Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
I 1976. DECEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK Mait Az ötéves terv céljainak megvalósításáért Dinamikusan fejlődnek a megyében a termelési rendszerek A mezőgazdasági termelés Magyarországon és természe tesen ezen belül Pest megyé ben is néhány éven belül el éri a világszínvonalat. Tunyogi Andrástól, a Pest megyei Ta nács mezőgazdasági osztályá nak szakfelügyelőjétől hallot tam ezt a megállapítást, aki éppen az iparszerű növényter melési rendszerek helyzetéről és tevékenységéről készített megyei értékelést Növekvő területen — Miben látja a termelési rendszerek jő előnyét és mit várhatunk tőlük a jövőben? — Az elmúlt néhány évben ugrásszerűen megnőtt me gyénkben a termelési rendsze rekhez csatlakozó gazdaságok száma és a terület nagysága is — mondta. — 1973-ban még mindössze megközelítőleg 9 ezer hektár szántó tartozott hozzájuk, ma több mint 69 ezer, s 1980-ra várhatóan a 92 ezer hektárt is meghaladja a nagyságuk. A kertészeti ága zatban 1974-ben alakult az el ső termelési rendszer 772 hek táron. Ma már ez is 6063 hek tárt foglal magába, a tervidő szak végére pedig 9274 hektár lesz. Kezdetben elsősorban a rendszerek által nyújtott ked vezmények, gép, műtrágyabe szerzés, valamint a várható eredmények szakmai megíté lése vonzotta a mezőgazdasági üzemeket. Később egyre in kább átvették az ösztönző sze repét az eredmények, az egy re magasabb szakmai színvo nal, valamint a rendszerek te vékenysége és a szolgáltatások sokrétűsége. Ez a fejlődés egy ben szemléletváltozást is je lent, s meghatározza a nagy üzemi fejlesztés irányát és módszereit. A rendszerek te vékenységét szigorú, jól körül határolt és megfelelően ellen őrzött követelmények szabá lyozzák. Amelyik ezeknek a követelményeknek hosszú tá von nem felel meg, előbb- utóbb elsorvad. Az elmúlt évek során nem egy termelési rend szer jelbomlásának lehettünk tanúi, melynek tagjai egy ma gasabb szervezeti formát te remtettek a maguk számára Ez az egyik biztosítéka a szín vonal állandó emelkedésének. Garan'ált terméseredmények — Hogyan ítéli meg a Pest megyei gazdaságok, illetve ter melési rendszerek jelenlegi helyzetét? — Jól és szervezetten oldot ták meg a gépsllátást. vala mint a szolgáltatásokat, s az időközben jelentkezett pénz ügyi, műszaki, illetve erő- és munkagépellátási gondokat is rendezték. Világszínvonalú, vagy azt megközelítő termelő- eszközöket alkalmaznak. Az eredmények közül csak egyet len példát említek. A túrái Galgamenti-Rákóczi Tsz 33 má zsa hektáronkénti átlagtermést ért el őszi búzából, 32-t kuko ricából a saját, hagyományos technológiájával. Miután csat lakoztak a termelési rendszer hez, az idén 46,6 mázsa hektá ronkénti termésátlagot értek el búzából. 37-et kukoricából. Azt hiszem, felesleges hivatkoznom a rendkívüli időjárásra, mi kor azt mondom, hogy ez még nem a maximum. Természetesen gondjaink is vannak, hiszen az egyes rend szerek között még nem teljes az egyetértés például a táp anyag-gazdálkodás alapelvei ben, a vizsgálati módszerekben stb. A gyakorlat dönti majd el, kinek, miben van helyes vagy helytelen nézete. Tény és egyben követelmény is, hogy a jövőben a rekord hozamok helyett a garantált termésered ményekre kell törekedniük, ami kisebb termesztéstechnológiai . változtatásokkal megoldható, viszont népgazdasági szem pontból elengedhetetlenül fon tos. Rendezni kell az érdekelt ségi feltételeket, és az ezekből adódó közgazdasági, elszámolá si gondoltat. Vezet: a kukorica, cukorrépa... — Melyik növénytermesztési ágazatban hódít leginkább a termelési rendszer? — A kukorica vezet több mint 32 ezer hektárral, mely az összes kukorica vetésterü letének 40 százaléka. Legelter jedtebb az IKR, de jelentős te rületet foglal el a KITE, a KSZE és a BKR termelési rendszer is. A négy közül az első kettő a legeredményesebb, az utóbbiak némi korszerűsí tésre és szervezeti módosításra szorulnak a következő évek so rán. A tervidőszak végére 33 ezer 662 hektár rendszerben termesztett kukoricával számo lunk. 2 ezer 250 hektáron ter mesztettünk az idén cukorré pát, túlnyomórészt a KITE és az IKR rendszerben. Ezek ter mésátlaga jóval meghaladja a rendszeren kívül termeitekét. Az ötéves terv végére 3 ezer 421 hektárra kívánjuk növelni a rendszerben termelt cukorré pa területét. Napraforgót öt féle rendszer keretében, 2 ezer 301 hektáron termelnek a Pest megyei gazdaságok. Ezek közül a legeredményesebb a bácsal mási rendszer, de a területe sajnos, nem túlzottan jelentős, ami elsősorban szervezési okokra vezethető vissza. Az őszi búzánál szinte kizárólagos a GBBR, mely jelenleg 26 ezer. 970 hektárt ölel fel. Ez az öt éves terv ’ végére mintegy 42 j ezer 500 hektárra növekszik. A fejlesztés irányai — Mit termelnek még rend szerben? — Az előzőekhez hasonlóan jelentős a burgonyáé. Az öt éves terv végére majdnem ezer hektárral tervezzük nö velni a vetésterületet, ami en nél jóval nagyobb arányú nö vekedést feltételez. Elsősorban az eddig is kimagasló Dél- Pest megyei Intenzív Burgo nya Termesztési Társulást kí vánjuk továbbfejleszteni. Vár hatóan néhány hektárral nő az olajlen, némileg csökken a repce és a szója vetésterülete. Az ácsai Űj Barázda Tsz szer vezésével az idén megkezdő dött a gyenge termőképességű talajok hasznosítása a szemes cirok termesztésével. Ennek a vetésterületét 1980-ra szeret nénk megduplázni. Nem kielé gítő a lucernarendszer rész aránya. amit szerintem a ter vezettnél erőteljesebben kell fejleszteni, hiszen a jelenlegi terület háromszorosa is kevés. A zöldségfélék termelésfelfu tását az üllői Gyökér-Zöldség Rendszer megalakulása, a gyü mölcsét a dánszentmiklósi Gyümölcs Termesztési Rend szer továbbfejlesztése garan tálja. — Mit tart a legfontosabb teendőnek az ötéves terv cél jainak eléréséhez? — Fő feladat a Dél-Pest me gyei Intenzív Burgonyater- mesztési Társulás továbbfej lesztése, a szervezési gondok megoldása. Szorgalmazni kell a lucernatermesztési rendszerek területfejlesztését, új formák meghonosítását. Ezenkívül ter mészetesén segítenünk kell minden rendszer továbbfej lesztését a jobb, eredménye sebb formák kialakítása érde kében, hiszen csak így érhet jük el a tervekben megjelölt célokat. Ez azonban nemcsak a megyei tanács feladata, ha nem a mezőgazdasági üzeme ké is. T. Ágoston László Nehéz év a konz A többletvállalásban a kommunisták jártak az élen Amikor Leskó László, a Nagykőrösi Konzervgyár párt- bizottságának titkára elém te szi cselekvési programjukat, nem akarok hinni a szemem nek: három, ritkán gépelt ol dal csupán az egész, kurta tő mondatokkal, pontokba szedett tennivalók határidőkkel, fele lősökkel. Azt hiszem, ponto san erre gondolt a Pest megyei pártbizottság testüiete az év elején, amikor azt tanácsolta a pártszervezeteknek: készít senek cselekvési programot az 1976-os gazdaságpolitikai fel adatok végrehajtásának előse gítésére. — Nem volt szükség arra, hogy bőbeszédűen elismételjük az idei tervfeladatokat, hiszen azokat valamennyi alapszerve zet kommunistái ismerik — mondja Leskó László —, de még az üzem-, ügyvitel- és munkaszervezési, valamint a takarékossági intézkedési ter vet is. Ezeknek a saját mun katerületére vonatkozó részeit mind a tíz alapszervezet be építette a munkatervébe, még pedig témánként, differenciál tan. A végrehajtó bizottság pe dig gondoskodik róla, hogy a titkári értekezleteken mindig napirenden szerepeljenek az adott időszak legfontosabb gaz daságpolitikai kérdései, terv feladatai. Ez a gyakorlat tette lehetővé például, hogy az idén rugalmas munkaszervezéssel, belső átcsoportosítással csök kentsük a kedvezőtlen időjá- j rás, a nyersanyaghiány hátrá nyos következményeit. Mai a szükség kívánja — Sajnos, erősen megérez- tük a korai fagyokat, a hóna pokig tartó aszályt, majd a túlságosan csapadékos őszelőt. A színes gyümölcsökből — meggy, cseresznye, földieper — szinte alig kaptunk valamit, csupán almából tudták telje síteni szállítási kötelezettségei ket a szerződő gazdaságok. Ke vesebb lett a tervezettnél a Január 1-től: Az új metrón is i Korszerűsítik a HÉV vonalait Az észak—déli metróvonal üzembe helyezéséről, a januái 1-én életbe lépő új forgalmi rehdről, valamint " a jármű park jövőre várható fejleszté séről tartottak tegnap délelőtt sajtótájékoztatót a Budapesti Közlekedési Vállalat vezetői. Daczó József, a BKV igaz gatója elmondta, hogy jövőre minden eddiginél nagyobb ösz- szeget, mintegy 1,6 milliard fo rintot szánnak a tömeg közlekedési járműpark gyarapítására, s a közlekedés színvonalának javítását szolgáló másfajta be ruházásokra. Az észak—déli metróvonal átadásával több autóbusz- és villamosjárat megszűnik a fővárosban, mert fölösleges egyidőben két szin ten is — nem kis anyagi rá fordítással — járműveket köz lekedtetni. Az új metróvonal ünnepé lyes átadására december 31-én kerül sor. Az utazóközönség számára a forgalomnak január 1-én déli 12 órakor adják át. A megnyitás napján mindenki ingyen utazhat a főváros sor rendben második, jelzését tekintve pedig kék metróvonalán. A Nagyvárad tér alatti hatal mas műszaki bázis elkészül téig a 27 mozgólépcsővel fel szerelt szakasz szerelvényei nek is .a kelet—nyugati vonal járműtelepe ad egy ideig ott hont. Főként a Pest megyeiek ér deklődésére tarthat számot az az adat, amely szerint a BKV évi 1 milliárd 600 utasa kö zül 120 millió jut a HÉV vo nalaira. A bejárók közlekedé sét nagyban könnyítő HÉV fejlesztésére is több százmil lió forintot költ a vállalat. A békásmegyeri lakótelep meg növekedett forgalmának lebo nyolítására a budapest—szent endrei HÉV-vonal jövőre tíz MXA típusú, háromkocsis sze relvényt kap, 15 millió forint értékben. Az ötödik ötéves terv végéig egyébként évente 10 hasonló szerelvénnyel gya rapszik majd a HÉV kocsi parkja. Az ily módon felsza baduló M9-es szerelvényeket pedig fokozatosan átirányít.! k a gödöllői, a ráckevei és a csepeli vo nalakra. Megkezdődött és javában tart a HÉV szentendrei jármű telepén a kocsiszín rekonst rukciója, amelyre 600 millió forintot szánnak, és ezzel egy időben újabb 400 millió fo rintért korszerű vonalbiztosító berendezéseket szerel fel a vál lalat az említett szakaszon. A HÉV ráckevei pályáján más fél, a gödöllőin pedig 6 kilo méter hosszúságban újítják fel jövőre a vágányokat, s a BKV terveiben helyet kapott az is, hogy jövő nyárra elkészüljön a békásmegyeri lakótelepen az új HÉV-álIomás. Január 1-től több fővárosi autóbuszjárat számozása is megváltozik. A változásokról szóló öt és fél ezer tájékoztatótábla időben kikerült az autóbuszmegállók ba, a fontosabb forgalmi cso mópontokra. B. P. paradicsom, a sárgabarack, csupán őszibarackból kaptuk meg a teljes mennyiséget. Ilyen helyzetben nagy* szükség volt az élőmunka- és gépkapacitás megfelelő lekötésére, a belső átcsoportosításra. Az már az alapszervezetek és a szakszer vezet politikai nevelőmunká jának javára írandó, hogy a szocialista brigádok vállalásai között szerepel ez is: „ott dol gozunk, ahol erre leginkább szükség van.” Bíz’, a nyáron sűrűn sor ke rült a helycserére! Tavasztól egészen augusztus elejéig tar tott az az időszak, amikor az avatatlan szemlélő kapkodás sal vádolhatta volna a gyár párt- és gazdasági vezetőit. — Pedig éppen ellenkezőleg: rugalmasan igyekeztünk alkal mazkodni a szokatlan helyzet hez, ezért az év első öt hó napjában a félkész termékek feldolgozásával és készétel- konzervek gyártásával pró báltuk lekötni a termelő lét számot, és kapacitást. A gya kori belső átszervezés ideges hangulatot váltott ki a dolgo zók körében, ekkoriban tehát az volt a kommunisták legfon tosabb pártmunkája, hogy megmagyarázzák az átcsopor tosítások okait a dolgozóknak: meg kellett értetnünk az em berekkel, hogy a szerződésben kikötött mennyiségnél keve sebb nyersanyagért nem a ter melőszövetkezeti tagság a lu das — hiszen neki is csökkent emiatt az árbevétele —. hanem az időjárás. Augusztus elejétől aztán másfajta gondokkal kellett megküzdeniük: a hajrával. Meg kellett nyerni a dolgozó kat a vasárnapi munkának, ne hogy a nyersanyag tönkremen jen, megromoljon. A pártszer vezetek meggyőzéssel, a gaz dasági vezetés prémiummal ösztönözte a vasárnapi mű szakvállalást. Ennek köszönhe tő, hogy a termékkiesésből származó hátrányt sikerült csökkenteni, s ha az idei ter veket nem is, a tavalyi muta tókat túlteljesítik. R tavalyinál több — A számok nyelvére for dítva úgy állunk, hogyha az 1975-ös termelési értéket 100 százalékosnak vesszük, akkor az idén november 30-ig 104,6 százalékot értünk el; sajnos, ez az 1976-os tervelőirányzat nak 91,5 százaléka. A termelés mennyisége november végén az 1975. évihez képest 94,8, a tervezetthez képest 79,9 száza lékos volt; az év végéig az utóbbin már nem sokat tud tunk szépíteni. A szezon gya korlatilag már hetekkel ez előtt lezárult, a hátralevő idő ben már csak félkész termé kekből dolgoztunk, készétele ket gyártunk. Amivel elége dettek lehetünk, azok a gaz dálkodási mutatóink: lényege sen kedvezőbbek a tervezett nél. A titka az, hogy ebben a tartósan nyersanyaghiányos szakaszban jól választottuk ki akokat a munkaigényes cikke ket, amelyek egyben gazdasá gosan értékesíthetők külföldön. Az apró termékekre gondolok, a tizedes dobozokba csomagolt húsárukra, dzsemekre, ame lyekből a tervezettnél többet készítettünk. Ha ehhez hozzá teszem, hogy létszámunk az év első hónapjában