Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-07 / 289. szám
K^íMsesf 1976. DECEMBER 7., KEDD Szavaló, parodista, művész Tegxei Ki mit tad? döntő Szentendrén Megye A Ki mit tud halhatatlan. Legalábbis ezt bizonyítja az a hatalmas érdeklődés, amelyet az ősz óta tartó előcsatározá sok keltettek országszerte, s megyénkben is. A nyolc Pest megyei területi elődöntőn 246 egyéni és csoportosan bene vező fiatal vett részt, s közü lük 55-en jutottak a megyei döntőbe, amelyet vasárnap tartottak Szentendrén, a Pest megyei művelődési központ és könyvtár színháztermében. A hét kategóriában induló, S erejüket, ügyességüket, sajá tos tehetségüket összemérő fiatalok lelkesen készültek a versenyre, s az eredmény sem maradt el. Zsúfolásig telt né zőtér, s a padokban, a lépcső kön szorongok vastapsa bizo nyította: a fáradság nem volt hiábavaló. Kiknek is tapsolt a közön ség? A csíki, csángó és bukó. vinai népdalokat éneklő tizen éves kislányoknak, a Dómján Lajos vezette Tápiómente szö vetkezeti népi együttes szat mári táncainak, a galgahévízi citerás-köcsögdudás zenekar nak. Tarjányi Bélának, aki Dunaharasztin iskolagondnok, s amatőrként gitárral ad elő megzenésített Petőfi- és Soós Zoltán-költeményeket. A ve resegyházi Forrás, s a százha lombattai Villon irodalmi színpad tagjainak, akik tíz perces műsoraikban is mély emberi problémákat monda nak ki szóval és pantomimmaL Ottlétz Sárának és Kovács Lászlóménak, akik Rossini-, Bi zet- és Verdi-áriákat énekel nek, Gratzer Mihálynak, aki Ravelt játszik zongorán, s a kamarakórusok közül a pilis_ vörösvárinak és a váci Prima- verának. A legszebb verseinket értőn, s többnyire érzőn előadó sza- valóknak és az ezeket dallal, Régi könyvek — új köntösben Kosztolányi Dezső szavait Iidézve: minden könyv felfe dezés. Korunké és letűnt szá zadoké; új és régi gondolatok közvetítője, megőrzője. A könyvekben nem szép mű, ha- , nem szép emberi tett fekszik előttünk — folytathatjuk Eöt vös József megállapításával és mégis, ha kezünkbe vesszük a Mátyás király egykori könyv tárának kódexeiről készült pompás albumot, a Bibliothe ca Corviniana-1, a tett mellett .megelevenedik a gondolat, a mindmáig ható szépség, a szá zados műgond. A felfedezés csodálatra késztető erejével tallózunk a fennmaradt lapok között: múltunkból táplálko zunk. Címoldalak, kódexlapok és miniatúrák: tizennégy ország negyvennégy városának negy vennyolc könyvtárában fellel hető 114 színes tábla. ízelítő a középkori magyar kultúra leg híresebb gyűjteményéből. Ab- Iból a gyűjteményből, amely ről joggal állapítják meg a ;Magyar Helikon és a Corvina Kiadó jóvoltából immár má sodszor napvilágot látott al bum tanulmányírói, Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára: a Bibliotheca Corvi niana nem valami könyv- múzeum volt, hanem az em beri szellem nagy alkotásai nak összegyűjtésére törekvő, tartalmi értékelt kedvéért lét rehozott könyvtár, amelynek Íratása lemérhető a közép-eu rópai humanizmus fejlődésén. A fény és pompa, a kódexek gazdag köntösben való megje lenése csak az értékes tarta lom méltó kerete volt. Ez az album nem egyna pos vagy hetes olvasnivaló, mindenekelőtt látvány, s e lát vány felkelti a szép könyv iránti igényt, amely nemcsak felüdít, hanem láttat is, még pedig a régi Buda kincseit. Ahogy a szerzők írják: A pa lota régi fölirata, melyet Bon- fini szerkesztett, azt állította, hogy Mátyás dicsősége min dig fönn fog maradni, mert érc, márvány, írás tiltja, hogy elvesszen. S az ércnek nyoma sincs, a márványból csak tö redékek maradtak, de az ■ írás, sa könyv ma is tanúskodik egy régi korszak nagyságáról, mű veltségének fényéről. A szépség iránti vágy és a megőrzött kincsek közzététe le, a múzeumi \élményt kínáló otthoni böngészés igénye adatta közre azt a két tenyér be simuló kötetet is, amely nek lapjain kézírásos szöve gek, pompás keretdíszek, fes tett képek és ékes iniciálék te kintenek ránk. Horae Beatae Mariae Virginis, olvashatjuk a címoldalon, s a könyv nem más, mint az egri főegyház megyei gyűjteményben őrzött eredeti kódex hű mása. Szán tó Tibornak, a Magyar Heli kon művészeti vezetőjének és munkatársainak hozzáértését sugározza ez a kiadvány, va lamint a nyomdákét, melyek ugyancsak remekeltek, ön álló kötetben követhetjük nyo mon a hasonmás könyvek ke letkezését és díszítésüket. Iványi Sándor és Dercsényi Dezső mondatai megannyi i megfejtései a középkori gon dolkodásmódnak, S hogy mindkét kiadás nemcsak az ínyencek, az antikvitások ked velőinek készült, azt példázza a Corvinák több mint tizenöt- és a hóráskönyv tízezres pél dányszáma. A szemet felcsigázó albu mok mellett érdemes szót ej teni egy harmadik könyvésze ti érdekességről is, Heltai Gáspár Ponciánus császár his tóriája című munkájáról, amely a Szépirodalmi Könyv kiadó és a Magyar Helikon jóvoltából jelent meg,, az 1633- as lőcsei kiadás alapján. Az első magyar novelláskönyvet tartja kezében az olvasó — ír ja Nemeskürty István, a kö tet tudós gondozója és tanul mányírója. Olyan fordításszö veget és eredeti művet, amely elfelejtődött és sokáig a szak- tudomány perifériájára szo rult. Pedig Heltai történeti, párbeszédei — bármely ere detűek is — ma is elevenen hatnak. A régi és a mai gon dolkodás fordulatainak egy bevetése azok számára is so kat mond, akik csupán nap jaink prózájának közlósrend- szerében élnek. A könyvet 16. és 17. századi metszetek, fej lécek, kezdőbetűk és záródí szek illusztrálják, mintegy betekintését adva a kor ma gyar könyvészeti és képzőmű-, vészeti igényeinek. M. Zs. zenével kifejező ceglédi Kalá ris együttesnek és az Esőváró duónak. A Nestor, Panoráma, Albatrosz, Dió és Soul—6 beat- együtteseknek, s énekeseiknek. A pomázi délszláv együttes, mely alig két hónapja vet te fel Vujisics Tihamér ne vét, méltán aratott tapsvihart, hiszen harmonikával, tamburi- cával, bőgővel, klarinéttal ve tett szelet. És végül az izgalmas pro dukciók, az „egyéb” kategóriá ban: Szöllösy Lajos, aki ostor ral újságpapírokat szel ketté pontosan középütt, s partnere — a felesége — nem szisszen fel, arca sem rezdül, ha vélet lenül melléüt. Birinyi József, Táborfalvá- ról, aki XVII. századi magyar népdalokat fütyül és Hacki Tamás méltó, társa lehetne. Szabolcsi Tibor, tahitótfalui parodista, aki egy vasúti uta zásra invitálja a közönséget, s egymaga az utas, a kalauz, a visító kiskutya, és a mozdony is. Vagy Haraszti Zoltán abo- nyi művész, akinek csodapál cája egy mozdulatra kendővé alakul, S' belőle galamb bújik ki. Az eredményhirdetés meg nyugtatta a felajzott kedélye ket: Hálák László, a Magyar Televízió ifjúsági osztályának vezetője, a zsűri elnöke 17 versenyzőt és csapatot hívott meg az országos elődöntőre. Néhányukkal bizonyára talál kozunk jövőre — a képernyőn. A Ki Mit Tud országos elődöntő jébe továbbjutottak: Baumgartner Katalin érdi prózamondó, az ikladi Dió-tánczeneikar, a százhalombattai Esőváró-együtles, a veresegyházi Forrás irodalmi színpad, a galga hévízi citerazenekar, Hajdú Gábor versmondó, Haraszti Zoltán abonyi bűvész, a Kaláris-együttes Cegléd ről, Olasz Etelka budakeszi vers mondó, a Primavera kamarakcrvs Vácról, Selmeczi Katalin kiskun* lacházai táncdalénekes. Szabolcsi Tibor tahitótfalui parodista, Takács Edit dunavarsányi népdalénekes, Tarjányi Béla pol-beat énekes, a Tápiómente szövetkezeti népiegyüt tes, Torrlay Ferenc, az Óbuda Tsz versm on dója, és a vujicsics Tiha mér népzenei együttes Poxnázról. V. G. P. — örmény szőnyegek. El ső ízben mutatja be az Ipar- művészeti Múzeum különle ges régi örmény szőnyegeit azon a kiállításon, amelyik vasárnap délben nyílt meg a nagytétényi kastélymúzeum ban. TV-FIGYELÓ Az év elején, amikor Magyarországon ven dégeskedett Rajkin együttese, a Leningrádi Miniatűr Szín ház, bizony kisebbfajta közel harc folyt a jegyekért. A né zők elsősorban természetesen a már jól ismert és nálunk is igen népszerű művész játékát akarták szemtől-szemben lát ni, ám a felfokozott érdeklő dés a Miniatűr Színház együt tesének is szólt: van-e annyi és olyan színésze Rajkinnak, aki az ő sokarcú komédiázá- sát. érti, aki ebben a meggon- dolkoztató poénkerge tésben otthonosan mozog. Szombat este óta immár a televíziónézők milliói is bizo nyíthatják, hogy van! Nem csak a mesterségüket jól értő komikusokat mutatott ez az év eleji felvétel, hanem olyan, a humort mélyen érző és jól értő embereket, akik immár teljesen elsajátították az együttesük alapítójának, ve zetőjének különös stílusát. Ugyanolyan naivan teszik fel a kérdéseket, mint ő, és ugyanolyan gyermeki naivság- gal döbbennek rá egy-egy pár beszéd vagy jelenet zárópoén jának igazára, mint mesterük. Egyszóval, jól veszik a lapot! Vendégjátékuk televíziós vál tozata még hatásosabb lett volna, ha valamivel jobban sikerül a szinkronizálás. Amit j TärtälilläS Iífit. Nemrég egyik ugyanis a képek alá rogzitet- laotársunk megbírálta a tele tek. az nem volt sem szöveg- ___-____ í». te k, az nem volt sem szöveg' ismertetés, sem az eredeti hangot helyettesítő, magyarul megszólaló hanganyag. E ket tőnek valami zavaró keveréke volt. Még szerencse, hogy.Raj- kinék műsoruk végén magya rul is megszólaltak. A kesz tyűk színéről folytatott — immár kabarétörténeti adalék ként emlegetett — párbeszéd így tökéletes mintapéldája volt a Miniatűr Színház művészi, politikai törekvéseinek. Keresztmetszet. Most már szinte ömlesztve kapjuk a ze nés játékok keresztmetszeteit. Egy jó hangfelvétel, egy félig stilizált, félig natúr díszlet, néhány mutatós ifjú színész — nem is kell több/ hogy har minc perc alatt leperegjen az amúgy több órányi három felvonás. Szombaton egy viszonylag kevésbé ismert Lehár-művet, a Pacsirtát láthattuk egy röp ke félórás változatban. Jó hangfelvétellel, egy félig stili zált, félig natúr díszletben, és néhány mutatós ifjú színész közreműködésével. Ez a har minc perc is kitelt — mikép pen bizonyára ki fog telni még jópár hasonló zenés félóra jobb sorsra érdemes szombat estéinkből. vízió vasárnap esténkint je lentkező népszerű hetilapját, a Hetet. Azt hányta készítőinek szemére, hogy mindig csak „nagy” témákat visz a néző elé — akár kül-, akár belpo litikáról van szó. Semmi ol dottabb hangvétel, könnye debb néznivaló... Ízlése válogatja, de a Hét azért Hét, mert ilyen! A né ző immár hosszú évek óta tudja, hogy a televíziónak ez a 'műsora tartalmazza a leg fontosabb információkat — akár a kül-, akár a belpoliti káról van szó. Tudósít, értel mez, állást foglal. Eligazítja a nézőt. Isten ments, hogy könnyedebbé, oldottabbá vál jon ez a magazin,' hiszen ak kor egyszerűen . megszüntetné önmagát! Aki vasárnap este végignéz te a Hetet, szerencsére semmi hígulást nem fedezhetett fel az egyórás összeállításban. A ma gazin műsorát ezúttal a fiatal riportergárda egyik legtehet ségesebb tagja, Wising er Ist ván vezette, akinek szóhiba nélküli kommentárjait, hig gadt, okos érvelését — vagy ha úgy adódik, kellőképpen megindokolt kétségeit — egy re szívesebben hallgatja a néző. Akácz László Magyar táj magyar ecsettel Bortnyik Sándor festményei Százhalombattán A százhalombattai kulturá lis hét keretében tekinthetjük meg december 10-ig a DKV irodaházában Bortnyik Sándor festőművész kiállítását. 1917-től szerepel konstruktivista szel lemű műveivel kiállításokon. Külföldön is, Becsben, Berlin ben a Magyar Tanácsiköztár saság emigránsaként. Érdeme, hogy a kubizmus alkotó to vábbfejlesztésével a festészet műfaját az ipari témák és a szatíra irányába tágította. El kötelezett eszmeiséggel ele mezte képein az ember és a gép, a gyár és a munkás kap csolatát a felületkezelés euró pai korszerűségével. Ezek a művek ma is nagyon idősze rűek éppen maradandó érté kük miatt, és itt, a százha lombattai klasszikus ipari táj ban különösen hatásosak, hi szen a környezet rokon a ké pek formarendszerével. Bort- Nagyon is összetartozó CSÁRDASKIRÁLYNŐT ? fogalmak Bóni gróf és a mese- autó: soha be nem teljesülő vágyak érzéki csalódásai. Köd- viláig, amely ha csak órákra is, de azzal kecsegtet: egyszer minden irreális álmunk valóra válhat. Ez az álmodozás te remt valóságos igényt a Csár- Bóni gróf a meseautóban nem is új). Mert mitől is fel újítás ez a Csárdásikirálynő ? A rendezés, a díszletek, a kosztü- dáskirálynő sokadik "felújítása- rnök,_ sőt a színészi játék is szin- ra. Ez és persze az is, hogy né- te változatlan. Csupán a sze lvény kitűnő szerep van ebben reposztás új (néhol kettős-hár- az operettben, primadonna, mas szereposztás): a színész- , t bonviván, szubrett és táncos- ttok Cecíliává nőttek, a Bóni és Kovács Zsuzsa jót produkál. alakító Domonkos Zsuzsa vi szont már tud énekelni, bár az áriái szintű betéteknél neki is gondjai vannak. Végsősoron a Csárdáskirálynő meseautó- ■ ját Bóni gróf viszi előre Stá- zival közösen, Németh Sándor komikus, no meg az elmarad hatatlan buffó meghódítja a közönséget, virtuóz alakítást nyújthat. És a kérdés: irreális álmok, kitűnő szeretaek, indokolhat ják-e egy unásig ismert darab felújítását? A válaszolók közöt- grófok Kerekes Ferkékké. De Szellemesen mókáznak, jól hozzák magukkal a múltat — énekelnek és táncolnak. Meg mintha csak az egész operett kell említeni Latabár Kál- erre kötelezné őket. Az em- mánt, mert az egész Latabár- berifek az az érzése, mintha dinasztia ott kísért a szí no a- leporolták volna a múmiát. így dón. Nincs a Miska figurában aztán valóban élesebben vető- új ötlet. dik fel a kérdés: miért kellett ti vita immár fél évszázada felújítani a Csárdáskrálynőt? tart: színháziak és kultúrpoliti- kusok, nézők és kritikusok ma gasztalják és ágálnak ellene egyszerre. S ki merné vállal ni a megfellebbezhetetlen dön tést Kálmán Imre nagvooereV- A középkorú és az idősebb korosztály már úgyis kívülről tudja a szövegeket is, a dalo kat is. A fiatalabbak ízlését meg minek próbára tenni? Az je ellen? Hiszen a dallamok operett zenéjét'szinte napon- színezüst felhőkbe ringatnak, a közönség ma is sorban áll a jegyekért. Talán a vitát nem is kell eldönteni, mert ha együtt nézzük a magyar színházak re pertoárját, akkor nincs ebben az operettben semmi ízlésrom boló. Csak az a baj, hogy a Csárdáskirálynő vonzásában sokasodnak művelődési problé máink. Jó néhány szocialista brigád na utójába ismét beke rül egyetlen színházi látoga tásként. Pedig hát végül is a Csárd áskirálynő nem jelent különösebb művelődési szín vonalat, inkább csak az igé nyeket szállítja alacsonyabbra. Mintha az igénycsökke nést az Ooerett Színházban is ként halljuk a rádióban, tehát a fiatalok is ismerik. Miarad a kasszasiker n=>m is kiln*altatón reménye. Mert a Csárdás- királynő új bemutatása most is kétségtelen sikert aratott. Különösen Honthy Hanna, aki nézőként volt jelen az előadá son. Érdemes a .siker titkán is meditálni. szintet, az igazi nagy számok ban, görcsös, hamis és — fia tal kora ellenére — alig befo- tapasztalhatnank (a jelenség gadhatóan modoros.. A Szilviát Különösen azért, mert a bemutató gyengére sikerült. Cecilia szinte teljesen orózai szerepében Petress Zsuzsa mindent túljátszik, Marik Pé ter énekesi képessége nem ha- ,, , , , , , ,„ ,■ Vi,„i „ ___ooerett. latek, minden színház la dja meg sokkal az amatőr J ± .JLI, Ezek szerint tévedésből tap solt ■ volna a közönség? Nem. Inkább az emlélcelknek tapsoltak, mintha a Csárdás- királynő színpadi előadásának módja már csak másodlagos lenne, fontosabb, hogy egyálta lán játsszák. És az is nagyon fontos, hogy az Operett Szín házban szabad tapsolni. Bana litásnak tűnhet ez a mondat, de gondoljuk csak meg: sok színházunkban ma már a fel vonás végén ki sem jönnek meghajolni a színészek, csak előadás után. A nyíltszíni tap sot a társulat — az érintett színész nem — amolyan ra koncátlankodásnak érzi amely zavarja a nagy beleélést, a produkciót. Az Operettben el engedheti magát a néző, fesz telenül reagálhat, hiszen ez nyik Sándor szenvedélyes fe gyelemmel és találékony alak zatokkal vizsgálta a kovácsok, lámpagyújtók, artisták lelkii- letét. Üdvözölhetjük egyik fő művét, a Vörös gyárat. E köl tői kubizmus erőteljes szerke zetei sűrítik a világot, mely a jelen építménye és a holnap iránytűje. Bortnyik festői te hetségének mélysége és szelle messége tematikai és formai változatosságban nyilvánul meg, otthonos a sakkozás, a varieté világában, de pillana tok alatt váltani tud, s kima gasló' méltósággal örökíti meg Lenin és Liebknecht portréját. Nem kerülhetett volna jobb helyre a Pest megyei pártbi zottságon bemutatott Bort- nyik-kiállítás, mint Százha lombattára, ahol a kulturális hét képzőművészeti eseménye ként e kiváló mester művésze te tudatalakító szerepre vál lalkozhatott a korszérű szép ség időszerű eszközeivel. Igényes vállalkozás Érden Érden, a Vörösmarty Gim náziumban Rózsa Józsefné ta nárnő első osztályos tanítvá nyaival tartalmas könyvkiállí tással emlékezett és emlékez tetett Vörösmarty Mihály köl tészetére és korára. Az igényes vállalkozás- folytatása Rózsa Józsefné múzeumgyűjtő gya korlatának, hiszen évek mun kájával az ő irányításával az érdi gimnazisták jelentős ré gészeti és törökkori anyagot gyűjtöttek, melyre a Nemzeti Múzeum is felfigyelt. IX. abonyi őszi tárlat Abonyban 1963 óta rendsze- [ nyánszky László Tátrai tája, résén megrendezik az őszi tár- Szőnyi István Zebegénye, Ku- latokat a nagyközségi tanács, j rucz D. István Alföldi hangu- a Hazafias Népfront és az lata egyaránt a tárlat magas Abonyi Lajos Falumúzeum összefogásának eredménye ként. Ennek keretében az el múlt időszakban láthatta az abonyi közönség a szentend rei festők anyagát, Iglay Jó zsef, Uhrig Zsigmond, Heiling György alkotásait, Ligeti Eri ka szobrait, Apáti-Tóth Sán dor fotóit. Most Magyar táj, magyar ecsettel címen abonyi magántulajdonban levő fest ményeket mutatnak be. Pél dás előkészítéssel teszik ezt. Ami magát az anyagot ille ti, az sok szempontból elgon dolkodtató. Elsősorban azért, mert az a.bonyi magántulaj donban levő alkotások ezzel a kiállítással mindannyiunk közkincsévé váltak. Másrészt azért, mert a képek felisme réseket is tartalmaznak, tá gítják eszmélásünk a teljesség irányába. Arra gondolok, hogy Lotz Károly Tiszai hajóvonta tói lovakkal dolgoztak a szá zadfordulón. A Volgán keser vesebb volt a helyzet. Repin hajóvontatói emberek voltak. Azon a vidékein előbb is lett forradalom. Révész Imre Gon dolkodó parasztja is arra utal, hogy a mércéjét jelenti. Jelen vannak a szolnoki mesterek is, most elsősorban Chiovini Ferenc és Deák Ebner Lajos művei ör vendeztetnek. Tisztes sorozat mutatja be Viski János embe ri komolyságát, szakmai fel készültségét. A népes mezőnyből megem lítjük Bányász Béla, Dob- roszláv Lajos, Gádor Emil, Zirkelback László alkotásait. Meghitt festmény Várdeák Ferenc Csendje is, mely abo nyi hangulattá tükröz. A kollekció a magángyűjtők mellett a Kinizsi Pál gimná zium, a tanács és a Falumú zeum anyagából szerveződött. Abonyban példás az a gondos ság, amely mélyreható műpár tolást igazol, hiszen a közhiva talok falain számtalan fest ményt láthatunk. Többek kö zött Abonyi Horváth József alkotásait, akinek most készí tik elő gyűjteményes kiállítá sát. Jelentős művelődési anyagot tár fel az abonyi magángyűj tők kiállítása. Az országban , r.zai néprajzilag is pontosak, cs” játék. De nemcsak az Derkovits Cyula Ménese je- rvrvPirviTr mroilr typ ind,cvn czip li pp _ . _ . az, néha tragikus játék. És az igazi színház mindig tanulsá gos, embert formáló játék. Kriszl György ___ ______ a muzeális kincsek mellett Vi harsarok néne ! számtalan értékes mű van ma- * -P gángyűjteményekben. Közmű velődésünk eddig nem leltá rozta ezt a tartalékban vára kozó forrásanyagot. Adódik tehát a megvalósítandó terv; a Pest megyei Magángyűjtők Galériája, ahol bemutatókkal, katalógusokkal vehetnénk számba a hazai táj minden részén lappangó képzőművé szeti alkotásokat." Miért ne vállalkozhatna erre a szép és fontos feladatra éppen Abony, ahol a lelkesedés talán épüle tet is biztosítana erre a célra! Ismerve az abonyiak összefo gását, minden bizonnyal tett követi ezt a tiszta szándékot. Losonci Miklós sztrájkra készült, vagy Ame rikába vándorolt. Egyszóval a magyar festészet a XIX. szá zad végén nemcsak esztétikai programot valósított meg, ha nem a szociális bajok mélysé gét jelezte. Ezekre az igazsá gokra az abonyi magángyűj tők kiállításán teljes pontos sággá) emlékezhetünk. Min denképpen változatos az anyag. Bőftm Pál Tiszai halá- lentős epizódja annak az élet műnek, mely a külváros lát ványát és problémáit vette szénába. Nagv értékek sora koznak egymás mellett. Med- C i l
