Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
1976. DECEMBER 8., SZERDA Kádár János nemzetközi sajtókonferenciája Bécsben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságénak első titkára, az Elnöki Tanács tag ja, aki Bruno Kreisky osztrák kancellár meghívására érkezett Becsbe, látogatásának második napján, kedden a magyar nagy- követség épületében nemzetkö zi sajtókonferenciát tartott. - A nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát dr• Randi Jenő nagykövet, a külügymi nisztérium sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg, majd Kádár János rövid nyilatkoza tot tett — Kedves elvtársak! Höl gyeim és uraim! — Mai találkozásunkon min denekelőtt üdvözlöm az oszt rák, a nemzetközi és a magyar sajtó tisztelt képviselőit. Örü lök, hogy ausztriai látogatásom során találkozhatok va sajtó, a rádió, és a televízió munkatár saival. Mint önök is tudják, dr. Bruno Kreiskynek, az Oszt rák Köztársaság szövetségi kancellár járnak meghívására látogattam hivatalosan Auszt riába. Utazásomhoz jó alapot te remtett az a tény, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsola tai fejlődnek és minden lehe tőségünk megvan arra. hogy kapcsolatainkat sokoldalúan továbbfejlesszük. — Ausztriai látogatásunk teljes összhangban van a Ma gyar Népköztársaság elvi ala pokon álló szocialista külpoli tikájával. Célunk, hogy elő mozdítsuk a társadalmi hala dás és a béke ügyét, hozzájá ruljunk a különböző társadal mi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, az enyhülés kiterjesztéséhez és megszilárdításához. Kádár János ezután a nem zetközi sajtókonferencia rész vevőinek kérdéseire válaszolt. NÉPSZABADSÁG: Hogyan értékeli Kádár elvtárs bécsi megbeszéléseit, a magyar- osztrák kapcsolatok perspek tíváit és a megbeszélések ha tását a helsinki szellem érvé nyesülésére? KÁDÁR JÁNOS: a Kreikky kancellár úrral folytatott két megbeszélés és a szövetségi elnök úrral lezajlott találkozó megerősített abban a meggyő ződésemben, hogy ez az út hasmos, elősegíti a sokolda lú magyar—osztrák kapcsola tok fejlődését, és hozzájárul a Helsnkiben elfogadott aján lások realizálásához. Magyar részről jelenlegi kapcsolatainkat jónak ítéljük: politikai kapcsolataink rende zettek, gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlődnek. A CORRIERA DEELA SERA tudósítójának az úgynevezett eurokommunizmus állítólagos szovjetellenes jellegére vonat kozó kérdésére válaszolva Kádár János kijelentette, hogy nem osztja a tudósító kérdé sében kifejtett nézeteket. EE MONDE: Az ön megíté lése szerint a Szocialista In- ternacionálé genfi kongresz- 6zusát követően tapasztalha tó-e a javulás a szocialista, a szociáldemokrata pártok, va lamint a kommunista pártok kapcsolataiban, illetve mi az akadálya e kapcsolatok to vábbi javításának? KÁDÁR JÁNOS: A kommu nista és a szocialista, szociál demokrata pártok viszonya nem egyszerű. Mi együttmű ködő partnerek vagyunk és feltétlenül azok is kell. hogy legyünk azokkal az európai országokkal, amelyekben szo ciálist^ illetve szociáldemok rata kormányok vannak. Már csak azért is, mert or szágokat képviselünk, állam, érdekekről, a népek érdekével összefüggő kérdésekről tárgya lunk, s ilyen esetben á szűkén értelmezett pártszempontokon felül kell emelkednünk. Szük ségszerűen együtt kell tehát működnünk, főként az európai biztonság és a békés egymás mellett élés előmozdítása érde kében. A kommunista és a szo cialista, szociáldemokrata pár tok közötti együttműködés ilyen viszonylatban jól alakult. Talán nem tűnik szerényte lenségnek, ha azt mondom: bi zonyos tekintetben jól példáz za ezt éppen az itt, Bécsben el töltött tegnapi nap. Kreisky kancellár úr — ezt alighanem mondhatom — „kortársam”, akit határozott meggyőződésű embernek ismerek. Mindenki tudja róla, hogy szociáldemok rata, én kommunista vagyok. S találkoztunk, jó szellemben tárgyaltunk, de egyikünknek sem az volt a célja, hogy vi lágnézetet vagy filozófiát „cse réljünk”. A kommunista és szocialista, szociáldemokrata pártok olyan viszonylatokban is kapcsolato kat tartanak fenn, ahol egyik vagy másik fél, illetve egyik sem tagja az adott ország kor mányának. Mi e kapcsolatok fertelme és haszna? Az európai kommu nista és munkáspártok berlini tanácskozásukon deklarálták, hogy központi feladatuknak tekintik az európai béke és biztonság, valamint a társa dalmi haladás előmozdítását. A szocialista, a szociáldemok rata pártok, amelyeket az előbb említettem, a velünk folytatott megbeszélések során ugyancsak deklarálták, hogy népük érdekében hasznosan szeretnék előmozdítani az eu rópai béke és együttműködés, a kétoldalúan előnyös kapcso latok ügyét. » FRANKFURTER RUND SCHAU: Hogyan ítéli meg a helyzet alakulását a helsinki záróokmány aláírása után ? Miként vélekedik Magyar- ország és az NSZK kap csolatairól, s van-e konkrét terv arra, hogy mikor látogat Bonnba? , KÁDÁR JÁNOS: A Helsin kiben elfogadott ajánlások végrehajtását illetően a hely zetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet. Jóma gam azonban a történelmi előzményekre, a helsinki ér tekezletet megelőzően felvető dött különleges nehézségekre gondolok. Meggyőződésem, hogy ön magában is óriási jelentőségű a találkozó létrejötte, az a tény, hogy olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok, különböző Ideológiai és politikai célokat valló kor mányok, mint a helsinki ta nácskozás 35 részvevője egy asztalhoz ült le, s fontos, alapvető kérdésekben, mint az európai béke és biztonság elő mozdítása — közös nevezőre tudott jutná Meggyőződésem, hogy az európai béke és biztonság ügyének további előmozdítá sa a helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi ta lálkozón is megfelelő, konst ruktív álláspontot képviselje nek. A jugoszláv fővárosban sorra kerülő tanácskozással kapcsolatosan sokféle elképzel lésről, várakozásról és véle kedésről hallani. Mi ellenez zük azt, hogy a belgrádi talál kozót bárki vagy bárkik vala miféle ..panasznappá” tegyék. Ügy véljük, a helsinki érte kezlet résztvevőinek pozitív programmal kell a belgrádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfoglalni, hogy Belgrádban ismét át lehessen tekinteni az állami kapcsola tok további javításának, a gazdasági kapcsolatok fejlesz tésének kérdéseit; meg lehes sen vizsgálni olyan fontos, a népek érdekeit szolgáló kér déseket, mint az európai ener giahelyzet, a szállításokkal összefüggő feladatok jobb megoldása, a környezetvéde lem. Ilyen és hasonló s a né pek általános közeledésével összefüggő egyéb, napirenden levő, a helsinki aiánlásokban szereplő témákat kell megfe lelően előkészíteni és megtár gyalni Belgrádban. Ami a Magyar Népköztár saság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kapcso latait illeti, e kapcsolatok gaz dasági területen már régebbi keletűek és elég széles körben kibontakoztak. Ügy vélem, a jelenlegi szakaszban állami kapcsolatainkat is rendezet tebbé tehetjük. Ez megfelel a magyar nép és az NSZK la kossága érdekeinek, a Helsin kiben elfogadott ajánlásoknak, s benyomásom szerint az ilyen irányú törekvés mindkét fél részéről kölcsönös. A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzátartozik, ^oav az ügyek felelős Intézői, •> gazdasági vehetők, a diplo maták, a kormányzati ténve- zők kölcsönös látogatásokat tegyenek, találkozzanak, ta nácskozzanak, tárgyaljanak. Ebbe a folyamatba — tehát a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésébe — illeszkedik be az én látogatá somnak terve is, amely az elő készítés szakaszában, van. Mostani bécsi látogatásom mal kapcsolatban a sajtó meg tisztelt azzal, hogy személyem mel is foglalkozott, s kiemel te, hogy ritkán utazom, a teg napi napon először voltam ka pitalista országban. Ami a lá togatás hivatalos jellegét ille ti, ez bizonyos mérteikig igaz is. Nem hivatalosan azonban már jártam néhány kapitalista országban, sőt kapitalista or szágban