Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
A 1976. DECEMBER 5„ VASÁRNAP Televízió a továbbképzésben Kísérleti foglalkozások óvónőknek Elhunyt Benjamin Britlen Szombaton reggel rövid szenvedés után elhunyt ko runk egyik legnagyobb zene szerzője, Benjamin Britten. Néhány napja töltötte be 63. életévét. Suffolki otthonában halálos ágyánál ott állt Peter Peers, a kiváló angol énekes, aki a Britten-operák több sze repének nagyszerű tolmácso lja volt Britten életműve a zene szinte valamennyi műfaját át fogta — a kamaradaraboktól a szimfonikus versenyműve kig, de tehetsége az operában bontakozott ki a legjobban. Purcell óta 6 lett az első euró pai rangra emelkedett angol zeneszerző. A szentendrei Móricz Zsig- mond gimnázium fizika-elő adótermében ülünk. A televí zió képernyőjén óvodások raj zolnak önfeledten. Fákat, bu szokat, házakat. Előkerül a festék és a zsírkréta, kis re mekműveiket tetszés . szerint színezhetik. Egy szöszke kisfiú izgalmában nyelvét is kiölti, lázasan húzza a vonalat. Mö götte áll az óvónő, s a szép rajzért, az ügyes eszközhasz nálatért éppen megdicséri. Egyszercsak vége szakad a vetítésnek. Világos lesz és a teremben ülő nők az előttük fekvő tesztlapok kitöltéséhez kezdenek. A látottakkal kap csolatos kérdésekre kell váia- TV-FIGYELŐ Nemcsak pénzkérdés Meddig áll a zsámbéki műemlék? Második műszak. Adatok ban, érvekben bővelkedő, a szakszerű, hozzáértő kérdé sekre szakszerű, hozzáér.3 vá laszokat tartalmazó műsor volt a csütörtökön késő este látott Második műszak című helyszíni közvetítés — a néző mégis kielégiiletlenül állha tott fel a Csepeli Szerszám gyárból érkezett legutolsó kép után. Nem azt kapta, amit mind a műsorújság, mind a ri porter, Bán János ígért. Az írott és elmondott előze tesek ugyanis arról szóltak, mit lehet, mit kell tenni a több műszak meglcedvelteté- séért, míg az adás sokkal in kább a nagy csepeli gyár kö zelebbi, távolabbi terveit vá zolta fel. Jó persze ezekről is értesülni, ám egy élő adást mégiscsak az tesz igazán ele venné, ha azt emberi indula tok fűtik, a jelen esetben az esti, éjszakai műszakok hívei nek, vállalóinak, illetve ellen zőinek kedvezőtlenül felsora koztatott érvei. Ez a vita hiányzott ebből a műsorból! Ahogy mondani szokás; az emberi oldal. kltoll lír. Talán azért, mert önmagukban is drámai ao/eí- lákat láttunk, talán azért, mert igen jó színészek mű ködtek közre e feszesre szer kesztett, izgalmas írások tv- változataiban, minden -serre a szokásosnál jobbra sikerült a soron lévő Nyitott könyv műsor, Bertha Bulcsú, A Tei- mel villa című kötetének be mutatása. Különösen az elsőként lá tott, a legjobb krimik izgal mával vetekedő Knoll úr-féle történet tetszett, mégpedig annyira, hogy az ember szíve sen látná újra — akár egy egész estét betöltő tv-játék- ban, akár egy tv-játék soro zatban —, ezt a remekül meg írt és Mádi Szabó Gábor re mekül megformált Knoll urát. Sokarcú zene. Kezd a képernyőhöz idomulni ez az eredendően rádiós hangvéte lű magazin, a jobb címet ér demlő Zene, zene, zene. Czi- gány György műsorvezető im már kevesebb helyet, s időt kér önmagának, s szerkesztő társa, Vecsernyés János segít ségével az össszeállítás egészét bátrabb kézzel tömöríti. A sorozat péntek esti adá sának külön szenzáoi Via volt Károlyi Amy és Weöres Sán dor szereplése, akik legfris sebb verseiket moniták el, s szóltak — noha igen-igen rö viden —, a maguk zenei ér deklődéséről, muzsikaszerete- téről. Weöres Sándor, sajnos, egyetlen szűkre szabott mon datot mondott csak — a mű sorban ugyancsak fellVpő — Kovács Kati táncdalénekes működéséről. Bizony, nem leti volna érdektelen helyes.