Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 18. szám

Segített a szakszervezet Akik értik a törvényt Könyvtárt kapott ezer gyerek Fényes, lakkos a padló, szinte még érezni a festékszagot. Friss, habos-fehér a függöny ajtón, ablakon, a polcokon meg­bontatlan rendben 'sorakoznak a könyveik, és feliratok köny- nyítik köztük az eligazodást. Az egyik sarokban tekintélyes lexikonok, összefoglaló munkák támaszkodnak a falnak. Ar­rébb könnyebb és szórakoztatóbb olvasmányok ígérik a mesék és kalandok, az ifjúságnak szóló tudományos ismeretek bi­rodalmát. Arany betűk hirdették A napokban aranybetűs meghivoiAut jrezoesáteut a pos­ta egy sereg aoonyt gyerek­nek. Szövege így jsezaodötí: „Jó hír, ftgyetem! Ürömmel értesítünk, iwgy végre elké­szült a gyermerMönyötár’’! Az. örömre munden ok megvou, hiszen az elmúlt években ne­héz körülményéi közt látta ei feladatát az intézmény. 1968- ban nyert önállóságot a nagy­községi tanács épületiének egy 25 négyzetméteres nemiségé­ben. Egészen 1974 végéig ott működött, majd átmenetileg a Köztársaság utcában és a mű­velődési házban húzódott meg. Szorongató éveiben sem pár­toltak el ifjú olvasói', tavaly már kis híján ezren iratkoz­tak be. Álltkor a rövidesen megváltozó körülmények re­ményében fogadták őket. Az abonyi példa bizonyítja hogy azok cselekednek legin­kább a közművelődési törvény szellemében, akik az összefüg­géseket felismerve, saját le­hetőségeiket kihasználva ke­resnek megoldást. Napjaink­ban már a közművelődés nemcsak az erre hivatott in­tézmények ügye, hanem az egész társadalomé. Ez az elv vezérelte az abonyi vezető­ket, amikor ötletet kerestek a gyermekikönyvtár elhelyezé­sére. A Köztársaság utca 6. szám alatti ház a szakszervezetek szakmaközi bizottságának székhelye. A tágas épület fel­újításra szórt 1-t. Megállapo­dás született: a tanács vállal­ja a tatarozás költségeit, kifi­zeti a 450 ezer forintot, ha a ház egy részében heiyet ad­nak a könyvtárnak. Az egyez­ség megszületett, ezt, látva a Pest megyei Könyvtár 55 ezer forintot ajánlott fel a színvo­nalas berendezéshez, s az ÁFÉSZ és a három helybeli termelőszövetkezet is adott 25 ezer forintot bútorra, szőnyeg­re, függönyre, játékokra. Egy sereg üzem a szakmaközi bi­zottságnak nyújtott segítséget, hogy lakályossá tehessék megszépült otthonukat. Elismerést érdemelnek A megnyitón részt vevő Gálbicsek Károly, az SZMT elnöke és Békés György, a Pest megyei Könyvtár igaz­gatója elismeréssel nyilatko­zott a közös hasznosításban megújuló épületről, a gazda­sági szervek áldozatkész hoz­zájárulásáról. Jakab Béla, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője megnyi­tó szavaiban mint a közmű­velődés fontos intézményeiről beszélt a könyvtárról és az abonyi erőfeszítéseket méltat­ta!. E'mondotta, hogy a nyom­tatott betű, a könyv a műve­lődés, az ismeretszerzés alap- velő eszköze és különösen fontos a tanulóifjúság szá­mára, hiszen már gyermek­olvasóvá nevelést. Gálbicsek Károly az együtt­működés hasznát hangoztatta és a szakmaközi bizottság sa­játos lehetőségeiről beszélt, majd az SZMT ajándékát ad­ta át Retkes Istvánnak, a bi­zottság elnökének az eredmé­nyes szervezőmunkáért. Az új könyvtár még el sem készült, a tervek már meg­születtek. Bábcsán József né, a gyermekkönyvtár vezetője azt tűzte célul, hogy az idén el­érjék az ezer beirafkozót. Ol­vasnivaló jut valamennyinek, hiszen a könyvállomány hat­ezer kötetet számlál. Folyóirat, mese, zene A gyerekek nemcsak a le­xikonok, kézikönyvek haszná­latát sajátíthatják el, számos folyóiiraií'tal is megismerked hetnek. A hazai gyermekújsá­gokon kívül megrendelték a külföldön megjelenő magyar nyelvűeket és néhány idegen nyelvűt is. Ez azt jelenti, hogy az érdeklődők huszonhét féle újság és képeslap közül válo­gathatnak. A csoportos foglalkozáso­kat segíti, hogy a könyvtár melletti klubszobát is igény­be vehetik időnként. Rendsze­resse válnak a csoportos fog­lalkozások, havonta lesz zene­délután, hiszen hanglemezeik is vannak. Az óvodásoknak és a kisiskolásoknak mese­délutánt tartanak. Újdonság lesz a mesepályázat, melynek nyerteseit díjazzák majd. Arról is gondoskodnak, hogy a felcseperedők akikor se vál­janak hűtlenné a könyvekhez, amikor befejezik a nyolcadik osztályt. Gondoskodnak róla, hogy átkerüljenek a felnőtt könyvtárba, maradjanak olva­sók egész életükben, legyenek az irodalom, a könyvek bará­taivá, legyen ezáltal is tar­talmasabb, szebb az életük. Tamasi Tamás BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉSEK Ökölvívók az erdőben NEVELIK AZ UTÁNPÓTLÁST A Ceglédi VSE ökölvívó­szakosztályának 1976-ban el­ért eredményei elmaradtak a várakozástól. Csupán egy he­lyezést sikerült szerezniük az országos bajnokságon, emellett a barátságos csapatmérkőzé­sek száma is tovább csökkent, öt, találkozó volt, ezek közül néhány alacsony színvonalú összecsapást hozott. Valameny- nyi mérkőzést — vegyes csa­patokkal, serdülő, ifjúsági és junior korosztályokban — Cegléden rendezték meg, s mind győzelemmel járt. A leg­érdekesebb, s egyben a leg­jobb találkozót az FTC ellen vívták, mely a CVSE 13:9 arányú győzelmével végződött. — Milyen eredményeket ér­iek el a múlt év egyéni ver­senyein, s ezekkel miért ma­radtak el a korábbiaktól? — kérdeztük az ökölvívók edzőjé­től, Dávid Ferenctől. — A junior magyar bajnok­ságon papírsúlyban Károly Sándor bronz érmet nyert, . s ezzel szakosztályunk számára 4 olimpiai pontot szerzett. Saj­nos, ez a pontszám a későb­biekben már nem szaporodott, így elmaradtunk az 1975-ös pontgyűjtéstől. Ebben közre­játszott az is. hogy a serdülők döntőjén nem indultunk, mi­vel az előcsatározások során, a vidéki bajnokságon- nem vehe­tünk részt, ugyanis késve ér­keztünk a helyszínre. Ezzel el­A szolnoki rádió műsora •Tannál* 24«(«1 30-ig Hétfő: 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. 17.05: Hétfői hul­lámhosszunk — zenés, aktuá­lis riportműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Negyedóra rock. 18.27: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. 18.30—19.00: Szlovák műsor. Kedd: 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. 17.05: A Bachmann Turner együttes műsorából. 17.15: Jegyzet. Pár perc dzsessz. 17.25: Szemle üzemi lapokból. Részletek Szirmai Albert operettjeiből. 17.45: Üt- törőhíradó. 18.00: Alföldi kró­18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.28: Hírösszefog­laló, műsorelőzetes. Péntek: 17.00: Műsorismer­tetés, hírek. John Mayall éne­kel. 17.10: Utógondozottak. A Magyar Rádió vonóstánczene- kara játszik. 17.35: Intermez­zo. A hónap alföldi zenei ese­ményeiről. 18.00: Alföldi kró­nika. 18.15: Táncmelódiák. 18.27: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat: 17.00: Hétvégi ka­leidoszkóp. Műsorismertetés, hírek. Szerkesztik a hallgatók. iütaTlsTÍS: ~a”Slade együttes I Közben: Tudósítások, kisripor- 18.28: Hírössze- ltok a het eseményeiről. Sla­felvételeiből. foglaló, műsorelőzetes. Szerda: 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. Dean Martin éne­kel. 17.10: Az újságíró jegyzet- füzetéből. 17.15: A kiskunfél­egyházi citerazenekar játszik. 17.25: Zenés autóstop — köz­lekedési magazin. 18.00: Alföl­di krónika. 18.15: Ritmuskok­tél. 18.27: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. 17.05: Hét köz­ben — zenés riportműsor. gerantikvárium. Az újságíró jegyzetfüzetéből. Előadók. ÁBC-ben. A hét embere. A nap hírei. 18.28: Hírösszefoglaló. Vasárnap: 9.00—10.00: Vasár­napi magazin. A tartalomból: Lapszemle. Staféta a mikro­fonnal. 10.00—10.30: Szlovák műsor. A tartalomból: Üj kö­zösség Kiskőrösön. Bemutat­juk a kesztölci múzeumot. Hí­rek, lapszemle. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. estünk néhány helyezés meg­szerzésétől. — Egyénileg Károly Sándor mellett elsősorban Vajda Sán­dor érdemel említést. Ismét el­érte az ifjúsági aranyjelvényes szintet. Több országos, ifjúsági versenyen első helyezést ért el, s emlékezetes, jó ökölvívást mutatott az utánpótlás legja­vát felvonultató Énekes István emlékversenyen, amelyen har­madik lett. Az ezüstjelvényt Pataki Sándor szerezte meg. — A mérsékeltebb eredmé­nyek között azért örömünk is akadt. A Magyar Úttörő Szőr vétség megalakulásának 30. évfordulójára rendezett ün­nepségre — a pusztavacsi er­dőbe — meghívót kaptunk. A tíz ceglédi pár bemutatója nagy sikert aratott. — Mit várnak 1977-től? — Célunk az utánpótlás ne­velése. Szeretnénk, ha fiatal­jaink, rendszeres edzésmunkát végezve, sokat fejlődnének, s helyezéseket érnének el az országos bajnokságokon. U. L. Á r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HÍR A CEGLÉDI JAPAS ES CEGLÉD VÁQOS SZÉRE XXI. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 1977. JANUAR 22. SZOMBAT Teljesíthető a terv Hasznot hoz a háziipar Néhány hete eredményeket elkönyvelve búcsúzhatott a múlt évtől a Cegléd és Kör­nyéke Háziipari Szövetkezet. Az éves tervet, melyet 20 millió forintra terveztek, en­nél mintegy 700 ezer forinttal többre, 103,4 százalékra sike­rült teljesíteni. Nagyon ko­moly munkát, nehéz hónapo­kat foglalnak magukba ezek a számok, hiszen nem volt könnyű év a tavalyi. A terv- teljesítésre kihatottak az új szabályozók, a konfekcióter­mékek készítése, szállítása vontatottan indult, az új me- retszabványok életbe lépte miatt A feladatokkal mégis sorra megbirkóztak. A varró részleg munkája 14,2 millió forintot hozott, a ceglédberceli gépi kötő részleg több mint 3 millió forintot, a bedolgozó kézi kötők és horgolok, akik szebbnél szebb egyedi darabok­kal öregbítették hazai és ex­portpiacon is a szövetkezet hí­rét, nevét, 1.8 millió forint értéket termeltek. A ceglédi méretes szolgáltatórészleg kis­szériás termékei 1,3 millió .fo­rintot, a lakosság számára a méretes szolgáltatás több mint 200 ezer forintot eredménye­zett. Nyereséggel zárták tehát az elmúlt évet, s mint a szá­mítások kimutatják, a szövet­kezeti tagok számára már hat nap részesedés így biztosítva van. A Cegléd és Környéke Há­ziipari Szövetkezetnek 135 dolgozója van. A ceglédi üzemházban és a szolgáltató- részlegnél 75-en dolgoznak, a többiek munkahelye az abo­nyi és a nyáregyházi központi varrórészlegben, illetve a ceg­lédberceli kötődében van. Be­dolgozóként több mint 200-an kapnak fnunkát Dél-Pest me- ?ve több településén. Törteién, Tápíószőlősön, Újszilváson, Nyáregyházán, Újlengyelen, Albertirsán, Nagykőrösön és természetesen Abonyban, Ceg- lédbercelen és Cegléden is. Számukra házhoz viszi a munkát, s hozza a kész holmit rendszeresen, szinte menet­Vctőfi és a Kutyakaparó Kocséri szájhagyományok, emlékek nyomában Ez év augusztusában ünnep­li Kocsér községgé alakulásá­nak századik évfordulóját. Eb­ből az alkalomból a község környékére, múltjára, száz esz­tendejére vonatkozó minden érdekesebb adatot összegyűjte­nek. A Pest megyei Hírlap is többször írt Kocsér múltjáról, s a község határában levő Ku­tyakaparó csárdáról, melyről nagy költőnk, Petőfi Sándor is megemlékezett. Többen bizonytalankodtak abban, hogy a költemény meg­írása előtt, tényleg járt-e ott a költő? Pedig azt kétségbevon- hatatlanul bizonyítja a csárda közelében volt köszentnek, a költeményben történt említése. Ezt az Írod alomtudó mindig is jól ismerte. De van más, bár kevésbé tényszerű bizonyíték is, amely az elődöktől öröklő­dött napjainkig. A napokban a nagykőrösi nyugdíjasok klubjában beszél­gettem Fakan Etelka nyugdíjas tisztviselőnővel, aki hosszabb ideig dolgozott a nagykőrösi városházán Elmondotta, hogy a Szabadszállási utcában lak­tak. s kislány korában nekik is volt a kocséri határban ta­nyájuk. A Kutyakaparó csár­dától száz méterre lakott egyik nagybátyja. Bognár Ven­cel József gazdálkodó, akihez gyakran ellátogatott, és sok­szor hallotta az öregektől, hogy a leégett és az azután átépí­tett nádfödeles régi csárdában, a nagy ivó mellett volt egy ki szoba, melyben szállást ad­tak a maradó vendégnek. Ott aludt egy éjjel Petőfi Sándor is. és Pintér István későbbi kocsmáros mutogatta a vendé­geknek Petőfi Sándor gerendá­ba vésett nevét. Fakan Etelka az akkori be­tyárvilágról is sokat hallott. Bogár Imre és bandája sok­szor megfordult a környéken. A vezér fekete, göndörhajú szépszál legény volt. A csárda közelében nagy domb emelke­dett, a domb mögé húzódtak a betyárok, s onnan rohantak rá az arra haladó vásárosokra. A szomszédos Jászkarajenő melletti Kettős csárdában pe­dig abban az időben Dűli Máté kocsmároskodott, s volt neki egy híres szép lánya Dűli Mari, akinek Bognár Vencel Józse­fek Józsi fia udvarolt, de sze­met vetett a lányra Bogár Im­re is, s egyszer, amikor ott ta­lálta vetélytársát a csárdában, levetkőztetve zavarta ki az éj­szakába. A Kutyakaparó csárda víg hely volt, sok környékbeli ott tartotta a lakodalmát. Végül azt is elmondta Fakan Etelka, hogy miért lett Kutyakaparó a csarda neve. Egyszer a betyárok egy em­bert agyonvertek, mert nem akarta aranyait odaadni. A hullát a csárda közelében ás­ták el. melyet azonban kika­part egy kutya. Ezután nevez­ték el a csárdát Kutyakaparó- nak. K. L. rend szerint a szövetkezet szállító járműve. A jövőben bedolgozót az eddiginél sokkal többet tudnak foglalkoztatni, hiszen a megnövekedett fel­adatokat ebben az évben a szövetkezetét érintő új tanácsi rendelet szerint munkásfelvé­tel nélkül kell teljesíteniük, az úgynevezett B-kategóriába sorolva. Az év közben esetleg megüresedő helyekre elsősor­ban a gyermekgondozási sza­badságukról visszatérőket ál­líthatják. Ezt a szabadságot jelenleg 39 asszony veszi igénybe, néhány kivételével mind fizikai dolgozók. Van, aki közülük már második, il­letve harmadik gyermekével maradt otthon, a nőpolitikái határozat adta lehetőséggel él­ve. Természetesen mindany- nyiukat visszavárják. A szövetkezet ez idei ter­vét 22 millió forint terme­lési értékben állapították meg. A kellő alapot megteremtették hozzá, van megrendelés, egész évre biztosított az alapanyag és remélhetően egyenletes, ütemes lesz a szállítás is. Va­lamennyi részlegük azon van, hogy a feladatoknak eleget tegyen. Tavaly a régi tapasz­talatokon okulva, nagy aka­rattal és komoly elhatározás­sal öt brigád alakult, szocia­lista brigádok akarnak lenni. Eredményeiket hamarosan ér­tékelik. akkor dől el, sike- rült-e jogot szerezniük a cím­re és eszerint folytathatják-e a nemes versenyt. Gyakran találkozni a szö­vetkezetben készült szebbnél szebb női és lánykaruhákkal blúzokkal és szoknyákkal azokban az üzletekben, ame­lyeket az OKISZ Labor, a Felsőruházati Nagykereskedel­mi Vállalat vagy a Munkaru­ha Nagykereskedelmi Vállalat lát el választékos áruval. A divattal lépést tartók ezeket szívesen vásárolják, hiszen az anyag és a modell is ízléses, szép. A szériákat az OKISZ Labor határozza meg, onnan kapják a műszaki anyagot, a szabásmintát. A textília, amit felhasználnak, legtöbbször külföldi. Elégedettek vele. Sajnos, az importpótló hazai anyagokkal gyakrabban meg­gyűlik a bajuk, a minőségi hi­bák miatt. Ilyenből bizony nehéz takarékos gazdálkodás­sal olyan árut készíteni, ami megállja a helyét hazai és külföldi piacon egyaránt, és a szocialista országokkal üzleti kapcsolatban árucsereként is felhasználhatja a népgazdaság. A minőségi ellenőr és a ve­vő egyaránt joggal igényes, a szövetkezet a feladatoknak messzemenően igyekszik ele­get tenni. A gyártó cég — a Ceg­léd és Környéke Háziipa­ri szövetkezet — szerény címkéje ott díszük sok ezer ruhadarabon, kézzel kötött divatos holmin. A vásárló, aki örömmel fel­fedezi és megveszi, biztos le­het abban, hogy bár konfek­cióterméket vett, nyugodtan viselheti, mert nem fog úton, útfélen „visszaköszönni”. Túl nagv szériát semmiből nem varrnak, kötnek itt. A kelendő áruból sajnos Cegléden keve­set találni. Többnyire divat­üzletekben találkozik velük az emHer. s Gondolkodhat azon. hogy a helyi igények kielégí- j tésére miért csak a nagyke- j reskedelem útján, s nem köz- ”e"en üzletkötéssel jut be’". I le? E. K. Tanulásra ösztönöznek Nyársapáton is szép szám­mal vannak még, akik vala­milyen ok miatt néni végezték el az általános iskolát. A köz­ségi pártvezetőség kezdemé­nyezésére most megszervezik a dolgozók iskoláját. A Haladás Termelőszövetke­zet és a Pest megyei Pincegaz­daság helybeli pincészete egy­aránt ösztönzi dolgozóit a rég félbeszakadt tanulmányok folytatására. A munkásoknak is fel kell ismerniük, hogy ez a lehetőség az 6 érdekeiket szolgálja. A termelést korszerű gépek, nagy hatású műtrágyák és nö­vényvédő szerek segítik, a melléküzemekben is különféle berendezések, munkaeszkö­zök között dolgoznak, nem hiányozhat a fizika, a kémia, és a többi tárgy alapvető is­merete. A társadalmi és a gazdasági vezetők remélik, hogy elegendő jelentkező lesz, és megkezdhe­tik a felnőttek a dolgozók is­koláját A Rákóczi úti szolgáltató részlegnél készülnek megren­delésre méret szerint a ruhák és itt kötik azokat az export­ra szánt pulóvereket, melyekből a SZÖVARU külföldön értékesíti a legtöbbet. Január végéig ezer darabot kötnek. (Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom