Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

Beszámoló taggyűlésen Még többet, még jobban Előtérben a gazdaságpolitikai kérdések A Pest megyei Beruházási Vállalat kommunistáinak be­számoló taggyűlésén a beruhá­zások jobb előkészítése és a munkafegyelem erősítése állt a vita középpontjában. Csupa húsbavágó, közérdekű problé­ma. Az alaphangot — kétségkí­vül — az alapszervezet vezető­ségének közös gonddal készült, önkritikus beszámolója adta meg, ehhez csatlakozott az a tíz felszólaló, aki más-más irányból közelítve jutott el ugyanoda: az idén még töb­bet, még jobban kell dolgozni. ★ Idézzünk a beszámolóból: „Noha az építőipar teljesítmé­nye elmaradt a tervezettől, a j lakásépítés előirányzatát mégis ' teljesítettük, sőt — minimá­lis mértékben bár —, túltelje­sítettük.” Milyen egyszerűen | hangzik első hallásra, pedig mennyi tárgyalás, kilincselés, j mozgósítás, erőfeszítés van mö­götte! Hiszen az irányító és végrehajtó munka színvonala — megint csak a beszámolót idézem — és jegyelme gyak­ran elmaradt a követelmé­nyektől; a lakásépítésre kije­lölt területek előkészítése, a lakásátadások üteme még mindig nem megfelelő; a mun­kafegyelem, a munkaidő jobb kihasználása nem kielégítő; a kivitelező munkaszervezettsé­ge gyakran elmarad a kor­szerű építési technológiák ál­tal biztosított lehetőségektől. Mit tehetett ilyen helyzet­ben ez a maroknyi kommu­nistát számláló pártszervezet? Sokat — és tett is. Munkájá­nak középpontjában — túlzás nélkül — a tervfeladatok végrehajtásának politikai esz­közökkel való elősegítése, el­lenőrzése állt. Már a tavasszal elkészítette azt az intézkedési tervét, amely a megye 1976. évi gazdaságpolitikai cselek­vési programjának teljesítését szolgálva, pontosan rögzítette a kommunisták tennivalóit. Meghatározták a konkrét fel­adatokat: biztosítani az V. öt­éves terv sikeres megkezdését; befejezni az áthúzódó beruhá­zásokat; közreműködni a be­ruházások ésszerű koncentrá­lásában, besorolásában; a be­ruházási tevékenységet terv­szerűbbé, összehangoltabbá, hatékonyabbá tenni, rövidíte­ni a tervezési, előkészítési, ki­vitelezési határidőt; általános érvényű szemléletté tenni az ésszerű takarékosságot, és vé­gül, a vállalatnál megterem­teni a tervszerű munkaerő­gazdálkodást, szorgalmazni a munkaidő maximális kihasz­nálását, erősíteni a munkafe­gyelmet. Az intézkedési terv pontosan meghatározta a ki­emelt beruházási feladatokat, köztük az 580 ágyas kistarcsai kórház, a Szarvas Gábor utcai megyei csecsemőotthon, a cél- csoportos beruházásban épü­lő lakások, az óvoda- és isko­lafejlesztés, valamint a pán- di művelődési ház beruházási, kivitelezési munkálatait. A vállalat dolgozóival ter­meié,si tanácskozás keretében ismertették a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai cse­lekvési programját, valamint az alapszervezet intézkedési tervéhen megfogalmazott ten­nivalókat. Ezt követően a gaz­dasági vezetés rövid- és közép­távú programot, a szakszerve­zeti bizottság és a KlSZ-szer- vezet. önálló, de összehangolt munkatervet készített a dol­gozók mozgósítására. Az el­lenőrzés és az információ fo­lyamatosságának biztosítására területielelősöket bíztak meg, akik havonta beszámoltak a helyzetről a pártalapszervezet vezetőségének. Rendszeresen folyt a gazda­sági vezetők beszámoltatása is a feladatok időarányos végre­hajtásáról az alapszervezeti vezetőség ülésein, s ennek alapján értékelték az eredmé­nyeket, meghatározták a továb­bi teendőket a pártcsoport- értekezleteken, illetve a tag­gyűléseken. Ennek a folyamatos, állan­dó gazdaságpolitikai irányító­ellenőrző tevékenységnek volt köszönhető, hogy még idejé­ben