ö vé leményét bővebben Is hallani. Akácz László szólniuk. Egy kérdésre 4—5 válaszlehetőség is van. Min denki a saját nevelési stílusá nak megfelelő mondatot húzza alá, amelyet azután később megvitatnak. A szentendrei gimnázium ban a közelmúltban a járás és a város vezető óvónőinek tar tottak továbbképző tanfolya mot. Csordás Tiborné és Fice- réné, Horváth Anikó óvodai felügyelők állították össze a módszertani óra anyagát, ök írták a forgatókönyvét ennek a zártláncú televíziós sorozat nak. Három alkalommal, há rom feladatkört beszélnek meg a vezető óvónőkkel, hogy az után az itt felvetett gondola tokat, tanulságokat a saját óvodáikban felhasználják az oktató-nevelő munka során. Egyébként ez a tanfolyam tu lajdonképpen még csak a ha sonló foglalkozások előfutára. A verses, irodalmi foglalko zást már az elmúlt hónapban megtekintették és megvitatták. A mostani találkozón az áb rázolás során felvetődő prob lémákat beszélték meg. A leg közelebbi összejövetel témája az énekfoglalkozás lesz. Módszertanilag hibás órákat mutatnak be, hogy a hibákat maguk vegyék észre az óvó nők. Az ábrázoló foglalkozáso kon a bemutatott óvodában például hárorr hét után kel lett a gyerekeknek lerajzol niuk egy eseményt. Ilyen fel adatot adni egyébként már csak azért sem szabad, mert 36 óra elteltével a kisgyerekek sokat felejtenek, torzítva em lékeznek vissza a dolgokra. Nem mindegyik óvónő vette észre, hogy hibás a feladat. Amikor felhívták a figyel münket arra, hogy itt nem mintafoglalkozást látngk, ak kor a következő rész vetítése után már bátrabban, átgon doltabban vettek részt a meg beszélésen. Heves vita alakult ki a tesztlapok egyes kérdései nek megvitatása körül. Érdekes lenne felmérni, ho gyan kamatoztatják az itt lá tottakat a vezetőóvónők a gyakorlatban. Hogyan alkal mazzák a saját óvodáikban a tapasztalatokat, és hogy a vég legesen kidolgozott továbbkép zési program milyen segítséget ad mindennapi munkájukhoz. K. É. Az épületté rendezett kövek a múlt üzenetét hozzák, egy ország létezését, kultúráját igazolják, ha akarjuk, akár évezredekig. Nincs a világon olyan ország, amely ne igye kezne óvni a történetének kezdeteiből származó műem lékeit. Mi. magyarok különö sen szeretjük a történelmi épületeket, akár több ezer ki lométert is szívesen utazunk, hogy láthassunk egy félezer éves várat vagy templomot. Lelkiismereti tehertétel A látogató szó szerint át esik a több mint hétszáz éves zsámbéki romtemplom alapkö vein. Benőtte a fű. A falakról az évtizedek le-lesöpörnek egy öles követ. A falu fölé magasodó templom néhány fala és másfél tornya állja még az idő rombolását, a szél lökéseket. De meddig? A megközelítően húszméteres hátsó fal támasz nélkül mered az égnek, mintha kiabálna. Pedig már a 12. században is templom állt ezen a helyen, alig több, mint száz évvel a magyar állam megalapítása után. Egyhajós, kisebb temp lom volt Aztán 1255-ben új építését kezdték meg a régi alapokon, ezt l475-ben újjá építették, de közben a 14. szá zadban kolostor is épült mel lette, amely 1763-ban a pá los rendi szerzeteseké lett. Európa valamennyi igényes művészettörténeti könyvében felfedezhetjük ennek az épü letnek a nevét: A 13. század ban épültek Magyarországon a legszebb későromán, már a gótika felé mutató templo mok, például Zsámbékon. Igen, megyénk büszkélkedhet ne a magyar építőművészet egyik legértékesebb emléké vel, de ma már csupán ta- kargatnivaló. lelkiismereti te hertétel ez a műemlék. Pénz nélkül nem megy Az utóbbi öt évben is rendszeresen szóba kerül a ro mok megóvása és közkinccsé tétele. De a valóságban sem mi sem történt. Bár az ügyet intézgetik, ígéretek születtek, és látszatlépések akadtak el az ügyviteli útvesztőben. A megyei tanács a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalt je lölte ki gazdának, de a gazda csak az élő lelkiismeret szere pét tudja vállalni. Mintha csak — népiesen szólva — púp lenne a hátunkon ez a zsámbéki hatalmas kincs, mert a korlátozott lehetősé geket sem használják ki. Ami pénz van — igaz, nem sok —, azt sem költik eL Jobb nyomozónak kellene lenni ahhoz, hogy pontosan kiderítsük a semmi történetét. Foltokban azonban tetten ér hetők az intézkedések: 1974- ben a 402-es tanácsi határo zat elrendelte a zsámbéki romtemplom állagának meg óvását és környezetének ren dezését. Az akkori építőipari árakat figyelembe véve 2,1 millió forint kellett volna az első lépéshez. Az Országos Műemléki Felügyelőség erre kiutalt 700 000 forintot. A töb bit a megyének kellett volna előteremtenie, de akkor nem volt anyagi fedezet. Sajnos, az V. ötéves tervben sincs, a zsámbéki rom helyreállítása nem szerepel a tervben. Bár ez kétségtelenül nagy problé mát okoz, de bizonnyal sokan érezzük úgy: Baj-baj. de a há rom éve meglevő pénzt sem költötte el a gazda. A Pest megyei műemléki albizottság októberi ülésén Földes István, a Pest me gyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője beszámolt a zsámbéki templomrom helyzetéről. El mondta: a rendezési terv el készült, 60 000 forintot fizet tek érte. A romok bekerítésé hez és megfelelő, színvonalas bemutatásához a templom domb alatti egyik házat ki kell sajátítani. Az eljárás megindult, de meg is akadt, mert a valóságos tulajdonos — már évek óta — nem íratta nevére az ingatlant, a régi tulajdonos viszont meghalt. Ráadásul, amikor a jelenlegi tulajdonos megtudta, hogy ki sajátítják a házát, azonnal renoválta az épületet. így azután az eredeti tervben sze replő 36 000 forintos kisajátí tási ár már nem reális. (Az ilyen renoválást nem kötelező figyelembe venni!) A megol dás az lenne — mondta Föl des István —, ha megvásárol hatnánk egy másik házat a, tulajdonosnak, de ehhez to vábbi 130 000 forint kellene. Pénz nélkül tehát egy lépést sem tudunk tenni. ...az a veszély fenyeget... November közepén felke restük a kisajátításra váró házban lakó Márton Kálmánt: — Dehogy is ragaszkodom én, kérem, ehhez a házhoz — mondta. — Csak azt kértem, hogy legalább egy ilyen épü letet adjanak. A házat azért tataroztam, mert a tűzfala ezekből a templomkövekből volt, és féltem, hogy már ránk dől. Ismétlem, nekem nem pénz kell, hanem a ház helyett ház. A tatarozás nem játszik szerepet. Utoljára feb ruárban hívtak be tárgyalni. Azóta,, pontosan május elején már átírattuk a házat: a Zsámbék 1001-es helyrajzi szám a miénk. Ezt be is je lentettem a járási hivatalnak. Azt mondták akkor, hogy már jövő tavaszig békén hagynak. A tények igazolják: a kisa játítási eljárás adminisztratív akadálya — ha egyáltalán volt ilyen — már májusban megszűnt, de azóta sem tör tént semmi. Sőt az idegen- forgalmi hivatal vezetője csak beszélgetésünkből értesült — a napokban — a házátírásról. Az való igaz, hogy az OMF által kiutalt pénz kevés, de néhány dologra valószínűleg elegendő lenne. Ismerve a költségvetési megkötéseket, dr. Barcza Gézától, az OMF munkatársától érdeklődtünk: mire lehetett volna költeni a 700 000 forintot? — Sokmindenre — válaszolt. Például támfalak építésére, mert az a veszély fenyeget, hogy a falakat bedönti a szél, hogy leszakadnak a pillérek. A2 épület jelenleg életveszé lyes, mert a környékbeli gye rekek a falakon és a tetőn ját szanak, ezért is sürgős lett vol na a templom bekerítése, erre is elkölthették volna a pénzt. Ezenkívül bármire, ami a mú zeumi jellegű idegenforgalmi bemutatáshoz szükséges, tehát akár fogadó épületet, vagy pénztárt építhettek volna. A tapasztalatokról tájékoz tattuk az idegenforgalmi hiva tal vezetőjét: — Amíg a budai járási hiva tal nem hajtja végre a kisajá títást, addig elindulni sem tu dunk — magyarázza Földes István. — Addig kerítést sem tudunk építeni, valószínűleg nem is lenne elég a pénz. A támfalak építésénél gondolni kell a szűkre szabott építőipari kapacitásra. Szeretném ki emelni: amíg a kisajátítási el járást nem folytatják le, ad dig egyetlen lépést sem tu dunk tenni. Nem sok az eltökéltség — Jó üzlet volna-e a hiva talnak, ha rendeznék a több mint hétszázéves templom maradványait? — Nem, nem volna különö sebb üzlet. De hangsúlyozom, hogy ez nem probléma. Ha a feltételeket sikerül biztosítani: mi mindent megteszünk az ügy érdekében. — A feltételeken pénzt ért? — Igen. Nem szeretnénk a szakmai döntésekbe beleszólni, az az Országos Műemléki Felügyelő ség, a megyei tanács és az idegenforgalmi hivatal dolga. De amit hívatlan látogató és nem szívesen fogadott érdek lődőként megtudtuk, az igen csak azt mutatja: nem soli el tökéltséggel intézik a temp lomrom sorsát. Mert a kerítés a sokat emlegetett kisajátítás nélkül is felépíthető. Ez óvná a romokat, mert legalább a gyerekektől elzárná. Az életve szélyt seholsem jelzi tábla! Valami pénz a tereprendezés re is maradt volna. Tegyük hozzá: valószínűleg némi tár sadalmi segítség is akadna Zsámbékon, hiszen a község hírnevét öregbíti a templom rom. Csakhogy ehhez tevékenyen szervező, összefogó, igazi gaz dára lenne szükség, az ide genforgalmi hivatal mellett a megyei műemlékvédelmi albi zottság részvételével. Kriszt György Felfelé visz az út ES MINDENNAPOK + í .. Ráckeve nemzetiségi köz ség, az első szerb telepesek 1440-ben érkeztek ide az Al- Duna. menti Keve városából. Nekik köszönhető, hogy az ad dig Szent-Ábrahámtelke név re hallgató jobbágyfalu gyors ütemű fejlődésnek indult, s rövidesen élénk forgalmú me zővároska lett belőle... Fegyó János, a ráckevei Ady Endre Gimnázium fiatal tör ténelemtanára — hála a hely- történeti gyűjtők, krónikások lelkes csoportjának —, sokkal többet tud Ráckevéról, mint amennyi a történelemköny vekből, lexikonokból kiderít hető. ... Még száz esztendő sem telt el, amikor Magyarorszá got is elérték a török hódítók: jött Mohács, majd Buda bevé tele. Ráckeve khász-birtok — szultáni birtok — lett, és egy ben a reformáció központja, Szegedi Kiss István püspöki székhelye. Fejlődése töretlen, ez a mezővároska csaknem annyi adót fizetett a XVI. szá zadban, mint Buda. A lakos ság száma ebben az időben 4,5 —5 ezer között mozgott... A folyosói zsivajt hirtelen hosszú csengőszó vágja ketté: két óra van, kezdődik a dél utáni tanítás. Hiába, sok a diák, kevés a tanterem. ... A török kiűzése után a város forgalma elapadt, a fej lődés megtorpant. Ennek olca az volt, hogy az áruszállítás az addigi víziútról a száraz földre tevődött át: hajóról a szekérre. Ráckeve Budától a Dunán egynapi hajóút volt csupán, a szekérforgalom vi szont elkerülte. Amikor a ké sőbbi századokban megindult az útépítés, az is a korábban kialakult szekérútvonalakat követte, így esett, hogy az 51- es műút Kiskunlacházát szeli át, nem Ráckevét. Innen út tovább nem vezet... Az apró iroda falai tovább visszhangozzák fülemben az utolsó mondatot: Innen út to vább nem vezet. Földrajzilag. De egyébként?! ... Mezővárosból községgé fejlődött vissza, majd nagy község lett. A lélekszám — a közös tanácsú Szigetbecse nél kül — 6000, pedig 100 évvel ezelőtt már 6,5—7 ezer között volt. Természeti szépségei a vikendezők, kirándulók ezreit vonzzák ide minden hét vé gén, de szállodánk nincs, a fi- zétövendég-szoba pedig kevés. A Duna-partot az elmúlt évti zedekben 50—100 négyszögöles parcellákban eladták, de üz lethálózata nincs és nem is fejleszthető, a folyó mindkét partja magánterület. Ilyen helyzetet örökölt az új tanács elnök. Bocsánat, órára kell mennem... A fejlődés számai Az új tanácselnököt — nem is olyan új, hiszen két éve, hogy kinevezték a közös taná csú nagyközség elnökének — otthonában keresem fel, mert beteg. Pfendert Mihályné két gyermek anyja is, és Kiskun- lacházáról jár át Ráckevére. Az ágya mellett vastag, fe kete dosszié a másnapi vb- ülés anyagával. A Magyar Közlönyben piros tintával aláhúzgált fejezetek: Az OT— PM 5/1975. (XI. 29.) számú r endelete a fejlesztési célú pénzeszközök tanácsok részére történő átadásának korlátozá sáról. Vele ott folytatjuk a beszél getést, ahol Fegyó tanár úr félbehagyta. — Én megértem — sőt: sze retem — a türelmetlen embe reket, különösen, ha tenni Is hajlandók a közösségért. Ami pedig a nagyközség jövőjét il leti, nem látom olyan remény telennek — toldja meg. — Igaz, hogy iskola a felszabadu lás óta nem épült, de épült sok minden egyéb Ha csak a IV. ötéves tervet vesszük ala pul, akkor is szembetűnő a fejlődés; bevételeink a terve zett 49,8 millióval szemben meghaladták a 80 millió forin tot, ami egész sor probléma megoldását tette lehetővé. A vastag, fekete dossziéból előkerülnek a IV. ötéves terv teljesítéséről, valamint az V. ötéves terv feladatairól ké szült táblázatok, elemzések. Találomra csipegetek belőlük: 1971—75 között korszerűsítet tek 8000 négyzetméter útsza kaszt. felújítottak 30 ezer négyzetméter földutat; reno váltak 12 állami házat; a fej lesztési alapból felépült egy 40 személyes bölcsőde, továbbá egy mentőállomás és egy gyógyszertár; Szigetbecsén körzeti rendelő és orvoslakás készült, megyei támogatással 52-vel bővült a szociális ott hon befogadóképessége; a gimnáziumot négy tanterem mel és egy tornateremmel bő vítették, száz személyes óvoda épült ezeradagos konyhával, és Szigetbecsén — terven fe lül — 4+1 tantermes iskola ... Gyógyszer a könyvespolcon A könyvespolcon habán kancsó, fafaragás, kisplaszti kák, nádudvari fekete cserép korsó, bolgár kerámia, meisse ni porcelán — külföldi baran golások emlékei —, meg két doboz B-vitamin injekció. — A múlt pénteken egysze rűen nem bírtam lábra állni — mondja restellkedve az el nökasszony, mint akit tetten értek. — Rosszkor jött pedig, hiszen nyakunkon az év vé ge, a költségvetési mérleg, a jövő évi tervek, ezernyi tenni való. — Gyönyörű ez a tapéta — próbálom elterelni a szót. — Tényleg az. És jó erős: ez tartja össze a falakat — teszi hozzá. — Vályogház ez, úgy nézze meg, csalt korszerűsítet tük egy kxsit: tapétával, mo zaikparkettel, modern búto rokkal, etázsfütéssel. Egy éve költöztünk ide, s végre külön szoba jutott a 22 éves fiam nak. meg a harmadikos gim nazista lányomnak. — Ki tartja rendben ezt a nagy lakást, és ki vezeti a háztartást? — Nálunk teljes az egyenjo gúság, mindenki részt vehet a házi munkában, aki ráér. Be vásárolni, főzni én szoktam, mosni a gép, a parketta lak kozott. egy vizes ronggyal fel töröljük és kész. — Ki vezeti a kocsit? — Csakis én: a férjem hely ben dolgozik, nekem van rá nagyobb szükségem. — Belenyugszik? — Két nő van két férfi ellen — mit tehetne? Hivatás és háztartás Pfendert Mihályné Kaiser Mária zsámbéki gombgyári gépmunkásból lett munkaügyi előadó, tanácsi tisztviselő, a járási pártbizottság gazdasági ügyintézője, majd közigazga tási vezető. Munka és háztar tás, ingázás és gyereknevelés mellett, az éjszakai pihenők ből ellopott órákban tanult: közgazdasági technikumot, há roméves mérlegképes köny velő tanfolyamot, majd mar xista esti egyetemet végzett. Két esztendeje kinevezték, tavaly pedig megválasztották a járási székhely tanácselnö kének. Innen tovább nem vezet út. Mi szól ehhez a tanácselnök? — Ráckeve fejlődése nem olyan látványos, mint az ipa ri településeké, de innen is van út előre. Ebben az ötéves tervben 36 KISZ-lakás épül — huszonnégyet már át is adnak jövőre az első negyedévben —, meg 89 tanácsi és 58 OTP- öröklakás; elkészül a községi szennyvízcsatorna-hálózat, és az újtelepi vízmű: 1979-ben hozzákezdünk egy 40 szemé lyes öregek napközi otthona építéséhez, összesen 96.5 mil liós költségvetéssel gazdálkod hatunk Ennyi pénzből meg a lakosság társadalmi összefogá sából igenis előre, felfelé vezet az út Nyíri Éva
