Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM ÜllA I FORINT 1976. DECEMBER 5., VASÄRNAP Felület C satáik kapun belül, bár ritkán tudatja lezajlásukat harci kürt. Legtöbbször főnöki szobák tárgyalóasztala mel lett, üzemirodák plakátok kal, körlevelekkel, dekád- kimutatásokkal teleagga tott falai között vívják meg a küzdelmeket, s oly kor testületi tanácskozáso kon vagy éppen a gépek mellett állva. A vállalaton belüli érdekellentétek lé teznek, hatnak, bár figye lem nem sok jut tanulmá nyozásukra. Félig-meddig ismeretlen terület ez, ta lán azért, mert közgazda- sági, szociológiai és pszi chológiai tényezőket egyaránt magában foglal. Az érintettek sokféle té nyezőt felölelő vitája előz te meg a Maglódi Vállalat beolvasztását az Ipari Sze relvény- és Gépgyárba, s a maglódi telephelyeken a járműgyáregység igalakitá- sát. Voltak, akik csupán a gondokat látták e mozza natban, mások viszont a bővítés felkínálta ered ményt, elefeledkezve a szinte elkerülhetetlen kez deti nehézségekről. A vál lalat politikai és gazdasági vezetése érvelt és magya rázott, óvott az egyoldalú ságtól s a leegyszerűsítés től, s joggal okoskodott úgy, hogy jobb most vitat kozni, mint már termelés közben. Felismerték azt az igazságot, hogy a szervezet különböző részeinek illesz kedése nem jön létre auto matikusan vagy pusztán az utasítások alapján. Tapasztalati tényként fo gadhatjuk el, hogy a vál lalaton belüli változások, új feladatok legtöbbször új súrlódási felületeket is kialakítanák, s ebben ob jektív és szubjektív okok egyaránt közrejátszanak. A súrlódás valójában érdek- ellentét, bár sűrűn a fel színen csak annyi látszik, hogy néhány ember ma- kacskodik. A vállalat és a népgaz daság érdeke sem esik mindenkor egy be, hasonló a helyzet a ter melői közösségek különbö ző csoportjainál. A baj te hát nem az, hogy léteznek érdekellentétek, hanem ha hosszú időn át, zavartala nul lehetnek jelen a min dennapi munkában. Van nak persze hasznos, előre vivő, tetteket serkentő ér dekellentétek. Olyan hely zetben például, amikor az érintettek egyaránt a job bat, a célszerűbben kutat ják, mint az új gyártmány tervezésekor, mást diktál hat a konstruktőrök és mást a közgazdászok érde ke. Közös nevezőre jutni viszonylag egyszerű, mert mindkét fél akar valamit, ami a holnapba vezet. Ezen a módon zajlottak le a viták a Gyümölcs- és Fő zelékkonzervgyár dunake szi törzsgyárában a tész tagyártó üzem beruházá sáról. A nézetek ütközteté sének eredménye: csök kenhet az építési ráfor dítás, szaporodhatnak a gé pészeti eszközök megvá sárlását szolgáló forintok. Nem az ilyen és hasonló viták okozzák a bajt, ha nem azok, amelyekben az érdek kényelmességet, kö zömbösséget sugall, a fel adatok másokra testálását tünteti fel célravezetőként S még nagyobb a baj ak kor, amikor a szervezet bizonyos csoportjai vélt érdekeiket igazságként, szükségszerű tényezőkként akarják elfogadtam. Ha ez sikerül, a tevékenység egé szét bénító zavarforrás épül be a gypri, vállalati irányítási mechanizmusba, kétségessé válik az embe rek előtt a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti választóvonal. A nép bölcsessége azt tartja, sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni. A vélt érdekeik elfogadtatásáért mindent megpróbáló sasok nem a fészekért küzdenek, hanem azért, kinek sikerül előbb, gyorsabban megsza badulni a fészek gondozá sától! S ez a különbség valódi és vélt érdekek kö zött! Előbbi, ha szívós munka nyomán is, de egyeztethető más, nagyobb érdekekkel, míg utóbbi, ha