Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
1976. DECEMBER 8., SZERDA 7 Heti jogi tanácsok Társadalmi összefogással Ankét a fiatalok bűnözésének megelőzéséről • A termelSszSvetkezet tagjá nak is Jár fizetett szabadság. Több olvasónk panaszolta, hogy állandóan vita tárgya tsz-ükben, hogy a tagnak jár-e vagy nem jár fizetett szabadság. Mindig az okozza a bajt, hogy bizonyos munkát nem írnak a j avultra, ennélfogva nincs meg a kötelező 10 órás munkanapjuk. A termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át fo lyamatosan dolgozik, a mun kaviszonyban álló dolgozóké val azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. A termelőszövetkezet az alapszabályban meghatározott feltételekkel és mértékben más tagok részére is biztosít hat fizetett szabadságot. A fizetett szabadság szem pontjából egész éven át fo lyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a ter melőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkana pot teljesített. A jogszabály azt is kimondja, hogy a fize tett szabadságra való jogo sultság megállapításánál mun kateljesítésként kell figye lembe venni a szülési és be tegségi segélyezés, a fizetett szabadság, a tanulmányi sza badság, az oktatási intézmé nyek nappali tagozatán foly tatott tanulmányok, az egész napos tanfolyamok, a katonai szolgálat és a munkaviszony, illetőleg kisipari termelőszö vetkezeti tagság idejét. A fi zetett szabadság egy-egy nap jára elszámolható átlagrésze sedés (átlagkereset) összegét úgy kell megállapítani, ha az illető tsz-tag szülési és beteg ségi segélyezésen van, (ilyen problémái voltak M. K.-né és B. T,-né olvasónknak), akkor az ezek alapjául szolgáló ré szesedés napi átlagát a kö zösből származó teljes része sedés összegét osztani kell a ledolgozott munkanapok szá mával. A részesedés így ki számított .„napi átlagának 240 Ft-on felüli részét — a segély összegének megállapításánál — figyelmen kívül kell hagy ni. Azoknak az olvasóknak, akik e sokszor bonyolultnak látszó számítási mód alapján nem tudják kiszámítani a sza badságnapjukat, forduljanak a termelőszövetkezet jogtaná csosához, a vezetőséghez és ha nem kapnak megnyugtató vá laszt, akkor a szövetkezeti döntőbizottsághoz. • Mikor alkalmas a lakás ren deltetésszerű használatra. Több olvasónk, aki a közel múltban kapott új lakást, vagy költöztek másik lakásba, sérelmezik, hogy a lakások nincsenek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot ban. Ez alatt azt értik, hogy például, nem jól záródnak az ajtók, ablakok, vagy nincs fes tés és még számtalan olyan problémát sorolnak fel, ami valóban kétségessé teheti, hogy a lakást lakásnak le het-e használni. Ez utóbbi ál talában olyan esetekben for dulhat elő, amikor valaki egy régi lakást kap meg a tanács tól. Először is jogilag tisztá zandó, hogy mit kell érteni a lakás átadása alatt. Az átadás nemcsak akkor történik meg, ha a bérbeadó a lakást üresen a kulcsok átadásával, a bér bevevő rendelkezésére bocsát ja, hanem, ha egyéb módon kerül birtokába vagy haszná latába. Például amint ez Z. J. esetében is történt, aki koráb ban jogcím nélküli használó volt, és később a tanács ki utalta részére a lakást, illet ve a bérbeadó bérleti szerző dést kötött az illetővel. A kialakult joggyakorlat és hivatalos álláspont szerint, a lakás rendeltetésszerű haszná latra általában akkor alkal mas, ha a komfort fokozatá nak megfelelő lakásberende zések üzemképesek. Idetarto zik természetesen az is, hogy az épület központi berendezé seinek is rendesen kell mű ködniük. Akkor is megfele lően használható a lakás, ha például a gázt, az elektromos ságot stb. a szolgáltató válla lat biztosítja a bérlővel való külön szerződés alapján, vagy pedig a bérbeadó és a bérlő úgy állapodnak meg, hogy ezeket az említett lakásberen dezéseket a bérlő szerzi be és majd elszámolnak a bérbe adóval. Ugyancsak rendelte tésszerű használatra alkalmas a lakás, ha egyes lakásberen dezésekre a bérlő a megálla podáskor nem tartott igényt. Ilyen esetben később már nem lehet vita tárgya, hogy a lakás nem alkalmas rendelte tésszerű használatra. A gyakorlatból sajnos tud juk, hogy vannak olyan hiá nyosságok a lakások átadásá nál, amelyek a rendeltetéssze rű használatot akadályozzák A hibák megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskod ni. Ha ilyen hibák, vagy hiá nyosságok miatt a bérlő és a bérbeadó között vita támad, ez nem lehet még ok arra, hogy a bérlő a lakás átvéte lét megtagadja, ám arra sincs lehetősége — mint ezt tette E. L. olvasónk —, hogy a bér beadó beleegyezése nélkül a lakbér egy részét emiatt visz- szatartsa. Ebből csak reá néz ve származhat 6érelem, meri magatartása olyan következ ményekkel járhat, hogy a bér beadó felmondja a lakást bér meg nem fizetés miatt. Mi tehát a megoldás? A bérlő írásban köteles fel szólítani a bérbeadót, hogy az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében azt 30 napon, egyéb munkát egy éven, az épület felújításával összefüggésben elvégzendő munkát pedig két éven belül végezze eL Erre a bérbeadó köteles nyilatkozni. Ha 15 na pon belül, illetve az azonnali beavatkozást nem i ténylő hiányosságok esetében 60 na pon belül nem nyilatkozik, és a hibákat nem hárítja el, ak kor a bérlő a szükséges mun kákat a bérbeadó helyett és költségére elvégeztetheti. Ezt követően a bérlő, költségeinek részbeni vagy teljes bérbeszá mítás útján való megtérítését kérheti. D. M. J. AZ ITELET VÁLTOZATLAN A szatyorraI eltűnt a pénz Egy nyári napon az esti órákban az érdparkvárosi Il ka. italboltban Balázs Andrái —, aki már több alkalommal volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt — együtt szórakozott B. Istvánnal. Később távoztak on nan, és ekkor B. István tán colni akart menni. Aznap ka pott fizetéséből elvett száz fo rintot, a többit, — 2 ezer négy száz forintot — Balázsra bízta, azzal a kéréssel: őrizze meg, másnap érte fog menni. Az érdi MÁVAŰT-pályaud- varon azonban meggondolta magát B. István; s a pénzt visszakérte az átadott szatyor ral együtt. De Balázs nem ad ta vissza ... Közben összeta lálkoztak nőismerőseikkel. Az egyik B. Istvánnal maradt, a másik Balázzsal tartott, italt vásárolni. Visszaérkezve Ba lázs abba a szatyorba tette az üvegeket, amiben a pénz is volt, és változatlanul ragasz kodott a szatyorhoz. Sétálni indultak, út közben Balázs eltűnt. Sőt B. István másnap sem találta otthon. A férfi később sem volt hajlan dó visszaadni az értékeket. Vi szont B. István igazolványait nem sokkal az eset után meg találták az M—7-es út mentén, Érd mellett. A gyermek- és fiatalkori bűnözés visszaszorításához a bűnüldöző sérvek munkáján kívül — az állami és társa dalmi szervek, az egész la kosság, minden szülő és fel nőtt segítsége szükséges. Nevezetesen az iskolák, a vöröskeresztes szervezetek, a tanácsok, az oktatási, a gyám ügyi hivatalok, bizottságok, szülői munkaközösségek, a pá lyaválasztási tanácsadók, az úttörő- és ' KISZ-szervezetek, munkahelyi kollektívák tevé keny működése segíthet a megelőzésben, csökkentheti a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek számát. Helyi példákkal E szerveknek hatékony együttműködését a bűnmeg előzésben kívánta elősegíteni a közelmúltban — a Pest me gyei Főügyészség kezdemé nyezésére — Öcsön és Gyálon tartott gyermek- és ifjúságvé delmi ankét. Az ankéton részt vettek a községi tanácselnökök, vb- titkárok, gyámügyi előadók, a gyermek- . és ifjúságvédelmi bizottság tagjai, iskolai igaz gatók, pedagógusok, állami gondozottak nevelőszülei, a ne velőszülő-felügyelő, a fiatal korúak bírája, valamint a me gyei gyermek- és ifjúságvé delmi intézet igazgatóhelyet tese. Ott voltak továbbá az alapszervezeti párt- és KISZ- titkárok, a Hazafias Nép front képviselői és a gazdasá gi egységek vezetői, tehát mindazok, akiknek fontos sze rep jut a megelőzésben. Újszerű volt, hogy A fia talkorúak bűnözésének meg előzéséről címmel tartott elő adás nem általánosságban, hanem a községekben elköve tett konkrét bűnügyek ta pasztalatai alapján mutatott rá a megelőzéssel kapcsolatos feladatokra. A környezet hatása Közülük említhető meg an nak a fiatalkorúnak az esete, akit 14 éves korára többrend beli, bűnszövetkezetben elkö vetett lopás bűntette miatt ja vítóintézeti nevelésre ítélt a bíróság. A családból az anya és több testvére volt büntetve, ő először 11 éves korában lo pott. Volt olyan cselekménye, amelyben a többszörösen sza badságvesztésre ítélt bátyja bíztatására vett részt. Állan dóan osztályt ismételt és a ha todikban túlkorossága miatt felmentették. Az iskolából ki maradva alkalmi munkát ke resett, csak rövid ideig dol gozott vállalatnál. Csavargóit és rossz társaságba kerülve követte el bűncselekményeit. A személyiség fejlődésének antiszociális irányba fordulá sánál tehát döntő szerepe volt a környezeti hatásoknak. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Mit kell tudnunk a köz mű- vagy közműpótló be rendezések elhelyezéséről? A lakó- vagy üdülőépület használhatóságát növeli kom fortfokozata. Ez pedig függ a telken elhelyezett közművek től, közműpótló-építmények től. Ezek: az ásott és a fúrt kút, a közműakna, a házi szennyvízszikkasztó és a de rítő. A fenti építményeket csak a szabályok által előírt védőtá volságok betartásával helyez hetjük el a telken. Az elő- kertben például csak a terep szint alatt. Az oldalkertben csak kutat és közműaknát építhetünk. A hátsókertben minden eddig említett épít mény helyet kaphat. Az építésügyi szabályzat ban előírt védőtávolságok azért fontosak, mert a közmű- és közműpótló berendezések használata közben keletkező szennyeződést távol kell tar tani az egyéb építményektől. Ugyanígy figyelemmel kell lennünk a szomszéd telkeken álló‘építményekre is. A házi szennyvízszikkasztót és a derítőt a hátsó kertben, a lakó- vagy üdülőépülettől legalább 10, az ásott kúttól legalább 15, a fúrt kúttól legalább 5 és a kerti csaptól legalább 3 méter távolságra kell elhelyezni. A zárt szenny víztároló (szigetelt tartály) építését, helyének megválasz tását nem kötik védőtávolsá gokhoz, az elökertben azon ban ez is csak a talajszint alá kerülhet, az oldalkertben pe dig egyáltalán nem kaplíat helyet Az ásott és a fúrt kút —ha mélysége az első vízadó réte gig hatol — és a derítő, vala mint szikkasztó építése csak az elsőfokú építésügyi ható ság engedélye alapján történ het. A közműakna építéséhez nem szükséges engedély. Természetesen ezekre a be rendezésekre nemcsak az épí tési szabályok vonatkoznak, hanem a közegészségügyi elő írások is, melyeket szintén be kell tartanunk. Amennyiben a szabályokat az építtető megszegi, az építésügyi ható ság elrendelheti a közmű-, vagy közműpótló berendezés átalakítását, lebontását. Csíki Róbert építészmérnök A Pestvidéki Járásbíróság Balázs Andrást többszörösen visszaesőként elkövetett sik kasztás miatt vonta felelősség re. Ezért — a visszaesés té nyét súlyosbító körülményként figyjelembe véve — két évi, fegyházban letöltendő szabad ságvesztésre ítélte. Továbbá, három évre eltiltotta a köz ügyek gyakorlásától. Nemrég másodfokon tár gyalta az ügyet a Pest megyei bíróság. Dr. Isztray József büntetőtanácsa az ítéletet helybenhagyta. A burgonya, zöldség- és gyü mölcsfélék felvásárlási árának módosításáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 32/1976. (XI. 13.) MÉM—ÁH számú rendelete intézkedik. (Magyar Közlöny 86. száma.) A kisajátítási eljárással kap csolatos egyes rendelkezések hatályon kívül helyezéséről a Minisztertanács Tanácsi Hiva talának elnöke 3/1976. szám alatt utasítást adott ki, amely a Tanácsok Közlönye 52. szá