Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-09 / 291. szám
1976. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK A községeket nem fenyegeti veszély Készültség: hat napja Hat napja tart az árvízvé delmi készültség az Ipoly Pest megyei szakaszán. Az egyéb ként szelíd kis folyó most né hol több száz méter szélesre duzzadt és állandó készenlét re kötelezi a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság szakembereit, no, meg az Ipoly menti községek lakóit. Tegnap délután az Ipoly part ján, Szobtól Tésa községig jártunk, s ami az első és leg kellemesebb látvány volt: a Duna vize még nem túl magas, tehát képes levezetni a meg duzzadt Ipoly vizének nagy részét. Újabb árhulláin — A környező községek la kosságát nem fenyegeti ve szély — kezdte tájékoztatását Szőcs József, a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság ve zetője. — Az első és a máso dik árhullám már levonult és 30-tól 80 centiméteres apadás állt be a folyón. Azonban 7-én négy óra alatt 60 milliméter csapadék hullott az Ipoly csehszlovákiai vízgyűjtő me dencéjében, így a felső szaka szon 170 centméterrel emelke dett a vízszint. Ezért számíta ni lehet arra, hogy ma újabb árhullám érkezik a magyaror szági középső és alsó szakasz hoz. De ez az áradás termé szetesen sokkal kisebb mér tékben érezteti majd hatását nálunk, mint a szomszédos országban, hiszen a víz elosz- lik, mire hozzánk ér. A helyzet tehát nem ad okot nagyobb aggodalomra, az Ipoly megyénkben folyó szakaszán másodfokú az árvízvédelmi ké szültség, azaz figyelőszolgála tot teljesítenek a vízügyiek. A folyó már visszavonult az Ipolydamásd felé vezető or- szágútról és tegnap délelőtt 10 órától ismét megindulha tott a forgalom, de árvízi jel zőoszlopok között visz az út. A letkési híd lábánál tegnapi délután ' 334 centimétert- mu tatott a vízállás jelző, reggel től két centit áradt a folyó. Letkésen különösen nagy volt az izgalom az elmúlt két nap ban, a víz ugyanis fenyegette a helyi termelőszövetkezet 25 holdas ribiszkését. A községi tanácsházán állandó ügyeletet tartanak és a termelőszövetke- A letkési hídnál. Nagy Iván felvétele: zet is készenlétbe helyezett néhány markolót és teher autót Ha hell, a tsz is segít A letkési tanácsházán Dobra Lajos és Lengyel János telje sített szolgálatot mára virra dó éjszaka: — Felkészültünk egy nyúl- gát építésére és 200 homok zsákot is előkészítettünk, ed dig szerencsére még nem volt szükség a közbeavatkozásra. Állandó kapcsolatban vagyunk a megyei tanács vízügyi cso portjával és a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatósággal. A helyi tanács megszervezte, hogy a termelőszövetkezet gé pei és egy húszfős brigádja szükség esetén bármikor ren delkezésre álljon — mondta Dobra Lajos. — A mozgósítás hoz egész kis láncot építet tünk ki, így a víz nem érhet készületlenül bennünket. Az Ipolytölgyes felé vezető országút mindkét oldalán ma gasan áll a víz. Az egyik ol dalon az _ Ipoly közvetlen ár- hullárn:í$ar> inh^gk^éliítően 100 hold búza áíí Víz aíatí, a túl oldalon cukorrépát mentettek a vízből az Ipolyvölgye Ter melőszövetkezet dolgozói. Gát szakadás seholsem történt, de az erős szivárgás és a fel-fel- bukkanó buzgárok veszélyez tetik a termést. A várható ú iabb árhullámról érdeklőd tünk a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ipolytöl- gyesi telepén. Felkészültek a fogadására — Ismerve az Ipolyt, nem lehet jóslásokba bocsátkozni — tájékoztatott Banász And rás szakaszvédelmi vezető. — Az azonban valószínűtlen, hogy az áradás meghaladja a 7-én mért 365 centimétert. Az igazgatóságunk kezelésében le vő töltések állapota jó, mű szakilag és a személyi állo mánnyal is felkészültünk a víz fogadására. Sajnos, az ismét előfordulhat, hogy a 12-es műutat újra elönti a víz. mert ezt a részt nem védi gát és az út is alacsonyan vezet. Tésáig végighaladva az or szágúton, még itt-ott most is felfedezhető a víz nyoma, újabb és újabb elöntött mező- gazdasági területeket láttunk. S ha a helyzet nem is tra gikus, a vízügyi igazgatóság tól és az Ipoly menti termelő- szövetkezetek dolgozóitól fo kozott helytállást követel. An nál is inkább, mert tegnap este hat. órakor az árhullám ismét elérte a 12-es ország utat Letkés és Ipolydamásd között. Kriszt György A csívpadékos időjárás foko zott feladatok elé állítja a me gye tűzoltóit: kedden Török bálinton az Aima-hegy oldalá nál fekvő ZÖLDÉRT-burgo- ny arak tárba tört be az esővíz, s a talajszintnél mélyebben fekvő épületből 120 köbmé ternyit szivattyúztak ki a helyszínre vonuló tűzoltók. Anyagi kár szerencsére nem keletkezett sem itt, sem Nagy kőrösön, ahol hasonló okok miatt 50 centiméter magasan álló vízréteget szivattyúztak íUWöV»tűjZjítók és; A hélyi önkéntesek a Farkas út 4. számú házból. Tegnap reggel a ceglédi városi kórház telefonaknája ázott be, s a ká beleket elöntötte a víz. A ceg lédi tűzoltók több szivattyú val vonultak a kórházhoz — ezúttal nem a tűz, hanem a víz ellen. Folytatódik a gabcikovo^iwgymarosi vízlépcső műnké la fainak előkészítése — EpiiS a visegrádi múzeum Minisztériumok terveiről tanácskoztak a képviselők Mezőgazdasági bizottság Tóth Ferenc, az MTI tudósí tója jelenti: Ebben az esztendőben — a már rendelkezésre álló. illető leg számított adatok szerint — a mezőgazdaság termelése mintegy 120—125 milliárd fo rint körül alakul, ami azt je lenti, hogy némi elmaradás várható az előirányzat teljesí tésétől. Az 1977. évi költségve tési tervezet a mezőgazdaság egyes ágazatainak fejlesztésé re az ideihez képest a terme lés 7—8 százalékos növelésé vel számol. E két gondolat ál- Az állattenyésztés 4—5 szá zalékos fejlesztését irányoz zák elő a jövő évre. Ezen be lül a vágósertés-termelés meg haladja az 1 millió tonnát. A mezőgazdaság termelésé hez szorosan kapcsolódó élel miszeripar termelése — erről is érdeklődtek a vita során a képviselők — körülbelül 6 szá zalékkal növekszik jövőre. Nyersanyagellátási nehézségek elsősorban a zöldség- és gyü mölcsfeldolgozásban jelent kezhetnek. A vízgazdálkodás 1977. évi iott a középpontjában annak a I fejlődésében továbbra is fő tanácskozásnak, amelyen csü- j feladat a települések vízellá- törtökön az ofszággyűlés me- j tásának és csatornázásának, zőgazdasági bizottsága elemez- . valamint a szennyvíztisztító te a Mezőgazdasági és Élelme- | kapacitásoknak a fejlesztése, zésügyi Minisztérium, vala- ! A közműves /ízellátásban ré mint az Országos Vízügyi Hi- szesülő lakosság arányát 68 vatal 1977. évi költségvetésé neik tervezetét Dr. Bélák Sándor elnök ve zetésével ülésezett a bizottság. A napirendi témákról készített írásos jelentésekhez kapcsoló dóan dr. Romany Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Gergely Ist ván államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatást, válaszolt a kép viselők kérdéseire, észrevéte leire. A formálódó terv szerint — átlagos időjárási feltételek esetén — a mezőgazdasági ter melés növekedési üteme, 1976- ot és 1977-et együtt szemlélve, lényegében megegyezik az V. ötéves tervben számítottal. Ezt elsősorban, a nagyüzemek termelésének bővülése alapoz za meg, de fontos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdasá gok termelésének is. A fejlő dést az idei kormányintézke dések végrehajtása hatéko- A növénytermesztés 10—12 százalékkal növekedhet jövő re, és ezzel megközelíti aiz öt éves tervben az 1977. évre szá mított színvonalat. Ezen belül a leggyorsabb (24—25 százalékos) fejlődést a zöldség- és a gyümölcster melésben kell elérni a tervezel szerint. százalékra, az ilyen vízellátás ban bekapcsolt lakásokét 45 százalékra kell növelni. A hosszú távú céloknak megfe lelően gyorsul a regionális rendszerek fejlesztése. A víz kárelhárítás keretében folyta tódik a védőművek megfelelő biztonságra való kiépítése úgy, hogy 1977 végére az ilyen vé dőművek aránya megközelítse az 55 százalékot. A vízügyi nagyberuházások területén lé nyeges előrelépéssel számol nak jövőre, mindenekelőtt a kiskörei vízlépcső TI. ütemé nek építését. Tovább folyta tódnak a gabeikovo—nagy marosi vízlépcsőrendszer elő készítő munkái. A vitában elhangzott kérdé sek megválaszolásakor — a tájékoztatót tartó miniszterrel és államtitkárral együtt dr. Villányi Miklós pénzügymi niszter-helyettes, Breinich Miklós, az OVH elnökhelyet tese és dr. Páles Gyula, az MNB elnökhelyettese is szót kért. Az ülésen felszólalt dr. Molnár Béla, Kovács István, dr. Schmidt Ernő, dr. Cselötei László (Pest megye, 2. vk.). Vass József, Vadkerti Miklósné, Fábián Márton, Meteovics József, dr. Pál István, dr. Bélák Sándor, Kasó József és Horváth László országgyűlési képviselő. Kulturális bizottság A tsz-kmgresszmm készülve (2.) h sikerek MINDENKOR FONTOS fel adatának tekintette az MSZMP, hogy a mezőgazdasági szövet kezetek szervesen beilleszked jenek a népgazdaságba és terv szerűen járuljanak hozzá a szocializmus építéséhez. Mindig vallottuk, hogy a tsz nem csupán gazdasági egység, hanem emberi közösség is és nemcsak a terméshozamok nő. vekedése fontos, hanem az em berek élet- és munkakörülmé nyeinek a javulása, művelő dése, politikai fejlődése is. Űj paraszti élet alakult ki a tsz-ekben, sőt azt is megálla píthatjuk, hogy a közös gazda ságok új körülményei között a régi értelemben vett paraszt kifejezés használata szinte már teljesen indokolatlan. Az utób bi években kezdett nagyobb teret hódítani a tudományos és technikai forradalom is a ma gyar mezőgazdaságban. Ez a folyamat tart ma Is. A szövet kezetek nagyüzemi keretei — jelenleg 3370 hektár (hason lóak a Pest megyei üzemmére tek is), az átlagterület — mó- - dot adnak a korszerű gépek, vegyszerek, termelési eljárá sok hatékony alkalmazására. A tsz-eken belül kialakult munkamegosztás lehetővé és szükségessé tette az emberek specializálódását, azt, hogy az egyes munkakörökhöz szük séges szakismereteket jól meg tanulják. A gépek, a korszerű berendezések megkönnyítették és termelékenyebbé tették a munkát. Jellemző, hogy ma már a tsz-ek termelési költsé geik 60 százalékát ipari erede tű anyagokra, eszközökre for dítják. Tért hódítanak a ter melési rendszerek a tsz-ekben, egyre inkább iparszerűvé válik a termelés. Megyénkben mintegy 10 fajta növényt termesztenek termesztési rendszerben, s kö zülük nem egynek Pest megyei tsz a rendszer gazdája is. sok Összetevője van annak, hogy a közös gazdasá gok a IV. ötéves terv idején a mezőgazdasági termelés együt tes, 17 százalékos fejlődési üte mét meghaladva — változat lan áron számítva — 23 száza lékkal növelték a termelésü ket. összességében, a koráb biaknál sikeresebben, tervsze rűbben teljesítették feladatai kat. Közismertek a búza- és a kukoricatermesztásben elért, nagy hozamok. Pest megyében például 34,3 mázsás átlagot ér tek el a tsz-ek, de volt olyan, amelyik 40 mázsa fölött taka rított be búzából. Ez tette lehetővé, hogy a kenyérgabo na-behozatal feleslegessé vált, sőt a tervidőszak második fe lében jelentős exportra is le hetőség nyílt. A közös gazda ságoknak is jelentős részük van abban, hogy terven felül több milliónyi sertést hizlal tak meg. Szép eredmény az, hogy az 1970. évi egy főre jutó hústermelés 101 kilóról 1975- ben már 140 kilóra emelke dett! A kétségtelenül számottevő sikerek mellett egyes fontos ellátási cikkek termelésében — mint a tej, a friss zöldség, a cukorrépa, a dohány —, a mezőgazdaság elmaradt a ki tűzött céloktól. Elmaradt a többi között azért, mert a ter melés közgazdasági feltételei nem ösztönöztek kellően erre. Nem számíthattak a tsz-ek elegendő kézi munkaerőre sem. Egyes növények termelésének a gépesítése viszont nem fejlő dött kielégítően. Sőt: több zöldség- és gyümölcsféle ter melésének a gépesítése to vábbra is megoldásra vár. A TÖRVÉNYES LEHETŐ SÉGEKKEL, a szövetkezetek a IV. ötéves terv idején 40 szá zalékkal növelték az úgyneve zett kiegészítő tevékenységü ket. Szolgáltatásaikkal külön féle lakossági szükségleteket elégítettek ki, munkaalkalmat teremtettek tagjaiknak és a helybeli lakosoknak. Fokozták az ipari bedolgozást és bizo nyos közszükségleti cikkek elő állítását. A tények azt mutatják, hogy a szövetkezetek rugalmasan gazdálkodtak, igyekeztek ki használni a helyi adottságokat, lehetőségeket és gondoltak a jövőre is. Felhasználható jöve delmük — minden eddiginél nagyobb részét — több mint 25 százalékát fordították fej lesztésre, oszthatatlan vagyo nuk gyarapítására. A terme lésfejlesztést segítő állami tá mogatással és hitelekkel 1971 —1975-ig több mint 53 millió forint értékű beruházást való sítottak meg. Felépí tetteik a többi között 210 szakosított sertéstelepet és 313 szakosított szarvasmarhatelepet. Ezek megépítése, berendezése köz ben — megfelelő körültekintés és kellő tapasztalatok hiányá ban támadtak nehézségek, tör téntek hibák. Emiatt a telepek egy része sok gondot okozott. A PEST MEGYEI SZÖVET KEZETEK és állami gazdasá gok összesen 6 milliárd forin tot fordítottak beruházásra a IV. ötéves tervben. Ennek 20 százaléka állami támogatás, ugyanennyi hitel, s 3/5-e sa ját pénzforrás volt. összesen 43 szakosított szarvasmarhate lepet és 12 szakosított sertéste lepet létesítettek a szövetkeze tek. 5 év alatt. A szarvasmar hatelepek közül 38 tejterme lésre, 1 húsra, 2 növendék üszőre, s ugyancsak 2 hízó marhára szakosodott. Megfelelően éltek a szövet kezetek a törvényben biztosí tott működési és gazdálkodási önállóságukkal. Az elért ered ményeket azonban elsősorban a párt bevált agrárpolitikája alapozta meg, mely összekap csolta a szövetkezeti paraszt ság érdekeit, törekvéseit a terv főbb termeléspolitikai célkitű zéseivel, biztosította a megfe lelő ösztönző közgazdasági fel tételeket, a szükséges gépeket, eszközöket, anyagokat a tsz- tagok szorgos munkájához. Az V. ötéves terv az eddigi nél nehezebb feladatokat ró a tsz-ekre. Az évi 3,2—3,4 száza lékos együttes mezőgazdasági termelésnövekedést csak úgy lehet elérni, ha a közös gazda ságok évente 5—6 százalékkal többet termelnek. Nyilvánva ló, hogy e célt csak az erőfor rások minél hatékonyabb hasz nosításával érhetik el. T. B. Következik: Korszerű munka — jobb élet legfontosabb Garamvölgyi terhelyettes képviselőket. Gergely Róbert, az MTI tu dósítója jelenti: Kormányzatunk kiemelt gondossággal kezeli az ok tatás, a művészet, a közműve lődés ügyét, az e célra for dítandó összegek mintegy 8 százalékkal emelkednek a jö vő évben — így lehetne ösz- szegezni az országgyűlés kul turális bizottságának szerdai ülésén elhangzottakat Az ülé sen dr. Ortutay Gyula elnö költ, részt vett dr. Orbán László, az Országos Közműve lődési Tanács elnöke és Ma darast Attila pénzügyi állam titkár. A napirenden az ok tatási és a kulturális tárca, az Akadémia, az Országos Test- nevelési és Sporthivatal, a rádió és a televízió 1977-es, tervezett költségvetése szere pelt. Az Oktatási Minisztérium költségvetési előirányzatának összetevőiről dr. Károly minisz- tájékoztatta a A fő feladatok között is előtérben áll a pe dagógia gyakorlatának, a ne velési kutatások és kísérletek eredményeinek tervszerű fel- használása, a nevelőmunka színvonalának további emelé se, az iskolarendszer egészé ben. Az egyenlő tanulási esé lyek biztosításában jelentős feladatot kell vállalnia az óvo dáknak: az általános iskola egyik fő feladata a tankötele zettség teljes megvalósítása, s ennek érdekében különös gonddal kell foglalkozni a ci gány tanulók helyzetével is. 1977-ben 724 tanteremmel bővül az általánosiskola-háló- zat. Tovább nő a szakrendsze rű-oktatásban részesülő felső tagozatos tanulók aránya, eléri a 98,5 százalékot. Minthogy a tömegkommunikációs eszközök évről évre jobban hatnak a ta nulókra, az általános iskolák nak fel kell készülniük arra is, hogy ebben az információ- áradatban irányítsák a tanuló kat, s képesek legyenek ellen súlyozni a negatív világnézeti hatásokat, egyszóval meg kell oldani a sajtó, a rádió és a te levízió eddiginél aktívabb felhasználását a nevelésben. Változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a testi nevelésre. Bővülnek a gyermekvédelmi és gyógypedagógiai intézmé nyek: a tervek szerint befe- gyer- jeződik több intézet és mekotthon építése. A Kulturális Minisztérium költségvetési előirányzatáról szólva dr. Marczali László miniszterhelyettes a közműve lődési célok előtérbe állítására helyezte a hangsúlyt; az egyre bővülő kulturális igények és a közművelődési törvény fo lyamatos végrehajtása a kü lönböző tevékenységek tartal mi, minőségi színvonalának emelését, a fejlesztések rang sorolását a rendelkezésre bo csátott pénzeszközök célirá nyosabb és hatékonyabb fel- használását teszik szükségessé. Folytatódik a budavári pa lota építése, s a pesti Vigadó helyreállítása,’' tőVábbá a visegrádi és esztergomi mú zeum építése, megkezdik az óbudai ifjúsági szabadidő- központ, valamint az Opera ház üzemházának munkáit, s előkészítik az Erkel Színház bővítését is. A tanácsok több mint 400 millió forintot fordítanak köz- művelődési célokra jövőre. Az egyik legfontosabb célkitűzés a szocialista brigádok klubjai nak bővítése, a munkások és fiatalok számának növelése a művelődési közösségekben. A lövő évben biztosított anyagi eszközök lehetővé te szik a Magyar Tudományos Akadémia kutatásai körének kiszélesítését. Az előterjesztéseket követő Vitában az oktatási kérdések kanosán elsősorban az új ma tematika tanterv tanítása fe lé fordult a képviselők fi gyelme. Alapvető igény az ok tatás minőségének emelése, ez viszont sok segédlet alkalma zását feltételezi, ahol lehet, kisebb létszámú osztályokat alakítsanak. Nagy nyomatékkai mutattak rá, hogy van még változtatni- való a helyi vezetők szemléle tén. ugyanis helyenként még tartja magát az az eléggé el nem ítélhető álláspont, hogy a közművelődés csak a szakem berek, a népművelők ügye. Az országgyűlés kulturális bizottságának vitájában — amelynek nyomán a képvise lők elfogadták a két tárca költségvetési előirányzatát — Avar István, Káli Ferenc, dr. Orbán László, dr. Ortutay Gyula, Salamon Hugóné, Só- lyomi Gyuláné és Szurgyi Istvánná szólalt fel. Honvéd?:mi bizottság A honvédelmi, valamint a nisztérium részéről pedig dr. Belügyminisztérium 1976-os j Pdí Antal rendőr vezérőrnagy költségvetésének felhasználó- i tartott tájékoztatót, sáról, illetve az 1977. évi költ- j ségvetési előirányzat terveze téről tárgyalt a Parlamentben — Mórocz Lajos vezérőrnagy elnökletével az országgyűlés honvédelmi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen Madarast Attila pénzügymi nisztériumi államtitkár is részt vett — a Honvédelmi Mi nisztérium képviseletében Pa- csek József vezérőrnagy, mi niszterhelyettes, a Belügymi- A bizottság a napirendi té mák megvitatása után úgy ha- I tározott, hogy mind a honvé delmi, mind a belügyi tárca ; jövő évi költségvetését az or- ! szággyűlének elfogadásra java- ! solja. Az ülésen felszólalt: Úszta | Gyula, Takács Imre, Mérten , Lajos, Boza József, Zolnai j László és Kalló István ország- I gyűlési képviselő. • i
