Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-14 / 295. szám
1976. DECEMBER 14. KEDD Egymillió tsz-tag nevében Szövetkezeti mozgalmunk és szövetkezeti parasztság a mun- belpolitikai életünk nagy kásosztály szövetségeseként eseményeként, ma, december 14-én nyílik meg a mezőgaz dasági szövetkezetek II. kong resszusa. Az 500 küldött 1 mil lió tagot képvisel. Igaz, a ta nácskozás csak két napig tart, de a gondójs előkészületek több hónapon át folytak. A szövet kezeti közgyűléseken, a megyei területi küldöttgyűléseken el hangzott okos észrevételek, hasznos javaslatok százával jutottak a Termelőszövetkeze tek Országos Tanácsa elnöksé géhez. A kongresszusi beszá moló hűen tükrözi tehát a tsz-mozgalom helyzetét, ered ményeit, hiányosságait és a to vábbi teendőket. A kongresszus demokratiküs előkészítése intézményesen és szervezetten bevonta a tsz-pa- rasztságot agrár- és szövetke zeti politikánk- formálásába, alakításába, és ösztönözte egy úttal a szövetkezeti közössége ket az őszinte önvizsgálatra. Körvonalaiban felismertté vált: milyen központi intézkedések szükségesek a fejlődés akadá lyainak az elhárításához, és ugyanakkor milyen erőfeszíté seket kell, hogy kifejtsenek maguk a szövetkezetek, lehe tőségeik jobb kihasználásával, a további sikerek érdekében. A z 500 küldött — közülük 47 Pest megyét képvise li — állást foglal majd abban, hogy az MSZMP XI. kong resszusának határozatából, a pártprogram nyilatkozatából, valamint az V. ötéves tervből, milyen gazdálkodási, mozgal mi, társadalmi és érdekképvi seleti feladatok hárulnak a tsz-ekre, a TOT-ra s a tsz-szö- vetségekre. Kívánatos, hogy a tsz-ek még szervezettebben il leszkedjenek be a szocialista népgazdaság rendszerébe és a még hatékonyabban vehessen részt a fejlett szocialista társa dalom építésében. A kongresszusi előkészületek ahhoz is hozzájárultak, hogy a tsz-ek még világosabban meg értsék: az ötödik ötéves terv időszakában minden eddiginél nehezebb feladatok hárulnak rájuk. Minden bizonnyal megfelelő visszhangra talál a kongresz- szusi beszámolónak az a felhí vása, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tagjaik többsé gét magával ragadó társadalmi akciót bontakoztassanak ki az V. ötéves terv szövetkezeti fel adatainak részleteiben, a mennyiségi és minőségi elő irányzatok együttes teljesítése érdekében. IYI egyénk mezőgazdasági szö- vetkezetei is felkészültek a kongresszusra. Ez nemcsak abból, látható, hogy mind a Bu dapest környéki, mind a Dél- Pest megyei területi szövetség megtartotta küldöttértekezle tét, hanem abból is, hogy a kongresszusra több hozzászó lással, értékes javaslattal ké szültek. Az üzemekben dolgozó mintegy 90 ezer ember ugyan csak nagy várakozással tekint a 2 napos esemény elé, hiszen a küldöttgyűléseken felvetett gondjaik megoldását várják tő le. Az őszinte, nyílt számvetést, bizonyára a mozgalmi és a ter melési célok, feladatok körül tekintő, élethez igazodó meg határozása követi majd. Szö vetkezeteink pedig az elkövet kező években is szívvel, szor galommal és hozzáértéssel nö velik eredményeiket saját ma guk és az egész társadalom javára. Kitüntetések a tsz-kongresszus alkalmából A termelőszövetkezetek III. kongresszusa alkalmából a TOT székházában kitüntetése ket adtak át tsz-vezetőknek. A Népköztársaság Elnöki Ta nácsa a Munka Érdemrend ezüst, illetve bronz fokozatát adományozta három termelő szövetkezeti területi szövetségi titkárhelyettesnek. A TOT el nöksége 65 termelőszövetkeze ti vezetőt, szocialista brigádve- zetöt és tisztségviselőt a Ki váló termelőszövetkezeti mun káért kitüntető jelvénnyel ju talmazott. Az Országos Béketanács el nöksége három termelőszövet kezeti szocialista brigádot ré szesített elismerésiben. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Moharos Jó zsefnek, a TOT ügyvezető elnökhelyettesének eredmé nyes politikai és gazdasági munkássága elismeréséül nyugállományba vonulása al kalmából a Szocialista Ma gyarországért Érdemrend ki tüntetést adományozta. KGST-iilésszak A Nehézipari Minisztérium ban hétfőn megkezdte munká ját Budapesten a KGST fém- kohászati állandó bizottságá nak 45. ülésszaka. Havasi Fe renc, a Minisztertanács elnök- helyettese az MSZMP Köz ponti Bizottsága, és a Minisz tertanács nevében köszöntötte a tagországok delegációit ab ból az alkalomból, hogy most ünnepük az állandó bizottság megalakításának 20. évfor dulóját. Az ülésszak plenáris tanács kozásán az évforduló alkalmá ból Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának nevében dr. Kocsis József titkárhelyettes is köszöntötte a tagországok delegációit. Januárban összehívják az Országos Béketanácsol Az OBT új tagjai Hétfőn, a Belgrad- rakparti népfrontszékházban ülést tar tott az Országos Bóketanács elnöksége. Pethő Tibor, az OBT elnökhelyettese vezette a tanácskozást. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára időszerű belpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Sebestyén Nán- dorné, az OBT főtitkára elő terjesztése alapján megtár gyalták az OBT 1976. évi mun kájáról készített jelentést, il letőleg a magyar békemozga lom 1977. évi munkaprogram jának javaslatát. Az elnökség úgy határozott, hogy 1977. januárjában össze hívja az Országos Béketanács ülését, amelyen a mostani ta nácskozáson elhangzott észre vételekkel és javaslatokkal kiegészítve napirendre tűzik a békemozgalom idei munkájá ról szóló beszámolót és az OBT 1977. évi munkaprogram javaslatát. Az elnökségi ülésen az Or szágos Béketanács, egyben az OBT elnöksége tagjává válasz tották dr. Bankó Károlyt, a Béke-világtanács magyar tit kárát, Máriássy Judit írónőt, dr- Nyilas Józsefet, a Marx Ká roly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető pro fesszorát és dr. Péter Ferenc kórházi főorvost. Hosszabb távon hasznos a cselekvési program Vácott rendszeresen számon kérik A megye 900 esztendős ipar városa, Vác jó alapokról raj tolt január elsején a további gazdasági fejlődés útján. A IV. ötéves tervben a város ipari termelése 57 százalékkal nőtt, tavaly decemberben megköze lítette a 5,5 milliárd forintot. A fejlődés — a növekedés — üteme csaknem kétszerese volt a népgazdaságilag meghatáro zott szintnek. A munkaterme lékenység — az egy főre jutó termelési érték — 47 százalé kos növekedésével a népgaz dasági átlagot meghaladta. A város jelentősebb üzemeiben hozzákezdtek a termékszerke zet korszerűsítéséhez, a min den piacon jól értékesíthető termékek gyártásának félfej lesztéséhez. A népgazdaság egyéb ágaza taiban elért eredmények felso rolását most mellőzzük, csupán a lakásépítésekről jegyezzük meg, hogy a kitűzött célt nem sikerült elérni. A tervezett 1997 lakás helyett 1938 épült meg az elmúlt ötéves tervben; a lemaradás oka: kivitelező kapacitáshiány. Gazdaságosan, takarékosan — Az V. ötéves terv felada tainak kidolgozásánál az ipari fejlődés ütemének megtartása, a termelékenység, az anyagki hozatal hatékonyságának foko zása, az élőmunkával, anyag gal és energiával való takaré kosság, a termelési ráfordítá sok csökkentése, a termékszer kezet további korszerűsítése, az álló- és forgóeszközök jobb kihasználása volt a célunk — .mondja,. Pálmai László, az 'MSZMP Vác Városi Bizottsá gának titkára bevezetéskép pen. — Sommásan: az a ter vünk, hogy 1980-ra a város ipari termelése évi 6 százalé kos növekedés mellett érje el a 7,5 milliárd forintot. Nem kis feladat, de talán még en nél is nagyobb erőfeszítéseket kíván a lakásépítési terv vég rehajtása: öt év alatt összesen mintegy 2000 otthont kell — a magánerőbőd készülőt is beleértve — felépíteni, s el kell érni, hogy a tervidőszak végére a nagycsaládosok meg felelő lakáshoz jussanak. — E céloknak megfelelően rangsoroltuk a tennivalókat, megjelölve azokat a kiemelt feladatokat, amelyelmek szor galmazását, számonkérését, és — természetesen — végrehaj tásuk elősegítését a pártszer vezetekre bíztuk. E feladatok bekerültek az alapszerveze tek, pártvezetőségek cselekvési programjába. Bennünket most épp ez ér dekel: mi valósult meg eddig a váci pártszervezetek cselek vési programjából? A tervezettnél több lakás — Az egyik legfontosabb fel adat az vodt, hogy az előző évekből áthúzódó — esetleg a határidőből kicsúszott — beru házásokat mielőbb, lehetőleg soron kívül befejezzék. Ennek megfelelően, a Földvári téri új lakótelepen átadtak 131 lakást az M/l-es és M/2-es épületben, és megtörtént az M/3-as épü let 65 lakásának műszaki át adása; részben átadtak, rész ben december végéig átadnak összesen 202 munkásszövetíke- zeti lakást Deákváron; sőt, az idei évre tervezett, összesen 402 lakás helyett decem.ber 31-ig várhatóan többet adnak át az építők! A kiemelt feladatok között szerepelt a Földvári téri orvosi rendelő átadása — megtör tént —, a Széchenyi utcai ABC-élelmiszer-áruház átadá sa — határidő előtt sikerült! — és valamennyi ipari beru házás. Ez utóbbiak között vannak teljesen új létesítmények — például a Tejipari Vállalat váci gyára, amit december 14-én adnak át, a tervezett időben —, és van néhány rekonstruk ció. — Az év edején az a feladat állt előttünk, hogy minden eszközzel biztosítsuk a Hazai Több mint négy esztendeje, 1972. november 14—15-i ülé sén hozott határozatot a párt Központi Bizottsága az álla mi ipar munkásainak béreme léséről, illetve a szakmai bé rek országos táblázatának ki dolgozásáról. Az ún. központi béremelés —■ 1973. március 1- től élvezhették előnyeit az érintettek — ma már csak emlék, s a bértáblázat is, bár némi késedelemmel, elkészült, érvénybe lépett Ami semmit nem vesztett aktualitásából, az a bérvolitika fő iránya, a munka társadalmi hatékony sága szemszögéből értékesebb tevékenység nagyobb elisme rése. LASSULÓ MENET Idén szeptemberben a szo cialista iparban a fizikai dol gozók átlagbére 2859 forint volt. Négy esztendővel koráb ban a munkások havi átlag bére 2180 forintot tett ki, a növekedés számottevő, 679 fo rint Átlagban. Csakhogy itt van rögtön az első bökkenő. A Május 1 Ruhagyár ceglédi gyáregységének néhány mun kásnőjével, szocialista brigád tagokkal beszélgetve szegez nék mellemnek a kérdést: miként lehet nekik 1800, 2000, 2200 forintos fizetésük, ha az átlag ilyen magas, sok? S vé letlennek tartom-e. hogy meg állíthatatlanul csökken a lét szám. nemcsak náluk, hanem az egész nagyvállalatnál? Nem könnyű kérdések. Az bizonyos. hogy bármelyik ipari munkahelyen kevés olyan ember akad, aki belát- Amit az átlagok ja: az iparcsoportok között a kor, ha indokolatlan eltérések bér is ..terel”, ha a bányá szatban annyit fizetnének, mint * 'afeldolgozó iparban, akkó- 'em lenne — bá nyász Abban viszont igaza van a ceglédi munkásnőknek, • Nemcsak bátortalanság • Csodaszer helyett • Elfogadni nehéz kimondta: „Figyelembe kell venni a magasabb képzettsé get, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobbrészt nőket foglalkoztató, több mű szakban dolgozó üzemeket." A megye iparában több mint hatvanezren részesültek 1973- ban lényeges béremelésben, s ß központi útmutatások vég rehajtása megfelelt a várako zásnak. Csakhogy azóta ismét bőven sarjadnak a vadhajtá sok, korántsem érvényesül az az elv, hogy a társadalomnak hasznosabb munka az egyén számára is nagyobb jövedel met adjon. LAZA KAPCSOLAT Ritka az olyan hely, mint a Csepel ’Autógyár, ahol a het venes évek elejétől fogva — tehát már a központi bérin tézkedések előtt! — egyre szoro sabban kötik össze az egyéni bért és a teljesítményt, ahol véget vetettek a túlórák bér kiegészítő jellegének. Ugyan csak itt nagy figyelmet kap a nők bérhelyzete — e’sőként az azonos munkát ellátó férfiak és nők bérének összevetése —, a kiemelkedő szaktudás elis merése. Jó néhány olyan dol gozója van az autógyárnak, tűnnek el. ám kedvezőtlen ott, aki a munkás átlagbér kétsze- hogy a jelentős exportot is le bonyolító vállalat létszámá nak apadása figyelmeztető: a keresetek nem allnak arány ban a munkakörülményekkel, az intenzitással. Hiszen a tex tilruházati ipar sereghajtó, mindössze a kézmű- és házi ipar található mögötte, a munkások átlagkeresete alap ján, előtte pedig minden más iparcsoport. Az 1973-ban, központi intézkedésre végre hajtott béremelést sem itt, sem jó néhány más területen nem követte folyamatos bér politika, lelassult ismét a tel jesítmények alapján történő differenciálás. MÁS ARÁNYOK A Mechanikai Művek idén a béremelés nagyobb részét saját nyeresége terhére fe dezte, s így sikerült az ún. garantált bérnövekedést meg- toldaniuk. A korábbi évekhez mérten ez a bérnövekedési terhek viselésének más ará nyait mutatja, s annyiféle próbálkozás után — kötött át lagbér. bértömeg-gazdálkodás stb. — ez is kísérlet a hatéko nyabb munka ösztönzésére, ugyanakkor progresszív adó zással az indokolatlan bér emelések megakadályozására. Hosszá időn át tartó folya matként figyelhettünk meg az ágazatok, valamint a szek torok — állami, szövetkezeti — közötti keresetkülönbségek mérséklődését. Helyes ez ak- ahol szakképzettségi igények ben. munkakörülményekben eevm*s*ól erősen elütő terü letek közelednek. A Központi Bizottság 1972-es határozata rését viszi haza a fizetési bo rítékban, az azonban tény: addig, amin általánosságban bér vagy teliesítmény között laza a kapcsolat, egyetlen gyár, vagy néhány vállalat nem. tehet csodát. Nem, mert egyszerűen otthagyják az em berek. Mennek oda, ahol nem veszik ilyen komolyan „a szempontokat”, azaz a bérpo litika elveit. Napjainkban még mindig eléggé kusza a bérek, kerese tek térképe. Hegyeket, dom bokat látunk ott, ahol a sík nak lenne helye, fölfedezhet jük a széles, közös utakat ke resztező csapásokat, s itt-ott zsákutcák, ingoványos terüle tek is lelhetők. Azonos szak mák keresete jelentősen eltérő — túl széles határok között szóródik, fogalmaznak a szak emberek —, a kiemelkedően képzett munkások, valamint a képzett és nehéz fizikai mun kát kedvezőtlen körülmények között végzők megbecsülésé vel továbbra sem lehetünk elégedettek. Ahogy a szakmák közötti arányokkal — a szak mai bérek országos táblázata ellenére, ami eddig jórészt még papír maradt —, úgy szintén ez a helyzet TELJESÍTETLEN KÖVETELMÉNY Senki sem hitte, hogy e bér táblázat varázsszer lesz, de tény, hogy a végrehajtás a re méltnél is lassúbb. A párt Központi Bizottsága 1972. no vemberi ülése félreérthetetle nül szögezte le: „az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesít ményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik ivarágban, nagy- vagy kis üzemben, az állami, a szövet kezeti vagy a magánszektor ban dolgoznak." Le kell ír nunk: ma még ez teljesítetlen követelmény, s a gyakorlatot látva, egyhamar nem is érünk a feladat végére. Elég ugyanis megjárni néhány vá ci gyárat ahhoz, hogy belás suk: az ágazati sajátosságok, a korábban folytatott bérezé si gyakorlat követelményei ma is alapvetően meghatáro zói annak, ki mekkora kere setre tesz szert, bár ugyanazt a munkát csinálja, csak az egyik a könnyűipari, a másik a kohó- és gépipari, a harma dik az építésügyi és városfej lesztési tárca üzemében. Folytathatjuk azzal, hogy — váci tapasztalatokra támasz kodva, de korántsem csak Vácra érvényes megállapítás' ként — teljes az összevissza ság az éjszakai és más mű szakpótlékok megállapításá nál. Nemcsak bátortalanság, a differenciálástól való irtó zás akadályozza e területen a gyorsabb haladást, hanem az a még mindig viruló gyakor lat, hogy „mindenhová egy keveset”, hol pótlék, hol bér preferencia, hol központilag elhatározott béremelés formá jában. E gyakorlat megörökíti a korábbi állapotokat, fenn tartja a feszültségeket, elke rülhetetlenné teszi, hogy idő ről időre nagy költségvetési terhek vállalásával korrigál ják azt, amit a tárcák, a kü lönböző iparágak s a vállala tok bérpolitika címén, de valójában nem bérpolitika ként, hanem bérelosztásként folytatnak. Az átlagok azt mutatják, hogy a havi átlag bérek folyamatosan — bár év ről évre korántsem kiegyen súlyozottan — növekedtek. Ez megnyugtató. A nyugtalanító az. amit az átlagok eltakar nak. Mészáros Ottó Fésűsfonó- és Szövőgyár váci üzemében a rekonstrukció gondos előkészítését, megkez dését anélkül, hogy a terme lésben emiatt fennakadás len ne. Nos, az élőkészítés az év második felében megkezdő dött, egyelőre nincs zavar. Va lamivel'szélesebb körű előké születeket igényelt az Egyesült Izzó váci gyárának rekonstruk ciója, itt terület- és lakáskisa játításokra, kártalanítási eljá rásokra volt szükség, öröm mel közölhetem, hogy a mun kák megfelelő ütemben halad nak, ugyanúgy, mint a Se lyemipari Vállalat váci gyárá nak rekonstrukciós előmunká latai. Sokba került a tandíj... — A pártszervezetek cselek vési programja nagy figyelmet szentéi a gazdaságosság, a mi nőségjavítás és a készletgaz dálkodás kérdésének. A gya korlatban is ez történik? A pártbizottság titkára je lentésit vesz élő: — Gazdaságpolitikai bizott ságunk májusban megvizsgál ta a város könnyűipari üze meiben a minőség javításának: lehetőségeit, és javaslatot tett erre ösztönző intézkedésekre. A javasltat a Selyemipari Vál lalat váci gyárának vezetőinél meghallgatásra talált, ott máris megmutatkozó eredménnyel al kalmazzák. Jó volna, ha a többi könnyűipari vállalat is szánna egy kis időt a tapasz talatcserére. Megérné! Első sorban a Váci Kötöttáru- gyár illetékeseinek figyelmébe ajánljuk a minőségjavító ösz tönzési rendszer átvételét, ahol tavaly nagyon magas tanuló pénzt fizettek a minőségrom lásért. — Megkeresték már a hibák forrását? — Meg is'találtuk: a minő ségellenőrzésnél. A Váci Kö töttárugyárban roppant ala csony a minőségellenőrök isko lai végzettsége — tisztelet a kivételinek — és szakmai kép zettsége. Ráadásul kiderült, hogy a minőséget szinte kizá rólag a végterméknél ellenőr zik. A pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bi zottság javaslatára arra intet tük az üzem kommunista gaz dasági vezetőit. hogy megfele lő átcsoportosítással gondos kodjanak a gyártásközbeni mi nőségellenőrzésről. — A korábbi években sok probléma volt a város üzemei ben a készletgazdálkodással. Mi a helyzet most? — Az idén ezt is megvizs gáltattuk minden jelentősebb vállalatnál. A megállapításo kat közöltük a gazdasági és pártvezetőkkel, majd szeptem berben a gazdaságpolitikai bi zottság újra visszatért a kér désre. A különböző intézkedé sek hatására a tavaly decem ber 31-i 1,1 milliárdos készle tek városunk ipari üzemeiben októberig 18 százalékkal csök kentek. — Az alapanyag-ellátásban tapasztalható nehézségek miatt azonban sok vállalat kénysze rül készletfelhalmozásra. Jól bevált — Befejezésül el kell mon danom, hogy a városi pártbi zottság testületé nagyra érté keli azt a segítséget, amit a cselekvési programok kidolgo zása jelentett a pártszerveze teknek. illetve a gazdasági ve zetőknek. Nevezhetnénk új munkamódszernek is ezt, a fel adatok rangsoron csoportosítá sát, a végrehajtásukhoz nyúj tott maximális segítséget, ami — szükség esetén — a párt- szervezetek operatív eljárását is jelentheti, legyen az akár termelési, akár művelődéspo litikai jellegű probléma. Az a véleményünk, hogy a szocialis ta építés jelenlegi szakaszában hosszabb távon szükség lesz a cselekvési programokra. Nyíri Éva '