éltem le életem na gyobbik felét (derültség). Volt alkalmam New Yorkban is megfordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista ország nagyvárosa, sajnos. Annak, hogy hivatalos minőségben először járok Ausztriában, ter mészetesen több oka van. Az emberek különbözőek. Isme rek szenvedélyes utazókat. Én nem tartozom közéjük (derült ség). De ahova szükséges, ami kor a két ország kapcsolatá nak fejlesztése szempontjából politikailag hasznos, oda és akkor mindig elmegyek. Így jutottam el most Bécsbe, s így fogok elmenni a Német Szövetségi Köztársaságba is. ARBEITER-ZEITUNG: Ma gyarországot baráti országok veszik kőiül — közéjük szá mítható Ausztria is —, miért állomásoznak tehát szovjet csapatok Magyarország terü letén? KÁDÁR JÁNOS: Naivság azt képzelni, hogy egy ország biztonsága csupán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyarorszá gon állomásozó szovjet csapa tok ottlétét tehát nem az in dokolja, hogy az önként sem legességet vállait Ausztria ré széről valamiféle támadástól félünk. Nincs belpolitikai oka sem. Az általános világpoliti kai helyzettel függ össze. $ a kérdés más megítélése, a helyzet megváltozása a fcfeke és a biztonság ügyével függ össze. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének a kö zelmúltban Bukarestben tartott ülésén egész sor alapvető és fontos kérdés szerepelt napi renden. így újra nyilvánosan is elismételtük, hogy készek vagyunk/ a Varsói Szerződés szervezete és a NATO egydejű megszüntetésére. Azt javasol tuk, hogy ha erre még nem érett meg az idő, akor vi szont legalább ne törekedjünk e két katonai csoportosulás bővítésére. Ha teháit ezekben az alapvető kérdésekben előbbre jutunk, és az általá nos helyzet tovább javul, ak kor a szovjet csapatok ma gyarországi tartózkodására nyilván nem lesz szükség. DIE PRESSE: Van-e kilátás a vízumkényszer megszünte tésére Magyarország és Auszt ria között? KÁDÁR JÁNOS: Már sok éve, jóval a helsinki értekez letet megelőzően folytattunk tárgyalásokat és azok eredmé nyeit realizáltuk is. Ezúttal valóban a magyar—osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön is a hel sinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlásoknak, azok szellemének teljes mértékben megfelelnek azok az intézke dések, amelyeket a magyar— osztrák viszony javítására már tettünk, s amelyeket a jövőben is szándékozunk ten ni. A vízumkérdés közvetlenül érinti az állampolgárok töme ges külföldi utazását, így a Magyarország és Ausztria kö zötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igyekeztünk előmozdíta ni a turistaforgalom növekedé sét, a széles körű kölcsönös lá togatásokat - más országokba. Megmondom, ebben döntően politikai meggondolások ját szottak szerepet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíte ni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos or szágokat. Nos, változtattunk a korábbi gyakorlaton, és a nyu gat-európai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdődött el. Ez politikai ha szonnal járt számunkra. Ezek a magyar állampolgárok, akik nek korábbah nem volt mód juk arra, hogy kiutazzanak, valamelyik nyugat-európai or szágba, most kiutazhatnak. És az a sok százezer magyar ál lampolgár, aki évenként nyu- gat-eürópai országokban tölti szabadságát, jó érzéssel érke zik haza. Rájön, hogy Nyugat- Európa fejlett kapitalista or szágaiban sincs kolbászból fonva a kerítés. Olyan jelensé geket lát, amelyeket otthon, Magyarországon már el is fe lejtett. Látja például a munka- nélküliséget és az attól való félelmet, a létbizonytalansá got. * Nagyon jók a benyomásaink Magyarországon a nyugat-eu rópai turizmusról. Nem tu dom pontosan, mi a dialek tikus összefüggés a sajtó és a turizmus között, de két dolgot tapasztalunk. Az egyik: a Nyugat-Európából érkező turista Magyarországon általá ban kellemesen csalódik. Mert bármilyen kritikus szemmel nézi is azt, ami nálunk van, mindenképpen jobbat tapasz tal annál, amit korábban a nyugat-európai kapitalista sajtóban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel, hogy a turistaforgalom kiszé lesedése óta a nyugat-európai sajtó megítélése is javult Ma gyarországról. Mert amit a nyugat-európai állampolgárok milliói saját szemükkel ta pasztalnak Magyarországon, azt homlokegyenest ellenkező en lefesteni azért a legrosszabb szándékkal sem lehet. A nyugat-európai országok kal lebonyolódó turistaforgal mon belül a magyar,—osztrák forgalom az egyik legjelentő sebb. A turizmusnak azonban po litikai vonatkozásain' túl gaz dasági oldala is van. Mi foly tatjuk a turizmus terén a nyi tott ajtó politikáját. A turiz must azonban még nem tud juk gazdaságilag kihasználni, ezt még csak most tanuljuk. Ha az idegenforgalomban any- nyi tapasztalatunk volna, mint Ausztriának, s ha a nemzeti jövedelem akkora hányadát tudnánk előteremteni a turiz musból, mint Ausztria, akkor mi is jóval szélesebb körű tu ristaforgalmat bonyolítanánk le. Nem nehéz megérteni, hogy Magyarország — ahol alig né-, hány esztendős a tömeges tu ristaforgalom — erre gazdasá gilag nem volt felkészülve. Mivel megfelelő színvonalat szeretnénk biztosítani, nagyon gyorsan, szinte erőltetett ütemben igyekeztünk kifej leszteni a szállodákat, az ide genforgalom és a vendéglátás intézményeit. A Magyarország és Ausztria közötti vízumkényszer eltörlé sének elvileg hívei vagyunk. De még bizonyos gazdasági feltételeket illetően hátrány ban vagyunk. Ezeket a feltéte leket — az osztrák partnerek kel együtt, közösen — még meg kell vizsgálnunk.' Érik azonban a helyzet, és már kö zel van az az idő, amikor a két ország között a vízum- kényszer megszűnhet. PRAVDA: A helsinki kon ferenciát követően milyen perspektívái vannak az úgyne vezett kis európai országok nak politikai, gazdasági és kulturális téren? KÁDÁR JÁNOS: Ausztria és Magyarország egyaránt kárvallottja volt a második vi lágháborúnak. Mindkét nép sok vért vesztett, és nagy gaz dasági károkat szenvedett, sajnálatos módon nem a jó ügy érdekében. Ha van nép, amely békét kíván, a magyar nép feltétlenül ilyen. Gondo lom, ugyanez elmondható az osztrák népre is. Kifejezésre jut ez az osztrák állam politi kájában is, amely kimondta az örökös semlegességet. A magyar állam több mint ezer esztendővel ezelőtt ala kult meg. Ügy tűnik, legen dás vezérünk, Árpád — akit honfoglalónak nevezünk — sok tekintetben jó helyet vá lasztott ki - a magyar népnek. Az éghajlat jó, az ország szép, nekünk a lesiobban tetszik a világon. Egy szempontból Kádár János kedden délelőtt sajtótájékoztatót tartott a bécsi ma gyar nagykövetség épületében. Mellette balról: Púja Frigyes külügy- miniszter. azonban Árpád, azt hiszem, nem volt eléggé előrelátó. Van ugyanis ennek a helynek egy hátránya: a hadak útján terül el. Lehet, hogy az oszt rákok is hasonlóan gondol kodnak saját hazájukról:szép, nekik bizonyára a világon a legjobban tetszik, de Ausztria is eléggé „forgalmas” hely. Azt hiszem, nem kell sokat bizonygatni, hogy a magyar nép, s gondolom az osztrák nép is, mindenekelőtt békét kíván. Ami bennünket illet, további — immár politikai — indok, hogy a magyar nép nagyszerű programmal, a fejlett szocialista társa dalom építésének program jával rendelkezik. S ennek megvalósításához mindenek előtt béke kell. Magyarország tehát feltétlenül érdekelt a Helsinkiben elfogadott aján lások gyakorlati megvalósítá sában, . s gondolom, Ausztria szintén. Megemlítek még egy ténye zőt: a Magyar Népköztársa ságnak nemcsak az a sajátos sága, hogy kis ország, hanem az is, hogy nyersanyagban, energiában szegény. Jelentős mértékben érdekelt tehát a nemzetközi gazdasági kapcso latok építésében. Bizonyos szempontból irigyeljük az olyan országokat, amelyek nemzeti jövedelmének csak hat százaléka függ á nemzet közi áruforgalomtól. A Ma gyar Népköztársaság nemzeti jövedelmének mintegy 45 szá zaléka realizálódik a nem zetközi áruforgalomban. A Helsinkiben elfogadott aján lások egyik — számunkra lét- fontosságú — pontja a köl- csönyösen előnyös, a kölcsö nös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatok széles körű bővítését mondja ki. A helsinki értekezlet . ajánlásai hoz ezért is fűzünk nagy vá rakozásokat : érdekeltek va gyunk megvalósításukban, erő feszítéseket teszünk reali zálásukért és teljes szívvel tá mogatunk minden olyan nem zetközi törekvést, amely ezt szolgálja — fejezte be vála szát nagy taps közben Kádár János, Találkozó Franz Mukríval A hivatalos látogatáson Bécsben tartózkodó Kádár Já nos, az MSZMP KB első tit kára, kedden este a Magyár Népköztársaság nagykövetsé gén találkozott Franz Muhrj- val, az Osztrák Kommunista Párt elnökével, a Politikai Bizottság és a Központi Bi zottság több tagjával. A szívélyes, elvtársi lég körben lezajlott megbeszélés sen eszmecserét folytattak a két pártot kölcsönösen érdek lő kérdésekről. Franz Muhri kijelentette, hogy Kádár Já nos ausztriai látogatása meg felel a két nép érdekeinek és jelentős hozzájárulás a két or szág államközi, gazdasági és kulturális kapcsolatainak to vábbfejlesztéséhez. Losonczi Pál Indiában (Folytatás az 1. oldalról.) Csáván tájékoztatta Loson czi Pált az el nem kötelezett országok legutóbb Colombó- ban tartott csúcsértekezleté ről, s India szerepéről az el nem kötelezett országok moz galmában. Az indiai külügy miniszter a Magyar Népköz- társaság támogatását kérte kormányának külpolitikai tö rekvéseihez. Csáván érdeklő dött az európai együttműkö dési és biztonsági értekezlet záróokmányában foglaltak megvalósításával kapcsolatos magyar tapasztalatok felől, hasonlóképpen nagy érdeklő dést mutatott az indiai diplo mácia vezetője a bécsi had erőcsökkentési tárgyalások menete iránt Is. Ezután B. D. Dzsatti alel- nök tett udvariassági látoga tást a magyar államfőnél. Indira Gandhi miniszterel nök-asszony 16 órakor keres te fel szálláshelyén a magyar államfőt. Tárgyalásuk a ma gyar tolmács jelenlétében fo lyó négyszemközti eszmecse rével kezdődött, majd kerék asztal mellett került sor a két tárgyaló delegáció plenáris ülésére. , A rövid plenáris ülés után a tárgyalópartnerek külön esz mecserére vonultak vissza a szakterületüket érintő kérdé sek megvitatására, Losonczi Pál és Indira Gandhi folytat ta négyszemközti megbeszélé seit. Helyi idő szerint 20 óraikor F. A. Ahmed köztársasági el nök és felesége az elnöki pa lotában díszvacsorát adott az Elnöki Tanács elnöke és fele sége tiszteletére. A rendkívül szívélyes és ba ráti hangulatú vacsorán, az indiai elnök pohárköszöntőjé ben többek közt megállapítot ta, hogy a magas szintű köl csönös látogatások immár nagyszerű hagyománnyá vál tak a két ország kapcsolatai ban, jelképezvén a barátság és az együttműködés Magyaror szág és India között szövődő szoros szálait. Ezután Losonczi Pál mon dott pohárköszöntőt. Losonczi Pál pohárköszön tőjében hangsúlyozta: Örülök annak, hogy az elnök úr meg állapításaival egybehangzóan, én is arról szólhatok, hogy kétoldalú kapcsolataink ki egyensúlyozottan fejlődnek minden téren, legyen szó akár ennek politikai, gazdasági avagy kulturális vonatkozá sairól, mindkét fél tisztán látja, hogy még nem merítet tük ki maradéktalanul mind azokat a lehetőségeket, ame lyeket kapcsolataink tovább fejlesztésének szükségessége nyújt. Meg vagyok győződve arról, mondta a magyar ál lamfő, hogy a mostani látoga tásom idején folytatott eszme cserék és az eredményükként megszülető, aláírásra kerülő egyezmény általában széle sebbre tárja együttműködé sünk útját. ENSZ, Biztonsági Tanács Ismét Waldheim Az ENSZ Biztonsági Taná csa közép-európai idő szerin kedden délután 16.55 órako: kezdődött zárt ülésén a máso dik menetben, miután Kínt visszavonta vétóját, ismét a; 57 éves osztrák Kurt Wald- beimet, az ENSZ jelenlegi fő titkárát jelölte a következő ö évre a főtitkári tisztségre. A főtitkárt a Biztonsági Ta nács javaslatára a közgyűlés választja meg öt ■ /re.
