Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-07 / 289. szám
Már a szegélyt építik A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A Rákóczi út vasútállomás felőli szakaszán már elkészült az út alapja. A Budapesti Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói ezekben a napokban a szegélyt építik a Széchenyi úti ke reszteződésnél. Apáti-Tóth Sándor felvétele Költészet, da'tasuiiás a kohépiiihii A ceglédi Dózsa György kö zépiskolai kollégiumban min den hónapban klubestet tarta nak. Ezeken az összejövetele ken mindig a diákok más más csoportja gondoskodik mű sorról. A foglalkozások segí tik az önművelődést és a sza bad idő hasznos eltöltését. Legutóbb a másodikos gim nazisták József Attila cso portja tartott bemutatót. Ma élő írók, költők műveit idéz ték, majd közös énektanulás sal folytatódott a műsor. A klubest tánccal ért véget. Cegléd a hazai lapokban A Nimród című vadászújság novemberi számában a ceglé di Széchenyi vadásztársaságról közöl érdekes riportot. ★ A Magyar Nemzet november 23-i számában a mintegy har minc gyanúsított ügyét tartal mazó bűnügyi vizsgálat anya gával foglalkozik. A ceglédi szalámitolvajok és orgazdák negyedmillió forintos kártéte léről tudósít a lap. ★ A Petőfi Népe a városi ta nács által kezdeményezett jog Hét év óla a leggyengébb termés Alma a prés alatt Új szőlőt telepítenek Nyársapáton A szőlő idei szünetelése és feldolgozása még októberben befejeződött. A Pest megyei Pincegazdaság nyársapáti sző lő és borkombinátjának Dózsa brigádját a napokban mégis nagy munlcában találtuk: présgépeikből vígan folyt a must... A telep udvarán valóságos alma-hegy tornyosult, az üzem ből darálógépek zaja hallat szott. Almabor készült a tele pen. Sárik Ferenc üzemvezető el mondotta, hogy 160 vagon ve gyes almát kaptak, s abból bort készítenek. — Naponta 6—8 vagonnal dolgozunk fel s eddig 60 va gonnyit préseltünk ki. Egy mázsa alma 40—45 liter mus tot ad. Tápiószelei telepün kön is készül almabor. a cef réjéből pedig nagykőrösi és ceglédi szeszfőzdénkben pálin kát főznek. A kiforrt alma bort a budafoki központi tele pünkön, literes üvegekbe pa lackozzák és 17 forintos áron hozzák forgalomba. A szőlőszüret hogyan sike rült? — Én 1969 óta vezetem ezt a pincészetet, azóta ilyen rossz termés a körzetünkben még nem volt. A tavalyi 65 ezer A KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA (Cegléd, Pesti út 7.) élelmiszereladó tanulóit oktatására középfokú végzettségű szakoktatót vesz fel. Ezúton mondunk hálás köszöne tét mindazoknak, akik fe.ejthetei- len feleségem Cseke Antalné te metésén részt vettek és fájdal mamban osztoztak. Külön köszö- netemet fejem ki a XII. kér. párt- alapszervezetének, az ÁFÉSZ ve zetőségének és dolgozóinak, vala mint a Lenin Tsz vezetőségének és tagságának. Cseke Antal és testvérei. mázsa szőlővel szemben az idén csak 15 ezer mázsát vásá roltunk fel. A hektáronkénti termés csak kevés helyen ha ladta meg a 20 mázsát. A nagykőrösi Mészáros János Tsz 3 ezer 400, az Arany Já nos Tsz 1700, a nyársapáti Haladás Tsz 1600 és a ceglédi Kossuth Tsz 1300 mázsa szőlőt hozott be. Jövőre, reméljük, nem lesznek az ideihez hason ló nagy fagykárok, ezek — a tapasztalatok szerint — rövid időközönként ismétlődnek. Rontja, a terméskilátásokat, hogy még mindig fogynak a szőlőterületek, mert sajnos, kevés az új telepítés. A magé- j nosok legfeljebb a ház körül ültetnek néhány tőkét, de a nagyobb gazdaságok is nehe zen fognak hozzá a szőlőtele pítéshez. Magas a költsége, hektáronként 240—250 ezer forint. — Pincegazdaságunk nyárs apáti szőlőteleoének fejleszté sével, jó példát kíván mu tatni: 38 hektár új szőlő tele pítésére készülünk, s 100 hek tár közös szőlő telepítéséről tárgyalunk a ceglédi Tangaz dasággal, 80 hektár telepítésé ről pedig az albertirsai terme lőszövetkezettel. A szőlőter mesztés fejlesztése érdekében az új telepítésekhez a lövő év től kezdve az állam 40 száza lékos támogatást nyújt. KETEVESEK Ünnepi klubest Két éve, hogy megnyílt Ceg léden a Dózsa György ifjúsági klub. Nevét sok érdekes és hasznos rendezvénnyel, mód szervásárral, kiállításokkal és országosan kiépített kapcsola taival tette ismertté. Tapaszta latcsere-látogatáson ők is sok felé jártak már, s a Dózsa- klubot is rendszeresen felkere sik, más ifjúsági klubok. A második születésnap alkalmá ból az ünnepi klubestre de cember 4-én, szombaton 19 órai kezdettel került sor. segélyszolgálat konzervgyári sikeréről ír. ★ A Szabad Fold november 21-i száma a vásárlókat meg károsító kiskereskedői vissza élésekről számol be, a szabad áras gyümölcsárusítás gondjait elemezve. Példaként Kőcsert említi — a többi közt —, ahol a 3,60-ás szilvát 4,50-ért hoz ták forgalomba. ★ A Magyar Konzervipar no vember 3-i száma Ceglédi ud varlás címmel a konzervgyár udvarának rendezését írja le. ★ Az Esti Hírlap november 18-i száma a téli tüzelolaj-el látással kapcsolatban említi Ceglédet, ahová az AFOR tele pére havonta 12 ezer tonna fű tőolaj érkezik. ★ Az Ifjú Néző novemberi szá mában Goór-Nagy Mária ceg lédi származású színésznő fényképét közli, aki a Thália Színház Petruska című darab jában szerepel. ★ Az Űj Tükör 47. számában jelent meg Apáti-Tóth Sándor felvétele Tóth Menyhért fes tőművészről, Csapó György írása portré-mellékleteként. M. T. Hm A CEGLÉDI JAQAS ES CÉGLED VÁROS RÉSZÉRE XX ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1976. DECEMBER 7., KEDD Felelősséggel példamutatással Tankönyvesére a Ceglédi Állami Tangazdaságban A ceglédi határ, a járás és a szomszédos nagykátai járás területéből jókora részen a Ceglédi Állami Tangazdaság gazdálkodik. Jószágot tarta nak, takarmánynövényeket, gabonát, gyümölcsöt termesz tenek, s mind ezzel több száz embert foglalkoztatnak. A kö zös gazdaság gyakran hallat magáról, nemcsak akkor, ha termelési eredményeikről van szó. Jól szervezett a szocialis ta brigádmozgalom, lelkes és tevékeny a fiatalság. Legutóbb a nyári munkákban segítők, az ifjúsági tábor lakói vitték jó hírüket szerte az országba, mondván, ilyen nyári építőtá borba jövőre is örömmel jön nek, hiszen nemcsak munkát és elismerést kaptak, hanem emellett a helybeli KISZ- esektöl és pártaktivistáktól is minden támogatást, amire csak a táboréletben szükségük volt. A KISZ és a pártalap- szervezetek jól működnek a tangazdaságban. A hét alap- szervezetben több mint száz hetven párttag tevékenykedik, közülük többen két, s lassan három évtizede végeznek moz galmi munkát. Tevékenységük épp ezekben a hetekben, a tagkönyvcserék idején kap hangot. Legutóbb a gazdaság központjának pártaiapszerve- zete rendezett bensőséges ün nepséget ebből az alkalomból. A tagkömyv jelentőségét — mint ünnepi beszédében Sa- lomvári László alapszervezeti titkár elmondta —, az hatá rozza meg, hogy milyen politi kai tevékenységet végeznek a párttagok. Azon. kell lenniük, hogy tudásuk megalapozott le gyen és érezzék a párthatározatok végrehajtásának a felelős ségét, példamutatással jár janak élen. A központi alapszervezetben fizikai dolgozók és irodaiak vannak. Legtöbben bejárók, illetve kijárók, hiszen az iro- daközpont a városon kívül, a Törteli út mentén van. Van, aki Tápiószeléről, Tápiószőlős- röl jár be naponta, a legtöb ben ceglédiek. A tagkönyvcse- rét megelőző beszélgetések igen őszinte, emberi, pártos hangvételűéi! voltai!. Napi rendre kerültek az igények és a bírálatok is, melyek között elhangzott az az építő kriti ka, hogy számonkémi csak attól le het, aki meghatározott fel adatot kap, tehát elvárják a személyre szóló párt- megbízatásokat. Értékelték a politikai oktatás hasznosságát, melyet most a bizalmirendszer segítségével igen jól szerveztek. Látogatott a politikai vitakör, s nevéhez hű a gyakorlatban is. Többen járnak magasabb szintű politi kai oktatásra, s az ott tanul takat mindennapi mufikájuk során gyümölcsöztetik, példát adva vele a felnövekvő ifjú nemzedéknek, a KISZ-eseknek. A Ceglédi Állami Tangazda ság központjában az ünnepé lyes tagkönyvcsere alkalmából Junó László, a városi pártbi zottság politikai munkatársa Lenin-portréval díszített emléklapot adott át az új tagkönyv mellé azoknak, | akik huszonöt, illetve húsz éve párttagok. Emléklapot kapott az alap szervezet titkára, Salomvári í László, Szőllősi István raktári I dolgozó, aki társadalmi mun- i kában hosszú idő óta a Kos- i suth Könyvkiadó könyveit ter- : jeszti. Telek Sándor már I nyugdíjas, de éveken át alap- : szervezeti titkár volt, most a ! sportéletet patronálja, fárad- i hatatlanul. Emléklapot kapott : Rodosza Miklósáé, a szerelő- ; műhely írnoka, aki a nőmoz- | galomtoan és a szakszervezeti j munkában is tevékeny, példa- | mutató aktivista, í Az ünnepségen a résztvevő- I két Váci Mihály szép versével | köszöntötte Sáránszky Klára, az Április 11. irodalmi színpad szavalója, és eljöttek a Vár- konyi István általános iskola l úttörőcsapatának képviselői is ) — a közös gazdaság és az is- ’ kola között jó kapcsolat épült I ki —, hogy köszöntőt mondja- ! nak és egy-egy szál vörös j szegfűvel kedveskedjenek, a tagkönyvcsere alkalmából. I E. K. A népfront rendezésében Szovjet-magyar asszoitytaldlkozó A Hazafias Népfront városi bizottsága néhány alkalom mal már rendezett asszonyta lálkozót, melyen a meghívot tak között szovjet nők is vol tak. A kialakuló jó kapcsolat a nőbizQttságot arra ösztönöz te, hogy évente egyszer rend szeres lehetőséget teremtsen ilyen ismerkedésre, beszélge tésre. A szovjet—magyar asz- szonytalálkozó részvevőit a napokban a városi tanács vb- termében köszöntötte Banczik Tivadar népfronttitkár és Sza bó Gyuláné, a városi pártbi zottság nőreferense. Cegléd fejlődéséről, ötéves tervéről Vincze János, a városi tanács elnökhelyettese tájékoztatta az egybegyűlteket. A nap folyamán az asszony találkozó részvevői látogatást tettek a Ceglédi Konzervgyár ban, ahol T. Tóth János igaz gató számolt be munkájukról, majd üzemlátogatáson vettek részt a vendégek. A konzerv gyár után a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet üvegházi kertészetének vendé gei voltak, ahol a munkáról Skultéty József tsz-elnök tá jékoztatta a vendégeket. Kü lön hangsúlyt kapott, hogy a városban elsőként ebben a kö zös gazdaságban alakult meg a Magyar—Szovjet Baráti Tár saság tagcsoportja és az, hogy évente az ott szirmot bontó szegfűk, százezreit küldik re pülőgéppel a moszkvai virág üzletekbe. Az assszonytalálko- zó részvevői végül a termelő- szövetkezet vendégeiként fe hérasztal mellett tanácskoztak a látottakról és az erősödő ba rátságról. Nagyabonyfean csak két torony látszik ÍRÓ VOLT, NÉPDALGYCJ- TÖ és népszínműíró, patriar kális középbirtokos, írói néven Abonyi Lajos. Osztályán fe lülemelkedve kereste a pa rasztság megismerésének és megértésének útját. Írásainak hősei mindig parasztok, sőt paraszVhősök, akik háborút indítottak a nemesi földbirto kosok kegyetlen elnyomásai ellen. Művei nagyobb részt idilliek, de figyelmet keltők mai szemmel nézve is, mert az ábrázolt falusiak életüket, tragédiájukat nem vasárnapi köntösben játsszák, hanem a hétköznapiban, mintegy elő készítésként a századforduló realista parasztábrázolásaihoz. 1833-ban, született, apja abonyi földbirtokos volt, így anyagi gondok sohasem kese rítették életét. Pesten járt gimnáziumba, kitűnően érett ségizett, Dickensen és Jókain nőtt föl. Faluját nagyritkán hagyta el, akkor is csak igen rövid időre, sohasem akart fővárosi lakos lenni, nem vá gyott egyik pesti redakcióba sem. A nádas tó, az istállók, szérűk, szőlők és gyümölcsö sök embere volt, büszke ter- mesztményeire, elhíresedett édes-zamatos dinnyéire. Több ször küldött egy-égy nagykő sár dinnyét ajándékba, ked veskedve, a szomszédos Nagy kőrösre, Arany Jánosnak. So káig hordozta zsebében Arany köszönőlevelét, s muto gatta barátainak: „Cikkeidet vettük, Jóízűen megettük.” Latinul, németül, franciául jól beszélt. Francia nyelvta nára egy bújdosó lengyel volt, aki horgas orrával, sörtehaj- jal, megviselt gúnyában egy este csak beállított kúriájuk ba, közölvén, hogy ő francia, a neve Dubourg és szívesen megtanítaná Napóleon nyelvé re a fiatalurat. Az öreg Már ton Lajos csak egyszer nézett végig a különös galluson, mindjárt tudta, hogy lengyel. Felkelésük letörése után ellep ték az országot, faluról falura, udvarházról udvarházra ván dorolva. Abban az Időben a legtöbb nemesi kúriának meg volt a maga lengyele. Du bourg mester időnként, ha felöntött a garatra, meg-meg- feledkezett „családi névéről” és mást mondott, ezzel azon ban senkise törődött, mert magas irodalmi műveltsége volt és jól tudott tanítani, né hány hónap múltán növendé ke már szavalta Béranger da lait, olvasta Souvestre Emil regényeit és Moliere vígjáté kait. A nyelvmestert olykor olykor elfogta a barangolási vágy, eltűnt napokra, 'radar tól vöröslő orral és száradó sárral tarka ruhában jött haza. Egy ilyen útjáról szeké ren. láztól égve, tüdőgyulla dással hozták meg. t\ fuvaros mesélte, hogy a Kecskés csár dában az éjféli gyertya világá nál még zokogva énekelte a „Búsul a lengyel’» kezdetű ke sergőt harmadfél cigány sípra, nyirettyűje, cimbalma társasá gában. Sokan kísérték ki utol só útjára. Sírköve, ha megvan még, ezt az egyetlen szót vi seli: Dubourg. Helybeli barátai közül Ágai Adolf és Simonffy Kálmán emelkedett országos hírre, egyik újságíró, a másik né pies műdalköltő. Abonyi La jos számos népdalt jegyzett föl a Kisfaludy Társaság ké résére, többek között ő gyűj tötte a „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” kez detű, ma már világszerte is mert dalunkat, Kodály Háry Jánosának, e szépséges dalla mával. Kora ifjúságát a paló cok földjén élte, onnan hozta magával mulatónótáját, bará tai eltanulták és vele harsog ták: „Esteiegyik, hajnalogyik, / Gulya, mines takaronyik, / A számadó káromkogyik, / Hej, mert az bojtárja bort iszik. / Edgyik iszik a Medgyesbe, / Ammásik a Cserepesbe, / Jaz harmadik a Szennyesbe, / Hej, kutyafékon teremtette!” A FONO KRÓNIKÁJA, és Itt a szép Alföldön című elbe széléskötetével a témakörét es hangját találta meg, történelmi regényei az Észak csillaga és Az utolsó kurucok. Ez utóbbi a Rákóczi háborúja után zaj ló Péró-féle parasztfelkelést mutatja be. Abony monográ fiáját is megírta értékes, sze mélyes élményekből fakadó negyvennyolcas eseményekkel. Életének három gyújtó pontja volt: Abony, a népköl tészet és a színház. Pesten jártában minden estéjét szín házban töltötte. A Nemzet Csalogánya, ahogyan a kor társak Blahánét becézték, va lósággal megbabonázta. Nép színházi élményéből fakadtak színművei, melyek közül A betyár kendőjét évtizedekig játszották a fővárosi és vidé ki színházak, s a falusi mű kedvelők, szinte napjainkig. Egyik időtálló novellája A sá ri bíró leánya című, már tár sadalombírálat magasságú, tragikus végkifejletű; a bíró lánya a jegyző kedvéért túlad parasztlegény kedvesén. Mű veibe babonákat, népszokáso kat szőtt, kifejezései bővel kednek nyelvi ford u, i tokban. Barátai többször unszolták, hogy töltesse föl s Piócás ta vat, kitűnő szántók lennének a helyén. „Hiszen igaz — fe lelte —, de aztán hol. fürde. nének a tanyásaim, béreseim, dohányosaim gyermekei, hol lubickolnának forró nyarakon a faluvégi parasztgyerekek, télen, hol iringálna az abonyi fiatalság, a faluban nincsen korcsolyapálya ?” BETEG VOLT A SZÍVE. A családi sírboltba temették. Nagyabony szobrot állított emlékére, arcképét a ceglédi Thury Gyulával festették meg. Hídvégi Lajos
