Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

-fúitian 1977. JANUÁR 15., SZOMBAT Viktor Kulikov hadseregtábornok a Szovjetunió marsallja A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége úgy határozott, hogy Viktor Kuli­kov _ hadseregtábornoknak a Szovjetunió marsallja címet adományozza. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés tagállamai­nak kormányai nemrég nevez­ték őt ki a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnokává. A Szovjetunió marsallja cí­met adományozták Ogarkov hadseregtábornoknak is. Nyi- kolaj Ogarkovot a Szovjetunió Minisztertanácsa nemrég' ne­vezte ki a Szovjetunió fegyve­res erőinek vezérkari főnöké­vé, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettesé­vé. Előtte ezt a tisztséget Vik­tor Kulikov töltötte be. Luis Corvalán átvette a Lenin-rendct Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénte­ken átnyújtotta a Lenin-ren­det Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárá­nak. Az olasz külügyminiszter hazaérkezett a Szovjetunióból Arnaldo Forlani olasz kül­ügyminiszter pénteken hazaér­kezett a Szovjetunióban tett Hagyományosan jó kapcsolataink gyors ütemben fejlődnek Közleményt adtak ki a magyar—török külügyminiszteri találkozóról Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere hivatalos törökor­szági látogatása során meg­beszéléseket folytatott Ihsan ^Sabri Caglayangilvel, a Török Köztársaság külügyminiszteré­vel. A tárgyalások során — a találkozóról kiadott közlemény szerint — a két külügyminisz­ter az őszinteség és kölcsönös megértés légkörében áttekin­tette a Magyar Népköztársa­ság és a Török Köztársaság kétoldalú kapcsolatait, vala­mint a fontosabb időszerű nemzetközi kérdéseket. A miniszterek megelégedés­sel állapították meg, hogy Magyarország és Törökország hagyományosan jó kapcsolatai gyors ütemben fejlődnek. Miután átfogóan elemezték a két ország gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatait, hangsú­lyozták, hogy széleskörű lehe­tőségek vannak ezek bővíté­sére. Megállapodtak abban, hogy intézkedéseket tesznek a kereskedelmi kapcsolatok ész­szerűen kiegyensúlyozott fej­lesztése érdekében. Kifejtet­ték, hogy fejleszteni kell és hatékonyabban fel kell hasz­nálni a kereskedelem előmoz­dításának szokásos módszereit annak érdekében, hogy jobban megismerjék egymás * piacait. A gazdasági, a műszaki, az ipa­ri és a tudományos területen megvalósítandó szorosabb együttműködés érdekében hosszúlejáratú megállapodást írtak alá. Megállapodtak ab­ban, hogy a megkötött egyez­mény alapján vegyesbizottsá­got hoznak létre, amelynek mielőbb meg kell tartania el­ső ülését. Véleményt cseréltek a kul­turális kapcsolatokról’ is. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Hang­súlyozták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fontos lépés volt Európa békéjének és bizton­ságának erősítése, az együtt­működés szélesítése útján, valamint afelé, hogy kedvező légkör alakuljon ki a résztve­vő országok kapcsolatainak további fejlesztéséhez. , Hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy minden részt­vevő ország maradéktalanul megvalósítsa a záróokmány előírásait. Ezzel összefüggés­ben kifejezték reményüket, hogy e folyamat érdemibbé válása érdekében valamennyi részt vevő ország mindent megtesz, és hatékony intézke­déseket foganatosít. Hangsúlyozták, hogy az enyhülés átfogó, oszthatatlan folyamat, s uralkodóvá kell válnia a világ minden részén. Ugyancsak rámutattak, hogy az enyhülés megköveteli vala­mennyi állam teljes részvéte­lének és aktív hozzájárulásá­nak további elmélyítését. Ki­fejezték őszinte reményüket, hogy az 1977. június 15-én kezdődő belgrádi találkozó, amelynek célja eszmecsere a záróokmány rendelkezéseinek a megvalósításáról és a to­vábbi lehetséges távlatokról, új