felfedezték: az I—II. ne­gyedévi sikeres munka után, a III. negyedévben — részint objektív, részint szubjektív okokból — lemaradás mutat- | kozott a beruházások előkészí- , tésében. Ilyen objektív ok volt például a részletes rendezési tervek hiánya, amelyek nélkül pedig — a kormányrende­let értelmében — beruházást elkezdeni nem lehet; az árvál­tozások miatt az összes megle­vő kiviteli tervdokumentációt át kellett áraztatni a tervezők­kel, ennek következtében — persze —, lelassultak a szer­ződéskötések; sok esetben megtörtént, hogy a már el­készült, de még fel nem hasz­nált kivitelezési tervdokumen­tációkat át kellett dolgoztat­ni. mert túllépték a kötelező műszaki-gazdasági normákat.. Voltak aztán szubjektív okok is. például a beruházáshoz szükséges hatósági engedélyek beszerzésének lassúsága vagy a tervezési feladatok nem egy­értelmű meghatározása. Nos, a pártszervezet mindezeket fel­tárta. elemezte, majd a gaz­dasági vezetés elé terjesztette, s vele együtt dolgozta ki a legsürgősebb intézkedésedet a hibák kiküszöbölésére. Ezután a megyei tanács apparátusa pártbizottságához tartozó alap­szervezetek segítségét, együtt­működését kérték, hogy az év végéig hátralevő időben behoz­hassák a lemaradást. A kérés meghallgatásra ta­lált, mind a tanácsi szakosz­tályok, mind pedig a Pest me­gyei Tanácsi Tervező Válla­lat pártalapszervezeténél. Az így kapott segítség, a javuló együttműködés nemcsak az in­tézkedési tervben körvonala­zott célok megvalósulását eredményezte, hanem olyan, kölcsönösen segítőkész, jó kap­csolat kialakulását is, amely a különösen fontos tervezések előresorolásában, illetve en­nek eldöntésében nélkülözhe­tetlen. ★ Mind a beszámoló, mind pe­dig a vitában felszólalók jo­gos büszkeséggel nyugtázták, hogy a pártszervezet és a gaz­dasági vezetés szoros együtt­működésének eredményeként a kistarcsai kórház építkezése a tervezettnek megfelelő ütem­ben halad, s a megyei pártbi­zottság kezdeményezésére lét­rejött társadalmi összefogásról csak az elismerés hangján le­het szólni. Az ütemet ezután sem szabad lassítani, hiszen 1977-ben 200 millió forint ér­tékű munkát kell elvégezni! A Szarvas Gábor utcai megyei csecsemőotthont azóta már bir­tokba vették a rászorult ki­csinyek, s hogy így történhe­tett, abban a vállalat egész kollektívájának társadalmi munkája is közrejátszott. A lakásépítési tervet túlteljesítet­ték: állami célcsoportos be­ruházásban a tervezett 877 helyett 896, magánerőből — OTP, MÉSZÖV stb. — pedig a tervezett 862 helyett 972 la­kás építését bonyolították le; továbbá — a tervnek megfele­lően — 250 óvodai helyet és 20 iskolai tanterem építését Biatorbágyon és Tökölön. Joggal állapította meg a taggyűlés, hogy a tavalyi év legnagyobb pozitívuma — a gazdasági és a pártvezetés kö­zötti szoros kapcsolat, jó együttműködés. Ä gazdasági vezetés rendszeres igényt tart a pártszervezet ellenőrző, szer­vező, mozgósító munkájára, arra a felbecsülhetetlen érté­kű segítségre, amit a megyei érdekek melletti pozitív állás- foglalásával, a gazdaságpoliti­kai kérdések egységes értel­mezésével, az eredményesebb munka feltételeinek folyama­tos vizsgálatával, a megterem­tésükhöz nyújtott segítséggel, és — nem utolsósorban — a szocialista szerződések megkö­tésének szorgalmazásával, a partnervállalatok pártszerve­zeteivel kialakított jó együtt­működéssel nyújtott. Ny. É. Két évvel ezelőtt foglalkoz­tunk lapunk' hasábjain — egy olvasói levél nyomán — a ta­raiak gondjával: a vásárlók azt kifogásolták, hogy a ke­nyeret késve szállítják ki az üzletekbe a helyi Galga menti Rákóczi Termelőszövetkezet sütőüzeméből. Az akkori írás­ban a termelőszövetkezet il­letékese elmondta: a pékek nehéz körülmények között dolgoznak, de a megnyugtató megoldást mégis az jelentheti majd, ha nem egy, hanem két kocsi szállítja ki a kenyeret a boltokba. Akkor megszűnik a késedelem is. Korszerűtlenül György László, a termelő- szövetkezet sütőüzemének 41 éves vezetője gyöngyösi szü­letésű, immár 24 esztendeje pék. Rajongással beszélt szak­májáról. Megemlítette: ha most állna pályaválasztás előtt, ugyanúgy döntene, mint annak idején. Rövid bemutat­kozás után mondandóját így folytatta: — Amikor két évvel ezelőtt arról volt szó, hogy két kocsi beállításával megszűnnének a szállítási gondok, társaimmal a pékségben a hajunkat tép­tük mérgünkben. Nem ez volt a dolog lényege. A szállítási probléma is a termelés függ­vénye, mert hiába lenne két kocsi, ha még az egyiket sem tudtuk megrakni akkor, ami­kor a másik már visszaérke­zett. A legnagyobb baj az, hogy kevés kenyeret tudunk egyszerre kisütni, s ennek egyszerű az oka: korszerűtlen az üzemünk, amíg a lisztből kisül a kenyér, tizenhárom technológiai folyamatot kell végrehajtanunk. Csak az ösz- szehasonlítás kedvéért mon­dom el, hogy modern terme­lési rendszerben mindössze hat műveletet végeznek el a pékek. Mi még olyan forgó­karos dagasztógéppel dolgo­zunk, ami évtizedekkel ezelőtt számított újnak. Ezek után nem meglepő, hogy nálunk — a kályha hagyományos szén- tüzelésű ;— egy emberre két- három másik munkája hárul. Egyetlen megoldás lehetséges: vagy fejleszteni kell az üze­münket, vagy, ha ez nem kifi­zetődő. újat kell építeni he­lyette! S Itt. már felvetődik a kér­dés: járható-e ez az út? Visszafejlődés A túrái Galga menti Rákó­czi Termelőszövetkezet a ke­nyérellátás javítása érdekében 1970- ben megnyitotta sütő­üzemét: egymillió 400 ezer fo­rintos beruházással. Ebből az összegből 650 ezer forint volt az állami támogatás. Az in­dulást követően a pékek a hagyományos, négy sütőteres kemencéknél két műszakban dolgoztak, teljesítménybérben. Túrán kívül négy környékbeli községet is elláttak kenyérrel. Ebben az időszakban ötven mázsa kenyeret is sütöttek na­ponta, s egy sokatmondó. 1971- ből származó adat: nem A gondozónő egy napja Szimfónia hivatástudatra és érzelmekre Állásfoglalás az európai béke és biztonság ügye mellett A református egyház újjáalakult zsinatának ülése Tizenkét éves ciklusokra kap megbízást a magyaror­szági református egyház leg­főbb vezető testületé, a száz tagú zsinat, amely most meg­tartotta újjáalakuló ülését. Az eseményben részt vettek a hazai protestáns egyházak ve­zetői, valamint három ország­ból érkezett külföldi egyházi személyiségek is A zsinaton megjelent és felszólalt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A zsinat lelkészi elnökévé dr. Bartha Tibor püspököt, vi­lági elnökévé dr. Zsebők Zol­tán orvosprofesszort választot­ták. A zsinat nyilatkozatot fo­gadott el, amelyben támogat­ja a Hazafias Népront prog­ramját, állást foglal az euró­pai béke és biztonság ügye mellett, kinyilvánítja, hogy a magyarországi református egy­ház a jövőben is aktívan részt vesz a keresztény békekonfe­rencia tevékenységében. Egyszerű a számítás: egy legfeljebb hároméves gyermek súlya átlagosan 12 kiló. A gon­dozónő a gyermekotthonban legalább hússzor emeli fel a kiesőt. Nyolc gyerek jut egy gondozónőre. Az annyi, mint nyolcszor húszszor tizenkettő összesen tehát 1920 kilo­gramm. Nem csekély súly... A pálya kezdetéről — Három esztendeje dolgo­zom gondozónőként — meséli Kanaki Leftemé (a különös név magyarázata, hogy görög a férje), a Pest megyei Tanács Központi Csecsemőotthonában. — Egészségügyi szakközépisko­lában érettségiztem. Még a vizsga napján sem tudtam, ho­vá menjek dolgozni. Végül ba­rátnőmmel együtt választottuk ezt a pályát. Az utolsó pilla­natban. Szeptemberben a 25. Színház egyik előadására igye­keztünk, amikor megláttuk a csecsemőotthont. Hát így kez­dődött. — öten vagyunk testvérek — így Kamarás Judit gondo­zónő. — Már általános iskolás koromban eldöntöttem: gyere­kek között szeretnék dolgozni. Érettségi után csak szakképe­sítés nélküliként kaptam volna állást gyermekotthonban, így kerültem a csecsemőotthonba. — Én másfél hónapig admi­nisztrátor voltam, közgazdasá­gi érettségivel. Száraz, lelket­len munkának tartom — mondja Mogyorósi Erzsébet. — Beiratkoztam hát az egészség- ügyi szakiskolába. Amikor el­végeztem, ezt a pályát válasz­tottam. | — Sokan gondolják: nem is igazi munka a miénk. Csak tisztába kell rakni a gyereke­ket, megetetni, aztán jöhet a játék. AmiikO’- dolgozni kezd­tem, egy hétig én is így véle­kedtem. Nagyon könnyűnek tűnt a munka, és főképp mo­notonnak — emlékezik a kez­detre Kamarás Judit. — Ha a napi teendőket veszem szám­ba, a végeredmény tényleg egy­hangúnak látszik: az éjszakás gondozónő elmondja, ki nem aludt rendesen, ká volt nyű­gös. Utána megmelegítem a reggeli tápszert, ébredést sor­rendben tisztába rakom a ki­csiket, megetetem őket, ját­szom velük, rendbeteszem az ágyakat, utána alvás, etetés, játék váltakozik az esti mű­szakváltásig. Ugyanaz — más szemmel Kanaki Lei térné: — Reggel amikor bejövök — fél 5-kor kelek, Biatorbágyról járok munkába, s rettenetesen álmos vagyok — első 'teendőm, hogy felkapcsolom a villanyt. Hat óráig elsötétített szobában al­szanak a kicsik, felébredné­nek különben. Benézek minden ágyba, ébresztgetem őket. Visszanevetnek, a nagyobbacs­kák már fel is állnak. Van köztük, akit ha nem elsőnek veszek fel, sír. A kórházból születés után kerültek ide, a gondozónő mamapótlék nekik. Amíg a tápszert melegítem, be­szélek hozzájuk: biztonságér­zetet ad a gyereknek, leköti őt az emberi beszéd. Egyéves ko­ruktól már utánozzák a felnőtt hangját, figyelik, hogyan for­málja a szavakat. Mogyorósi Erzsébet: — Ami­kor egy gyereket kiemelek az ágyból, mindig mással kezdem, így igazságos. Néha azért ki­vételt is teszek a legsírósabb javára. Sok gyerek szívesen játszik, amíg tisztába teszem. A kezét nyújtja, nevet, felül, vagy húz maga felé. Vagy „rosszalkodik”, igyekszik fel­hívni magára a figyelmet. Ilyenkor repül a földre a hin­tőpor, a kamillás tál, a pelen­ka. Kamarás Judit: — Aki még nem ül biztosan, azt ölből ete­tem. Étvágy dolgában a mi gyerekeink jobban állnak, mint azok. akik a családiban nőnek fel. Ügyesebbek is a mieink: hathónapos korukban már mindannyian egyedül fogják és döntik a poharat. Kanakii Leltemé: — Én nem szeretem a járókát. Távol van­nak a gyerekek, a nagyobbak- kal a padlón szeretek játszani. Elkujtorognak persze és lesik, meddig tart a hallgatás póráza. Amikor hívom őket, rögtön visszajönnek. A fürdetés a leg­nagyobb közös élmény. Minden gyerek szereti a vizet. Egyszer­re csak egyikükkel foglalkoz­hatunk, s ez a leghosszabb bi­zalmas kettesben töltött idő. Sokat jelent az anya nélkül felnövő gyermeknek a szemé­lyes kapcsolat.... Több, mint munka ' A hallottak elgondolkodtat­nak: anya nélkül felnőni, szomorú sors. A csecsemőott­honi gondozónők nem csupán monotonnak tűnő munkájukat végzik, szinte anyák is. Nyolc­gyermekes anyák. Igaz, szere- tetüket sok felé kell osztaniuk, munkaidejüket is. Abban pe­dig sok mindenre kell sort ke­ríteni. Kétezer kilót emelni, mosogatni, takarítani, ételt hordani. Érdekes: a fizetségről a három gondozónő egyike sem szólt. Pedig nem keresnek sem túl jól, sem túl rosszul. Két- ezerhatszáz forint körüli a bé­rük. A hivatásukról minden pátosz nélkül szólnak. Szeré­nyek, és... kevesen vannak. A Pest megyei Tanács Köz­ponti Csecsemőotthonában az 51 gondozónői állás közül tíz betöltetlen. Tíz hivatás gazdát keres! Vasvári G. Pál kevesebb, mint egymillió kif­lit is készítettek. Ha ezt összehasonlítjuk a * mai állapotokkal, alaposan meglepődhetünk. A sütőüzem­ben ugyanis hét pék, egy mű­szakban 25 mázsa kenyeret készít, de nem négy község­nek, hanem csak a taraiak­nak. Kiflit évek óta nem süt­nek — a péksüteményt Aszód­ról kapják — az enre a célra vásárolt gép a sarokban poro­sodik. Megváltozott a korábbi helyzet: javában termel már az aszódi és a gödöllői ke­nyérgyár, de nincs messze in­nen a hatvani üzem sem. S talán mondanunk sem kell, mindhárom helyen korszerű, modern kemencékben sül a kenyér. Egyre kevesebben György László szomorúan újságolta: ilyen körülmények között nagyon nehéz megtar­taniuk az embereket. Nálul: nincs szabad szombat, s a munka is összehasonlíthataí lanul nehezebb — éppen a technológiai körülményei; miatt —, mint másutt. S hogy a fluktuációnak elejét vegyék, teljesítették javarészt fiat&i dolgozóik kérését: azzal a ja­vaslattal álltak elő, hogy ne este tíz órakor kezdjék a sü­tést, hanem éjfélkor, mert sze­retnék családjuk körében töl­teni még azt a kis időit is. Itt nem nyolc óra a munkaidő, nyújtott műszakban dolgoz­nak, s hajnali fél kettők»’ már javában sütik a kenyeret: az ellátásban ez az „enged­mény” nem okoz semmiféle fennakadást. De vajon ele­gendő-e mindez? Ottjántunk- kor ugyanis arról értesültüjik. hogy az üzemben az elkövet­kezendő időben már valószí­nűleg kevesebben lesznek: az egyik fiatalember a szak­munkásvizsga megszerzése után kenyérgyárba meg' dolgozni. Olyan helyre, ahr' jóval kisebb a szerveze igénybevétele, s azokon a gé pékén dolgozhat, amilyenn«' továbbképzési ideje alatt meg ismerkedett. Felelősséggel, de dönteni A termelőszövetkezet veze­tőségének álláspontjáról Kön czöl Ferenc főkönyvelőto. kaptunk tájékoztatást. A sütő­üzemmel kapcsolatos elképze­léseikről így beszélt: — Mindenekelőtt két dóig*.; kell világosan látni. Az egyh­áz üzem megnyitása évekk. ezelőtt. szükségszerű vök, mert a túrái kenyérellátás at- kor még — enyhén szólva — sok kívánnivalót hagyott ma­ga után. Mi vállaltuk, hág javítunk ezen a helyzeten, t. hagyományos kemencék azoi ban már az induláskor kicsi nek bizonyultak, olyannyi:; megnőtt a fogyasztás. Péksi. teményt most azért nem sú tünk, mert meggyőződésűn. hogy azt megsinylené a ke­nyér minősége. A másik de , log: termelőszövetkezetünk profilja a zöldség- és gyí; mölcstermesztés, a kenyérsü­tés kiegészítő tevékenységünk Alaposan meg kell gondc nunk a fejlesztés lehetőségé hiszen milliókról lenne szó. most már korszerű kenyérgy. rakait találhatunk környék szerte. A továbbiakban pedir újabb kérdésre kellene vál'r szólnunk: álljuk-e a verset munkaerő szempontjából nagyüzemekkel? Neki? ugyanis nincs saját utánp' 1 ásunk. Egy dolog azonbr biztos: sütőüzemünk jövők' az esetleges fejlesztés kérek az elkövetkezendő időben r1 pirendre kell tűznünk, s a jr rási terveket egyeztetve, község ellátását fieyelerr" véve felelősséggel kell dön* nünk. S ez utóbbi mondathoz had'" tegyük még hozzá: így kivár ía ezt azoknak a pékeknek p- érdeke is, akik évek óta ne­héz körülmények között, lel­kiismeretesen helytállva dol­goznak nap mint nap. A la­kosság pedig ragaszkodik e túrái kenyérhez: megszokták szeretik. Falus Gábor Tervek és lehetőségek (14.) Ml lesz a túrái kenyér sorsa?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom