Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

A PEST >1 l(.VII ni II LAP különkiadása XXI. ÉVFOLYAM 14. SZÄM 1977. JANUÄR 18.. KEDD Műszaki fejlődés, magasabb vezetési színvonal Értékelték a gép- és faipari szövetkezet cselekvési programiét Prészománc és ezüstlakk Együttműködés a gyárak között Az importanyag-kihasználás csökkentéséért Amikor a tavaly, év elején a Gépjavító és Faipari Szövet­kezetben — a városi pártbi­zottság cselekvési programja alapján — meghatározaták a tennivalókat, egyebek között a műszaki és a vezetési színvonal javítását, az üzemi demokrácia formái- * nak továbbfejlesztését, a munkaverseny, a szocialis­ta brigádmozgalom kiszé­lesítését, új technológiák bevezetését, a munkafegyelem megszilárdítá­sát, a munkavédelmi őrhálózat kiépítését, valamint dolgozóink rendszeres szakmai és politikai képzését tartották legfonto­sabb feladatuknak. Mi vált ebből valóra? A közelmúltban erről elhang­zott beszámoló szerint sok minden. Annak köszönhető ez egyebek között, hogy a szö­vetkezet pártszervezete ne­gyedévenként megbeszélte a gazdasági vezetőkkel a felada­tok végrehajtását. A kommu­nisták javaslataikkal, aktív részvételükkel sokat tettek a cselekvési program végrehajtá­Sokan vállalkoztak tanulásra is, az elmúlt tanévben 51-en je­lentkeztek valamilyen oktatási formára, 35-en pedig ebben az időszakban fejezték be tanul­mányaikat. Tizenegyen tetteik szakmunkásvizsgát, négyen po­litikai iskolát végeztek. Az idei tanévben 44-en jelenkeztek va­lamilyen tanfolyamra. Nem feledkeztek meg a szövetkezet­ben a dolgozók szociális ellá­tásáról, üdültetéséről, munka­körülményeik javításáról sem. Ismeretterjesztő előadásokat rendeztek. színházibérleteket váltottak, üdülőbeutalókat ad­tak a családos munkásoknak. A cselekvési program végre­hajtásának értékelésekor meg­állapították, hogy javult a szövetkezetben a munkafegyelem, csökkent a fluktuáció, a bérpolitikai intézkedések az átlagjövedelem és bérszínvonal tervezett emelkedését eredmé­nyezték. Idei feladataik nagy­jából azonosak a tavalyival. Ilyen például a termelésszer­vezés és irányítás fejlesztése, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek, valamint a ter­melés és a munkaerőgazdálko­dás színvonalának javítása. k. Gyakran és örömmel be­szélünk arról, hogy a kon- zergyár termékei hány or­szágba jutnak el. Jóval rit­kábban esik szó azokról az importanyagokról. melyeket a gyár használ fel. A csomagolásnál — Pedig elég sokféle import­anyaggal dolgozunk, mondja Détári Endre termelési osz­tályvezető. A közvélemény va­lószínűleg azért nem érdek­lődik ezek iránt, mert nyers­anyag nincs közöttük. A kon- zervekbe külföldről legfel­jebb segédanyagok kerülhet­nek. Ilyenek például a< Je- hérjekoncentrátumok, me­lyekkel az élelmiszerek fe­hérjetartalmát lehet dúsítani. Reméljük, hogy az V. ötéves terv végére ezek hazai gyár­tása megoldódik, s nem kény­szerülünk majd tőkés import­ra. Külföldről származik még az ételfestékek, az aromák és a fűszerek egy része is, ám ezek­ből meglehetősen kis mennyi­ségeket használunk fel. A leg­több importanyagra a csoma­golásnál van szükség. Nem véletlen, hogy éppen ezen a területen értük el a legjobb eredményeket az importot he­lyettesítő hazai anyagok elő­állításában. A dobozüzem szakemberei, Migaskó La­jos üzemvezető, Győri János készletgazdálkodó és V. Fa­ragó Balázs művezető szorgal­mazták ezeket a kísérleteket. Már csaknem fele hazai — Milyen anyagokról van. szó? kísérletekbe fogtak, s 1973-ra elkészítették a már színezett dobozok bevonására szolgáló, ütésálló, színtelen ezüstlakkot is. Ettől kezdve a mi gyárunk­ban csak hazai prészománcot és ezüstlakkot használtunk fel. — A színes festékekkel nem kísérleteztek? — Ezt a gondunkat a Bu- dacolor festékgyár oldotta meg 1974-ben. Ennek köszön­hető, hogy egy-két, kisebb mennyiségben szükséges fes­téktől eltekintve a konzervdo­bozok külső színezése, lakko­zása ma már csak hazai anya­gokból készül. Még így is ma­radt gondunk épp elég, hiszen a dobozokat belülről is lakkoz­ni kell. Ennek az úgynevezett aranylakknak az előállításán 1974 óta fáradozunk a Tiszai Vegyikombinát szakembereivel együtt. Az aranylakk már el is készült, jelenleg felhasználha­tóságának vizsgálatai folynak. Keresik a belföldi partnert — Mindezek eredményeként, hogyan alakult az import és a hazai lakkok, festékek ará­nya? — Jelenleg évi 200 tonna lakkot, festéket használunk fel. Ennek 52 százaléka im­port. — Hoznak-e külföldről még valamilyen más anya­got is a dobozgyártáshoz? — A dobozok készítésére használt fémlemez egy része is külföldi. Változás ezen a téren egyelőre nem várható. — Az eddig fel nem sorolt anyagokon kívül milyen im­portcikkeket tart még nyilván a raktáros? — Nagyon fontos tétel — mondja Koroknay István, a műszaki raktár vezetője — a konzerves üvegek lezárására szolgáló gumigyűrű, noha ezt Magyarországon is gyártják, ezért szerencsére igen sokszor hazai anyaggal dolgozunk. A konzervgyár a KOHUSZ el­látó vállalattól szerzi be anya­gait, ezért nem tudja min­dig közvetlenül meghatározni, hogy hazai vagy import anyag­ra van-e szüksége. Ettől füg­getlenül, az iparág közös ér­dekeit magukévá téve, nekünk is érdekünk, hogy megtaláljuk a ma még külföldről behozott árucikkek magyar megfelelő­jét. Addig viszont takaré­koskodnunk kell. Ez nem va­lamiféle különleges feladat, hi­szen csak arról van szó, hogy pontosan be kell tartani a technológiai utasításokat, a raktári kezelési rendszabályo­kat. Farkas Péter Háztartási gépet alig visznek Gyermekmérlegből, étkészletből kell a legtöbb Kielégítő forgalom a kölcsönző boltban 0 0 AZ EGESZSEGES TÁPLÁLKOZÁSRÓL Sok érdeklődő a nők akadémiája előadásain sáért. Nagy gondot fordítottak ar­ra, hogy a dolgozók megismer­jék a szövetkezet gondjait, ter­veit. A termelési értekezletek. műszaki és brigádmegbeszélé­sek kedvező alkalmat kínáltak arra, hogy javuljon a vezetés színvonala. Átszervezték a mű­szakot, valamennyi műszaki dolgozó pontos munkaköri le­írást kapott. Hasznosnak bizo­nyult a gépek szállításának új rendszere, az anyagrende­lés és elszámoltatás új rendje. Technológiai cso­portot alakítottak, amely nagy szerepet vállalt a gyártási fo­lyamatokat meggyorsító új technológiák kidolgozásában és bevezetésében. Ilyen új technológiát alkalmaztak pél­dául a palettizá ló, az úgyne­vezett testhasító és léfelöntő konzervipari berendezéseknél. A fiatal szakemberek bevo­násával elkészítették a szövet­kezet fejlesztési tervét, s en­nek megvalósítására már meg is tették az első lépéseket. Az év végéig teljesítették a taka­rékosságra vonatkozó terveiket is, nagyobb részt az elfekvő készletek felhasználásával. A szövetkezet tervezői új beren­dezéseket konstruáltak. Ezek gyártásánál már jobban szem előtt tartják a költség- és anyagtakarékosság követelmé­nyéit. Sokat segítenek a feladatok végrehajtásában a szocialista brigádok, a köztük folyó verseny­re új szabályokat dolgoz­tak ki a dolgozók vélemé­nye, javaslatai alapján. Különösen fontos feladatnak tekintik a munka minőségének javítását, Ez alapfeltétele an­nak, hogy a szövetkezet ter­mékei továbbra is keresettek legyenek a piacon. Tavaly nyáron új szocialista brigád alakult, s így jelenleg összesen 12 tevékenykedik 132 taggal. Nemcsak üzemük fa­lain belül serények: a város gazdagodását, különböző intéz­ményeit tavaly több mint 250 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették. Kommu­nista műszakot tartottak, tag­jaik közül többen aktív vér­adók, a Mészáros János szocia­lista brigád pedig kezdemé­nyezője volt az ipari szövet­kezetek VII. kongresszusa tisz­teletére indított megyei mun­kaverseny-mozgalomnak. A szövetkezet jó gazdálkodá­sát bizonyítja, hogy nagyobb arányú béreme­lést hajtottak végre, külö­nösen a nődoi-ozók köré­ben. Nagy segítséget nyújt a vá­ros lakosságának az ÁFÉSZ kölcsönző boltja, ahonnan cse­kély díjért lehet kölcsönözni azokat a háztartásból hiányzó szükségleti cikkeket, melyeket a legtöbb ember nem szeret szomszédoktól és ismerősöktől elkérni. Orbán Istvánná boltvezetőtől kérdeztük meg, hogy mit köl­csönöznek leggyakrabban? — Nehéz volna megmondani — felelte a boltvezető. — Mi­kor minek van a szezonja. Most például a sertésvágások­ra kérnek húsdarálót, kol­bász- és hurkatöltőt, üstöt és edényeket. Az utóbbi években csökkent a házi sertésvágások száma, mert a fiatalok már nemigen tartanak sertést, s az emeletes új Házaknál nincs is erre lehetőség, de azért, főleg szabad szombaton, most is sok sertésvágáshoz való felszere­lést igényelnek. — A lakodalmak ősztől ta­vasziig tartó szezonja is elég nagy forgalmat jelent nekünk. Hetekkel előre megrendelik a kölcsöntányérokat, poharakat és más edényeket, hogy biz­tosan megkapják. — Hány személyre igénylik a lakodalmas felszerelést? — Többnyire 30—40 és 80— 100 személyre, de van 120 személyes lakodalom is. — Mit keresnek még? — Tavasszal és nyáron a nyaralni indulók a víkend- sátrakat keresik. Az elmúlt nyáron azonban a sok hűvös nap miatt kisebb volt az igénylés. — Nyáron jól megy a ke­rékpárkölcsönzés is. Tavasz^ szál sok falfestő hengert el­visznek. Egész évben kérik a gyermekmérleget, a varrógé­peket és írógépeket. Háztartá si gépekből kevesebbet visz­nek, mert egyre töibb család­nak vannak ilyen gépei. Beve­zettük a háztartási gépek egész hónapra szóló kedvez­ményes árú kölcsönzését is. — A kölcsönzőboltban, miután Nagykőrösön bőrösbolt nincsen, cipészed kellékeket is árulunk, de a városban élő néhány idős cipészmester ke­vés anyagot vásárol. — Közben belépett egy fia tál kisiparos: Fehér Béla. HÚS' darálót és kolbásztöltőt kert és kapott. — Nagy szükség van erre a boltra — mondta. Egész hé­tén dolgozom, csak vasárnap van szabad időm. Így most már le tudjuk holnap a disz­nót vágni... Végül megkérdeztük Orbán Istvánnétól, hogy mennyi a bolt havi forgalma? Ritkán haladja meg a 10— 12 ezer forintot. A NEVE: IFJÚSÁG Eszpresszó az ABC-áruházban A Ceglédi úti lakótelep új színfoltját, az „Ifjúság” ABC- áruházat tavaly novemberben adták át. Ebben az épületben az eszpresszórésznek is nagy a sikere, pedig alig két hónapja nyílt meg. — Jó hónapot zártunk de­cemberben, mintegy 63 ezer forint volt a forgalmunk — mondta Ruzsányi Istvánná, az eszpresszó vezetője. — Már sok ismerős embert szolgálhatunk ki törzsvendégként. — Valóban rászólgál-e az „Ifjúság” név viselésére az ABC, illetőleg a presszó? — Bár a presszó az áruház­tól különálló egység — vála­szolja a vezető — nyugodtan mondhatjuk, hogy „Ifjúság” ABC, hisz mind az áruház, mind a presszó dolgozói fia­talok. A forgalommal elége­dettek lehetünk. Reggel fél nyolctól este fél nyolcig való­ban sokan megfordulnak itt betérnek a vásárlás után egy kávéra, vagy akár az utcáról is egy kólára. Mi hadd említsük egy má­sik nagy előnyét az „Ifjúság­nak” : tiszta a levegő, mert ti­los a dohányzás. — A konzervdobozok, be­vonására szolgáló lakkokról, festékekről— veszi át a szót Győri János. — Ezzel a gond­dal először 1968-ban találkoz­tunk, amikor elkészült az új dobozüzem, melyben már nem­csak dobozgyártással, hanem lemezmegmunkálással is fog­lalkozhattunk. Ehhez évi több száz tonna külföldi, tőkés im­portból származó lakkot hasz­náltunk fel. Akikoriban egy kilogramm lakk legkevesebb 130 forintba került, de nem­csak ez aggasztott bennünket. Hiába szállított a Wiederhold- cég nagyon pontosan, a meg­rendelések körül elég sok bo­nyodalom adódott, amit se- hogysem lehetett megszüntet­ni. Januárban ugyanis ne­héz megmondani, hogy ponto­san mennyi zöldiborsós doboz­ra lesz szükség, s ehhez meny­nyi festéket rendeljünk. Ezek a gondok már az első évek­ben nyilvánvalóak voltak, ezért sürgősen felkerestük a hazai vegyi üzemeket, reménykedve, hogy tudnak rajtunk segíteni. — Itthon addig még nem gyártott lakkokról volt szó? — Igen. Tehát nem az volt a kérdés, hogy ki gyártsa, ezt vagy azt a lakkot, ha­nem először magát a megfelelő anyagot is ki kellett találni. A Tiszai Vegyikombinát vál­lalta ezt a munkát. Elsőként az úgynevezett „prészománc” készült el. Ez fehér festék, mellyel a dobozok külső fe­lületét vonjuk be. Erre ke­rülnek a színes feliratok, áb­rák. Egyszóval 1972-ben már 40 tonna hazai prészománcot használtunk fel, mely hozzá­vetőlegesen felébe került a külföldinek. — A prészománcot nem csak kikísérletezte, hanem gyártotta is a Tiszai Vegyi­kombinát? — Természetesen, sőt, újabb Anyakönyvi hírek Született: Győri Sándor és Balog Margit: Beáta, Szűcs Albert és Nyerges Etelka: Bri­gitta, Dónáth Dezső és Korpá- csi Katalin: Andrea, Finta Miklós és Szabó Katalin: Krisztián, Kéri Sándor és Kenderes Juliánná: Mónika, Varga József és Szabol cska Katalin: Gitta. Sinkó Ottó és Gonda Éva: Endre, Maksa Ba­lázs és Szőke Erzsébet: Tünde nevű gyermeke. Ti­vics Tibor és Soós Ilona: bor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kun László és Meszes Janka, Barta Lajos és Perneki Emma. For­gács Ambrus és Hegedűs Irén. Meghalt: Patonai Ferenc (Tetétieni u. 11.) Katona Jó- zsefné Fityó Mária (Tabán u. 13.), Tóth Kálmánná Mohácsi Juliánná (Csonka u. 5.), Kis Balázs (Kölcsey u. 19/A), Már­ton István (Ádám L. u. 14/D), Boros Lászlóné Fekete Eszter Névadót tartott: Tasko- 1 (Csipvári u. 27.) Konyhaművészet és táplál­kozás címen rendezett elő­adást a nők akadémiája soro­zatában a Hazafias Népfront Nőbizottsága, az Arany János Művelődési Központban. Klein Dezsőné megnyitó szavai után Varga Sára, a Nagykőrösi Konzervgyár terv­gazdálkodási előadója tartott gyakorlati főzési tanácsokkal kísért tanulságos előadást. Hangsúlyozta, hogy sovány húst, tejet, zöldséget, s gyü­mölcsöt felhasználó korszerű táplálkozással és sok mozgás­sal kell védekezni a számos betegséget okozó elhízás ellen. Ezt követően Szabó József, a Toldi Miklós Élelmiszeripa­ri Szakközépiskola tanára a mélyhűtött és egyéb konzerv­készítmények felhasználására adott tanácsokat. Az előadást a konzervgyártást bemutató érdekes filmvetítés zárta. A nők akadémiájának kö­vetkező előadása január 20-án csütörtökön este 6 órakor lesz a művelődési központban. Mit látunk ma a moziban? Hcrkulesfürdői emlék. Ma­gyar film. Kísérőműsor: Nemzeti Galéria. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN A prémium. Szovjet film. Előadás kezdete: 6 órakor. SPORT Jó eredmények a Pedagógus SE-ben A Nagykőrösi Pedagógus Sportegyesület Idei első elnök­ségi ülését az Arany János ál­talános iskolában tartották. Dr. Kovács Gábor, sportköri elnök arról szólt, hogy a Pest megyei Testnevelési és Sport- hivatal már nem erőlteti az egy sportkör elvének megvaló­sítását városunkban. Inkább anyagi támogatással biztatta a megye a Pedagógus SE-t, s va­lószínű, hogy a tornaszakosz­tálynak függetlenített edzője lesz. Már a Toldi-sportcsar- nokban edzenek hetente két­szer az NB II-be jutott férfi kosárlabdások, s vasárnapon­ként ott játsszák hazai mér­kőzéseiket. Molnár Ferenc edző említette, hogy az NB-s csa­patnak kötelező a serdülő és úttörő fiúcsapat indítása, az utánpótlás biztosítására. A továbbiakban a sportköri elnök az anyagilag nenéz 1976-os évről beszélt, majd arról, hogy előreláthatólag eb­ben az évben is meg tudja adni a helyi tanács az gart anya­gi segítséget. Az atlétikai szakosztálynál az elmúlt év­ben egy ifjúsági arany- és 9 bronzjelvényes szintű verseny­ző vólt, és ötről 16-ra nőtt a minőségi pontok száma. Jó lenne több helyi iskolában az atlétika iránti érdeklődést nö­velni. Érdekes: az NB II-be jutott férfi kosárlabdacsapat összetétele: orvos, lakatos, diák, mérnök is van a csapat­ban. Ez évtől a nők is bekap­csolódnak a bajnoki küzde­lembe. A 60 tagú tomaszakosz- tálvnak igen jó a kaocsolata a helyi általános iskolákkal. Király Sándor 1976-ban az if­júsági válogatottban is szere­pelt többször, Reszeli Péter pedig aranyjelvényes szintet ért el. A továbbiakban a 3 szakosz­tály fejlesztési tervét beszél­ték meg a jelenlévők. A 11 ezer forintos évi tagdíjbevétel igen jónak mondható. A 21. VOLÁN-SPORTKÖR HÍREI: A 21-es Volán Vállalat nagykőrösi üzemegységének területén a füves, de eléggé egyenetlen talajú nagypályát az őszi hónapokban megszün­tették és társadalmi munká­ban füves kispályát alakítot­tak ki. Terveik között szere­pel. hogy az idén 100 méteres salakos futó-, valamint ugró- és dobópályát is kialakítanak ott a dolgozók. A 21-es Volán kispályás, őszi-tavaszi rend­szerű labdarúgó-bajnokságá­ban elindultak a körösiek is. Területi elv' szerint a 10 csa­pat 2 csoportban küzd, amely­nek végén a nyár folyamán a csoportok első 2—2 helyezett­jével négyes döntőben dönti's el a legjobbak sorrendjét. LABDARÜGÖ­TEHETSÉGKUTATÓ Az idei labdarügó-tehetség- kutató akció keretében városi szintig az általános iskolák hetedik-nyolcadik osztályos, nem igazolt tanulóival mérkő­zéseket rendeznek tavasszal, majd a legjobbak eljuthatnak a megyei, onnan pedig az or­szágos vetélkedőre. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom