Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

f Ragaszkodunk étkezési szokásainkhoz Korszerűtlen táplálkozással könnyebben bekövetkezik a szívinfarktus Nincsenek tudományos ér­tékű adataink a város táplál­kozási szokásairól, ezért min­denki a saját benyomásai alap­ján szokott erről a kérdésről szelni, mégpedig saját ízlése szerint. Am ezek a vélemé­nyek sem érdektelenek, s kö­zös vonásaikat összegezve már valamilyen törvényszerűség körvonalai is megsejthetek. A változtatás esélyei A nagykőrösi ételek túlnyo­mó részt zsírral készülnek — az üzletekben kétszer annyi zsírt adnak el mint olajat — s elég gyakori a családok ét­rendjén a tészta és az édesség. Vannak aztán sajátos körösi ételek is, melyek közül ked­vességét tekinve alighanem a pacalpörkölt viszi el a pálmát. A pacalpörköltet természete­sen szerte az országban min­denütt kedvelik, s a családok étrendje is hasonló. Nem való­színű, hogy Nagykőrösnek eb­ből a szempontból megkülön­böztetett helye volna a ma­gyar városok között. A kérdés inkább az, hogy milyen esély- lyel lehetne ezeken a szokáso­kon változtatni, s egyáltalán szükség van-e erre? A kérdésnek erre az utóbbi résziére könnyen adható válasz: a zsíros, íűszeres, lisztes, cuk­ros ételek túlzott fogyasztása bizonyíthatóan károsítja a szervezetet. Ezt orvosaink jól tudják. Van azonban egy má­sik ok is, amely a változtatás mellett szól, ez pedig a válto­zatosság iránti igény növeke­dése. Csaknem érthetetlen hát, hogy a mai emiber — miköz­ben munkájával, szórakozásá­val, tudásával kapcsolatban lázasan keresi az újat — csak azt hajlandó megenni, amit ősei fogyasztottak évszázado­kon keresztül. — Pedig ez a helyzet — mondotta Mester János a Köz­ponti étterem üzletvezetője, mikor tapasztalataimról be­számoltam. Mi itt az étterem­ben ezt közvetlenül megfigyel­hettük. Néhányszor megpró­bálkoztunk a hagyományostól eltérő ételeket is készítem. A vendégek érdeklődéssel néze­gették az étlapot, néha még meg is kérdezték, hogy miből készül ez a valami, aztán pör­költet vagy töltöttkáposztát rendeltek. Egyébként nálunk ez utóbbi a legkeresettebb étel. Általában kedveltek a szaftos ételek, például a pörkölt, s elég sokan keresik a májat is, bár korántsem olyan népszerű, mint amilyennek a közvéle­mény tartja. Sok frissensü'ltet is eladunk. Az ünnepi ebédek nélkülözhetetlen étele a rán­totthús. — Mit nem szeretnek a ven­dégek? — A főzelékféléket és a pá­rolt marhaszeletet. — Kik étkeznek itt?* — Napi 5—600 ebédet készí­tünk, ennek nagy részét elő­fizetőink fogyasztják el. Töb­bek közt a városi tanács, a posta, a DÉMÁSZ, a rendőr­ség, az ITV, a mosoda, a lá­dagyár és a nyársapáti terme­lőszövetkezet, valamint a pin­cegazdaság dolgozói étkeznek nálunk. így eszünk a lehetősé­gekhez képest változatos ét­rendet összeálltam, ám csak a hagyományos, a megszokott ételek közül válogathatunk. Miután vendégeink köre évek óta változatlan, s elégedettek is főztünkkel, minden próbál­kozásunk, hogy új ételeket ve­zessünk be, eleve kudarcra van ítélve. Más lenne a helyet, ha nagyobb lenne az idegenforga­lom. Akkor bármit főzhetnénk, s talán a helybeliek közül is sokan megkedvelnék az újsze­rű ételeket. Űj helyen is régi módon Talán egy űj étteremben merészebbek, bizakodóbbak lennének a vezetők. — Nem valószínű — mon­dotta Bálint Tamás, az éppen átalakítás előtt álló Aranyka­lász étterem vezetője. — Itt másodosztályú étterem lesz, s elég nagy ételforgalomra szá­mítunk. Az átlagosnál is bő­ségesebb választékkal szeret­nénk megnyitni az üzletet. A hagyományos, megszokott éte­lek köréből azonban mi sem fogunk kilépni. Ez túl kocká­zatos, sőt, bizonyosan ráfizeté­ses válalkozás lenne. — Ha már új ételek ott sem lesznek, akkor legalább arra gondoltak-e, hogy egészsége­sebb, zsír helyett olajjal ké­szült ételeket főzzenek? — Valamennyi vendéglőben, étteremben zsírral készítik az ételeket. Ezen egyetlen étte­rem sem tud változtatni. A zsír ugyanis olcsóbb. Az olcsó és a drága Valóban, a zsír olcsóbb, ám ha hozzáadjuk árához az ér­elmeszesedésben szenvedő be­tegek orvosi kezelésének költ­ségeit, pótolhatatlanul elve­szett munkanapok értékét, ak­kor már drágának látszik. Nemcsak a közétkeztetésben, hanem a háztartásokban is. — Milyen a valószínűsége annak, hogy megváltoztatjuk szokásainkat? — kérdeztük cikkünk elején. Nem sok — mondták a szakemberek. Az emberek étkezési szokásaikhoz ragaszkodnak legszí vósabban. Lehetséges, ám az is két­ségtelen, Hogy az üzemi kony­hák és az éttermek nem vál­lalják, gazdasági okok miatt nem is vállalhatják az újítás kockázatát, pedig csak ők ter­jeszthetnék el az új ízeket, a korszerű ételeket. Az otthoni ízeket, őrizze az otthon. Akkor csak vasárnaponként lépnénk egyet a szívinfarktus felé. Farkas Péter A PEST MEGYEI níltLAP KÍ) LÖISKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1977. JANUÄR 16., VASÁRNAP Háromszáz állat új istállóban Befejezik a húshasznú szarvasmarha-telep építését a Mészáros János Termelőszövetkezetben A Mészáros János Terme­lőszövetkezetben az Idén fe­jezik be az új húshasznú szarvasmarha-telep építését. A beruházás és a hozzá kap­csolódó fejlesztési munkála­tok jelenlegi helyzetéről Papp István elnökhelyettest kér­deztük meg. — A legfontosabb eredmény, hogy a határidőre, tehát de­cember 31 előtt korszerű kö­rülmények között el tudtuk helyezni azt a 300 tehenet, melyek tartására a beruházá­si okirat kötelezett bennün­ket. Ezek közül 100 vemhes üszőt tavaly vásároltunk. — Ez azt jelenti, hogy a te­lep lényegében elkészült. — Az engedélyünk — mon­dotta az elnökhelyettes — 360 tehén tartására alkal­mas húshasznú szakosí­tott telep kialakítására szól. Az ehhez szükséges építmé­nyek közül eddig elkészült két darab száz férőhelyes új is­tálló, s korszerűsítettünk egy 160 férőhelyes épületet. Elké­szült két nyári szállás is. Fel­Vetőfi és a Kutyakaparó Kocséri szájhagyományok, emlékek nyomában Ez év augusztusában ünnepli Kocsér községgé alakulásának századik évfordulóját. Ebből az alkalomból a község kör­nyékére, múltjára, száz esz­tendejére vonatkozó minden érdekesebb adatot összegyűjte­nek. A Pest megyei Hírlap is többször irt Kocsér múltjáról, s a község határában lévő Ku­tyakaparó csárdáról, melyről nagy költőnk, Petőfi Sándor is írt verset. Többen bizonytalankodnak abban, hogy a költemény meg­írása előtt, tényleg járt-e ott a költő, pedig azt kétségbe; vonhatatlanul bizonyítja a csárda közelében volt kőszent­nek, a költeményben történt említése. Ezt az irodalomtudó mindig is jól ismeri. De van más, bár kevésbé tényszerű bi­zonyíték is, amely az elődök­től öröklődött napjainkig. A napokban a nagykőrösi Nyugdíjasok klubjában be­szélgettem Fakan Etelka nyugdíjas tisztviselőnővel, aki hosszabb Ideig dolgozott a nagykőrösi városházán. El­mondotta, hogy a Szabad- szállási utcában laktak, s kis­lány korában nekik is volt a kocséri határban tanyájuk. A Kutyakaparó csárdától száz méterre lakott egyik nagy­bátyja Bognár Vencel Józsel gazdálkodó, akihez gyakran el­látogatott, és sokszor hallotta az öregektől, hogy a leégett és az azután átépített nádfödeles régi csárda, a nagy ivó mellett volt egy kis szoba, melyben szállást adtak a maradó ven­dégnek. Ott aludt egy éjjel Petőfi Sándor is, és Pintér István későbbi kocsmáros mu­togatta a vendégeknek Petőfi Sándor gerendába vésett ne­vét. Eakan Etelka az akkori be­tyárvilágról is sokat hallott. Bogár Imre és bandája sok­szor megfordult a környéken. A vezér, fekete, göndörhajú, szépszál legény volt. A csárda közelében nagy domb emelke­dett, a domb mögé húzódtak a betyárok, s onnan rohantak rá az arra haladó vásárosok­ra. A szomszédos Jászkarajenő melletti Kettős csárdában pe­dig abban az időben Dűli Má­té kocsmároskodott, s volt ne­ki egy híres szép lánya Dűli Mari, akinek Bognár Vencel József ék Józsi fia udvarolt, de szemet vetett a lányra Bogár Imre is, s egyszer, amikor ott találta vetélytársát a csárdá­ban, levetkőztetve zavarta ki az éjszakába. A Kutyakaparó csárda víg hely volt, sok környékbeli ott tartotta a lakodalmát. Végül azt is elmondta Fakan Etelka, hogy miért lett Kutyakaparó a csárda neve. Egyszer a betyárok egy em­bert agyonvertek, mert nem akarta aranyait odaadni. A hullát a csárda közelében ás­ták el, melyet azonban kika­part egy kutya. Ezután nevez­ték el a csárdát Kutyakapa- rónak. / K. L. A tejtermelés további növekedésére számítanak Megkötötték az idei szerződéseket A szarv asma rh a - tenyésztés­nek Nagykőrösön jelentős ha­gyományai vannak, dédapá­ink korában, a körösi marha- kereskedők lábon hajtották a jószágot a bécsi, meg a többi ausztriai piacra. Apáink korá­ban az országos mezőgazda- sági kiállításokon, hosszú éve­kig mindig körösi bika "nyer­te a nagydíjat. A szarvasmarha-tenyésztés­ről és a tejtermelésről beszél­gettünk a napokban Aradi Lászlóval, a Középmagyaror­szági Tejipari Vállalat nagy-? körösi üzemének igazgatójával, aki elismeréssel szólt a nagy­kőrösi háztáji kistermelők te­nyésztő munkájáról, és tejter­melést eredményeiről. A részletes tejtermelés! ered­mények szerint, a múlt eszten­dőben, a tejüzembe, a nagy­üzemi gazdaságok és a kister­melők összesen 33 ezer 746 hek­toliter tejet szállítottak be, az előző évi 32 ezer 786 hektoli­terrel szemben. Ez 2,9 százalé­kos növekedés. Ebből a Mészáros János Tsz beszállítása 6 ezer 192 hekto­liter, az állami gazdaságé 12 ezer 163 hektoliter volt, míg a kistermelők 15 ezer 390 hek­az be­45,6 36 tolitert vittek be. Tehát 1976. évben a tejüzembe vitt összes tejmennyiség százalékát a kistermelők, százalékát az állami gazdaság és 18,4 százalékát a Mészáros János Tsz szállította be, ami­vel múlt évi szerződését az ál­lami gazdaság 101,4, a Mészá­ros Tsz 97.9 százalékra telje­sítette. A tejüzem kimutatásából ki­írtuk legtöbb tejet leadó öt kistermelő nevét is. Eszerint Szentpéteri Balázs (Zsíros dű­lő) 19 ezer 519 liter. Kisprumik Péter (Kossuth Lajos u.) 11 ezer 844 liter. Szabó István (Csdkvár dűlő) 11 ezer 222 li­ter és Kovács József (Csoko­nai a.) 11 ezer 109 liter teiet adott be. Aradi László igazgató el­mondotta még, hogy az idén a nagykőrösi tejtermelés to­vábbi növekedésére lehet szá­mítani, mert a kistermelő!? fenntartják az eddigi termelési szintet, s az álami gazdaság 11. a Mészáros János Tsz, pedig 16 százalékkal több tej szállí­tására kötött szerződést, mint az előző évben. Kopa MOZIMŰSOR VASÁRNAf Huckleberry Finn és a csir­kefogók. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Kisérő- műsor: Mit érlelt? Előadások kezdte: 3, 5 és 7 órakor. MATINÉ Hugó, a víziló. Előadás kez­dete: 10 órakor. HÉTFŐ Herkulcsfürdői emlék. Ma­gyar film. Kísérőműsor: Nem­zeti Galéria. Előadások kez­dete: 4 és 6 órakor. Filmklub 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A Hangácsi úti iskolában A prémium. Szovjet film. Előadás kezdete: 6 órakor. állítottuk a telep víztornyát. Jelenleg félkész állapotban van a szociális épület és az elkülönítő istálló. Fel kell építenünk még egy 120 férő­helyes üszőistállót és egy 200 férőhelyes hízómarha-istállót, az önetető áthajtó silókat és az űzetni utakat. A szükséges építőanyagokat beszereztük. Az őszi bekötés idejére teljesen kész telep várja az állatokat és semmi akadálya nem lesz annak, hogy a HSZV-technoló- giát legapróbb részletei­ben is betartsuk. — Mi indokolta a húshasz­nú szarvasmarha-telep felépí­tését, a HSZV-technológia be­vezetését? — E technológia szerint a szarvasmarha tartósa az egyébként nem hasznosítható legelőterületeken alapszik. A szövetkezet ezeket a területe­ket kívánja kihasználni. Ter­mészetesen legelőinket folya­matosan javítani kell. Taná­csi segítséggel máris villamo­sítottuk az egyik területet, így öntözésének gondja is megol­dódott. Az állatok téli silótakarmá­nyát is olcsón tudjuk előállí­tani. A szövetkezet 400 hek­táron termel borsót. Cséplés után a visszamaradt zöld ré­szeket, melyeket egyébként el kellene dobni, besilózzuk. Ez­zel tulajdonképpen a technológiában előírt ta­karmányozási feltételeket megteremtettük. Az elképzelés, hogy csatlako­zunk ehhez a rendszerhez, még a Dózsa Termelőszövet­kezetben született meg, s mi jogutódként örömmel fog­tunk hozzá a megvalósításhoz. — Mennyi idő alatt térül meg ez a beruházás? — Népgazdasági szinten mintegy öt, szövetkezeti szin­ten pedig három év alatt. A kapcsolódó fejlesztések is ha­sonlóan rövid idő alatt térül­nek meg, így mindenképpen indokolt volt ennek a jól jö­vedelmező telepnek a kialakí­tása. t. Vigyázat, ámmütésveszély! A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a város XI. kerületében a Ménesi — Abo- nyi és Batthyány úti szakaszán 20 kv-os légvezeték átépítést végez. Az új létesítményt 1977. ja­nuár 18-tól folyamatosan, a kivitelezés ütemének megfe­lelően feszültség alá helyezik. Ettől az időponttól az új lé­tesítmény érintése és megkö­zelítése életveszélyes és tilos. Angyal Marion megyei sportlövőbajnok Az 1977. évi megyei fedett­pályás légfegyveres lövészbaj­nokságot Szentendrén ren­dezték. Az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyári Lövészklub tag­jai több értékes helyezést ér­tek el, Angyal Márton pedig, remekül szerepelve, megyei bajnokságot nyert. A körösi sportolók eredményei. Légpuska, 40 lövéses (az if­júsági fiúk és lányok eredmé­nyét együtt értékelték, 36 in­duló volt): 1. Angyal Márton 35? kör (aranyjelvényes szint), ... 5. Miskey Ildikó 346 kör (ezüstjelvény). Ha a lányokét külön értékelték volna, ott Miskey lett volna az első. Légpuska, 40 lövés, junior férfi: ... 4. Kiss Pál 345 (bronz), ...7. Bartucz Mihály 306 kör. Légpuska, 40 lövés, felnőtt férfi: ... 3. G. Nagy Antal 377 kör (IV. osztálvú szint). Légpisztoly, 40 lövés (27 in­duló), junioroknál: ... 7. Kiss Pál 285 kör; felnőtteknél:... 9. Czeczon István 334 (IV. osz­tály), ...11. Mészáros István (IV. osztály) 320 körrel. TESTNEVELÖKÉPZÉS A GIMNÁZIUMBAN Segít a testnevelő tanár­hiányon, hogy a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban bevzetett fakultatív képzés ke­retében — a többi között — testnevelési és sportszervezési ismeretek elsajátítására is le­hetőségük van a fiataloknak. Érettségi után az általános Is­kolai testnevelést, illetve a sport fellendülését akarják se­gíteni. Reméljük városunknak is haszna lesz belőle. S. Z. VASÁRNAP Sportotthon, 14 óra: Nagy­kőrösi Kinizsi—Ferencvárosi TC barátságos úttörő és ser­dülő csapatmérkőzés. Sízés Kckestető: országos serdülő sífutó bajnokság, valamint a Bp. Honvéd országos versenye Torna Toldi-sportcsarnok, 10 óra: a középiskolás női B-kategó- riás csapatbajnokság megyei döntője. HÉTFŐ Sakk KlOSZ-székház. 19 óra: III, osztályúra minősítő egyéni verseny, 16. játéknap. Körzeti orvosok beosztása Január 17—22-ig Az I. körzetben: dr. Bózlék Mihály, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A II. körzet­ben: dr. Lengyel György, ren­del: 9—11-ig és 17—18 óráig. A III. és a VII. körzetnek: ár. K. Kiss Dániel, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A IV körzetnek: dr. Kulin Sándor. rendel 8—10-ig és 17—18 óráig Az V. és VI. körzetnek: úr. Somlyai Károly, rendel: 9— 11-ig és 17—18 óráig. A VIII. körzetnek: dr. Kovács Zsig- mond, rendel: 8—fl-ig és 17— 18 óráig. JANUAR iű töl 22-ig Különféle dunnás, pap/anos ágynemű-garnitúrák és lepedők 20—30—40%os árengedménnyel kaphatók nagykőrösi méteráru* holtfáhan: Szabadság tér 9. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom