Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-04 / 2. szám
Tények és elgondolások Városunk vízellátásnak távlatai A főváros szomszédságában a 25 ezer lakosú Gödöllő, több íonitos útvonal kereszteződésében, egy nagy kiterjedésű járás központja. Várossá alakulása a 60-as években kezdődött meg — amikor is az egyetemmel rendelkező falunak városi rangot előlegeztek. Több mezőgazda- sági és egészségügyi intézmény letelepedése ösztönözte a városiasodás folyamatát. Az urbanizáció nehézségei csak hamar a megoldatlan vízellátásban mutatkoztak meg, a vízigény növekedésének üteme a 60-as években megelőzte a szolgáltatóképességet, ezért már korán megszületett a döntés, hogy vízigényes létesítmény Gödöllőre nem telepíthető. Víz és urbanizáció 'A város dinamikusan fejlődik, lelkes lakód változatlanul melengetik azt az elképzelést, hogy további mezőgazdasági intézmények letelepítésével, idővel intézményi városként országos jelentőségű mezőgazdasági kulturális központtá fejlődhet. Ehhez azonban egyre több víz is kell. A 60-as évek hevenyészett és kisegítő jellegű vízszolgáltatását a 70-es években már az egyensúlyi állapot jellemezte, üzembeléptek a tervszerű létesítmények és kapacitások. Kedvezően hatott a területi átszervezés, amellyel Gödöllő és környéke a dunai régióhoz került. Az évenkénti igénynövekedést ezentúl a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat biztosította a helyi vízinyeréssel, széles körű kutató- és feltáró munkával. Világjelenség, és a mi esetünkben sincsen másképpen; az egyre növekvő vízigényeket csak regionális vízellátási rendszer keretében, a vízkészletekkel történő értelmes gazdálkodással lehet kielégíteni. Most már csak az a kérdés, hogy meddig képes a város saját magát ellátni helyi vízkészlettel? Ez határozza meg vízkutató és vízfeltárő tevékenységünket. Utánpótlás Gödöllő a Cserhát hegység délre nyúló dombságán, a tenger szintje felett 200—250 méteres magasságban fékszik. A várost északon, keleten és nyugaton vízválasztó dombsar határolja, a déli irányban lefolyó Rákos-patak gyűjti ösz- sze a felszínire hulló csapadékot. Nagyobb felszíni vize nincsen. A felszínközeli talajvíz- rétegre telepített ásott kutak túlnyomó részben elapadtak, vizük szennyezett voit. Így szinte kizárólag vízzáró rétege- ződés alatti, védett víztartók alkalmasak használatra. Sajnos azonban, ezek a vízvezető és víztároló homokrétegek sehol sem képeznek ösz- szefüggő, nagy kiterjedésű, vastag homoktömegeket és vízgyűjtő, csapadékot eLszávárog- tató területük szinte kizárólag a dél felé nyitott Rákos völgyére korlátozódik. Ez azonban nem nagyobb 20—25 négyzetkilométernél és önmagában is egy zárt vízttairtókórit fogható fel. A homokrétegek erősen tagolták, azokat iszapos, agyagos és márgás zárványok tarkítják oldal- és mélységi irányban egyaránt, így mindmeg- annyi kisebb, zárt, lencseszerű víztartóra tagozódik. További geológiai jellemzője, hogy általában igen finom, szemcsés a homok, vízáteresztő képessége kisebb, aminek velejárója a vízutánpótlás lassúbb üteme. Gödöllő térségében általában több vizet termelünk ki mélységi víztartókból, mint menynyit azok pótolni képesek. Ezt a vízszintek süllyedéséből! is észrevehetjük. A csapadék le- szivárgó hányadán túlmenően tehát őseredetű készletet fogyasztunk. Merre tovább ? A fentiekben vázolt településszerkezet eleve meghatározza tehát, hogy a vízfeltárást a dél felé kiöblösödő Rákos völgyében kell végeznünk, ahol dél felé haladva a vízinyerési viszonyok mindinkább javulnak. Az északi vízmű területén a kutak szűrőzött szelvénye 20—80 méter közötti, átlagos hozamuk ezen a területen 130 liter percenként. A déli vízmű területén azonos kút- mélységek esetén (100 méter) egy-egy kút hozama 200—250 liter percenként. Jobb a fajlagos hozamuk is. A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat műszaki és pénzügyi segítségével elsősorban a déli vízbázist igyekeztünk fejleszteni. Terjeszkedési lehetőséSIKERES TÁBOROZÁSOK A KISZ honvédelmi A sport- és honvédelmi nevelő munka sokrétű. Nemcsak fizikai, testi felkészítést, erősítésit jelent, hanem az akarat, a világhoz való „hozzáállás” aktívabb, önmagunk által-szabályozható viszonyait is kedvezően befolyásolhatja — ha azt jól végzik. A gödöllői városi KISZ-bi- zottság sport- és honvédelmi munkabizottsága irányítja a város fiatalságának tömegsport-mozgalmát. szervezi a honvédelmi oktatást, a gyakorlati kiegészítő foglalkozásokat. Az elmúlt év céljai között a sportpropaganda szélesítése, a fiatalok nagyobb részvételének, a tárgyi feltételek biztosítása, a honvédelmi ismeretek bővítése szerepelt. A megrendezett sportesemények közül kiemelkedett a forradalmi ifjúsági napok alkalmából lebonyolított versenysorozat. A fiatalok sakkban, asztaliteniszben. lábteniszben, labdarúgásban, és kézilabdában, tollaslabdában és atlétikai számokban mérhették ösz- sze erejüket. Sokan és jókedvűen versenyeztek, különösen azokban a sportágakban volt magas a színvonal, amelyekben a versenyek városi döntőit /selejtezők, előzték meg. így a végső összecsapásokon válogatottak vettek részt. A felszabadulási kupán és a Pest megyei spartakiádon is helytálltak a gödöllőiek, a ceglédi versenyeken az aranyjelvényesek remekeltek. A sportrrounkabizotrtság a nyári időszakban kettős felada tot látott el. Egyrészt a rendezvény- naptárban megrendezett versenyek szervezését biztosította, másrészt ellátta a városi KISZ-szervezetek éves felkészítését. A sződligeti és a fo- nyódi táborok bizonyultak a legeredményesebbeknek. A KISZ-alapszervezetek munkája többnyire kielégítő volt, a Vegyesipari Ktsz, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Vízmű és a Gépgyár KISZ-esei aktivitásukkal a többiek közül is kiemelkedtek. Első ízben rendezték meg az ifjúmunkások olimpiai versenysorozatát. Bizonyára a tapasztalatlanság eredményezte, hogy ez a forma egyelőre nem bizonyult kielégítőnek. Az elkövetkezendő időszakban figyelmesebb, tervszerűbb lebonyolításra lesz szükség. Az „Edzett ifjúságért” mozgalom jelvényszerző versenyei jól sikerültek. Természetjárás és környezetvédelem A gödöllői természetjáró- szövetség elnöksége összeállította idei rhunkatervét. Tervbe vették a szakosztályok létszámának emelését, új szakosztályok létrehozását. Részt vesznek az országos, a megyei és járási túrákon. Együttműködnek a KISZ-szel és az úttörőszövetséggei. Lesz túravezetői vizsga is, s ennek előkészítésére tanfolyamot szerveznek. Fontoknak tartják a természet- és környezetvédelmi szolgálatot, a munkatúrákon pedig turistautak kijelölését, a már meglevők karbantartását végzik majd el. Motoros- és kerékpártúrákat bonyolítanak le, az országjáró diákmozgalom gödöllői tagjainak bevonásával. günk sajnos, ebben, az irányban is lehatárolódott. Az Ilka-major területén levő 4 kút ez évben még nem vett részt a vízszolgáltatásban. Itt összesen 5 kútból álló víztermő telepet kívánunk létesíteni, amelynek 18 órás üzemidővel számolva körülbelül 1200 köbméter lesz a napi hozama. A kutak bekapcsolása most van folyamatban. Az idén új területre terjesztettük ki a kutatást. A máriabesnyő—szárítópusztai mélyvonalban végeztünk próbafúrásokat: 220 méter fenékmélységű kútbói 300 liter vizet nyerünk percenként. A következő kutatási területként már csak a város nyugati vízválasztó dombsorán. túl, a Szada és Mogyoród közötti széles dombhát jön tekintetbe. 1980-ban Gödöllőn ez évben, a nyári csúcsfogyasztási időszakban 32 kutat üzemeltettünk. A legnagyobb napi termelés 8200 köbméter volt. Ez a mennyiség azonban fedezte a szükségleteket, a locsolása tilalom ellenére is a magasabb településrészeken átmeneti vízhiány lépett fel. 1977- ben már számoltunk az Iíka-majori kútcsoport termelésével, amely már részben az 1978-as nagyobb igények fedezésére is szolgálhat. 1978- ban beköthetjük a keleti vízmű (máriabesnyő—szárítópusztai kutatási terület) kútjaúlt is, mintegy 1200 köbméteres napi kapacitással. Ez már kielégíti az 1978. évi igényeket és részben már 1979-es szükségleteket is, különösen akkor, ha a szadai kutatás is eredménnyel jár. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a meglevő vízteir- me'ő létesítményeink elhasználódnak, kiöregednek. Az új területek felkutatásán túl tehát tevékenységünk lényeges részét képezi a kapacitások fenntartása is. Egy mélyfúrású kút becslés szerinti élettartama mindössze 25 év, számtalan kutunk van azonban, amely már túlélte korát. '. ~ ___ He lyi víznyerő lehetőségeink megszűnőben vannak, a kutak sűrítésére — azok káros egvmásrahatásának veszélye nélkül — nincsen mód. Az 1980-as év a város vízellátása szempontjából már kritikusnak látszik. Gödöllő város továbbfejlődése a dunai vízellátás megoldásától függ. Szakonyi Dezső IV. ÉVFOLYAM 2. SZÄM 1977. JANUAR 4., KEDD Cselekvő együttműködéssel az idei tervek is teljesíthetők Á járási és a városi pártbizottság első titkárának nyilatkozata Évre év: Az idő szakadatlan és megállíthatatlan folyamát az ember képzeletben egységekre bontja. Napok, hetek, hónapok. évek: jelzőkövek az idöúton. Hozzájuk kötjük terveinket, kitűzött céljaink kezdő- és végpontját. Egy-egy esztendőt az idő útján magasabb oszlopok jelképeznek. Itt hosszabban időzünk: számba vesszük, az év nyitó- és záróköve között mit végeztünk, mennyit az elhatározott tervekből, ennek tudatában hogyan induljunk neki a következő szakasznak. Január első napjaiban még nincsenek egészen pontos mérlegeink; a járási és a városi pártbizottság első titkárát a mögöttünk hagyott év jellemzőinek összefoglalására kértük. Lényegében arra kerestünk választ, miként valósultak meg a tavaly januárban elfogadott cselekvési programok. A város és a járás feladatait is meghatározta az a tény — hangsúlyozta Fehér Béla és Plutzer Miklós, hogy 1976-ban indult népgazdaságunk új ötéves terve. Köztudomású, néhány <*ve nehezebb körülmények között végezzük gazdaságépítő munkánkat. Nekünk is, miként az ország valamennyi járásának és városának, törekednünk kellett az ipari és mezőgazdasági üzemekben az anyaggal való észszerűbb takarékosságra; a nyersanyagigényes gyártmányok csökkentésére, a termékszerkezet korszerűsítésére, a tőkésexport növelésére, a beruházások gyorsítására. Pártszervezeteinknek, azok vezető testületéinek nagyobb gondot kellett fordítaniuk a gazdaságpolitikai tevékenységre; a gazdasági folyamatok irányítására, ellenőrzésére. Pártmunka szempontjából sem volt könnyű 1976: a kongresz- szus és a KB döntése értelmében tagkönyvcserét hajtottunk végre, azt megelőzően valamennyi párttaggal beható eszmecserét folytattunk. Ezen belül az eltérő sajátosságoknak megfelelően a vároA Gödöllő és Környéke Háziipari Szövetkezet bőrdíszmű részlegében évente több ezer különböző táskát gyártanak, melyhez az alapanyagot a győri műbőrgyárból szállítják. Skultéti János egyszerre több bőrlapot vág méretre szabógép segítségével. Az üzemben nagy gondot fordítanak a táskák jó minőségének állandó szinten való tartására. Miskoff Tiborné és Kurfis Lajosné a táskák ösz- szevarrását végzik, Ifj. Fekete József felvételei si és a járási munkában is más-más mozzanatokra esett a hangsúly. ★ Fehér Béla: — Termeléspolitikai és irányítási tevékenységünket a járásban a népgazdasági igényekhez igazítottuk. A megyei vezetéssel egyetértésben elsősorban a zöldségtermelés lényeges növelésére, a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés, a sertéstenyésztés minőségi és mennyiségi javítására törekedtünk. Termelőszövetkezeteink tartalékai a technológiák korszerűsítésében, a csökkenő munkaerő hatékonyságának növelésében rejlenek. Ezek döntően befolyásolják az állóeszközök kihasználtségi fokát is. Plutzer Miklós: — ötéves tervünk idején szeretnénk tovább erősíteni Gödöllő városias jellegét, ami többek között a városmag kialakítását jelenti. Jóllehet, az idén kezdjük el a művelődési otthon, a tanácsház építését, a hely kijelölésével már tavaly megtettük a centrum kialakításához a következő lépést. A Stromfeld Aurél sétányon kezd kibontakozni az igazi lakótelepjelleg. Folytattuk a lakásépítést, a gyermekintézmények bővítését. Megelégedettségre semmi okunk, különösen a lakásépítésben nem. Az átadott új otthonok, gyermekintézmények — a számokat mellőzhetjük, hiszen ezekről folyamatosan beszámoltak a lanban — bizonyítják: a sok gond, nehézség ellenére 1976- ban további előrehaladás történt *k Ezzel máris az eredmények taglalására tértünk. A szó ismét a városi pártbizottság első titkáráé: — Ipari üzemeink erőfeszítései arra irányultak, hogy minél jobban hozzájáruljanak az egyensúly javításához, a tőkésexport növeléséhez. Ki kell emelni az Árammérőgyárat, amely rugalmasan alkalmazkodva a piachoz, több mint négymillió dollárt realizált, ugyanakkor időben eleget tett a KGST-országok iránti kötelezettségeinek. Jelentősen növelte kivitelét a baráti országokba a Gépgyár is. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy hosszú egy helyben topogás után a KKMV is eredményes évet zárt. A 4 milliós nyereség ugyan nem sok, értékét azonban növeli, hogy korábban öt év alatt ért el ennyit. Száz százalék fölött teljesítette tervét a Volán gödöllői üzeme. Alapjában véve ipari szövetkezeteink is helytálltak. ★ A gödöllői járás mezőgazdasági jellegű, Fehér Béla járási első titkár először erről beszél: — Csúnya a szó, mégis ez illik ide: termelőszövetkezeteink globálisan teljesítették előirányzatukat Az alaptevékenység nem éri el a tavalyi színvonalat A késői kitavaszodás, a nyár eleji aszály, majd az őszi nagy esőzések visszavetették a mezőgazdaságot. Búzából ennek ellenére csak fél mázsával volt kisebb a hozam, mint tavaly, a nagyobb termőterületről betakarított teljes mennyiség nagyobb, mint a múlt évben, s így a fölvásárlás is 500 vagonnal több volt. Más terményekből általában kisebbek a termésátlagok, s a betakarított mennyiségek. A begyűjtött takarmány nemcsak az állatállomány átteleltetéséhez elegendő, hanem a szakszerű tartáshoz is. Ez részben a másodvetésnek köszönhető. Eredetileg is nagyobb területen terveztek másodszori vetést gazdaságaink, a kedvezőtlen időjárásit látva, ezt tovább növelték. Az is újból bebizonyosodott, a másodvetéstől is csak akkor várható eredmény, ha jól előkészített talajba időben kerül a mag, s nem feledkeznek meg az öntözésről sem. A végére hagytam egyetlen nagyobb üzemünket, az Ikladi Ipari Műszergyárat. A vállalat túljutott a mélyponton, teljesítette éves tervét, megkezdte termelési szerkezetének átalakítását. ★ Az elején már szó volt róla, hogy a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkája erősödött. Kérjük, szóljanak erről kissé részletesebben. Plutzer Miklós: — Az év elején volt olyan aggodalom, hogy a tagkönyv- csere miatt háttérbe szorul a pártszervezetek más munkája. Ez nem következett be. Az üzemi alapszervezetek jobban segítették a gazdasági munkát, többször elemezték az elért eredményeket, a tennivalókat. A kommunisták személyes példával is elölj ártak a ter- vefc teljesítésében. Fehér Béla: — Már 1975-ben is, de különösen J976-ban erősödött az üzemi pártszervezetek tevékenysége, a testületi üléseken többször számoltak be gazdasági vezetők egy-egy részkérdésről, vagy a cselekvési program egészéről. Pártszervezeteink jó munkájának köszönhető, hogy járásunk területén jól halad a különböző pánthatározatok megvalósítáMindkét első titkár hangsúlyozta : a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések a párttagság egyöntetű helyeslését váltották ki, s az ezeken elhangzott javaslatok egy része már hozzájárult a feladatok gyorsabb megoldásához. Erre az aktivitásra az idén is szükség lesz, hiszen az V. ötéves terv második esztendejének feladatai feszítettek. Feszítettek, de teljesíthetők. Fegyelmezettebb munkával, következetesebb vezetéssel, ellenőrzéssel elvágezhetök. A múlt évi eredmények alapján bízhatunk a járás és a város cselekvő együttműködésében, elképzeléseink valóra váltásában. A járás és a város párt- bizottságának első titkára befejezésül lapunkon keresztül is megköszönik Gödöllő és a gödöllői járás dolgozóinak múlt évi derekas helytállását, és sok sikert kívánnak az idei célok eléréséhez. Kör Pál Táskák, a háziiparból