lendületet ad e folyamat elmélyítésének. Ezzel összefüggésben mind­két fél egyetértett abban is, hogy a záróokmány előírásai­nak megfelelően össz-európai szinten kellene megvitatni az együttműködés kérdéseit olyan területeken, mint a környezet- védelem, a szállítás és az energetika. A külügyminiszterek alá­húzták annak szükségessé­gét, hogy az enyhülést megfe­lelő intézkedések egészítsék ki katonai téren is. Mindkét fél rámutatott a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről és az ezekkel kapcsolatos intézkedésekről folyó bécsi tárgyalások jelen­tőségére, és kifejezésre jut­tatta, hogy az e tárgyalásokon elérendő megállapodás nem sértheti egyetlen állam bizton­ságát sem. Egyetértettek a leszerelés egész világra kiható jelentősé­gében. Kiemelték annak szük­ségességét, hogy véget kell vetni a fegyverkezési verseny­nek. Ebből a megfontolásból kiindulva támogatják az ál­talános és teljes leszerelés ha­tékony ellenőrzéssel történő megvalósítását. Mindkét fél kifejezte az ENSZ-nek azzal a hatá­rozatával való elégedettségét, hogy hívják össze a kögyűlés leszereléssel foglalkozó rend­kívüli ülésszakát. Ezzel össze­függésben a külügyminiszterek egyetértettek azzal, hogy a le­szerelési világértekezlet a le­szerelés ügyét szolgálná. A két külügyminiszter átte­kintette a Ciprussal kapcsola­tos legutóbbi fejleményeket Kifejezték azt a nézetüket, hogy a ciprusi kérdés ,a török és a görög közösség egyenlő alapon folytatandó komoly és érdemi tárgyalásai útján, az egyenjogúság alapján kell megoldani. A megoldásnak fi­gyelembe kell vennie mind a görög, mind a török közösség érdekeit, és összhangban kell lennie Ciprus függetlensége, szuverenitása, területi integri­tása és el nem kötelezettsége elvével. A külügyminiszterek kedvezően nyugtázták a két ciprusi közösség vezetőinek ki­jelentéseit a ciprusi kérdés megoldására vonatkozó for­mula elfogadásáról. Áttekintették a közel-keleti helyzetet is, és kifejezték szi­lárd meggyőződésüket, hogy igazságos és tartós béke ebben a térségben csak akkor való­sítható meg, ha maradéktala­nul kivonják az izraeli csapa­tokat az 1967-ben elfoglalt összes arab területről, és elis­merik a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleértve sa­ját államuk megalakításának jogát is. A két fél támogatja a közel-keleti békekonferencia újbóli összehívását, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet részvételével. A külügyminisz­terek kijelentették: kormá­nyaik eltökélt szándéka, hogy továbbra is támogatják a fej­lődő országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy erősítsék nemzeti szuverenitásukat és gazdasági függetlenségüket, a kolonializmus és a faji meg­különböztetés minden formája ellen folytatott harcot. Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke nevében Púja Frigyes megújította a Süleyman De- mirel török miniszterelnök magyarországi látogatására vonatkozó meghívást. Ugyan­csak meghívta hivatalos ma­gyarországi látogatásra Ihsan Sabri Caglayangil külügymi­nisztert és ő a meghívást örömmel elfogadta. látogatásáról. Hivatalos tár­gyalásairól szovjet—olasz köz­leményt hoztak nyilvánosság­ra Moszkvában. Leningrádba való elutazása előtt az olasz külügyminiszter nyilatkozatot adott a moszk­vai televíziónak, és ennek so­rán a legnagyobb megelége­déssel nyilatkozott Leonyid Brezsnyevnél tett látogatásá­ról, az Andrej Gromikóval folytatott tárgyalásairól. Nemzetközi kérdésekről szólva az olasz külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Olaszország kész tovább munkálkodni a helsinki tanácskozáson szü­letett megállapodások vég­rehajtása érdekében. A társa­dalmi-politikai rendszerük különbözősége ellenére készek tevékenyen hozzájárulni a nemzetközi béke és együttmű­ködés megszilárdításához. For­lani megállapította, hogy mindkét ország konstruktívan közelíti meg az idén Belgrád- ban megrendezendő tanácsko­zást, amelynek célja, hogy át­tekintse a Helsinkiben hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait. A CARTER-KORMÁNY fon­tolóra vette Amerika kelet­európai kereskedelmi korláto- zásainek feloldását, A béke, az enyhülés, a leszerelés, a nemzeti függetlenség híveinek világiéra ma Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi béke-mozga­lom indiai származású vezető személyisége szerint ebben a tekintetben ki kell emelni a Szovjetunió érdemeit, amely az utóbbi években egész sor kezdeményezéssel állt elő. Méltatta ezen kívül Chandra a stockholmi bőkefelhívás je­lentőségét. A fegyverkezési hajsza beszüntetésére szólító okmányt eddig 400 millió em­ber írta alá. Az ENSZ határo­zata értelmében 1978-ban a közgyűlés külön ülésszakot szentel a leszerelés kérdései­nek, mely a BVT főtitkára sze­rint nagy lépés lesz a leszere­lési világkonferencia összehí­vása felé. A feszültség legsúlyosabb forrása a mai világban a Kö­zel-Kelet — állapította meg Romesh Chandra. A békeerők moszkvai világkongresszusán elfogadott határozatok értel­mében nemzetközi akcióbizott­ság alakult a térség igazságos békéjének megteremtése érde­kében, amely a közeljövőben Párizsban nemzetközi konfe­renciát tart a közel-keleti ren­dezés problematikájáról. Luis Corvalán felszólalása A moszkvai békefórum résztvevői felállva, dübörgő tapssal köszöntötték a szónoki emelvényre lépő Luis Corva- lánt, a Chilei Komunista Párt főtitkárát, aki egy hónappal ezelőtt szabadult ki a világ haladó közvéleménye által ki­bontakozóét nemzetközi szoli­daritási mozgalom eredménye­ként a fasiszta junta börtöné­ből. Corvalán felszólította a jelenlevőket: tegyenek meg mindent az összes chilei poli­tikai foglyok megmentése és kiszabadítása érdekében. A Pinochet-rezsim — mon­dotta — megkísérli félrevezet­ni a nemzetközi közvéle­ményt, s azt állítja, hogy Chi­lében, többé nincsenek politi­kai foglyok. A junta tömlöcei- ben még mindig 3300 ember sínylődik, s 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket nyomtalanul elveszettnek nyilvánítottak, holott a junta h urcoltatta el őket, s talán so­kan közülük már nincsenek is az élők sorában. Corvalán méltatta a nemzet­közi békemozgalom, különös­képpen az 1973-as moszkvai világkongresszus szerepét a fasizmus elleni küzdelemben. — Pinochet és azok a fa­siszta erők, amelyek néhány más országban is megkaparin­tották a hatalmi pozíciókat, magasra emelik a kommunis- taellensség zászlaját, kiroha­násokat intéznek a Szovjet­unió ellen. A békéért vívót: harcnak — állapította meg a chilei politikus — magában kell foglalnia a szovietelle- nesség visszaverését, a küzdel­met a fasizmus minden, meg­nyilvánulása. a demokrácia és az emberi jogök mindennemű megsértése ellen. A Chilei Kommunista Párt főtitkára biztosította a fórum résztvevőit arról, hogy a chi­lei antifasiszták a jövőben is kiveszik részüket a békéért ví­vott harcból, a népeknek az imperializmus és reakció el­len vívott harcából Erich Honecker ma Zágrábban folytat megbeszéléseket Az NDK párt- és állami kül­döttsége, amely Erich Hone- ckérnék, az államtanács elnö­kének, az NSZEP KB főtitká­rának a vezetésével hivatalos és baráti látogatáson Jugosz­láviában tartózkodik, pénte­ken a horvátországi Eszék kö­zelében vadászaton vesz részt. Ennek befejeztével este Zág­rábba utazik, és ott szombaton megbeszéléseket folytat majd a Horvát Szocialista Köztársa­ság vezető képviselőivel. Pénteken este Belgrádban közös közleményt hoztak nyil­vánosságra az NDK párt- és állami küldöttségének január 12-től 15-ig tartó jugoszláviai hivatalos baráti látogatásáról. További hozzászólók Felszólalt még a plenáris lom megbízottja. Waldheim ülésén V. P. Sathé, az indiai ENSZ-főtitkár nevében a fó- parlamesnt alelnöke, Sandra rum résztvevőit Rolf G. Graham, Massachusetts állam ' Bjornstedt üdvözölte. Moham- parlamentjének képviselője, ! med Al-Saer, a Palesztinái Cambridge amerikai város he­lyettes polgármestere; A. Sep­tember, a Dél-afrikai Afrikai Nemzeti Kongresszus megbí­zottja, Diego Uribe Vargas szenátor, a kolumbiai parla­ment külügyi bizottságának elnöke, Viktor Afanaszjev, a békeerők világkongresszusa szovjet bizottságának elnöke, a ! Pravda főszerkesztője, E. Bal- lantine asszony, a Békéért és | a Szabadságért Küzdő Nők | Nemzetközi Ligája elnevezésű j szervezet főtitkára. D. Ebbs, az Egyházak Világtanácsának képviselője, Pham Huy Thong, a Vietnami Szocialista Köz­társaság küldöttségének veze­tője, a BVT elnökségi tagja. Beszédet mondott a brit szak- szervezetek képviselője, az olasz kereszténydemokraták küldötte, a finn. békemozga­Felszabadítási Szervezet moszkvai irodájának vezetője, Luis Yanez, a spanyol demok­ratikus baloldal képviselője ugyancsak beszédet mondott. Vitacsoportok Délután a békeerők moszk­vai világfóruma 13 vitacso­portban folytatta munkáját. Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnökét. aki a 11 tagú magyar delegációt vezeti, be­választották a fórum záróköz­leményének szerkesztő bizott­ságába. Pethő Tibort, az Or­szágos Béketanács alelnökét, a békés egymás mellett élés és az új nemzetközi gazdasági vi­szonyok kérdéseivel foglalko­zó vitacsoport társelnökévé választották. Rhodesia a BT előtt Csütörtök este a Biztonsági Tanács Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ-nagykövet el­nökletével folytatta a vitát Botswana Rhodesia ellen be­nyújtott panaszáról, A vitá­ban felszólalt többek között William Scranton amerikai nagykövet, Zambia, Lesotho. Románia, Tanzánia, Sierra Leone és Jugoszlávia képvise­lői. Az afrikai küldöttek vala­mennyien elítélték a Bostwana szuverenitása ellen elkövetett agresszív cselekedeteket. A szovjet gazdaság a nép szolgálatában Alekszej Koszigin válogatott beszédei és cikkei magyarul anyagokat maximálisan fel kell használni. Koszdgin egy sor példát hoz fel írásában és kendőzetlenül feltárja, hogy „ ... a gyapottisztító iparban minden évben körülbelül 80 ezer tonna pehely marad a gyapotmagvakon.,a cukor­iparban a melaszban maradt nagy cukortartalom következ­tében csupán 1955-ben 70 ezer tonna cukor veszett el...” S A napokban jelentette meg a Kossuth Kiadó Alekszej Ko­sziginnek, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének vá­logatott beszédeit és cikkeit. A kötet első írása 1939-ben, az SZKP XVIII. kongresszusán hangzott el, s textilipari nép­biztosként, a textilipar fejlesz­téséről szólt, a kötet záró írása pedig az a beszéd, amely 1976. március 11-én, az SZKP XXV. kongresszusán hangzott el, és a szovjet népgazdaság tizedik ötéves tervének gigászi szá­mairól adott hiteles képet. ÜD Az első beszédtől az utolsóig csaknem négy évtized telt el, s ez az időszak megmutatta, hogy mire képes a szocializ­must építő nép. Koszigin első­sorban gazdaságpolitikai szem­pontból vizsgálja a kommuniz­mus építésének különböző kor­szakát, azt, hogy melyek a nép­gazdaság fejlesztésének, a tár­sadalmi viszonyok tökéletesí­tésének, a Szovjetunióban élő népek barátsága erősítésének időszerű kérdései. A szovjet emberek több nemzedéke számára az ötéves tervek úgy élnek, mint nagy­szerű tettek és lehetőségek kor­szakai, a kommunista nevelés iskolái. A tervek teljesítéséért, túlteljesítéséért kibontakozott szocialista munkaverseny fel­tárta a munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség alko­tó lehetőségeit. A szovjet em­berek az egész világ élőn ta­núságot tettek róla, hogy ké­pesek a párt előirányzatait és terveit korunk valóságává vál­toztatni. A beszédek közül három — a XXIII., a XXIV. a XXV.— pártkongresszuson hangzott el, s mindegyik középpontjában a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése, a gaz­dasági növekedés intenzív té­nyezőinek felhasználása, a termelőerők szakadatlan fej­lesztése, a tudományos-techni­kai haladás meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a nemzeti vagyon gyarapítása, a nép anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítése állt. Koszigin műveiben nagy fi­gyelmet fordít az irányítás, a tervezés és a gazdasági ösztön­zés tökéletesítésének kérdései­re is. S Alkotó módon járult hozzá Koszi gin a szovjet gazdasági élet kimunkálásához. Már 1945- ben, az SZFSZK Legfelsőbb Tanácsának hatodik üléssza­kán, az Orosz Szövetségi Köz­társaság Minisztertanácsának elnökeként. Az ország a békés fejlődés szakaszába lép címmel elmondott beszédében hangsú­lyozta: az áttérés a békés épí­tésre már ebben az évben le­hetővé teszi — mondotta — a közszükségleti cikkek termelé­sének nagyarányú növelését. Az ipar egész munkáját minél gyorsabban át kell állítani a háború előtti választék terme­lésére ... S ez a gondolat — a népről való gondoskodás — szüntelenül jelen van minden művében. Az SZKP XIX. kongresszu­sán 1952-ben elhangzott be­szédében is kitért erre a fon­tos tényezőre. Hangoztatta: a szovjet állam békés politikát folytat, és továbbra is követ­kezetesen fejleszti népgazda­ságát, szüntelenül növeli a dolgozók anyagi jólétét. Fel­tárta a könnyűipar fogyaté­kosságait, bátran kimondta, hogy a könnyűipari üzemek­ben „még mindig sok silány minőségű terméket gyártanak, s ezzel megszegik az állami fegyelmet”. Többször is hang­súlyozta, hogy a könnyűipar­ban nincs minden a rendjén, hogy például silány bőrt gyűj­tenek be, hogy több területen és köztársaságban lebecsülték a lentermesztést. Ne feledjük, hogy ebben az időszakban — Sztálin életében — jobban szerették, ha a nép­gazdaság egyes területeiről a felszólalók eredményekről szá­molnak be. Koszigin — aki ak­kor a Szovejtunió Miniszterta­nácsának elnökhelyetteseként tevékenykedett — mindig ob­jektív volt, meggondoltan, és a párt gazdaságpolitikai koncep­ciójából kiindulva, vizsgálta az adott terület gazdasági ered­ményeit, mutatóit és rámuta­tott a lehetőségekre, figyelem­be véve, hogy a lakosságnak mire van szüksége. Ugyancsak erről a kérdésről írt a Kommu- nyiszt című folyóirat 1956. évi 2. számában, hivatkozva Marxra, aki hangsúlyozta, hogy a termelés hulladékai­nak felhasználása mellett a megtakarítás is segíti a terme­lést, s hogy a nyers- és alap­A párt XX. kongresszusán már az egész szovjet népgaz­daság kérdéseit vizsgálta, s ezen belül a könnyű- és az élelmiszeripart. Egyben a ter­vezés tökéletesítésének kérdé­seivel is foglalkozott, hangoz­tatta: a beruházásokat elapróz­ták, a befektetéseket csak egy évre tervezték. „A tervezésnek ez a rendszere oda vezet — mutatott rá —, hogy az építési vállalatok nem tudják helye­sen megtervezni a munkaerőt, az anyag és a szükséges fel­szerelés helyszínre szállítását s előkészíteni a terepet az épít­kezés tejes kibontakoztatásá­hoz... Sokkal helyesebb lenn' a beruházások jelenlegi eg évre szóló tervezési rendje he­lyett áttérni az egész létesít­mény megtervezésére, az épít­kezés befejezéséig.” Hozzátet­te, hogy szükség van a folyó- és távlati terv összehangolásá­ra, és hogy több figyelmet kel fordítani a népgazdasági ter­vek minőségi mutatóira. Már a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökeként, és az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagjaként több ötéves népgazdasági terv kidolgozásá­ban vett részt, amikor a Köz­ponti Bizottság (megbízásából ő ismertette a párt XXIII.. XXIV., XXV. kongresszusán az ötéves népgazdaság terve­ket. A Szovjetunió népgazda­sága 1976—1980. évi fejleszté­k

Next

/
Oldalképek
Tartalom