mában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a kisajátítási eljá rással kapcsolatosan az MTH- nak fontos elvi állásfoglalása 6/1976. szám alatt. A tanulók segítségével Értékes hozzászólások hang zottak el és elsősorban a Pe dagógusok beszéltek a rende zetlen családi élet problémái ról. Sok helyen keveset van együtt a család. Több szülő úgy képzeli, elég, ha a gyer meket egyedül az iskolai kö zösség köti le, holott az isko la nem lehet szülőpótló. Elmondták a gyáli pedagó gusok, hogy legtöbb problé mát az iszákos szülők jelen tik. Az anyák gyakran • pa naszkodnak nekik, hogy afér- A gázszolgáltatásba bekap csolt helységekben szolgáltatott gáz fűtőértéke és köbméterre átszámított díja tárgyában, a Nehézipari Értesítő 22. számá ban olvashatják az érdekeltek a NIM. közleményét. A sírokban, sírboltokban, urnafülkékben elhelyezett ur nák kiemelésének és szállítá sának eljárási kérdéseiről az Építésügyi Értesítő 31. száma ad tájékoztatást. A szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről a 14/1976. (XII. 1.) MÜ.M.-OM. sz. együttes rendelet intézke dik (Megjelent a Magyar Köz löny december 1-i számában.) K. P. Tíz nap rendeletéiből jek elisszák keresetüket és otthon napirenden vannak a veszekedések. Mindezt a gyer mekek sínytik meg, nem tud nak rendesen tanulni, vissza esnek tanulmányi előmenete lükben. Rámutattak, hogy a községben elszaporodtak a bögrecsárdák és az apák leg többje ott iszik. Javaslat is elhangzott a pe dagógusoktól annak vállalá sára, hogy felsőtagozatos ta nulóikkal felkutatják a köz ségben levő zugkocsmákat és ezzel a tanács segítségére sietnek. Intézkedési terv készül Az ankét befejezéseként — külön erre a célra — fiatal korúak életkörülményeiről magnószalagra felvett vallo másokat is lejátszottak. A szalagon családi viszonyaik ról, az otthoni bánásmódról, valamint a munkahelyi gon-1 dókról vallottak, beszéltek a fiatalok. így nemcsak éidekes, hanem tartalmasabb és meg győzőbb volt a vitaindító elő adás. Hatásosabban, érzékel hetőbben lehetett rámutatni azokra a kedvezőtlen családi körülményekre, amelyeket a szenvedő alanyok, átélt élmé nyeik, egyéni érzéseik alap ján mondtak el. Újszerű volt továbbá, hogy a szervezés nem fejeződik be az ankéttal, hanem az előadás anyaga, valamint a hozzászó lások alapján az ócsai és gyá li községi tanácsok vezetői a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára alapos intézkedési tervet dolgoznak ki a közel jövőben, amelynek megvalósí tásával — a különböző szer vek együttműködésével — a megelőzést kívánják elősegí teni. Egy év múlva pedig in tézkedéseik hatásosságának értékelésére kerül 60r. Dr. Őrrel Ferenc János A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE A lakásfelmondásról Egy özvegyasszony tulajdo nában álló családi ház egyik szobájában házaspár lakik. A tulajdonos a bérleti jogvi szonyt azzal az indoklással, hogy a szobára szüksége van, felmondta, de másikat nem ajánlott fel helyette. A házas pár a felmondást nem fogad ta el, mire az özvegy pert in dított ellenük. Az alsófokú bí róságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfel sőbb Bíróság a következőkép pen döntött: — A vonatkozó kormány- rendelet értelmében állam polgár tulajdonában álló la kást a bérbeadó a következő hónap utolsó napjára a ren deletben előírt feltételek nél kül is felmondhatja, ha arra maga vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart és a bérlő részére egyidejű leg ugyanabban a városban vagy községben levő másik beköltözhető lakást ajánl fel. Nem köteles erre, ha a bérlő tulajdonában a városban (községben) megfelelő beköl tözhető lakás van. Ebben az esetben azonban a bérlő a béérbeadótól pénzbeli térítést igényelhet. — A telekkönyvi adatok szerint a bérlők közül az asz- szonynak a városban három szobás öröklakása van, amely ből az egyik — saját bútorai val berendezve — rendelkezé sére áll. Téves a másodfokon ítélkező megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy a háztu lajdonosoknak csak altkor nem kellene cserelakást fel ajánlania, ha az öröklakás a férjé volna. A házastársak ugyanis bérlőtársak, ezért bármelyik tulajdonában má sik megfelelő és beköltözhető lakás van, a felmondás érvé nyességét meg kell állapítani. — A per megindulásakor az asszonynak a városban örök lakása volt. Ezért a megyei bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy ez a házaspár számára mennyire megfelelő és beköltözhető-e. A feleség javára nem vehető figyelem be, hogy a peres eljárás során a tulajdonában levő ezt a la kást — haszonélvezeti jogá nak fenntartása mellett — fiának ajándékozta. Mivel a megyei bíróság — eltérő jogi álláspontja miatt — a fenti körülményeket nem vizsgálta, ítélete megalapozatlan. Egy másik perben arról volt szó, hogy egy Pest megyei községben levő kétszobás csa ládi házban lakó házaspár el vált. Az asszony elköltözött, a tisztviselő exférje azonban anyjával együtt a lakásban maradt. Később a férfi más községben vállalt állást, ott albérleti szobát vett ki, de régebbi lakását is fenn tartotta. Ilyen előzmények után a háztulajdonos az albérletet felmondta és a tisztviselő el len a lakás kiürítéséért a rác kevei járásbíróságon pert indí tott. Keresetében azt állította;’ bérlője anyjával együtt abba a községbe költözött, ahol dol gozik. A tisztviselő azzal vé dekezett, hogy más állandóan bejelentett lakása, mint a je lenlegi, nincs, csak munkakö rülményei miatt kényszerült arra, hogy régi lakasába he tenként, kéthetenként járjon haza, anyja azonban továbbra is ott lakik, bár az új munka helyén levő községben kivett albérleti szobájában is gyak ran tartózkodik. A ráckevei járásbíróság a keresetnek helyt adva, a bér leti jogviszonyt megszüntette és a tisztviselőt kötelezte, hogy a lakást 15 nap alatt kiürítve bocsássa a tulajdonos rendelkezésére. A döntés in doklása szerint a bérlő a la kásból a visszatérés szándéka nélkül távozott és adat van arra, hogy csak ellenszolgáltatás fejében hajlandó atadni. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság a keresetet elutasítot ta Az ítélet rámutat arra, hogy bár a tisztviselő lakásá tól távol él, annak használa tával nem hagyott fel. Lakó helyén kívül dolgozik, de másutt állandó lakása nincs, ezért bérleti jogviszonya nem szüntethető meg. Törvényes ségi óvásra a Legfelsőbb Bí róság a következőképpen dön tött : — Amennyiben a bérlő la kását két hónapot meghaladó időre elhagyja, a bérleti jog viszonyt a bíróság — tanácsi bérlakás kivételével — a la kással rendelkező szerv, illet ve a bérbeadó kérelmére megszüntetheti. Nem lehet a lakást elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő azért van távol, mert lakóhelyén kívül dolgo zik, de ott állandó lakása nincs. Megfelelő súllyal kell értékelni a bérlő visszatérésit szándékát, az esetleges távol iét okát, új elhelyezésének körülményeit, a kijelentkezés és a lakás kiürítése elmaradá sának indokait. A férj a váló per után a lakást végleges szándékkal nem hagyta el. A bontóperben is hangoztatta: a lakás fele részére igényt tart Mind saját, mind anyja ingó ságai a lakásban vannak. Tisztázni kell. hogy a tisztvi selő az új munkahelyén levő községben rendelkezik-e állandó la kással vagy albérletben lakik-e, és az milyen alapterületű, továbbá ez az albérlet anya és fia közös tartózkodására alkalmas-e. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: a tisztviselő azt állítja, hogy lakása használatával már csak azért sem hagyott fel. mert minden ingósága ott van, és nemrég ki is festette. Mindezekből következik, hogy a tényállás részletes felderí tése szükséges, és ezt a Pest megyei Bíróságnak — az ösz- szes körű’mén vek gondos vizsgálatával — kell lefolytat nia. n. E.
