Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

4 1977. JANUAR 15., SZOMBAT Ihletöje Szentendre volt Kmetty János életműve a Műcsarnokban Reprezentatív tárlattal adózik a Kiállítá­si Intézmények Kmetty János Kossuth-dí- jas kiváló művész emlékének: a Műcsar­nokban pénteken megnyílt kiállítás átfogó képet ad a művész több mint hat évtizedes munkásságáról, életművéről. A köz- és ma­gángyűjteményekben található 700 Kmet- ty-mű közül 250-et mutatnak be. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Kmetty Jánosné, az elhunyt művész fele­sége. Megnyitóbeszédet dr. Kordinesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottsága tudo­mányos, közoktatási és kulturális osztályá­nak vezetője mondott. Méltatta a XX. szá­zadi magyar művészet egyik megteremtő­jének munkásságát, s elmondotta: Kmetty János műveinek bemutatása tisztelgés a művészetben, emberségben meg nem alku­vó, remekműveket teremtő mester előtt A szenvedélyes igazságkeresés, a kor szelle­mére reagálni tudó művészi eszközkutatás, a társadalmi haladás és művészi színvonal összefüggő kérdéseinek művekkel bizonyí­tott feltárása emeli Kmetty Jánost a XX. századi modern magyar művészet megte­remtői közé. A nagy érdeklődéssel hallgatott megnyi­tóbeszédet követően Major Tamás, Kos- suth-díjas színművész elevenített fel Kmetty Jánoshoz fűződő baráti emlékei­ből, s vázolta művészi-emberi magatartá­sát, majd József Attila: Ars poetica című költeményének előadásával zárta szavait. A február 27-ig megtekinthető kiállítást Kecskeméten — ahol a művész egykor al­kotott — és szülővárosában, Miskolcon is megrendezik majd. Képzőművészeti kultúránk folyamatához tartozó életmű­vét most. mérjük fel. Kmetty János, annyi társához hason­lóan, hiánytalan érték, köz- kincs. A festői kötelességtu­dás és érzékenység példája. Nagyobbat igen, szabatosabb festőt azonban aligha isme­rünk. Felmérte magában 19\ö körül, hogy rajzírásunk hol tart az európai horizonton, és saját művészetében összegezte szabad szárnyalással, fegye­lemmel Nagybánya, a Nyol­cak, Cézanne és a kubizmus együttes örökségét. Mindezt azzal a szerény megszállott­sággal, hogy emberi líráját képsorrá alkotta. Nem akár­mire vállalkozott. Beosztott ökonómiával, takarékosnak látszó, de annál gazdagabb eszközökkel dolgozott. Az sem lényegtelen, hogy hivatását hamar megtalálta, s tudta tar­tani minőségét. Ezen a regisz­teren belül fejlődött, haladt a festő-szerzetes, Kmetty János, ahogy Kassák Lajos jellemezte páratlan munkaaszkézisét. Leütött egy fontos hangot, s azt terebélyesítette hatvanöt esztendei művészi működése alatt; ingadozás nélkül. Elérkeztünk ahhoz a pilla­nathoz, amikor tárgyilagosan felmérjük a Kmetty-életmű- vet. A szerkezet szaros, a ha­tás légies, minden kiszámított, mégis végigvonul az intellek­tuális sugárzás a köznapi tár­gyakon; bögre, alma, szék, ab­lak, fa, oromfal, kés, pohár lé­nyegül át idétlen kategóriává a festészet eszközeivel, A tu­dás nem célja a műnek csak eszköze, önállóan gazdálkodik a kubizmus eredményeivel. Hogyan? Befej ezhetetlen sokrétűséggel. Egyszer úgy, hogy. piros árnyalattal szikrá­zik a kék tér, máskor a sárga uralkodik. Sárga gyümölcs, sárga fal és vagy nyolc vál­tozatban sárga kalap, mely Szinyei Majálisának és Fe- renczy Károly patak parti je­lenetének elmélyült utórezgé­se. Költői avantgarde ez, melyben nem az elmélet, ha­nem a tiszta érzelem mani­fesztálódik. Az asszonytesfcben és a fák pontos anatómiájá­ban egyaránt az élet hiányta­lan törvényeit analizálja a belső mérés pontosságával. Mi ez a belső mérés Kmetty mű­vészetében? Az, hogy nem en­gedélyezi a megoldatlanság és a félig kész festmény fény­űzését, a lelkűiét érzékeny műszerében, az intuícióban találja meg a szépség festői valósággá lendülő jövőjét a műben, mélynek előzménye az élmény. Kmetty azért folya­mat, mert mindig ott kezdte a képet, ahol valaki abbahagyta, ezért ma őt is kötelességünk folytatni, mert a gyökér forrás lett, nagysága a minőség sze­mélytelensége. Elég az 1911-es Önarcképére pillantani, ahol már Egry fénytörésednek de­tonációja szakad a fej min- denség-méretű és feszültségű boltozatából. A túlélő Kmetty Egry előzménye. De nemcsak az övé, Nagy Balogh János, Derkovits, Nagy István is tőle függetlenül bontja teljessé, aminek ő volt a nyitánya. Sok lehetőség feszült az 1910-es évek Kmetty j ében, olyan erők Önarckép. és energiák, mélyék nem is mindig a saját, hanem más életművekben lobbantak fel, egyszer inspirálódva e képek­től, máskor szabadon, hiszen a kor lelke közös eszményeik­ben, KÜlÖnÖS, hogy Munkácsy Mihály a barna tónusokra épí­tett, Ferenczy Károly a zöld árnyalatait kedvelte, Kmetty János domináns színe a kék. Ezt a színt kutatta, elemezte képein. A látványt és a gon­dolkodást, a párizsi orientá­ciót és a magyar talajt egy­szerre tartotta fontosnak. Kmetty a tájban és az ember­ben a teret sűríti eszmévé, megnevez egy eddig alig is­mert vagy ismeretlen törvényt a valóság feltáratlan rétegei­ből. Művészete oldalra pillant, kitérőket tesz, de mindig IGEN JÓ ÖTLET, hogy be­mutatják Makrisz Agamem­non szobrait Vácott, hiszen hamarosan felavatják a po­kol-szigeti révátkelő szobor­művét, mely szintén az ő al­kotása. Így a közönség már előre megismerkedhet plaszti­kai elképzeléseivel, mely a leendő kapcsolatot kezdemé­nyezi emlékmű és a váci em­ber között. Makrisz Agamemnon 1913- •ban született a görögországi Patraszban. Athénban végezte el a képzőművészeti főisko­lát, 1945-ben Párizsba emig­visszatér a kiinduló ponthoz, és halad tovább előre; tájéko­zódva gyarapodik, teremt, ér­téket hoz létre, nem marad meg az elmélet síkján, de ta­nácsát használja. Rendkívül intenzív minden műve. Neki elég, ha egy almát vagy köcsö­göt választ motívumnak; ké­pet alkot belőle. Igazolja, hogy minden alaposan, az él­mény szintjén megfigyelt tárgy; forrás, irány a fest­ményhez. Így születtek rend­re a munkásosztály igazságá­hoz csatlakozó Népszavás csendéletei és az énekpróba- sorozat. melyben a kisemberek öröme tárul fel, dolgozóiké, akiket Kmetty Miskolcon, Kassán és Budapesten pillan­tott meg, s aki a szíve mélyén maga is volt. Maga választotta formaös­vényen járt, melyet gazdag változatokkal mindvégig uralt. Egyszer feszes szerkezetből buggyan lágyan a virág, más­kor kubista háttérből lobog egy posztimpresszionista fa, s mindez rend, megtalált és kifejezett harmónia. Pompás Szentendre-soroza­tának lényeges vonása, hogy a házak mozdulatlan nyugalmá­hoz társította a lépő ember mozgalmasságát, s ezzel a kis­város karakterét jelezte az egymáshoz tartozó képek cso­portjában. Ö nemcsak évtize­dekig élt Szentendrén; belül­ről ismerte szépségét, hiszen rendületlen alapossággal szemlélődött. Hagyatékának jelentős ré­sze a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum tulajdona, s hamarosan külön Kmetty- gyűjtemény nyílik Pest megye egyre európaibbá növekvő kis­városában, reprezentálva azt, hogy minden igazi érték érik és megérik, a társadalmi tu­datban válik közkinccsé, a gyökér forrás lett. Losonci Miklós rált, 1950-től él hazánkban. A görög csapat egyik tagja, hi­szen Magyarországon mellette Makrisz Zizi és Papachristos Andreas is Hellász üzenetét formálja nekünk és a nagyvi­lágnak. Budapest és Szent­endre ezzel a szolidáris lelkű- lettel, Párizshoz hasonlóan, az üldözött emberi gondolat fo- gadóközpontja lett. Párizs a századfordulón, mi a jelenlegi évtizedekben. SZENVEDÉLYES lobogás. sál formálja műveit, igazi gö­rög és nemzetközi lélek. Szob­raiban heves temperamentum TARLAT A VÁCI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Tegnap délután a váci Madách Imre művelődési központ galériájában nagyszámú érdeklődő jelenlétében megnyílt Mákrisz Agamemnon Munkácsy-díjas, érdemes művész kiállítása. Részit vett a megnyitón dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese is. A kiállítást Barát Endre, az MSZMP váci járási bi­zottságának első titkára, országgyűlési képviselő nyitot­ta meg. Meleg szeretettel köszöntötte a megnyitón Je­lenlevő görög származású szobrászművészt, aki 1950-ben telepedett le Magyarországon. A kiállítást a Szabadfoglalkozású Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége pártszervezetével kötött szocialista szerződés alapján rendezték meg. A 100. élő melléklet A FOLYÓIRATOK és az új-1 Ságok is gyakran tesznek köz- j zé mellékleteket, amelyben j egy-egy téma részletesebb fel- j dolgozására, esetleg közértbe- | több szemléltetésére vállal- > koznak. Olyan folyóirat azon­ban kevés van a világon, amelynek élő szóban jelenik meg a melléklete, s amelynek példányszáma többszörösen meghaladja az eredeti folyó­iratét A Szovjet Irodalom cí­mű folyóirat erre a ritka meg­oldásra vállalkozott. Első szá­ma 1975 áprilisában jelent meg és még ebben a hónap­ban útjára bocsátotta mellék­letét Az Országos Rendező Irodá­val, a Radnóti Miklós Szín­paddal és a Lapkiadó Vállalat­tal összefogva irodalmi műsort szerkesztettek a folyóiratban megjelenít alkotásokból. Az el­ső mellékletet, avagy műsort a csepeli munkásotthonban mu­tatták be. Az azóta eltelt idő alatt a Szovjet Irodalomból eddig húsz szám jelent meg, az élő melléklet pedig most jutott el a 100. előadáshoz. És minden bizonnyal az is na­gyon tudatos választás, hogy míg az első melléklet a mun­kások között született, addig a centenáriumi előadást terme­lőszövetkezeti parasztok köré­ben tartották, Püspökhatvan­ban. A Szovjet Irodalmat jogosan nevezhetjük „világlapnak”, hiszen a Moszkvában működő központi szerkesztőséghez — Szavva Dangulov főszerkesztő irányításával — további kilenc szerkesztőség tartozik. A fo­lyóirat megjelenik angolul, németül, franciául, spanyolul, lengyelül, cseh és szlovák, va­lamint magyar nyelven, sőt japánul is. A magyar kiadás főszerkesztője Király István. hogyan élnek és dolgoznak napjainkban a szovjet embe­rek — mondotta. S erről a sze­mélyes tapasztalatok mellett leginkább az irodalom tud él- mányszerűen befogadható ké­pet festeni. • ÉRZÉKENY LÉLEKKEL, ez volt a századik melléklet cí­me, és Kvilidze, Vinokurov, Fokina, Ncmesvili, Gamzatov — hogy csak néhány nevet említsünk — írásai valóban fi­nom rezdülésekkel vallottak a szovjet emberek hétköznapi, aprónak tűnő konfliktusairól éppen úgy, mint az életre szó­ló elkötelezettségekről, eszmé­hez, hazához, néphez kötő el­határozásokról. A műsor érzé­keny lélekkel reagáló közön­ségre talált, a vastapsok a köl­tőknek, íróknak és természe­tesen az előadóművészeknek egyaránt szóltak. Kiemelkedő sikert aratott Kohut Magda és Vedres Tamás. A szokott­nál erősebben érvényesül Ke­res Emil előadásában a rutin. A közönség hálásan reagált minden őszinte emberi meg­nyilvánulásra Somhegyi György, Győry Franciska és Rab Edit produkcióinál is. Az előadás után jó hangu­latú baráti találkozó is kere­kedett a termelőszövetkezet dolgozói és a vendégek között. Jurij Proncsenko, a Szovjet­unió nagykövetségének má­sodtitkára elmond fca: az iroda­lom nagy jelentősége, hogy bensőséges kapcsolatot teremt népeink között, személyessé formálja az országos méretű barátságot és ebben elismerés­re méltó szerepet tölt be a Szovjet Irodalom című folyó­irat, élő mellékletével együtt. Barát Endre, a váci járási pártbizottság titkára, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tiszte­letére rendezendő ünnepség- sorozat beköszöntőjének ne­vezte a centenáriumi előadást, és hozzátette: szívesen látnák a járás más községeiben is az élő melléklet következő műso­rát. AZ ÜNNEPI PILLANATOK egy kicsit mindig feledtetik, elfedik napi gondjainkat. Vagy talán éppen felidézik? Hogy mitagadás, a kétkezi munkát végző emberek kis hányada olvas még irodalmi folyóiratot, hogy némelyiknek a híre sem jutott el az apróbb községek­be. De az élő melléklet elju­tott már jó néhány település­re, bemutatónak, propagandá­nak, kedvcsinálónak. S több­nek is: közművelődési szere­pet vállal és teljesít, jó iro­dalmat terjeszt művészi fo­kon, az írás és a szó kollek­tív hatásával. S okunk van hinni, hogy a Szovjet Iroda­lom következő, 21. számának olvasótábora — ha csak né­hány emberrel is — tovább szélesedik. Kriszt György A gyáva kistigris La Bemutató bábszínházban AZ ÉLŐ MELLÉKLET szá­zadik előadásának házigazdá­ja a Galgavölgye Termetöszö- vetkezet vcdlt. S tegyük hozzá, nagyszerű házi gazdának bizo­nyultak a püspökhatvaniak. Nem hivalkodó, de mégis na­gyon ünnepélyes keretet te­remtettek az előadáshoz. An­nak különösen öirülhettünk, hogy kicsinek bizonyult a két­százötven nézőt befogadni ké­pes művelődési ház. A közönséget E. Fehér Pál, a Szovjet Irodalom főszerkesztő- helyettese üdvözölte, néhány szóban bemutatva a folyóira­tot és a szerkesztőség célját. — Fontos, hogy ennek az országnak a hatalmas gazda­sági eredményei mellett meg­ismerjük a formálódó emberi arculatát, hogy képet alkot­hassunk magunknak; milyen lelkesedéssel és gondokkal, Tavaly óta gyakorlatilag két bábszínháza van a fővá­rosnak. A Népköztársaság úton tartják felnőtteknek a bábelőadásokat, a Jókai téri színház pedig a gyermekelő­adásoknak ad otthont. Ezen a színpadon a közelmúltban mu­tatta be az Állami Bábszín­ház társulata Tóth Eszter: A gyáva kistigris című bábjáté­kát. Az előadás az egészen kicsi gyermekeknek ad él­ményt és nem is akármi­lyet A budapesti bemutatón két­száz apróság izgulta végig a kistigris történetét, aki a be­teg édesanyja megmentése érdekében legyőzi saját gyá­vaságát: viharral dacolva, megküzd a kígyóval, átcsóna­kázik a megáradt patakon, hogy elhozza az erdőntúli or­vost. Nagyszerű előadás, ezek a bábok mindent tudnak, de legfőképpen arra képesek, l izzik, melyet nem a meggon­dolás, hanem értelem kormá­nyoz. Minden érdekli, a világ tüzes szigeteit alakítja szobor­rá, melyek hamvadhatatla- nul égnek az időben. Ezzel a harcos hitvallással ábrázolta Benin csupa tűz, csupa ener­gia, csupa értelem fejét, ezzel a szellemi magatartással örö­kítette meg a magyar inter­nacionalisták spanyol emlék­művét a sziklaigörgetegben ha­ladó egységes csoportalakzat­tal. ezzel a politikai tisztánlá­tással jelenítette a mauthau- seni ellenállók kiáltó ökleit. Bátor humanizmusának sar­kalatos pontja beleérzőké­pessége. Nemcsak anatómiájá­ban. hanem szellemiségében is pontos Ady, Bartók, Paul Eluard, Semmelweis portréja előtt csodálkozunk, hogy ez a kitűnő görög szobrász honnan ismeri legjobbjainkat? Ismeri, az kétségtelen, még akkor is, ha érzünk valami nem egé­szen indokolható gyorsaságot attraktív szobraiban. Heroi­kusak, mohók e művek, kicsit gyors az érési idejük. Ügy érezzük, csak egy kis várako­zás kellene ahhoz, hogy Mak- crisz Agamemnon jó művel mesterművek legyenek. Szinte minden szoborban ott feszül a remekmű lehetősége, a forma lüktető ditirambjai, a lírikus hangvételű görög asszonya ígéri ezt a szintet; nem telje­síti. Ez a jövőre vár, a közel­jövőre, melynek hódítási ké­pessége Makrisz Agamemnon birtoka. ISMERET- ÉS KÖZLÉSVA­GYA rendkívüli, bravúrosan formáz ólmot, követ, vörösre­zet, világa tág időben és tér­ben, Cliotól néger fejig, Du­nától Joliot Curie-ig terjed. Szenvedélyesen érdekli min­den, bagoly és fésülködő, Med- gyessy Ferenc értékmérő-mél­tósága és a munkáslány. A kecskében és az olvasó lány­ban észrevett, műbe mentett és alakított szépség. Ez a du­haj bőség Makrisz Agamem­non mediterrán természeté­ből és demokratikus életvite­léből ered. Ha dinamizmusát következő szobraiban hason­ló erejű elmélyülés kíséri, ak­kor Makrisz Agamemnon szá­zadunk egyik mesterévé nö­vekedhet, s mi elmondhatjuk, hogy »4 hazánk varázsa is, mely hozzájárult Mestrovics, Krleza, Petar Dobrovics és Makrisz Agamemnon értékei­nek feltámasztásához. L, M. hogy felébresszék a gyerme­kek fantáziáját. Nevetés, sikí- tás — s ha a kistigris szo­rult helyzetbe kerül — itt-ott még sírás is hallatszik a néző­téren. A gyerekek beleélik magukat a játékba, az ő küz­delmükké válik a kistigris harca és együtt boldogok a győzelemmel. A bábtervező Bródy Vera, Koós Iván díszletter­vező és Bánd Anna rendező csak olyan formákat és tár­gyakat állít a paraván mögé, amelyek a gyermekek számá­ra nagyon ismertek, jelzés- rendszerként könnyen befo- gadhatóak. Ennek minden bi­zonnyal oroszlánrésze van a kistigris sikerében. A színé­szek közül nagyon nehezen emelhető ki bárki is, mert egységesen jól, sikerrel keltik életre a bábokat. Azt talán mégis elmondhatjuk, hogy a gyerekekből a legtöbb élénk reagálást Terepszín Tommy, a kígyó, valamint a Mutatvá­nyos oroszlán váltotta ki. Mindkét figura szellemesen mozgatható és Kozsényi Tibor, Gönczy S. Tivadar, illetve Horváth Károly kitűnően élt a lehetőségekkel mind amel­lett, hogy hangban is nagy­szerűen oldották meg felada­tukat. Az előadás hamisítatlan színházi élményt ad és ez ket­tős haszonnal jár. Az esztéti­kai élményt nyújtó mese ta­nulsága hatásosan formálja a gyermekek egyéniségét, hiszen a személyesen átélt példa erejével hat. Ugyanakkor megismerteti a színpadi játék semmihez sem hasonlítható varázsát, fejleszti a színház iránti igényt: nézővé neveli a kisembereket. S amit A gyáva kistigris be­mutatójához kapcsolódva ket­tős haszonnak nevezhetünk, az minden gyermekbáb­előadás szétválaszthatatlan. együttes célja. Ezért hasznos és ezért kell megérje a fárad­ságot a pedagógusoknak is és a szülőknek is, hogy a gyere­kek minél gyakrabban talál­kozzanak a bábszínház élmé­nyével. A Szovjet Imkloin Piispökhatvanban •Makrisz Agamemnon szobrai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom