Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

/ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM 13. SZÁM Ára 1 forint 1977. JANTJÄE 16., VASÄRNAP Megosztva mj óha az élet a legjobb tréfamester. A da- basi járás két tele­pülésén voltam fél nap időkülönbséggel, s az egyik helyen azt hallhattam a ta­nácselnöktől, hogy mégsem járja .... a másikon meg a végrehajtó bizottság titká­rától azt, kijutottak a ká­tyúból. Mindketten pénzről beszéltek, a tanácsi gazdál­kodás alapjáról, a költség­vetésről, csakhogy egyikük panaszkodva, mert többlet bevételeik bizonyos részét elvonták — jogszerűen — tőlük, a másik tanácsi ve­zető felszabadult sóhaja meg annak szólt, hogy be­vételi hiányuk ellensúlyo­zására támogatást kaptak. Eszemben sincs csupán a humort látni az élet terem­tette helyzetben, mert hi­szen a költségvetés alakulá­sa a tanácsok számára lét­kérdés, ám mégsem töröl­hető le az arcról a mjso'y, mivel tavaly — mint ké­sőbb kiderült — éppen a fordított szerep jutott a két embernek, a két település­nek. Komolyra fordítva a szót: 1976-tól lényeges új elemek bevezetésére került sor a tanácsi gazdálkodás­ban, a költségvetési bevéte­lek megosztásában, s ugyan­akkor a tervezésben is több volt a bizonytalansági té­nyező, mint korábban. Egy- egy község vagy város la­kója persze semmit sem tud arról — s baj, hogy nem, ám még nem találták ki, hogyan tudhatna —, miféle keretek között gaz­dálkodik a tanács, bevételei honnét származnak, kiadá­sait milyen forrásokból fe­dezi. Azt azonban nagyon hamar észrevenné, ha lyuk lenne a zsákon, ha nem si­kerülnek a költségvetési kiadások forintjait előte­remteni, mert — a képte­lenségig menve — akkor megtörténhetne, nem kap­na fizetést a pedagógus, sö­tétbe borulna a község, mi­vel a közvilágítás költsé­geire nem jutna. I lyen persze nincsen. Éppen azért, mert gazdálkodni kell, s nemcsak helyi, hanem me­gyei értelemben is, ha úgy hozza a szükség, akkor az egyik helyről elvonni, a másikra adni. Majdnem 58 millió forint volt Nagykő­rös tavalyi költségvetése, s ha ebből tíz- vagy százezer forint hiányzik még, úgy- ahogy boldogulni lehet. Ám akkor, ha a költségvetési bevételek mínusza átlépi az egymillió forintos határt, veszélybe kerül az egyen­súly, a gazdálkodás égiszé. E mínuszról — Nagykőrös esetében — a tanács sem­mit nem tehet. A bevételi források tervezettől eltérő működése — így a vállalati, term elősző ve* kezeli befize­tések szárhítottnál kisebb összege — olyan tényező, amilyenen elcsúszhat a ta­nácsi terv, bár maga a ta­nács jó programot készített. Egyszerűbben fogalmazva: a tanácsi gazdálkodás nagy­mértékben függ külső té­nyezőktől. Ennek ismeretében már leírhatjuk, hogy a megyé­ben — számítások szerint, hiszen a végleges adatok még nem állnak rendelke­zésre — körülbelül ötven 1 nagyközségi, községi, közös tanácsnál, illetve két város­nál mutatkozik kisebb, na­gyobb költségvetési hiány. Amiben itt-ott része van a helyi tehetetlenkedésnek, könnyedségnek, amivel a bevételek, a hátralékok sorsát kezelik, meghatározó szerep azonban annak jut, hogy a termelőtevékenység elmaradt a várttól, s éppen ezért a vállalati, szövetke­zeti befizetések sem érik el a számított összeget. Ez gond, bajjá akkor válna, ha sorsukra hagynák a helyi tanácsokat, s nem kapnák meg az indokolt támogatást. Több településen ez csekély összeg — ötven-, meg százezer forint —, ám ahol a költségvetés teljes sum­mája a kétmilliót sem éri el, ott nagy pénz. Éppen ezért mondta ki tavaly — 3/1976. számú határozatá­val — a megyei tanács az ésszerű, rugalmas gazdálko­dás fontosságát, s teremtet­te meg ennek jogszerű, de a mindennapi élet hozta változásokhoz gyorsan iga­zodó kereteit. D ohogni persze dohog­nak azok, akiktől a költségvetési többlet bevételek meghatározott részét — mert korántsem az egészet! — elvonják, át­csoportosítják, s másoknak adják, ám valójában jól tudják: ma mi, holnap ti. így például a megosztott bevételi forrásokból szár­mazó forintok tekintélyes halmát „veszik el" Vóctól és Ceglédtől, ám könnyen lehet, hogy egy esztendő múlva ők lesznek azok, akik kapnak, mint ahogy a korábbi években így tör­tént. Az érintett tanácsi vezetők túlnyomó része ezt természetesnek tartja, nem beletörődik, hanem helyes­li, s tapasztalatból, , mert tudja, egyszer lenn a kerék, egyszer fönn. Valóban természetes, hogy mind az eredménye­ket, mind a gondokat meg­osztják egymás között a tanácsok, hogy költségveté­sükkel, sőt, újabban fejlesz­tési alapjukkal, sem, nem úgy gazdálkodnak, mintha minden település önálló or­szág lenne. Akadnak azon­ban, akik szívesen látná­nak olyasfajta gyakorlatot, amelyben az adni és a kap­ni ismeretes. Ez a szemlélet korántsem egyéni megfon­tolásokból származik, sok­kal inkább a korábbi mód­szerekből, amikor az elosz­tás jellemezte a tanácsok pénzügyi munkáját. A ne­gyedik ötéves terv idősza­kában, pontosabban a ta­nácstörvény elfogadása óta már önállóan gazdálkod­tak a települések gazdái, s a mostani középtávú prog­ram nem változtatott sem­mit az önállóságon, nem húzta meg annak határait a korábbinál szűkebben. Egy valamit azonban az el­ső helyre emelt, ez pedig a gazdálkodás rugalmassága, gyors igazodása azokhoz a változásokhoz, amelyek mindig is elkerülhetetle­nek, legtöbbször előre nem láthatóak, azaz megtervez- hetetlenek. E gyorsabb igazodás látszatra az egyik tanácsnak előnyt, a másik­nak hátrányt okoz, valójá­ban, a látszat mögé nézve, az össztársadalmi érdekek érvényesítése, a gazdálko­dás folyamatos egyensúlyá­nak fönntartása. Mészáros Ottó Z. N. Nurijev elutazott Budapestről Szombaton élutazott Buda­pestről Zija Nurijevics Nuri­jev, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, aki a magyar kormány meghívá­sára január 10—15 között tett látogatást hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi • miniszter bú­csúztatta. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Az enyhülés és a társadalmi haladás elválaszthatatlan egymástól Vitacsopartokhan íolytatódotl a munka a béke erők moszkvai tórumán Szombaton egész nap vita­csoportokban folytatta mun­káját a békeerők moszkvai világfóruma, mely pénte­ken nyílt meg a KGST-titkár­ság nagy konferenciatermé­ben. A vitacsoportok első napi mun­kájának tapasztalata szerint a két legfontosabb probléma, mely a fórum közel félezer küldöttjét foglalkoztatja: a tényleges leszereléshez való át­menet lehetőségeinek kutatása, valamint a napjainkban leg­veszélyesebbnek ítélt nemzet­közi feszültséggóc felszámolá­sának módozatai a Közel-Ke­leten. A vitacsoportok nagy ré­szében jelen vannak a Kállai Gyula vezette* 11 tagú ma­gyar küldöttség tagjai is. A munkacsoportokban folyó vi­ta első eredményeiről szom­baton délben a fórum sajtó­központjában tájékoztatják a sajtó képviselőit. Mint Romesh Chandra, a békevilágtanács főtitkára el­mondta, a tanácskozások munkáját a szabad eszme­csere és a konstruktív dia­lógus szelleme jellemzi. A béke és az enyhülés nemzet­közi agytrösztjének nevezte Chandra ezt a fórumot. s hangoztatta, hogy sikerrel rea­lizálódik a találkozó fő célki­tűzése, annak a kérdésnek a tisztázása, miképpen járulhat­nak hozzá a világ népei az enyhülési folyamat visszafor­díthatatlanná tételéhez. Szombaton a késő délutáni órákban befejeződött a bé­keerők moszkvai világfóru­mának egy fontos szakasza amelynek során a küldöttek vitacsoport * jellegű munka- bizottságokban tárgyalták meg az enyhülés és a leszerelés idő­szerű kérdéseit a nemzetközi békemozgalom szgjnszögáből. Az enyhülés regionális és globális összefüggéseivel fog­lalkozott az 1-es szá'mú bizott­ság. A magyar delegációt eb­ben a vitacsoportban Gyovai Gyula képviselte. Felszólalá­sában hangoztatta, hogy A KGST-integráció ötéves tervéből Az aihertimi tá v építői tartják a határidőket Megtakarítás a földgázfelhasználásban - Az idén 400 közös szabvány lép életbe Programozható gépek ban is jelentkezik: egész sor olyan elektromos háztartási berendezés importja válik le­hetővé, amelyet eddig éppen a tagországok eltérő szabvány­előírásai miatt nem hoztak nálunk forgalomba. az enyhülésért és a társadal­mi haladásért vívott küzde­lem a világ nagy részén gya­korlatilag egymástól elválaszt­hatatlan. A leszerelés gazdasági és társadalmi vonatkozásaival foglalkozott a 7-es számú bi­zottság. Mint Duschek La­josáé, a vitacsoport magyar résztvevője elmondta, a fel­szólalók többsége itt új, erőteljesebb akciókat sürge­tett minden ország társadalmi köreinek a leszerelés szüksé­gességéről és gazdasági le­hetőségeiről való meggyő­zése érdekében. Dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke a 11-es számú bi­zottságban szólalt fel. Han­goztatta egyebek között, hogy az emberi jogokért vívott küzdelem szükségessége az enyhülés előrehaladásával nem csökken és semmiképpen sem Gzűnik meg. Nagy Ferenc, a legnagyobb létszámú 4-es számú bizottság munkájában vett részt. Ko­vács Jenő, a DÍVSZ magyar alel-nöke, aki a 13-as vitacso- portban szólalt fel, a vitacso­port résztvevőinek teljes egyetértésével találkozott, amikor a békéerők együttmű­ködésének kiterjesztését cél­zó kezdeményezésekről szól­va bejelentette, hogy 1977 vé­gén Budapesten megrendezik az európai ifjúsági leszerelési konferenciát. A moszkvai békefórumon részt vevő magyar delegáció pénteken este az indiai dele­gációval, szombaton Finnor­szág és az NSZK békeküldött­ségével folytatott eszmecserét. Vasárnap délelőtt Kállai Gyula Luis Corvalánnal, a Chilei KP főtitkárával találko­zik. Vetésre várnak a magvak Jobb ellátást ígérnek mint tavaly volt Metszik a fákat a gyümölcsösökben A Pillsvölgye Tsz-ben már megkezdték kos metszését. a 86 hektárnyi őszibarác­A Szerszámgépipari Művek az idén 25 numerikus ve­zérlésű szerszámgépet készít szovjet. NSZK-beli, lengyel és csehszlovák partnerek megrendelésére. Az űj programozha­tó gépek gazdaságosabban dolgoznak, mint elődeik. A földeket még hótakaró bo­rítja, téli álmát alussza a ter­mészet. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori központjában azonban már a tavaszon is túljutottak, hiszen nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemeknek küldték ki a vetőmagvakat, hanem a 2 forintos tasakok is megérkeztek az ÁFÉSZ- boltokba. A kistermelők és háztáji ker­tészek időben megkezdhetik a zöldségmagvak vetését. Bánhegyi Árpádnétól, a mo­nori központ termelési előadó­jától megtudtuk, hogy az ÁFÉSZ-ek időben megrendel­ték a különböző vetőmagokat. Olyan áruféleség is volt, ami­re tárolási szerződést kötöttek. Októbertől december 20-ig mintegy 300 ezer tasak zöld­ség- és virágmagot szállítottak ki az üzletekbe. Január végéig, február elejéig további 700 ezer tasak indul útnak. A bu­dapesti központban tisztítják, fémzárolják a jó termőképes­ségű, nagyhozamú fajtákat, Monoron pedig az üzletek meg­rendelésének megfelelően ál­lítják össze a tasokokból a szállítmányt. Még a takarmányrépa és a lucernamag hiányzik, de ígéretet kaptak arra, hogy ez is hamarosan megérkezik. Bánhegyi Árpádné szerint az idén jobb a vetőmagellátás, mint tavaly. Az igények vi­szont szinte azonosak. Gondot jelentett tavaly a makói hagy­ma beszerzése, az idén eddig 22 ezer tasakkal kaptak. Min­den igényt ki tudnak elégíte­ni a korábban ugyancsak hiánycikként nyilvántartott kecskeméti merevszárú para­dicsomból, s a sárgarépából is több fajta áll rendelkezésre. Az üzletek általában 50—100 tasakot rendelnek egy-egy faj­tából. Sajnos, találtunk túl­zottan óvatos rendeléseket is. Nehéz elhinni például, hogy a tápiószecsöi, Kossuth Lajos utcai önkiszolgáló boltban mindöszse 77Q darab 2 forin­tos tasakot tudnak eladni, s vannak olyan zöldségfélék is. amelyekből csak 10—20 tasak­kal rendeltek. A pótigényeket januárban összesítik és februárban már ki is kerül a kért mag az üzletekbe. Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy később nem lehet rendelni, de minél tovább vár­nak az üzletvezetők, annál ké­sőbb kapják meg az árut. Fe­lesleges a túlzott óvatos­ság, mert a boltokban meg­maradt tasakokat a tavasz vé­gén változatlan áron visszave­szi a Vetőmagtermeltető ét Értékesítő Vállalat. T. A. L. A tizedik szovjet ötéves i tervbe először iktattak be olyan külön fejezetet, amely a Szovjetunió és a KGST-orszá­gok közötti szocialista gazda­sági integráció fejlesztésével kapcsolatos ' intézkedések komplexumát tartalmazza. Ez a fejezet magában foglalja a közös építkezéseikkel, a terme­lés szakosítása és kooperálása fejlesztésével, a tudomány, a technika és a szabványosítás terén kifejtendő együttműkőt- déssel kapcsolatos feladatokat. A KGST-országok részvételé­vel a tervidőszak alatt a Szov­jetunió területén végrehajtan­dó integrációs beruházások ér­téke több mint nyolcmilliárd rubel. A szovjet közgazdászok sze­rint tavaly év végéig jó eredményeket értek el a Vinnyica—Alberlirsa táv­vezeték építői. A távvezeték magyarorszá­gi szakasza, elkészülte után, 268 kilométer hosszú lesz, át­viteli teljesítménye pedig el­éri a 2140 megawattot. Építé­séhez felhasználnak 546 por­tál, 61 önhordó és 80 feszítő- oszlopot. A távvezeték-építke­zés legfontosabb Pest megyei feladata ez albertirsai alállo- más elkészítése. A 22-es szá­mú Építőipari Vállalat dolgo­zói jól haladnak a munkával. Az itt felépítendő két transz- fórmátorcsoport teljesítménye eléri az 1100 megawatt/am- psrt. A készülékek és beren­dezések többségét a Ganz Művek gyártja. A tizedik ötéves tervidő­szakban szilárdulnák a koope­rációs kapcsolatok a szocialis­ta országok népgazdaságai kö­zött. A Zsiguli-program mel­lett, már elkészült a megálla­podás a Kamaz típusú teher­autók gyártásának kooperáció­jára is. A KGST-országok nemzeti ötéves tervei összesen 17 jelentős tudományos és műszaki beruházást irá­nyoznak elő, amelyek realizálásra a part­nerek körülbelül 600 millió transzferábilis rubelt fordíta­nak. A tervek szerint az érdekelt KGST-országok kiszélesítik együttműködésüket a szilárd tüzelő és a földgáz hatéko­nyabb kiaknázásában. Itt óriá­si tartalékok állnak rendelke­zésre. Elegendő csupán annyit megjegyezni, hogy a KGST- országok az újfajta gázégős berendezések alkalmazásával máris 3—5 százalékos megtakarítást értek el a földgáz felhasználásában. A KGST keretében jelenté­keny munka folyik az egysé­ges szabványok kidolgozása érdekében is. Mintegy 4000 közös szabványajánlást dol­goztak ki eddig, ezekből az idén megközelítően 400 lép kötelezően életbe. Ennek nyo­mán különösen a gépipari ter­mékek külkereskedelmi for­galma kaphat újabb lendüle­tet a közös műszaki paramé­terek alkalmazásával. Az egységesített szabványok hatása a hazad áruválaszték-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom