Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
4 1976. DECEMBER 4., SZOMBAT A történelem vetülete Forradalmak, háború - Bakcsi György neve isme- az olvasmányokban, s ha úgy rősen cseng az irodalombará- forgatja az olvasó, lexikon- toknak, különösen az orosz s ként is használhatja e tárgy- a szovjet-orosz irodalom népes körben. olvasótáborának. Az orosz századforduló alkotóit és al kotásait elemző irodalomtör téneti munkája folytatásának tekinthető a Gondolat kiadá sában most megjelent kötete, a Forradalmak, háborúk, iro dalom című munka. MÉGY IDŐSZAK Négy időszakra osztva nyolc évtized termését és alkotóit összegezi úgy, hogy egyrészt történeti folyamatként, alaku lásában írja le a kiterjedt, sok írót, költőt felvonultató iro dalmat, másrészt a műfajok korszakonkénti tablóját is A nagy irodalomtörténeti tabló tagolása a történelem hez igazodik. Első része a múlt század utolsó évtizedét és századunknak az 1917. évi forradalmakig terjedő éveit tartalmazza. A következő idő szak határa 1930., a harmadik napjainkig kalauzolja el az ol vasót. IZMUSOK, STÍLUSOK, TÖREKVÉSEK Bármennyit olvashatott is a magyarul olvasó, ilyen teljes képet eddig nem kapott e nyolc évtized orosz és szovjet nyújtja, s ezen belül az egyes orosz irodalmáról, a történel- alkotókat is jellemzi, mégha- mi korszakfordulók e vetüle- tározó műveik témáját, érté két, helyét vázolva. Olyan könyvet ír, amely hézagpótló az oroszul nem olvasóknak. Az érdeklődőnek részletes, részleteiben tömör, egészében téről. A teljesség azonban nem fojtogat a részletekkel. A csoportosítás rugalmas. Hogy néhány példával illuszt ráljuk: a századforduló költé szetét három izmus alfejezete szimbolizmuson, az akmeiz- muson és a futurizmuson — belül bemutatja az eltérő s az ellentétes társadalmi szándé kú csoportokat, törekvéseket is. Ugyané kor prózaíróit há rom csoportban — szimbolis ták, naturalisták, a klasszikus hagyomány továbbvivői — mutatja be. A húszas évek irodalmáról viszont az iroda lomelméleti iskoláknak is, az irodalmi csoportoknak is kü lön fejezetet szán, aztán a prózának, amelyen belül rész ben stiláris, részben tartalmi törekvések, illetve a valóság hoz való viszony alapján ala kít ki olyan alcsoportokat, al- fejezeteket, melyek írókkal s művekkel fémjelezhetők. Ugyanúgy osztja négy alfejé- zetre — paraszti költészet, komszomolista költők, új le hetőségek kutatói és a fő erő vonalak hordozói — a lírát is. ______JESZENYIN ÉS______ MA JAKOVSZKIJ folytatni tudjuk az orosz köl tészet nagy vonulatát, tud nunk kell nyíltan és mélyet lélegezni, de a magunk mód ján. A NEGYEDIK NEMZEDÉKIG precíz körképet nyújt, eligazít alá foglalja, s ezeken — a Kik illeszkednek ezekbe az alfejezetekbe? Az utolsóba minden bizonnyal Majakovsz kij. Csakhogy az irodalomtör ténetben nem különösebben jártas, lépést nem tartó átlag olvasó megszokott sémák sze- „ rint az első alcsoportban, a A GÖRÖG MITOLÓGIA re, kik operáit először látták, s paraszti költészet címszava í'Vr-f Cil 1C7 Q.lri OT aliievirtni o K/Nríxr uf Ar1n?nlrr«o ír» Unt*»: f/->rí . , , , . / - alatt várná Jeszenyint — aki dig a negyedik nemzedék — azonban Majakovszkij mellett Jevtusenko, Voznyeszenszkij Emblémája: Orfeusz A Zeneműkiadó három könyve alas.ja Orfeusz, aki az élüszioni mezőkre kerülve dalaival szó rakoztatta a boldog lelkeket, immár a Zeneműkiadó egyik sorozatának emblémája. A köl tő feje és lantja jelzi a dal örökkévalóságát, a muzsikáét, egyben azokat a mától elvá laszthatatlan alapismereteket, amelyek nélkül napjainkban nehezen elképzelhető, hogy ze_ neértővé váljék valaki. Vállalván a két és fél eszten deje útjára bocsátott Orfeusz- sorozat célkitűzéseit, a kiadó ezúttal három könyvet jelente tett meg egyszerre. Olyan mű veket, amelyek a zenetörténet különböző korszakaihoz kap csolódva, mintegy kedvet éb resztenek a további elmélyü léshez. Vonatkozik ez minde nekelőtt Szabolcsi Bence köny vére, aki lenyűgöző tárgyi tu dásával és gazdagságával, ma gyarázataival a ma embere számára is élővé varázsolja Beethoven alakját. ÜTÖDÍZBEN jelent meg Sza bolcsi tanulmánya, s úgy tű nik, a kiadó időzítése telitalá lat: mindössze három hónap múlva emlékezik meg az egye temes zenei világ a német mes ter halálának százötvenedik esztendejéről. Méghozzá úgy, hogy a hangversenyek, üléssza kok, méltatások mellett ha zánkban középiskolások kel nek versenyre, hogy beszámol ván jártasságukról, műveltsé gükről, a rádió hullámhosszán mondják el gondolataikat a muzsika óriásáról. Szabolcsi Bence könyve tehát verseny zőnek és nagyközönségnek egy aránt lehetőséget teremt a bú várkodásra, hasznos ismeret- forrás lehet. Könyvében Beethoven új törvényeiről, formáiról, szókin cséről ír Szabolcsi. Olvasván sorait azonban nemcsak Beet hoven zenéjével kell azonosul nunk, hanem a nemrég elhunyt zenetudós szövegmondásával is, aki egymagában is feltárja a beethoveni muzsika mélysé geit és sokak számára ez a ze ne éppen az ő szavaival válik érthetővé. A művek elemzése során úgy fűzi mondatait, mintha a zene lenne a világ legtermészetesebb kifejezési eszköze, megértvén szándékot és történést, érzelmet és ke délyállapotot, mindent, amit Beethovenről el lehet és kell mondani. HASONLÓ KORBA kalauzol Spike Hughes, angol zenetör ténész is, aki Mozart híres operáit elemzi könyvében. A tartalom ismertetése mellett a zenei formáknak, a figurák jellemábrázolásának és a mo tívumok kifejezőgazdagságá nak a bemutatása teszi fontos sá könyvét. Célja azonos Sza bolcsiéval: az emberi megnyil vánulások értelmezésének köz readása a zenét értelmező köz vetítésével. Annak az alkotó nak és alkotásmódnak a meg ismertetésével — Hughes-t idézve —, akinek nagysága ab ban az erőben rejlik, amivel ránk éppúgy hat, mint eleink- ahogy utódainkra is hatni fog, ha eljön az ideje: ez az erő mindenekelőtt az emberi ter mészet egyedül állóan pontos megfigyelése, s az ember irán ti együttérzés. Ezért van, hogy alakjai élő és szerető, nevető és meghaló lények — mint mi mindannyian. A HANGSZERTÖRTÉNETI áttekintés és a művek értelme zése mellett stílusismereti kér dések is helyet kaptak Denis Matthews gyűjteményében. Zongoramuzsika kalauzról lé vén szó, mi sem természete sebb, hogy ahány fejezet, any- nyi szerzővel van dolgunk. Harmadik kötetünk közös vo nása a másik kettőével a szán dékben keresendő: bár szak mabeli és amatőr művészeknek egyaránt értékes lehet, első- sorban a zenekedvelők széle sebb táborához szól. A kötet nem más, mint műismereti breviárium, a legjobb és leg nevesebb szakértők to iából. A szóló billentyűs muzsika fej lődését tekinti át, a ’egkoráb- bi ismert példáktól naojaink-g. Ügy, ahogy az egyik tanul mányíró, Susan Bradshaw megfogalmazta: a zene válto zatlanul ösztönöz és andalít, örvendeztet és szomorít, fel ráz és megnyugtat majd, a lé lek mélyéig hatol, vagy csak a talpat bizsergeti... ahogyan mindig is tette. Molnár Zsolt A harmincas-negyvenes évek termését a prózában in kább tematikusán csoportosít ja a szerző, mint: termelési, nevelési, történelmi regények stb. A költészetnél három csoportot különböztet meg: népi-lírai vonalat, epikus, illet ve háborús költészetet. Rész ben még ilyen szempontok bukkannak fel az 1953 utáni irodalom tablóján is, ahol azonban a legérdekesebb fe jezetet mégis talán a prózá ban, a dokumentumok és memoárok, a költészetben pe- található! Magyarázatot a so rok kínálnak: értékelésében nehezen találnak a kritikusok a higgadt, letisztult álláspont ra ... Támadók és istenítők után Jevtusenko szavaival: példát mutatott arra, hogy kö nyörtelenül őszintének kell lennünk korunkhoz és ma gunkhoz ... * Ahhoz, hogy Rozsgyeszívenszkij, Ahmadu- lina — képviselik. Csak felvillantani tudtuk fő vonásait, érdekességeit e nagy összefoglalónak, amely nem szorul reklámra. Nem kell nagy előrelátás megjósol ni, hogy az első kiadása ha mar elfogy. Időtálló, komoly, nagy munka. Németh Ferenc Az Ősi örökség folytatása Bé Franyó Zoltán különleges Szerepet valósított meg a ma gyar irodalomban s azon kí vül is. A diplomácia nyelvén az irodalom külképviseleti doyenje, aki kultúrákat köt össze, nemzeti irodalmakat közvetít egymás számára, tol mácsolva a szavak mögötti zenét, hangulatot is. Herder- díja a német nyelvű irodalom közvetítését köszönti — s a bukaresti Kriterionnál most a közös román—magyar könyv kiadás keretében megjelent kö tete, a Bécsi látomás is ide kapcsolódik. Csak égjük oldala működésének, mely magyarra és magyarról, románra és ro mánról, németre és németről Sherlock Holmes és utódai Mondhatni, min den negyedév könyvtermése meghozza a maga detektívregé- nyeit is. Egy idő ben éles érvek csaptak össze, s egyfelől a vészha rang szólt, más felől olyasféle szi rénhang búgott, hogy aki bárhogy is rákap a könyv re, eljut a klasszi kusokig. Sherlock Hol mes bizonyára mindkettőre le gyintett volna. S igaza van. Mi baj lehet abból, ha el olvassák, mond juk, Arthur Co nan Doyle-tói Sherlock Holmes emlékiratait vagy Claude Aveline Emberrablás francia módra cí mű regényét? Azért éppen e kettőt, mert most ezek kaphatók frissiben: Conan Doyle bűnügyi el beszélései a ro mán—magyar kö zös könyvkiadás keretében a Kri- terion, a másik kötet pedig az Európa Kiadó jó voltából. Conan Doyle a műfaj klassziku sa Elbeszélései mesterien szövik a fonalat, amely nek során a Nagy Felügyelő fénjrt derít a szokatlan ügyekre, illetve, amelyek során az ő zsenialitása ki nyilvánul. S érez zük, voltaképpen remek és kelle mes szellemi tor na ez. Egyfajta bújócska. Hiszen a szerző óvatlan pillanatban elhin ti a nyomokat, amit mi, olvasók is észrevehetnénk, ha... Ezen felül ennek a Felügye lőnek szíve is van, kissé dicken si. az emberek alapvető jóságá ban hisz (már mint a jókéban, mert a mellékala kokon kívül csak jók és rosszak le hetnek). Itt van például A sárga arc története. Fel ügyelőnk révén áll helyre a csa ládi harmónia, aki a faji megkü lönböztetés ellen fele, hiszen a sár ga álarc mögé rejtett néger kis gyerek számára egy aranyos kis gyerek; az előíté let lepereg róla. És Claude Ave line? Illetve Be let, az ő Felügye lője? Sokkal bo nyolultabb, de alapjában a klasz- szikus úton halad. Elejtett nyomok, ráció — de nem szokványos eshe tőségek. Így több szörös fordulat nyomán derül fény a dolgokra, és franciás — mondhatnék: Des cartes nációjához illő — rációval a felügyelő végül is logikával győzi meg a bűnöst a beismerés elke rülhetetlenségé ről. Az igazságot felderítő felügye lő és az ész min dig diadalmas- kodnak. Ezért megnyugtató az ő világuk. S mert a győzelem útja nem egyenes és belátható — azért érdekes. tolmácsolja a költészetet, e még ezeken kívül . számos nyelvből ültetett át verseket magyarra. Nagy életút során, amely a katonatiszti pályáról még az első világháború előtti évekkel az újságíráshoz veze tett s a Nyugat és irodalmi kö re világába, Ady környezetébe, majd 1919-ben a Vörös Lo bogóhoz és értelemszerűen a bécsi emigrációba, ahol a ke leti kultúrák felé tágította tá jékozottságát. De korán kikö tött szülőhazájában Erdély ben. Ott él ma is, Temesvá ron. Emlékszem, vagy húsz éve, mikor először találkoztam vele, tatón Aradon, legendák bűvöletében egy különleges embert vártam. S akivel talál koztam, az az ősz, középma gas vagy kicsit alacsonyabb, inkább sovámykás, jó kedélyű, csendes beszédes férfi minden külső különlegesség híján is eleget tett a várakozásnak — a különleges ember benyomá sát keltette személyisége vará zsával. Most, hogy a Bécsi látomás verseibe beleolvasok, ezt a varázst érzem újra. Olyan műfordító Franyó Zoltán, aki magyar szavakban életre kelti az idegein költőt. Az elmúlt évtizedekben újra fölfedezett Hoffmannstahl sajátos német nyelvben rejtező varázsa itt magyarul is sajátos hoff- mannstahli, látszólag lenge könnyed, de benne mély, fi lozofikus és szenvedélyes, sorsteli vers-zene. Rilke zárt sága és többszólamúsága is kiüt a magyar szavakból. S hol olvashattunk ennyit ma- gyarul Franz Theodor Cso kortól Zweig, Trakl, Werfel, és mások után az utóbbi év tizedek osztrák költészetéről, hol kaphattunk megközelítő leg tág képet — ilyen sokszí nűségről és sokaságról nem is beszélve. Ez — számomra — a leg jobb, legjelentősebb e könyv ben: egy mai szomszédos iro dalom határát kinyitja. Nem csak az irodalomtörténetibe enged bejárást, de a maiba, a kortársiba is. A szomszéd or szág mai emberének hangiát halljuk és — Franyó Zoltán révén — szavát, zenéjét, han gulatát értjük — érezzük. Köszönet érte! N. F. Búcsú Nizsalovszky Endrétől Tudósok, tanítványok, tiszte lők és családtagok kísérték utolsó útjára Nizsalovszky Endre akadémikus hamvait pénteken, a Farkasréti temető ben. A hamvasztás utáni bú csúztatón a Magyar Tudomá nyos Akadémia, a gazdaság- és jogtudományok osztálya és az MTA állam- és jogtudományi bizottsága nevében Eörsi Gyu la akadémikus, osztályéi nők méltatta a nemzetközi hírű tu dós sízakmai, emberi nagysá- gát. Az Eötvös Loránd Tudo- mányegyetam nevében Módi Ferenc egyetemi tanár, rektor helyettes méltatta az elhunyt érdemeit. A taníványok és a barátok búcsúját dr. Tóta Miklós, a Legfelsőbb Bíróság bírója tolmácsolta. Nizsalovszky Endre hamvait tartalmazó urnát mély részvét tel helyezték el a Farkasréti temető akadémikus! parcellá jában. A sírt elborították a ke gyelet, a megemlékezés virá gai. Nemzetközi sa.jtóbemu.tató Egyórás színes dokumen tumfilmet készített a Moszk vai Központi Dokumentum- film-stúdió Leonyid Brezs- nyevről, az SZKP Központi Bizottságának főtitkáráról. A film nemzetközi sál tóbemu tatóját pénteken délelőtt tar tották meg a Szovjet Film művészek Szövetségének vetí tőtermében. A dokumentumfilm végig követi az 1906. december lil én született Leonyid Brezs- nyev életútját. Nagy figyel met szentelve az SZKP KB főtitkári posztján folytatott bel- és külpolitikai tevékeny ségének. A filmet december 14-én mutatják be a nagyközönség nek a Szovjetunióban. Egy iskola — egy üzem ? Amikor a diákok segítenek Dabason Olvasóink bizonyára sokat hallottak már az Egy üzem — egy iskola mozgalomról. De vajon van-e tudomásuk arról, hogy nemcsak a vállalatok, szövetkezetek segíthetik okta tási, nevelési céljaink valóra- váltását, hanem fordítva: az iskola is enyhíthet a vállalatok gondjain. Hiányzik százötven munkás — A Dabasi Nyomdánál — mint korábban már megírtuk — ma még 150 szakképzett és betanított munkás állása vár betöltésre — mondja Kondics Istvánná, a nyomda munkaügyi osztályának vezetője. — Főképp könyvkötő betanított munká sokra lenne szükségünk, de gépírókból is nagy a hiány. A legközelebbi iskola, ahol nyomdászokat képeznek, a fő városban van, s ott is el tud nak helyezkedni a végzett szakmunkások. Miért jönné nek hát Dabasra? — Fejtörést okozott az Is, hogy saját dolgozóinkat sem tudtuk továbbképezni. Itt Da bason kicsi az érdeklődés a nyomdai munka iránt. Pedig aki járt már nálunk, tudja, hogy a legmodernebb techni kai berendezésekkel, a leg tisztább körülmények között készülnek termékeink. — Szinte azt mondhatnánk: még a gépek mellett is szelle mi munka folyik, nem fizikai. Például a szövegelőállítás ólom nélkül, betűszedők nékül tör ténik — írógépeken. Sokszoro sítani sem hagyományosan sokszorosítunk, hanem kor szerű fotótechnikai ejárással. Mindenképpen megoldást kellett találnunk. Hogy sike rült-e? Most 21 dolgozónk jár nyomdaipari szakközépiskolá ba, heten gépíró iskolába, öten gimnáziumba... Szocialisía szerződés A dabasi Táncsics Mihály gimnáziumban Bereczky Lász ló igazgató fogad. Egy ta valy januárban kelt szocialista szerződés szövegét adja a ke zembe. Érdemes beleolvasni: A dabasi gimnázium vállal ja. hogy a tanév első és máso dik félévében a gépírás gyakorlat óra keretében a ne gyedik osztályos tanulócsoport részére 1—1 hónapos üzemi gyakorlatot tart, hogy tanulói nak pályaválasztását megköny- nyítse. a nyomda munkaerő gondjain lehetőségeihez mér ten segítsen. Évente egy alkalommal va lamennyi érdeklődő negyem k osztályost üzemlátogatásra vi szi a nyomdába. A gimnázium tanulói vállalják a nyomda ünnepi műsorának megtartá sát. A gimnázium KlSZ-szer- vezete és a nyomda KISZ- szarvezéte a kapcsolatok el mélyítése érdekében közös rendezvénj eket szervez. A dabasi nyomda, egy IBM Executive írógépet kölcsön ad a gimnáziumnak, hogy a gép írást tanulók megismerkedhes senek a nyomdában használa tos szedőírógéppel. Az első és második félévben egy-egy hónapig oktatási le hetőséget biztosít a vállalat a gépírást tanulók részére, hogy a szövegelőállítás minden mű veletét megismerjék, s ehhez szakoktatót is adnak, valamint biztosítják a tanulók oda-visz- sza szállítását. Az érettségi letétele után az arra alkalmas tanulókat a nyomdában alkalmazzák. Az igazgató persze nem éri be ennyivel. Folytatja: — A nyomda részére az idei tanévben megnyitottuk a dol gozók nyomdaipari szakközép- iskolájának nyomtatói tagoza tát. A hosszú név azt fedi, hogy a nyomda 21 dolgozója a gimnázium épületében és irá nyításával szakközépiskolai le velező képzést kap. A közis mereti tárgyakat a mi taná raink tanítják, s heti egy al kalommal ők vezetik a kon zultációt is. A gyakorlati tan tárgyakkal — a reprodukciós fényképezéssel, a nyomóforma készítéssel, az any^gismerette' és a műszaki rajzzal — a nyomdában ismerkednek a diákok. A dolgozók esti gyors- és gépíró iskolájában — az órái szintén a gimnáziumban van nak — 25-en tanulnak, s közülük heten a nyomda dol gozói. A szerződésben is említett gépíróképzés a nappali tagoza ton folyik. Idén tíz harmadik, és tizenegy negyedik osztályos tanuló választotta fakultatív tantárgyként a gép- és gyors írást. Ök-heti kilenc órában ta nulják ezt a szakmát, s az érettségi mellett gép- és gyors író vizsgát is tehetnek. Ha ez sikerül, az egyik érettségi tan tárgyukat helyettesíti. A harmadikosok a tizedik leckénél tartanak. A teremben írógépek mögött ülve válaszol nak: — Ha felvesznek az egye temre, továbbtanulok, ha nem. megyek a nyomdába — mond ja Kardos Ibolya. — Én a nyomdában szeret nék dolgozni érettségi után — így Berzétei Erika, s hozzáte szi : — Már szervezem az osz tályban a nyomdalátogatást... Tantárgy lett a telex Miért vállalta a gimnázium a nyomda gondjait? Az igaz gató válasza frappáns: — A gimnázium feladata ma már több, mint, hogy előkészít se diákjait a továbbtanulásra. Emellett elsőrendű teendőnk, hogy képzett szakembereket neveljünk, s enyhítsünk a já rás munkaerőgondjain. Diák jaink is jól járnak, szakmát adunk a kezükbe. Ráadásul olyat, amellyel itt lakóhelyük közelében találnak állást. — Terveink? A Budapest- vidéki Postaigazgatóságtól 16 telexgépet kaptunk idén. Ez évtől 11 negyedik osztályos diákunk tanulja a telexkeze lést, s vizsgáznak is belőle. Jö vőre szeretnénk, ha a kétéves gép- és gyorsíró képzés kereté ben a telexkezelést is megta nulnák diákjaink. A postának is szüksége van a szakembe rekre ... Vasvári G. Pál I k
