ilyen sikert, sőt, lehet, hogy ellenkező lenne a hatásuk. Pillanatnyilag mégis a központosítás van napirenden. A szállítójárműveket, munkagépeket, szakmunkásokat így lehet gazdaságosabban foglalkoztatni. Létrehoztak — hogy ismét egy példával érzékeltessük ezt — egy vállalati ácsbrigádot. A központból irányítják őket oda. ahol ácsra van szükség. Korábban az építés- vezetőségeken voltak ezek a szakmunkások. Amikor azonban kifogyott a szakmunka, mást csináltattak velük, olyasmit. amit egy betanított vagy akár segédmunkás is elvégezhetett volna. A központból Ugyanígy a gépeket Ha minden építésvezetőség rendelkezik a megfelelő munkagépekkel, óhatalan a fölösleges állásidő, hiszen, ha mondjuk éppen nincs kotrómunka, a kotrógép áll, és úgyszintén az árokásó vagy egyéb munkagép. Az idén a központban részletes ütemtervet készítettek, és eszerint irányítják a központi gépparkból a masinákat a munkahelyekre. Jó nagy ráhagyással terveztek — tegyük ezt is hozzá —, nemcsak a mindig előforduló „gubancokat” kalkulálták be, de azt is, hogy a mai munkaerkölcsök miatt — 70 százalékos fluktuáció! — mindig számítani kell váratlan távolmaradásokra: testi és lelki betegségekre. Technikai akadályai is vannak a feszesebb tervkészítésnek: gépláncaik hiányosak — 1978- ra lesznek teljesek —, emiatt két gépi művelet között az ásóé és a lapáté a terep. Folytathatnánk a kisgépesí- téssel, de legyen elég ennyi a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat intézkedéseinek illusztrálására. Azon is fölösleges meditálni, mi lenne, ha nem volna új vezetőség, kényszerítő közgazdasági környezet. Hiszen mindkettő van. Kör Pál Mindenütt csak kék az ég Váradi Hédi Gödöllőn Mindenütt csak kék az ég címmel tartják meg Váradi Hédi előadóestjét a Pódium irodalmi sorozat negyedik előadásán. A gödöllői művelődési ház nagytermében tartandó műsor időpontja: január 24, hétfő, este hat óra. Klubdéloíán Színes diavetítéssel egybekötött klubdélutánt rendez a gödöllői városi tanács testnevelési és sportfelügyelőségének természetbarát szövetsége január 24-én, hétfőn délután 5 órakor. Az érdeklődők megismerkedhetnek az NDK és Lengyelország nevezetességeivel, a lengyel Kárpátok szépségeivel. A díjtalan összejövetel színhelye Gödöllő, Szabadság tér 1. k