csupán 97,5 százaléka volt a tavalyinak, ki tetszik, hogy a tavalyi terv számok minden százaléknyi túlteljesítése a termelékenység emeléséből származik. Számvetésre készülnek — Milyen feladatok várnak most a pártszervezetekre? — Számvetésre készülünk, mint minden pártszervezet az országban. Az alapszervezeti vezetőségek már gyűjtik az adatokat, véleményeket az idei pártmunka tárgyilagos értéke léséhez. Van miről számot ad niuk, hiszen a legsürgősebb szezonmunkáktól a vasárnapi műszakokig, minden feladatra a kommunisták mozgósították a dolgozókat, és megkívántuk tőlük a példamutatást is. Sőt: a legtöbb párttag ezekben a hónapokban gazdasági jellegű megbízatásokat kapott alap szervezetétől, ezek végrehajtá sát is a beszámoló taggyűlése ken fogjuk mérlegelni. Nehéz év van mögöttünk; s hogy mégis beszélhetünk fejlődésről, eredményekről is, szt elsősor ban a párttagságnak, s a min den nehézség legyűrésére kész szocialista brigádoknak kö szönhetjük. Nyíri Éva Napirenden a ceglédi termálstrand Régi, fájó gondjuk a ceglé dieknek, hogy a város lakói nak nincs semmiféle olyan vízparti üdülési / lehetőségük, ahol — különösen a nyári hó napokban — kellemes termé szeti környezetben tölthetnék el szabad idejüket. Városszer te érthető nagy örömet kel tett tehát, amikor néhány évvel ezelőtt bő vizű, 60—70 fokos termál vízre bukkantak. Sokféle terv merült fel azóta, miként lehetne a természet nek ezt az ajándékát legjob ban a város lakóinak haszná ra igénybe venni. Termál- strand gondolata is felmerült, az anyagi lehetőségek azon ban eddig gátat szabtak e le hetőség kihasználásának. Most úgy tűnik, közelebb került a terv a megvalósuláshoz. Az Országos Autópálya Fő mérnökség az épülő 4-es szá mú autópálya mentén ugyanis több autóspihenő kialakítását határozta el. A Cegléd mellet ti pihenőhelyet, a termálvizre telepített úgynevezett tranzitstrand ként kívánják kialakítani. A megfelelő feltételek bizto sításával arra is mód nyílna, hogy a város lakói is látogat hassák a fürdőt. A Városépítési Tervező In tézet már a nyár folyamán el készített egy tanulmánytervet, ami a további "tárgyalások alapjául szolgálhat. E tanulmánytervet megvi tatva, a napokban tűzte napi rendre az ÉVM építészeti és városrendezési tervtanácsa a ceglédi termálstrand ügyét. A tanácskozáson részt vettek a minisztérium képviselőin kí vül Cegléd város vezetői, a tervezők, valamint az e kér désben érdekelt hatósági szer vek. Alapos vita után meg egyeztek abban, hogy Cegléd város vezetői még a jövő év első felében véglegesítik a strand kö rül kialakítandó környezet elkészítését. Megteszik a szükséges intéz kedéseket, néhány alapvetően fontos előfeltétel biztosítására. Így egyebek között biztosítják az üdülőövezet hidegvíz- ellátását szolgáló vízkivételi művet, gondoskodnak a csa tornázásról és korszerű szennyvíztisztító berendezés ről, megoldják a leendő strandfürdőhöz vezető baleset- mentes közlekedés feltételeit. Ezzel párhuzamosan megkez dik Cegléd általános városren dezési tervének kialakítását s ezen belül sor kerül a termál strand környékének rendezési kialakítására. Tehát megtörténtek az első fontos lépések. Remélhetőleg rövid időn belül sikerül meg oldani a tisztázatlan kérdése ket s akkor még ebben az öt éves tervben megkezdik a ter málstrand és a környezeté nek kialakítását. K. Z. *