érvényesül, mindenki nek kárt okoz. M a még ábránd, hogy akár, az egyénen, akár a közösségek habozás nélkül fölismerjék tényleges érdekeiket, s ah hoz igazodva cselekedje nek. A kívánatosnál szű- kebb látóhatár csupán in tézkedésekkel nem tágít ható. Elrendelni valamit nem azonos az érdekellen tétek forrásainak fölszá molásával, mert a követ kezményeket téveszti össze az okokkal. A Hazai Fé sűsfonó és Szövőipari Vál lalat intézkedések soroza tával kívánt alapvető vál tozásokat elérni a megyé ben levő három gyáregysé génél a fonaltermelés mi nőségi mutatóinak javítá sában. Az intézkedések mellett azonban arról sem feledkeztek meg, hogy ki szűrjék az érdekellentéte ket — bizonyos fonalak előállítása rosszul, másoké jól fizetett, a szintetikus szálak feldolgozása meg növelte a műszaki készült ség szintjét, s költségeit stb. —, s azok ismeretében hozzanak úiabb döntése ket. Ez a kivétel. A szabály ma még az, hogy vagy szép szavakkal, vagy végrehajthatatlan rendel kezésekkel próbálnak igaz ságot tenni a vállalatok vezetői, s csodálkoznak, amikor nem sikerül. A ku darc törvényszerű, mivel a gócot, az érdekek különbö zőségéi nem tárták feL Nem szabad azzal elin tézni a vállalaton belüli érdekellentéteket, hegy a felületen elsimítják azokat, mert ez múló siker. Töké letes, mindenfajta súrló dástól mentes szervezet persze nincsen. Nem is en nek óhajáról van szó. Ha nem arról a jogos kíván ságról, hogy a kapun belüli csaták ne a kudarcok, a vereségek, a megfutamodá- sok számát gyarapítsák, hanem a győzelmekét. A kis győzelmekét, amelyek kel a kollektíva erkölcsi leg, anyagilag több, gaz dagabb lesz, erősebbé vá lik. Erősebbé és fölké- szültebbé, mert hiszen holnap újabb csatákat kell megvívnia, s ha nem áll meg a felszínnél, a látszatgyőzelmeknél, akkor lesz igazán nyertese a kis és a nagy közösség is az ismétlődő küzdelmeknek. Mészáros Ottó 77 ezer tonna ortoxilol a DKV-í A Dunai Kőolajipari Válla latnál több mint fél éve üze mel a szovjet gyártmányú or toxilol üzem, amelyet rekord idő alatt állítottak munkába szovjet szakemberek. A beren dezések, a bonyolult technoló giai láncolat az eltelt üzemidő alatt előírásszerűén működött, s mintegy 30 ezer tonna orto- xilolt gyártottak ez ideig. Vár ható, hogy a vállalat új — sorrendben 22. üzeme — évi 77 ezer tonnás kapacitásával néhány év alatt megtéríti a be ruházás költségeit. Állnak a gépek — fel ázott a talaj Pest megyében nem sok zavart okoz már az időjárás a mezőgazdaságnak A hét eleje óta tartó esőzés következményeiről, a mezőgaz dasági munkák helyzetéről Tu- nyogi Andrástól, a Pest me gyei Tanács mezőgazdasági osztályának növény termesztési szakfelügyelőjétől kértünk in formációt. — Pest megye mezőgazdasá gi üzemeiben lényegében már csak a kukorica betakarítása van hátra, illetve abból is mindössze 3000 hektár ter mésé. Az utóbbi napokban tapasztalt esőzés azonban annyira feláz tatta a talajt, hogy a nagy tel jesítményű gépek képtelenek rámemmd. így jártak például az érd!i Beratavölgye, a sóskúti Tárnok, és az ürömi Magyar— Bolgár Barátság termelőszö vetkezetben. Tulajdonképpen már csak egy-két napi munkát adna a kukorica a gazdaságok dolgozóinak, ezzel azonban vagy meg kell várniuk míg a talaj felszikkad, vagy amíg megfagy. — Hogy állnak a többi mun kával? — Az őszi vetések alá mind a 89 ezer hektárt felszántották, s el is vetettek a területen. A tavasziak alá szükséges őszi mélyszántást 73,5 ezer hektá ron — az összes előirányzott te rület 73 százalékán — tud ták elvégezni mielőtt az eső közbeszólt. A burgonyát mind felszedték, a cukorrépából kisebb — 10—14 hektáros — foltokban, mindössze 40 hektár vár még betakarításra — ám ezt ugyancsak az időjárás kés lelteti. Zsákokban van viszont már a szójabab, a silókukori ca betakarítását pelig 100 szá zalékra teljesítették a közös gazdaságok — ennek magyará zata, hogy 1000 hektár kukori cát is besilózták. A naprafor góból még 30 hektár maradt lábon, a talaj egyszerűen nem bírja el a kombájnt. — Szervestrágyázást az idén 15 737 hektáron terveztek a mezőgazdasági üzemek. Eb ből. .. — Nem kevés ez? — Hát... bizony lehetne több. Eddig 95 százalékot tel jesítettek, a többivel meg kell várni, amíg beáll a fagy. — Mikor derül ki, hogyan sikerültek az őszi vetések? — Már kiderült: a termelő szövetkezeti főmezőgazdászok most készítették el az álla potminősítéseket az őszi vetéseken. Eszerint búzából az összes mi nősített vetés 72 százaléka jó, 22 százaléka közepes, 6 száza léka gyenge; a rozsvetések 77 százaléka jó minőségű, 13 szá zalék közepes, 5 százalék gyen ge; az őszi árpa 63 százaléka jó, 29 százaléka közepes, és 3 százaléka gyenge; a triticale 83 százaléka jól, 12 százaléka kö zepesen sikerült. Összességé ben tehát az őszi vetések mi nősége lényegesen jobb, mint az előző években. Mostmér csak a laza hótakaró kellene rájuk. Ny. É. A dunakeszi hűtőházban Jó eredményekkel zárják az évet • Együtt a konzervgyárral ® Gombóc — vagontételben ® Már jövőre szerződnek A Magyar Hűtőipar dunake szi gyárának — közismertebb nevén dunakeszi hű tőháznak — december 31-én nem lesz eladatlan raktárkészlete. A kollektíva a tavalyi 154 millió forint termelési értékkel szem ben várhatóan 175 millió fo rintot produkál, azonos mun- 'kásiétszámmul. A vállalati eredmény az előzetes kalkulá ció szerint 13 millió forinttal szárnyalja túl a múlt év mér legét- A hűtőház bevétele nem a tárolásból jön össze, ha nem a forgalmazásból. Ésszerű gazdasági megfontolás ból tehát az utóbbi szorgalma zására törekedtek, naponta Fagyasztott marhahúst szállítanak határainkon túlra. Képünkön: hütőkamionba rabodnak. Bozsán Peter felvétele Felavatták Dunaharaszti negyedik óvodáját Építették a szocialista brigádok és a lakosság Üj óvodát avattak tegnap délelőtt Dunaharasztiban. Az ünnepségen az intézmény leen dő kis lakói mellett megjelent; Jónás Zoltán, az MSZMP rác kevei járási bizottsága első titkára, Raffay Béla, a járási hivatal elnöke, Tarjányi Bélá- né, a település országgyűlési képviselője, valamint a ki vitelezésben részt vevő épí tőipari vállalatok több vezető je. Ady Istvánnak, Dunaharasz ti nagyközség tanácselnökének megnyitója után Raffay Béla avatóbeszédében tájékoztatta a megjelenteket a nagyközség új — sorrendben a negyedik — óvodája építésének történe téről. Elmondta, hogy az 5 mil lió 200 000 forint értékű léte sítményt 20 szocialista, bri gád, valamint a■ helyi lakos ság önzetlen segítségével épí tették. A munka, az alapozás tavaly júniusban kezdődött és hétfőtől kezdve az öt foglal koztató termet már a 125 j gyermek veheti birtokába. A szobákat kényelmes, színes gyermekbútorok, megszám lálhatatlan mennyiségű já ték tölti meg. Az apróságokkal öt óvónő és hat dada foglal kozik majd. Étkezésükről a Csepel Autógyár üzemi kony hája gondoskodik, amellyel szerződést kötöttek. Elismeréssel illette többek között a MAHART, a Csepel Autógyár, a Pest megyei Sü tőipari Vállalat, a kiskunlac- házi Petőfi és a ráckevei Aranykalász tsz, valamint a kiskunlacházi ÉGSZÖV kol lektíváját, amiért támogatást nyújtottak,' anyagi segítséget adtak és szakembereket küld tek az építkezéshez, ily módon gyorsítva a nagyközség Bak- tai Ervin lakótelepe új óvodá jának felépítését- Az avatóbeszéd után a ven dégeket az apróságok verssel, és virággal köszöntötték, majd körbekísér tóik őket jövendő birodalmukban. K. É. 30—60 vagonnyi áru érkezett. Illetve távozott Dunakeszitől. Saját késztermékeiken kívül foglalkoztak a halfélők impor tálásának és exportjának for galmazásával, a húsexporttal, valamint a belföldi húsellátás sal is, gyógyszeripari termé kek behozatalával kapcsolatos tárolás jelentős hányadát is vállalták, s gyógyszeres ex portunk lebonyolítását is, mintegy 100 vagonos tételben. Dicséretes, hogy a nyári sze zonban együttműködtek a he lyi konzervgyárral, befogad ták hűtőtárolásra azt a gyü mölcsöt, ami a szomszéd válla lat termelési kapacitását át menetileg meghaladta. A népgazdaság érdekei is esd kívánták. Nem jelentős mennyiségben ugyan, de tároltak az idén vágott baromfit is. Köztudott, hogy ebben az év ben a megszokottnál kevesebb bogyós gyümölcs, málna és ri bizli termett. Ez veszélyeztette a dunakeszi hűtőház termelési eredményeit. Nem álltak tét lenül, hanem a tavalyinál jó val több, 37 vagon mirelit szil vásgombócot gyártottak, s en nek Budapest és Pest megye lakossága is élvezte hasznát. Nagyon rugalmas döntésük, hogy a szabad tárolóterület és munkaerő racionális ki használásával húst csontoz nak. Mellesleg: mennyivel gazdaságosabb lenne csontozott húst fagyasztani és tárolni, a csontot melegen is át lehet ad ni az állatifehérje-feldolgozó- nak. A friss vágásból min dig kikerülne talán a levesbe való. A vállalatot A-kategóriába sorolta a Pest megyei tanács. Bizakodva készülnek a jövőre, megfelelő alapokkal. Már hozzáfogtak a bogyós- gyümölcs-felvásárlás meg szervezéséhez, a kínálat felméréséhez. Megállapították, hogy a jövő ív első felében teljes kapaci tással folytatják a gombóc gyártást, valamint a húscson- tozást. Ez utóbbi előreláthatóan gyorsabb lesz, mivel húsipari szakmunkások állhatnak a be tanítottak helyére, vagy közi jük. Mindenki jól jár- A kör nyékbeli hentesek közül né- hányan — akik eddig nem tudtak szakmájukban elhelyez kedni — megfelelő munkaal kalmat találnak, s könnyebb lesz azoknak a dolga is, akik most csontoznak. A hazai hűtőipar viszony!-.« fiatal gyárában évről évre jobb eredmények születnek. Az ötödik ötéves terv első eszten dejét is úgy zárják a kollek tíva tagjai, hogy a soron kö vetkező években minden bi zonnyal fokozottan számíthat rájuk a népgazdaság. B. I. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke teg nap részt vett és felszólalt az MSZMP Budapesti Bizottsá gának kibővített ülésén. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet tese vezetésével delegáció uta zott Moszkvába a magyar— szovjet kormányközi kulturá lis együttműködési bizottság ülésére. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára delegáció élén Varsóba utazott. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a ma gyar—román gazdasági együtt működési vegyes kormánybi zottság magyar tagozatának elnöke tegnap hazaérkezett Bukarestből, ahol a bizottság elnökeinek találkozóján vett részt. Dr. Bíró József külkeres kedelmi és GpIo Montano Pe rez ecuadori ipar-, kereskede lem- és integrációsügyi mi niszter befejezte tanácskozá sait és aláírta a tárgyalások zárójegyzőkönyvét. Adolfo Battaglia, az Olasz Köztársaság Párt főtitkárhe lyettese delegáció élén — né hány napos magyarországi tartózkodás után — tegnap el utazott Budapestről.
