Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

tMjap 1977. JANUÁR 13., SZERDA Fejlődött az általános iskolai oktatás Nehézségek, eredmények a ráckevei járásban Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1972. júniusában ho­zott közoktatáspolitikai, hatá­rozata alapján a Pest megyei, majd a járási pártbizottságok sorra hozták meg e tárgyban határozatukat. A megyei ta­nács akkor és azóta több, er­re vonatkozó intézkedést tej;t, hogyan hajtották végre a párt- határozatot, az abból született intézkedési terveket, ezt ösz- szegzi a ráckevei járási hiva­tal művelődési osztályának kö­zelmúltban elkészült jelenté­se. Mint az összefoglalóból ki­tűnik mindenekelőtt, a járás­ban az általános iskolai okta­tás lépett előre. • / Sok új tanterem Megtudhatjuk belőle, hogy ilyen nagymérvű iskolaépítés ezen a területen évtizedeken keresztül nem volt. A IV. és V. ötéves tervben együttvéve kilenc községben épült, illetve épül új iskola. Tavaly adták át rendelteté­sének Halásztelken, Szigetbe­csén és Tökölön az új általá­nos iskolát. Épül a dömsödi, kiskunlacházi új nyolctánter- mes iskola és Taksonyban is négy tanterem. Előkészületben a ráckevei nyolctantermes is­kolát és a művelődési közpon­tot magába foglaló nevelési központ, valamint a sziget- szentmiklósi nyolctantermes iskola építése. A valóban nagy­arányú fejlesztés ellenére a járás 21 iskolája közül azon­ban 15-ben még mindig válta­kozó tanítás folyik, és köny- nyen meglehet, hogy Sziget­halmon meg Dunaharasztin a II. számú iskolában be kell vezetni a három műszakos tanítást. Az iskolaköteles korú gyer­mekek száma évről évre nö­vekszik, tavaly 9 ezer volt, az idén tízezer. Ebben a tanévben az agglomerációs övezetben 50, a többi községekben 31 növen­dékre jut egy tanterem. En­nek ellenére az új pedagógiai módszerek bevezetése, a dif­ferenciált foglalkoztatás kiter­jesztése jó eredménnyel járt. Az első osztályosok tanév­vesztésének aránya a múlt tanév végére az 1972/73-as is­kolai év 7,1 százalékáról 5,5 százalékra csökkent. Segítenek az üzemek is Kétségtelen, hogy a jobb eredményekhez sokban járult hozzá a pedagógusok erőfe­szítésén kívül az egy üzem, egy iskola mozgalom. A járás iskoláinak szemléltetőeszköz- ellátottsága gyenge volt, s bár évente félmillió forintot fordí­tottak ezek beszerzésére, csak az üzemek és dolgozóik hozzá­járulásával javult igazán so­kat a helyzet Az üzemek szemléltetőeszközök készítésé­vel és ajándékozással rend­szeresen segítik az iskolákat. Ezenkívül együttműködnek ve­lük a pályaválasztásban, a szü­lői munkaközösségek tevé­kenységében, a dolgozók álta­lános iskolai, az olvasótáborok szervezésében. Miután több lett a tanulócso­port, több pedagógus is kellett. Csakhogy képesítéssel rendel­kező nem volt elég. Az 1970/ 72-es tanévben a gyógypedagó­giai tanárokkal együtt összesen 512 nevelő működött a járás általános iskoláiban és közülük negyvennek nem volt képesíté­se, a mostani tanévben dolgozó 593 pedagógus közül pedig 80 képesítés nélküli. Ez utóbbiak egyetemen, főiskolán, levelező­tagozaton tanúinak tovább és így havonta néhány napig tá­vol vannak. A többi nevelő he­A társadalom- és természet- tudományok iránt egyre fo- kozattabb érdeklődés nyilvá­nul meg a megye városaiban és falvaiban. Sokan akadnak, akik az iskolai tanulmányai­kon túl is szeretnének többet tudni az őket körülvevő vi­lágról. Igényeiket hivatott ki­elégíteni a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat. A TTT Pest megyei szer­vezete tavaly mintegy 6900 előadást, kiállítást, filmklubot, baráti összejö­vetelt szervezett. Ezeken csaknem 262 ezren vettek részt. A természettudo­mányi szakosztályok munka- csoportjainak — közöttük a csillagászatinak, a kémiainak, s a földtudományinak — elő­adásai számos érdeklődőt von­zottak, csakúgy, mint a tár­sadalomtudományi szakosztá­lyok pedagógiai, művészeti és egyéb munkacsoportjainak programja. A legtöbb előadást a ráckevei és ceglédi járásban tartották. Az általános iskolásokra is gondolva a diákoknak kis ma­tematikusok és kis fizikusok baráti körét szervezték meg. Az elmúlt évben mintegy 260 magasszintű előadást — többek között mezőgazdasági akadémiát, nők akadémiáját, szülők akadémiáját — indí­tottak. Harminc előadássorozat I keretében beszélték meg i a szocialista életmód kér- í déseit az érdeklődőkkel. A TIT tevékenységének sok­rétűségére jellemző, hogy harminchárom nyelvtanfolya­mot indítottak 526 részvevővel, öt titkárnőképző tanfolyamot 163, 208 KRESZ-tanfolyamot 15 ezer 400 részvevővel. Az Országos Gumiipari Válla­lat dolgozóinak szakmunkás- vizsgára felkészítő tanfolya­mot szerveztek. Az országjáró kiránduláso­kon több, mint 16 ezren vettek részt. Ott voltak augusztus 29-én a mohácsi csata emlékparkja megnyitóján is. A felsorolta­kon kívül még számos egyéb programot tartottak. A TIT rendezvényeken meg­jelenteknek több mint 50 szá­zaléka ipari és mezőgazdasági fizikai dolgozó. Az ifjúság kö­rében is egyre népszerűbbek a társulat előadásai. Igen sok gondot fordítottak a mezőgaz­daságban dolgozók továbbkép­zésére is. k. E. lyettesíti őket, de megterhelést jelent számukra az is, hogy a felső tagozatban több szaktár­gyat nem az abban a tárgyban oklevelet szerzett tanár kény­telen tanítani. Csaknem min­den tárgyban van hiány, legin­kább azonban kémia-, ének­és testnevelésszakos pedagógu­sokból nincs elég. Ezért is ve­zették be még csak néhány is­kolában a heti három torna­órát. Sok a helyettesítés, de a túlterhelés ellenére kétség­kívül jól dolgoznak a pedagó­gusok, mert a tanulmányi ered­mények jelentős mértékben megjavultak, erre vall az is, hogy a múlt tanévben végzettek 97,2 százaléka továbbtanul. Szakközépiskolában 33, szak­munkásképzőben 43 százalék. Rámutat a jelentés, hogy a ne­velés-oktatási munkában na­gyobb hangsúlyt kapott a vi­lágnézeti, a hazafias — és a munkára nevelés. Zsúfolt óvodák Nemcsak az iskolák, az óvo­dák száma is növekedett az elmúlt években. 1970-ben még 29, az új dunaharaszti intéz­mény átadása után tavaly már 35 óvodát töltenek meg a ki­csinyek. Túlságosan megtöltik, úgyszólván valamennyi óvodá­ba többen járnak, mint ameny- nyire méretezték. Még így is csak a korosztály 68 százaléka juthatott be. Érdemes megem­líteni, hogy az óvodáskorúak számának növekedése Sziget- szentmiklóson és Dunaharasz­tin 1970 óta jóval meghaladja a százat. Természetesen a képesített óvónők hiánya számszerűit is nagyobb lett. 1972-ben 122 közül 30-nak nem volt képesí­tése, az idén 194 közül 51-nek hiányzik. A képesítés nélküli óvónők is nagy igyekezettel végzik azonban munkájukat, közben levelezőúton tanulmá­nyaikat is. A közoktatási határozatok végrehajtásában vannak még bőven teendők a ráckevei já­rásban. Kétségtelen azonban, hogy a lehetőségeket és adott­ságokat igyekeznek jól ki' használni. I Szokoly Endre Gödöllői faliszőnyegek — tizenegyedszer Szekeres Erzsébet új műveinek bemutatója Szekeres Erzsébet kiállítását az érdeklődők a Ferencvárosi Pincetárlat Mester u. 5. szám alatti helyiségében nézhetik meg január 19-ig, 14 és 19 óra között. Szekeres Erzsébet kiállítá­sán egyszerre örülhettünk több dolognak. Először is an­nak, hogy a megnyitóra sok gödöllői és Pest megyei ven­dég érkezett, gyönyörködhet­tünk Faragó Laura népdalokat tolmácsoló tiszta énekhangjá­ban, Jancsó Adrienne megnyi­tó szavainak emberi melegsé­gében. Másnak is. Szekeres Erzsébet termő megújulásá­nak, apályt nem tűrő ener­giáinak. Miről van szó? Arról, hogy kettős hivatásvállalásá­ban maradéktalanul eleget tesz mezőgazdasági mérnöki mun­kájának. arról, hogy január 6-án zárult tárlata a Petőfi Irodalmi Múzeumban, s ugyancsak január 6-án nyílt mostani kiállítása. Üj, eddig nem ismert művekkel. Mind­ez tehetséget, erőt, energiát jelez. Különös Szekeres Erzsé­bet művészetének csöndes anyaháttere. Most is ott ült nagyon szótlanul, nagyon ked­vesen a művésznő édesanyja, az alkotások szemlélője, oly­kor ihletője, máskor kivitele­zője, mindig szolgálója. Mindig más alkotások Szekeres Erzsébet ezúttal tizenegyedszer mutatkozik be önálló tárlaton. Faliszőnyegei­nek harmóniát keltő sorozata csöndes váltással 1969-től a mostani bemutatkozásig meg­járta Gödöllőt, Aszódot, Száz­halombattát, Erdőkertest, Sza- dát, s a Pest megyei kőrútról érkezett Budapestre immár negyedszer. Mindig más, min­dig űj művekkel. Jancsó Adrienne joggal szólt virágfejű asszonyainak érintetlen derűjéről, joggal ér­zékelte a Nap éltető melegének jelenlétét Szekeres Erzsébet színeiben, s amikor bevezető szavaiban e szőttesek, gobeli­nok versrokonait kereste Juhász Ferenc, Nagy László, Weöres Sándor, Szécsi Margit lírájában, egyszerre megtor­pant. Joggal, hitellel, hiszen minden népdalelőzmény, min­den versbarátság ellenére Sze­keres Erzsébet alkotóvilága maradéktalanul egyéni képköl- tésizet. Ihlető madarak Nézzük sorjában. A Nap születése új, színes gyermek, a Galgamente a vidék nép­rajzi motívumait és dombor­zatát öszegezi rendkívül finom lírával, az Életfa madarasam cseng a színek fegyelmezett tobzódásában. Művészete el­lenőrzött szabadság — Gödöl­lő szintézise fákat, oszlopokat, kastélyt, tornyokat és mada­rakat társít. A madár Szeke­res Erzsében művészetének főszereplője. Meghívójának belső lapján életrajz, ismerte­tés helyett ezt a gyönyörű népdalrészletet olvashatjuk:. Gyere be, gyere be, gyönyörű kismadár! Csináltattam néked aranyos kalickát, kalickát aranyból, ajtaját ezüstből, ajtaját ezüstből, vályúját gyémántból.** Ez a kismadár bekopogta­tott Szekeres Erzsébethez, s egy ember megint művészet lett A tudás biztonsága A formában lépett most előre a gödöllői alkotó. Most érkezett el ahhoz a ponthoz, amikor a siker is m^llé szegő­dött, most érkezett el ahhoz az időszakhoz, arrykor uralni kezdi teljesen a technikát. Most indokolt még szigorúbb önismerettel őriznie eredeti határait, nehogy a nagyobb tudás biztonsága kikezdje mű­veinek sehol másutt nem lát­ható hamvasságát, mely leg­főbb ereje. Nem féltjük Sze­keres Erzsébetet, csak gondol­kodunk. L. M. ABAKUSZ - IRKA Lexikon pedagógusoknak Abaelardus, abakusz, abeab tanulás, ábécés könyv ..., fü­zet, irka, füzetvonalőzás — ezek a kezdő és záró címsza­vak egy új lexikon első kö­tetében. Talán már ezekből is sejti az olvasó — hiszen csu­pa tanügyi dologról van szó —, hogy az új lexikon tárgya a pedagógia. Nem első ízben: ez lesz a második ilyen tár­gyú munka a magyar lexiko­nok sorában, negyvenhárom évvel követve az elsőt. De már köteteinek számát te­kintve is kétszer akkora lesz, mint az előd volt. S a négy — egyenként mintegy hatszáz la­pos — kötetben hozzávetőleg nyolcezer címszó kap helyt. Nagy vállalkozás, tiszteletre méltó munka. Köszönet illeti érte az Akadémiai Könyvki­adót és a lexikon készítőinek, szerzőknek és szerkesztőknek Kulcskeresők A.s*inhá*----- uj bemutatója Az A bizonyos kulcs, ame­lyet Örkény István darabjá­ban jóformán az egész előadás alatt keresnek, csak ürügy a szerző számára, hogy megte­remtsen egy bizonyos szituá­ciót Érzékelteti vele a bezárt­ságot, ha tetszik:'az egymás­rautaltságot, s köré építi a cselekményt Ám alighanem a cselekmény is csak ürügy, hogy leple alatt valami egé­szen másról szóljon, mint ami a színen játszódik.Ez a bohó- zati történet ugyanis (való­szerűtlen részleteivel, kisebb- nagyobb logikátlanságaival amelyre nyilván nem is ki- vánt figyelni a szerző) aligha lenne nemzeti színházi mére­tű. Második — vagy akár har­madik, negyedik — vonulata teszi azzá, a történet alatti­feletti, egyszóval: a parabola A kétrészes játék szorosai vett cselekménye egy házas­párról szól, aki új lakásba költözik. Valahogyan elvész a: ajtó kulcsa, s bennreked a: asszony, a lánya, egy szerelő a szomszédasszony, a férj, i végül a lány udvarlója, d< mindezek mellett egy titokza­tos idegen, alak is, akit csak Bolyongónak hívnak. Az ajtó egyébként csak belülről nem nyitható, kívülről igen — így jönnek az újabb és újabb ér­kezők. S miközben valameny- nyien bennrekednek, megis­merjük életüket, gondolatai­kat. Mindinkább a férj, a MAI.EV-repülőparancsnok ke­rül a központba, egy minden­áron bizonyítani akaró vagy talán túlzottan becsvágyó, bravúroskodó férfi, aki emiatt nemegyszer került veszélyes helyzetekbe. Mint éppen most is. amikor a gépét, életek koc­káztatásával a repülőtéri be­ton helyett — futballoályát, országutat, legelőt súrolva — népes csapatát. Korrektek, el­ismerést keltenek azok az el­vek és törekvések is, amelye­ket az előszóban Nagy Sándor, a lexikon főszerkesztője fejt ki munkájúkra vonatkozóan. Egy eligazítást, kimerítő tájé­koztatást és tudományos út­baigazítást egyaránt nyújtó munkát kívántak adni a pe­dagógiai tudományok és a gyakorlati pedagógia fogalom- rendszeréről, módszereiről, adatairól, állapotáról és törek­véseiről. S aki a szótárat la­pozgatja, az érzi is ezt. A témától függően változik a szócikkek terjedelme. így vannak egészen rövid közlé­sek, -meghatározások; és van­nak terjedelmes, összefoglaló cikkek is. Hogy egy példát emeljünk ki, a Franciaország oktatásügye címszót több mint háromoldalnyi leírás kö­veti szervezeti ábrával, és igen alapos, árnyalt képet ka­punk a legújabb, meglehető­sen bonyolult, sokrétű, meg­reformált francia iskolarend­szerről. De a nem ilyen átfo­gó témák, például a nevelés és oktatás elméletének és gya­korlatának fogalmai is — rö- Videbbre fogott voltukban — részletes és árnyalt meghatá­rozást kapnak. Nagyon jó a gyakori irodalmi utalás, a leg­fontosabb bibliográfiai adatok megjelölése. , Külön bekezdést érdemelne a történeti anyag, az oktatás és nevelés múltjára vonatko­zó szócikkek — életrajzok, in­tézményi és tárgyleírások, fo­galommeghatározások — bő­sége. Már a bevezetőben fel­soroltak első hárma is ilyen volt, de ezek nem is sejtetik, hogy például a hazai pedagó­giatörténetről mennyi mindent nyújt a lexikon. A személyi ismertetők tömegét kapjuk. Ez nagyon jó útbaigazító a ha­gyományok ápolásához. El le­het'gondolkodni azon, hogy — a jelen felé közeledve — hol a határ. Általában 1975-tel zárták a Kötetet, s ez, úgy látszik, az életrajzokra is‘ töb- bé-kevésbé vonatkozik, ami már-már kissé évkönyvpótló ízt ad. Kortárs pedagógusaink sorából 30k, talán a pedagógia — főleg fővárosi — bennfen­tesei körében ismert portrét találunk, mondjuk, szakfel­ügyelőtől vagy kandidátustól, vagy bizonyos számú szakcikk szerzőjétől fölfelé — találgat­juk, hiszen ezt nem ismerteti a bevezető. Ha ez nem is mind lexikonba illőnek hat, inkább, — mint jeleztük — egy eset­leg hiányzó évkönyvbe, ennek ellenére van haszna: az ille­tők szakmai publikációival kapcsolatos utalás az élő ku­tatásokról informál. S 'végül is olyan sokfélét nyújt a le­xikon, hogy mindenképpen hasznos. N. F. I Látogatott rendezvények Eredményes ismeretterjesztés a megyében végül is a temetőkapuban tet­te le. A titokzatos Bolyongó bizonyítja be, hogy ez még­sem kudarc volt, hiszen ab­ban a helyzetben, amelybe került, nem vesztette el hi­degvérét és akárhogyan is, de épségben tette le a repülőt. Addig csűri-csavarja ügyesen a szót, mellőzve, hogy magát a veszélyhelyzetet ki idézte elő, míg valóságos hőst fabri­kál a parancsnokból. S aki (a fiatal rádióriporter) bizonyíta­ni szerbíné e képtelenség tart­hatatlanságát, az önámítást, a hazug önelégültséget — azt ' kinevetik. Az illúziók, a megszépítő hazugságok ellen szól tehát ez a jelképeken épülő, minden 1 mondatnak- kettős értelmet kölcsönző darab? Arról is, de ' nyilvánvalóan nem úgy álta- i Iában. Noha számos dramairo­• dalmi előzménnyel rokonítha- i tó is maga az alaphelyzet épp- : úgy, mint egyik-másik maga- ; tartásforma, mégis ez az ör- , kényi mű itt és ma játszódik, i Ügy tűnik: a bezárt lakótele­• pi szoba a mai társadalom, a ■ mi társadalmunk képe. Lakói : a mi társadalmunk figurái. > Hogy teljes-e a kép — az már i más kérdés, mint ahogyan az ’ is, kiket kell itt fölismernünk. ■ Ám egy nagyobb alapkérdés • sem tisztázott. Veszélyes je­■ lenségekre, buktatókra hívja-e ■ föl a figyelmet az író (ember, i vigyázz: a manipulált, hazug • jóérzés, önelégültség méltat­■ lan, káros az egyénre és a ' társadalomra egyaránt — va- , lami ilyesfélét mondana), i vagy pedig kijelent, ábrázol. i Erre félreérthetetlenebb köz- t lést kívánhat a néző, még ha ■ az író szándéka az is, hogy ■ gondolkodásra késztesse, ki-ki , saját maga ítélje meg, kivel­■ mivel találkozik a színpadon. Nem egyszerűen valamiféle közérthetőséget kémek szá­mon e sorok. Nyilvánvalóan a parabolának öntörvénye, bi­zonyos szabálya is van. . Ez azonban nem, mondhat ellent annak, hogy alapvető fontos­ságú társadalmi-politikai kér­désben ne maradjon bizonyta­lanságban a néző. Örömmel fogadjuk el a da­rab felemelő gondolatait, de szorongunk: kik és miért nem tudják fölismerni a már-már véres valóságot, miféle pa­rancsnokok döntenek itt adott helyzetekben, rossz / helyzetekben, amelyeket rá­adásul maguk idéznek elő. S miért a bezártság, e szoba nyomasztó, nyugtalanító lég­köre? S hol élnek a Bolyon­gók, akik ördögi-angyali ma­nipulációkkal terelgetik az emberek életét, sorsát? Meny­nyiben érvényesek a darab­beli Nobel-díjas kanadai volt hazánkfiának szavai, aki erő­sen exponált nyilatkozatában (a korábbi szolnoki előadáson maga a szerző mondta magne­tofonra) kijelenti t „Ez a fur­csa maguknál, megesküszöm rá. hogy ez a repülőgép jó, a személyzete képzett, a pilótája elsőrangú és... És mi ott zö- työgiink a vadvirágos réten, bele a semmibe .. Az író nyilvánvalóan kari- kíroz, s az ő gondolata bizo­nyára nem szaladt olyan messzire, mint ameddig eset­leg egy-egy nézőé meglódult De mégsem mondhatjuk rá, hogy ez a néző baja. Mert hi­szen írói feladat, hogy — minden áttétel, jelkép, para­bola mellett és ellenére — gondolatait körülhatároltabban közölje olvasójával, nézőiével. Nem az esetleges vita lehető­ségének megtagadásáról van szó, hanem arról: egyértelműb­ben sugallja azt a fő társadal­mi-politikai üzenetet, igazsá­got, melyért a mű megszü- etett Lehet, hogy más, kevésbé ényeges közlendőket hordozó művek esetében ez nem ilyen határozott igény, ezúttal azon­ban természetes követelmény, éppen a lényegbevágó társa­dalmi gondok, 1 gondolatok miatt. Egyébként szívesen ke­ressük a kulcsot együtt az íróval, a színmű hőseivel az elénk állított problémák nyit­jához, de nem magához a da­rabhoz, végkövetkeztetéséhez. Az előadás drámai helyze­teit, csomópontjait biztos kézzel irányította a rendező, Major Tamás. Mulattatott, ne­vettetett is, amikor kellett, de egy pillanatra sem tévesztette el, hogy mit játszanak tulaj­donképpen, miről kell szólni a színen. Tudatosan, következe­tesen fölépített előadást pro­dukál. Központi, mondhatni fősze­reppé válik a Bolyongó figu­rája, s ebben őze Lajos jel- lemformálásáé a meghatáro­zó. A darab e legkevésbé konkrét alakját tudta valós vonásokkal elénk állítani. A viszonylag kis számú együttes összehangoltan szolgálja a da­rab szükséges hangvételét: ez­úttal is sok színnel ruházza iel a feleség alakját Törőcsik Mari, Avar István pedig a re- pülőparancsnok-férj hamis magáratalálásának pillanatait fogja meg igen hitelesen. Máthé Erzsi határozott sze­repfelfogása, Tyll Attila mes­terembere, Szacsvay László lelkesült, riportere, Egri Kata­lin kissé kiforratlan játékával együtt helyénlevő alakítások. A szerző mondanivalójához kapcsolódó zaklatott, rendet­len lakás, egyben jó játékteret biztosító színpadképe Csányi Árpád sikeres munkája. Lőkös Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom